Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-11 / 314. szám, szerda

Egyiptomi tükör ILI > LU < < ca Z Gezira szigeté Az „Afrika" szó hallatára még nem- sok száz meg száz egyéb belföldi rég akaratlanul is két kép jutott nyersanyagból készült árucikket, eszembe: az őserdő és a sivatag. Bi- A textilipar gyakorlatilag az Egyezony, a fekete világrész szerfölött el- sült Arab Köztársaság legfontosabb maradott. Ha valami egyáltalán tör- ipari ágazata. A forradalom óta elten! Afrikában, rendszerint délen tör- telt tíz esztendő alatt 188 új üzemet, tent, és a haladás kezdeményezői nem kötőüzemet, textilgyárat, készruhákat afrikaiak, hanem vállalkozó szellemű gyártó üzemet építettek. idegenek voltak. Nem is olyan régen — csak tizenkét esztendővel ezelőtt — Afrika északkeleti csücskében (Egyiptomban) még súlyos, feudális középkor ural Ennek a fejlődésnek legkitűnőbb bizonyítéka Mehalla el Kubra: ennek a világon a legnagyobb fonó- és szüvőrendszere van. A Mis Spinning and VVeving Companyt a hazai textilipar kodott. És ma? Még a jól tájékozott fafészerei mellett kezdték építeni, de európait is ámulatba ejti az Egyesült r

övid időn belül elérte a legmoderArab Köztársaság ipari reneszánsza. n

ebb textilgyárak színvonalát évi 120 Tudjuk, hogy Afrika nem volt tel- millió yard (1 yard = 914,4 mm) gya' yard gyapjúanyag jesen ipar híján. Bőségesen volt nyersanyaga, ám csak élelmiszeripara és a könnyűipar néhány ágazata fejlődött. Amit azonban ma a Nílus Gezíra szigetén rendezett kiállításon látok, túlszárnyalja elképzeléseimet. Ma a kiállítási pavilonokat nem csupán a hagyományos textilipar termékei és a népművészeti alkotások töltik meg. Erről Egyiptom már régen híres volt a külföldi piacokon. A számos új, az Egyesült Arab Köztársaságban ez ideig nem termelt árucikk pot- és kétmillió termelésével. • Utat tör a vegyipar A vegyipar is hatalmas fejlődésen ment át. Egyiptom az 1950—1952-es években 33 millió egyiptomi font értékben importált vegyipari termékeket. Ez a teljes behozatal 14 százalékát tette ki. Ma az ország nemcsak önellátó, de jelentős a kivitele is. A forradalom óta összesen 31 új vegyigyár épült. B Bemutatkozik a gépipar Az egyiptomi ipar fejlődésére döntő jelentőségű iparágazat — a vasés acélgyártás növekedését legjobban a Heluáni üzem eredményei szemléltetik, amikor 1960-ban befejezték második nagyolvasztó építését, és hengerelt áru gyártása az 1959. évi 12 823 tonnáról három éven beliii 209 321 tonnára emelkedett. A szerkezeti és ipari acélfajtákon, csöveken, csővezetékeken, különböző fajtájú műszaki berendezéseken kívül megtaláljuk itt a legmodernebb iparágazatok: — az atomenergia és rakétaipar termékeit. Előttünk egy berendezés, amely rövid és közepes élettartamú izotópokat gyárt gyógyászati, ipari, mezőgazdasági és tudományos célokra. Büszkeség tölti el az egyiptomiak szívét saját gyártmányú rakétáik, az El Zaher és Él Kaher láttán. Ezeket két évvel ezelőtt próbálták ki sikerrel. 1952-ben mindez Egyiptomban még nem létezett. Aligha jutott valakinek eszébe, hogy egyáltalán megvalósulhat. A forradalmat követő tizenkét esztendő során a gyárak száma negyvenről nyolcszázra emelkedett, és 1963-ban 250 új objektum építéséhoz láttak hozzá. Csoda? Nem! Csupán a felszabadult társadalon) törvényszerű fejlődése. ffl A szocialista országok önzetlen segítsége A Szovjetunió segítsége a világtörténelmi fejlődés mai szakaszában gyakorlatilag felmérhetetlen értékű az Egyesült Arab Köztársaság számára. Szocialista köztársaságunk ugyancsak nem kismértékben veszi ki részét az Egyiptomnak nyújtott önzetlen segítségből. 1957-ben El Tabinban évi 450 000 tonna kapacitású cementgyárat helyeztünk üzembe. Ugyanebben az esztendőben Mostorodban egészségügyi kerámiát gyártó üzem épült fel segítségünkkel, amely évente 4000 tonna árut termel. A legnagyobb cukornüd-i malmoknak, amelyeket Ermantban építettünk fel, napi teljesítménye 4000 tonna. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság építette további üzemek: gumicipő- és játékgyár, kerékpárüzem, a heluani színesfém-pléhet hengerlő tizem, sófőzdék, tejüzemek, Dieselgépcsoportokat előállító üzem, liídgyár stb. Az Egyesült Arab Köztársaság egész színesfém-termelését csehszlovák berendezések állítják elő. Az EAK kőolajtermékeinek egyharmada a csehszlovák lepárló berendezéseken megy keresztül. Az EAK cementtermelésének tíz százalékát olyan berendezésekkel állítják elő, amelyeket hazánk szállított Egyiptomnak s ez az együttműködés egyre jobban elmélyül. ZSELÍZI PROBLÉMÁK A véletlenül Zselízre vetődött látogató első benyomása a városról nem kellemetlen. A városka mai jellegét nagyobbára a mezőgazdaságban dolgozó lakosságnak köszönheti, — az Zselízen. Ez év harmadik negyedére végre-valahára beütemezték a szövetkezeti lakások építését, de a nyitrai Magasépítő Vállalat már a kezdet kezdetén sem tartotta magát a haremberek vagy az állami gazdaságban, monogramhoz. Azt ígérték, hogy október elején elkezdik ... Még máig is várják őket... S a tagok kedvetlensége egyre növekszik. Lehetne, ha ... A gép- és traktorállomás székhelye nemrég még a városban volt. Most Dolné Krškanyban van. A nagy csarnokok s egyéb idetartozó épületek viszont a régi helyükön maradtak, Zselízen. Velük együtt 50 alkalmazott is. Zselízen aránylag kevés a nTiinkalehetőség, főleg nők számára. Idővel aztán megegyeztek a Železný Brodon levő bizsutériagyárral, hogy ez üzemet létesít Zselízen, amelyben egyelőre 80, később pedig 200 nőt fog alkalmazni. Persze, az új üzem a gépés traktorállomás csarnokaibari talált volna otthonra. Csakhogy az állomás nem hajlandó az objektumokat kiüríteni és átadni, mert — úgymond — raktárakra van szüksége. Ahhoz, hogy a zselízi asszonyok 1965. január A számtalan megoldásra váró fel- i-től a bizsugyártást megkezdhessék, vagy a helyi szövetkezetben dolgoznak. Néhány emeletes házat is láthatunk itt. Ezek közül azonnal szembetűnik a nemrég épített kórház areálja, a nemzeti bizottság épülete, a gép- és traktorállomás üzemi klubja, a szolgáltatások új háza és több emeletes lakóház. Első benyomásunk az, hogy Zselíz takaros kis város. Tán fel sem tételeznők, hogy megoldásra váró problémái is lehetnek. S mégis ... Beszélgettünk a városka néhány funkcionáriusával. A. Lipovskýval, a HNB elnökével, Dobrovický titkárral, Juliász elnökkel folytatott beszélgetésünk során felvetődtek azok a kérdések, amelyek nemcsak a polgárokat keserítik, hanem leginkább a városi funkcionáriusokat, akik valóban szívükön viselik a városka ügyeit és lakóinak jólétét. Az első kérdés a csatornázás adat közül fontosságuk sorrendjében hatot emelünk kl. Az első a csatornázás, ez talán valamennyi közül a legfontosabb. Úgy mondják, a központban van belőle vagy 200 méter, de másutt? Nézzük csak meg a Béke telepet! Ott a felszabadulás óta minta lévai járási szerveknek sürgetniük kellene az ügy elintézését. Az egészségügy kényes pontja Az új kórház alatt bűzlő patak van, a Sári. Nyáron kiszárad, áll, bűzlik, egy 200 családi ház épült. De kihagy- ontja a legyek és szúnyogok millióit. ták a csatornázás és az utak készítésének tervét. Ezért esőzéskor és olvadáskor az épületeket valóságos mocsarak veszik körül. Két évvel ezelőtt a tavaszi esőzések a telepet teljesen elvágták a külvilágtól — egy kisebb fajta „Velence" lett belőle. De a velenceiektől eltérően, a zselízi lakosoknak sem gondoláik, sem csónakjaik nincsenek. Egy hétbe telt, amíg a tűzoltók a telepet a tavaszi vizek fogságából kiszabadították... Ha nem lehet állami, akkor legyen szövetkezeti Igaz, hogy a felszabadulás után A járási higiénikus is sürgette a rendezését, mindeddig eredménytelenül: a patak továbbra is bűzlik, és zavartalanul táplálja szennyével a bacillusokat. Vajon meddig? Nesze semmi, fogd meg jól ..T; Bizony Zselížen nagyon szép az új bölcsőde ... papíron. Még 1958-ban a „Z"-akció keretében rendezett városok közötti versenyben „nyertek" bölcsődét. Hej, nagy volt az öröm! De az öröm csakhamar ürömmé változott. A bölcsőde maradt, ahol volt, a papíron. S ha mostanában a funkcionáriusok társadalmi munkára hívják a sok új ház épült, de még mindig nagy polgárokat, gyakran hallhatják: „A böla lakáshiány. Amikor Zselíz megszűnt csődéért?!" , járási székhely lenni (1960-ban), az állami lakásépítkezés illetékesei egyszeriben megfeledkeztek a városkáról. A lakosság már megbékült ezzel, mondván: „Majd csak összekuporgatunk a szövetkezetire..." Úgy is lett. Már húrom évvel ezelőtt jócskán jelentkeztek a lakásszövetkezetbe, de ennél azután egy lépéssel sem jutottak előbbre. Ez sokaknak kedvét szegte. Voltak olyanok is, akik fogták magukat, és elköltöztek Štúrovó.ba, vagy Lévára, mert nem tudták kivárni a szövetkezeti lakás elkészülését Az az érzésünk, hogy mind a lakosok, mind a funkcionáriusok szeretik városukat. Ezért arra törekszenek, hogy a felettes szervek segítségével minél előbb rendezzék. A járási szerveknek pedig nem szabadna megfeledkezni arról a városról, amely valamikor szintén járási székhely volt s így a fejlődésnek egy bizonyos fokát elérte már. Ezért érinti fájdalmasabban a mostani mellőzés. BRAT L. az egyiptomi ipari forradalom nagy EzR

k ,

fözött van |l6gy gumiabronc

s eredményeinek legékesebb bizonyítéka. Gépkocsi, kerékpár, készruha, kandírozott gyümölcs, gyógyszer, festék, illatszer, kerámia, cement és piperecikkek, jégszekrény és rádió, gumiabroncs, játékszer és sok száz egyéb gyártmány tanúskodik itt az arab munkás energiájának és igyekezetének látható bizonyítékaként. • A textilipar nagyszerű eredményei Még alig néhány esztendővel ezelőtt a szivattyú, Diesel-motor, jégszekrény és az ehhez hasonló cikked szükségletét kizárólag behozatallal fedezték. Ma a hazai kereslet túlnyomó részét az EAK üzemei elégítik ki. A „Szabadság" és a „Július 23" pavilonokban vasúti kocsik, tehergépkocsik, autóbuszok, személygépkocsik, kerékpárok, villany-mosogatógépek, tranzisztoros vevőkészülékek, szögek, csavarok, száraz elemek, textilipari gépek pótalkatrészei láthatók. Mindez csupán szoréhy ízelítő a hazai termelés egyre bővülő jegyzékéből. A kiállítás egyszeri megtekintése nem elegendő. Csupán a textiláruk szemléje több órát igényel. Megbámulom a daeron, puplin, mohair készítményeket, a nylonszőnyegeket, szalagokat és függönyöket, selymet és a gyár; évi kapacitásuk negyedmillió gumiabroncs és kétszázezer légtömlő. Az Egyesült Arab Köztársaság már önellátó a festékgyártásban is. A papírgyártás az 1932. évi 20 000 tonnáról' 1962-ben 90 000 tonnára emelkedett. Nincs a kiállításnak olyan hazai látogatója; akit ámulatba ne ejtenének az üveg- és építőipar termékei. Olyan cikkek, amelyek szükségletét a forradalom előtt kizárólag behozatallal kellett fedezni. Kétségtelen, hogy a látogatók többségét mindenekelőtt a könnyűipar termékei csábítják, a kiállítás azonban más meglepetéseket is tartogat számukra — a nehézipar termékeinek bő választékát. Nem messze Galántától Galántán a közszolgáltatások üze- dýtól az elvégzett munkáért kért 200 me jó hírnévnek örvend. Joggal, mert koronát még egy mázsa búzával is laz utóbbi két-három évben jó munkát megtoldatta. És az üzem kasszáját ebvégzett, és felküzdötte magát hazánk ben az esetben is összetévesztette a I legjobb közszolgáltatási üzemei sorá- saját zsebével. Karol Naramöík aszba. Nem véletlen, hogy ez év április talosmester, Oros Ferenc farkasdi la1-től kezdve bizonyos módosításokat kos megrendelésére különböző munI vezetett be az irányításba, és megkísé- kákát végzett el, amelyekért 1500 korelte, hogy járási méretben szervezze | meg a szolgáltatások rendszerét. Selylyén, Sládkovicovón és Farkasdon nyitottak fióküzemet. A szervezés sikerült. Csökkentették a hivatalnokok rónát számlázott. Dfe mire az összeg bekerült az üzem pénztárába, nem kevesebbel, mint 500 koronával fogyasztotta meg. A Jancsó Miklóstól inkaszszált 2250 korona „hivatalosan" mindszámát, és szolgálataik egyre s/.ínvo- össze 1600 korona volt és a Csongár A KIÁLLÍTÁS RÉSZE (A szerző felvételei) Ben Bello o kommunislókhoz volá viszonyról AZ IPARI KIÁLLÍTÁS BEJÁRATA Ben Bella algériai elnök nyilatkozott a francia Monde munkatársának. Szlovák emigránsok provokációja az NSZK-ban Honn (CTK) — Nyugat-Németországban fény derült a szlovák nemzet fasiszta árulóinak szemtelen provokációjára, akik jogellenesen és csalással kiadatták Ladislav MňaCko „Kikésett riportok" című művét. A kölni )al;ob Hegner könyvkiadó vállalat Mhačko beleegyezése nélkül adta kl a könyvet. A kölni egyeztető bizottság a napokban tárgyalt az ügyről. Bachem Igazgató Mňaŕkónak és a bíróságnak bemutatta azt a szerződést, melyet az ún. Matúš Cérnák Intézet nevében Krištof Grelner szlovák emigráns kötött a könyvkiadó vállalattal. Greiner becsapta a könyvkiadó vállalatot, Ladislav Mňačko nevében jogtalanul szerződést kötött és a szerző beleegyezése nélkül lefordította •a müvet, célzatos javításokat eszközölt benne és előszót írt hozzá, mely Greiner és társai Csehszlovákia ellanl gyűlöletét bizonyítja. Bachem megállapította, hogy Krištof Greiner csalásának áldozata lett, bocsánatot kért Mnackótő! és a bíróság előtt kijelentette, hogy a legfontosabb nyugatnémet és osztrák lapokban nyilatkozatot tesz közzé a tények valódi állásáról. Hangoztatta, hogy az algériai forradalom tovább folytatódik. A föld reformtörvény még ez évben a parlament elé kerül hogy a Jövö évben életbe léphessen. Áz iparban helyük van a vegyes vállalatoknak, a magántulajdon felszámolásáig, hosszú átmeneti időszakra lesz szükség. Ez azonban nem jelenti a szocialista program lefékezését — Mi nem vagyunk marxisták — mondotta Ben Bella —, elfogadfuk azonban a marxista közgazdaságtan elemzéseit, a szocialista gyakorlatot. A materialista filozófiát nem fogadjuk el, de nem engedjük meg azt sem, hogy a tradicionalista körökben felülkerekedjék a kommunistaellenesség és az ország érdekeivel ellenkező politikai irányzat. Mi sohasem leszünk kommunistaellenesek — szögezte le Ben Bella. Az algériai elnök hasonló értelemben nyilatkozott a Libération munkatársa előtt is. — Párizsban szemünkre vetik, hogy fogadtuk az FKP küldöttségét — mondotta. — Meg kell azonban érteniük: a szocialista erökhöz fűződő barátságunk természetes velejárója az Algériában folyó építőmunkának. A kommunisták megtalálják nálunk a helyüket a sajtóban és minden egyéb területen. nalasabbak. A galántai központnak csupán egyetlen fióküzeme okoz gondot, mégpedig a farkasdi. Itt ugyanis nagyon sajátos módon szolgálták a lakosságot. Különösen az árakat illetően önkényeskedtek. A galántai központ még a mai napig sem tudott rendet teremteni. Az alábbiakban szeretnénk rámutatni a farkasdi közszolgáltatási iizem néhány viselt dolgára. František Machalík negyed! lakos megrendelte lakásának kifestését. Štefan Didiak, az üzem szobafestője az elvégzett munkáért ^600 koronát vasalt be, de az üzem pénztára ebből egy fillért sem látott. Persze az elvégzett munkát be I sem iktatták... A farkasdi ]án CliuErazmustól átvett 1500 korona éppen a felére zsugorodott. Az asztalosműhelyben viszont 15—20 koronával „felfelé" kerekítették ki az összegeket. Ez a gazdálkodás nemcsak hogy a polgároknak nem tetszett, de a galántai központ vezetőségének sem. Ezért le is váltották Vári igazgatót, és néhány alkalmazott ellen büntető eljárást Indítottak. S hogy Ilyesmi a jövőben ne fordulhasson elő, a lakosság között kérdőíveket osztottak szét, hogy a beérkezett válaszok alapján fel tudják mérni, mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal. Ugyanakkor felvilágosították a lakosságot, hogyan fizessék a számlákat, nehogy valaki megint az ö bőrükön tollasodjon meg. L. B. A BYTČAI LEVÉLTAR A bytfia! reneszánsz kastély 50 termében elhelyezett levéltár, egyike a legnagyobbaknak Szlovákiában. Itt őrzik a három történelmi jelentőségű megye — Túróc, Árva és Liptó — okiratait, okmányait (egészen 1922-ig), valamint a Tátra alja és a Vág völgye irattárai anyagát (1923—28). A levéltár legrégibb anyaga a túróci tulajdonjogi okirat, amelyet a váci konvent adott ki 1274-ben. Nagy értékű a liptói regtsztrum 1391-ből. Itt vannak elhelyezve a Jánošíkot illető iratok, a bírósági jegyzőkönyv és a varini anyakönyv. A necpall anyakönyvben olvasható a bejegyzés Hrúz Máriának, Petőfi édesanyjának születéséről. Hétezer ív tartalmazza a Thurzók 1511 — 1526 közötti levelezését. A levéltár sok szlovák anyagot is tartalmaz. Például a Thurzók patikájának leltárát a XVII. század elejéről, egy szlovákul írt receptet ugyancsak a XVII. század elejéről, valamint számos Iratot a túróci füves és kenöcsös emberekről. A bytčai levéltár dolgozói tíz év alatt a felhalmozott anyag legnagyobb részét már leltározták, hozzáférhetővé téve így az értékes okiratokat mind a belföldi, mind a külföldi kutatóknak, ŰJ SZÓ 4 * 1964. november 11.