Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-11 / 314. szám, szerda

• t. VÁLSÁGBAN VAN-E AZ ENSZ? , z utóbbi hetekben sok sző esett kétszeri elhalasztásához. Az ENSZ­' a világsajtóban az ENSZ-ről, szervek megkíséreltek valami komp­sokan felvetették a kérdést: Miért ha- romisszumos megoldást találni, de úgy lógatják az idei közgyűlés megkezdé- látszik, az Egyesült Államok kitart jogtalan követelése mellett, ami súlyos válságba sodorhatja az ENSZ-et. A vál­sét? Válságba jutott az ENSZ? Mi lesz vele? Nem véletlenül vetődtek fel ilyen s á9 tehát m é9 ne m következett be, de drámai formában e kérdések. Mint h a Washington csökönyösen ragaszko­ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a különféle imperialista pro­vokációk miatt szükségessé vált beavatkozások miatt eladósodott (kü dik a 19. §-hoz, ez komoly következ­ményekkel járhat. Az ellentétes állás­pontok kiélezhetik a helyzetet és el mérgesíthetik az elmúlt közgyűlés óta lönösen a közel-keleti, angol-francia kialakult kedvező légkört, elterelik a —izraeli agresszió és a belgák kon- figyelmet a megoldásra váró nagy gót beavatkozása miatt szükségessé vált ENSZ-csapatok kiküldése került * * sokba). Az Egyesült Államok most a költségek egy jelentős részét a Szov­jetunióra és a szocialista országokra szeretné hárítani, ellenkező esetben pedig az alapokmány 19. §-át kifor­gatva, meg akarja fosztani ezeket az országokat szavazati joguktól az idei A szovjet ENSZ-küldöttség a napok­ban kijelentette, hogy az ENSZ-tagál­lamok többsége bizonyára útját állja annak, hogy az Egyesült Államok rá­kényszerítse álláspontját a világszer­vezetre és ezzel akadályozza konstruk­tív munkáját. December elején végre összeül a közgyűlésen. A szocialista országok közgyűlés, hogy megvitasson egy sor természetesen elutasítják ezt a cini- fontos kérdést. Többek között a lesze­kus követelést és kitartanak logikus relést, a gyarmatosítás felszámolását, álláspontjuk mellett: Az ENSZ rend­fenntartó erőinek költségeit fizessék meg azok, akik a válságot kirobban­tották és szükségessé tették a világ­szervezet beavatkozását. Amit Wa­a nemzetközi együttműködés elmélyí­tését stb. Az idén Zambiával 113-ra növekedő ENSZ-tagállamok többsége remélhető­leg mindent el fog követni, hogy a vi­shington akar, az nem pénzkérdés, ha- lágszervezet fennállása 20. évfordulójá. nem jelentős politikai sakkhúzás, nak előestéjén ne a válság, hanem a Ha megfizetnénk a tőlünk követelt béke erősítése jellemezze munkájukat, jelentős összeget, ezzel csak bátorita- A józan ész talán e kérdésben is Ze­nénk az agresszív erőket. Nevetséges lülkerekedik az óceánon túl, és az helyzet állna elő: ml, akik határozot­tan elitéljük az imperialisták beavat­kozását, anyagi részt vállalnánk kö­vetkezményeinek megtérítéséből. Az amerikai elnökválasztások ked vezőtlen légköre mellett e probléma is jelentősen hozzájárult a közgyűlés újonnan megválasztott Johnson nem lepi meg a világ békeszerető közvéle­ményét meggondolatlan lépéssel, ami­kor New Yorkban, az üvegpalotában megkezdi munkáját a nemes felada­tokra hivatott ENSZ 19. közgyűlése. tsz) • 2. Ml TÖRTÉNT BOLÍVIÁBAN? A napokban drámai események szín- elégedetlen tömegek követelték távo­helye volt la Paz, Bolívia fővárosa, zását, hanem jobboldali puccs is ké­A nép fokozódó elégedetlenségének szült ellene, melyben fő szerepel ját­légkörében katonai junta vette át a szőtt a fasiszta színezetű reakciós Bo­hatalmat, miután lemondatta Victor líviai Szocialista Falanx. Paz Estenssoro államelnököt, aki 1952 Estenssoro jobbnak látta, ha emig­óta állt az „ólombirodalom" élén. rál. Limában, Peru fővárosában talált ^^^^^^^^^^^^^^^^^^ menedéket, s első A latin-amerikai „csendélet" , ismert kép, ám Bolívia eseté­=0.3 ár, R tit C null A annmon w woifrjm ^ utínium ben ez a megállapítás csak féligazság. Sok­kal bonyolultabb ösz­szefiiggések vannak a háttérben, semhogy la­konikus ténymegálla­pítással napirendre térhetnénk a történtek fölött. Először is meg­döbbentő tény, hogy a katonai uralom 12 év múltán váltotta fel a oolgári kormányzatot, mely bizonyos korláto­zott szabadságjogokat mégiscsak adott a népnek; másodszor: nem véletlen, hogy a hatalom új urait szoros szálak fűzik a Pentagonhoz. Mi is történt Bolíviában? Szeptem­ber óta az utóbbf hetekben rendkívül nagy méreteket öltött az elégedetlen tömegek megmozdulása. Újból kitört a bányászsztrájk, amely már tavaly is majdnem megbuktatta Estenssoro kormányát. Az Iparvidékeken, bánya­körzetekben szervezett, nagy erőt kép­viselő munkástömegek a diákokkal együttműködve nehéz - helyzetbe hoz­ták az elnököt és a kormányzó Nem­zeti Forradalmi Mozgalom pártot, mely 1957 óta elárulta az 1952-es felkelés eszméit, befagyasztotta a további re­formokat és engedett az észak-ame­rikai monopóliumok nyomásának. Bolívia a világ egyik legnagyobb ónexportáló országa. Külkereskedel­mének 90 százalékát alkotja az őnex­port s mivel az élelmiszerben és egyéb cikkekben behozatalra szorul, gazda­sági helyzeténél fogva teljesen ki van szolgáltatva az ásványkincsek világ­piaci áringadozásának. Érthető hogy az észak-amerikai monopóliumoknak érdekük Bolívia természeti kincseinek uralása, s ezt nem is olyan nehéz el­érniük. Estenssoro elnök a nagy nyomás ellen védekezve még a látszattal sem törődött, s a hadseregre támaszkodva próbálta menteni hatalmát. Eddig tisztázatlan okból, bizonyára hatáskel tésként megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Csehszlovákiával, amit egyszerűen azzal okolt meg, hogy Csehszlovákia „kommunista állam" Nem ért el vele semmit, mert a bányá szok, a diákok és a hadsereg össze csapásai után nemcsak a félbemaradt reformok és az általános helyzet miatt sajtóértekezletén érdekes részleteket tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy lemondása nem volt olyan önkéntes, mint ahogy azt a junta állította. A junta is hama­rosan kimutatta fo­ga fehérjét: a bur­zsoá rétegek érde­keit Estenssoroval szemben képviselő Candia tábornokot, az új kormányzat népszerűtlen társel­nökét ügyes fogás­sal kibuktatta hiva­talából kollégája, René Barrientos Ortuno légügyi tábor­nok, aki a köztársaság elnöke lett. Barrientos a Pentagon bizalmi embere, s ez nem mellékes körülmény. A junta első intézkedései is elárul­ták, honnan fúj a szél: veszett anti­kommunista kampányt indított, és a megüresedett miniszteri tárcákat olyan egyénekkel tölti be, akik az 1952-es felkelés után mint Amerika-barát la­kájok háttérbe szorultak. Bolíviában most állítólag „szélcsend" van. A tüntetések áldozatait eltemet­ték, s az egyes csoportok átszervezik erőiket. Barrientos rendszere koránt­sem mondható szilárdnak, hisz más tő­kés monopolista érdekcsoportok is igényt tartanak a hatalomra és elég nagy a befolyásuk. Az új rendszer urainak azonban számolniuk kell a munkásosztály, különösen a bányász­ság szervezett erejével is. Az illegális kommunista párt és egy forradalmi munkáspárt tömöríti a juntával szem benálló népi erőket; így bátran állít­hatjuk, hogy Bolívia továbbra is füs tölgő vulkán. L. L. Összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát MOSZKVA (CTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 19B4. december 9-ére Moszkvába ösz­szehívta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának 5. ülését. Éhség-tüntetések Indiában Két városban bezárták az iskolá­kat • A keralai kormány rizst kér a lakosságnak Delhi (CTK J — A keraliai diákok éhségtüntetése miatt a helyi hivata­lok Trivandrum és Quilon városokban bezárták az iskolákat. Trivandrumban a diákok elfoglalták a kormányhiva­tal épületét. A diákok kövekkel véde­keztek a rendőrség ellen. A zavargá­sok során az utcákon több autó meg­rongálódott. Quilonban a diákok ki­fosztották az üzérkedők raktárait, ahol nagy mennyiségű rizst és cukrot találtak. A diákokat könnyfakasztó gázzal oszlatták szét. India Kommunista Pártja és az összindiai Szakszervezeti Kongresszus támogatja a tüntetéseket. A keralai kormány azzal a kéréssel fordul a delhi központi hivatalokhoz, hogy azonnal küldjenek rizst a lakosság­nak. Uttar Pradesb állam kormánya viszont gabonát követel, mivel az ál­lam városaiban rossz az ellátás. (pipliKI^P^ A DÉL-VIETNAMI kormánycsapatok tegnap a délelőtti órákban bombatá­madást intéztek Saigontól délkeletre fekvő területek ellen. A lövöldözést Saigonban is halották. A dél-vietnami kormánycsapatok újabb hadmozdula­tairól eddig még nem érkezett rész­letesebb jelentés. (CTK) ANDREj GROMIKO szovjet külügy­miniszter fogadta A. Rapaczkit, a Len­gyel Népköztársaság külügyminiszte­rét és dr. Lothar Bolzot, az NDK kül­ügyminiszterét. (ČTK) VARSÓBAN tárgyalásra gyűltek ösz­sze 11 ország atomenergia-szakembe­rei, a Nemzetközi Atomenergia Bi­zottság különleges munkacsoportjá­nak tagjai. Véleménycserét folytat­nak az atomenergia békés felhaszná­lásáról. (CTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁGI TERRO­RISTÁK két év alatt 2742 provokációt hajtottak végre az NDK határain. 268-szor került sor lövöldözésre az NDK területén. (ČTK) WILLY BRANDT, Nyugat-Berlin fő­polgármestere Londonba utazott, hogy Harold Wilson miniszterelnökkel és Gordon Walker külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során rábírja a brit kormányt, hogy támogassa Bonn álláspontját a német kérdésben, vala­mint az NDK-val szemben. (ČTK) CSŐMBE HADSEREGÉNEK egységei Stanleywillehez közelednek, ahol je­lenleg a népi felszabadító erők vezér­kara székel. (CTK) PERON VOLT ARGENTlNlAl elnök­nek, aki Uruguayban akarta előkészí­teni visszatérését hazájába, az urugu­ayi kormány nem adott beutazási ví­zumot. (ČTK) STRAUSS,volt nyugatnémet hadügy­miniszter s a Keresztény Szociális Unió mostani elnöke 17 napos „infor­mációs és tanulmányi útra" Indult Ázsiába. Ellátogat többek között Hongkongba, Tajvanra, Dél-Koreába és Delhibe is. (ČTK) A DÉL-AFRIKAI Pretoriában hétfőn további politikai per kezdődött. Há­rom újságírót és egy egyetemi do­censt „szabotázzsal" vádolnak, vala­mint azzal, hogy tagjai voltak a be­tiltott afrikai ellenállási mozgalom­nak. (CTK) JUGOSZLÁV—OLASZ kereskedelmi vegyesbizottság tárgyal Rómában a két ország kereskedelmi kapcsolatai­nak bővítéséről. (CTK) USZTY1NOV, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első alelnöke fogadta Abdul Hakim Amir marsallt, az EAK elnökének első helyettesét és szívé­lyes beszélgetést folytatott vele. (ČTK) Az új japán miniszterelnök a békés együttélés mellett Tokió (CTK) ­sajtóértekezletén követni akarja az eddigi bel- és kül­Eiszako Szato első nem jöhet számításba az amerikai— kijelentette, hogy lapán szerződés felbontása. A japán—kínai kapcsolatokról be­pniitikai irányvonalat. Ezért az előző szélve elítélte a kínai atombomba-kí­sérletet és kijelentette, hogy a japán — kínai kapcsolatok rendezése na­gyon nehéz probléma. Halaszthatatlan kormány valamennyi minisztere, egy kivételével, továbbra is hivatalában marad. Az új miniszterelnök a különböző feiadatnak nevezte japán és Dél-Ko­társadalml rendszerű országok békés rea kapcsolatainak rendezését. együttélése mellett foglalt állást. Ki­jelentette, hogy japánnak nagyobb szerepet kellene adni a világpolitiká­ban. A továbbiakban Szato védelmez­ni próbálta azt a döntést, mely sze­rint az amerikai atom-tengeralattjá rók a japán kikötőkben horgonyoz­A japán ellenzéki pártok negatív álláspontot foglaltak el Eiszako Szako új miniszterelnökkel szemben. Kava­kaminak, a japán Szocialista Párt el­nökének kijelentése szerint fennáll a veszély, hogy az új kormány még hatnak. Kijelentette, hogy jelenleg reakciósabb lesz, mint az előző. Újabb tüntetések Szudánban Abbudot megfosztották hadseregfőparancsnoki tisztségétől • Chalifa miniszterelnök nyilatkozata • Amerika-ellenes jelszavak a tüntetéseken Khartoum (CTK) — A szudáni kor­mány székháza előtt hétfőn nagy tüntetés volt, melynek résztvevői tá­mogatták a kormány intézkedéseit a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsá­nak volt tagjai ellen. Az omdurmani rádió jelentése szerint Chalifa új mi­niszterelnök beszédet intézett a tün­tetőkhöz. Kijelentette, hogy határo­zott lépéseket kell tenni a volt rend­szer maradványainak kiküszöbölésére és meg kell teremteni a feltételeket egy új demokratikus kormány számá­ra, mely lehetővé tenné, hogy a pol­gárok szabadon nyilvánítsák akaratu­kat. Babikar tájékoztatásügyi minisz­ter rádióbeszédében ígéretet tett, hogy a kormány a nép akaratát tel­jesíti majd. Az omdurmani rádió az esti órák­ban felhívta a lakosságot, készüljön fel a tüntetésekre, valamint a rádió­és kormányépület megvédésére, ha reakciós katonai fordulat következne be. Az omdurmani rádió később beje­lentette, hogy tankosztagok elhagy­ták a kaszárnyákat, ami kísérletet jelenthet az új polgári kormány meg­döntésére. Omdurman Khartoum fővá­ros közelében fekszik. Chalifa miniszterelnök az éjjeli órákban nyilatkozatot adott ki, mely­ben megcáfolja a tankosztagok kivo­nulásáról szőlő híreket. A nyugalom megőrzésére hívta fel a lakosságot. Szudánban ,harc kezdődött Abbud tábornok eddigi államfő és az új kormány között. Abbud vasárnap a hadsereg egysége megbontásának vádjával nyolc fiatal tisztet tartózta­tott le. A szudáni kormány hétfői ülésén tárgyalt a helyzetről és úgy döntött, hogy Abbudot megfosztják a hadseregfőparancsnoki tisztségétől. A kormány parancsára letartóztatták azt a hét tábornokot, akik az állam­fordulat előtt a Fegyveres Erők Leg­felsőbb Tanácsának tagjai voltak. Há­rom polgári személyt — köztük Ah­med Chair volt külügyminisztert —< őrizetbe vettek. Khartoumban még tegnap reggel is folytatódtak a tüntetések annak elle­nére, hogy Chalifa miniszterelnök több ízben szétosztásra szólította fel a tömeget. Biztosította a polgárokat, hogy az ideiglenes koalíciós kormány nincs veszélyben. A csaknem 60 000 tüntető Amerika­ellenes jelszavakat hirdetett, s a had­sereg megtisztítását és az élet de­mokratizálását követelte. Az AFP hírügynökség jelentése sze­rint Abbud tábornok helyett egy meg nem nevezett tiszt tölti be a hadsereg főparancsnoki tisztséget. Sikerül-e áthidalni az ellentéteket ? Adenauer folytatta tárgyalásait de Gaulle-lal • Az exkancellár újabb interjúja Adenuaer hétfőn háromnegyedórás megbeszélést folytatott de Gaulle-lal. Utána a francia köztársasági elnök ebédét adott Adaneuer tiszteletére. Délután Adenauert az erkölcsi és po­litikai tudományok akadémiáján a társaság kültagjává választották meg. Az ünnepségen de Gaulle köztársasá­gi elnök és a francia kormány több tagja ls részt vett. Kedden délelőtt került sor Párizs­ban a második eredetileg nem terve­zett megbeszlésre, Adenauer exkan­cellár és de Gaulle elnök között. Adenauer, amikor nem egészen egy óra múltán elhagyta az elisiumi palo­tát, nem volt hajlandó nyilatkozni a tárgyalásokról. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint e második megbeszé­lést Adenauer kérésére csak hétfőn az esti órákban tűzték ki. Politikai megfigyelők szerint ez annak a jele, hogy Adenauernek hétfőn nem sike­rült áthidalnia a francia nyugatnémet ellentéteket, főként a NATO úgyneve­zett sokoldalú atomhadereje megte­remtésének és a Közös Piac mezőgaz­dasági terményárainak kérdésében. « • • Adenauer a Die Welt tudósítójának interjút adott, amelyből kitűnik: ar­j ra fog törekedni, hogy az NSZK min­j den áron megkaparintsa az atomfegy­j vert. Arra a kérdésre, hogy de Gaulle je­lenlegi politikája mellett lehetséges­nek tartja-e annak a régi koncepció­jának fenntartását, amely szerint a francia nyugatnémet szövetség nem zárja ki a szoros kapcsolatot az NSZK és az USA között, Adenauer igennel válaszolt. A Közös Piac ter­ményárai tekintetében fennálló je­lenlegi nyugatnémet francia ellenté­tekről Adenauer azt mondotta, hogy e probléma megoldását lehetségesnek tartja, s hogy ki kell kérni a nyugatné­met földművfesek véleményét. A francia nemzetgyűlés jóváhagyta a költségvetést Párizs (ČTK) — A francia nemzet­gyűlés 285 szavazattal 145 ellenében tegnap elfogadta az új költségvetést. A javaslat ellen a kommunista párt, a Szocialista Párt, a demokratikus pár­tok szavaztak. A szavazást vita előzte meg. Utolsó­ként az atomenergiára, a tudományos kutatásra, a kémkedésre és kémel­hárításra, a területi tervezésre fordí­tott kiadásokat vitatták meg. A vitában felszólalt Palevvski atom­energiaügyi miniszter. Bejelentette, PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE: hogy a pierralattei izotőpgyár már nagyobb mennyiségű dúsított uránt gyárt. A Figaro ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Palewski bejelenté­sének fontos következményei lesznek a frantia nukleáris fegyverkezésre. BERLINBEN megnyílt a csehszlo­vák mérő- és irányító technika kiállí­tása, mely nagy érdfeklődést keltett az NDK szakembereinek körében. (ČTK) Egyensúly a szegények rovására A degaulleista kormány igen büsz 4 ke arra, hogy 1965-re sikerült ki­egyensúlyozott költségvetést összeál­lítania. Az ilyen költségvetési egyen­súlyt kétféleképpen lehet elérni: vagy a gazdagoktól követelnek hozzájáru­lást az állami kiadásokhoz, vagypedig a szegényekkel fizettetik meg. A kor­mány a második lehetőséget válasz­totta. Anélkül, hogy növekedett volna vá­sárlóképességük, 700 ezer francia pol­gár — akiket szerény keresetük ed­dig mentesített e tehertől — 1965-ben első ízben adófizetésre kényszerül. Nagy gond ez számukra. Egy vasutas­tól hallottam, hogy fizetésemelése, amelyhez az évek során előléptetés révén jutott, ezentúl az adóbeszedöhöz vándorol majd. Egyre drágább a gaulleista állam gépezet fenntartása. Az adók 1965-ben 12 százalékkal magasabbak, a nem­zeti jövedelem ezzel szemben csak 7 százalékkal növekszik. Az állami bevételek kétharmada a közszükségleti cikkekre kirótt adók­ból származik. Igazságtalan intézke­dés ez, mivel egyformán terheli a gazdagokat és a szegényeket. Az 1965-re szóló költségvetés — akárcsak a stabilizációs terv — a bér­emelések erős korlátozásával számol, nem nyirbálja meg a tőkések profit­jait és elegendő pénzeszközöket biz­tosít az önálló atomütőerőre fordított kiadások fedezésére. A katonai kiadá­sokra több mint 12 milliárd frankot irányoz elő, tehát háromszor annyit, mint a közoktatásra, melyre alig négy milliárd jut. Az elenzék, sajnos, kép­telen változtatni a kormánynak ezen az álláspontján. A „törvény" a gaulle­istáknak biztosította az abszolút több­séget a nemzetgyűlésben, s ennek ha­tása világosan megmutatkozott az ag­rárpolitikai helyzet megvitatásánál. Jóllehet a közvélemény a tejsztrájk idején élesen bírálta a kormányt a földművesekkel szemben tanúsított magatartásáért, az automatikus több­ség a parlamentben megakadályozta a kormány megbuktatását. Az ellenzék azonban nem adja fel a reményt és fáradhatatlanul küzd, hogy érvényt szerezzen a dolgozók hangjának a nemzetgyűlésben. Szocia­listák és kommunisták vállvetve har­colnak a degaulleista hatalom ellen. A soron következő községi választá­sok alkalmat nyújthatnak a két párt közeledéséhez, és a gaulleista UNR párt vereségéhez vezethetnek. Egyre több munkás és paraszt jut arra a következtetésre, hogy semmi jót sem várhatnak a gaulleista hatalomtól. 1964. november 11. * (Jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents