Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-25 / 328. szám, szerda

Megteremtjük a mezőgazdasági termelés további növelésének feltételeit Jirí Burian elvtárs beszéde a CSKP Központi Bizottságának 1964. november 18—19-i ülésén Az idén az 1963-as évhez viszonyítva a terv szerint a mezőgazdasági termelést 6,5 százalékkal, az áruter melést pedig 5,2 százalókkal kell nö vélni. A termelés feltételezett növelésére aránylag jó feltételeket hoztunk létre mind politikai-szervezési, mind anyagi-technikai szempontból. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére kedvező feltételeket teremtett az a tény, hogy a múlt övben idejében ós minőségi szempontból is kielégítően végeztük el a mezei munkákat s 1964 kezdetén az állatállományt illetően is jó volt a helyzet. A korábbi évekhez viszonyítva a tavalyi sikeres betakarítással a mezőgazdasági üzemek nagyobb részében kedvezőbb feltételeket teremtettünk az állattenyésztési termékek felvá sárlása sikeres teljesítésére. Pártunk Központi Bizottságának elnöksé ge és a kormány az irányban is ide jében Intézkedett, hogy különleges szeinestakarmány-behozatallal a szűk ségletünket nem fedező mezőgazdasági üzemekben is biztosítsa az állatte nyésztési termékek terv szerinti ter melését, s egyúttal a termelés növe lése érdekében tett intézkedésekkel fokozta a dolgozók anyagi érdekeltségét. Ezek az intézkedések, valamint mezőgazdasági üzemek többségében a dolgozók igyekezete a mezőgazdaság' termékek tervezett felvásárlásának teljesítésében jó eredményeket hoz tak. Mezőgazdasági üzemeink a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva november 10-ig 90 072 tonna hússal és 197194 000 liter tejjel többet adtak piacra. Tojásból 145 066 000 darabÍjai adtak el többet, mint tavaly. Ez az egy lakosra eső ellátásban húsból átlag 4,1 kg, tejből 14 literes növekedést jelent, s a tavalyinál több mint 10 tojással jut több egy-egy lakosra. Ez akkor Is bizonyos siker, ha a hús jelentős részét behozott takarmányból termeltük. . Néhány körzetben a kedvezőtlen időjárás következtében nem teljesítettük a növénytermesztés tervezett fel adatait. Az észak-csehországi, a ke let-szlováklai kerületet s ezenkívül néhány járást és kerületet érzékenyen sújtotta a nagy szárazság. Gabonából több mint egymillió tonnával, tömegtakarmányokból közel kétmillió ton nával kevesebbet takarítottunk be a tervezettnél. Ennek következtében a saját termelésű takarmányalap nincs fedezve. A szárazság okozta nehézségek le küzdését jelentős mértékben elősegl tette, hogy azok a szövetkezetek, ame lyek az Idén jó takarmánytermést ta karítottak be, elvtársi segítséget nyúj tottak a szárazság sújtotta vidékek mezőgazdasági üzemeinek. Ezeken kí vül még további tntézkedésekke igyekszünk megoldani az idei takar mányproblémát. Burian elvtárs a továbbiakban arró szólt, hogy az idén a gabona vetéste rülete 2,1 százalékkal növekedett, mi közben búzából 111 ezer hektárral ve tettünk többet, mint a korábbi évben Minden eddiginél jobb eredményeke értünk el a hurgonyatermesztésben Megemlítette továbbá a jiőíni iárás nak és az észak-morvaországi kerü ietnek a cukorrépatermesztésben és a betakarítás megszervezésében elér jó eredményeit és tapasztalatait, hangsúlyozta, hogy a cukorrépabeta karitás komplex gépesítése megköve teli az elszállítás eddigi módszerének megváltoztatását. A nagyüzemi tech nológiai módszerek széJes körű gya korlati alkalmazása lehetővé teszi e probléma gyors megoldását. Az Idei eredmények értékelésével kapcsolatban köszönetet mondott azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, melyek idejében teljesítették feladataikat. Hasonlóképpen megköszönte a falusi lakosság, az ifjúság, a védnöküzemek, a hadsereg tagjai, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai értékes segítségét. Az ifjúságnak a mezőgazdasági termelésbe történő megnyerésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az idén a tervet mindössze 83 százalékra teljesítettük, 42 ezer fiatal helyett csak 35 ezret nyertünk meg a mezőgazda ságnak Ennek sok oka van. A többi között sem a mezőgazdasági üzemek és a termelési igazgatóságok nagyobb része, sem a Mezőgazdasági Minisz térium nem tettek meg minden tőlük telhetőt a fiatalok megnyerése érde kében. Pártunk Központi Bizottsága és a kormány nagy figyelemmel kíséri a mezőgazdaság munkaerő problémáját A jelenlegi helyzet megváltoztatására több komoly intézkedéšt tett. így például 1964. szeptember l-től az EFSZ-ek tanoncainak képzésével járó valamennyi kiadást az állam fedezi. Az állami mezőgazdasági szektorokban a traktorosok, a kombájnosok, a két műszakban dolgozó tehén- és kocagondozók, javítók, karbantartók és techniKusok fizetését az ipar hasonló ágazataiban dolgozók keresetének színvonalára emeltük. A prémiumrendszer megváltozásával a növénytermelésben ls, az állattenyésztésben ís fokozódott a dolgozók anyagi érdekeltsége. Az utóbbi Időben előnyben részesítettük a falusi lakásépítkezést és jövőre a mezőgazdasági dolgozóknak 6500 lakást építünk, ami 5100-zal több az ideinél. Az ifjúság megnyerésével párhuzamosan szakemberekkel erősítjük meg a szövetkezeteket. Tavaly, s az Idén 6713 szakember ment a szövetkezetekbe, közülük 4245 szakember a gazdaságilag gyenge EFSZ-ekben lépett munkába Feltételezzük, hogy az év végéig 7400 ra növekszik az említett szakemberek száma, s a jövő évben újabb 2300 szakember foglalja el helyét a szövetkezetekben. A kiváló EFSZ-ek színvonalán . Beszéde további részében J. Burian elvtárs a GTÁ-k és az EFSZ-ek közötti kapcsolatok elmélyítését hangsúlyozva kijelentette: A párt Központi Bizottságának márciusi plénuma után főképp a 610 kiválasztott, gazdaságilag gyenge szövetkezetnek szenteltük a fő figyelmet. Ezekben a szövetkezetekben szakemberek segítségével kidolgozták a gazdálkodás színvonala emelésének, a tej termelése és felvásárlása növelésének, a premizálásnak tervét, és az állami alapokból nyert eszközökből fokozták az anyagi érdekeltséget, bővítették a gépállomás segítségét, megtérítették a tanoncnevelés költségeit. A szövetkezeteket tehát káderekkel erősítették meg es javult a szövetkezeti parasztoK szociális helyzete. Az elvtársak a pelhrimovi, a topolcanyi és még néhány járásban példásan oldják meg a gazdaságilag gyenge szövetkezetek problémáját A pelhrimovi járásban például 7 szövetkezetet választottak kl, melyeket gyorsan akarnak talpra állítani. Az intézkedések mindenekelőtt a kádererősítésre és a termelés műszaki segítségére irányultak. Emellett a járás kiváló szövetkezeteinek védnöksógl segítségét Is felhasználták A háromnegyed évi értékelés és az előzetes kilátások szerint az év végéig öt szövetkezetben lényegesen jobb lesz a termelési és a gazdasági eredmény A Horni Cerekev-i szövetkezet például mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben túlteljesíti termelési feladatalt. Mezőgazdaságunkban a gyenge EFSZ-ek problémájának megoldása továbbra is az egyik legsürgősebb feladat. Bár az idén hatékony intézkedéseket foganatosítottunk a szárazság sújtotta vidékek megsegítésére, az elemzések azt bizonyítják, hogy a gyenge szövetkezetek problémáit az eddiginél alaposabban kell megoldani, jelenleg a következő Intézkedésekre helyezzük a fő súlyt: • A gyenge szövetkezetek káderekkel történő megerősítése elsőrendű feladat. Ezért ezekben a szövetkezetekben a szakkáderek kiválasztására nagy gondot fordítunk. Biztosítjuk, hogy a káderkérdéssel a következő évzáró taggyűlés is alaposan foglalkozzon. • A gyenge szövetkezetek stagnálása okait azzal is igyekszünk eltávolítani, hogy a termelési tervek teljesítéséhez szükséges anyagiak elosztásánál előnyben részesítjük őket és a termelés összetételének megváltoztatását is elfogadjuk, ha azzal megteremtik a gazdasági eredmények megjavításának kedvező feltételeit. A márciusi plénumon más ágazatok is konkrét feladatokat kaptak. Az utóbbi Időben részben megjavult a mezőgazdasági gépek és a traktorok minősége, jobb a szerkezeti megoldásuk. Mezőgazdasági üzemeink szívesen vásárolnak olyan kiváló gépeket, mint például a jiCíni Agrostrojban a Suchý elvtárs kolektívája által készített háromsoros fejvágó répakombájn, a jól bevált fejőautomaták, a burgonyaszedők és más gépek. Ám több mezőgazdasági géppel kapcsolatban sok a megjegyzés. Gyakran mind a gépek anyagában, mind a kivitelezésben sok a fogyatékosság. Nem dicsérhető például az ekevasak, fogaskerekek stb. minősége. A brnói vásáron a brandysi gépgyárban készült PzS 50 jelzésű, nagy űrtartalmú szállítókocsi a rossz minőség példája volt. A gépek minőségében és a fejlesz tés lassúságában tapasztalható fogya tékosságok némelyikéért a Földművelésügyi Minisztérium ts felelős. A jövőben a követelményeket gondosabban fogjuk mérlegelni, hogy sem a gépfejlesztéssel, sem az anyaggal ns hazardírozzunk. Ugyanakkor -avulási kell elérnünk a gépek karbantartásé ban és fokozni kell a gépek kezelői nek szakképzettségét. Komoly fogyatékosságod 'ordulnak elő a Nehézgépipari Minisztérium üzemeiben is, mind a gépek, mind a technikai berendezések szállításával kapcsolatban. Az olomouci Sigma például a kormány által elfogadott és ellenőrzött akció után sem teljesíti rendesen a szivattyútelepek szállítási és szerelési tervét. Az Idén a délmorvaországi kerületben a Krhovice— Hevlíni szakaszon emiatt maradt el 3300 hektár föld öntözése ós 500 hektár földet nem öntözhettek a Vágselylye—

Kollárovo nagy kiterjedésű öntözőrendszer keretében. Az idei tapasztalatok alapján a mezőgazdasági gépek alkatrészellátása is állandó figyelmet érdemel. A mezőgazdasággal szemben az építőipar sem teljesítette feladatait. A mezőgazdasági üzemek bírálják a tégla és az épületelemek minőségét is A termelőüzemek a cementből készült feldőlapok, csövek és egyéb anyagok termelésében nem teljesítik kötelességüket. Az idén a műtrágyaszállítást sem teljesítették a mezőgazdasági üzemek szükséglete szerint. Főképp a nitrogénes műtrágyák gyártása fogyatékos. A mezőgazdaság jelenlegi fejlődé sét — folytatta J. Burian elvtárs — a növénytermesztés fejlesztésének lemaradása jellemzi. Ezért az 1965. évi tervben az első helyre növénytermesztés fejlesztése és a takarmányalap kerül s az ezzel összefüggő kérdések, mint például valamennyi földterület tökéletes kihasználása, a réteken és a legelőkön a termelés lényeges növelése, a gabonatermesztés bővítése, a hektárhozamok fokozása és a betakarítási veszteségek csökkentése. A társadalmi szükséglettel összhangban a terv szerint az idén várható eredményekhez viszonyítva megközelítőleg 4 százalékkal növeljük az árutermelést. Ez a növekedés, amint ezt az 1963. évi eredmények is mutatják, elérhető ós társadalmi szempontból szükséges. 1965-ben a teljes termelésből az árutermelés részará nya 51,9 százalékra növekszik. A terv szerint gabonából 45 000, burgonyá ból 20 000, cukorrépából 138 000 ton návul többet vásárolunk fel, mint az Idén. Feltételezzük, hogy 94,2 millió liter tejjel és 100 millió tojással többet vásárolunk fel az Idei mennyiségnél. A mezőgazdasági termelés jövő évi tervezett fejlesztését anyagi-műszaki szempontból kielégítően biztosítjuk. A növénytermesztés feltételezett növelésére mezőgazdaságunknak tiszta tápértékben, hektáronként 115,8 kg műtrágyát kell kapnia. 1964-hez hasonlóan 1965-ben mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben tovább fokozódik a kemizálás színvonala. A beruházási építkezések tervében azt a célt követjük, hogy a szakosított nagyüzemi termelés kialakításának célszerű alapjait hozzuk létre. Természetes azonban, hogy népgazdaságunk lehetőségeiből indulunk ki. A beruházási építkezésekre tervezett 5,53 milliárd korona 62,7 százalékát a növénytermesztés, 20,1 százalékát az állattenyésztés és kb. 17 százalékát a mezőgazdaság többi ágazatának fejlesztésére fogjuk fordítani. Az említett elosztás megfelel annak a népgazdasági fő célnak, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében — mint alapvető tényezőt — előnyben részesítjük a növénytermesztést. 1965-ben 16 216 traktort, 27 170 pótkocsit, 1040 tehergépkocsit, 3250 gabonakombájnt, 1200 rendvágót és további gépeket és berendezéseket kap mezőgazdaságunk, nem kevesebb min! 2 milliárd 394 millió korona értékben, ami 14,3 százalékkal több az ideinél. Ezekkel a gépekkel és berendezésekkel elsősorban az egyes termelési folyamatokat akarjuk konkretizálni, s egyúttal bővítjük a termelésben a nagyüzemi technológiát. A párt Központi Bizottsága és a kormány döntése értelmében 1964— 65-ben újabb intézkedésekkel fokozzuk a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségét, hogy a termelés döntő szakaszain biztosítsuk a tervezett fejlődést. Így például 1965-ben is takarmányjuttatásban részesülnek azok a szövetkezetek, amelyek terven felül is adnak el tejet a közellátásnak. Az üszőnevelés iránti érdeklődés fokozása céljából a továbbtartásra eladott valamennyi üszőre 80 kg abrakot kap a mezőgazdasági üzem. A sertésnevelésben elegendő malac biztosítását szolgálja az az intézkedés, mely szerint a január l-től június 30-ig a felvásárlóüzemeknek eladott malacokra 20 kg abrakot kap a szövetkezet. A szárazság sújtotta körzetekben az 1964. december l-től 1965. március 31ig megfiadzott kocákra 350 kg takarmányt juttatnak a mezőgazdasági üzemnek. Lehetőségeinkből — beleértve az állami alapokból eddig nyújtott segítséget, az újabb Intézkedéseket, sőt a szövetkezetek közti elvtársi segítséget — jelenleg ennyire telik. A jövő évre a tervfelbontást már az új tervezési módszer szerint végezzük. A mezőgazdasági üzemek kezdeményezése fokozásának érdekében a tervfelbontást lényegesen egyszerűsítettük. Az új módszer bevezetésével kapcsolatban a mezőgazdasági üzemek már most pozitívan értékelik azt, hogy a kormány még júliusban jóváhagyta a következő évi tervet és az eddigi gyakorlattól eltérően egyszerűsítette a tervezés módját, mellőzve a részletes tervfelbontást területre, hektárhozamra, az állatállomány számára és hasznosságára vonatkozóan. Hasonlóképpen pozitívan értékelik a termelési igazgatóság bővített Jogkörét, mely szerint az illetékes szervnek egyes termékekből lehetősége van az árutermelés terjedelmének megváltoztatására. Természetesen a termelési terv teljesítése szempontjából a mezőgazdasági üzemekre ezzel nem kisebb, hanem felelősségteljesebb feladat hárul. Az 1966. évi állami terv előkészítése során a CiKP Központi Bizottsága elnökségének ülésén elfogadott irányelvekkel összhangban a jövő évi tapasztalatok alapján tovább bővítjük a mezőgazdasági üzemek alkotó hozzájárulását. A termőterület gazdaságos kihasználásáért A mezőgazdasági termelés eredményeinek növelése érdekében meg kell tanulnunk gazdálkodni a termőterülettel. Ez ma már elengedhetetlen követelmény, és még éppen elég behozüivaló van ezen a téren is. Pártunk Központi Bizottsága múlt év szeptemberében hozott határozatának hiányos teljesítése is erre mutat rá. Az elmúlt év folyamán 168 000 hektár kihasználatlan termőterületet tártunk fel, de a befejezés előtt álló gazdasági évben ennek csak a fele hozott némi termést. A jövő gazdasági évben azonban már el kell érnünk, hogy a feltárt gazdasági terület egészén szakszerű gazdálkodás folyjon, kivéve j azokat a területeket, amelyeken a termelés különlegesen nagy befektetéseket igényelne. Úgyszintén vissza kell adni eredeti küldetésének azokat a területeket, amelyeket jogtalanul kisajátítottak és erdősítettek. Annak ls tudatában vagyunk, hogy minden feltárt vagy delimitált terület nem változtatható azonnal szántóterületté. A termőterület gazdaságos kihasználása azonban azt is jelenti, hogy ismételt termővé tétele útján magas hozamú rétet vagy jó legelő! nyerünk, tehát minden talajfajtát arra hasznosítunk, amire a legjobban megfelel. Példaképpen a poprádi járásból a mengušovcei szövetkezetet említeném: legelőik termővé tételével az egy hektárrá eső szénatermést tizenkét méterinázsáról negyvenre nö vélték. És bár ezek a munkálatok nagy befektetési Igényeltek [hatezer korona egy hektárra), a költségek rövid néhány esztendő alatt megtérülnek A tachovi, chebi és Karlovy Va ry-i járások is szép eredményeket ér lek el a legelők és rétek rendezésé ben. A termelési Igazgatóságok dolgozói val már ismertettük a tachovi járás eredményeit: A rekultivációs és agglomerációs munkálatokat a termelés tu dományos rendszerét kutató intézet segítségével szervezték meg Gépest tett talajrendezö brigádokat szerveztek, s ezeket a legkorszerűbb gépekkel látták el. Az állandósított brigádok munkájában az a legértékesebb, hogy általuk a talajrendezés rendszeres, mindennapi munkává válik, s megszűnik egyszeri akció lenni. Tapasztalataikat ts ezért igyekeztünk továbbítani, mert a gépesített talajjavító brigádok állandósítását elengedhetetlennek tartjuk. A brigádokat egész éven rendszeres feladatokkal kell megbíznunk, s munkájukhoz igénybe kell venni a gépállomások és a talajjavító szövetkezetek kapacitásait ís. E feladatok teljesítésében abból kell kiindulni, hogy a következő gazdasági évben már minden, eddig még kihasználatlan területet művelés alá kell venni. Október végéig már 289 állandó gépesített talajjavító brigád létesült az országban, s ezek öszszesen 19 000 hektár földterület gondozását vállalták. A tachovi tapasztalatokon kívül érdemes megismerkedni még a CKD Praha és más üzemek brigádjainak kezdeményezésével, amelyek a határmenti mezőgazdasági üzemeket segítették kí a talajjavítási munkálatokban. Munkájuknak annál inkább is örülünk, h?gy eredményeikből mások is okulhatnak és tapasztalataikat bizonyára hasznosítani is fogják. Miben áll az üzemek segítsége? Az Ipari üzemek a mezőgazdaság termelőüzemeinek a talaj javítási munkák elvégzéséhez munkaerőt és műszaki segítséget biztosítanak. A mezőgazdasági szakemberek szakszerű vezetésével a közvetlen segítség is gyümölrsözö lehet, de még ennél is számottevőbb a hozzájárulás a munkálatokkal kapcsolatos gazdasági épületek, utak és egyéb létesítmények felépítésében. Az ilyen segítség eredményeképpen a brigádosok letelepednek a határszélen, örök foglalkozásul választják a mezőgazdaságot. A CKD Praha üzemi brigádjából máris hét család maradt a határszélen és huszonhárom dolgozó az idény végéig a mezőgazdaságban marad. A határmentének kevésbé lakott részein a talajrendezést a határmentí földművesszövetkezetek és más mezőgazdasági üzemek összefogása, együttműködése ís előmozdíthatja, de az erre irányuló megállapodást hosszú lejáratú szerződésekben kell rögzíteni. Jó tapasztalatokat szereztek e téren a dél-morvaországi kerületben és ez együttműködés eredményesen bontakozik ki a nyugat-csehországi kerületben ahol egyedül a domažlicei járásbói eddig kilenc mezőgazdasági termelőüzem kötött együttműködési szerződést. A termőterület gazdaságos kihasználásáról beszélve a talajtáperő növeléséhez szükséges eszközökről sem szabad megfeledkeznünk. Sem ipari, sem pedig szerves trágyából nem áll annyi a rendelkezésünkre, hogy a követelményeknek eleget tudnánk tenni. Az egyesúly helyreállítása céljából ki kell használnunk minden olyan hulladékot, amely növelheti a talaj táperejét. Sok esetben helyben, vagy a közeli környéken is találunk ilyen nyersanyagot. Az ezirányú törekvések támogatására a kormány határozatot fogadott el a városi és ipari hulladék trágyázásra történő felhasználásáról. A városi és ipari szenny mennyiségéről és forrásairól a mezőgazdasági termelési igazgatóságok már áttekintést szereztek. Ez év szeptember végéig 576 szerződést kötöttek az ipari hulladék kihasználásáról a mezőgazdaságban. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban azt ls elmondhatjuk, hogy a szerződéseket nem mindenütt teljesitik következetesen. Így elsosorban gondot okoz a hulladékanyag szállítása. Az ís előfordul, hogy azt az ipari üzemek nem hajlandók díjmentesen a mezőgazdasági termelőüzemek rendelkezésére bocsátani. Nem lenne hiábavaló dolog végre már ebben is rendet teremteni. A salétromot tartalmazó hulladék alkalmazásának értékelése már meg(Folytatás a 8. oldalon) 1984. november 25. * ÜJ SZŐ 5