Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-10 / 313. szám, kedd

Matematika és szalámi AZ ÉLELMISZERIPARI KUTATÁSRÓL Még jól emlékszem arra, amikor anyám otthon sütötte a kenyeret. Bekovászolta, kis élesztőt tett hozzá, bedagasztotta. A kenyér megkelt, aztán vagy otthon sütöttük meg, vagy a pékhez vittük. Ma már aligha találni olyan háziasszonyt, aki maga süt kenyeret. Nincs erre idő. Különben is, az ipari forradalom korszakában, amikor még az alapvető táplálékok előállítása is tudományos módszerekkel történik, az otthoni kenyérsütés olyasmi lenne, mintha a kozmikus hajókat, a lökhajtásos repülőgépeket lóvasűttal helyettesítenénk. A mai háziasszony egész természetesnek tartja, hogy már kora reggel friss, finom péksüteményt vásárol. A házi kenyér korszaka, bármennyire is szerettük, idejét múlta. De miért ez az elmefuttatás a házikenyérről, anyáink, nagyanyáink szakácsművészetéről? Rájuk gondoltam, amikor František VoneS mérnök, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatója az intézet küldetését, fontos feladatát vázolta, és egyebek között a péksüteményről is szó esett. A péksütemény tömeges előállítása esetén az erjesztő szerepét maláta kivonat tölti be. Az egy év alatt elfogyasztott péksütemény előállításához 4000 TONNA MALÁTAKIVONATRA VAN SZÜKSÉG, ehhez viszont 2000 hektáron kell árpát termeszteni. Az élelmiszeriparban az erjesztés igen gyakori és elkerülhetetlen folyamat, akár péksütemények kérdéséről, akár például sör-, sajt- vagy keményítőgyártásról van szó. Az erjesztőanyagok, más néven enzimek, nélkülözhetetlenek nemcsak az egyes táplálékok előállításában, hanem a legelemibb életmegnyilvánulásokban, pl. az emésztési folyamaiban. A szervezet az enzimeket maga termeli, az ipar céljaira bonyolult összetételű állati vagy növényi eredetű enzimekre van szükség, mint például borjúgyomor, ritka tropikus növény stb. A kutatók, tudósok ezért MÁR HOSSZABB IDEjE KÍSÉRLETEZNEK azzal, hogyan lehetne enzimeket mikroorganizmusból gyárilag előállítani. Nem új dolog, hogy mikroorganizmusok enzimeket tartalmaznak, és hogy előállításuk laboratóriumi úton lehetséges. Egyelőre két államban, az USAban és japánban teremtették meg az enzimek ipari előállításának feltételeit, nekik már nagykapacitású gyáraik vannak. Nálunk az enzimgyártás megindítása éppen a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet egyik fontos feladata. — Kutatóintézetünk csupán olyan kérdések megoldásával foglalkozik, amelyek jellegüknél fogva az egész élelmiszeripart érintik. Ilyen például a már említett enzimgyártás, to vábbá a kártevők elleni hatékony szerek gyártása, MATEMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA a termékek minőségének javítása érdekében, automataberendezések szerkesztése és prototípusok előállítása stb. Az élelmiszeripar kutatási területe igen sokrétű, a speciális problémákkal az ágazati intézetek foglalkoznak. A mikroorganizmusokból nyert enzimek alkalmazása az élelmiszeriparban rendkívüli jelentőségű, mondhatnám forradalmat jelent a modern technológiában. Nemcsak azért, mert óriási mennyiségű nyersanyagot pótol, hanem azért is, mert gyorsan és nagy intenzitással hat. Laboratóriumi kísérleteinket üzemben ellenőrizzük, és az itt készült produktumokat már bizonyos célokra felhasználják A tapasztalatok alapján tesszük meg javaslatunkat a nagyüzem létesítésére. Persze ezzel munkánk még távolról sem ért véget. A laboratóriumokban KÜLÖNBÖZŐ BAKTÉRIUMFAjTÁKKAL KÍSÉRLETEZTÜNK, új törzseket, kedvező feltételeket keresünk az erjedéshez, magyarázta Voneš mérnök. Nehéz lenne egy cikkben a kutatóintézet mindennemű tevékenységéről beszámolni, ezért arra kértem az igazgató elvtársat, tájékoztasson a matematikai módszerek alkalmazásáról. Dr. Antonín Robek matematikushoz küldött. A laikus a minőség ellenőrzése és a matematika között aligha találna összefüggést, de dr. Robek talál. Már akkor is híve volt a matematikai módszerek érvényesítésének, amikor általában nem ismerték el gyakorlati jelentőségét. A matematikust nem lehet becsapni, számokban gondolkodik, a számokból objektív, általános érvényű következtetést von le és ez a népgazdaság sokat emlegetett tudományos irányításának egyik feltétele. Dr. Robek és munkatársai matematikai módszert dolgoztak ki, amelynek alapján megállapítható: HÁNY MINTÁT KELL MEGVIZSGÁLNI egyes élelmiszereknél ahhoz, hogy a minőség pontosan ellenőrizhető legyen. Voltak üzemek, ahol több mintát ellenőriztek, mint amennyi a normában előírt minőség megállapításához szükséges, de persze voltak olyanok is, ahol kevesebbet. Megbízták a matematikusokat, hogy állapítsák meg például, vajon a hentesáruk minőségének eddigi ellenőrzése megbízható e. Kiderült, hogy a régi módHadüzenet a formalizmusnak a munkaversenyben (Folytatás az 1. oldalról) villany áramfogyasztás csökkentésére törekednek, új árufajtákat, kelendőbb cikkeket termelnek (nagy lemezek hengerlésére szolgáló alapanyagot, jobb feldolgozást elősegítő drótfajtákat stb.j. jó eredményeket várnak a cseh országrészekben bevált versenyformától, a műszakiak takarékossági számláitól, amelyek a műszaki fejlesztés és munkaszervezés hatékonyabb formáinak bevezetésére serkentik a technikusokat. A felszabadulási verseny már az új gazdaságirányítási alapelvek előkészítésének első szakaszában zajlik le. A tanácskozás résztvevői — párt- és szakszervezeti, valamint gazdasági vezetők, kiváló dolgozók — úgy találták, hogy az előreláthatólag az eddigi versenyformák közül számos maradandó ériékel lelent majd ebben az időszakban is. ilyen a „gazdasági fejlesztés kollektíváinak" szervezése, a „tematikus műszaki fejlesztési csoportok" munkája, a „felelek munkám minőségéért" mozgalom, jelentős érték a felszabadulás 20. évfordulójára 20 cselekedet az intenzív gazdaságfejlesztésért vagy „a gyári védjegy becsüle'éért" mozgalom. Ugyanakkor azonban ki kell küszöbölni a versenyből mindazt ami formális volt. A fő hangsúly most a társadalom szempontjából legjelentősebb gazdasági effektus elérésén van. Ez azt . is jelenti, hogy a versenyben az az üzem vagy kollektíva, amely teljesíti ugyan tervét — de a piacon nehezen értékesíthető áruból, nem szükséges árufajták termeléséből —, nem állja meg a helyét. Győztes ebben a versenyben az lesz, aki a rugalmasságot, a külföldi piacokon jól menő árufajták termelését, a jó minőséget, devizamegtakarítást stb. kezdeményez. Aki ehhez igazodik, jól jár Az ipari Konferencia egyik részvevője ezekkel a szavakkal jellemezte a felhívást: Valóban, az az üzem, amelyik az előbb ismertetett kritériumok szerint kapcsolódik be a felszabadulási versenybe, megteremti magának a feltételekel az új alapelvek érvényesítéséhez. Ha már most úgy irányítja a versenyt, hogy az a termelés fejlődésének intenzív — teliái nem csupán mennyiségi, hanem mindenekelőtt minőségi -- gyarapításéi szolgálja, akkor lényegében az új irányítási alapelvek fő követélményeinek teszünk eleget. Közelebb a társadalom érdekeihez, szükségleteihez! — ez most a jelszó az iparban, a mezőgazdaságban és a kulturális Intézményekben. (Az utóbbiak például az ifjúság érdeklődésének felkarolásában, az igazi kultúra számára való megnyerésében látják a versenyben egyik fő céljukat.) Összegezve elmondhatjuk, hogy az az üzem, amely a žiari kezdeményezés alapján jól megállja a helyét a versenyben — felkészült a gazdaságirányítás új rendszerének megvalósítására. Már most megtanulhatja, mi lesz az, aíni a munkaszervezés terén hozzásegíti a rentábilis gazdálkodáshoz, a nagyobb nyereséghez és főleg a társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Ez a verseny a szocialista vállalkozó szellem, az ökonómiai szemlélet kialakításának Iskolája lehet. VILCSEK GÉZA szer szerinti ellenőrzésből a gyártmányok harmadrésze kimaradt, de nem azért, mert kevés mintát vizsgáltak meg. Az üzemek nem vették figyelembe, hogy a virsliből kevesebbet, a lengyel szalámiból viszont több mintát kell venni ahhoz, hogy a minőséget ellenőrizhessék. A minőség objektív mércéje ugyanis a hentesárunál a zsiradék, a só és a víz aránya, A virsli homogénebb, mint a lengyel szalámi, nem szükséges annyi mintáról analízist készíteni, mint a lengyel szalámi esetében, amelyben a víz, a zsiradék, és a só aránya eltérő, TEHÁT TÖBBSZÖRI ELLENŐRZÉST IGÉNYEL. A minőség másik fontos kritériuma a tolerancia, vagyis az a legnagyobb eltérés, amely a gyártmány méretében, súlyában, mennyiségében megengedhető. Megtörténik, hogy a tolerancia túlságosan nagy vagy kicsi, ha nagy, a vállalat keres rajta, ha kicsi, ráfizet. Matematikai modell alkalmazásával ezek az eltérések pontosan megállapíthatók, és jelzik, ha ha valami nincs rendben. — Téves az a felfogás, hogy a gyártmány minősége kizárólag a nyersanyagtól ftigg.- Sok más tényező is közrejátszik. Például az Időjárás, technológiai eljárások stb. Matematikusaink megállapították, milyen tényezők befolyásolják például a maláta minőségét. A maláta igen fontos exportcikkünk, és külföldön arra törekednek, hogy elérjék a mi njalátánk minőségének színvonalát. Hogy az elsőséget megtartsuk, igyekszünk matematikai, tehát megbízható TUDOMÁNYOS MÓDSZEREKKEL MEGÁLLAPÍTANI az árpa termesztésének legkedvezőbb feltételeit, az új fajták tulajdonságait. Éppen a maláta esetében bizonyítható, hogy a minőség javításában a technológiai folyamat ís fontos szerepet játszik. A legjob minőségű malátát exportáljuk s mégis a csehszlovák sör a legízletesebb. A számokból fantasztikus következtetéseket lehet levonni. Ha már a sörről kezdtünk beszélni, maradjunk a sörnél. Az egyik sörgyár megdöbbenéssel továbbította sörkóstolóinak jelentését, amely szerint az ötös számú főzet nem üti meg a minőségi normát. Tudni akarták, vajon nem a számításban rejlik-e a hiba. Mi a számokból megállapítottuk, hogy a hiba a kóstolókban volt. Mire az ötödik főzetre került a sor, lanyhult az ítélőképességük. Megpihentek, szünetet tartottak, és a hatodiknál már ismét minden rendben volt — mesélte tapasztalatait dr. Robek. Ha az ember őt hallgatja, a „száraz" matematikusról alkotott elképzelése feltétlenül megváltozik. És azt is beismeri, hogy a matematika nem unalmas, elvont tudomány. Éppen ellenkezőleg. Izgalmas, tele fantáziával, szoros összefüggésben a mindennapi élet hétköznapi jelenségeivel. Dr. Robeknek szemmel láthatóan örömet szerzett, hogy beszélhet munkájáról, kedvenc teóriáiról, egyenleteiről. Beszélgetésünk munkásságának — hogy matematikailag fejezzem ki magam — csak elenyésző hányadát érintette. De •ennyi is elegendő volt ahhoz, hogy megértsem: matematika nélkül az élelmiszeripar sem létezhet. KIS EVA Muaäô idä November első hetében Szlovákiaszérte felhős, ködös volt az idő, helyenként kisebb esők is előfordultak. A magasabb hegyekben néhol havazott.. A hét közepén Skandináviából, Finnországból és a Szovjetunió északi területeiről hideg levegő áramlott hazánkba. Európa e részein az utóbbi napokban a hőmérő higanya nappal sein emelkedett fagypont fölé. KözépEurópában és a Bálkán-félsziget északi részén a nappali hőmérséklet többnyire 4—9 fok között ingadozott. A legmelegebb idő a Földközi-tenger és az Adria térségében volt, ahol a délutáni órákban 14—20 fok meleget is mértek, jelenleg az Anglia közepén és részben az Atlanti-óceán fölött elterülő magas légköri nyomás határozza meg az időjárás jellegét. A Földközi-tenger és a Balkán déli része fölött ugyanakkor légnyomászavarok befolyásolják az Időjárást. Az északról beáramló hideg levegő délkeleti irányban halad tovább. Feltételezhető, hogy a légrétegek széle elérte hazánk területét is, és a múlt héttel összehasonlítva hűvösebb időre számíthatunk. November második hetének elején borús idő, időnként eső, a hegyekben és a magasabb fekvésű helyeken havazás várható. A nappali hőmérséklet 4—7, az éjszakai mínusz 1 — plusz 3 fok lesz. Később változó időre, csökkenő felhőzetre s helyenként futó esőkre számíthatunk. Valószínűleg csökken mind a nappali, mind az éjszakai hőmérséklet. Jan Šverma, a hazafi és forradalmár hósi halálának 20. évfordulójára A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója évében emlékezünk meg arról a tragikus és végzetes napról — 1944. november 10-ről —, amikor hősi halált halt jan Sverma, a felkelés kimagasló harcosa, a CSKP kiváló funkcionáriusa. Jan Sverma emlékét dicsőség övezi és nevét viselik üzemek, bányák, utcák, terek, isko Iák, kulturális in tézmények, sőt" községek is. Jan Sverma fényes em léke nem törölhető kl azok emlékezetéből, akik hallották a kiváló szó nok lángoló beszédeit. Jan Sverma nem származott prole tár környezetből, mérhetetlen haza szeretete és a nép szeretete vezette ňt a dolgozó nép soraiba. 1901. március 23 án született Mníchovo Hradištén. Az ottani reálgimnáziumban érettségizett, majd Prágában fejezte be jogi tanulmányait. A cseh nép nemzeti elnyomatásának légkörében nevelkedett. Az ifjú Jan Sverma hamar felismerte, hogy csak az előretörő munkásosztály válthatja valóra az emberiség legszebb eszméit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt mint diák nagy érdeklődést tanúsított a tudományos szocializmus iránt, mélyrehatóan tanulmányozta a klasszikusokat, majd a forradalmi munkásmozgalom mellé állt. A „Marxista Diákszövetség" alapító tagja lett, mely később részt vett a CSKP megalapításában, tgy került Sverma is a KISZ Központi Bizottságába, majd tagja lett a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának is. A fiatal kommunisták közül ő volt az első hivatásos forradalmi újságíró, akit már 1924-ben meghívtak a Rudé právohoz szerkesztőnek. Naponta írta a forradalmi szellemtől áthatott vezércikkeket. 1925-ben a bratislavai kerületi iskolában a kommunista ifjúság oktatója lett, ismereteit nagy lelkesedéssel adta át hálás hallgatóinak. Két évig volt Moszkvában, ahol még jobban elmélyítette politikai tudását és megismerte a szovjet rendszert. 1928-ban tért vissza Csehszlovákiába, mikor a párt éppen súlyos válságon ment keresztül. Klement Gottwald elvtárs oldalán ő is bekapcsolódott a válság leküzdéséért, a párt bolsevizálásáért indított harcba. A párt 1929. évi történelmi nevezetességű V. kongresszusán Jan Svermát is beválasztották az új vezetőségbe. Fontos feladattal bízták meg: harmadmagával (Zápotocký és Dolansíký) a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, a Vörös Szakszervezeteket kellet irányítani. Ebben az időben kezdődött a gazdasági világválság. A fellángoló sztrájkokban és harcokban jan Sverinát az élvonalban találjuk, mindenütt mint a legjobb tanácsadót ismerhették meg. Cikkeiben és beszédeiben az új, forradalmi hazafiság fáradhatatlan propagátorakéht lépett fel. Ugyanakkor lerántotta a hazafias érzület álarcát az uralkodó osztály képviselőiről. A nácizmus előretörése után, a fenyegető halálos veszedelem éveiben, a párt politikáját köztársaságunknak a fasizmus elleni védelmére irányította. 1935-ben parlamenti képviselő, s a Rudé právo főszerkesztője lett. Cikkeiben, beszédeiben állandóan a burzsoázia politikáját ostorozta, mely már akkor az árulás útját készítette elő. 1937-ben, mint a CSKP küldöttségének vezetője meglátogatta a Spanyolországban küzdő csehszlovák interbrigádosokat. Amikor bekövetkezett a müncheni árulás és 1938. október 20-án betiltották a Rudé právot, fan Sverma gondoskodott a lap illegális megjelenéséről. O maga, a part határozata értelmében, a Szovjetunióba ment, s ott minden erejét a cseh és szlovák nép szabadságáért vívott harcnak szentelte. Elszánt harcot vívott a londoni burzsoá emigrációval annak az elvnek az elismeréséért, hogy a csehek és szlovákok kölcsönös együttműködésének a felújítandó köztársaságban a teljes testvéri egyenlőség alapján kell felépülnie. Részt vett a moszkvai rádió cseh- és szlovák műsorainak szerkeszvésében, a Szovjetunióban a csehszlovák hadtest első alakulatainak szervezésében, s bekapcsomm^, lódott a „Ceskoslovenské listy" Moszkvában megjelent lap szerkesztésébe. Számottevően kivette részét azoknak az alapelveknek kidolgozásából, amelyek később a Košicei Kormányprogram lő pontjait képezték. A Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanása után, szeptemberben, Rudolf Slánskýval együtt, a CSKP képviselőjeként a felkelés területére érkezett azzal a megbízatással, hogy tevékenyen bekapcsolódjék a felszabadító mozgalom politikájának irányításába. Nagy jelentőségű volt az a beszéde, melyet 1944. október 3-án mondott a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén. Itt újólag kifejtette a párt álláspontját, hogy az új népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság, a csehek és szlovákok, a két egyenjogú nemzet egységes állama lesz, és politikáját a Szovjetunióval kötött szövetség alapjára fogja építeni. Mikor október végén a náci hadosztályok félelmetesen közeledtek Banská Bystrica felé, azt tanácsolták Jan Svermának, hogy tekintettel rossz egészségi állapotára, hagyja el repülőgéppel Szlovákiát. Az ajánlatot határozottan visszautasította: „Majd jobban verekszünk és újjászervezzük erőinket. Ha szétszórnak bennünket, harcoltunk majd csoportokban, s ha kell, akár egyenként is... Szégyenkeznem kellene egész életemen át, ha a veszély napjaiban cserben hagynám a szlovák népet. Nemcsak szónokolni és írni jöttem Szlovákiába, hanem harcolni is". A túlerő elől a felkelés elszánt harcosaival együtt a partizán-törzsparancsnoksággal Donovaly felé vonult vissza. Utoljára még november 7-én, az Októberi Forradalom évfordulóján beszélt lelkesen a partizán harcosokhoz. Ez volt életének egyik utolsó, lángoló beszéde. Újabb visszavonulás után keleti irányban a Prašivá hegyláncán át, a lupčai völgybe jutottak. Harcok után csak egyetlen út maradt nyitva a lomnici völgybe. 1944. november 10én keltek át az Alacsony-Tátra nyergén. A hegyen borzalmas hóvihar lepte meg őket. A beteg, akkor már erősen legyengült Jan Sverma segítségre szorult. Az egyik fiatal katonatiszt vitte őt tovább a hóviharban. Sverma többé már nem tért magához. 1944. november 10-én halt hősi halált. Népe és hazája hű fiaként áldozta fel életét. Jan Sverma lángoló, lelkes kommunista volt, aki a kommunista eszményeket történelmi távlataiban látta maga előtt. Látta, hogyan fejlődik majd hazánk, amikor benne a nép fog uralkodni és megvalósul a szocializmus. GREK IMRE A bardejovi természeti múzeumban, első ilyen létesítményünkben, befejezték a friókai faház építését. Az év végéig még néhány néprajzi objektum is készül. (CTK — G. Bodnár felvételt), Ül SZÓ 4 * 1964. november 10.