Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-08 / 311. szám, vasárnap

KEMEK ES ALLAMTITKOK Az állami titoktartás mindannyiunkra kötelező A csehszlovák kormány legutóbbi ülésén határozatot fogadott el az ál­lami és szolgálati titok megőrzésének szigorítására. Bebizonyosodott, hogy az állami titoktartás rendszere nem felel meg az újonnan kialakult felté­teleknek, továbbá, hogy a kapitalista országok kémügynökségei nem sajnál­va a költségeket mindent elkövetnek ipari, államvédelmi és. egyéb titkos adataink megszerzésére. Az állami titoktartás további szilár­dítását az objektív körülményeken kí­vül egyéb okok is szükségessé teszik. Többek között egyes szervezetek és intézmények dolgozóinak nem mindig helyeselhető magatartása is közreját­szik. Vannak, akik lebecsülik az éber­ség és az elővigyázatosság fontossá­gát és akaratukon kívül is megsértik az állami titoktartást. Sokszor lehe­tünk fültanúi, amint egyesek meggon­dolatlanul fecsegnek államtitkokról közjárművekben vagy szórakozóhelye­ken. Így a külföldi ügynökök, akik békés turistáknak öltözve szabadon közlekednek hazánk területén, nehéz­ségek nélkül is tudomást szereznek olyan dolgokról, amelyek államunk legbensőbb titkait képezik. Nemegy­szer azután ezek a fecsegők, miután az ügynököt már nyomra vezették, az ígért összeg ellenében a kémek háló­jába is besétálnak. Emil Švec „külföldi turista" is az említett módszerekkel dolgozott: hi­székeny emberek, fecsegők és inga­dozó egyéniségek voltak a páciensei. Ezek barátságára leginkább a vonat­ban és a kávéházakban tett szert. Más esetben külföldre utaző honfi­társaink azok, akik kihordják az ál­lamtitkokat a határon túlra, esetleg a külföldi kémügynökségek szolgála­tába szegődnek. Stefan Halama Bratislavából szintén azok közé tartozik, akik kötélnek áll­tak: — Amikor a Német Szövetségi Köz­társaságban meglátogattam anyámat, egy ismeretlen férfi keresett fel. Be­mutatkozáskor a nyugdíjbiztosító hi­vatal dolgozójának adta ki magát. El­mondta, hogy a második világháború német hadirokkantjainak gondozója és. tudomása van róla, hogy nekem, mint a volt német hadsereg katonájá­nak, jogom van rokkantsági nyugdíj­ra. Megígérte, hogy ezt elintézi. Egy­ben arra is megkért, hogy közvetítsek információkat hazánkról. Az együtt­működésbe beleegyeztem. Jutalom fe­jében tetemes összeget ígért. Még szerencse, hogy a Halamához hasonlókból kevés van, hisz az utób­bi öt évben több mint 700 csehszlovák állampolgár kényszerült a külföldi ügynökök ajánlatainak visszautasítá­sára, s mind a hétszáz ezt meg is tette. A havírovi Mária Reclíková is ezek közé a példás állampolgárok kö­zé tartozik. Esetét ismerjük a napi sajtóból is. Visszatértekor részletesen elmondta, hogyan akartak tőle az Egyesült Államokban adatokat szerez­ni üzemeink és katonai objektumaink elhelyezéséről stb., amit ő természe­tesen megtagadott. A külföldi kémek háborgatásának, mint már említettük, nemcsak azok vannak kitéve, akik külföldre utaznak. A hazánkban utazgató álturisták is sok kísérletet tesznek honpolgáraink megszerzésére. így W. Doležalová is mint az amerikai kémszolgálat füze­tett embere érkezett hazánkba turis­tának álcázva. Nem kell azonban gon­dolnunk, hogy az állami titoktartás lazulása a fokozott idegenforgalom­nak köszönhető, távolról sem, a hibát saját portánkon kell keresnünk. Példaképpen említsük meg a duna­szerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság dolgozóinak mulasztását, akik a tit­kos iratokat tartalmazó trezor kulcsát egy nyitott asztalfiókban tartották és ennek következtében a titkos és bi­zalmas iratokhoz olyanok is hozzá­fértek, akiknek erre nem voít jogo­sítványuk. Említhetnénk még más eseteket is, de bizonyára ez az egy is elég Jól szemlélteti, mennyire tőlünk függ a kormány új intézkedésének végrehaj­tása. Ijo—nýt A pénz és különféle luxuscikkek — ezek az információszerzés leggya­koribb eszközei. Ennek Stefan Halama sem tudott ellenállni. AZ ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE A poprádi járás üzemeinek dol­gozói értékes felajánlásokkal kö­szöntötték a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 47. évforduló ját. A Tatra Vagongyár dolgozói 374 000, a matejovcei Tatrasmalt­ban 400 000, a helyi ipari válla­latok munkásai 214 000 korona ér­tékű vállalást tettek. Elsősorban a termelési feladatok túlteljesíté­sét és minőség megjavítását tűzték ki célul. A Spišská Belá-i dohányfeldol­gozó üzemben már értékelték az ?ddig vállalt felajánlások teljesí­tését s a legjobb kollektívák kö­zött 44 000 korona prémiumot osz­tottak szét. Hasonló értékelést végeztek a Stará Lubovüa-i csa­vargyárban is, amely a nagy év­forduló tiszteletére már teljesítette évi exportfeladatát. A poprádi járásban 381 kollektí­va, 12 vállalat és 29 üzem verse­nyez a hazánk felszabadítása 20. évfordulójának brigádja címért. —ik. UIOK. VELŐK WBSSBSEi A gyermek intellektusa és a modern tudomány Szovjet pedagógusok kutatásai A SZOVJET ÜJSÁGOK és tudomá­nyos folyóiratok hasábjain az utóbbi időben heves viták folynak oktatási problémákról. A vita résztvevői egy­hangúlag kiemelik a szovjet oktatási rendszer nagy érdemeit, de ugyan­akkor bírálnak is. Egyébként a dolog nem korlátozódik a kritikára. Sok szovjet pedagógus kísérletezik, állha­tatosan keresi az új hatékonyabb el­veket, amelyeket a tanítás során al­kalmozhat az iskolában. Mi ezeknek a kutatásoknak a lé­nyege? A kommunista társadalomban élő embert nagyműveltségűnek, értelmi­leg, erkölcsileg és fizikailag egyaránt fejlettnek képzeljük el. Éppen ez a reális társadalmi követelmény állítja előtérbe az új pedagógiai problémá­kat. Szerintem két ilyen központi probléma van. Az első: hogyan lehet közelebb hozni a modern tudományt az iskolai oktatáshoz. A második: milyen oktatási szervezet teszi lehe­tővé, hogy valamennyi tanuló elsa­játítsa a tantárgyak „optimális" tartalmát, amelyeket a lehető legkö­zelebb hoztak a modern tudományos ismeretekhez. Ezek a kérdések most gyakorlati megoldást igényelnek. De lehetséges-e ez? Egyes tudósok feltételezik, hogy elvben megvalósíthatatlan. Ezen az állásponton van lényegében Róbert Oppenheimer, a világhírű fizikus, aki azt tartja, hogy a modern tudományos ismeretek és az „általános emberi nyelv", vagyis az „átlagember" mű­veltsége közötti szakadék áthidalha­tatlan. Így van-e ez? Először is az emberről szóló tudo­mányok (antropológia, lélektan, lo­gika, élettan) még nagyon kis mér­tékben tárták fel az „átlag" emberi agy valóban hatalmas „tartalék-kapa­citását". Erre a következtetésre ju­tott például I. Jefrenmov professzor, az ismert szovjet tudós. Az oktatás titkainak feltárása lehetővé teszi „a hasznos tevékenység együtthatójának" erős emelését minden ember szellemi munkájában, fokozza a tudományos ismeretek elsajátításának mértékét. Másodszor, ha lemondunk arról, hogy az ember Intellektuális fejlődé­sének tartalékait kutassuk, ez zsák­utcába juttathatja magát a tudományt, mivel ha nem növeljük a tudomány Szerda, november 11. BRATISLAVA 9.15 9.45 10.00: Hétfő, november 9. BRATISLAVA 17.30: Angol nyelvlecke kezdőknek (is­métlés). 18.C0: Utazás a Föld körül: Guinea. 18.30: Igazság, szó, tett... A sajtó, a rá­dió és a televízió közös hagyomá­nyai. 19.00: TV Híradó. 19.30: Cronin: Északi fény, tv-játék. 21.30: A középkori ázsiai kultúrák kép­zőművészete. 22.10: TV Híradó. Kedd, november 10. BRATISLAVA S.00: Trenyov: Ljubov Jarovaja, tv-já­ték. 11.10: TV-érdekességek. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: így ismerték Jan Svermát... 20.00: Minőség-olimpia. A rejtvényműsor 2. része. 21.30: Dzsesszzene. 21.55: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv (az általá­nos iskolák számára). 9.00: Iskolartv. Környezetismeret. 10.05. iskola-tv. Tanulmanyi kirándulás. A kénšavoyártás. 11.00: Iskola-tv. Orosz nyelv (a középis­kolák számára). 14.00: Iskola-tv. Orosz nyelv (ism.). 14.55: Iskola-tv. Környezetismeret (ism.). 15.50: Iskola-tv. Tanulmányi kirándulás (ism.). 16.50: iskola-tv. Orosz nyelv (ism.). 17.28: Az Iskola-tv postája. 17.45: Hirek. 17.50: Száz kérdés — száz felelet. 18.30: Ottörő-expedíció a jövőbe. 18.50: Ki minek mestere? 19.00: Akiket nem sürget az idő. riport­film a mezőgazdasági építkezések­ről. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.45: Napi Jegyzetünk. 19.50: Mesterházi: Példázat I. Válaszút, tv-játék (csak 10 éven felüliek­nek). 20.50: Akit kedvelnek a nők, zenés film­összeállítás. . 21.40: Költészet. Szécsi Margit és Nagy László verseiből. 22.10: TV Híradó, 2. kiadás. Ipari adás. Filmhíradó. Pogyebrád György király üzenete. Kisfilm. 10.25: Corrida, tv-játék. 12.00: Készülünk a III. Országos Sparta­kiádra. 15.00: Fejőnők tanfolyama. 15.30: Kisfilm. 16.00: A diákklubok műsora. 17.00: Angol nyelvlecke haladóknak. 17.30: iskola-tv. Matematika I. 18.10: Készülünk a III. Országos Sparta­kiádra (Ism.J. 19.00: TV Híradó. 19.30: Időszerű kérdések. Az erőművek téli gondjai. 19.45: A Jugoszláviai vajdasági 14. szlo­vák partizándandár megalakulásá­nak 20. évfordulójára. 20.10: Eőrsi Ferenc: Epeiosz-akciő, tv­játék. 21.10: Olaszországi képeslapok. 21.40: TV Híradó. 21.55: Angol nyelvlecke haladóknak (is­métlés). BUDAPEST 9.30: TV Híradó (ism.). 9.40: Mesterházi: Példázat I. Válaszút, tv-játék (csak. 10 éven felüliek­nek). 10.40: Nevessünk! Amerikai burleszkfilm. 15.20: Zsenya születésnapja. Humoros je­lenetek a cirkusziskolából. Az In­tervlzló műsora Moszkvából. 17.43: Hírek. 17.50: Visszapillantó tükör. Csúszós úton. 18.00: Belépés csak tv-nézöknekl Szülői értekezlet a negyedik ütegnél. ld.30: Tessék kérdezni, a nyelvész vá­laszol. 1G.55: Esti mese 19.05: Szakonyi: Életem, Zsóka ...! Szín­mű közvetítése a Katona József Színházból (csak 16 éven felüliek­nek). A szünetben: TV Híradó és Napi Jegyze­tünk. 21.40: Mesterségem a veszély. Tigrisva­dászat, amerikai kisfilm. 22.05: .TV Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, november 12. BRATISLAVA 9.30: Orosz társalgás. 10.00: Prága szépségei. 10.30: Közvetítés a Nemzetgyűlés ülésé­ről. A köztársasági elnök megvá­lasztásáról. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (ism.). 18.00: 2X3 vagy kis társadalmi lexlkqn fiataloknak a jómodorról. 19.00: TV Híradó. 19.45: A sellő, cseh operafilm. |,2j., 21.40: TV Híradó. 22.30: Orosz társalgás. , i BUDAPEST ; s, .,,„,. 17.05: 17.43: 17.50: 18.20: 18.25: 18.55: 19.20: 19.30: 19.45: 20.05: 20.45: 22.00: 22.10: Iskola-tv. Kémia. Hírek. Bagolyvár, kisfilmek. Házunktája ... Ilyen gazdagok vagyunk? Ipari műsor. Telesport. Esti mese. TV Híradó. Napi Jegyzetünk. Látogatás a Képzőművészeti Főis­kolán. Filmmozaik, kisfilmösszeállítás. Madarász Emil: Csihajda, részlet. A költő születésének 80. évforduló­ja alkalmából. TV Híradó, 2. kiadás. Péntek, november 13. BRATISLAVA 8.50: 9.20: 9.50: 10.25: 11.05: 17.10: 17.40: 18.10: 18.30: 19.00: 19.35: 19.45: 21.15: 21.45: 22.00: Angol nyelvlecke kezdőknek. Angol nyelvlecke haladóknak (is­métlés). Kubai film az írástudatlanság el­leni harcról. Iskola-tv. Matematika I. (ism.). Iskola-tv. Matematika II. Gyermekműsor. Iskola-tv. Matematika II. (ism.). A logarléc használata. 3. rész. Látogatás a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostani in­tézetében. TV Híradó. Varsói preludium, tv-iflm Bőrkesztyűk, francia film. (Csak 16 éven felülieknek.) Kérdések és nézetek. TV Híradó. Angol nyelvlecke kezdőknek. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Kémia (ism.). 9.30: TV Híradó (ism.). 9.40: Filmmozaik. 10.55: Telesport (ism.). 11.10: Nyughatatlan emberek, riportfilm Szentesről. Szombat, november 14. BRATISLAVA 9.35: Camera obseura. Egy riporter kül­földi tapasztalatai (ism.). 10.30: Filmhíradó. 10.40: Óvodások műsora. 11.10: A logarléc használata. 13.55: Spartak Trnava—Slovan Teplice labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 18.00: Pionírműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Időszerű külpolitikai kérdések. 19.50: Oj dalok. 20.00: Jegesmedvék öble, lengyel doku­mentumfilm S Spitzbergák-rólv 21.10: Leclerc felügyelő. Francia bűn­ügyi filmsorozat 17. része. (Csak 16 éven felülieknek.) 21.35: Jackie Gleason Show. Amerikai vi­dám műsor. 22.25: TV Híradó. 22.40: Thompson őrnagy feljegyzései, francia filmvígjáték. BUDAPEST 16.05: Kis zenetörténet. Az Országos Fil­harmónia előadása a Zeneművésze­ti Főiskola nagyterméből. 17.35: Hírek. 17.40: Vállalta a felelősséget, ipari mű­sor. 18.00: Őserdő a Duna mentén. A Magyar TV kisfilmje a gemenci erdőről. 18.25: A kamera előtt: Gyárfás Miklós 18.35: Hétről hétre ... 18.45: Esti mese. 19.05: Baumarchats: Figaro házassága, vígjáték. Közvetítés a szegedi Nem­zeti Színházból (csak 14 éven felü­lieknek). A szünetben: TV Híradó. 22.05: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, november 15. BRATISLAVA 10.00: Rózsabimbók, mesejáték. 11.30: Vitaminok az árkokban. 15.15: Alols Jirásek: Magdaléna Dobro­mlla Rettigová, tv-játék. 17.00: Gyermekműsor. 17.55: Ifjú szemmel. 19.00: TV Híradó. 19.30: Sporteredmények. 19.55: Vasárnapi vers. 20.05: Két élet, 2. rész, szovjet film. (Csak 16 éven felülieknek.) 21.30: I. nemzetközi dzsesszfesztivál, f ilmriport. 22.00: TV Híradó. BUDAPEST 9.05: Iskola-tv. Fizika. 9.35: Iskola-tv. Orosz nyelv. 10.00: Foxi Maxi kalandjai, amerikai rajzfilmsorozat. Póruljárt haramiák, bábjáték. Rajzolj velünk. Falusi könyvespolc. Akiket r.em sürget az idő, riport­film mezőgazdasági építkezések­ről. 16.25: Zalka HSE—Vasas Dinamó ököl­vívó CSB-mérkőzés közvetítése Gyöngyösről. TV Magazin. Esti mese. TV Híradó. Betyárvilág. A Magyar TV kis­filmje. Légy szép és tartsd a szádi Ma­gyarul beszélő francia film (csak 16 éven felülieknek). Telesport. TV Híradó, 2. kiadás. 10.25: 10.50 11.40 15.50: 18.50: 19.20: 19.30: 19.50: 20.10: 21.45: 22.10 elsajátítására képes emberek számát, akkor a tudomány nem válhat köz­vetlenül termelőerővé. Éppen ezek a körülmények, amelye­ket a tudósok, pedagógusok, oktatási szakemberek érzékeltek, szolgáltak a jövő iskolájáról folyó vita kiinduló­pontjául. NVILVANVALÖ, hogy a gyakorlati pedagógiai feladatok formájában je­lentkező, felmerült problémák nem oldhatók meg rendszeres és elmé­lyült kutatások nélkül. A Szovjetunió­ban sok tudós-kollektíva foglalkozik ezzel. Olyan eszközöket keresnek, ame­lyek elősegítenék az oktatás haté­konyságának lényeges fokozását. A kutatások eredményeit a lehetősé­gekhez képest alkalmazzák az isko­lákban. Mihail Melnyikov professzor Irá­nyításával kísérleti munka folyik, amelynek célja tisztázni, hogy a ma­tematika, természetrajz és más, álta­lában a felsőbb osztályokban tanított tárgyak mely részeit lehet és célsze­rű áttenni az alsóbb osztályok tan­tervébe. A modern tudomány eszméivel és módszereivel szorosabb kapcsolatban álló Iskolai tantervek kidolgozásával különböző városok tudóskollektívái foglalkoznak. Moszkvában például Dávid Elkonyin professzor kollektí­vája tanulmányozza ezeket a kérdé­seket a matematika és az orosz nyelv viszonylatában. Elkonyin professzor úgy véli, hogy a jelenlegi tantervek alapvető hibája empirikus voltuk, az elméleti általánosításoknak és az ezeknek megfelelő jelformáknak a megismeréssel kapcsolatos jelentősé­geinek a lebecsülése. Régi szokás, hogy a matematika tanulását a gyere­kek a számtannal kezdik (a számok­kal való műveletek és ezek gyakorlá­sa) s csupán azután, a hatodik osz­tályban tanulnak algebrát (betűkkel történő műveletek, megismerkedés az egyenletek tulajdonságaival stb.). Ál­talában feltételezik, hogy a hét—ti­zenegy éves gyerekek csak a számok konkrét tulajdonságait tudják elsajá­títani, a betűszimbolikát nem értik meg. A laboratórium munkatársai kísérletképpen az általánosan elfoga­dottól merően különböző tantervet dolgoztak ki és néhány évig ellenőriz­ték a moszkvai 91-es, a tulai 11-es számú iskola és a Kalinyin megyei Mednoje-község iskoláinak I—IV. osztályaiban. AZ Oj TANTERV sajátossága abban áll, hogy az oktatás első hónapjaiban a gyerekek a sorrendi viszonyt meg­világító betűképletekkel Ismerkedtek meg (például pálcikákat összehason­lítottak hosszúságuk, kis kockákat nagyságuk szerint stb.) : a - b; a nagyobb, mint b; a kisebb, mint b. Azután a gyerekek rájöttek, hogyha a = b; akkor b = a; ha a nagyobb, mint b, akkor b kisebb, mint a stb. Itt szükségessé vált számukra, hogy efféle elméleti következtetést vonja­nak le: „ha..., akkor...". A továb­biakban célszerűnek látszott az ösz­szeadás és a kivonás műveleteivel megismertetni a gyerekeket (a-i­b J nagyobb, mint a egyenlőséget ka­pom". Mint ebből nyilvánuló az új tan­terv fokozott követelményeket tá­maszt a gyermek értelmi képességei iránt. Az oktatás helyes megszerve­zésével a gyerek teljesíteni tudja ezeket a követelményeket, a szoká­sosnál hamarább alakul ki benne az elméleti megfontolás iránti képes­ség. Ez nagy lökés a gyermek intellek­tuális erejének fejlesztésében, tudás­szomjának fokozásában. Az utána kö­vetkező tanítás az új tanterv szerint a II—IV. osztályban lehetővé tette a határ eltörlését a hagyományos szám­tan és az algebra között. Hasonló módon alakul a tanterv az orosz nyelv alaktanával és mondat­tanával kapcsolatban is. Mindez hoz­zájárul ahhoz, hogy csökkentsék a nyelvtan tanításának idejét és kine­veljék az iskolásokban a jó nyelvérzé­ket. A laboratórium most azt vizsgál­ja, milyen új tanterv lesz megfelelő a mértan, a fizika, a vegytan oktatá­sához. A KUTATŰ PEDAGÓGUSOK előtt még sok kérdés áll, amelyekre nem lehet azonnal felelni. De a kísérletek első eredményei is azt bizonyítják, hogy az oktatás a közeljövőben sok­kal nagyobb hatásfokú lehet. A peda­gógiai tudomány és a gyakorlat szö­vetsége, reméljük, eddig nem Ismert potenciális lehetőségeket mutat fel a serdülő nemzedék szellemi fejlő­désében. VASZILIJ DÁVIDOV, a pedagógiai tudományok kandidátusa. 1984. november 8. * 0; SZÓ 7

Next

/
Thumbnails
Contents