Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-08 / 311. szám, vasárnap

Világ'proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA P ÁR T J A KÖZ P ONTI BIZOTTSÁG ÁUA K MAPI LAPJA BRATISLAVA 19B4. NOVEMBER 8. Vasárnap XVII. ÉVFOLYAM 311. szám Ára 30 fillér FÄBRY ZOLTÁN: H kommunista part tantoríthafatlonuf követi a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméit A SZOVJET FEGYVERES ERŐK IMPOZÁNS DÍSZSZEMLÉJE ÉS A DOLGOZÓK FELVONU­LÁSA MOSZKVÁBAN * A SZOVJET FŐVÁROS NÉPE ÖRÖMMÁMORBAN ÜNNEPELTE A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 47. ÉVFORDULÓJÁT November 7-én a szovjet városokban díszünnepségek­kel és díszszemlékkel kezdődtek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségei. A szovjet főváros ünnepi díszbe öltözött. A város minden részéből, az üzemekből hatalmas áradatban egye­sűit tömeg özönlött Moszkva központjába. A vendégek már 1U óra elíítt megjelentek a Vörös téren. A környező épületeket jelszavak, zászlók, arcképek díszítették. A Kreml várfalán a szovjet köztársaságok címerei. A Tör­ténelmi Múzeum épületén óriási betűkkel: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" Az Állami Áruház homlokzatán Lenin képe és a párt, valamint a szovjet kormány célkitűzéseit hirdető jelszavak. Az SZKP Központi Bizottsága elnökségének és a Szov­jetunió Minisztertanácsának tagjai röviddel tíz óra előtt elfoglalták helyüket a Mauzóleum emelvényén. Megje­lent Alekszej Koszigin, Leonyid Brezs­nyev, Anasztasz Mikojan és más szovjet ve­zetők, a bolgár, a csehszlovák, a kínai, a jugoszláv, a ko­reai, a kubai, a magyar, a mongol, az NDK-beli, a lengyel, a román és a VDK-heli pártküldöttségek vezetői. A dísz­emelvényen foglalt helyet H a d z s ben Ali a, az algériai küldöttség vezetője. A többi emelvényen a ven­dégek, több ország szakszervezeti küldöttségei, a diplo­máciai testület, a tábornoki kar, tudományos és kulturális dolgozók, külföldi újságírók. Amikor a Kreml toronyórája elütötte a tízet, a Szpasszki torony kapujából kigördült Rogyion Malinov­szkij honvédelmi miniszter autója. Az emelvény előtt megállt. A. Beloborodov hadseregtábornok, a díszszemle parancsnoka jelentést tett Maiinuvszkij elv­társnak, aztán megszemlélték a felsorakozott díszalakit­latokat. A miniszter üdvözölte az egyes fegyvernemeket, majd fellépett a díszemelvényre, és elmondta ünnepi beszédét. A szovjet fegyveres erők éberen őrzik d Nagy Október vívmányait MALINOVSZKIJ MARSALL BESZÉDE Malinovszkij elvtárs beszédében üd­vözölte a jelenlevőket, majd méltatta a szovjet nép idei sikereit, melyeknek egyik legszebb bizonyítéka a Vosz­hod háromszemélyes szputnyik-űrhajó eredményes útja. A kommunista párt tántoríthatatla­nul követi a marxizmus—leninizmus halhatatlan eszméit, s a lenini úton vezetve népünket következetesen ér­vényesíti a XX., XXI. és XXII. párt­kongresszuson kollektíván kimunkált fő irányvonalat — mondotta. A szovjet közösség országai ered­ményesen folytatták az új társadalom építését. A szocialista világrend­szer további győzelmeket arat a kapi­talizmussal folytatott gazdasági ver­senyben, és egyre jobban befolyásolja a történelmi fejlődést. A szocialista országok sikerei a tudományos kom­munizmus eszméinek győzelmét jelen­tik, és világosan bizonyítják, hogy csak a szocializmus biztosíthatja a népek szabad és boldog életét, a tár­sadalmi és gazdasági haladást A szocializmus és a demokratikus erők további szilárdulása érdekében pártunk a testvérpártokkal egyetem­ben kitartóan törekedni fog a nagy szocialista közösség egységének és a nemzetközi kommunista mozgalom marxista-leninista és proletár inter­nacionalista összeforrottságának erő­sítésére. A kommunizmus fényes épületét emelő népek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása, a kap­csolatok megjavítása valamennyi or­szággal. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet nép és a haladó embe­riség akaratát kifejezve következetes, békeszerető lenini külpolitikát folytat, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének politi­káját szorgalmazza. A szovjet emberek nagyon jól tud­ják, hogy ma a békeharc a legnagyobb fokú éberség betartásüft, az imperia­lista politika állandó leleplezését, a béke ellenségei cselszövéseinek állan­dó szemmel tartását jelenti. Az Egye­sült Államok vezette nyugati imperia­lista körök makacsul szembehelyez­kednek a nemzetközi helyzet további enyhítésével. Az imperialista erök nem mondtak le a háborús kalandok­ról, és állandóan veszélyeztetik a békét. Ilyen körülmények között a kom­munista párt és a szovjet nép kitar­tóan törekszik a szovjet állam védel­mi erejének további fokozására, a hadsereg és a haditengerészet legkor­szerűbb felfegyverzésére. A néphez, a párthoz és a kommu­nizmushoz végtelenül ragaszkodó és hű szovjet fegyveres erőic éberen őr­zik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világtörténelmi győzelmeinek eredményeit, s mindig készek teljesí­teni szent kötelességüket, hogy a testvéri szocialista országok hadse­regeivel együtt bármilyen támadótól megóvják hazánk és az egész szocia­lista közösség szabadságát és függet­lenségét. Malinovszkij marsall a forradalom, a nép és a párt éltetésével fejezte be beszédét. Űj típusú univerzális rakéták első ízben a díszszemlén A himnuszok és a díszlövések után megkezdődött a fegyveres erők hagyo­mányos díszmenete. A szokott sor­rendben elől a dobosok, a szuvorovis­ták—katonanövendékek, majd a kato­nai akadémiák hallgatói Utánuk a gépesített alakulatok vo­nultak — a könnyű páncélautóktól a nehéz tankokig és kétéltű autókig va­lamennyi katonai jármű képviselve volt. (Folytatás a 3. oldalon] WBm.\mmm MMH A szovjet fegyveres erök húsz méteres rákéteóriá sokkal lepték meg a díszszemle nézőit. (CTK - TASZSZ felvétele,) A VARÁZSSZÓ Q MIKOR 1917 TAVASZÁN híre Kelt az orosz forradalomnak, az önkéntes svájci száműzetésben élő Romáin Rolland, a „szabad és szabadító Oroszországot" köszöntötte. Ez a nagy humanista az első perctől érezte és tudta, hogy itt és most kormányváltozásnál, cárdetronizálásnál több tör* tént, hogy ez nem orosz belügy többé, de egy világforra­dalom Kezdete: „Ti nemcsak a magatok érdekében harcoltok, de mindnyájunkért". Az orosz forradalom világtörténeti feladat lett, Romáin Rolland, a háborús hazugságok leleplezője, az emberiség békéjének e fáradhatatlan hűségese, a Kezdet kezdetétől így sugallj mazta és nyugtázta: „Előre! Követni fogunk benneteket! EmeljéteK fel a fejszét, mely a mi Kezünkből kihullott, hogy az igaztalansá* goK és szociális hazugságok őserdejében most már ti vágjatoK tisz= tásoKra és napos utaKra nyíló csapásokat". A francia forradalom eredményei elévültek, a célkitűzés a világ e legnagyobb háborúja* ban a maximumra érett: „Atyáink 1792-ben az egész világ szabad* ságát akarták megalapozni. Ez akkor nem sikerült. Ti sem adhat­játok alább. Hozzátok meg Európának a békét és szabadságot!" Európa, az Imperializmus szülője és áldozata, a béke után szom= 'jazott. „Legyen bék'e már, legyen vége már", énekelték költői egy­formán magyarul, németül és franciául, de tömegei, a dolgozók és parasztok, a polgárok és kisemberek, a diákok és adótisztek, hol engedelmes baromként, hol dühödt gyilkosként gabalyodtak egy­másba hullahegyekké, és némultak tömegsírokká. Itt-ott ugyan va­laki vagy valakik" eldobták a fegyvert, az erdőben, a hegyekben szökevények gyűltek, az utakon zöld káderok betyároztak. Berlin­ben Liebknecht köré ökölrázó emberek és iires szatyrokkal kenyeret és békét sikoltó asszonyok tömörültek tüntetéssé, a gyárakban he* lyenként és időnként a dolgozók lecsapták a kalapácsot és a grá­nátforgató esztergályosok vagy srapneltöltő asszonyok sztrájkba forrósodtak, de egészében és nagyjában Ady krónikás éneke üte* mezte a vigasztalan háborús valóságot: „Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békülnek S reggelre kelvén megint megdühödnek, Kárhoznak, hálnak, vadakká tömörülnek." Oroszországban forrradalom van, az orosz katona nem akar többé harcolni, a frontokon már kezüket rázzuk, csudamód parolázunk velük, és akkor júniusban az orosz katona újra visszabukik a lövész* árokba és felénk süti fegyverét. A Bruszilov-offenzíva, a kerenszkíj­imperializmus gyümölcse volt: újra háború, tovább háború! Hol a különbség? Hol a forradalom? Hol Romáin Rolland regénye és igazolása? És ekkor jött Október, a gyökeres változás, az új, a sose* volt: proletárok első világforradalma, a tíz világrengető nap. És e forradalom első világba kiáltott szava a béke volt. A világbéke megvalósításának első fejezete így Kezdődött: November 8. Az összorosz szovjetKongresszus termének emelve* nyén Lenin áll. AmiKor az Ováció elmúlt, egyszerűen ezt mondta: — Itt az ideje, hogy megkezdjük a szocialista rend felépítését; Újból tomboló taps. — Első teendőnk most az, hogy gyakorlati íépéseKet tegyünk a béke megvalósítása érdekében..-. A háború és béke kérdéseany* nyíra világos, hogy minden bevezetés nélkül felolvashatom az ösz* szes hadviselő országok népeihez intézendő felhívás szövegét... A szó elhangzott és az ige, mely után az egész világ szomjazott, Kimondása pillanatában mindenkié lehetett. Varázsszó volt, az em­ber lényegét, vágyát, célját legjobban Kifejező szó. A varázsszó eb hangzott és ez a szó a béke volt. De az ige most Keményen koppant: vád számadás és ítélet szava lett. Békét mondott, de nem az Imperializmus békéjét gondolta: győzők és legyőzöttek irgalmat* lan viszonyát, a „rablás vagy errőszak annexiós békéjét'S A felhívás „igazságos és 'demokratikus békének, amilyet a háború által kime­rült munkások és dolgozók túlnyomó többsége valamennyi ország­ban oly sóvárogva Kíván, az azonnali, annexió nélküli és hadikár­pótlás nélkül vaíó békét tekinti", t h-m PROLETÁRFORRADALOM békét kívánt, de ez a béke csak dolgozók szabadságharca útján realizálódhatott. Az impe­W fi rialista hábor'ú: a dolgozók kizsákmányolása más eszkö* • j • zökkel. Az imperialista háború a tömegeK katonai kisajá­V I ťítása. Októberben és Október által e háború' hordozói és •U áldozatai jutottaK szóhoz és a maguk legsajátosabb sza* ba'dságharcát manifesztálva, mindenkinél nagyobb joggal mondhat­tak vétót, „hogy az emberiség megszabaduljon a háború borzalmai­tól és következményeitől". A felhívás utolsó mondata történelmi .viíágcéít tűz ki: „Sikerre vinni a béke ügyét és a dolgozó és kizsák­mányolt tömegek megszabadítását mindennemű rabságtól és kizsák­mányolástól"; Október első vilagszava a béke volt és a béke ebben a viszony­latban a realitás varázsszava lett: világige, mely mindenkihez szól'"­h'atott. Szólhatott volna az angol, a francia, a német kormány az összes népekhez? Ferenc József „mindent megfontolva és meggon* "dolva" csak „Népeimhez" szólva mondhatott háborút. De minden néphez egyformán szólni és egyformát — békét — mondani csak az októberi manifesztácói tudott. Varázsszó volt: szíveket nyitott, agyakat gyújtott és világot rengetett; Mindenki szava volt: hábor'ú és béke kérdése itt és most lett tömegek első számú ügye. Minden­kihez szólhatott: az eddig fel nem hívott többséghez, tehát az ágyú­töltelékhez, az imperializmus háborús eszközéhez és áldozatához s Mindenkihez szólott, hogy így — e többség felrázásával, tudatosít tásávaí — kikapcsolhassa a kevesek zsarnoki túlsúlyát, azon keve­sekét, kik az imperializmust jelentik. Október megmutatta, hogy békét csak a többség, csaK a háborút szenvedő többség mozgósításán val lehet megvalósítani. A háború a Kisebbségé, a bitorolt hatalomé. Ha a béke ügye győz: a többség győz, és a háború s a kisebbség kint reked. A béKe és háború Kérdése az élet és halál" Kérdése. Miért? Októ* ber negyedik évfordulóján Lenin visszanézőn és összegezőn így felel: „Az imperialista háborúk kérdése a pénztőke egész világot eláruló nemzetközi politikájának kérdése, melynek elmaradhatatlan követ* kezménye az egymást szülő háborúk sorozata ... ez a kérdés 1914 óta földgolyónk politikájának központi kérdése, mely élet és halál felett dönt. És e Kérdésben a ml oKtóberi forradalmunk üj fezetet nyitott a világtörténelemben". Az imperializmust halálos csapás érte. Szervezői, intézői, mozga­tói jól tudták ezt és Foch generális, az antant fővezére a békefel­hívásra csak a maga módján felelhetett: „A bolsevikok minden kor­mány ellen irányuló ellenséges magatartása és a nemzetközi fórra* dalomnak általuk proklamált programja minden hatalom részére nagy veszélyt jelent". És e nagy veszély ellen fegyverrel, uszítás* sal, intervencióval és éhségblokáddal védekeztek, de a varázsszó erejét meg nem törhették, Októbert többé le nem győzhették. (Folytatás az 5. olclalon.j

Next

/
Thumbnails
Contents