Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-24 / 327. szám, kedd

Äz 1965-ös népgazdaságfejlesztési ter (Folytatás a 4. oldalról) A termelés nagyobb hatékonyságáért Ezzel kapcsolatban pártunk XII. kongresszusa határozataiban meg hagyta, hogy állandóan javítsuk az irányítási és az igazgatási apparátus munkájának minőségét és munkamód szereit, s tartsuk be a maximális ta . karékosságot. Mint ismeretes, a jelenlegi helyzet egyik okozója az irá nyitás formája —, mely a termelés és az emberek leegyszerűsített kap csolataiból indul ki —, a termelés irányításának, tervezésének és pénze lésének merev érvényesítése és az el osztás. Ezek a tényezők nem veszik figyelembe a gazdaság minőségi fej lesztésének boúyolult kérdéseit. Várható, hogy egyre élesebben öszszeiitköznek a régi. megszokott munkamódszerek az új munkamódszerekkel,hogy egyre élesebben szembekerülnek a konzervatív nézetek az új nézetekkel. Jól tudjuk, hogy a jelenlegi viszonyok kőzött a szocializmusért foly tátott konkrét harc — a beruházási építkezés nagy hatékonyságáért folytatott harcban, a túlméretezett beruházási építkezések felszámolására fo ganatosított intézkedésekben, az élő és a holtmunka megtakarításáért, az igényesebb gyártmányok termelésének gyors bevezetéséért, a szolgáltatások magas színvonaláért, a termelés ma gas hatékonyságáért folytatott harcban nyilvánul meg. Annak ellenére, hogy ezek a dolgok ismeretesek, az új terv elkészi tése és teljesítése során még mindig találkozunk túlzott beruházási igényekkel, tűrhetetlen nyomást gyakorolnak, hogy a beruházási építkező sek tervébe újabb építkezéseket vehessenek be; az irányítás valamennyi fokán több munkaerőt igényelnek, csökkentik a költségesség "mutatóit stb. E bonyolult kérdések elemzésekor olyan emberekkel is találkozunk, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi munkamódszereken egyáltalán nem kell változtatni Ezeknek az embereknek nyíltan meg kell mondanunk, és be jkell bizonyítanunk, hogy nincs Iga zuk, és hogy tudnunk, kell tanulni a múlt hibáibői is, el kell szakítanunk a kötelékeket, le kell térnünk a kitaposott útról — a szocializmus építésének problémáit alkotó módon oldjuk meg és fejlesszük a dolgozók kezdeményezését. Ugyanakkor vannak olyan emberek is, akik azt gondolják, hogy a készülő irányítási rend szer helyettük is megoldja a problé mákat, hogy az összes hibákat auto matikusan kiküszöböli. Ez ismét gaz dasági problémáink leegyszerűsítésé nek a megnyilvánulása, amit szintén határozottan vissza kell utasítanunk. Találékonyan a sajátos feltételek szerint kell a_ tárgyilagos feladatokat kitűznünk, meg kel] állapítanunk az utasítás határát és a feladatok ko molyságát, melyek teljesítését a szűk ségés gazdasági eszközökkel támogat juk A' dolgok túlbecsülése más dol gok rovására — igen ártalmas. Munkahelyén mindenki jól látja, hogy a hatékonyságért, a rentábilis termeiésér! a műszaki fejlesztésért s a szigorú gazdaságosságért folytatott harc lé nyegéhen a társadalmi szükséglettel szemben tanúsított régi és új hozzáállás közötti harc. Ezért értékelnünk kell azo kal a dolgozókat, akik ismereteikkel, a szocializmushoz való hűségükkel és ebből eredő bátorsággal s következetességgel — a nemtörődömség és könnyelműséggel szemben kiharcolták, hogy a prublémák megoldásához alkotó célzattal álljanak hozzá A pártnak éá a szakszervezetnek minden eszközzel arra kell törekednie, hogy a dolgozók az emlffett feladatokat megértsék, s hogy a fogyatékosságokkal szemben tanúsított elége detlenségük alkotó kezdeményezést valt son ki leküzdésükre. A gazdasági és az igazgatási apparátusnak le kell monda ni a kevásbé hatékony munkájáról, mely a túl gyakori értekezletekben és üres határozatokban nyilvánul meg. A tervteljesítés idei eredményei,arról győznek meg bennünket, hogy a párt Központi Bizottságának januári határozata nyomán fellendült á kezdeményezés — s jő eredményeket hoz. A nép gazdaság valamennyi ágazata — kivéve a mezőgazdaság növénytermelését — teljesíti és túlszárnyalja termelési leiadatait Az alkotó munkában példát mu tatnak bányászaink és kohászaink, akik az állami terven teliil maximális érté keket termeitek A hazai piac jó ellátása, valamint a kiviteli feladatok túlteljesítése az ipari dolgozók alkotó, kezdeményező munka járói tanúskodik A mezőgazdasagi dnl gozók is túlteljesítik a tervet — kivéve a tejtermelést — az állattenyésztési ter melésben Az ilyen eredményekkel gaz dálkodnl kell tudnunk, és szervezetten toVábbfrfie.szten

:in1c az irányítás szfnvo nalának javítására irányuló tevékcnvsé get, a gazdaság tervezésével és pénze lésével összetiiss ű munkát. Könvörtelen harcot kell folytatnunk a konzervativizmus ellen Ezzel utat nyitunk a munkások a parasztok és az ér telmiség széles körű kezdeményezésé Bek. _ Melyek a népgazdaság .hatékonysága növelésének kulcsproblémái, amelyekre a jövő, de az utána következő években is irányítani kell a dolgozók figyelmét? A CSKP Központi Bizottsága már több ször hangsúlyozta, hogy elsősorban a társadalmi munkatermelékenység növelé se, s a termelés és a kereskedelem mű szaki-gazdasági színvonalának növelése a fontos. Mem mondok semmi újat, de ismételten visszatérünk ugyanahhoz a problémához, új feltételek közepette új feladatukat tűzünk ki, olyan kérdések megoldását javasoljuk. amelyek erre megértek, amelyek fékezik további elő rehaladásunkat. Dolgozóinkkal megte remtjük a feltételeket az ország terme lőerőinek gyorsabb fejlődéséhez. Bizonyára mindnyájan egyetértünk abban, hogy a nyersanyag, tüzelő anyag, energia terén, valamint a ter melés megszervezésében, a termékek műszaki színvonalában és a gazdasó gi irányító szervek munkájában még rengeteg a tartalékunk. A szociális ta építés mindennapi feladatainak tel jesítésében a dolgozók újabb és újabb tapasztalatokkal, ismeretekkel gazda godnak, a feladatokkal együtt fejlőd nék ismereteik. Népünk szorgalmához és ügyességéhez nem fér kétség. Sok sok termékünk világhírű, és a világ minden táján szocialista köztársasá gunk fejlettségét hirdetik Ezt a fel becsülhetetlen tőkét nem szabad el veszítenünk. Ellenkezőleg, az új fel adatokkal összhangban minden téren jobban és átgondoltabban kamatoztatnunk kell. Meggyőződésünk, hogy a termelés és a kereskedelem hatékonysága, va lamint az egyes termékek, vállalatok és ágazatok rentabilitása szükségszerűen megköveteli a termelés műsza ki-gazdasági színvonalának emelését éppen most, amikor, a népgazdaság tervezésének és irányításának új rendszerét bevezetjük. Ez a tevékenység ! egyaránt érinti a munkások, meste í rek, műszakiak, mérnökök és mind j azok munkáját, akik az iparban, a i mezőgazdaságban, az építőiparban, a : közlekedésben, az iskolaügy és kul túra terén, a kutatóintézetekben és , tervező irodákban, az ipar és keres i kedelem irányító törzsgárdájában stb. dolgoznak. A tartalékok feltárása a terme lés és elosztás hatékonysága és ren tabilitása érdekében valamennyi dol gozó állandó feladata, bármilyen szakaszon dolgozzék is. Vegyük például a termelés szükségletét. Tudatában vagyunk annak, hogy ezt a tényezőt bizonyos fokig az ipa ri állőalapok növekedése, s ezzel egy idejűleg a leírások növekedése is be folyásolja. Tudjuk azt is, hogy az ipar struktúráját és műszaki színvonalát nem változtathatjuk njeg egyik nap rôl a másikra, holott éppen ez befolyásolja a nyersanyag-, a tüzelőanyag és az energia-szükségletet. Ám nem tagadhatjuk azt sem, hogy az aránylag magas anyagszükségletet az a törekvés is előidézte, hogy a termelés növekedését olyan termékek gyártásával akartuk biztosítánl, amelyek előállítása sok anyagot és kevés munkát igényel. Néhány vállalat még ma is tétovázik, bevezesse-e olyan termékek gyártását, amelyek előállí tása kevesebb anyagot, de több mim kát igényel. Attól félnek, hogy ezál tal csökken gyártmányuk ára, és csökken a munkatermelékenység is. Az energia, a tüzelőanyag, a nyersanyag és különféle anyagok beszerzé se — főképp ha behozatallal jutunk hozzá — mind költségesebb. Arról van tehát szó, hogy ezek szükségletét a műszakilag szükséges mennyi ségre csökkentsük. Az idén széles kö rű ellenőtzést végeztünk, hogy a szükséglet műszaki-gazdasági normáit megállapítsuk. Az ellenőrzés eredmé nyeit majd az elkövetkező év terv teljesítése folyamán hasznosítjuk. Az ellenőrzés tanulságait azonban tel kell használnunk a gyakorlatban, és a levont tanulság, alapján további szervezési intézkedéseket kell foga natosítaní. A vállalatok számára meg teremtettük a feltételeket: hogy ha a műszaki-gazdasági normák kereté ben az anyaggal, nyersanyaggal és energiával helyesen gazdálkodnak, és önköltségcsökkentést érnek el, a meg takarításból hatékonysági prémiumot fizethetnek ki. Ezt a gyakorlatot már több vállalat bevezette. A vállalatok vezetőségeinek nem kell várniuk semmiféle további irány elvekre. A termelés szükségletének azért tulajdonítunk ilyen különös jelentő séget, mert e szükséglet csökkentése egyenes arányban van a személyi szükséglet emelésének lehetőségével és fordítva. Meg kell értenünk, hogv az anyaggal, nyersanyaggal, energia val való helytelen gazdálkodás kárát mindannyian érezzük. Technikával a munkatermelékenység növeléséért Mindannyiunk számára Ismeretes a munkaerők helyzete. Ugyancsak mindannyian tudjuk, hogy a munkaerők jelenlegi extenzív kihasználása nem lehet tartós. A kormány már hozott néhány határozatot az anyagi érdekeltség fokozására a munkaerők gazdaságosabb kihasználásáért. „ Ugyanakkor ismert tény, hogy számos vállalatban és üzemben relatív munkaerő-felesleg mutatkozik. A dolgozók megoszlása a termelő és nem termelő szervezetekben nem mindig egyeztethető össze a gazdaságosság elvével. Vegyük például a gépkocsival utazó szakképzett dolgozók jelentős számát Pillanatnyilag lényegesen jobb kihasználásuk lehetőségeit mérlegeljük. Hasonló példa akad több is. Például: a munkaidő kihasználása. A kimutatások szerint az egyes műszakokban a munkaidő 20—25 százaléka vesztegelés. Ez már magában ís rossz hatással van a munkafegyelemre. Egyes munkahelyeken a munkaidőt jól kihasználják, ugyanakkor azonban máshol óriási tartalékok maradnak meg éppen az aránytalanul nagy veszteglést idő miatt. Az elmúlt évek folyamán megteremtettük a munkatermelékenység növekedésének jelentős tartalékait, melyeket a jövő évi tervben távolról sem merítünk ki. 1065-ben a munkatermelékenység 7 százalékkal lesz nu.ga sabb az iparban, mint három évvel ezelőtt, ugyanakkor a villanyenergia felhasználása 19 százalékkal, az állóalapok pedig 29 százalékkal növekednek. A vállalatoknak, az ágazatoknak és a kormánynak elsősorban is sokkal határozottabban a korszerűsítésre és a rekonstrukcióra kell összpontosítania a beruházási eszközöket, méghozzá azokon a helyeken, ahol aránylag sok a munkaerő (főképp az anyagmozgatás területén). A terv mindössze 53 ilyen jellegű akcióval számol, mert a vállalati tervek elkészületlensége miatt többet nem vehettünk tervbe. Itt mutatkozik meg, hogy a vállalatok inkább a. munkaerők száfriának növelését követelik ahelyett, hogy a munkatermelékenység növelésének., műszaki feltételét teremtenék meg. Az ilyen gyakorlat ellen, elvtársak, együttesen kell harcolnunk. Ezen a téren rendszeres műszaki, gazdasági és szervező munk,ánk súly pontját mindenekelőtt az üzemekbe és vállalatokba kell helyeznünk. A kormány és az Állami Tervbizottság a jövőben megköveteli, hogy minden ágazat előbb bejelentse: 1. milyen intézkedéseket foganatosít a korszerűsítés és rekonstrukció érdekében; 2. hogyan használta fel meglevő eszközeit a munkaerők felszabadítására a hatékonyság párhuzamos biztosításával; 3. milyen intézkedéseket foganatosít, és milyen eredményeket ér el normatív és bérpolitikájában, hogy csökkentse a munkabefektetést. Csak ezekután tárgyaljuk meg a foglalkoztatottság növelésére támasztott Igényeit. A gazdaságosság fokozását meg kell szerveznünk minden téren. Vegyük példaként a mezőgazdaságot. Tudjuk, hogy az idén országunk néhány vidékén gyenge volt a termés. Másutt viszont gazdag termést takarítottak be. A Földművelésügyi Minisztérium a termelési igazgató ságokkai karöltve a kezdet kezdetétől jói megszervezte egyes kerületek és járások kölcsönös kisegítését Ezzel bizonyos mértékig enyhítette a rossz terméssel sújtott területek nehézségeit Ám hogyan értékeljük a szövetkezetek, állami gazdaságok, mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezető dolgozóinak, valamint a járási vezető funkcionáriu soknak álláspontját, akik többszöri fel hívás ellenére sem éltek azzal a lehető seggel, hogy a jő termést betakarító ke rülctekböi megszerezzék szükséges meny nyiségű szalmát, szénát, burgonyát stb. Ugyanezek az elvtársak most a közpon ti szervekhez fordulnak, hogy azok hiz tosítsák takarmányalapjukat. A széna és gabona betakarításakor okozott nagy veszteségeket, valamint a megkésett őszi munkák következtében beállott vesztesé geket (főleg a kapás növényeknél) nagyarányú takarmány-behozatallal kell pótolnunk Az ilyen állapotnak a legsürgősebben véget kell vetnünk, és nem kell félnünk attól, liugyha szigorú kö vetkeztetéseket vonunk le a felelőtlen személyekkel szemben. A Központi Bizottság egyik ülésén az elvtársak rámutattak a számítógépek felhasználásának lehetőségére, amelyek segítségével megállapítható a vetéste rület Optimális összetétele Ugyanakkor megdiibbentfi. hogy a mezőgazdaság nem él ezzel az óriási lehetőséggel Kadlec professzor és munkatársai az opavai ja rásban kiszámították az optimális takar mányalapot Ott eddig ezer hektáron 1880 tonna emészthető fehérjét termel nek A számítások bizonyítják, hogv tr;-""Hzá

s nélkül is 16 százalékica*' több fehérjét termelhetnének. Fel kell ten niink a kérdést azoknak az elvtársak nak, akik a fehérje behozatal további növeléséi sürgetik, hogyan óhajtják ki használni a nagy tápértékű takarmanyok termelésének ilyen jelentős tartalékait Munkánk hatékonyságának mércéje: a rentabilitás A tartalékok feltárásában, a fogyatékosságok felszámolásában és a rentabilitás fokozásában a Klement Gottwald Oj Kohó és a Vítkovicei Vasmű dolgozói mutatnak példát, akik tovább mélyítik a prágai CKD-ben elindított mozgalmat. Az elmúlt évek folyamán a termelés műszaki és gazdasági színvonalának emelésén, az önköltség csökkentésén, az egyes termékek és egész vállalatok rentabllátásának fokozásán fáradoztak. Különösen értékes az emiített kérdés megoldásának az a módja, amelyet az elvtársak alkalmaztak. Előbb komplex elemzéseket készítettek, kezdve naponta a minőség elemzésével A statisztika korszerű módszereinek széles körű alkalmazásával, szá mítógépek segítségével rendszeresen ellenőrizték a legjelentősebb technológiai paramétereket, és ezek alapján havi vállalati elemzéseket dolgoztak ki. tgy folyamatosan feldolgozták az acél- és hengerelt áru termelési technológiáiénak hosszú időre szóló elem zését. Az elemzésekből levont következtetéseket azután a termelési technológiában gyümölcsöztették, és lé pésről lépésre megoldották egyes termékek minőségi . színvonalának emelését. Ezek a műszaki intézkedések visszatükröződtek az anyagi ér dekeltség koncepciójában is. Ugyanis döntő tényezővé vált a legfőbb feladat megvalósításának biztosítása és az ehhez való hozzáállás. Az eddig alkalmazott módszerektől eltérően egyes elért eredmények és nem egyes munkahelyek rentabilitásának komplex megoldását tűzték célul. Közismert tény, hogy az egýes munkahelyek kiváló eredményeinek összege nem mindig egyenlő az egész termelési folyamat optimális eredményeivel. Már az említett vállalatok munkájának rövid ismertetéséből is kitűnik, hogy felette igényes feladat megoldására vállalkoztak, és ebbe tartósan bevonták a közgazdászokat, mérnököket és mindazokat, akik a termelés megszervezésében részt vesznek. A rentabilitás problémáját állandó munkamódszerként kell értelmezni, amely megköveteli a munkastílus lényeges megváltozását is. Arról van szó, hogy az apró problémák és gyakorlati kérdések gyakran ösztönszerű és meghatározott koncepció nélküli megoldásán változtassunk, különben a termékek rentabilitása csupán a technológiai és ökonómiai részeredmények véletlenszerű következménye lesz. Ezzel szemben új gyakorlatot kell bevezetnünk. Az említett kérdések megoldását a kitűzött végső cél, azaz a gazdasági tevékenység maximális hatékonysága elérésének kell alárendelni. Meg kell találnunk a műszaki és technológiai kérdések, valamint a termelés megszervezésének megoldási módját. El kell érnünk, hogy az ilyen irányú intézkedések eredményeiben a munkások, mesterek és technikusok anyagilag érdekeltek legyenek. A Klement Gottwald Oj Kohó dolgozóinak példája mutatja, hogyan kell a termelésbe mutatkozó fogyatékosságokat kiküszöbölni. Példaként említhetjük, hogy az idei harmadik negyedévben a selejt több mint a felével csökkent, ami körülbelül évi 100 millió korona megtakarítást jelent. A tavalyi évhez viszonyítva a külföldi megrendelők reklamációi mindössze 7 százalékra csökkentek. Élenjáró vállalataink tapasztalata bizonyítja, hogy a vállalat irányításának korszerű módszere, az egész fermelési folyamat korszerűsítése a vállalat rentabilitásának gyors növekedését eredményezi. Emellett hangsúlyozom, hogy a vállalat termelésének korszerű irányításáról van szó. Ezt kizárólag csak a vállalat vezetősége valósíthatja meg, és munkáját semmiféle központ nem helyettesítheti. A termelés jövedelmezőségének növelésében a legnagyobb feladatok tehát a vállalatokra hárulnak. Ebben a tekintetben azonban a vállalatokon felüli szerveknek is vannak kötelezettségeik. A tartalékok feltárásának egyik módszere a különféle vállalatokban gyártott azonos, illetve hasonló termékfajták jövedelmezőségének egybevetése. Hivatkozhatunk olyan példákra, hogy hasonló gyártmányokat az egyik vállalatban |övedelmezően, mlg u másikban nagy veszteséggel állítanak elő. A vállalatokon felüli szerveknek elemezniük kellene az ilyen v: - -/.teség okait, s ennek eredmény-" alapján meg kellene szervezniük h tapa .ztaiatcserét. Az eszközöket a műszaki fejlesztésre kellene összpontosítaniuk és a tervjavaslatban számolniuk kellene egyes vállalatok termelésének bővítésével, illetve korlátozásává! Az üzem egyes munkahelyei maximális jövedelmezóségúiek összesítése nem jelenti minden esetben a legkedvezőbb eredményt. Ehhez hasonlóan, bizonyos gyártmány magas fokú jövedelmezősége nem minden esetben szolgálja a legjobban a társadalom javát. Minden kérdés megoldásánál szem előtt Kell tartanunk a munka társadalmi termelékenységét és az egész társadalom szükségleteinek kielégítését 0) gépek és berendezések megszerkesztésénél a termelőnek törekednie Kell arra, hogy gyartmanya lehetővé tegye a legkedvezőbb mutatók eléréséi, hozzájáruljon a termelés lövedelmezúségének fokozásához az átvevőknél is, vagyis, hogy minél nagyobb hatékonyságot érhessen el a berendezés átvevője Egyes esetekben ellentmondás alakulhat Ki a termelő és az átvevő érdekei között Gyakran előfordul ez a külkereskedelemben, de ezt a Kérdés belső szükségleteink szempontjából kell megoldanunk. E téren jelentős segítséget nyújthat gyártmányaink összehasonlítása a hasonló külföldi termékekkel. A külkereskedelemnek jelentős szerepe van népgazdaságunkban. Ezért munkánk és eredményei értékelésének mércéje a legmagasabb világszínvonal legyen. A fejlettebb államokban mind nagyobb szerepet tüll be a termelésben a tudomány és a technika. A tudomány ma nemcsak a technológiai folyamatokat niódosti|a és új gyártmányok előállítására ösztönöz, hanem eredményei jelentősen befolyásolják a társadalmi termelés egész felépítését is Külkereskedelmünk csökkenő hatékonysága arra mutat, hogy a részeredmények ellenére népgazdaságunktan ki nem elégítő módon alkalmazzuk a tudomány vívmányait. Az a tény, hogy a külkereskedelem nagy szerepet visz népgazdaságunkban és jelentős a gépipari kivitelünk, amelyben a legnagyobb mértékben nyilvánul meg a műszaki haladás, nem engedi meg, hogy elégedettek legyünk a tudomány és a technika bevezetésének jelenlegi iramával. E szakaszon az alacsony fokú hatékonyság oka a kutatás rendkívül nagy szétforgácsoltsága. Erről tanúskodik, hogy a tudományos kutatási és fejlesztési intézmények 1211 000 alkalmazottja 1850 munkahelyen dolgozik, s hogy a gépiparban jelenleg mintegy 20 kutatási és fejlesztési [eladat megoldása szerepel napirenden. Még mindig nem értékeljük eléggé a tapasztalatok nemzetközi cseréjének lehetőségeit, ós kutatómunkánkban feleslegesen szétforgácsoljuk erőnket Ugyanakkor világszerte ellenkező irányzat észlelhető. A kutatásra fordított költségek ugyanis olyan nagyok és a kutatómunka oly gyorsan fejlődik, hogy ez önmagában is kikényszeríti a mind szélesebb körű internacionális kapcsolatokat, a tapasztalatcsere elmélyítését, a gyártási engedélyek megvásárlását. Az új technika terén tapasztalható lemaradásunk másik ismert oka az új technika lassú alkalmazása a termelésben, s ugyanakkur a kapacitások állandó / bővítésére irányuló törekvés, gy.kran tekintet nélkül az alacsony műszaki színvonalra. Sokat beszélünk az átépítés és a korszerűsítés jelentűségéről, a szavak és a tettek azonban nem állnak arányban. Az idei terv előkészítésében kitűztük az alapelvet, hogy a korszerűsítést és az átépítést előnyben részesítjük az új üzemek építésével szemben. Legjobb szándékunk ellenére sem tudtuk ezt az alapelvet teljes egészében érvényesíteni, az ilyen akciók terveinek siralmas előkészítése miatt. A jövő esztendő tervében 84 ilyen akció véghezvitelét biztosítjuk. A műszaki fejlesztés és a korszerűsítés alacspny színvonalú érvényesítésének fogyatékosságai elsősorban abban tükröződnek, hogy új üzemek és berendezések felépítését követelik és további munkaerőket igényelnek. Az új termelési kapacitások építésének ismétlődő követelményeit — a* extenzív fejlődésnek ezt a jellegzetes vonását — számos esetben csupán azzal indokolják, hogy bővíteni kell a termelési volument. Ugyanakkor gyakran nem készítik el idejében az új beruházási akciók terveit. A vágsellyei nitrogéngyárnak 31 700 tonna nitrogéntartalmú műtrágyát kellett volna előállítania. Valójában ez idén csak 15 200 tonna nitrogéntartalmú műtrágyát gyárt. Tekintettel a haladó technológiára és a nagy termelési kapacitásra, arra számított, hogy ez a gyártási folyamat nyereséget hoz. EZzel szemben Sellyén a műtrágyagyártás a többi üzemhez viszonyítva veszteséges. Csak a vegyiparban ebben az esztendőben tíz ilyen gyáregység van, például a žáluží vegyi művek (szintetikus alkoholt gyárt), a kralupyi kaucsuküzeni, a neratovicei Spolana stb. Ezt a tíz egységet nem a terv szerinti határidőkben helyezték megbízhatóan üzembe s ennek következtében a termelés kiesése 220 millió korona értéket képviselt, míg 100 millió koro- v nát veszítettünk a kivitel csökkenése és a behozatal növekedése következtében. (Folytatás a 6. oldalon) í«84. november 17. * tJJ SZŐ 24