Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-14 / 317. szám, szombat

LÉLEKVADÁSZAT —SZÓVAL ÉS REKLÁMMAL H a külföldiek között szóba kerül Kanada, akkor általában Torontóra gondolnak, mely ismertebb, mint Ottawa, a főváros. Nem is csoda: Ottawa sokkal kisebb, messzebb esik a lakott területektől és egyáltalán nem éľ a fővárosok mozgalmas, pezsgő életét. Csak abban különbözik a többi várostól, hogy itt intézik az állam ügyeit. Toronto Ontario tartomány déli részén, a hideg vizű Ontario tó partján fekszik. A közel kétmillió lakosú Torontőt a bevándoroltak városaként emlegetik. Jellegzetessége a bábeli nyelvzavar. Harmincnégy nemzetiséggel találkozunk a városban, ezeknek a jele angol eredetű. A legnagyobb emigráns csoport 150 ezer olaszból áll. I

A negyven—ötvenezer magyar mellett szlovákokat, lengyeleket, portugálokat, skandinávokat, továbbá japánokat, kínaiakat, indiaiakat és afrikaiakat tálálunk Torontóban. Termés.ze-. tesen a hivatalos nyelv az angol, ám minden nemzetiség a maga nyelvét használja.- Ez egyáltalán nem okoz nehézséget, hisz a nagy önkiszolgáló áruházak mellett végtelen sorokban húzódnak a nemzetiségek tulajdonában levő üzletek, éttermek, klubok stb. Ennek persze hátrányai is vannak,^ így nagyon nehéz a munkások megszervezése. A kommunista párton belül vannak ugyan nyelvcsoportok, ám a hivatalos angol nyelv miatt itt is sok probléma vetődik fel. A nemzetiségi csoportok elszigetelődésének több oka van. Így tudják megőrizni kultúrájukat, hagyományaikat, szokásaikat, így tudnak védekezni az angol elnyomással szemben. Az angolok viszont szemükre vetik, hogy a bevándorlók nem akarnak beolvadni az ottani népközösségbe, nem akarnak kanadaiakká válni. Az éremnek ugyan két oldala van, de ebben az esetben mindkettő az emigránsok ellen szól. Hiába akar valaki beolvadni egy más népközösségbe, hiába próbál alkalmazkodni, az angolok szemében a bevándorló mindig csak „D. P", azaz idegen marad. Ettől függetlenül a kapitalisták kedvelik a bevándoroltakat, mert a kizsákmányolásra ők a legalkalmasabbak. Az idegenek nem ismerik az itteni törvényeket, így teljesen ki vannak szolgáltatva a munkaadónak. Ha panaszkodik, nógatják, hogy tanuljon meg angolul. Ha megtanult angolul, akkor meg háttérbe szorítják. A külföldi oklevelet nem ismerik el, ezért van az, hogy nagyon sok diplomás ember edénymosogatóként, vagy éjjeli takarítással keresi kenyerét. Séta közben sok érdekességet láthat az ember. Nem hiába mondják: A dollár mindenütt úr — ezt itt is láthatjuk. Úton-útfélen különféle szekták prédikátorai az utcai zajt túlharsogVEZETT KIÜLÓS KÁVÉHÁZ va próbálnak híveket szerezni. Olyan szenvedélyesen „térítenek", hogy az embernek önkéntelenül az az érzése: ezek bizonyára rosszban sántikálnak. Torontóban semmin sem szabad csodálkozni. Az üzleti negyed járdáján kutyákat mosnak vödörben, majd a napon száríják őket. Majmot bújtatnak gyerekruhába, beültetik egy ikerkocsiba és a bébivel együtt korzóztatják. Az utcán „diliző félcádulásokat" sem figyelmezteti a rendőr, pedig nemcsak az fordul elő, hogy magukban hangosan beszélnek, hanem az is megtörténik, hogy valaki forgalmas úton kedvtelésből letolja a nadrágját. A napokban láttam ezt az Avenue Rd. és a Bloor Str. sarkán. Ezek a pillanatképek bizonyára egy rothadó társadalom kórtünetei. Az áruházak a legválasztékosabb holmikat kínálják, s nincs az a külföldi áru, amit ne találnánk meg. Naponta rendezik a kirakatokat, hogy fokozzák a vásárlási kedvet. A színes reklámok, a nagy propaganda sokszor fölösleges költekezésre csábítja az embereket. A kiszolgálók szinte ráerőszakolják az árut az emberekre. „Vásárolj, majd később fizetsz!" — ez itt a jelszó Torontóban most van az áruházak fő idénye, itt az „aratás". Európai szemmel nézve furcsa, hogy itt már október második felében teljes lendülettel folyik a karácsonyi vásárlás. Az üzletekben meg sem lehet moccanni a sok csomagtól, tetéződnek az adósságok, s ilyenkor senki sem gondol arra, mi lesz januárban, amikor beállítanak az első számlával. . A tőkések az évi profit 70 százalékát ebben a két hónapban érik el, te>hát most legfőbb gondjuk a „profit making", azaz a „profitcsinálás". TORONTO IDEGENFORGALMI NEVEZETESSEGE: AZ 1912BEN ÉPÜLT CASA LOMA VAR (A szerző felvételei) A Kék- és a Fehér-Nílus összefolyásénál képződött keskeny félsziget elefántormányra hason lít (az elefánt arabul khartumot jelent). A hagyomány szerint az elefántról nevezték el a fővárost a törökök, akik 1821-ben meghódították Szudánt. A múlt század második felében, a Mahdi uralkodása idején Khartúm pusztulásnak indult, s a főváros Omdurman volt. Khartúm. Omdurman és Észak-Khartúm manapság egy várost alknt 300 ezer főnyi lakossággal. Hatszáz méter hosszú keskeny híd köti össze Khartumot és Omdurmant. Az utóbbi vásárváros; itt él az afrikai dolgozók többsége. Omdurman bazárjairól és kézműveseiről híres. Lépten-nyomon fellelhetjük az elefántcsont- és ébenfafaragás művészeit, a bazárban hemzsegnek az ötvösök és bőrművesek, akik krokodilés kigyőbőrbűl csodálatos dolgokat varázsolnak. Észak-Khartúm viszont a fiatal afrikai munkásosztály, a vasúti fűtőházak és mozdonyszínek, városa. uiiüni^^iiiam Autónk El-Obeid és a néprajztudósok érdeklődését felcsigázó Núbia között megállott. Sofőrünk, Taga kiugrott, éš műanyagkannával a kezében elindult a magas fűből kiemelkedő óriásfa felé. Vizet akart meríteni a banbabfa törzséből, hogy feltöltse a motor átforrósodott radiátorját. A bakkara és a kababisu törzs pásztorai ugyanis aszályos időben természetes ciszternaként használják a 45 méterre megnövő baohabfa törzsét. A köröskörül megsárgult rézföldre emlékeztető fűben trópusi ernyőakácok koronája alatt gumiarabikum-gyűjtők tesznek-vcsznek. AENILUSí Hosszú nyelű éles [fejszével ügyesen vágásokat ejtenek _ ii _ _ kemény héjú ágaI fi I II II k011, A vágásokból h jj I II lassan folyik a mézgás, átlátszó folyaJ dék, mely csakhamar megkeményedik. Kis idő múlva letörik, és a mézgát kosarakba gyűjtik. A fa még sokáig ontja könynyeit. A bennszülöttek nem is hívják másnak a világszerte ismert gumiarábikumot mint fakönynyeknek. A gumiarábikum a szudáni export legfőbb cikke. A kiviteli cikkek táblázatán a gyapot után mindjári a második helyen szerepel. A műanyagok korában is igen keresett cikk. Szudán a világ gumiaráblkiim-szükségletének háromnegyed részét elégíti ki, s a legjobb minőségű gumiarábikumot éppen itt, Kordofánban állítják elő. AHOL AZ ESŐ ELPÁROLOG MIELŐTT FÖLDET ÉRHE SZ. LOSZEV ÉS SZ. DRACSINSZKIJ ÜTIJEGYZETEI N U B I A Valaha erre vonult a híres „arbain" — negyven napig tartó karavánul, amely Egyiptomot Belső-Afrikával összekötötte. Erre bandukoltak az elefántcsonttal, gumíarábikummal megrakott karavánok, erre vánszorogtak a vasra vert és összeláncolt fekete rabszolgák. A félelmetes Nühiai-sivatagon keresztül elhullott állatok és emberek csuntjai mutatták az utat. Száz rabnak alig fele, gyakrabban egyharmada, sőt tizede jutott csak el a rabszolgapiacig. Az ország északi része a legkietlenebb táj. Az emberek születésük óta egy csepp csőt sem láttak. Előfordul, hogy hallják az eső zúgását, a vízcseppek azonban nem érnek földet, még a levegőben elpárolognak. Ezen a vidéken hosszúak az utak. beláthatatlan térség tárul a vándor szeme elé. Néptelen táj, ezért az utasok könnyen ismerkednek. Egy benbabfa tövében hárman ültek: egy fiúcska, egy európai ruhás fiatal férfi és egy burnuszos idősebb szudáni. — Igen, igen, ez tebeldi — szólalt meg a fiatal szudáni, látva érdeklődésünket. Ök tebeldinek hívják a baobabfát. — Még egészen fiatal fa, alig ezeréves. Melléjük ültünk az árnyékba. Megtudtuk, hogy a fiúcska neve Omár, a fiatalembert Ahdallah Madzsubnak hívják, az öreg burnuszos pedig Timszah. azaz krokodilus névre hallgat. Valahányszor Madzsubhoz fordultak, mindig neve elé tették az usztaz szót, ami az araboknál tudós embert jelent. KE V í S A P E D A G Ó G U S Megtudtuk, hogy Madzsub tanító. Omdurmanban végzett pedagógiai iskolát és apja szülő földjére, Kordofánba nevezték ki tanítónak. A fiatal köztársaság egyik legnagyobb baja a pedagógushiány. Négy hónappal ezelőtt új iskolát létesített. — Hol van az iskolája? — érdeklődünk. ) — Itt — mutatja kezével, és széles kört ír le a szavannában. — Most Abu Huszejn kútjától 12 mérföldre vagyunk, de nemsokára felkerekedünk, és közelebb megyünk a Núbiai hegységhez. A bakkarák sohasem élnek sokáig egy helyen. — Szembe kell néznünk a tényekkel. Lakosságunk 90 százaléka írástudatlan; 11 millió lakos közül "egymillió a dzsungelben látja meg a napvilágot, és ott is él élete végéig — mondotta tájékoztatásul az egyik miniszter. Az államvezctésnek nagy erőfeszítésébe kerül az Írástudatlanság felszámolása és nemzeti káderek képzése. Ebben nagy szerepet játszik a függetlenség első évében, 195B. július 24-én megnyílt khartúmi egyetem. Elődje a Kitchener Kollégium volt. — Az angolok szándékosan tisztviselőket, s nem műszaki kádereket neveltek — meséli Habib Mndasir, a tájékoztatásügyi minisztérium megbízottja. A 90 ezer kötetes könyvtár az egyetem büszkesége. Belelapozom az egyik könyvbe: „Bevezetés a mezőgazdaság gazdaságtanába" Szerzű: Macmíllan. Valamennyi tankönyvet angolok vagy amerikaiak írták. Az előadók harmadrésze is angol, az egyetem szudánosítása azonban napirenden van. Jelenleg majdnem kétezer hallgatója van az egyetemnek, s 1967-ben már háromezerre számítanak. Szükség van szakemhe rekrel Várják őket a gezirai gyapotültetvények, az új nílusi duzzasztógátak és erőművek. „ÉSZAK .VELENCÉJE" TURISTA SZEMMEL AHOL NEM ISMERIK A HÁBORÚT MWWWMIH) iWIBIBI! In I HltHBi 1 mt. november Sí. 5S Öf SáSÖ 9 KARDOS MÁRTA ÚTIJEGYZETEI STOCKHOLM ÜZLETI NEGYEDE si, a kórházi ápolás ingyenes, csupán a gyógyszereket kell megfizetni (áruk viszonylag magas), a gyermekek tanítatása éppúgy ingyenes, mint az iskolában kapott ebédek és a tankönyvek. A nyugdíj hatvanhét éven felül — a fizetésnek legfeljebb 65 százalékát teheti ki. Ez a néhány kiragadott adat nem ad teljes képet, de érzékelteti, hogy Svédországban az életszínvonal magas. Minden bizonnyal e „jóéletet élvező társadalomnak" is megvannak az árnyoldalai, ezt azonban a turista nehezen veszi észre. A megélhetés és a szolgáltatások nem olcsók, és a kultúrát is meg kell fizetni. A kirakatokban látott könyvek meglehetősen drágák, Helga szerint: akik takarékoskodni akarnak, a könyvtárakból is kikölcsönözhetnek maguknak. Az operaelőadások ős hangversenyek látogatása is drága mulatság, két belépőjegy áráért majdnem egy öltönyt, két mozijegyért egy férfiinget vásárolhatnak a stockholmiak. Ezért a mozik legtöbbször üresen tátonganak. AUTOMATÁK Svédországban kevés a munkaerő. Ennek pótlása azonban a magas színvonalú technika jóvoltából nem okoz gondot. A szállodákban például léptennyomon találkozunk cipőtisztító automatákkal, amely néhány fillérért bekrémezi, és a kétoldalt rászerelt gyors forgású barna vagy fekete körkefével két perc alatt úgy kifényesíti (A szerzű felvétele) magukra a figyelmet. Mi történik mögöttük? Az építkezések kísérő jelenségétől: a portól, piszoktól kímélik meg a járókelőket. Ez az óvintézkedés azért is nagyjelentőségű, mert az építkezés nemcsak az új lakónegyedekben, hanem a belvárosban is gyors iramban folyik. Egész utcarészleieket bontanak le, hogy helyükre korszerű lakásokat építsenek. Mi a feltűnő az új lakónegyedekben? Itt a házak még el sem készülnek, de a járdák és az utak már megkímélik a jövendőbeli lakókat a bukdácsolástól, a sártól, a piszoktól. Kitűnő munkamódszer ez, átvehetnénk mi is. Azért a lakáshiány itt sem ismeretlen lógatom. Knut Larsen orvos elpanaszolta, hogy ő is évekig várt kétszoba-konyhás új lakására. Természetesen kölcsönre építtette, s most a havi részleteket törleszti. Svédországban is a kölcsön a legjobb üzlet. A JÁRÚKELÖK LEÁLLÍTJÁK A GÉPKOCSIÁRADATO

T ' Stockholmban óriási a forgalom, a gépkocsik áradatától szinte zúg a fülünk, káprázik a szemünk, és gyakran reménytelennek tűnik az utca másik oldalára való átkelés. Ezért készüléket szereltek fel és a járókelők egy gombnyomással leállíthatják a forgalmat, és átkelhetnek a túloldalra. Igaz, hogy számukra még így sem veszélytelen az átkelés, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Anglián kívül már csak Svédországban maradt meg a „balra hajts!". WWIIIBHJI ..ilüBM'J D epülővel , mindössze egy óra az út Helsinkiből Stockholmba. A verőfényes napsütésben, gépünk árnyéka hűséges kísérőnkké szegődött a beláthatatlan vízen. Jól kivehetők a kisebb-nagyobb földte[ rületek, tükörként csillogó tavak. A földrajzkönyvek Svédorj szágban 24 000 szigetet és 96 ezer tavat tartanak számon. De a főváros ebből az óriási metty; nyiségből „alig" 15 szigetet mondhat a magáénak, úgyhogy | a rajtuk épült városrészekkel és a 41 összekötő híddal joggal kapta az „Észak Velencéje" elnevezést. ' GAZDAG ORSZÁG Svédország ma a világ egyik leggazdagabb állama, ügyes politikája folytán több mint egy évszázada nem viselt háborút. Míg más nemzetek hadakoztak, véreztek, országok dőltek romba, a svédejk a hadviselő államoknak eladott fegyverből és más áruból gazdagodtak. De úgy látszik, a svéd Vöröskereszt szegény maradt, mert már a repülőtéren megtaláljuk a kegyes adományokra kikészített perselyeket. — Ne ítéljen meg ebből bennünket — magyarázkodik kísérőm, Helga Heide, a szőkehajú, karcsú svéd szépség, és hogy más irányba terelje a beszélgetést, hazája szociális vívmányaival dicsekszik: — Az orvosi, a gyógykezeléa lábbelidet, hogy tükrében megláthatod magad. Gyakoriak az egyes városok nevezetességeit hirdető automaták. öt nyelven olyan előadást vágnak ki a hallgatóságnak, hogy a legtájékozottabb idegenvezető is megirigyelhetné. A játékkereskedésekben sok az ötletes áru. A csodakutya megugat, farkát csóválja, sőt néhány lépést is tesz feléd, ha egy-két szót szólsz hozzá. Az életnagyságú babákat pedig a hangoddal működésbe hozod, sírnak, kapálődznak, akárcsak az igaziak. HOSSZÜ HAJ POFASZAKÁLLAL Szerte a városban, igen sok a fiatal. Vidámak, hangosak és egész csinosak lennének, ha elfogadható külsővel mutatkoznának. A Beatles-frizura, a stockholmi ifjúság szinte uniformizált hajviselete látható, a fiúk épp olyan borzasak, mint a lányok, csakhogy ők ráadásul még bozontos pofaszakállt is viselnek. Kísérőm, Helga elnézően mosolyog. — Fiatalos szeszély, hódolnakv a divathóbortnak e gondtalan fiatalok, főiskolások, akik többnyire gazdag szülők gyermekei, s nem ismernek anyagi gondokat. ÉPÍTKEZÉSEK, LAKÁSOK Az utcákon sok helyütt ponyvákba burkolt épületek vonják • 1 1