Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-18 / 351. szám, péntek

ELŐKÉSZÜLETEK A DUNA-ODERA-ELBA CSATORNA ÉPÍTÉSÉRE Három tengert összekötő vízi út FÉLÉVSZÁZADOS TERV - MEGVALÓSULÁS ELŐTT • MELYIK VÁLTOZAT BIZONYUL A LEGJOBBNAK? • A DUNA VIZE AZ ELBÁBAN A Nemzetgyűlésben a minap a jövő évi tervről és költségvetésről folytatott vita során szó esett a közeljövő nagy beruházási építkezéseiről is. Ezek egyike lesz a Duna—Odera—Elba csatorna, vízi út kiépítése. A leendő csatornáról egyébként már nagyapáink is hallhattak, hisz a gondolat s az első terv nagyon régi. De meggyőződésünk, hogy ez a gondolat a nak, ha mélységük meghaladja a há- van a Vágón, s kivitelezésüknél fogva rom métert. Ezenkívül néhány gát mindegyikük hajózható. A tervezet el felépítése is szükségessé válna. Kro- fogadása esetén csak a Vág kis sza méŕíž, illetve a Morava medrének elhagyása után a vízi út — a Hulln, kaszát — Madunlcétől Komáromig kellene haiózhatóvá tenni, melyen Prerov, Lipník nad Bečvou és Svinov tervek szerint amúgvls kezdetét veszi határában épült kanálisrendszeren át -— észak felé venné az Irányt, s Svlnovtől kezdődően az Oderán folytatódna. A kb. 140 méteres víza közeljövőben a vági vízerőműrendszer további három rrőművének építése Szükséges volna még a folyón nddig épült gátak hajózsilipjeinek és víz megvalósuláshoz még sosem volt oly síülnt-különbséget a hajók zsilipek és szintemelő berendezéseinek, valamin! közel, mint ma. És ez nem véletlen, vízszintemelő berendezések közbelkta- annak az aránylag rövid csatornának a meg lók ezek, s a szakemberek mégis, építése, melv egybekötné a Vágót az mint mondtuk, ezt a változatot tart- Odorával. Látszatra tohát ez a váltó ják a leggazdaságosabbnak, műszaki- ^at igen egyszerű és elfogadható, lag a legelfogadhatóbbnak. Csakhogv a Žilina-bohumíni csatorna Az első pillanatban a harmadik megépítése műszakilag olyannyira tervváltozat is nagyon vonzó. Esze- igénves, hogy szinte háttérbe szorítja hisz szocialista rendszerünk egymás tásával győznék le Nem kis teriniva- _ Žilina és Bohumfn között után váltja valóra nagyapáink merész álmait, elképzeléseit. Milyen idős a csatorna gondolata? Keletkezésének koráról vajmi keveset -tudunk. Könnyen lehet, hogy már a középkorban megszületett, az viszont tény, hogv a mű első terve £0 évvel ezelőtt készült el. Századunk elején ugyanis, amikor a cseh képviselők pénzt merészeltek kérni a kormánytól vasút építésére az ausztriai Alpokban, az 1901-es bécsi nemzetgyűlés sem akart mögöttük maradni, és elfogadta az ún. viziút-törvényt A törvényben lefektették, hogy a következő 20 évben egész sor vízműrendszert építenek az Osztrák—Magyar Monarchiában, melyek egybekötik a Dunát, az Oderát és az Elbát, valamint a Dunát és Moldavát, végül pedig az Oderát a Viszlával és Dnyeszterrel. Az már más lapra tartozik, hogy a programból semmi sem valósult meg, hogy csak papírra fektetett ígéret maradt, noha az is tény, hogv a bécsi képviselők agyában megfogamzott terv „nagyvonalú" volt. A Duna—Odera csatorna gondolata talán azért nem merült feledésbe, mert az első Csehszlovák Köztársaság parlamentje 1931-ben a folyók hajózhatóvá tételéről hozott határozatában „törvényesítette" a gondolatot. A törvény erejű elgondolás azonban akkoriban sem valósult meg. A csatorna megépítésének gondolata legutóbb — az Elba bevonásával — 1953-ban került be hazánk vízgazdálkodási tervébe. Az egyes tervtanulmányok azonban későbbi eredetűek, többségük 1958-ban készült. A Duna és-Odera össrekőtésére háromféle tervváltozat is van, s közülük a csatornát kettő a Morava, egy pedig a Vág és a Kysuca folyók medrében feltételezi. Az első változat, melyet maguk között a szakemberek rint a Duna—Odera csatornát paouRite IRtlPOBÍ OSTÍflVÍ ,UH. HHÍOISľf ÍWIS/ÍVR a Vág medrének felhasználásával kellene megépíteni. Főleg azért, mert _ _ Madunlcétől Zilináig kanálisrendszer gi igényeket támasztanák: a vági vízi út valamennyi előnyét A vág—oderai vízi útra a komáromi 110 méter tengerszint fölötti magas ságból induló hajóknak Čadca után 49(1 méter magasra kellene „fölkapaszkodniuk", s innen az Oderáig hegy alatt épült, másfél kilométer hosszú alagút áthajőzásával jutnának el. A 390 méter szintkülönbséget a hajók 21 zsilip és 11 vízszintemelő berendezés segítségével győznék le. Az elmondottak után most már leír hatjuk, liogy ennek a vízi útnak a megépítése igen költséges volna, és ráadásul több kedvezőtlen körülmény nyel ls számolni kellene. Ilyen pl. az. hogy a zord tél Kysuca környékén befagyasztaná a csatornát. Mint erről már szó volt, a javasla tok közül a szakemberek leginkább a Morva-folyami változat mellett kardoskodnak. Dr. Jaroslav Čábelka mérnök, professzor, kiváló vízgazdálkodási szakemberünk tanulmánya szerint a csatorna egyes változatai a következő műszaki és anyaCsatorna hossza (km-ben) Földmunkák (mill. köbméterben) Hajózsilipek száma Vízszintemelők száma Beruházás milliárdokban Csak a hajózást szolgáló építkezések költségei (milliárdokban) Mnrvaiklasszikus változat 280,0 81, r 7 6 7,7 8,87 Morvafolyami változat 287,0 81,5 12 13 6,7 5,35 Vágiváltozat 345,0 48,5 21 11 8,0 7,75 A műszaki igényesség és az önkölt- Orlice és a Moravská Sázava folyókség szempontjából a legelőnyösebb ban folytatódna — Zábfehig. Innen " ' Pferovig — ahol a csatorna a Moravára kötne — csatorna épülne. tehát a morva-folyól változat. Emel lett szól még a hajózhatóság Is, mi vei ezen keresztül a hajózás a leg klasszikusnak neveznek, lényegében gyorsabb. A csatornaépítés költségei kanális rendszerű csatorna volna, mely a Dunára a Morava torkolatánál, Dévény közelében kapcsolódna, innen a kanális szerepét 20 kilométeren át a Morava medre töltené be, majd a hajózás váltakozva a folyó bal, illetve jobb oldalán épiilt kanálisokban folytatódna. A csatorna ezután a Duna vízszintjéről, mely 141 méter a' — váljon valóra bármelyik tervezet — mindenképpen nagyok lesznek. Számításaink szerint azonban a csatornát már akkor is érdemes megépíteni, ha rajta évente csak 10 millió tonna árut szállítunk. Teljes üzemelése esetén azonban 15 millió tonna árut szállíthatunk rajta. A tervek szerint a duna—oderai tengerszint fölött, hét hajózsilip és vízi út kiegészítő része lesz majd a két vízszintemelő-berendezés közreműködésével Hranice és Jeseník városok között „fölkapaszkodna" a Morava és az Odera 280 méteres tengerszint fölötti vízválasztójára, s onnan újabb két hajózsilipen és vízszlntemelő berendezésen át „leereszkedne" az Odepardubicei—prerovi csatorna, Az említett vízi utak építésével kapcsolatban gyakran szóba kerül ezek sokoldalú jelentősége, mivel a hajózható berendezések létrejöttével jó feltételek adódnának a helyenként vízszegény föld öntözésére, illetve a vízhiányban szenvedő Ipari központok vízszükségletének kielégítésére. Mivel azonban a Morava és az Elba völgye vízben deficites, a Duna vízfeleslegének átszivattyúzásával kellene megjavítanunk az itteni víz-viszonyokat. Ennek a problémának megoldása időszerűvé teszi a prerov—pardubicei csatorna megépítését; erre semmiképpen sem fizetnénk rá, hiszen az Elba mely az Elba folyót ls rákapcsolja a vízi útra. A számítások alapján ennek a csatornának a hossza meghaladja majd a 157 kilométert, és építése mente a Duna vizével öntözve nemugyancsak igényes műszaki feladat csak rövid időn belül megtérítené a ra vízszintjére További útját — egész állítja a szakembereket. A kanális csatornaépítés költségeit, hanem hozKoz)

e varosig —, a

7 Elbára Parriubicén kapcsolna rá, zájárulna mezőgazdaságunk fejlesztéa lengyelországi akárcsak nálunk, kanálisrendszer biztosítaná. (Megjegyezzük, hogy a csatorna lengyel területen a már kész hlivlcl kanálist is igénybe venné, s ennek elhagyása után a hajók már a hajózható Oderán folytatnák útjukat.) E 'változat érdekessége, hogy a csatorna ön. akvaduktokkal (vízi hidakkal) több helyen keresztezné az útjába kerülő folvókat. A csatorna hossza egyébként 311 kilométer lenne, és 17 órás napi üzemeltetés mellett — az átadását követő év 285 napja alatt — 15 millió tonna árnt szállíthatnánk rajta. A csatorna valamennvl berendezése, hasonlóan a má sik két változathoz, ezer tonnás uszálvok számara készülne. A duna -oderai vízi út legmegfelelőbb megoldásának az ún. Morva-folyami változat tűnik, melv egyike a legfiatalabb tervezet javaslatoknak. Eszerint a vízi út ma xlmálisan kihasználná a Morava vizét (Dévénytől egész KromeNžig), és Ostrava környékén az Oderát. A Ja vaslat elfogadása esetén mindkét fo lyó medrét — részben mélyítéssel, részben partjaik kiigazításával és feltöltésével — rendbe kellene tenni, Uisz hajózhatóvá csak akkor válhatahonnan a kanális a Loucná, a Tichá séhez is. IP) Ül FII M f K Általában az év végére készülnek el nýhány úi szlovák Hímmel és bár elértük, hogy nem a terv hajszolása u legfőbb szempuni. meg ebben a hónapban keríti bemutatásra az „Egy ügy a védőnek" és a „Szenzt mama", míg az „Orgona" c új szlovák jilmet januárban mutatják be Az elsőt — egy kis jóakarattal — novemberben bemutathatták volna, uayanis kívánatos tenne legalább négyhetes időközökben rendezni a szlovák filmek premierjét, hogy a hazai jilm-gyártás alkotásait hatékonyabban lés nagyvonalúbban / propagálhassuk. Az „Egy ügy a védőnek" a fiatal rendező, Martin Holltj második műve. Két évvel ezelőtt debütált a „Varjak útja" című filmmel és bár most Filan helyett Tibor Vichta írta a forgatókönyvet, a szereposztásban ragaszkodott a Stefan Kvietik és Július Pántik kettőshöz. A rendező — csakúgy mint első filmjében, a jelenből merít. Az új film a személyi kultusz felszámolását követő időszakban játszódik és központi alakja Kolár, a védőügyvéd, akire öt évig bíztak teljesen reménytelen ügyeket és aki Karel Macejka esetében győzelemre számit A film további alakjai Felcán ügyész, Formanková bírónő és Urbančík nyomozóhadnagy. A történetből — a régi és új művek példája szerint — csak igen kevés játszódik le a bíróságon és Karel Macejka esete csupán háttérként kapcsolódik a Kolár kontra Felcán ügy eseményéhez. Ez talán azzal magyarázható, hogy Macejka valóban bűnöző-típus, akin nem lehetett éreztetni az új nyomozási módszereket, viszont annyira sikerült figura, hogy története elvonja figyelmünket Kolár történetéről. A színészeket Kvietik (Kolár), Pántik (Urbancik), Machata (Felcán) és Alena Vránová (Formanková) a színészi ól gárda tagjai képviselik. Sajnos, a forgatókönyv tigurál túlzottan tételszerúek, kevés bennük az élet és ezért sem nem vonzóak, sem nem érdekesek Macejka világának légköre már jobban érdekli a nézőt. Igaz, hogy a cirkuszi környezel nem éppen eredeti ötlet, de Krska kamerája, valamint Čierny, Izák, VaSek, Spišák, Velecký és Provazriik színészi teljesítménye élet-közei realizmussal teli ábrázolás és éppen ez a légkör hiányzik a Kolár— Felcán—Urbanőik világból. Igaz, hogy Stefan Kvietik alakítása emlékezetes marad a néző számára, de ez nem a színészi munka elsődleges hatása. A Július Pántik által alakított Urbancik figura sem vonzó, holott több benne a logika és a valószínőség. Viszont az is feltételezhető, hogy éppen ez a szerep nehéz feladatot jelentett a film alkotóinak. Az „Egy ügy a védőnek" című szlovák filmalkotás megérdemelné, hogy minél több néző fejezze ki véleményét nemcsak erről a műről, hanem ennek kapcsán az egész mai szlovák filmművészetről. IGOR VLHA Ujabb Fellini-fil m a láthatáron Fellini ismét a feleségével forgat Fellini legutóbbi, Moszkvában nagy- lyesíti meg az előző film fiatalemdíjjal kitüntetett filmjének címe bérét, aki a történet végén Rómába „Nyolc és fél". Sajnos, ezt a nagysl- megy. Fellini legtöbb önéletrajzi mozkerű alkotást nálunk még nem mu- zanatát a Nyolc és fél-ben láthatjuk, tatták be. A film annál nagyobb hír- ahol a központi figura egy filmrennévre tett szert, mivel tartalmát a dező. (Fellini először újságíró volt, forgatás alatt szigorúan titokban tar- majd forgatókönyvíró és színész.) tották. Most, meglehetősen hosszú szünet „Giulietta degli Spiriti" után ismét forgat Fellini. S legutóbbi alkotásának sikerén okulva az új mű azaz „Giulietta és a szellemek" a cítartalmát is hétpecsétes titokként me az új Fellini-filmnek. Már a cím őrzi. is világosan érzékelteti, hogy a törA neves olasz rendező eddig három ténet központi alakja nő, amelyet isfilmet forgatott feleségével, Giulietta mét Giulietta Masina személyesít meg. Masinával. „Az országúton" és a „Ca- Masina egyszerű polgári családból va. biria éjszakái" nagy sikert hozott a házaspárnak. A következőben, a „Szélhámosban" Masina csak kisebb szerepet játszott. Azóta a színésznő nem játszott férje filmjeiben, hanem két nyugatnémet film főszerepét vállalta el, amelyek azonban sem művészi, sem anyagi sikert nem jelentettek. Érdekes, hogy azokban a filmekben, amelyeket Fellini a feleségével forgatott, Masina személye állt a közép, pontban, s a hősnőt sajátos „giuliettai" vonásokkal ruházta fel. Azokban a filmekben pedig, amelyekben Masina nem játszott, Inkább autobiografikus vonásokat fedezhetünk fel. így volt ez már az „I Vitelloní" címűben Is, amely a vidéki városi ifjúság céltalan életét mutatta be. Részben ehhez kapcsolódott aztán az Édes élet — s ebben Mastroianni alakja szemé• SALVATOR DALI szürrealista festő önéletrajzi filmforgatókönyvet írt. A filmben a főszerepet Is ő játssza, sőt eredetileg a rendezést is magára akarta vállalni. Fellini Nyolc és fél című filmjének hatására azonban lemondott erről. K

is presszó a Békevédök utcájában, közel a pályaudvarhoz. Olyan hely ez, ahol minden jajta ember keveredik, vegyül, nyüzsög. A helyiség első részében tömény italokat nyakalnak, beljebb, ahol jalatnyt asztalok sorakoznak, feketét kavargatnak a vendégek. Valami frissítőt szeretnék inni Nyújtogatom a nyakam, hol lehetne leülni, de úgu látszik, minden hely foglalt. Mégsem. Az egyik kétszemélyes asztalkánál akad még egy hely. Engedélyt kérek az asztal mellett üldögélő idősebb férfitől, és letelepszem. Málnát rendelek, s amíg kortuolqatom, asztaltársamat figyelem. Sze retném eltalálni, kl ml lehet ez a szürkehalántékú. kissé beesett arcú férfi, nki ráérősen, nyugodt mozdulatokkal kortyolgatja fe ketéjét. Bizoni/ára nyuadí jas, aki otthoni magány á ból beiért egy feketére, egy kis nézelődésre, hogy Keresztesek a feketével az élet zajongásá! is jelhörpintse: Nézem a férfit, ő meg engem néz, majd fejével a szomszéd asztal felé int, ahol nyers szavú suhancok szórakoznak. — Ezekkel sem szeretnék éjjel falálkozni •— jegyzi meg asztaltársam. — Miért? — kérdezem kíváncsian. — Nézze csak meg őket jobban, majd megtudja. Szót jogadok, s szemügyre veszém a szomszéd asztalnál viháncoló társaságot. Hát igen Választékosan öltözött társaság. Megta láható náluk a modern öltözködési forma minden stíluskeveréke. Annyi bizonyos, hogy adnak magukra. Ruhájuk jobb szövetből készült, Ingük, nyak kendőjük kifogáttalan. lát szik, hogy olyan családok gyermekei, ahol van mii aprítani a tejbe. Az arcukra pillantok, s megértem asztaltársamat. Mért ezek a durván gyalult arcvonások szorongással töltik el az embert. Micsoda arcok és micsoda szemekl Nyegleség, erőszakosság, durvaság rí le rólukI Annyi bizonyos, hogy belemenős társaság lehet. No, nem is palástolják igazi jellemüket. Szemtelen megjegyzéseket tesznek a presszóban megforduló nőkről, és kaffogva röhögnek. Fesztelenek és gátlástalanok, látszik, hogy életelemük a kesernyés, füstös levegő. Lábukat hosszan előrenyújtják, szinte elheverednek a székekben. Asztalukon konyak, fekete, szájuk szögletében cigaretta. Isznak, füstölnek, és belekötnek a vendégekbe. De nini! Még egy kü lönlegesség. A „gáncs nélküli lovagok" nyakában jókora ezüstkereszt lóg. Vajon mit akarhatnak ezzel? Feltűnési viszketegség, divathóbort? Ki tudja? Anynyi azonban bizonyos, hogy „buzgóságuk" egyelőre a konyakos poharak ürítgetésében merül ki. — Keresztet visel valamennyi — mondom asztaltársamnak. — Igen. Vannak ilyenek is, ekik keresztet akasztanak a nyakukba. Ám annál visszataszít óbb a viselkedésük, mert az emberek vallásos érzését is sértik. Annyi bizonyos, hogy nem szeretnék velük valami elhagyott helyen találkozni. Ezek kedvtelésből is összevernék az embert ... Így beszélt asztaltársam, majd hirtelen jelkelt, fizetett, és elköszönve megjegyezte: — Nem nézhetem őket tovább, inkább távozom. Lassú, öreges léptekkel ment kifelé, arcán keserűség és szégyen égett, míg a presszóban tovább viháncolt a „keresztesek' társasága. —

des— ló nőt alakít, aki maga sem tudja hogyan, teljesen felkészületlenül kapcsolatba kerül a szellemek világával. Nehéz pontosan megállapítani, hogy Fellini mit is akar új filmjével mondani. Tulajdonképpen nem is lenne értelme, ha előre, látatlanban beszélnénk róla. Természetesen, Fellini sok gondot fordít művére, hisz neve ma már fogalom a film világában. Ezenkívül bizonyára fontos számára „Giulietta filmje". Különben is a már említett két nyugatnémet filmen kívül Masina legutóbbi két olasz filmje, a Fortunella és a Rácsok mögötti város sem hozott olyan sikert, mint remélték. Az elsőt Edoardo de Fillppo rendezte, Fellini forgatókönyve alapján, a másikban Castellani rendező a legnagyobb olasz színésznő, Anna Magnanl partneréül választotta Giulliettát. Még annak idején, Cabíria éjszakái után, Fellini új filmen kezdett dolgozni feleségével együtt. A történetnek egy elmegyógyintézetben kellett volna játszódnia. De közbejött az Édes élet. Most az új Masina-filmmel kapcsolatban az a kérdés, vajon Fellini teljesen új ötletet dolgoz-e fel, vagy valamelyik régebbi témáját mór dosította. Különösen három utolsó alkotásában jut érvényre Fellini komikus vénája. Az Édes életben, a Boccaccio egyik novellájában (Dr. Antonio megkísértése) és a Nyolc és fél-ben. Fellini komédiázása azonban egészen sajátos, aligha találunk rá megfelelő megjelölést. Fellini az utóbbi időben úgy forgatja filmjeit, hogy Jóformán a színészek sem tudják pontosan, mit ír elő a forgatókönyv. Ezen a téren némiképp hasonló módszerrel dolgozik, mint Michelangelo Antonioni (Sikoly, Kaland, Az éjszaka, Napfogyatkozás). F.zt a módszert főleg két legutóbbi filmjében alkalmazta, amelyekben Masina nem játszott. Feltételezhető, hogy közös filmjük tervébe a fe. leségét még jobban beavatja majd, mint Marcello Mastroiannit, két legutóbbi filmjének főszereplőjét. Még sok idő telik el addig, míg moziba kerül az új Fellini-film, Annak ellenére, hogy a rendező bizonyára ismét hétpecsétes titokként őrzi a „gyártási titkot", a sajtóban több „biztos forrásból" kikerülő tudósítás lát majd napvilágot. S habár az ember rendkívül kíváncsi teremtés, Fellini mégsem igyekszik szenzációhajhászó hírveréssel felcsigázni a közönség érdeklődését. IVAN BONKO 1984. december 18. * ÜJ SZÓ 5