Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-05 / 308. szám, csütörtök

Kiegészítő termelés - nagyobb jövedelem Nemsokára befejeződik az őszi be­takarítás, s vele egy időben a határban dolgozó szövetkezetesek munkája is. Ez természetes jelenség, így volt ez régen is. Igen ám, csakhogy azóta na­gyot változtak a munkakörülmények, s nem kevésbé az igények is. Kevés ember akad ma, aki ne vágyódna ál­landó munka után. Minden család számára jól jön a rendszeres havi-ke­reset. A növénytermesztésben dolgozó legtöbb szövetkezetes azonban kényte­len beérni azzal, amit nyáron keres. Ha párhuzamosan figyeljük a régi gazda és a mai szövetkezetes téli foglalkoztatását, eltérést látunk a kettő között. Az igaz, a magángazdál­kodás idején is megszűnt télen a ha­tári munka, ám senki sem állíthatja, hogy a paraszt teljesen munka — és ami a fő — jövedelem nélkül maradt. Állandó foglalkozást jelentett számára az állatállomány gondozása, s emel­lett a szerszámjavítás, valamint a szükséges apróságok (szalmakötelek az aratáshoz, kosarak, kefék stb.) el­készítése. Szóval munkája akadt és, ami a bevételt illeti, abból is maradt télre. A falusi család számára állandó jövedelmet biztosított a tej- és a tojás értékesítése. Időn­ként hízósertést vagy növendékmar­hát is eladott, s ez nagyobb jövede­lemhez juttatta. Dióhéjban összefoglalva így jelle­mezhető a volt magángazda téli élete. Ez a nagyüzemi gazdálkodás idején el sem képzelhető. A nagyüzemi gaz­dálkodásban a sokoldalú munkát vég­ző földművest leváltotta a szakosított szövetkezetes. Ezzel két nagy csoport­ra oszlott a parasztság: növényter­mesztőkre és állattenyésztőkre. Ez így helyénvaló, a fejlődést az idő hozta magával, utat tört az új, a jobb, s a történelem kerekét ebben sem állít­hatjuk meg. Irányításban azonban részt vehetünk, sőt részt is kell ven­nünk. Az állattenyésztőnek télen-nyáron van munkája, a növénytermesztőnek viszont csak idényjellegű; ezt bizony nem tarthatjuk kedvező körülmény­nek. Nem túlzás az az állítás, hogy ez az Idényszerűség meggondolásra készteti a falusi fiatalokat munkahe­lyük megválasztásában, és bizony gyakrabban választja a munkalehető­ségek közül az ipart, mint a mező­gazdaságot. Az idősebbekkel sincs másképpen, inkább vállalják a távoli utazgatást, mintsem hogy télen kereset nélkül maradjanak. Mindebből arra következ­Megmagyarázzuk: A házi disznóölésről Közeledik a tél, a disznótorok ideje. Ezért bizonyára olvasóinkat is érdekli, hogy mikor kaphatnak házi disznóölési engedélyt, és mi­lyen esetben vonhatják meg vala­kitől a disznóölés engedélyezését. Eddig a házi disznóölés engedé­lyezésére kérvényt kellett benyúj­tani. A 48/63 sz. hirdetmény értel­mében a szövetkezeti tagok, a fél hektárnál kevesebb földet birtokló egyének és a föld nélküliek felté­tel nélkül kaptak engedélyt egy disznó levágására. A legújabb ren­delet érteimében a fent említett te­nyésztők esetében szükségtelen a kérvény benyújtása. A tenyésztő 25 korona illeték lefizetése ellené­ben a helyi nemzeti bizottságtól egyszerűen kikéri a vágási enge­délyt. A rendelet az engedélyek kiadásánál alkalmazott körülmé­nyes intézkedések leegyszerűsíté­sét célozza. Az előbbiektől eltérő esetekben, ahol a vágási engedély kiadása bizonyos kötelességek teljesítésé­hez van kötve, továbbra is szük­sé£38 a kérvény benyújtása. Ide tartoznak a szövetkezetek, az egyénileg gazdálkodó parasztok és más termelők (fél hektárnál na­gyobb földterülettel), továbbá a szövetkezeti tagok és a földnélkü­liek is a második disznóvágás ese­tén. A kérelmező ilyen esetben egyút­tal kénytelen a kérvényhez csatol­ni az állammal szembeni köteles­ségek teljesítését igazoló okmá­nyokat, vagy a felvásárlási cédulá­kat. (Z-P) tethetünk, hogy egyszer már ideje lenne a növénytermesztésben dolgozó szövetkezetesek téli foglalkoztatását is biztosítani. E téren sok tennivaló akadna a rimaszombati járásban is. Ján Kalina, a termelési igazgatóság fő ökonómusa szerint a rimaszombati járásban megközelítőleg 200 szövetke­zetesnek jut télre foglalkozás, ugyan­-akkor 3—4 ezer szövetkezetes munka nélkül marad, hiába tart igényt mun­kára. Anyagiakban is megérzik ezt különösen akkor, ha nyáron szerzett munkaegységeikre a zárszámadáskor szűkösen jut. Ilyen körülmények kö­zött senki sem veheti tőlük rossz né­ven ha az ipar felé „kacsingatnak". Egészen más azoknak a szövetkezete­seknek a sorsa, akik a növényter­mesztésen kívül mellékesen mással foglalkoznak. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben dolgozók ke­resete között nincs olyan nagy kü­lönbség, mint azt a Hrnčiarské Zálu­žany-i szövetkezetesek példája is bi­zonyítja. A legtöbb szövetkezetben, ahol nincs mellékes termelés, az állatte­nyésztésben dolgozó szövetkezetes 800—1000 munkaegységet szeréz, a növénytermesztésben dolgozó pedig ugyanakkor csak a felét. Igaz, sok szövetkezetben oly módon iparkodnak változtatni a helyzeten, hogy az ál­lattenyésztésben dolgozókat télen sza­badságoltatják, és erre az időre a nö­vénytermesztők lépnek a helyükre, így aztán 60—80 munkaegységgel töb­bet szerezhetnek maguknak. De még így is nagy a különbség a két csoport kereseti lehetőségei között. A HrnCiar­ské Zálužany-i szövetkezetesek ezt is igen ügyesen megszüntették. Falujukban nagy múltja van a samottégla gyártásának A szövetkezetesítés után sem hagytak fel vele, tíz nőt és öt-hat férfit fog­lalkoztatnak gyártásával. Ami a fő, ez nem megy a növénytermesztés ro­vására. Legjobban bizonyítja, hogy a Hrnčiarské Zálužany-i szövetkezetesek az elsők között végeztek az őszi mun­kákkal. A cukorrépát október 3-ig be­takarították, és október 5-re elvetet­ték az őszieket is. Ugyanekkor a mel léktermék gyártása nagy előnyt je lent a szövetkezet számára. Ebben a gazdaságban az állatte nyésztő és növénytermesztő keresete között nincs nagy különbség. A nö­vénytermesztésben dolgozó a 800 mun­kaegységet is megszerzi, az állatte­nyésztésben dolgozó pedig a 900 1000 munkaegységet. Ha figyelembe vesszük, hogy az állattenyésztő va sárnap is dolgozik, a különbség bi­zony nem nagy. A kiegészítő termelés további előnye, hogy a gazdaság jö­vedelmének egyharmadát biztosítja, így a szövetkezet évek óta húsz koro­nát fizethet egy-egy munkaegységért. Előny az is, hogy a szövetkezet éven te elad 60—80 ezer samottéglát, s ez az építkezésnél is nagy segítség. (Kályhák bélelésére és kéményekre használják a tégl'át.) Mindezek mel­lett legnagyobb előnye az, hogy i szövetkezetnek mindenkor elegendő munkaerő áll rendelkezésére Július Markotán, a szövetkezeti el nök szerint, állandóan vannak új ; je­lentkezők a szövetkezetbe. A Hrnčiar­ské Zálužany-iak szívesen otthagynák az ipari munkát, ha odahaza kapná­nak alkalmazást. Mert senkisem uta­zik szívesen, ha nem kell. A mellékes termelés megszervezésével hasonló helyzet alakulna ki más faluban is, amire csaknem mindenhol akad mód, hiszen a téglagyártáson kívül a szö­vetkezetek gyárthatnának cserepet, készíthetnének seprűt, kosarat, kefét, szerszámnyeleket, szerszámot, mert mindezek keresett árucikkek. Ezzel sok faluban megoldhatnák a szövet­kezetesek téli foglalkoztatását, és a piacon is nagyobb lenne a választék. A gazdaságok vezetőinek, valamint a a termelési igazgatóságok alkalmazot­tainak kezdeményezésétől függ, mi­lyen mértékben terjed el a szövetke­zetekben a mellékes termelés, s ez télen is állandó munkát és rendszeres keresetet biztosítana a növénytermesz­tésben dolgozók számára is. BENYUS JÖZSEF Liszi László igazsága i ÖT-HAT ÉVVEL EZELŐTT — szo­morú november eleji napon — jártam legutóbb Menyhéra. A Zobor hegy or­mai sűrű ködfátyolba burkolóztak, szürke hétköznapi hangulat uralko­dott a faluban. Kostyál János régi jó barátom, a helyi szövetkezet elnöke sem volt a legrózsásabb kedvében. — Hát tudod, kolléga — kezdte bosszankodva —, hiába fáradozik az ember. Nálunk nincsenek meg a fel­tételek a szövetkezeti gazdálkodásra. Ha legalább nagybirtok lett volna a faluban ... De így mindent élőiről kell kezdenünk. Férőhelyeket, gépeket, szerszámokat a saját erőnkből kellett létrehoznunk... Nem feszegettem tovább a kér­dést, hiszen kár is lett volna tovább szítanom az elkeseredést. Nem értettem azonban mindenben egyet a kétségbeesés határán baran­goló fiatal elnökkel. Jó, dolgos, tettre kész embereknek ismertem a falu­belieket, akiket rossz környezetük acélozott meg, tanított eredményesen harcolni a természet erői ellen. Liszi Lászlónak egészen más volt a véleménye. A közös gazdálkodás megszervezése előtt tekintélyes gazda hírében állt a faluban, s a szövetke­zetben örömest cserélte fel a gyeplőt a traktor kormánykerekével. — Nézd, én nem állítanám, hogy nálunk nincs létjogosultsága az új gazdálkodási formának. Persze, az eni­ket tömöríteni kellene, hogy job­ban boldogulhassunk. Ha pedig a szomszédos Béd és Szalakosz község­beliekkel egyetértenénk, akkor a már régebben alakult szövetkezetekkel is bátran felvehetnénk a versenyt... AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODŰBŰL kovácsolódott traktoros elképzelését, szavait a későbbi évek teljes egészé­ben igazolták. 1961 tavasza új rügye­ket fakasztott a három község gazdái­nak gondolkodásában is. A három el­aprózott, sok gonddal-bajjal vívódó gazdálkodásból egy ezer hektáros tár­sult szövetkezet alakult. Százhúsz állandó taggal és ugyan­ennyi segítővel új reményekkel kezd­ték meg a munkát. A gazdák átlagos életkora 45—50 év között ingadozott. Az első esztendő nem hozta ugyan meg a várt eredményeket, de a to­vábbi évek megalapozására Igen hasz­nosnak bizonyult. A mérleghiány, mely félmillió koronán felül volt, nem szegte kedvét az embereknek. A következő esztendőben a szocia­lista jutalmazás elvét a gyakorlatban is érvényesítették. Az elvégzett mun­kát nem általánosan, hanem annak minősége és mennyisége szerint díjaz­ták. 11 koronára szökött fel a munka­egység értéke. Az év végén a 3-millió 929 koronával szemben közel négy- és félmillióra „srófolták" fel a bevétele­ket. Árutermelési tervét jóval túlszár­nyalta a szövetkezet. A termelés fo­kozását nagyban előrelendítette az a tény, hogy az önköltségek alakulására is nagy súlyt fektettek. 1963-ban pél­dául a tej literjét 1,96 koronáért, a marhahúst 11,01-ért, a sertéshúst 9,19 koronáért termelték. A korábbi évek rossz gazdálkodása okozta ellentétek is lassan elmosód­tak, kiegyenlítődtek a faluban. A tag­ság minden erejét, tudását a közös vagyon gyarapítására összpontosítot­ta. Jelentós szerepet játszott ebben a rendszeres szakoktatás, a vezetők szakmai felkészültségének fokozása. Azelőtt középfokú mezőgazdasági kép­zettséggel egy gazdálkodó sem rendel­kezett a társult falvakban. Ma egy mér­nök, hat technikumi és 2 mesteriskolái végzettségű, a gyakorlatban is jártas szakember áll a jövedelmező gazdál­kodást felmutató szövetkezet élén. Ez idén falujukat sem kerülte el a mostoha időjárás. Búzából azonban 22 mázsás hozamot takarítottak be hektáronként. Az árpa, a rozs nem jól fizetett, alig termett 18 mázsa, de silóval, jó minőségű lucernával pó­tolva így is biztosították a takar­anányalapot. Eddig félmillió liter tejet, több mint 6 vagon marhahúst, kilenc és fél vagon sertéshúst, 175 ezer to­jást termelt a szövetkezet. A tejhozam napi átlaga 6,45 liter. A sertések súly­gyarapodásában azonban a 0,37 kilo­gramm nem fejezi ki híven a közös gazdálkodás lehetőségeit. Az önkölt­ségek kedvező alakulása kedvezően befolyásolja az állattenyésztés jöve­delmezőségét. AMIKOR EZEKET AZ ADATOKAT feljegyeztem, önkéntelenül fülembe csengtek Kostály János régf' elnök évekkel ezelőtt elhangzott szavai. Nyolc koronáról 15-re emelkedett a munkaegység értéke, s ez mindennél többet mond. A közös gazdálkodás jó feltételeit az állam és a falusi pártszervezet segítségével derekas munkával, sok lemondással megterem­tette a tagság. Az arcokon Kisimultak a ráncok, a szövetkezetesek vissza­nyerték önbizalmukat. Az összefogás ereje győzedelmeskedett a kisHitűsé­gen, az évek félreérthetetlenül igazol­ták Liszi László és a többi gazda igaz­ságát. SZOMBATH AMBRUS A SZOVJET filmipar kimagasló al­kotásait bemutató szovjet filmhéttel egyidejűleg a gyermekfilmek fesz­tiválját is megrendezik hazánkban a csehszlovák—szovjet barátság hónap­jában. A gyermekfilmek fesztiválját a szlovákiai mozik mintegy 75 százalé­kában — a kerületi és járási szék­helyeken, valamint nagyobb ipari és mezőgazdasági városokban — ren­dezik. BULGÁRIA — Olaszországot maga mögött hagyva — 1963-ban első lett a világon a paradicsom s a csemege­szőlő kivitelében. Bulgária ma egyet­len napon annyi paradicsomot szállít külföldre, mint a háború előtti utol­só békeévben az egész idény alatt. A tavalyi szőlőexport négyszerte na­gyobb az 1939. évinél. A RÉCSEI Kozmetika Üzem dolgo­zói ez idén 204 000 piperekazettát ad­nak a karácsonyi piacra. Jelenleg már mintegy 80 000 kazetta vár szállítás­ra. ALENA ALEŠOVÄ—EPSTEINOVÄ, dr. Berthold Epstein prágai profesz­szor özvegye az oswiecimi emberirtást bizonyító eredeti dokumentumokat bo­csátott a csehszlovák hatóságok ren­delkezésére. Elsősorban rab orvosok leleteiről van szó. A TERVEZETT mennyiségnek három­szorosát — 23 tonna fagyasztott vö­rös áfonyát készítettek kiviteli cé­lokra a presovi hűtőüzem dolgozói. E napokban két vagonnal kUldtek e közkodvelt erdei gyümölcsből a Német Szövetségi Köztársaságba. A kelet­szlovákiai konzervgyárak 330 tonna különféle befőttet készítettek ex­portra. NAPI 2000 tonna teljesítőképességű szemétégető-mű építése kezdődött meg Berlin-Spandauban. 1960 ÜTA szállít borsót Angliába a' nyitrai járásból a Vinodoli Egységes Földművesszövetkezet. Négy év alatt 103 vagon borsót küldött a megrende­lőknek. GYENGÉBB földrengést észleltek Tokióban és környékén. A földrengés nem okozott károkat. A BRATISLAVAI Nyersásványolaj és Széuhidrogénes Gázok Kísérleti Inté­zetében kidolgozták a kiváló minősé­gű, mésztartalmú kenőzsír előállításá­nak technológiáját. A kenőcs rendkí­vül tartós és mínusz 30, plusz 130 C hőfokú munkahelyeken sem változik meg összetétele, azaz nem választja ki a benne levő olajat. A jövőben a Slovnaftban gyártják ezt a kenőzsírt és e célra 1967-ig új üzemegységet építenek. A FRANCIA rendőrség Párizs egyik pályaudvarán letartóztatott három személyt, akiknél 100 000 hamisított dollárt találtak. A rendőrség a ha­mis pénzt lefoglalta s megkezdte a pénzhamisítók felgöngyölítését. Az építész takarékoskodott... A kilométerkövekre világító festékkel festett figyelmeztető sáv fó szolgála­tot tesz a gépkocsivezetőknek. Szin­te elképzelhetetlen nélkülük a biz­tonságos közlekedés. Imrich Hlaváč és K. Ralbovský, az Otkarbantartó Nemzeti Vállalat bratislavai igazga­tóságának dolgozói átfestik a köve­ket. (CTK felvétele) A STARÁ TURÁ-I Finommechanikai Üzemben fejlesztett Karditest-8 típu­sú féltranzisztoros elektrokardiográí nagy feltűnést keltett a Berlinben múlt hónapban rendezett sebészeti kongresszuson. A NYUGATNEMET rendőrség 600 és az amerikai katonai rendőrség mint­egy 300 tagja a múlt héten nagysza­bású razziát hajtott végre, hogy lelep­lezze a kábítószer-csempészek bandá­ját. A rendőrség mintegy 100 sze­mélyt, ebből 33 amerikai katonát, több német, svájci, holland és más állampolgárt tartóztatott le, akiktől több ezer kábítószeres cigarettát és kisebb mennyiségű kábítószert koboz­tak el. KAZAHSZTÁNBAN új aranylelőhe­lyeket fedeztek fel. Az egyik lelőhely Celinográd közelében egy elhagyott és teljesen kiaknázottnak tartott arany­bánya közelében van. A VÁROSI Galériában meg nyílt a korszerű csehszlovák képzőművésze­ti alkotások kiállítása. AZ IDÉN ez ideig Csehszlovákia és Magyarország szállította a Hollandiá­ba importált kerékpárok 90 százalé­kát. Ez év első feléhen Hollandia 37 698 kerékpárt importált, ebből Csehszlovákia 19 919, Magyarország pedig 12 131 darabot szállított. HARMINCÖT halálos áldozata van a Jáva szigeti árvíznek. A szigeten 70 000 ember vált hajléktalanná s az előzetes becslések szerinti anyagi kár megközelíti az 1,3 milliárd rúpiát. EDITA VRZGUĽOVÁ, a Liptovská Teplá és Ružomberok közötti liskovái vasúti megállóhely alkalmazottja e na­pokban észlelte, hogy egy érccel meg­rakott tehervonat egyik kocsiján nincs csapágyhüvely. Azonnal értesítette a szolgálattevő ružomberoki forgalmis­tát, aki megállíttatta a szerelvényt, amely ellenkező esetben valószínűleg kisiklott volna. KÖLTSÉGESEBB lesz a sportolás Nyugat-Németországban, ahol átíag 5 százalékkal emelték a sport- és a táborozási eszközük árát. FILM 0EsmimD ? IV, • Csütörtök, november 5. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislava): HVIEZ­DA: Ltmonídfi |oe (Cseh) 15.30, 18, 20.30 SLOVAN: Tizenkettő (cseh) 15.30, 18, 20.30, PRAHA: Szép élet (francia) 10.30, 13.30, 16, 18.30, 21. POHRANIČNÍK: Sodrásban fma^yarl 15 45. 18 15, 20.45, TATRA: HalSl a Cukor-szigéten (cseh) 15.45, 18.15, 20.45, PAI.ACE: Ugrás a sötétbe (cseh) 22, MIER: A vörös kocs-< ma [francia) 18.30 19, OBZOR: ítélet ma­gánügyben (NDK) 18, 20.30, DIMITROV: Hely a tömegben (cseh) 17.30, 20, PARTI­ZÁN: Monririn kapitány (francia) 17, 19.30, ÜDÜI.ű- ÉS KUI,TÚRPARK: Epekedő sze­relmes (francia) 19, MÁJ: Ketten egv ég alatt (bolgár) 18, 20.30, MLADOSŤ: Ró­mai vakáció (amerikai) és Édes éjsza­kák (olasz) 17.30, 2U, ISKRA: A szóra­kozott professzor (amerikai) 17.15, 119.45. ZORA: Eszmélés (cseh) 17.30, 20, POKROK: Csatorni (lengyel) 17.45, 20.15. FILMSZÍNHÁZAK (Košice): SLOVAN: Szép élet (francia), PARTIZÁN: Elet­szomj (amerikai), TATRA: Vörös ba­rettsapkák (lengyel), ÚSMEV: Szigorúan titkos (NDK). SZÍNHÁZAK (Bratislava): NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamlet (19), HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahonnan a rókák is menekül­nek (1£J, tJ J SZÍNPAD: Don Juan (19.30), TÁTRA-REVfj: Szervusz, Péteri (20),'ZE­NEI SZÍNHÁZ: Big-beat együttesek mű­sorából (19.30). ÁLLAMI SZÍNHÁZ (Košice): MA: Poloska, HOLNAP: Hattyúk tava (19.3U). MAGYAR TERÜLETI SZlNHÁZ: SZENC: Kisasszonyok a magasban, PÁRKÁNY: Különös házasság (19.30). A CSSZBSZ HÁZA' (Bratislava): 10.00: Filmösszeállítás az Októberi Forradalom­ról. 16.00: Nővérek, film. 19.00: Hangver­seny. A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 9.00: Orosz társalgás. 9.30: Kisfilmek. 10.35: TV-érdekességek. 12.20: A Moszkvát, Katowicét, Prágát és Berlint összekötő koaxiális kábelvezeték ünnepélyes megnyitásának közvetítése. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (ism.). 18.00: Ifjúsági adás. 19.30: Dokumentumfilmek a Szovjetunió­ról. 20.00: 5x5. A rejtvényműsor 2. része. 21.30 Paul (A-iuguin életműve. Kisfil­mek. 22.00: TV Híradó. 22.15: Orosz tár­salgás (ism.). Általában felhős idő. reggelenként köd. Délelőtt permetező eső. A hőmérséklet é|szaka 0—4 fok, napközben 4—8 fok. Gyenge s«él.. ÚJ SZÓ 4 * 1964. november 3. í

Next

/
Thumbnails
Contents