Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-25 / 328. szám, szerda

Megteremtjük a mezőgazdasági termelés további növelésének feltételeit (Folytatás a B. oldalról) felhasználásuk következtében nem ér vényesülnek kellőképpen a mezőgaz dasági termelés fejlesztésében, a mun katermelékenység fokozásában és a mezőgazdasági üzemek Jövedelmének növekedésében. Hangsúlyozni kell, hogyha a követ kező években nem sikerülne a mezőgazdaságba beruházott eszközöket az eddiginél gazdaságosabban felhasználni, oda juthatnánk, hogy a mező gazdasági termelés feltételezett progresszív növekedése ellenére a mezőgazdasági dolgozók jövedelme alig nö vekedne. Ezért szükséges, hogy minden mezőgazdasági üzem figyelemmel kísérje az egyes termékek előállttá sára fordított önköltséget. Az önkölt ség rendszeres elemzése a jövőben kell, hogy a gazdálkodás egyik fontos tényezője legyen. Ennek feltételeit meg kell teremtenünk. A termelési költségek csökkentésé nek egyik alapfeltétele a munkatér melékenység növelése, amit a hoza mok és a hasznosság jelentős foko zásával valósíthatunk meg. Az önkölt ségcsökkentést a mezőgazdasági üze mekben gyakran rosszul értelmezik. Alapjában véve nem a területegységre számított önköltségcsökkentés a mérvadó, hanem az előállított termékegységre eső önköltség csökkentését kell szem előtt tartanunk. A területegységre jutó termelőeszközök és a ráfordított munka csökkentése sok esetben a munkatermelékenység csök kenését jelentené. Ezzel ellentétben a munkatermelékenység fokozása tu lajdonképpen azt jelenti, hogy a ter meiési folyamatban egyre több gépet és vegyszert alkalmazunk, vagyis a termelési költségek bizonyos mérték ben megnövekednek, ám le kell szö gezni, hogy arányban a termelékeny ség egyidejű növekedésével a szigorú gazdaságosság alapelveinek betartása mellett. J. Burian elvtárs a továbbiakban rámutatott a termelési költségek csökkentésének lehetőségeire. Megemlítüt te, hogy a termelési költségek csök kentésének, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és jövedelmezősé ge fokozásának legegyszerűbb módja a bizonyos termékegységre eső termelési költségek csökkentésében rejlik, s ezt a hektárhozamok és a hasz nosság növelésével, illetve a munka folyamatban alkalmazott termelőesz közök és munkaráfordítás célszerű és gazdaságos kihasználásával érhetjük el. Állandóan.tökéletesítjük az irányítást Mezőgazdasági termelésünk továbbfejlesztésének egyik döntő alapfeltétele kétségkívül az irányítás fokoza tos tökéletesítése. Az irányító munka tökéletesítését szükségessé teszi a nagyüzemi gazdálkodás egyre fejlődő formáinak érvényre jutása (szakosítás), az együttműködés, a termelőeszközök korszerűsítése, továbbá a műszaki-ökonómiai ismeretek fejlődése, természetesen a mezőgazdasági üze mek vezető dolgozóinak politikai és szakmai fejlődése, akik maguk is szükségét látják az üzemek szélesebb körű gazdasági önállóságának és a helyi termelési kezdeményezés nagyobb méretű kibontakozásának. A mezőgazdasági termelés irányítá sának eddigi fejlődéséből kiindulva több kerületben és járásban az a né zet uralkodik, hogy a mezőgazdasági termelés irányítását egyszerű szerve zési változtatásokkal kellene megoldani — úgy az irányító szervek öszszetételének, mint a mezőgazdasági üzemek nagyságának és terjedelmé nek szakszerű megváltoztatásával. Vé leményiink szerint ezeket a nézeteket és elgondolásokat egytől egyig vissza kell utasítanunk. Az irányító szervek munkájának minőségi megjavítása nem az Irányító apparátus folytonos átszervezésén, hanem az ökonómiai tényezők, — az árpolitika, a gazdálkodás -ellenőrzése, áz anyagi érdekeltség érvényre juttatása, a beruházások célszérű elosztása stb. — mind szélesebb körű 1 gyakorlati alkalmazásán múlfkr Az ' irányítás' minőségi oldala úgyszintén szorosan összefügg a káderek szakmai színvonalával. Ennek a kérdésnek ís nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Az irányítás új formáinak megvalósításában jelentős lépést jelentett a termelési igazgatóságok megszervezése. Ezzel egy időben néhány fontos alapelvet tűztünk ki, amelyeket a következő Időszakban a tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján el kell mélyítenünk és továbbfejlesztenünk. Ha ma rá kellene mutatnunk, mennyiben sikerült ezt az elhatározást keresztülvinni, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok hatását nagyon kedvezően kell értékelnünk, annak ellenére, hogy tevékenységük során még 'csak részleges eredményeket érhettek el. J. Burian elvtárs beszéde további részében a mezőgazdasági termelési igazgatóságok hatásköréről beszélt, foglalkozott az üzemvezetés módszereivel és kijelentette, hogy mindeddig nem sikerült megteremtenünk az irányítás ezen formájának műszaki, anyagi és gazdasági feltételeit. Feltételezzük azonban, hogy a most előkészítés alatt álló rendszer, amely jobban érvényre juttatja az ökonómiai tényezőket, megszünteti a szövetkezetek és állami gazdaságok irányító munkájának fogyatékosságait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés tervszerű Irányításának tökéletesítése érdekében olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, amelyek fokozzák a vezető dolgozók jogkörét és felelősségét a mezőgazdasági termelés tö kozása érdekében a helyi feltételek mind hatékonyabb kihasználásáért, és a rájuk bízott eszközökkel való jobb gazdálkodásért. Ezzel összhangban ki kell bővíteni hatáskörüket a jutalmazás és a jövedelem elosztásának kér déselben, főleg az állami gazdaságokban. Az állami gazdaságok Igazga tóinak jóval szabadabb kezet kell adnunk a változó béralap elosztásá ban, hogy a béralapnak ez a része minél hatékonyabban segítse a termelés fokozását és az önköltségek csökkentését. Az irányítási rendszer alapja a távlati terv, amelyet hosszú lejáratú műszaki-ökonómiai koncepcióval kell alátámasztani. Az eddiginél fokozottabb mértékben kell kihasználnunk az áru—pénz kapcsolatokat nemcsak a mezőgazdasági üzemek, hanem a termelő és felvásárló vállalatok között is. Ezzel összhangban néhány nagyobb mezőgazdasági üzemben meg kellői dani és meg kell valósítani a zöldség és gyümölcs tárolását és közvetlen eladását. Ebből kifolyólag megkezdtük a mezőgazdasági üzemek szélesebb körű átépítését, a zöldség és gyümölcs tárolására, amelyet azután a téli és tavaszi hónapokban áru. sítanak. Ennek gazdasági feltételeit már megteremtettük. Eddig azonban csak elenyésző eredményről adhatunk számot. A szerzett tapasztalatokból kiindulva a zöldség- és gyümölcsfelvásárló szervekkel karöltve a következő évben néhány szemléltető példával akarunk szolgálni, főleg a nagyobb fogyasztóközpontok közelében, hogy az új elveket ilymődon köny nyebben átültethessük a gyakorlatba. A mezőgazdasági termelés eredményes irányításának egyik legfontosabb alapfeltétele a termelési igazgatósé gok és a nemzeti bizottságok szoros együttműködése — mondta beszéde további részében J. Burian elvtárs, majd rámutatott az együttműködés bevált formáira. A minisztériumban — mondotta — a következő években túlsúlyban kell lenniük a mezőgazdasági termelés távlati tervének kidolgozásával, a tudomány és technika vívmányainak kihasználásával, és a káderképzéssel és elhelyezéssel összefüggő problémáknak. Az irányításban az ed diginéi jobban ki kell használni az ökonómiai tényezőket. Ebből a tevékenységből az eddiginél nagyobb mértékben veszi ki részét a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala. A minisztérium és a megbízotti hivatal kapcsolata elsősorban Szlovákia mezőgazdasági fejlődése alapvető kérdéseinek megoldásában, továbbá az alapvető feladatok kidolgozásának terén nyilvánul meg. A Szlovák Nemzeti Tanács jogkörének bővítésével összhangban bővül a megbízotti hivatal befolyása Szlovákia mezőgazdasági termelésére. A megbízotti hivatal közvetlenül részt vesz a mezőgazdasági termelési igazgatóságok irányításában és további tevékenységet ís kifejt. Az irányító munka legfőbb tartalma a következő időszakban a haladó tapasztalatok bevezetése a gyakorlatba, és a tudomány és technika vívmányainak alkalmazása a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. Az 1965—1966. évi feladatok teljesítése szempontjából a minisztérium és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy a kísérleti intézetek, a mezőgazdasági iskolák és más szervezetek segítségével a termelés fokozása és az önköltség csökkentése érdekében teljes mértékben kihasználják azokat a tapasztalatokat, amelyek révén néhány élenjáró mezőgazdasági üzem kiváló termelési és gazdasági eredményt ér el. Itt lényegében a föld termőképességének fokozásáról, a rétek és legelők művelésének megjavításáról, a szarvasmarhatenyésztés, főleg a tejtermelés fokozásáról, és a termelési költségek csökkentéséről van szó. Befejezésül J. Burian elvtárs hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés idei eredményei mutatják, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelési alapok kiépítésével mezőgazdaságunkban évről évre hatalmas minőségi változások állnak be, amelyek alap jában véve a XII. pártkongresszus irányelveinek fokozatos megvalósítását jelentik. A mezőgazdasági dolgozók magas politikai fejlettségéről és a pártunk által kitűzött feladatok megvalósítása iránt tanúsított aktív viszonyáról tanúskodnak azok a kötelezettségvállalások, amelyek Csehszlovákia felszabadításának 20. évfordulója alkalmából születtek. A bratislavai Ju•aj Dimitrov Vegyiművek egy 40-tagú kollektívája ezek oen a napokban állt versenybe felszabadításunk 20. évfordulójának tiszteletére. Felvételünkön (balról) Terézia špringerová, Emília Šišková, a kollektíva vezetője és Karol JakubíCek első mester. (V. Pfibyl felv. — CTK) Jíaítum A Berlini Szimfonikus Zenekar vendégszereplése A Szlovák Filharmónia már megkezdte hangversenykörútját a Szovjetunióban. Távollétének első hetében a Berlini Szimfonikus Zenekar (Städtisches Berliner Sinfonie-Orchester) hoz érdekes változatosságot Bra tislava zenei életébe. Német vendégeink két bérlet' esten és két üzemi hangversenyen gyönyörködtetik művészetükkel városunk zenekedvelőit. Turné-műsorok fényesre csiszolt produkcióiból néha nem könnyű tiszta képet nyerni az együttes zenei képességeiről, különösen akkor nem, ha ilyen erős, szuggesztív egyéniség áll az együttes élén, mint a berlini szimfonikusok első karmestere, Kurt Sanderling. Belső hévtől izzó zenei akaratát Sanderling széles ívben feszíti ki a zenekar fölött, senki sem tudja kivonni magát a hatása alól. Rendkívül intenzív „karmesteri jelenléte" a zenekart ls rendkívüli teljesítményekre ösztönzi. Karmesteri mivoltában Sanderling parancsolóan, ellentmondást nem tűrően tud akarni, de mint ember és művész együtt él és lélegzik zenekarának művészeivel. Nagyszerű kettősség, amelyből átszellemült muzsikálás fakad. A vendégkarmesternek Richard Strauss Don Juan című szimfonikus költeménye nyújtotta a parádés lehetőséget. Sanderling ólt is az alkalommal. Oszerű akcentusokkal, az erők új felszabadításával formálta meg Don. Juan figuráját. Szikrázó elevenséggel, rugalmas grandezzával keltette életre Don Jüant, az élvhajhászt és egyben hódítót, akinek anynyira életeleme az erotika, hogy végül is megcsömörlik és tönkremegy. Sanderling tolmácsolásában átéltük a Strauss-muzsika közvetlen, gyújtó hatását. Haydn Gordonkaversenyét Berky Albin gordonkaművész adta elő szép, meleg csellóhangon. Különösen a lélekkel telt, bensőséges Adagiót Játszotta művészi érzékenységgel. Kurt Sanderling ezúttal új oldaláról mutatkozott be: a Haydn mű előadásában az „alkotó szellemű kíséret" mesterének bizonyult. Befejezésül Schubert VII. szimfóniája hangzott el. A nagy C-dúr szimfónia melódiájának bűvös erejével mindig újra lenyűgözi a hallgatót. Sanderling, a gondolkodó és érző muzsikus szélesen, szabadon daloltatta a schuberti melódiát, megéreztette hallgatóival, hogy ezt a művet nem annyira „szimfonikusán" kell hallgatni, mint inkább lazán összefűzött dalokként, amelyek kölcsönösen támogatják, fokozzák és kiegészítik egymást. Rudolf Wagner-Régeny „Három zenekari tétel" című kompozíciójának előadásával Kurt Sanderling a keletnémet modern zenei termésből adott érdekes ízelítőt. A közönség élénken reagált a berlini vendégművészek felvillanyozó teljesítményére. HAVAS MÄRTA Egyetlen ha - négy változatban Miro Procházka verses játéka: „Ma este az előadás elmarad" sok tekintetben meglepetéssel szolgált a bratislavai Irodalmi Színpadon (Divadielko poézie). Nem annyira a mű lüktető maisága (igaz, ez a téma a maga nemében bármikor időszerű volt és valószínűleg lesz ls), mint inkább a látszatra csaknem szürke, mindennapi történetnek a modern poézis rangjára emelése, komoly mondanivalóval történt felruházása és sokoldalú motiváltsága ért váratlanul. A nő és a férfi kapcsolata, pontosabban: a szerelem örök témája a költészetnek, de sosem mindegy, hogy milyen összefüggésekben, viszonylatokban, „beállítottságban" lesz a vers alanya. Miro Procházka költeménye a gondolati líra sokatmondásával állt meg az élet egy szokványos mozzanata fölött: a sorssal szemben sohasem hiányzó dilemmánál — mi lett volna, ha életünk útja nem arra vezet, amerre jöttünk, hanem másfelé. Ezúttal egy nyolcéves ismeretség folyamán egymáshoz közel került emberpár teszi fel a kérdést, de főképp a nő, aki sorsában szemmel láthatóan a rövidebbet húzta. Mert a szerelem után jött a megszokás, a közöny, majdnem az elidegenedés, melyben csupán a remény, az új közelség vágya és bizodalma tartotta, éleszt, gette bennük az egymáshoz tartozás érzését. Ügy tűnik: nem fontos, hogy a férfi, vagy a nő más iránti vonzalma, illetve a férfi vagy a nő „rá nem érése", életében a szerelemnek a munka, a hivatás utáni másodlagos szerepe okozta-e sorsuk ilyen alakulását. Nem mérvadó annyiban, hogy a végkövetkezmény így is, úgy is egy. De mint tényről a vers fellebbenti a fátylat. S ha a költő nem akart volna túljutni a puszta megállapításon, s mivel a játék befejezése ls tragikummentes (a színésznő együtt távozik szerelmével, s ezért marad el az előadás), a játék — nem utolsósorban újszerű formamegoldásaival, stílusával — mégis elgondolkoztató lenne, sőt esetenként az elevenbe vágna. De nemcsak ennyi volt a célja. A többletet az jelenti, hogy közvetve ugyan, de kifejező erővel veti fel a gondolatot: miben van hát az élet tulajdonképpeni értelme. Erre felel a sok „ha" sajátosan, egyénien. A színészi „megjelenítés", a rendezői elgondolás azonban a legkevesebb — és vitatható. Az a kontraszt, amely a vers modernsége és a színpad ósdi kellékekkel felszerelt rendezetlensége, valamint a zajosan gyors előadásmód között van — jóllehet szándékos és céltudatos — nem mindig segíti elő, sőt helyenként gáncsolja a mondanivaló, illetve'a költemény hatóerejét, kidomborodását. Irodalmi színpadról lévén sző, ez nem kerülheti el a figyelmet, különösen akkor, ha az a célunk — 8 aligha lehet más —, hogy a vers domináljon. A zene hangulataláfestő szerepének alkalmazása már szerencsésebb. Az előadók közül ezúttal a férfiszereplők nyújtottak meggyőzőbb teljesítményt. Anton Korenéi és Fero Vilim „átlényegülése" sikeresebb volt, mint Hilda Michalíkováé és Ľudmila KrajCíkováé. KrajCíková mérsékeltebb játékütem mellett minden bizonnyal jobban érvényesült volna. A kezdés feszélyezett légkörét valószínűleg az előadás indulása és a közönség gyülekezése közötti elhatárolatlanság is okozta. Elég lett volna egy pillanatra eloltani a lámpákat, hogy a közönség „lélekben" felkészülhessen az előadásra. Az az elgondolás, hogy a legközvetlenebb kapcsolat jöjjön létre néző és szereplő között, helyénvaló, dicséretes. Megvalósítása azonban nem mondható a legszerencsésebbnek. (sző) Sikeres bemutató Új irodalmi színpad alakult Nálunk az irodalmi színpadoknak még nincs gazdag hagyományuk. A mozgalom csak az utóbbi években kezdett kibontakozni, de ekkor sem olyan mértékben, mint vártuk. Az ez év májusában megtartott komáromi Jókai-napokon, a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadok első országos fesztiválján ls mindössze hat együttes mutatkozott be. A szemle azonban döntő jelentőségű volt. Sok tekintetben meghatározta és fellendítette az irodalmi színpadok munkáját. S ami a legfontosabb, új együttesek alakítására ösztönzött. Ma már nemcsak a városokban, hanem falvakon is számos irodalmi színpad működik. Legutóbb Pozsonypüspökin alakult új együttes. A fiatalokból álló csoport a CSEMADOK helyi szervezetének évzáró taggyűlése alkalmából mutatkozott be. A Szeret lek és vágyódom címmel bemutatott műsort Sapho, Shakespeare, 4c !v Endre és VöTösmarty Mihály műve: bői állították össze. Nem törekedtek látványosságra feladatukat szolid színpadi eszközöd kel oldották meg. A hangsúlyt az író mondanivalójának a kidomborítására helyezték. A játék, az alakítás helyett szavaltak, gondolatokat tolmácsoltak. A pozsonypüspöklek már első föllépésükkel bebizonyították, hogy jó úton járnak, helyesen értelmezik az irodalmi színpadok feladatkörét. A Sztrizsenyec Rudolf rendezte műsor rövidsége ellenére is kifejező volt és sokat mondott. Az összeállítás megnyerte a közönség tetszését és megérdemelten aratott sikert. (b) • A Moszkvai Matematikai Társaság száz éves fennállása alatt mindig eredményesen terjesztette a matematikai tudományokat. Legsikertelibb időszakának az 1905—1921 közötti éveket tartják, amikor a társaság elnöke N. J. Zsukovszkij, az „orosz .épülés" atyja volt. A társaság tevékenységéről nemrég Kolmogorov akadémikus és Kuros pmfesszor írt értekezést a Pravdába. november 25. * ÚJ SZÓ 1