Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-14 / 317. szám, szombat

IMI! A TOMEGPOLITIKAI MUNKA KERDESEI Az üzemi ideológiai bizottságok tapasztalataiból A

z ideológiai harc nem szünetel", „az ideológiában nem ismerünk békés együttélést" — halljuk gyakran. Nos, jól van, de ki harcol az ideológiai fronton? Ez talán csak a külügyminiszterek és pártideológusok ügye? Vagy esetleg néhány újságíróé, akik időnként hatalmas vonal alatti cikkekben vívják ezt a küzdelmet? Vagy van-e valami köze ennek a harcnak mindennapi életünkhöz is, részt vehetünk-e benne mindannyian? S ha igen, hogyan? ... Kérdés, mint látjuk, van elég. Meg kell mondanunk, az ideológiai fronton ott küzdünk mindannyian, amikor az élet adta kérdéseket akarjuk tisztázni, megérteni. Amikor magyarázatot keresünk a körülöttünk, vagy tőlünk távolabb észlelt jelenségekre. Az ideológiai harc egy kis „rész-csatáját" vívja az ember, amikor azt mondja, „no de most öntsünk tiszta vizet a pohárba", amikor magyarázatot talál, vagy ad az embereket közvetlenül érintő kérdésekre — a normák, a terv problémai, üzemi, munkakérdések stb. — vagy általában az érdeklődés középpontjában álló kül- és belpolitikai kérdésekre. Ennek a folyamatnak — lényegében a legkülönfélébb kérdések tisztázását célzó mindennapi munkának — a szervezője, irányítója a munkahelyeken az üzemi pártszervezet, A nagyobb gyárakban, vállalatokban az egész-üzemi párt-, bizottság mellett működő ideológiai bizottságok szerve-, zik ezt a tevékenységet. Az ideológiai bizottságok tagjai, de azok is, akiket e bizottságok munkája érint —• tehát úgyszólván mindannyian, akik érdeklődnek a körülöttük zajló események magyarázata iránt — bizonyára körül szeretnének nézni, milyen az ideológiai munka másutt, más pártszervezetben, más kollektívában. Közvetlen tapasztalacserére nem mindig nyílik alkalom, s néha nem árt, ha így, az újság hasábjain teszünk kirándulást más tájakra más emberek közé, hadd tanuljunk, okuljunk tapasztalataikból. Meg aztán — mint a továbbiakban meglátják — igen érdekes ogndolatok születtek sok helyütt, s igen életrevaló ötleteket találunk, ha jobban szétnézünk. Mai oldalunkon, amelyet főleg a műszaki-ökonómiai propaganda kérdéseinek szentelünk, tizenkét nagyüzem tapasztalataiból válogattuk ki az anyagot, hogy megmutassuk milyen formákat alkalmaznak másutt az ideológiai munkában, vagy ha úgy akarják „kik és hogyan vívják azt a bizonyos »ideológiai csatát«", Az ember azt mondaná — apróság Igazán vitathatatlannak tűnik, hogy az autógumi BARUM felirata apróság, szinte szóra sem érdemes. Ennél kisebb jelentősége talán csak annak' van, hogy a Barum feliraton az „m" betű utolsó lába elmosódott-e vagy sem ... Valóban lényegtelennek tartja ezt az olvasó? Ha igen, próbálja meg ezt elmondani egy külkereskeHOGYAN LÁTJÁK az üzemi ideológiai bizottságok elnökei • MARTINI GÉPGYÁR: Az ú i technika napjai nem rossz módszer, csak össze kell kapcsolni őket. Hatástalan, ha mindenből egy keveset mutatunk be. Tematikusán, egymásra kapcsolódva kell szervezni őket, akkor tanfolyam jellegük van, és nagyobb a hatásuK. • PIESOKI GÉPGYÁR: A legnehezebb a rugalmatlanságot megmagyarázni az embereknek. Hogyan magyarázzam meg, hogy a szellőző berendezés felszerelése már egy éve liúzbdík? Ráadásul az itt dolgozók biztosítási diját a biztosító felemelte, s erre most már 270 ezer koronáväT főbbet adtunk ki. Ennyiért az egész szellőző meglett volna ... • ŽIARI ALUMlNIUMKOHŐ: Az ideológiai bizottság ne szervezzen közvetlenül akciókat. A munkája súlypontja legyen a tömegszervezetek irányítása, ellenőrzése. Mert ha konkrét akciókra összpontosítják, ezek számában igyekszik kimutatni tevékenységet, és elsikkad a mindennapi apró munka, pedig ez a legfontosabb • NIŽNAI TESLA TV-GYÁR: A műszakiak közti tapasztalatcserét igen népszerű és közkedvelt formában oldották meg — teaesteket rendeznek, amelyen kötetlen formában egy-egy felvetett műszaki problémát vitatnak meg az elvtársak. Sok jó ötlet hangzik itt el. De gyakran

1 bizony nem lesz foganatja és dugába dől legjobb igyekezetünk a minőség javítására. Egyszerűen ki vagyunk szolgáltatva az alkatrész-szállítók kényekedvének. S ezen a legjobb tapasztalancsere sem segít... • PÜCHOVI GUMIGYÁR: Ki mondaná, hogy ez is ideológiai munka: ahhoz, hogy meggyőzzük az embereket, a minőség javítható, s vannak még tartalékok, komplex brigádot szerveetünk, és két hétig minden egyes munkahely és munkamenet legapróbb részletét is vizsgálatnak vetettük alá, hogy kibújjon a szög a zsákból. Sikerült — megcáfolhatatlan érvekkel álltunk elő, s pontosan meg tudtuk mutatni, hol mit lehet még tenni. Azonnal megnövekedett a belső gumik minősége. • RU20MBER0KI CEI.LULÖZGYÁR: Miért ne adhatna elő a pártoktatásban pártonkívüli is? Mi most előtérbe helyeztük az ökonómiai és szakmai kérdéseke t, s kitűnt, bizonyos problémára a legjobb előadó egy pártonkívüli szakember lenne. Felkértük, vállalta, örülünk neki. • HANDLOVAI NAGYBÁNYA: Az egész vállalatra szóló műszakiökonómiai konferenciák túl nagy témakört karolnak fel, és így a résztvevők kii/ül sokan az idő nagy részét számukra érdektelen dolgoknak kénytelenek szentelni. Jobb a tematikus értekezlet egy-egy részlegen. Ez konkrétabb, s így hatásosabb. deimi dolgozónak, aki a világpiacon igyekszik eladni az autógumikat. Bezzeg megváltozik a véleménye! A púchovj gumigyárban is azt hitték, hogy ilyen apróságoknak az égvilágon semmi jelentőségük nincsen. Ugyanakkor egyre-másra érkeztek a reklamációk a külföldi megrendelőktől, s már már úgy tűnt, hogy teljesen alul maradunk a Dunlop, Firestone és a többi nagynevű gumigyár könyörtelen konkurrencia-harcában. Mondani sem kell talán, hogy sok volt a gond ebben az időben az üzemi pártbizottságon. Nagy mozgalmat indítottak a minőség megjavításáért, s ebből az ideológiai bizottság is kivette részét. Hogyan? így: Meghívták a Motokov külkereskedelmi vállalat képviselőjét a gyárba, mondja el az üzem dolgozóinak, hogyan árulja a világpiacon az autógumikat. A világotjárt ember élménybeszámolója természetesen nagy érdeklődést keltett. Elmondta, hogyan kell megküzdenie minden egyes gumiabroncsért, hogy eladhassa. Fillérekért kell marakodnia, mert a kereskedők kifogásolják, hogy a Barum felirat utolsó betűje elmosódott, és ezen a címen kevesebbet ajánlanak fel érte. A belső gumi csillogása és színárnyalata meg szinte döntő fontosságú. Ha ez nem megfelelő, ki sem merik tenni a kirakatba. És a csomagolás? Ez külön fejezet. Az egyik külföldi kereskedő raktárában, amikor felrakták a gumitornyot, az egyik segédmunkás nem alul, hanem oldalt fogta meg a dobozt és így a tartalma súlyánál fogva kinyomta a skatulya alját, s a gumi kiesett. Majdnem lerendelték az egész szállítmányt emiatt. Kiváló, exportminőségű, világszínvonalú gumik voltak. Még a Barum felirat is jó volt rajtuk ... Bizony, így megy az, ha Dunloppal, Firestonnal kell versengeni. A külkereskedelmi dolgozó beszámolója megtette hatását. Nemcsak abban, hogy az emberek „magukba szálltak". Konkrét tettek következtek. Igen egyszerű módon lehetett segíteni a hibákon — például eddig a gumikat elkészítették, a raktárba vitték, s onnan került a csomagolóba. Ma elkészítés után azonnal csomagolják, s csak azután viszik a raktárba, fgy szállítás és raktározás közbén nem ragadnak porszemek a csillogó, fényes gumira, s nem rontják külcsiujét. A csomagolástechnikában is módosításokat eszközöltek. Az apróságokból eredő effektus meglepő: a külföldi reklárňációk száma teljes 80 (nyolcvan) százalékkal csökkent! A SZOCIALISTA BRIGÁD MEGBESZÉLÉSE a legkonkrétabb tennivalókró — ez a tömegpolitikai munka felette hatásos módszere. Lakatos Lász1 ô losonci építőbrigádja is ezt a módszert követi, és ma a vállalat legjobl kollektívái közé tartozik. (Agócs Vilmos felvétele] Miért nem aktív a CSISZ-szervezet? A fiatalok bekapcsolása napjaink legfontosabb problémáinak megoldásába— ki tagadná, hogy ez fontos ideológiai feladat. A zvoleni Bucinában ugyancsak ez volt az elgondolás, és szép ideológiai terv is született ezzel kapcsolatban. Űgy vélték, előbb valami közvetlen, egyszerű dologgal keltik fel az érdeklődést, hogy az Így kialakult aktívával azután nagyobb fába vághassák a fejszét. Rend a munkahelyeken, az üzem udvarán, a munkakörnyezet szépítése — vonzó gondolatnak tűnt. Meg is bízták a CSISZ ben dolgozó kommunistákat, szervezzék meg az akciót. Egyébként ezzel kezdték a „minden kommunista egy pártfeladatot teljesít" nevű mozgalmat. Mindenki tudta a dolgát, az aránylag egyszerű takarítási akció megszervezése sem okozott problémát. Ment is minden, mint a karikacsapás. Végül az akció sikeréről számolhattak be az elvtársak, amikor a pártfeladatok teljesítését ellenőrizték, s azóta is jól áll az üzem a rend kérdésében. Csakhogy a további lépésnél megtorpantak. Sorra került a minőség kérdése, majd a hatékonyság növelésével kapcsolatos problémák. Kitűnt, a CS1SZ elvesztette lendületét. Nem kellett sok gondolkodás ahhoz, hogy rájöjjenek miért. A dolog egyszerű mind a minőség, mind a hatékonysáj kérdése bonyolultabb, magyarázata műszaki felkészültséget igényel, é; mi tagadás, sokak szemében „elcsé pelt". Míg a rendteremtés esetéber pofonegyszerű volt a dolog — „ha ez az ócskavasat innen elviszem, hen lesz itt és kész" —, addig a minoséj szerteágazó kérdése annak a fiatal embernek, aki egy műszak alatt száz szor és százszor egy falemezt szorí a gyalu hengerére — akár hiszik akár nem — magas. Mert e kérdéi magyarázatánál — éppúgy mint a ha tékonyság boncolgatásánál — szük ségszerűen úgynevezett száraz dol gokról esik szó, ... S itt álljunk me; egy pillanatra: igen, sző esik róla beszélünk róla, elemzük, érté keljük és bizonyítjuk szükségessé gét... Viszont a rend esetében k o n k r é ta n szerveztünk: ezt a for gácshalmazt takarítsuk el, oda ültes sünk topolyafát. S itt az aktivitá csökkenése problémájának kulcsa is a bonyolultabb, látszólag elvontabi kérdéseket jel kell bontani a legegy szerűbb konkrét tennivalókra. Akko az ezzel megbízott kommunisták i; konkrétabb feladatot kaphatnak legalább is látják a dolgot a bučina kommunisták. Ogy véljük, helyesen A Biovcta Gyógyszergyár rendszeresen túlteljesíti tervét, s elnyerte az „SZNF 20. évfordulójának üzeme" címet. A sikerek egyik titka a konkrét versenyszervezés, az alapos ideológiai munka. (K. Bachan felvétele) Mi az? Megint valami rekord dől meg a bányában? — kérdik egymástól a bányászok, amikor lámpákkal, fényszórókkal, filmfelvevő gépekkel felszerelt embereket látnak leszállni a tárnába. De a filmesek arca valahogy ismerősnek tűnik. Gyakrabban láthattuk ezeket errefelé — gondolják az emberek, s rövidesen meg is feledkeznek az egészről. A filmescsoport közben folyosóról folyosóra jár, itt-ott felvillan a kriptonlámpák vakító fénye. Szokatlan ez a félhomályhoz szokott bányászszemnek . .. Zümmög a kamera, az emModern idők, modern módszerek berek jegyezgetnek valamit... — Hé, mi n csodát filmeznek itt? Semmi rekordot nem csináltunk ... — Nem baj, jános bátyám, csak sžép a ducolásuk... így járják a filmesek a bányát, s hol a szép, előírásszerű dúcolási, hol a rosszat, hanyagot. veszik. filmszalagra. Természetesen szakértők kíséretében. Néhol felismerik őket, s rájönnek, hogy a Handlovai Nagybányáiból valók, néhol azt hiszik hogy televíziósok. A valóságban a handlovai bánya üzemi klubjának filmszakköre tevékenykedik. A fotósok is velük tartanak, ők is segítenek a munkában. Néhány nap múlva azután érdekes dolog történik. Az öltözőben megszólal egy hang és leszállás előtt egy kis türelemre hívja fel a bányászokat. A hevenyészett vetítővásznon egyszercsak peregni kezd a film. — Nicsak, ez én vagyok — szólal meg valaki, de nyomban összehúzza ma gát, mert a hang megszólal: „Ezen a vágaton hanyagul dúcoltak. Képünköi jellegzetes hibákat lelhetünk jel... Ezzel szemben a helyes dúcolás ilyen. Itt látható készen, s ez a helyes mesterfogás, amellyel a legbiztosabban ékelhető... Még ma próbálják meg így, meglátják, beválik... " Szaktanfolyam? Gépesí tett faliújság? A filmesek más téma híján erre fanyalodtak? Nem. A pártszervezet kezdeményezte műszaki-gazdasági propaganda — korszerű eszközökkel. Ez igen! NE FELEDKEZZÜNK MEG a világnézeti nevelésről sem Ä

PÁRTOKTATÁS rendszerét közelebb hoztuk az élethez, a mindennapi problémákhoz. Ennek egyik megnyilvánulása: gombamódra elszaporodtak az ökonómiai és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó esti iskolák.és csoportok. Mint számos vonatkozásban láthatjuk és tapasztalhatjuk, ennek kedvező a hatása: a pártoktatás konkrétabb, s vonzóbb az utóbbi években. Az ökonómiai kérdésekre, a gazdasági problémákra összpontosult az ideológiai munka. Egy-egy pártoktatási előadás vitája, vagy ideológiai konferencia szinte termelési értekezletnek tűnik .. . Mindez igen kedvező, helyeselhető jelenség. Hiszen jó, ha érdeklődésünk homlokterében azok a kérdések állnak, amelyek megoldása népgazdaságunk, de egész szocialista társadalmunk számára is a legégetőbb, legfontosabb. Azonban, mint mindenben, e téren is ügyelni kell arra, hogy ne essünk ál a ló túlsó oldalára. „Ne térjünk el a tárgytól elvtársak" — halljuk gyakran a gyűléseken, konferenciákon. .Ez rendszerint olyankor hangzik el, amikor a hozzászólók közül valaki téves nézetet pendített meg, eltért a megoldást célzó konkrét témától. A felszólaló tévedését azután a vitaösszefoglalóban néhány szóval, vagy mondattal megmagyarázzák, s napirendre térnek fölötte. Úgy véljük, a tévedések, téves nézetek nem intézhetők el a vitaösszefoglaló néhány mondatával. Amikor mai oldalunk anyagát gyűjtöttük, nem véletlenül akadtak kezünkbe úgyszólván kizárólag gazdasági kérdések. A pártszervezetek sok helyütt a gazdasági propaganda „favorizálása" mellett néha megfeledkeznek egy másik frontszakaszról — a világnézeti nevelésről. Amikor látják, hogy az emberek aktívan bekapcsolódnak a gazdasági kérdések megoldásába, már szinte természetesnek veszik, hogy ez világnézeti állásfoglalásuk megnyilvánulása. Ez a dolog helytelen leegyszerűsítése. Természetesen, a mi ügyünket segíti, támogatja az, akit érdeke] a gazdasági problematika, s ismerkedik vele, részt vesz elemzésében. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a marxista—leninista elmélet terjesztése, a kommunista világnézeti nevelés az ideológiai tevékenység kulcsfontosságú résza. Hiba lenne például megfeledkezni azokról a negatív hatásokról, amelyek a burzsoá ideológiai beszivárgásának a megnyilvánulásai. Nem becsülhetjük le például az idegen rádióállomások hatását. Ezek hírszolgálata — bár leggyakrabban találgatásokon alapul — igen rugalmas, és olyan kérdéseket, kételyeket támaszt az emberekben, amelyek káros hatása gyors reagálás nélkül nem semlegesíthető. Ez az egyik dolog. Ám nem szorítkozhatunk védekező álláspontra. Elméletünk és gyakorlatunk igazsága, helyessége lehetővé teszi a támadó magatartást. A világnézeti nevelésnek természetesen konkrétnak kell lennie, csak így lesz hatásos. Ez sok esetbe

n igen nagy rugalmasságot és gyors tájékozottságot követel, hogy egy-egy eseményt azon melegében képesek legyünk megmagyarázni. A pártszervezetek funkcionáriusai gyakran sürgetik is felsőbb szerveiktől a legújabb tényeket, adatokat, érveket, hogy reagálhassanak a különféle nézetekre. Ez kétségkívül indokolt és teljesíthe tő követelmény. Sokszor a sajtóva szemben is ilyen követelményt tá masztanak, hogy rugalmasabban rea gáljon, s érveket adjon a propagan disták kezébe. Hadd használjuk k azonban az alkalmat arra ls, hogy fel hívjuk a hasonló problémákkal küzd funkcionáriusokat: saját magukna segítenek, ha idejében tájékoztatják : sajtószerveket arról, milyen kérdé sek magyarázata követelne működés területükön bővebb tájékoztatást A sajtóval való kapcsolat bizony mé; nem mindenütt épült ki elégségesen pedig ez hathatós segítség lehet a események magyarázatában. Az ilyen hatásos és jó eredmények kel büszkélkedhető gazdasági-műszak propaganda tapasztalatai nagybai hozzájárulhatnak a világnézeti neve lés módszereinek megjavításához gazdagításához is. Ha a pártszerveze tekben jól körülnéznek, az ökonomia propaganda eddigi gyakorlatából sol mindent átvehetnek a világnézeti ne velés számára is. Ne engedjük, hog; a világnézeti nevelés az ideológia munka mostohagyerekévé Váljék. Ke ressük a meggyőző és hatásos mun kamódszereket ezen a téren is, úg; ahogyan gyakran igen sikeresen < műszaki-gazdasági vonalon tesszük. Az oldalt összeállította : VILCSEK GÉXi ÜT SZÖ 6 * 1964. november 14