Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-16 / 349. szám, szerda

Lenin szavára indult harcba I B^^-^ssssm A kilencgyermekes Fuleki családban nem sokáig tartott a gyermekkor. Kel­lett a kenyér, s a gyermekeket minél hamarabb szakmára taníttatták. Antalt iš a falu szokásai szerint Budapestre küldték, ahol az üveges mesterséget tanulta. 1915-ben szabadult fel, de a családnak már nem sokat segíthetett, mert még az év tavaszán besorozták katonának. Az első világháború a vége felé kö­zeledett, a katonák tömegestül pusz­tultak a frontokon, a zsúfolt vonatok alig győzték szállítani az utánpótlást. Ilyen körülmények között nem sokat vesződtek a kiképzéssel s néhány hét elteltével harcba vetették Fuleki ez­redét is. 1916 őszén több társával együtt orosz hadifogságba esett. Jól bántak vele, mint szakmunkást — ipa­rost megbecsülték s csakhamar egy moszkvai lágerbe került. Építkezésen dolgozott. Itt érte az 1917-es forradalom. A fo­golytábor kerítése mögüi ugyan nem nagyon értette a dolgokat, de sejtette: a város lakóinak határtalan lelkesedé­sét forradalmi esemény válthatta ki. Aztán lebukott a Kerenszkij kormány s a hatalmat a szovjetek vették át. Ekkor egy szovjet komiszár jött a fo­golytáborba. Az elsikkaszthatatlan elsikkadása löli meg. hangsúlyozva, hogy filozó­fiai áramlatként csak az első világ­háború után jelentkezett Némeior­A kritikának egyik alapvető felada- szágban. Bölcsőjénél Martin Heideg­la, hogy az adott művet egybevesse Q°r és Kari jaspers állt. A második az élettel, a társadalmi körülmények- világháború után Franciaországban fő­kel. Nem vitás, az elmúlt években leg a jól ismert jean Paul Sartre fej­nálunk háttérbe szorult ez a szerepe leszti tovább. Ennek az irányzatnak és az esztétikai mérce egyoldalú al- táptalaja ,.a polgári társadalom bom­kalmazása gyakran torz képben tiik- lása, s ezen beliil a kispolgárság és röződött vissza. Az ilyen szembekö- főleg az értelmiségi kispolgár válsá­tősdi végső soron a szocialista észté- gos helyzete", aminek okát a tőkés tika egyik alapvető szempontjának el- rend belső ellentmondásaiban, illetve hanyagolását eredményezte. Gmido- az új, szocialista társadalmi rendszar lünk itt a pártosság vizsgálatának' létrejöttének közvetett hatásában kell elsikkadására. Tény és való, hogy keresnünk. nemcsak a fogalom veszett ki majd- A tanulmányíró részletesen ismerte­nem nyomtalanul, hanem marxista ti ennek a filozófiának és irodalmi tartalma is. Súlyos hiba ez, hiszen tükröződésének leggyakoribb „témáit". I kizárja a művészet osztályjellegének Az egzisztencializmus szubjektív idea­felfogását. Márpedig a művészetnek lista bölcseleti irányzat, hiszen sze­az érintkező pontok mellett vannak rinte az egyéni tudat megelőzi a lé­határvonalai is. Határvonal húzódik tet. Továbbá e tanítás szerint a lét például a polgári és a szocialista mű vészét között. Az ilyen szemellenzős állásfoglalás­nak kétségtelenül vannak okai, előz­tulajdonképpen választás és szabad­ság. Az ember tehát abszolút szabad, s mint Ilyennek kell választania. Az egyes egzisztencialisták nézetei között ményei. Vítézslav Rzounek a NOVA vannak lényegbevágó eltérések, — az MYSL 11. számában írt cikkében ide ateista Sartre-ral szemben Kierke­A 68 éves Fuleki Antal bácsi átveszi J. Janitól, a gútai HNB elnökének kezéből a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékérmét. nyire Csak lehetett, enyhíteni akarták a honvágyat. Akkoriban létesült Moszkvában a Vörös tér 19. szám alatti házban a Most már minden hatalom a né­péi Eltöröltük a kizsákmányolást és dekeit, ragadjon fegyvert a szabad- nem ért véget. Az imperialista erők minden embernek egyforma jogokat ság védelmére. Majd rólunk, volt ha- nem egykönnyen nyugodtak bele a adunk! — mondotta a komiszár s a difoglyokról is beszélt. szocialista állam létezésébe s min­hadifoglyok álmélkodva hallgatták. — A z idegen katona épp olyan dent elkövettek, hogy ledöntsék lá­Szinte hinni se akartak fülüknek. De munkás-paraszt fiú, mint a mi fiaink, bárói a fiatai szovjet hatalmat, meggyőződhettek e szavak igazáról. Jóllehet hazájában még nem tört ki A táborból eltűntek az őrök s ezen- a forradalom, s a szegények elnyo­túl szabadon járhattak a városban, matásban élnek, érdekei azonosak ér­Munkájukért rendes fizetést és kenye- dekeinkkel. A kizsákmányolás eltörlé­ret kaptak. A szovjet emberek mintha se s egy szebb, szabad élet megte­kárpótolni akarták volna őket a kiállt remtése az ö célja is. — Valahogy gyötrelmekért. Bár nem tudták bizto- fgy mondta Lenin s azután felszólí­sítanl számukra a hazatérést, ameny- to tt bennünket is, hogy a döntő csa­tában álljunk a szovjet nép oldalára. Lenin beszédének nagy hatása volt rám. Még aznap egy szónokot kértem h°gy leadjuk fegyvereinket és polgári a nemzetközi klubtól, aki anyanyel- ruhát kapjunk. Itt ért bennünket Le­Nemzetközi Vitaklub. Esténként o is vünkön megismertetné fogolytársaim- nin üzenete. Amennyiben a Szovjet­eljárt ide Sokat beszéltek itt a for- mai is a helyzetet. Hamarosan kiküld- unióban akarnánk maradni, teljes radalom nagy jelentőségéről, a többi ték hozzánk Patócs Béla elvtársat, egyenjogúságot ígért nekünk Habár kizsákmányolt népre gyakorolt hatásá- Ö részesített bennünket a kommunls- tetszett ez az uj elet, a honvágy ról. Itt értesült a szovjetek országát ta tan első leckéiben. Majd velünk mégis hazahuzott bennünket rég nem fenyegető veszélyről is. Már akkor fel- együtt lépett a vörös hadseregbe s mi ötlött benne a gondolat, hogy harcba parancsnokunknak választottuk, száll ő is a világ első munkásállamá- A második nemzetközi brigádba só­ért. A végső elhatározást azonban Le- roztak be. Felvétel után rövid kikép­nin szava érlelte meg benne. zés t kaptunk, majd miután örök hű­— Életem legnagyobb élményei kö- séget esküdtünk a szovjet népnek és temben. 1921. február 21-e, amikor zé tartozik, az a délután, amikor elő- Leninnek, fegyvert s egyenruhát ad- Kazányban a kommunista párt tagja szőr 'hallottam Lenin szavát — em- tak. Tula'mellett'— uhoťíí 1 fehér gár- lettem. Mikor kezembe kaptam a kis lékszik vissza most 47 év után, Fule- disták feJ4^jiitöJttáJt...az élejjBiszernak- vörös .MnyvfifiSKfet, „magamban meges­ki Antal bácsi. "'" : R tárakat —- vétették brigádunkat első küdtem 'arra, hogy az eszmékért, — Egyszer" délután, amikor a vitá- ízben harcba. Az ütközet; rövid volt. amelyekért fegyverrel harcoltam, ott­kliibbá tarfo'ttam, a' Vörös téren nagy Midőn a gárdisták láttad, hogy el­embertömegre lettem figyelmes. A tö- szánt hadsereggel állnak szemben, meg közepén egy emelvényen zömök, gyáván megfutamodtak. Ez az első szakállas ember szónokolt. Mély sike r fellelkesítette a brigádot, csendben hallgatták szavait. Az egyen- Később persze neheze.bb harcokban jogúságról, s azokról a reformokról is részt vettünk. Gyenyikinnel és Ju­-beszélt, amelyeket a szovjet hatalom denyiccsel is viaskodtunk, majd a eszközölt. Kaukázus felől előrenyomuló Wran­Lenin volt. Szavait viharos tetszés- g«l csapataival ütköztünk meg Har- luban, agitált, tanított. Tevékenysége sel fogadták. Figyelmeztette az em­sorolja, hogy a múltban leegyszerűsít ve magyaráztuk a pártosság követel ményét. A pártosság védjegyével el látott harmatgyenge alkotást ls ho­gaard és Jaspers Istenben, Heidegger a halálban látja a szabadság korlá­talt, de közös nevezőjük, hogy a sza­badság ilyen értelmezésében nem Az utolsó kísérlet a Volga menti fehér kozákok felkelése volt. Ennek leveréséből ezredünk is kivette részét. Ez az utolsó harc nehéz volt. Kilenc hónapig égtek őrtüzeink a folyó mel­lett, míg végre béke ült az országra s számunkra is elérkezett a leszere­lés órája. Brigádunk Moszkvába érkezett, látott családjainkhoz. Bevagoníroztak s az utoisó forró kézfogások után elindítottak hazafelé. De azelőtt még egy jelentős ese­mény dátuma maradt meg emlékeze­ho'n is folytatom a küzdelmet. Miután a Szovjetunióból visszatért, rögtön kapcsolatba lépett kommunis­ta pártunk központi vezetőségével. Helyi szervezeteket alapított több fa bereket arra a veszélyre is, amely a szovjet hazát fenyegeti s felszólítot­ta a népet, tegye félre személyes ér- intervenciók sorozata azonban Százezres bevételek csuhéjból kov mellett. persze nem kerülte el a rendőrség Közben Londonban megkötötték a figyelőiét sem. Többször börtönbe zár­lengyel—szovjet békeszerződést. Az 'ak, családját is üldözték. A máso­Nem volt mindig ilyen modern vi­lág. Az iskolatáska valamikor fiúnak vászonból, lánynak, főleg nyárra, csu­héjből készült. Amikor a kukoricahán­tókban már elhalt a nóta, a háziasszo­nyok, öregek, gyerekek hozzáfogtak kiválogatni a csuhéj legjavát, nehogy a házigazda mindet felétesse a jó­szággal. A különválasztott csuhét az­után a padláson tárolt széna tetejére rakták. Innen hordták le télen, s csi­nálták belőle a legkülönfélébb dol­gokat, táskákat, lábtörlőt, papucsokat. Régi hagyományok eievenedne-k fel a komáromi, érsekújvári, dunaszerda­helyi és más délvidéki járásokban ma­napság. A csuliéjkészitmények iránt ugyanis újabban nagy érdeklődést tanúsítanak az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztria, Nyugat-Né­metország és Olaszország nagy ke­reskedelmi vállalatai. Sajnálhatjuk csupán, hogy n-sm tudunk eleget ten­ni a megrendeléseknek. A gútalak és a naszvadiak tapaszta­lataihói tudjuk, hogy a csuhéj fel­dolgozása kifizetődő téli foglalkozás. Volt már olyan hónap, amikor ezek­ben a községekben száz—százötven­ezer korona értékű csuhéjárut vásárol­tak fel. És az elmúlt évben összesen még dik világháború idején Fuleki a he­gyekbe menekült, majd részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A fel­szabadulás után több érdemrenddel tüntette ki kormányunk. A kitünteté­seket. nagy tisztelettel fogadta, de a legnagyobb örömöt mégis az a pará­nyi Vörös Csillag jelentette számá­ra, amit 1958. november 20-án nyúj­tottak át neki a szovjet konzulátu­son — a Szovjetunió védelmében ví­vott harcokért. Ma már hetvenedik évéhez közele­dik Fuleki bácsi, de a harcot még nem adta fel. Mint a gútai helyi párt­szervezet vezetőségi tagja, részt vesz minden ülésen s éberen figyel arra, hogy a kommunista alapelveket min­denkor betartsák. S ha valaki a köz érdekét szem elöl tévesztve helytele­nül jár el, akkor az öreg Fuleki bácsi hangja még mindig erélyesen felcsen dül. —Ili. több mint egymillió koron;! értékű árut adott el Gúta, Naszvad és Bese­nyő. Ebben az évben a bevételek még növekedtek, s a téli hónapokban egy csuhéjfonó havi keresete 450—631 korona között mozog. Ennyit keres egy gazdasszony a rendszeres napi házimunka mellett. Minden bizonnyal lehetne még fokozni a kereseteket, ha a csuhéjfonók rendszeresen napi nyolc órát dolgoznának. A népi iparmű­vészek bratislavai központja • a csu­héjkészítmé'nyek értékesítéséről kö­zelebbi felvilágosí­tással is szolgál­hat. A helyi nem­zeti bizottságoktól függ csupán a munkálatok meg­szervezése. IJezet) ÜRÖM AZ ÖRÖMBEN Rimaszombat épülő lakónegyedében szinte gomba módjára szaporodnak az új házak. Sajnos, az F-l-es és F-2­es háztömbök lakóinak az új lakások fölötti örömébe üröm ls keveredett. A körszerű konyhákba gáztűzhelye­ket szereltek, holott Rimaszombatban nincs gázvezeték, sőt gázzal töltött palackokat sem lehet mindig kapni. Az érintett 80 család most kénytelen rezsókon főzni, és ha sütni is akar­nak valamit, villanysütot keil vásá­rolniuk. A „villamosított konyha" pe­dig tetemesen megterheli a villany­számlát. Az érintettek most már csak azt sze­retnék tudni, meddig lesz ez még így? Mikor számíthatnak a gázpalackok megérkezésére? Kovács Zoltán, Rimaszombat zsannáztuk, a pártosság fogalmát veszik tekintetbe a társadalom hatá­gyakran azonosítottuk a mű eszmei- sá t- viszont, hogy etikai vonat­ségével. Lejárattuk azzal ls, hogy sok kozásban Sartre-nál és híveinél az alkotásban a párt vezető szerepét pa- egy é r> szabadsága megvalósításának pirossízű tévedhetetlen funkcionáriu- követelménye „nem zárja ki a társa­sok, minden vonatkozásban feddhetet- dalmi igazság keresését, és általában len, eszményi hősök voltak hivatottak a kizsákmányolás és elnyomás ellent képviselni. Egyszóval, tisztázatlan harcot". E filozófiának tartozéka és volt ennek az eszmei-esztétikai kate- alapérzelme végül a szorongás, amely górjanak a tartalma. Elburjánzottak főleg irodalmi vetületeiben kerül elő­olyan nézetek, hogy az Irodalom és térbe. a művészet mindig pártos volt, mert Sartre különben marxistának vallja az osztálytársadalmakban végered- magát. Prágában díszdoktorrá avatá­ményben mindig a szerző osztályál- sakor mondott beszédében például láspontját fejezi ki. Mások az osztáiy hangsúlyozta: „Az egzisztencializmus érdekeinek öntudatos és nyílt védel- nem filozófiai rendszer, hanem a mében vélték felismerni a pártossá- marxista filozófián belüli búvárkodás." got, de korlátozták a proletárforra- Egyszóval a marxizmus és az egzisz­dalmak ' korszakára, vagyis egyenlő- tencializmus „egyesítésére" törekszik, ségielet vontak közte és a proletár Egyik legkiválóbb ismerője és mar­pártosság között. Akadtak olyanok is, x'sta elemzője, Roger Garaudy viszont akik szerint a pártosság lényege, Sartre-nak még 1960. évi alapállásá­ltogv a kultúrának alárendelt szere- ról szólva megállapítja, hogy alapve­pet kell betöltenie a politikával szem- 1 0 kérdésekben fenntartja idealista ben. A cikkíró szembeszáll ezekkel a té­ves elméletekkel. A proletár pártos­ságnak kizárólagos elismerése például annyit jelent, hogy elegendőnek tar­nézeteit, még ha egy-két ponton kö­zeledik is a marxizmushoz. Az évszá­mot azért keil megemlítenünk, mert Sartre a történelmi változásoknak megfelelően módosítja álláspontját, taná, ha a szerzők, a művészek tagjai t™™^ 6" m e8Sy özödik ennek szü k' lennének a proletariátus pártjának. Az ilyen' felfogás egyben kizárná a ségéről. Köpeczi Béla tanulmánya második burzsoá pártosságot, amely kétségbe- részében az egzisztencializmus irodal­vonhatatlanul létezik. Tévednek azok mi hatásáról szól. Kiemeli, hogy em­is, akik úgy vélik, hogy a művészet Iftett „témái" nem filozófiai, hanem mindig pártos. Igaz, hogy minden mű- szépirodalmi művek közvetítésével vészeti alkotásnak van tendenciája, terjedtek el. Kimagasló írói elsősor­de különbséget kell tennünk — ban maga Sartre, továbbá Simoné de mondjuk — Arisztofanesz célzatossá- Beauvoir és Camus, az ateista egzisz­ga és Gorkij pártossága között. Alap- tencializmus képviselői. Részletesen vető különbség van ugyanis abban, elemzi életművüket, legjellemzőbb és ha a tendenciozítás a társadalom osz- legjobb alkotásaikat. Megjegyzi, hogy táli/jellegének mélyreható megismeré- ezt az irányzatot „nem csupán a fran­sére támaszkodik, vagy csupán a szerző osztályhelyzetét fejezi ki. cia irodalomban találjuk meg, hanem az angolban, különösen a dühöngő Ettől eltekintve, az irodalom és a fiataloknál, az amerikai beatnyikek­művészet pártossága több a tenden- S ° la sl ^realizmus egyes ciozltásnál, mert gazdagítják a tuda- képviselőinél. Különböző áttételeken tos felismerés jegyei. Az osztály ön- keresztül mas művészeti ágakban is tudatos szolgálatát csak az osztályok é rf t^ e s, u' « a z életérzés..." írói kölcsönös viszonyának, ellentétes ér- sokféle kérdéssel foglalkoztak ugyan, dekeinek megértése teszi lehétővé. de a legnagyobb hatást az ember két­Nem állja meg a helyét az a felfo- fégbeejto helyzetének leírásával ér­gás sem, amely a pártosságot kizárja e k el anélkül viszont, hogy rá tud­az esztétikai rendszer kereteiből. tak volna tal aln* a kivezető útra. A művészet sohasem hat csupán esz- A tanulmány harmadik fejezetében mei mondanivalójának erejével. A mű- az egzisztencializmusnak a magyar vész pártosságát főleg azon mérhet- irodalomra, például Mándy Iván, jük le, hogy milyen álláspontra he- Sarkadi Imre, Csurka István, Huszty lyezkedik az életben. De önmagában Tamás prózai munkásságára, a költők még ez is kevés. A pártosságnak az közül pedig már a harmincas évek­alkotás vérkeringésévé kell válnia, ben Weöres Sándorra, majd juhász szerves egységben művészi-esztétikai Ferencre és a legifjabb költőnemze­ériékével. d ék számos tagjára gyakorolt hatásá­Nézetünk szerint V. Rzounek távol- ró1 e s, í k szó. A negyedik fejezet ku­ról sem érint minden ezzel összefüg- t a') a e s magyarázza ennek okait, ki­gő kérdést, nem ad, és nem is adhat > el" a z egzisztencializmussal való el­mindenre kimerítő választ. Végered- szembenállás szükségszerűségét, ményben a marxista esztétikának eb- hangsúlyozza a valóban szocialista ben a vonatkozásban még nagyon sok < r°aalom igényét. A summázó gondo­az adóssága. A cikkíró'azonban he- «»t |lyen formát nyer: „Az egiszten­lyes .irányban fejti ki gondolatait, le- eialtzmus kérdésfelvetése az egyén vo­szögezve azt, hogv a pártossáqot nem ™tkozásaban ösztönözheti tehát a értelmezhetjük mereven. Ennek a marxista kutatást, s az trodalombijn múlhatatlanul fontos alapelvnek az lJ f™ indíthat, hogy új utakon in­alkotó gondolkodás folyamatában kell lujlunk el. Megismételni azonban ­érvényesülnie néh a P ro v'nciális síkon — azt, amit az egzisztencialista irodalom eddig adott, hiábavaló dolognak tartjuk, még akkor is, ha elismerjük Sartre, Camus vagy mások egyes műveinek G. I. Az egzisztencialista filozófia és irodalmi hatása Az utóbbi egy-két évben kulturális ért ékét lapjainkban sok szó esett az egzisz­tencializmus filozófiájáról és irodalmi vetületeiről. Szélesebb olvasótáborunk AGNES VARDA a minap fejezte eieiro . azeiBseuu uivasuiauui uiik- , - ; f:i miÄ t . . u • . ' ., nak is hasznára válik ha tisztultabb * ^fádVé!í£ kepet nyer erről az irányzatról Az napjairól sz61 a házasél€t és a csa) á. alapvető fogalmakat és kérdeseket dj 6M boldogságáról a gyermekadt a „agy hozzáértéssel és egyben knsta- örömökrö l. A kü|s ö i elv é% Iek Pári z^ lyos egyszeruseggel világítja meg a kôrnyékŔn k észüitek, a film zenéiét TÁRSADALMI SZEMLE 11. számában Mozart műveiből állították össze ' Köpeczi Béla tanulmánya. _ „„_ . nr i _„,,,_„ . t . ,, .„,..,, . • GERARD PHILIPH-ről nevezték Az egzisztencializmus múltjából in- el a Párjzs közelében ]évő No i , e dul ki, előfutárjait Sörén Kierke- Grand városban nemré g felavatott gaardban és Friedrich Nitschében je- művelődési házat. 1984. december 18. * Oj SZŐ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents