Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-11 / 314. szám, szerda

Á szövetkezeten belüli hozraszcsot érvényesítésének jelentősége A mezőgazdaság jelentőségét mindenekelőtt annak a ténynek köszönheti, hogy az a termelési ágazat, amely lakosságunk élelmezését döntő mértékben biztosítja és színvonalától függ népünk alapvető életszükségleteinek kielégítése. Kétségtelen tény, hogy összehasonlítva a háború előtti, vagy a felszabadulás utáni helyzettel, mind ez ideig sikerült biztosítanunk az alapvető ipari és mezőgazdasági termékeket az életszínvonal gyors emelkedéséhez. Például a húsfogyasztás az 1948. és 1962 között 1 lakosra számítva évi 28,4 kg-ról 58,5 kg-ra, a sertészsír fogyasztása 2,9 kg-ról 7,9 kg-ra a tej és tejtermékeké 154,0 kgról 170,9 kg-ra, a tojásé 95 darabról 178,6 darabra nőtt. Hasonló növekedés mutatkozik a termékek egész soránál. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy eközben köztársaságunk lakossága 1,5 millióval, tehát csaknem 12,3 százalékkal szaporodott. De nemcsak mennyiségben gyarapodásról van szó. Az életszínvonal emelkedése és a lakosság igényeinek növekedése a táplálkozás összetételének megváltoztatásában, minőségének javulásában is tükröződött, amit legszembetűnőbben a hús, a tojás és a tej, tehát az állattenyésztési termékek fogyasztásának emelkedése mutat. Ezeket a tényeket csak rosszakaratú vagy olyan ember tagadhatja, aki nem tudja, milyen volt az élet valamikor. Mindezek tudatában tárgyilagosabban bírálhatjuk a mai nehézségeket, hibákat. Nem bővültek elég gyorsan az életszínvonal állandó emelkedését biztosító saját forrásaink. A mezőgazdasági termelés az 1948-as évvel összehasonlítva országos átlagban körülbelül 30 százalékkal növekedett és a háború előtti termeléssel szemben csupán valamivel többel, mint 3 százalékkal. Gyorsabb növekedést (63,3 százalékos) értünk el az állattenyésztésben, ez azonban a növénytermesztés lemaradása következtében azzal járt, hogy évről évre fokozni kellett a takarmányfélék behozatalát. A fogyasztás és a források eltérő növekedése — ami olykor az ellátás fennakadásában is megnyilvánult — az utóbbi időben szükségessé tette bizonyos fogyasztási cikkek árának az emelését. A háború előtt az 1934-től 1938-ig terjedő időszakban, gyakorlatilag például gabonaféléket egyáltalában nem hoztunk be, csupán körülbelül évente 100 000 tonna kukoricát. Ezzel szemben ma mintegy 2 millió tonna gabonát importálunk. A háború előtt mintegy 10ü 000 tonna húsfélét (sonMEGJEGYZÉS: MeyáíiáMp A Récsei úton van egy autóbuszmegállóhely. Vele kapcsolatban már annyiszor elgondolkoztam, s bizonyára mások is. Pedig semmi különös nincs ebben a megállóhelyben, százával látni hasonlót a városban Ts a vidéken. A várakozóhely verandaszerű tákolmány, elöl nyitott, három oldalán apró üvegablakok védik a várakozókat a széltől. Helyesebben: csak védenék, mert ezek az apró üvegablakok állandóan lyukasak. Lyukasak azért, mert akadnak szép számmal vásott suhancok, akik abban lelik örömüket, hogy betörik ezeket az ablakokat. Évente kétszer-háromszor is beüvegezik a megállóhely ablakait, de ugyanannyiszor ki is törik a suhancok. így megy ez már egy évtized óta, s nem kell hozzá nagy számadási végezni, hogy kiszámítsuk: az üvegezések árán három-négy várakozóhelyet lehetett volna építeni. Az illetékeseknek már régen eszükbe juthatott volna az, ami minden emberben felvetődik: mi célt szolgál az üvegezett oldalfal? Semmi szükség sincs rá ott, ahol állandóan kitörik az üveget. Sokkal célszerűbb lenne a deszkafal. Ám az illetékesek bizonyára nem gondolkoznak el ezen az egyszerű tényen. Ök inkább csak küldik az üvegest, hadd üvegezzen, a suhancok meg hadd szórakozzanak, van az államnak pénze, hisz az üveggyárak termelnek még üveget. Jelenleg lyukasak a várakozóhely üvegablakai: szél, eső veri az autóbuszra várakozókat, s alig várják, hogy beüvegezzék az ablakokat. De várják a vásott suhancok is, szeretnének céldobó versenyt rendezni. Vajon meddig tart még ez az üvegezési-fáték? Mikor raknak az üvegfal helyébe deszkafalat az utasok örömére és a vásott kölykök bosszúiágára? -deska, füstölt áru) exportáltunk. Ma ezt a mennyiséget kénytelenek vagyunk behozni. Hasonló a helyzet a vajjal és a többi mezőgazdasági termékkel. A jövőben lehetetlen az import fokozásával biztosítani a népgazdaság fejlesztésűt és az életszínvonal emelését. Annái is inkább, mert éppen a mezőgazdaságban minden termelési ágazatban vannak tartalékok. Ezeket ki kell használnunk. A mi feltételeink mellett is vannak mezőgazdasági üzemeink, amelyek 1 ha mezőgazdasági területre átszámítva az országos átlagnál 25 százalékkal, sőt annál is többet termelnek. Mezőgazdaságunk kedvezőtlen helyzete az elmúlt évben sem javult. 4 A mezőgazdasági termelés 1963. évi eredményei Szlovákiában azt mutatják, hogy a növénytermesztési tervet csak 89,6 százalékra, az állattenyésztésit 95,2 százalékra teljesítették. A munkaköltségek 113 százalékra rúgtak. A terv szerint 1964-ben az EFSZ-ek teljes mezőgazdasági termelése 17,2 százalékkal, az árutermelés 12,3 százalékkal növekszik. A kormányintézkedések — hozzájárulás a tanoncképzéshez, a termelési feladatok — főként a tejtermelés — túlteljesítésének jutalmazása, kedvező szerződések megkötésének lehetősége, a szociális biztosítás, gyermekpótlékok, szülési szabadság, öregségi nyugdíj, amire az egész világ mezőgazdaságában nincsen példa, az állami hitelakció kiterjesztése az EFSZ-re — egész sorozatával támogatja a mezőgazdaság fejlődését. A felsorolt intézkedések egymagukban nem elegendők a' mezőgazdaság 1 kg vágómarha termelési költsége 1 kg vágósertés termelési költsége 1 ha mezőgazdasági területre eső bevétel Borjú elhullás százalékban 100 darab tehén után felnevelt borjak száma Munkaegység értéke koronában 1 dolgozóra jutó mezőgazdasági terület hektárokban .' . Emellett a negyed! EFSZ nem tartozik a gyengébb szövetkezetek közé. Hasonló jó példa a podlužanyi EFSZ a lévai járásban. E szövetkezet 725 ha — ebből 700 ha szántóföldű mezőgazdasági területen gazdálkodik. 1949-ben alapították és 1957-ig a járás leggyengébb szövetkezetei közé tartozott. A munkák jobb megszervezésével és a könyvelés bevezetésével kezdett erősödni, úgyhogy 1961-ben áttért a szilárd bérezésre. A szilárd bérezés, a pontos kifizetés és a tervteljesítés rendszeres ellenőrzése hozzájárult a szövetkezetben a tagok munkaerkölcsének megjavításához, és a szövetkezet utolérte a járás élenjáró gazdaságait A szilárd bérezés bevezetésével kapcsolatban felbontották a tervet, hogy kiküszöböljék az ingadozásokat. Ez arra kényszerítette a szövetkezeti taMutató Teljes termelés 1 ha-on koronában Üssztermelés 1 ha-on koronában Árutermelés 1 ha mezőgazdasági területen Összes pénzbevétel 1 ha mezőgazdasági területen A • fentiekből kitűnik, hogy a hozraszcsoton alapuló gazdálkodás ebben a szövetkezetben is megszilárdult, ami teljes mértékben megnyilvánul a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedésében. A hozraszcsot előfeltétele, hogy az EFSZ élén állandó, tapasztalt vezetők feladatainak teljesítéséhez. Az eddiginél 'nagyobb mértékben kell mozgósítani minden mezőgazdasági dolgozót. Az eredményesebb gazdálkodást biztosító tényezők rendszerében egyre jelentősebb a szövetkezeti dolgozók anyag! érdekeltségének elve. A szlovákiai szövetkezetekben 1963ban az előző évhez képest dolgozónként 3,6 százalékkal növekedett a termelés, a szövetkezeti tagok munkabére viszont átlag 17 százalékkal nőtt. » Egyáltalán nem az a cél, hogy a szövetkezeti tagok kevesebbet keressenek, de a keresettel párhuzamosan kell emelkednie a munkatermelékenységnek, tehát a termelésnek ls A szövetkezeti tagság anyagi érdé kéltségé, és az EFSZ-ek jobb eredmé nyei csupán a feladatok helyes elosztásával és igazságos jutalmazásával biztosíthatók. A szövetkezetekben nagyüzemi termelés folyik. Minden nagyüzemi termelést helyesen kell megszervezni. Megfelelő szervezés nélkül a nagyüzemi termelés nem mehet jól, tehát a közös munka és díjazás sem. Ezeket a követelményeket biztosítja a szövetkezeten belüli hozraszcsot, a szövetkezeten belüli önálló gazdasági elszámolás. Erről tanúskodnak élenjáró EFSZeink tapasztalatai. Példák a galántai járásból: A szelőcei EFSZ a hozraszcsot bevezetésével kedvezőbb eredményeket ér el, mint a negyedi, amely ugyan figyelemmel kíséri az önköltségeket, de még nem érvényesíti a termelés irányításában a hozraszcsot elveit. 1963 Szelőce Negyed 11,95 14,25 6,65 9,06 6799,00 5093,00 1,3 15,2 87,2 darab 74,5 t 32,00 szilárd díj. 22,00 4,40 3,98 gokat, hogy rendszeresen ellenőrizzék és értékeljék az egész évi termelési és pénzügyi tervet. A tervet az egyes állatgondozók is felbontották és megteremtették a hozraszcsot-alakulatokat. A felbontott tervet kifüggesztik a munkahelyen, majd havonként ellenőrzik teljesítésüket. Amint a tagok észrevették, hogy a nyilvántartás nem üres papiros és érdeklődnek munkájuk iránt, fokozott figyelmet szenteltek a terv teljesítésének. A havi termelési gyűléseken azután értékelik valamennyi állatgondozó munkáját, amivel elérték, hogy a hibákat azonnal orvosolják. A vezetés ilyen módszereivel a szövetkezet évről évre jobb eredményt ér el, amit legjobban az alábbi áttekintésből láthatunk. 1954 2750,00 2610,00 968,80 1961 7803,00 7323,50 4627,00 5173,00 1963 7625,00 7209,00 5676,00 1541,00 5173,00 6509,00 legyenek, akik a szövetkezetet irányítják, bánni tudnak a szövetkezeti tagokkal, tanácskoznak velük, majd idejében és helyesen döntenek. JOZEF PAND, az SZNT pénzügyi főosztályának dolgozója Szlovákia egyik legszebb része a Vrálna völgy, amelyet évente mintegy 200 000 turista keres fel. Képünkön a völgy egyik része látható . (CTK — S. Súry felvétele) JíuítútaVÁV R A KIRÁLY A prágai E. F. Burián Színház a színházi • Idény első bemutatójaként Milan Uhde „Vávra király" című bohózatát tűzte műsorára. A darab prágai bemutatóját jól sikerült ősbemutató előzte meg Brnóban. A br/iól Ve- černí Brno Színház ez év februárjától mindig telt színház előtt játssza a darabot. Milan Uhde darabjának keretét Karel Havlíček Borovský „Lávra király" című humoros elbeszélése adja Lávra ír királyról, akinek szamárfülei vannak és ezért hosszú hajat visel. Lávra király évente egyszer nyiratkozik. A borbélyt esküvel hallgatásra kényszeríti, nehogy valaki is tudomást szerezzen a király szamárfüleiről! A borbélyt azonban nyomja a titok. Jozef Votrovec (Vávra király) Radúz Chmelík (Kukulín, Vávra király titkára és borbélya) (Foto: Karel Minc) Egy fűzfa odújába kiáltja bele a tifc kot. A fűzfából egy vándor vesszőt vág és sípot készít belőle. A síp amint belefúj gazdája, ezt sípolja: „Lávra király szamárfüles!" A titok nem titok többé. A király kivégezteti a borbélyt, Az emberek mégis tovább éltetik a királyt, — bármilyen hibákat is követ el. A címszerep nem király — csak a föld féltekéjének igazgatója. Az igazgatónak Uhde a „Vávra király" nevet adja. A darab keserű komédia arról, hogy az emberek nemcsak azt szokták meg, hogy a királynak hosszú szamárfüle van, de azt is, hogy az országban kiirtatta a borbélyokat. Uhde darabjában könnyen fellelhető a személyi kultusz Idejében történő hatalmi visszaélések bírálata — de mégsem ez a darab fő mondanivalója. A szerző szatirikus túlzással, görbe tükörben ábrázolja felszabadulás utáni társadalmi életünk elferdüléselt. Ez a kérlelhetetlen görbe tükör főleg a hazugságot és a nemtörődömséget állítja pellengérre. A darab megmutatja, mi történhet akkor, ha az emberek nem akarják hallani magukról az Igazságot. A közönség egyértelműen levonhatja a tanulságot: Ha az igazság ellen harcolsz, támogatod a hanyagságot, könnyen Vávra király sorsára juthatsz, mind a magán, mind pedig a közéletben. Milan Uhde ezt a gondolatot mesterien fejezi ki; kiváló humorérzékével és iróniájával nem szűkösködik, túlzásaival nem lépi túl a határt. A főszerepet Josef Vetrovec alakítja. A darabot Karel Novák rendezte. A jeleneteket összekötő sanzonokat (L. Stanzl zenéje) Blanka Bohdalová énekli. Uhde darabjáról a cseh színházi kritika joggal állapítja meg, hogy az „mai szatirikus alkotásaink legjobbjai közé tartozik," " (sra) Krakkói festők kiállítása A patinás műemlékekben oly gazdag Krakkó a múltban s ma is központja a lengyel képzőművészeti életnek. Ide tömörülnek a tehetségek, akik alkotó nyugtalansággal vitatják meg a festői, formai, téri, lélektani problémákat, a különböző nézeteket, amelyeket a Tejlődés logikája hoz magával. Itt keresik kitartó próbálkozásokkal, szenvedélyes kísérletezéssel izgalmasan bonyolult korunknak, gondolatok és érzések feszültségében lüktető életünknek adekvát kifejezését A több mint ezer tagot számláló krakkói kerület Zwiazok Polskich Artystów Plastyków s a Szlovák Képzőművészek Szövetsége között létesült baráti kapcsolat első megnyilvánulása a bratislavai Dosztojevszkij-sori művészházban bemutatott tárlat. A hetven mesternek 70 képből álló válogatása arra hivatott, hogy némileg tájékoztassa közönségünket napjaink krakkói festészetének helyzetéről, alakulásáról, sokrétű színes fejlődéséről. A stílusok, alkotómódszerek, kifejező eszközök gazdag skálájáról adnak hírt a különböző színvonalú művek. A nagy múltú lengyel realizmus mellett az idősebb nemzedék tart ki s érzékeny szemmel figyeli a világ jelenségeit. Az impresszionizmus hatása és a posztimpresszionizmus dús koloritja érzik különösen a Párizst járt piktoroknál. Akadnak primitivizáló festők is köztük. A szűrrealizmus erős térhódításának is tanúi lehetünk. Látunk expresszív erejű alakos kompozíciókat, arcmásokat és aktokat (Buczek, Waniek, Markowska), árnyalatosan hangolt tájképeket és érzékletes csendéleteket (Cybis-Rudska, Paranczewski). Megragad egyegy kép, ahol a művész az ábrázolás tárgyán felülemelkedve látomását érzékelteti. A fiatalok zöme forradalmi hévvel vonzódik az új Irányzatokhoz. Egyesek erősen redukált szí; nekkel, formákkal dolgoznak. A mai lengyel művészetben a nem ábrázoló, az elvont művészet van túlsúlyban. Az absztrakcionizmus különböző válfajait művelik. Sokféle technikával dolgoznak. Gyakori a domborműszerű és strukturális festésmód, a szokványos olaj és temperán kívül változatos anyagokat alkalmaznak, főként a kollázsoknál. Vannak köztük szuggesztíven ható komoly munkák, amelyek egyéni ízlésről, képzőművészeti kultúráról, szintetikus törekvésről szólnak. (Tarazin, Stern). Hűvösen hagynak azok, melyek felszínességíikkel át nem élt kölcsönzésekről árulkodnak. Ignacy Trybowski művészettörténész meggyőződéssel vallja: hogy „lassan, de következetesen születik meg az elképzelések új formája. Bár még alig pirkad, ez a fény nem a lenyugvó nap, hanem az ébredő hajnal színe". Bárkány fenőné • Az oroszvári műkedvelő színjátszók zenés, tarka műsorukkal nagy sikerrel vendégszerepeltek Hegyeshalomban, ezzel viszonozva a MÁV ottani kultúrszervezetének oroszvári bemutatkozását. (L. I.) • Megnyílt az első állandó vidéki színház Kubában, a Los Villás tartományi Santa Clarában. AJANDEKOT VÁSÁROLUNK Feleségem közölte velem, hogy barátnőjének, Irénnek szombaton lesz a születésnapja fes mi is hivatalosak vagyunk hozzá. Előző nap hát elmentünk ajándékot nézni. — Hogyan tetszik neked az a cipő? — fordult hozzám a feleségem. — Elragadó — nyilvánítottam ki örömmel. — És különösen csinos lehet az ő lábán ... Feleségem arckifejezése valahogy furcsán elváltozott. — Na igen, de cipőt nem szoktak ajándékba adni — vetette oda szárazon. Tovább mentünk és nemsokára megálltunk egy másik kirakat előtt. — Nézd csak, micsoda szép kalap/ — kiáltott fel nejem. — Csodálatos— mondtam helyeslően. — El tudod képzelni, hogy fog állni If énnek? Különösen, ha frufrut is fésül a homlokába ... — Igen, igen, de nem tudom a méretét — szakított félbe ingerülten a feleségem. Most megálltunk egy ékszerüzlet kirakata előtt. — Öh! Micsoda elegáns nyakék — mondta ö. — Most különben ts divat nyakéket ajándékozni. — Irénnek nagyon jól fog állni. Elképzelem a fekete ruhájához , — Meggondoltam — mondta haragosan a feleségem. — Ilyen drága ajándékot nem ts nagyon illő adni. Megadóan vállát vontam és ezután egy ideig némán mentünk egymás mellett. — Tabán valami jó könyvet — próbálkoztam bátortalanul. — fó isteni — kapott hirtelen a fejéhez asszonyom. Teljesen megfeledkeztem arról, hogy szombaton nagyosás lesz és neked, 'zívecském, viszont virágokkal kell foglalkoznod. Ideje már átültetni és megnyesni őket. A. ZABELKISZ (Csontos Ilona fordítása) 7z 1964. november 11. * (jj SZÖ 5