Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-24 / 327. szám, kedd

Az 1965-ös népgazdaságfejlesztési terv (Folytatás az 5. oldalról) A2 új termelési kapacitások élőké szitésének és jóváhagyásának fogya­tékosságai többnyire hosszá évek múl­va bosszulják meg magukat. így pél­dául a líšeni traktorgyár építkezési terveinek hiányos elkészítése, továb­bá a beruházási feladatnak a szüksé ges műszaki-technológiai adatokat nélkülöző, nem komplex kidolgozása következtében 65 millió koronával túllépték a tervezett beruházási költ­séget és minden traktortípust lénye­gesen drágábban állítanak elő, mint ahogy a tervekben megszabott felső határ engedélyezi. Ezek a példák nemcsak az irányí­tásalacsonyszínvonaláról és a fegye­lem hiányáról tanúskodnak, hanem arról is, hogy gazdaságunk potenciá­lis tartalékokkal rendelkezik. Mind­ez bizonyítja, hogy a munkafegyelem megszilárdításával, a munka tökéle­tesítésével azonnal, távlati beruházá­sok nélkül is növelhetjük gazdasá­gunk hatékonyságát. Nap nap után találkozunk ezekkel a kérdésekkel, amelyeket megoldhatnánk, és a hi­bákat aránylag gyorsan helyrehozhat nánk, ha következetesebben és lelki ismeretesebben járnánk el. Ilyen fo gyatékosságok megoldásánál nem használjuk ki eléggé lehetőségei n kel. s ugyanakkor a másik oldalon túlbe­csüljük a társadalom erejét Erről ta­núskodik, hogy számos megfelelőkép­pen elő nem készített beruházási akciót szeretnének bevenni az 1965. évi tervbe. Mit tegyünk a jövő évi terv teljesítéséért Gazdaságunk néhány területét em­lítettem, ahol a jövő esztendőben igényes műszaki-gazdasági és szerve­ző tevékenység kibontakoztatása vár ránk. Tudjuk, hogy nehézségek, fo­gyatékosságok holnap is lesznek, s ezeket íziben nem tudjuk kiküszö­bölni. Óriási értékekkel rendelkezünk azonban, amelyeket társadalmunk fel­használhat. Tőlünk, a gazdasági ap­parátus szakavatott munkájától, a párt és a szakszervezet hatékony po­litikai tevékenységétől függ ennek a feladatnak helyes megértése, megva­lósításának módja, mindannak eltávo­lítása, ami utunkban áll. Ezután, kö­vetve a legjobb üzemek, szocialista munkabrigádok és az élenjáró éssze­rüsítök példáját, meggondoltan és cél­tudatosan hozzáláthatunk a tömeg­mozgalom kibontakoztatásához. A kormány és szervei, a miniszté­riumok és a kerületi nemzeti bizott­ságok kidolgozzák az exportfel-adatok lehető legnagyobbmérvü túlszárnyalá­sának programját, gondoskodva a ki­vitel megfelelő összetételéről, főleg a gépiparban, a közszükségleti iparban és a kohászatban. Ugyanakkor meggyorsítják a hiány­cikkek gyártási programját, gondos­kodnak arról, hogy a belkereskede­lem több árucikket és minőségen fe­lüli árut kapjon. A legtöbb ipari minisztériumban a nyerstermelés eddigi rendkívül pon­tatlan mutatója helyett a munkater­melékenység növelésének és a bér­alapok merítésének feladatait új, pon­tosabb mutatók határozzák meg. Szá­molunk azzal, hogy az új mutatókkal kapcsolatba hozott anyagi érdekeltség azoknak a helytelen irányzatoknak a gyengüléséhez vezet, amelyek a nyers­termelés mutatója idején megnyilvá­nultak. Ilyen kedvezőtlen jelenség volt többek között az, hogy főleg anyagigényes gyártmányok előállítá­sára, a kooperálás célszerűtlen bőví­tésére stb. törekedtek. Egyes minisztériumok azzal a lehe­tőséggel Is rendelkeznek, hogy csök­kentsék az alájuk rendelt egységekre felbontott direktmutatók számát, ami­lyen például az alkalmazottak száma, mégpedig úgy, hogy a minisztériumok más úton-módon biztosítsák az állami terv feladatainak teljesítését. Ennek az intézkedésnek elsősorban az a cél­ja. hogy a termelési-gazdasági egysé­gek jobban érdekeltek legyenek a munkaerők megtakarításában. E téren az anyagi érdekeltség növe­lése céljából 1965-ben lehetségessé vált a béralapok viszonylagosan meg­takarított összegének felhasználása a vállalati gazdasági eredményekért já­ró jutalmak kifizetésére, amennyiben a béralap merítése az új, pontosabb mutatóktól függ. A vállalatoknak a tervteljesítés fo­lyamatában, a termelés megszervezé­sének tökéletesítésével párhuzamosan törődniük kell azzal is, hogy tovább növekedjék a szakmány- és az ak kordbér részaránya. A bérek tervében 180 millió koro­nával számolunk, hogy a termelési és a szállítási szervezetek dolgozóit na­gyobb kezdeményezésre serkentsük a beruházási építkezős, a külkereskede­lem, a belkereskedelem és a mező­gazdaság feladatainak teljesítésében A beruházások szakaszán prémium •és jutalom jár elsősorban a műszaki­gazdasági mutatók rendkívül jelentős tökéletesítéséért, a világszínvonalat jelző mutatók eléréséért, illetve túl­szárnyalásáért, a társadalmi munka lelentős megtakarításáért. Elmélyítjük az anyagi érdekeltséget az építkezési feladatok teljesítésében, mivel az építkezések gyors és hibátlan átadása alapvető jelentőségű a népgazdaság to­vábbi fejlesztése szempontjából. Növeltük ezért az illetékes minisztériumok juta­lumalapiát és küiönalapot hoztunk lét­re, amelyet a beruházási építkezés álla­mi bizottsága elsősorban a gazdaság fejlesztése szempontjából legfontosabb építkezéseken fog felhasználni a felada­tok operatív biztpsítása és megoldása céljából. Az 1964. évi jó tapasztalatok alapján továbbra is érvényes az az intézkedés, amely a termelés és a külkereskedelem dolgozóit fokozott mértékben anyagilag érdekeltté teszi a külkereskedelem ered­ményeiben. Erre a célra 1985-ben meg­felelő eszközöket fordítunk. Az egyes ágazatok és a külkereskedelem közti kapcsolat megjavítását szolgáló vállalati érdekeltség elmélyítése során a jövő esztendőben bevezetjük a szállító és át­vevő minisztériumok anyag; érdekeltsé­gének új formáját. Ennek lényege, hogy megkülönböztetett nagyságú deviza-része­sedés illeti meg őket, főleg nagyobb exportfeladatok vállalásáért, a külkeres­kedelemhez való viszonyulásuk mennyi­ségi és minőségi tükéletesítésééri. az új, haladó gyártmányok kivitele részarányé nak fokozáséért — főleg rendkívül jöve­delmező kivitelről van szó — a deviza­igényes gyártmányok behozatalának csökkentéséért stb. A belkereskedelemben eszközöket for­dítunk az anyagi érdekeltség fukozására a belföldi piacra kerülő gyártmányok előállításában. Főleg a műszaki és divat­újdonságok, a minőségen felüli árucik kek. valamint funtos hiánycikkek leszál­lításának biztosításáról van szó. Az 1965. évi tervben megfelelő eszkö­zöket fordítunk a növénytermesztési színvonal emelésére, az előző három esz­tendőben elért színvonalhoz viszonyítva, továbbá az előző évhez viszonyítva az állattenyésztési termelés fokozásáért já­ró prémiumokra. Az anyagi érdekeltség így arra fog ösztönözni, hogy növeljék a hektárhozamokat és fokozzák az ál lattenyésztési termelés hasznát. A kormány és minden központi szerv- összhangban a párt Központi Bizottságának határozatával — a ter­melő vállalatokat arra fogja ösztö­nözni, hogy jövedelmezőbbé tegyék egyes gyártmányok előállítását és egész ágazatokat is, ami a népgazda­ság hatékonysága növelésének egyik legcélravezetőbb módja, s létrehozza az irányítás új rendszerére való át­menet feltételeit. Teljes mértékben igazodni, fogunk ahhoz az alapelvhez, hogy 1965^ben csak Olyan építkezésekhez fogunk, amelyeket műszakilag előkészítettek, gazdaságilag megindokoltak és növel­ni fogják a hatékonyságot. Ugyanak­kor a további években tökéletesítjük a beruházási építkezés előkészítésé­nek műszaki-gazdasági munkálatait, jobban kihasználjuk a meglevő álló­alapokat és az építkezés előkészíté­séből maradéktalanul kizárjuk a szubjektív és helyi érdekeket. Műszaki politikánkban az eszközö­ket korlátozott számú kutatási és fej­lesztési munkálatra összpontosítjuk, főleg ott, ahol hagyományaink van­nak, és megfelelő feltételekkel ren­delkezünk a világszínvonal elérésé­hez. Intézkedéseink összhangban áll­nak majd a termelés és a kutatás szakosításával a KGST keretében. Az eszközöket összpontosítjuk továbbra a termelési vonalak, az üzemrészle­gek és az üzemek komplex korszerű­sítésének előkészítésére, valamint gyártmányaink műszaki színvonalának emelésére. A korszerűsítésre fordított eszközö­ket elsősorban oda összpontosítjuk, ahol viszonylagosan sok a munkaerő s ahol a befektetés a lehető legna­gyobb nyereséggel a legrövidebb időn belül megtérül. A külkereskedelemben lehetőség nyílik a gyártási engedélyek, a gépek és a berendezés megvásárlására, hogy emeljük termelésünk műszaki színvo­nalát, de korlátozzuk a nyersanyag behozatalt, minden olyan esetben, ahol az elemzés kimutatja indokolat­lanságát. E feladatok teljesítésére a kormány konkrét intézkedéseket dolgoz ki A miniszterek, a többi központi hiva­tal vezetői és a kerületi nemzeti bi­zottságok tanácsai gondoskodnak az intézkedések alkalmazásáról a minisz­tériumok keretében, és a termelési­gazdasági egységekben. Konkrét prog­ramokat dolgoznak ki, amelyek a dol­gozók igyekezetét minden szakaszon a termelés jövedelmezőségének foko­zására irányítják. Ennek a szellemnek kell áthatnia hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 20. évfordulójára indi tott szocialista munkaversenyt is. E feladatok valóra váltása megkí­vánja a párt, a szakszervezet és a CSISZ minden fokozatú szervének ás szervezetének sokoldalú támogatását. A jövő esztendőben fontos intézke­déseket dolgozunk ki és foganatos! tunk azzal a céllal, hogy tökéletesít sük népgazdaságunk terv szerinti irá­nyításának rendszerét. Ezekkel a kérdésekkel részletesen loglalkőzni fog a CSKP KB ülése, de hz 1965. évi népgazdaságfejlesztési terv jóváhagyásával kapcsolatban rá kell mutatni annak szükségességére, hogy az új intézkedések alkalmazásá­nak előkészítését egybe kell kapcsol nunk a tervteljesítés biztosításával. Az 1965. évi terv teljesítésére ugyanis az irányítás és a tervezés új alapél veinek előkészítésével és alkalmazá­sával egyidőben kerül sor. 1965-ben részletesen, módszertani utasítások és más részletnormák for­májában kidolgozzuk az irányítás és a tervezés új alapelveit, és megismer­tetjük ;óket a gazdasági dolgozók szé­les körével. Ugyanakkor már 1965-re vonatko­zóan számos részleges módosítást fo­gadtunk el, hogy rugalmasabbá te­gyük a terv teljesítését és ellenőrzé­sét Bővítettük a miniszterek, a köz­ponti szervek vezetőinek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak jog­körét, a tervek módosításában és a felbontás során, valamint a tartalé­kok kialakításában. 1965-ben első íz ben elmarad a terv év eleji pontosab­bá tételének munkaszakasza. Ellenkezőleg, éppen a fent említett okok miatt a központban éppúgy, iuint a termelési-gazdasági egységek­bán nagyon figyelmesen egybe kell hangolni az egyes üzemek fejlődését, s az irányítás egyes fokain a munkát következetesen alkotó módon és rend­sz f; re se n úgy kell megszervezni, hogy a terv teljesítésében kibontakozŐdjék a dolgozók kezdeményezése. A minisztériumokra és a vállalatokra 1365-ben a következő feladatok várnak: a) Az irányítás új rendszerének elő­készítésében és alkalmazásában rendet kell teremteniük a termelési-gazdasági egységek valamennyi fajtájú normájában, amelyek minden eddigi határozat elle­nere többnyire még mindig nem képezik az irányítás és a tervezés eszközét. A minisztériumok többsége ugyan kidol­gozta a műszaki-gazdasági normák beve­zetésének és alkalmazásának irányelveit, de ezeket az irányelveket gyakran nem veszik tekintetbe. Tökéletesiieni kell to vábbá a tervezési mérlegek elkészítését, fokozva megbízhatóságukat, tekintetbe véve elsősorban a tervezés és a rugal­masabb áralakítás szükségleteit. b) Az irányítás valamennyi fokán részletesen ki kell dolgozniuk az irányi tás új rendszerét, s ugyanakkor szünte­len kísérletek során kutatniuk kell meg­valósításának legcélravezetőbb formáit. Gondoskodniuk kell, hogy ezeket a for mákat mind több üzem átvegye. A ter­melési-gazdasági egységekben és az új szakági igazgatóságokon meg kell terem­teni az új rendszer bevezetésének szer­vezeti, káder- és műszaki feltételeit. Egyben gondoskodni kell arról, hogy az új szervek részt vállaljanak az 1966. évi és az 1970-ig szóló távlati terv előké­szítéséből. n) A párt-, a gazdasági és a szakszer vezeti aktívát sokoldalúan tájékoztassák az irányítás és a tervezés alapvető kér­déseiről s így felkészítsék az aktívát az új alapelvek következetes gyakorlati al­kalmazására. A népgazdaság jövő évi fejlesztése kiindulási alapja lesz az 1970-ig szóló távlati tervnek. A jövő esztendő to­vábbi lépést jelent majd a CSKP XII. kongresszusán elfogadott irányelvek megvalósításának útján. Ezért mara­déktalanul gondoskodjunk a jövő évi terv teljesítéséről. Ez konkrét szerve­zést és az Irányítás minden fokán a problémák felelősségteljes megoldá­sát követeli meg. A párt az 1965. évi terv jóváhagyá­sával dolgozóink elé terjeszti azokat a célkitűzéseket, amelyeket a jövő év­ben akarunk elérni. Dolgozóink meg­értik, hogy a gazdaság fejlesztése biztosítja elsősorban életszínvonalunk emelkedését. Ezért törekedni fogunk a terv teljesítésére és túlszárnyalásá­ra. Törekvésünk annál szorgosabb lesz, minél jobban és nyíltabban meg­magyarázzuk nekik fejlődésünk e sza­kaszának problémáit. A tervet ezután szívügyüknek fogják tartani. A gya­korlat már számtalanszor igazolta, hogy dolgozó népünk óriási feladatok teljesítésére képes, ha helyességükről és szükségszerűségükről meggyőző­dött. Társadalmunk gazdagsága — ez fej­lett gazdaságunk és főleg munká­saink, műszaki dolgozóink, földműve­seink és más dolgozóink mély isme­retei, nagy tapasztalatai Ezzel az ér­tékkel élnünk kell, mert ez nagy problémáink megoldásának alapvető feltétele. Tavaly aránylag nehéz gazdasági helyzetbe kerültünk. Sikerüli túljut nunk az 1963-as esztendő egy helyben upogásán és ez idén újra növeltük a társadalmi termelést. Ez inegbízha tó záloga annak, hogy tovább fejlesz szűk a népgazdaságban felülkereke­dett kedvező jelenségeket. Ennek biz­tosítéka elsősorban a munkásosztály­nak, a szövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek áldozatkészsége, va­lamint pártunk, amelynek vezetésével valóra váltjuk a jövő esztendő felada tait. Üdvözlő táviratok (ČTK) — Antonín Novotný, köztár­saságunk elnökének címére további üdvözlő táviratok érkeztek újrameg­választása alkalmából. Üdvözlő táv­iratot' küldött dr. Szarvapalli Rádha­krisnan, az Indiai Köztársaság elnöke, Zalman Shazar izraeli elnök, Moliam­mad Khan, Pakisztán elnöke, Kon­stantin görög király, El Khatim El Klialifa szudáni miniszterelnök és Amin Hafez, a Szíriai Arab Köztársa­ság elnöki tanácsának elnöke. Csehszlovák-lengyel bizottság ülésezik Prágában (ČTK) — Prágában tegnap kezdő­dött a szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó cseh—lengyel bizottság második ülése, amelyen az előzetes megbeszéléseken elfogadott intézke­dések gyakorlati alkalmazásáról tár­gyaltak a szociális biztosítást illető­en Csehszlovákia és a lengyel Nép­köztársaság között, valamint a továb­bi együttműködésről ezen a téren. A lengyel kormányküldöttséget Alekszandcr Burski, a munka és a munkabérek kérdéseivel foglalkozó bizottság elnöke vezeti, a csehszlo­vák küldöttség vezetője Michal Štan­cel, az Állami Szociális Biztosító Hi­vatal vezetője. Fogadás (ČTK) 1 — Jozef Kríi, az SZNT al­elnöke tegnap délelőtt fogadta a Sajtóértekezlet a jugoszláv nagykövettel (ČTK) — A jugoszláv államünnep (november 29.) és a jugoszláv Kom­munisták Szövetségének közelgő kongresszusa alkalmából tegnap Prá­gában az Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium klubjában sajtóértekez­letet adott Nikola Vujanovics, Jugo­szlávia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A nagykövet tájékoztatta az újság­írókat a felszabadulás óta hazájában végbement óriási belpolitikai változá­sodról. Hála a nagyfokú iparosításnak — emelte ki a nagykövet — az ipar leLt a jugoszláv népgazdaság vezető ágazata. Ezután, -ecsetelte hazájának mező­gazdasági viszonyait, majd külpoliti­kai kérdésekre tprt át. Az utóbbiak­kal kapcsolatban hangsúlyozta, Tito elnök tervbevett jövő évi látogatása nemcsak országaink népének barátsá­gát fogja elmélyíteni, hanem hozzá­járul a világ haladó szellemű erői egységének megszilárdításához is. ENSZ szimpózium Prágában (ČTK) — Az állatok fiziológiájá­ban és táplálkozásában felhasználható radioizotópokról tárgyalnak Prágában november 23-a és 27-e között a Bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ENSZ mezőgazdasági és táplál­kozási szervezete által közösen rende­zett nemzetközi szimpóziumon. Lopások az önkiszolgáló , boltokban (CTK) — Az önkiszolgáló boltokban egyre több tolvajt lepleznek le. Erről, vagyis a pénztári hiányok egyik oká­ról, beszélt a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója néhány bolt vezetőjével. A beszélgetés során kiderült, hogy a polcokról eltűnő áru naponta átlag 300 koronát tesz ki. Jellemző, hogy a legtöbb esetben nem a létfenntar­táshoz szükséges élelmisaerek tűnnek el. hanem elsősorban kávé, csokoládé, szeszesitalok, csemegeáru. Ésami gya­kori meglepetés: a legtöbbször jól kereső egyének akarnak ily módon „segíteni" magukon. Sok helyütt az iskolás gyermekeket kapják rajta a tolvajláson. A tapasz­talat azt is bizonyította, hogy főként a forgalmas helyeken levő önkiszol­gáló boltokban gyakoriak a lopások. Érdekes megjegyezni, hogy a nagyobb lopások kivizsgálásakor bebizonyoso­dott a házkutatás alkalmával, hogy a tettes ujjal nagyon ragadósak a mun­kahelyén ls. A sajtókonferencián arról is beszá inol'ak. hogy ebben vagy abban a vá rusban hogyan igyekeznek megelőzni a lopást. Halottunk olyan önkiszolgá ló boltról, ahol a vásárlóknak a bejá ratnál kell hagy/iiuk táskájukat, akta­táskájukat, „cekkerüket", stb., s csak a vásárló kosarakkal léphetnek a pol­cokhoz. Persze, ezt csak kisebb for­galmú boltokban lehet megvalósítani. A megelőzés egyik módszere lenne az is, hogy a tetteseket az eddiginél na­gyobb megrovásban, büntetésben ré­szesítenék: KGST légiforgalmi tagozata állandó bizottsága küldöttségének vezetőit. A szekció ezekben a napokban ülé­sezik Bratislavában. Elnöke, Jevge­nyij FJodorovics Logiuov vezetésével a küldöttség szívélyes beszélgetést folytatott J. Krížzsel, az SZNT alel­nökével. Csehszlovák—vietnami tárgyalás (ČTK) — Tegnap Prágában' meg­kezdődtek a tárgyalások az 1965. évi csehszlovák—vietnami árucseréről szóló jegyzőkönyvről. A VDK küldöttségének veze­tője Hnang Van Diem. a viet­nami külkereskedelmi miniszter he­lyettese, a csehszlovák küldöttséget Jan Poula, a külkereskedelmi minisz­ter helyetese vezeti. VolQSzolíiQk o bíroiofro „A Nyugat-szlovákiai KNB, vala­mint a komáromi JNB iskola- és kulturálisiigyi szakbizottsága fog­lalkozott a dunaradványiak pana­szaival — írja szerkesztőségünk­nek L a n c z József elvtárs, a komáromi JNB iskola- és kulturá­lisiigyi szakbizottságának elnöke. A radványi iskola valóban rnssz állapotban van, de új iskolát nem építhetünk, mivel három kilomé­ternyire, Dunamocson épül a kor­szerű, kilencoszíályos iskola. Ide járnak majd a radványi felsőbb osz­tályok is. Náluk csak az alsó há­rom osztály marad. De így is szük­séges az iskola átépítése, hogy há­rom tanteremben taníthassanak ás megszűnjön a kétműszakos tanítás. Az iskola és a tanítói lakás átépí­tésére eredetileg 100 000 koronát terveztünk. Ezt az összeget a KNB jóváhagyásával 230 000 koronára emeljük. Az építkezési munkálato­kat még jövő évben elvégezzük. Reméljük, hogy intézkedésünk ki­elégíti a dunaradványiak igényeit." Ez férfias szó! Kfadno célba éri (CTK) — A kladnői kőszénbányák építői tegnap teljesítették egész évi tervüket. Bz év végéig azonban még 8 700 000 korona értékű munkát akar­nak végezni terven felül. - A terven felüli munkák között sze­repel például a Lotouš tárna kiépíté­se a kladnői körzetben, a rosicei kör­zetben pedig a František Bánya fejtő­tornyának felépítése, amelynek gép­házát 31 m-es magasságban helyezik el. TERVEN FELÜL Érsekújvár (koa) — Dolgos, szorgalmas emberek ,a lelédi szövet­kezet tagjai. Kötelezettségeiknek igyekeznek pontosan eleget tenni, ígéretüket, hogy a marhahús és a tojás évi eladási tervét még novem­berben -teljesítik, valóra váltották. Az év végéig terven felül 12 mázsa marhahúst, 27 000 tojást és 10 000 li­ter tejet adnak a közellátásnak. A szövetkezet tagjai így köszöntik ha­zánk felszabadulásának 20.. évfordu­lóját. * Armando Holzapfel-Alvarez chi­lei képviselő, a Radikális Párt veze­tő személyisége Berlinbe utazva megállt Csehszlovákiában és a chilei parlament nevében Lidice köz­ség részére rózsatöveket adott át a Ba­rátság és Béke "Ligete számára. Prágai tartózkodása alatt Holzapfel-Alvarez; fogadták a Külügyminisztériumban is. * Kurt Stoph-fal, az NDK anyagi tartalékai igazgatósága vezetőjével az élén NDK-beli küldöttség érkezeti Prágába tanulmányi látogatásra. A küldöttséget a ruzynéi repülőtéren Evžen Erban, az Állami Anyagi Tar­talékok igazgatóságának elnöke fo­gadta. * Václav Dávid külügyminiszter tegnap fogadta Dzsaveudra Narajana Singhet, a Nepáli Királyság rendkívü­li és meghatalmazott nagykövetét, aki kétéves csehszlovákiai megbízatása után visszatér hazájába. * Jozef Pufiik mérnök, vegyipari miniszter tegnap fogadta Francois Peugeot-ot, a francia gépipari és fémmegmunkáló ipari vállalkozók szövetségének elnökét. A miniszter és vendége a csehszlovák "^<ylpar és a francia gépipari válpr egyilttm'í ködésének lehef :--*g •(?« ilt. (JJ <?7Ó R * 1964 november 24.

Next

/
Thumbnails
Contents