Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-11 / 314. szám, szerda

Egyiptomi tükör ILI > LU < < ca Z Gezira szigeté Az „Afrika" szó hallatára még nem- sok száz meg száz egyéb belföldi rég akaratlanul is két kép jutott nyersanyagból készült árucikket, eszembe: az őserdő és a sivatag. Bi- A textilipar gyakorlatilag az Egye­zony, a fekete világrész szerfölött el- sült Arab Köztársaság legfontosabb maradott. Ha valami egyáltalán tör- ipari ágazata. A forradalom óta el­ten! Afrikában, rendszerint délen tör- telt tíz esztendő alatt 188 új üzemet, tent, és a haladás kezdeményezői nem kötőüzemet, textilgyárat, készruhákat afrikaiak, hanem vállalkozó szellemű gyártó üzemet építettek. idegenek voltak. Nem is olyan régen — csak tizen­két esztendővel ezelőtt — Afrika északkeleti csücskében (Egyiptomban) még súlyos, feudális középkor ural Ennek a fejlődésnek legkitűnőbb bizonyítéka Mehalla el Kubra: ennek a világon a legnagyobb fonó- és szü­vőrendszere van. A Mis Spinning and VVeving Companyt a hazai textilipar kodott. És ma? Még a jól tájékozott fafészerei mellett kezdték építeni, de európait is ámulatba ejti az Egyesült r övid időn belül elérte a legmoder­Arab Köztársaság ipari reneszánsza. n ebb textilgyárak színvonalát évi 120 Tudjuk, hogy Afrika nem volt tel- millió yard (1 yard = 914,4 mm) gya­' yard gyapjúanyag jesen ipar híján. Bőségesen volt nyersanyaga, ám csak élelmiszeripa­ra és a könnyűipar néhány ágazata fejlődött. Amit azonban ma a Nílus Gezíra szigetén rendezett kiállításon látok, túlszárnyalja elképzeléseimet. Ma a kiállítási pavilonokat nem csupán a hagyományos textilipar ter­mékei és a népművészeti alkotások töltik meg. Erről Egyiptom már régen híres volt a külföldi piacokon. A szá­mos új, az Egyesült Arab Köztársa­ságban ez ideig nem termelt árucikk pot- és kétmillió termelésével. • Utat tör a vegyipar A vegyipar is hatalmas fejlődésen ment át. Egyiptom az 1950—1952-es években 33 millió egyiptomi font értékben im­portált vegyipari termékeket. Ez a teljes behozatal 14 százalékát tette ki. Ma az ország nemcsak önellátó, de jelentős a kivitele is. A forradalom óta összesen 31 új vegyigyár épült. B Bemutatkozik a gépipar Az egyiptomi ipar fejlődésére dön­tő jelentőségű iparágazat — a vas­és acélgyártás növekedését legjobban a Heluáni üzem eredményei szemlél­tetik, amikor 1960-ban befejezték második nagyolvasztó építését, és hengerelt áru gyártása az 1959. évi 12 823 tonnáról három éven beliii 209 321 tonnára emelkedett. A szerkezeti és ipari acélfajtákon, csöveken, csővezetékeken, különböző fajtájú műszaki berendezéseken kívül megtaláljuk itt a legmodernebb ipar­ágazatok: — az atomenergia és ra­kétaipar termékeit. Előttünk egy be­rendezés, amely rövid és közepes élettartamú izotópokat gyárt gyógyá­szati, ipari, mezőgazdasági és tudomá­nyos célokra. Büszkeség tölti el az egyiptomiak szívét saját gyártmányú rakétáik, az El Zaher és Él Kaher láttán. Ezeket két évvel ezelőtt próbálták ki siker­rel. 1952-ben mindez Egyiptomban még nem létezett. Aligha jutott valakinek eszébe, hogy egyáltalán megvalósul­hat. A forradalmat követő tizenkét esz­tendő során a gyárak száma negy­venről nyolcszázra emelkedett, és 1963-ban 250 új objektum építéséhoz láttak hozzá. Csoda? Nem! Csupán a felszabadult társadalon) törvényszerű fejlődése. ffl A szocialista országok önzetlen segítsége A Szovjetunió segítsége a világtör­ténelmi fejlődés mai szakaszában gyakorlatilag felmérhetetlen értékű az Egyesült Arab Köztársaság számára. Szocialista köztársaságunk ugyan­csak nem kismértékben veszi ki ré­szét az Egyiptomnak nyújtott önzet­len segítségből. 1957-ben El Tabinban évi 450 000 tonna kapacitású cementgyárat he­lyeztünk üzembe. Ugyanebben az esz­tendőben Mostorodban egészségügyi kerámiát gyártó üzem épült fel segít­ségünkkel, amely évente 4000 tonna árut termel. A legnagyobb cukornüd-i malmoknak, amelyeket Ermantban építettünk fel, napi teljesítménye 4000 tonna. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság építette további üzemek: gumi­cipő- és játékgyár, kerékpárüzem, a heluani színesfém-pléhet hengerlő tizem, sófőzdék, tejüzemek, Diesel­gépcsoportokat előállító üzem, liíd­gyár stb. Az Egyesült Arab Köztársaság egész színesfém-termelését csehszlo­vák berendezések állítják elő. Az EAK kőolajtermékeinek egyharmada a csehszlovák lepárló berendezéseken megy keresztül. Az EAK cementter­melésének tíz százalékát olyan be­rendezésekkel állítják elő, amelyeket hazánk szállított Egyiptomnak s ez az együttműködés egyre jobban elmélyül. ZSELÍZI PROBLÉMÁK A véletlenül Zselízre vetődött láto­gató első benyomása a városról nem kellemetlen. A városka mai jellegét nagyobbára a mezőgazdaságban dol­gozó lakosságnak köszönheti, — az Zselízen. Ez év harmadik negyedére végre-valahára beütemezték a szövet­kezeti lakások építését, de a nyitrai Magasépítő Vállalat már a kezdet kezdetén sem tartotta magát a har­emberek vagy az állami gazdaságban, monogramhoz. Azt ígérték, hogy ok­tóber elején elkezdik ... Még máig is várják őket... S a tagok kedvet­lensége egyre növekszik. Lehetne, ha ... A gép- és traktorállomás székhe­lye nemrég még a városban volt. Most Dolné Krškanyban van. A nagy csar­nokok s egyéb idetartozó épületek vi­szont a régi helyükön maradtak, Zse­lízen. Velük együtt 50 alkalmazott is. Zselízen aránylag kevés a nTiinkale­hetőség, főleg nők számára. Idővel aztán megegyeztek a Železný Brodon levő bizsutériagyárral, hogy ez üze­met létesít Zselízen, amelyben egye­lőre 80, később pedig 200 nőt fog alkalmazni. Persze, az új üzem a gép­és traktorállomás csarnokaibari talált volna otthonra. Csakhogy az állomás nem hajlandó az objektumokat ki­üríteni és átadni, mert — úgymond — raktárakra van szüksége. Ahhoz, hogy a zselízi asszonyok 1965. január A számtalan megoldásra váró fel- i-től a bizsugyártást megkezdhessék, vagy a helyi szövetkezetben dolgoz­nak. Néhány emeletes házat is lát­hatunk itt. Ezek közül azonnal szem­betűnik a nemrég épített kórház areálja, a nemzeti bizottság épülete, a gép- és traktorállomás üzemi klub­ja, a szolgáltatások új háza és több emeletes lakóház. Első benyomásunk az, hogy Zselíz takaros kis város. Tán fel sem tételeznők, hogy meg­oldásra váró problémái is lehetnek. S mégis ... Beszélgettünk a városka néhány funkcionáriusával. A. Lipovskýval, a HNB elnökével, Dobrovický titkárral, Juliász elnökkel folytatott beszélgeté­sünk során felvetődtek azok a kérdé­sek, amelyek nemcsak a polgárokat keserítik, hanem leginkább a városi funkcionáriusokat, akik valóban szí­vükön viselik a városka ügyeit és lakóinak jólétét. Az első kérdés a csatornázás adat közül fontosságuk sorrendjében hatot emelünk kl. Az első a csator­názás, ez talán valamennyi közül a legfontosabb. Úgy mondják, a köz­pontban van belőle vagy 200 méter, de másutt? Nézzük csak meg a Béke telepet! Ott a felszabadulás óta mint­a lévai járási szerveknek sürgetniük kellene az ügy elintézését. Az egészségügy kényes pontja Az új kórház alatt bűzlő patak van, a Sári. Nyáron kiszárad, áll, bűzlik, egy 200 családi ház épült. De kihagy- ontja a legyek és szúnyogok millióit. ták a csatornázás és az utak készí­tésének tervét. Ezért esőzéskor és ol­vadáskor az épületeket valóságos mo­csarak veszik körül. Két évvel ez­előtt a tavaszi esőzések a telepet tel­jesen elvágták a külvilágtól — egy kisebb fajta „Velence" lett belőle. De a velenceiektől eltérően, a zselízi la­kosoknak sem gondoláik, sem csónak­jaik nincsenek. Egy hétbe telt, amíg a tűzoltók a telepet a tavaszi vizek fogságából kiszabadították... Ha nem lehet állami, akkor legyen szövetkezeti Igaz, hogy a felszabadulás után A járási higiénikus is sürgette a ren­dezését, mindeddig eredménytelenül: a patak továbbra is bűzlik, és zavar­talanul táplálja szennyével a bacil­lusokat. Vajon meddig? Nesze semmi, fogd meg jól ..T; Bizony Zselížen nagyon szép az új bölcsőde ... papíron. Még 1958-ban a „Z"-akció keretében rendezett váro­sok közötti versenyben „nyertek" böl­csődét. Hej, nagy volt az öröm! De az öröm csakhamar ürömmé változott. A bölcsőde maradt, ahol volt, a pa­píron. S ha mostanában a funkcioná­riusok társadalmi munkára hívják a sok új ház épült, de még mindig nagy polgárokat, gyakran hallhatják: „A böl­a lakáshiány. Amikor Zselíz megszűnt csődéért?!" , járási székhely lenni (1960-ban), az állami lakásépítkezés illetékesei egy­szeriben megfeledkeztek a városká­ról. A lakosság már megbékült ezzel, mondván: „Majd csak összekuporga­tunk a szövetkezetire..." Úgy is lett. Már húrom évvel ezelőtt jócskán je­lentkeztek a lakásszövetkezetbe, de ennél azután egy lépéssel sem jutot­tak előbbre. Ez sokaknak kedvét szegte. Voltak olyanok is, akik fogták magukat, és elköltöztek Štúrovó.ba, vagy Lévára, mert nem tudták kivár­ni a szövetkezeti lakás elkészülését Az az érzésünk, hogy mind a lako­sok, mind a funkcionáriusok szeretik városukat. Ezért arra törekszenek, hogy a felettes szervek segítségével minél előbb rendezzék. A járási szer­veknek pedig nem szabadna megfeled­kezni arról a városról, amely vala­mikor szintén járási székhely volt s így a fejlődésnek egy bizonyos fo­kát elérte már. Ezért érinti fájdalma­sabban a mostani mellőzés. BRAT L. az egyiptomi ipari forradalom nagy EzR k , fözött van |l6gy gumiabronc s eredményeinek legékesebb bizonyíté­ka. Gépkocsi, kerékpár, készruha, kan­dírozott gyümölcs, gyógyszer, festék, illatszer, kerámia, cement és pipere­cikkek, jégszekrény és rádió, gumi­abroncs, játékszer és sok száz egyéb gyártmány tanúskodik itt az arab munkás energiájának és igyekezeté­nek látható bizonyítékaként. • A textilipar nagyszerű eredményei Még alig néhány esztendővel eze­lőtt a szivattyú, Diesel-motor, jég­szekrény és az ehhez hasonló cikked szükségletét kizárólag behozatallal fedezték. Ma a hazai kereslet túlnyo­mó részét az EAK üzemei elégítik ki. A „Szabadság" és a „Július 23" pa­vilonokban vasúti kocsik, tehergépko­csik, autóbuszok, személygépkocsik, kerékpárok, villany-mosogatógépek, tranzisztoros vevőkészülékek, szögek, csavarok, száraz elemek, textilipari gépek pótalkatrészei láthatók. Mind­ez csupán szoréhy ízelítő a hazai ter­melés egyre bővülő jegyzékéből. A kiállítás egyszeri megtekintése nem elegendő. Csupán a textiláruk szemléje több órát igényel. Megbámu­lom a daeron, puplin, mohair készít­ményeket, a nylonszőnyegeket, sza­lagokat és függönyöket, selymet és a gyár; évi kapacitásuk negyedmillió gumiabroncs és kétszázezer légtömlő. Az Egyesült Arab Köztársaság már önellátó a festékgyártásban is. A pa­pírgyártás az 1932. évi 20 000 tonná­ról' 1962-ben 90 000 tonnára emelke­dett. Nincs a kiállításnak olyan hazai lá­togatója; akit ámulatba ne ejtenének az üveg- és építőipar termékei. Olyan cikkek, amelyek szükségletét a forra­dalom előtt kizárólag behozatallal kellett fedezni. Kétségtelen, hogy a látogatók több­ségét mindenekelőtt a könnyűipar termékei csábítják, a kiállítás azon­ban más meglepetéseket is tartogat számukra — a nehézipar termékei­nek bő választékát. Nem messze Galántától Galántán a közszolgáltatások üze- dýtól az elvégzett munkáért kért 200 me jó hírnévnek örvend. Joggal, mert koronát még egy mázsa búzával is laz utóbbi két-három évben jó munkát megtoldatta. És az üzem kasszáját eb­végzett, és felküzdötte magát hazánk ben az esetben is összetévesztette a I legjobb közszolgáltatási üzemei sorá- saját zsebével. Karol Naramöík asz­ba. Nem véletlen, hogy ez év április talosmester, Oros Ferenc farkasdi la­1-től kezdve bizonyos módosításokat kos megrendelésére különböző mun­I vezetett be az irányításba, és megkísé- kákát végzett el, amelyekért 1500 ko­relte, hogy járási méretben szervezze | meg a szolgáltatások rendszerét. Sely­lyén, Sládkovicovón és Farkasdon nyitottak fióküzemet. A szervezés si­került. Csökkentették a hivatalnokok rónát számlázott. Dfe mire az összeg bekerült az üzem pénztárába, nem ke­vesebbel, mint 500 koronával fogyasz­totta meg. A Jancsó Miklóstól inkasz­szált 2250 korona „hivatalosan" mind­számát, és szolgálataik egyre s/.ínvo- össze 1600 korona volt és a Csongár A KIÁLLÍTÁS RÉSZE (A szerző felvételei) Ben Bello o kommunislókhoz volá viszonyról AZ IPARI KIÁLLÍTÁS BEJÁRATA Ben Bella algériai elnök nyilatko­zott a francia Monde munkatársának. Szlovák emigránsok provokációja az NSZK-ban Honn (CTK) — Nyugat-Németországban fény derült a szlovák nemzet fasiszta árulóinak szemtelen provokációjára, akik jogellenesen és csalással kiadatták Ladislav MňaCko „Kikésett riportok" cí­mű művét. A kölni )al;ob Hegner könyv­kiadó vállalat Mhačko beleegyezése nél­kül adta kl a könyvet. A kölni egyeztető bizottság a napokban tárgyalt az ügyről. Bachem Igazgató Mňaŕkónak és a bíróságnak bemutatta azt a szerződést, melyet az ún. Matúš Cérnák Intézet nevében Krištof Grelner szlovák emigráns kötött a könyvkiadó vállalattal. Greiner becsapta a könyv­kiadó vállalatot, Ladislav Mňačko nevé­ben jogtalanul szerződést kötött és a szerző beleegyezése nélkül lefordította •a müvet, célzatos javításokat eszközölt benne és előszót írt hozzá, mely Greiner és társai Csehszlovákia ellanl gyűlöletét bizonyítja. Bachem megállapította, hogy Krištof Greiner csalásának áldozata lett, bocsá­natot kért Mnackótő! és a bíróság előtt kijelentette, hogy a legfontosabb nyu­gatnémet és osztrák lapokban nyilatko­zatot tesz közzé a tények valódi állásá­ról. Hangoztatta, hogy az algériai for­radalom tovább folytatódik. A föld reformtörvény még ez évben a parla­ment elé kerül hogy a Jövö évben életbe léphessen. Áz iparban helyük van a vegyes vállalatoknak, a magán­tulajdon felszámolásáig, hosszú átme­neti időszakra lesz szükség. Ez azon­ban nem jelenti a szocialista prog­ram lefékezését — Mi nem vagyunk marxisták — mondotta Ben Bella —, elfogadfuk azonban a marxista közgazdaságtan elemzéseit, a szocia­lista gyakorlatot. A materialista filo­zófiát nem fogadjuk el, de nem enged­jük meg azt sem, hogy a tradiciona­lista körökben felülkerekedjék a kom­munistaellenesség és az ország érde­keivel ellenkező politikai irányzat. Mi sohasem leszünk kommunistaelle­nesek — szögezte le Ben Bella. Az algériai elnök hasonló értelem­ben nyilatkozott a Libération munka­társa előtt is. — Párizsban szemünkre vetik, hogy fogadtuk az FKP küldött­ségét — mondotta. — Meg kell azon­ban érteniük: a szocialista erökhöz fű­ződő barátságunk természetes vele­járója az Algériában folyó építőmun­kának. A kommunisták megtalálják nálunk a helyüket a sajtóban és min­den egyéb területen. nalasabbak. A galántai központnak csupán egyetlen fióküzeme okoz gondot, még­pedig a farkasdi. Itt ugyanis nagyon sajátos módon szolgálták a lakossá­got. Különösen az árakat illetően ön­kényeskedtek. A galántai központ még a mai napig sem tudott rendet terem­teni. Az alábbiakban szeretnénk rámu­tatni a farkasdi közszolgáltatási iizem néhány viselt dolgára. František Ma­chalík negyed! lakos megrendelte la­kásának kifestését. Štefan Didiak, az üzem szobafestője az elvégzett mun­káért ^600 koronát vasalt be, de az üzem pénztára ebből egy fillért sem látott. Persze az elvégzett munkát be I sem iktatták... A farkasdi ]án Cliu­Erazmustól átvett 1500 korona éppen a felére zsugorodott. Az asztalosmű­helyben viszont 15—20 koronával „fel­felé" kerekítették ki az összegeket. Ez a gazdálkodás nemcsak hogy a polgároknak nem tetszett, de a galán­tai központ vezetőségének sem. Ezért le is váltották Vári igazgatót, és né­hány alkalmazott ellen büntető eljá­rást Indítottak. S hogy Ilyesmi a jö­vőben ne fordulhasson elő, a lakos­ság között kérdőíveket osztottak szét, hogy a beérkezett válaszok alapján fel tudják mérni, mennyire elégedet­tek a szolgáltatásokkal. Ugyanakkor felvilágosították a lakosságot, hogyan fizessék a számlákat, nehogy valaki megint az ö bőrükön tollasodjon meg. L. B. A BYTČAI LEVÉLTAR A bytfia! reneszánsz kastély 50 ter­mében elhelyezett levéltár, egyike a legnagyobbaknak Szlovákiában. Itt őr­zik a három történelmi jelentőségű megye — Túróc, Árva és Liptó — ok­iratait, okmányait (egészen 1922-ig), valamint a Tátra alja és a Vág völgye irattárai anyagát (1923—28). A levéltár legrégibb anyaga a túró­ci tulajdonjogi okirat, amelyet a váci konvent adott ki 1274-ben. Nagy ér­tékű a liptói regtsztrum 1391-ből. Itt vannak elhelyezve a Jánošíkot illető iratok, a bírósági jegyzőkönyv és a varini anyakönyv. A necpall anya­könyvben olvasható a bejegyzés Hrúz Máriának, Petőfi édesanyjának szüle­téséről. Hétezer ív tartalmazza a Thurzók 1511 — 1526 közötti levele­zését. A levéltár sok szlovák anyagot is tartalmaz. Például a Thurzók pa­tikájának leltárát a XVII. század elejéről, egy szlovákul írt receptet ugyancsak a XVII. század elejéről, va­lamint számos Iratot a túróci füves és kenöcsös emberekről. A bytčai levéltár dolgozói tíz év alatt a felhalmozott anyag legna­gyobb részét már leltározták, hozzá­férhetővé téve így az értékes okira­tokat mind a belföldi, mind a külföl­di kutatóknak, ŰJ SZÓ 4 * 1964. november 11.

Next

/
Thumbnails
Contents