Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-18 / 321. szám, szerda

rfttiB Mindennapi téma TVTem szokásom „zsákbamacskát" * árulni, arra sem törekszem, hogy esetleges „liatásvadászgatás" miatt fölöslegesen csűrjem-csavarjam p dolgot, ezért már most megmondom mire gondoltam a címben: a szövetkezeti demokráciára. Elárulom, az sem véletlen, hogy ezt a témát választottam. Mi volt hát az ok, vagy ha jobban tetszik, az a serkentő erő, amely kezembe adta a tollat? Semmi más, mint azok a levelek, amelyek ilyen, vagy olyan formában éppen az említett kérdést érintik. Az év elejétől számos olyan levelet kaptunk, amelyben szövetkezeti tagok szót emelnek a szövetkezeti demokrácia megsértése, semmibe vevése miatt. Felesleges dolog volna most ismer- i tetni a bíráló leveleket, már csak azért is, mivel az illetékes szervek közbenjárásával úgyszólván valamenynyi ügy tisztázódott. Hogy most mégis szóba hozom őket, annak egyedüli oka az, hogy a szövetkezeti demokrácia védelmezői nem egy esetben nagyon is sajátosan értelmezik ezt a demokráciát. Akadnak olyanok is, akik nem tudnak különbséget tenni a helyes és a helytelen között. A szövetkezeti demokráciára hivatkozva éppen azzal kerülnek szembe. A szövetkezeti demokrácia szöges ellentétben áll minden néven nevezendő fegyelmezetlenséggel, egyéni érdekek előtérbe helyezésével. A szövetkezeti demokrácia lehetővé teszi valamenynyi tag számára, hogy ott, ahol annak helye van, tekintet nélkül a személyekre, megmondhassa a véleményét, javasolhasson és szót emelhessen a közösség érdekeivel szemben álló törekvések ellen. A gyakorlatban —, habár egyre szórványosabban, — adódnak még esetek, amikor egyes szövetkezeti tagok bizalmatlanok a vezetőkkel szemben. Miért bizalmatlanok? Az ok többféle lehet. Egy azonban biztos, a legtöbb bíráló megjegyzés azokból a szövetkezetekből kerül ki, ohol a vezetők maguk is hadilábon állnak a szövetkezeti demokráciával. Elfelejtik, hogy az ilyen magatartással gátolják a tagok hasznos kezdeményezésének kibontakozását, megnehezítik a közös gazdaság előrehaladását. Nem akarják tudomásul venni, hogy éppen a szövetkezeti demokrácia következetes érvényesítése az a hatalmas erő, amely képes a szövetkezeti tagok gondolatvilágában is gyökeres változást előidézni. Ha a szövetkezeti tag látja, tapasztalja, hogy észrevételeit, javaslatait a vezetőség megfontolás tárgyává teszi, fokozatosan kialakul benne a közösség iránti felelősségérzet, igazi gazdájává válik a szövetkezetnek. A szövetkezeti demokrácia kibontakoztatása egy hosszabb és állandó folyamat. Első ilyen megnyilvánulása, hogy a szövetkezeti tagok olyan személyeket választanak be a vezetőségbe, akikben a legjobban megbíznak, s akikről tudják, hogy rendelkeznek a több száz vagy ezer hektáros szövetkezet irányításához szükséges képességekkel. A tagok a bizalmukkal kitüntetett vezetőkre hallgatnak, elvárják azonban, hogy azok ne akarjanak mindenáron a tagok fölé kerekedni. Két szovjet pilóta bátor tette Az egyik moldavai kisvárosban történt. A városka repülőteréről egy AN-2-es repülőgép indult, két komszomolista pilóta, Anatolij Seveljov és Vlagyimir Bajgyeckij vezetésével Kisinyov felé; rajtuk kívül még ketten voltak a gépben. Amikor az AN-2-es már a magasban volt, a két „utas" revolverrel és késsel belépett a pilótafülkébe, s követelte, hogy kapcsolják ki a rádiót és irány: a tenger. A pilóták látszólag engedelmeskedtek, de a repülőgép ablakain át csakhamar nem a tenger, hanem a klslnyovi repülőtér épülete vált láthatóvá. A banditák fegyverüket használták. Bajgyeckij felvette az egyenlőtlen harcot, pilótatársa pedig közben erősen billegtette a gépet, hogy a támadókat fogózkodásra kényszerítse. A repülőteret elhagyták, de egy szőlőben Seveljov földre tudta tenni a gépet. A banditákat ártalmatlanná tették, a két pilótát pedig súlyos sebesülésekkel kórházba szállították. A bátor komszomolistákat, akik a napokban hagyták el a kórházat, Komárov, Feoktyisztov és Jegorov űrhajós meleg hangú táviratban üdvözölte. „Büszkék vagyunk bátorságukba és találékonyságukra. Igazi szovjet hazafiakként cselekedtek. Mielőbbi telljjss felépülést és jó repülést" — írták <u Voszhod hősei az AN-2 hőseinek. Ez így elméletben szépen hangzik A tagok és az egyes vezetők közötti nézeteltérések azonban általában a választások után szoktak kezdődni, amikoris az elnök vagy a vezetőség más tagjai „elfelejtik" mit ígértek az évzáró közgyűlésen. Ahogyan mondani szokták, lassacskán fejükbe száll a dicsőség, úgyannyira, hogy az egyszerűbb tagokat jóformán már észre sem veszik. Tisztségükből eredően szinte természetesnek veszik, hogy olyan dolgokban is határozzanak, amelyekben a döntés joga kizárólag a közgyűlést illeti. A fontosabb határozatok előtt nem kérik ki a tagok véleményét, és ha valamiben hibáztak, valamely elképzelésük balul ütött ki, iparkodnak elejét venni a bíráló szónak. Megtörténnek olyan esetek is, hogy a tagok egyébként helyes javaslatait, észrevételeit meghallgatják, a gyűlésen fogadkoznak, ígérnek, aztán minden marad a régiben. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a tagokban feltámad az önérzet, és a szövetkezeten kívül próbálják megértetni magukat. Van a dolognak azonban egy másik oldala is. Akadnak olyan szövetkezeti tagok is, akik maguk is helytelenül értelmezik a szövetkezeti demokráciát. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy kétségbe vonják a munkaszervezésben es egyéb dolgokban a vezető irányítási jogát, és a közösség javát szolgáló együttműködés helyett gáncsoskodnak, a szólásmondással élve — a kákán is csomót keresnpk. Ez. pedig éppoly hiba, mintha a szövetkezet vezetői semmibe veszik a tagok meglátásait. IVTi liát a helyes? Mindenekelőtt '•világosan látni kell: a szövetkezet valamennyi tagjának egyforma jogai és kötelességei vannak. Ez abban is kifejezésre jut, hogy függetlenül attól, vezető vagy egyszerű szövetkezeti tagról van szó, szavazatuk egyenlő értékű. A gyakorlati munkában azonban természetes és magától érthető, hogy differenciálódás áll be. A szövetkezet vezetőinek elsődleges feladatuk a munka szervezése. Ebben a munkában azonban — és ez szintén természetes — a tagokra kell támaszkodniuk. Ez könyebbséget jelent nekik is, de ezen túl a tagok is jobbban magukénak érzik a közöst, ha a vezetők az ő véleményükre is adnak. Természetesen összeegyeztethetetlen a szövetkezeti demokráciával olyan törekvés, amikor ez vagy amaz a szövetkezeti tag a munka szervezésében, irányításában is vitatja az egyes vezetők intézkedési jogát. A szövetkezeti tagok valóban egyenlő jogokkal rendelkeznek', szavazatuk egyenlő értékű, de a munkaszervezésben, vagy ha 'jobban tetszik, a munkafolyamatban mindenkinek adva van a maga helye: az egyik szövetkezeti tag vezető, mert a tagok, a közgyűlés ezzel a munkakörrel bízta meg. A másik pedig beosztott, akinek kötelessége végrehajtani a vezető utasítását. Ügy gondolom, ehhez bővebb magyarázat nem is szükséges. Tételezzük csak fel, ml lenne abban az esetben, ha a közösben mindenki magának szabna törvényt. Ott, ahol több száz ember munkáját kell egy bizonyos cél elérésének a szolgálatába állítani, fegyelem nélkül aligha lehetne említésre méltó eredményt elérni. Ez ugye szintén természetes? Tapasztalatból mondom, hogy manapság már egyre jobban lehet építeni a tagok fegyelmezettségére. Erről a közgyűléseken is meggyőződhet az ember. A személyes sérelmek, érdekek hánytorgatásának a „rovására" egyre több az olyan javaslat, megjegyzés, amely az egész szövetkezet előbbrevitele érdekében hangzik el. Ezt a pozitív jelenséget a vezetőknek is szívesen kell fogadniuk, sőt keresni kell a módját, az alkalmat, hogy ez a határozottan hasznos egyiittipűködés még jobban, erőteljesebben kibontakozódjék. lľTabár az elmondottakból bizonyos 1 dolgokra következtetni lehet, nem adtam határozott választ még arra, hogy a szövetkezeti tag hol és hogyan éljen a szövetkezeti demokrácia adta jogaival. Erre a kérdésre a válasz csakis egy lehet: a szövetkezeti demokrácia gyakorlásáhan kiemelkedő szerep jut a közgyűlésnek. Ez-az a fórum, ahol a szövetkezeti tagok szabadon beleszólhatnak a közös ügy intézésébe, véleményt mondhatnak a vezetők munkájáról javaslatokat adhatnak a munka szervezését illetően stb. Ezért szükséges, hogy a közgyűlés előkészítése necsak a szövetkezet vezetőinek ügye legyeh, hanem a szövetkezeti pártszervezet bizottsága is fontosságának megfelelően kezelje. Látni kell, hogy a közgyűlés azon túl, hogy a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának leghivatottabb fóruma, bizonyos mértékben a tagok politikai, ideológiai, erkölcsi nevelésének iskolája is. És még valami. Ha ezek a gyűlések elérik a kívánt szintet, akkor az a szövetkezeti tag, aki ma még — jogosan vagy jogtalanul, ezt most ne vitassuk — „felsőbb helyen" keres orvoslást sérelmeire, maga is rájön, hogy a legfelsőbb fórum, amely érdemlegesen intézkedhet, mégis csak helyben van. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a közgyűléseken elhangzott javaslatok, esetleges bíráló megjegyzések ne találjanak süket fülekre. SZARKA ISTVÁN Függőtetők— kiút az új lakónegyedek egyhangúságából? Az idei nyári olimpia az emberek millióinak figyelmét Tokióra irányította. Sok millió ember csodálta meg természetben vagy fényképeken azokat a nagyvonalú építkezéseket is, amelyekkel a japán főváros a versenyzőket várta. Ezek között különösen feltűnt a „Yoyogi Nemzeti Sportcsarnok" két új épülete, az olimpiai úszó- és ugróversenyek, a judo és a kosárlabda- játékok színhelye. Az egyik óriási csigaházhoz, a másik hatalmas kagylóhoz hasonlít. De nemcsak formájukat csodáljuk meg, hanem szerkezetüket is — világos, modern, óriási csarnokaikat,, amelyeknek belsejében egyetlenegy tartóoszlop sincs. Vajon mi tartja tetőzetüoldás a „Drutechna" egyik dolgozó, jának, Weisz Lajosnak érdeme. Bratislavában az első függűtetős épület a Jelašič utcai iskola tornacsarnoka, ezt követte egy rózsavölgyi gépház, a majdnem 5000 m

2 terjedelmű új sportcsarnok, majd a Műszaki Főiskola gépészeti karának aulája — és ezidőszerint négy kerek nagygarázs s egy autószerviz épül függőtetővel Szlovákia fővárosában. Prágában a Spartak 2000 m

2 sportcsarnokát és a Mezőgazdasági Főiskola új épületét kell kiemelnünk. Ügy tervezik, hogy Prágában ezzel a módszerrel épül majd Európa'legnagyobb — 120 m hosszú — sportcsarnoka ls, A bratislavai új sportcsarnok már A bratislavai sportcsarnok ket, mi biztosítja stabilitásukat, miben különböznek a hagyományostól, a megszokottól? Évezredek óta minden épület a nyomás elvén készült. Követ kőre raktak, és amikor a falak a kívánt magasságot elérték, tetőt raktak rájuk. Így építettek már Babilonban és Föníciában, így építettek az inkák, és ehhez az építkezési módhoz alkalmazkodott minden ismert stílus; az aptlk, a román, gót, reneszánsz, barokk, klasszicisztikus és minden árnyalatuk. Így építettek fából, kőből és vasbetonból. Az ötvenes évek elején világszerte feltűnést keltett Novicky lengyel származású amerikai mérnök új kíséri lete, amelynek lényege az eddigi nyomási elv helyett a húzási elv alkáli mazása az építészetben. Idegenszerűen hangzik, pedig milyen egyszerű a magyarázata! Nem építettünk ilyen alapon már korábban ís? Nem állítottak fel már réges-régen sátrakat, amelyek egy vagy több botra, oszlopra támaszkodtak, és tetőszerkezetüket, oldalfalaikat e botokhoz, oszlopokhoz erősített és a földbe horgonyzott kifeszített kötelek tartották? Nem épültek az utolsó évi tizedekben hatalmas függőhidak, lánchidak ugyanilyen alapon? A sátrak és függőhidak elvét vitte át Novicky, mérnök a magasépítészetbe, amikor Kaliforniában 1957-ben, azaz csupárí hét évvel ezelőtt felépítette a ,,Raleigh-Hall" csarnokát, s azt rövidesen' követték további függőtetős szerkezetű építkezések: a brémai kikötő bei fedése, a New York-i városi csarnok, a brüsszeli világkiállítás néhány épülete, a Párizs melletti Saint-Quen sportcsarnok és mások. Hazánkban a bratislavai Kerületi Tervező Intézet, elsősorban Chovanec és Poštulka építészek érdeme, hogy az új építkezési módot felkaroljuk és fejlesztjük. A függőtetők kii feszítéséhez szükséges bonyolult acélhuzalos szerkezeteket ma az egész országban a bratislavai Drutechna vállalat szereli a függővasutak acélsodronyainak kiselejtezett huzalok felhasználásával. Ezek a kiselejtezett acélsodronyok jobbaknak bizonyultak mint az újak, mert megfelelően ki vannak nyújtva. Természetesen sokkal olcsóbbak ls, mint az újak és ugyanakkor felhasználásukkal értékes nyersanyagot takarítunk meg. Ez a roegliarmadik éve szolgál atlétikai versenyek, kosárlabda-játékok, vívó, bir-. kózó és más versenyek lebonyolítására. Sok érdekes részletet figyelhet tünk meg benne. A sátorépítkezések rúdjainak megfelelően itt két erős, rövid falon futnak össze a tető hoszszát végigszelő acélkötelek, míg az őket keresztezők az épület széles peremébe vannak lehorgonyozva. Bonyolult statikai számításokkal készíthető el úgy, hogy az acélsodronyok egymást húzva, feszítve és támasztva rögzítsék a tetőt és biztosítsák annak lejtéséi olyképpen, hogy az eső és a hó a tető minden pontjáról lefolyhasson. Az acélsodronyhálózat fölött sűrű drótháló fekszik, ezen az „Yplast" üvegtextilanyag, ezt egy 3 cm vastag izoláló heraklitréteg, egy ugyancsak 3 cm vastagságú vasbetonréteg követi, és a tető legfelső rétege egy vékony, virhartálló alumí. ni,u

m lemez. A tetőperemet alátámasztó karcsú oszlopoknak alig van tartófunkciójuk — ezek fpképp az ablakok bekeretezését szolgálják. Csupán nagy vonásokban írtuk le a függőtető-szerkezet lényegét, és ez alkalommal nem térünk ki az épület további érdekes részleteinek, a célszerűen kialakított nézőterének, a .tető közepén feszülő fémhídnak ismertetésére, (Ez a világítótesteket, az ultraibolya-sugárzást szolgáló ernyőket és a különböző sportszerelvényeket tartja). Ilyen függőtető-szerkezetű csarnokok építése jóval olcsóbb, mint a hagyományos kupolaszerkezeteké, hiszen az acélkötelek anyaga még 8 ,%-át sem teszi ki annak az acélmeny. nyiségnek, amelyre például a bratislavai Téli Stadion építkezésénél szükség volt. Ezenkívül sokkal kevesebb munkaerőre van szükség. Alkalmasak raktárak, állomás- és nagygarázs-épületek, fűtőházal:, színházak, mozik, éttermek, vásárcsarnokok és hasonlók építésére, sőt már kísérleteznek alkalmazásukkal lakóházak építésével is. Lehet, hogy a jövő tetőszerkezetének alapanyaga újabb, erős, ellenállóképes és olcsó műanyag lesz és teljesen reformálni fogja a jövő építészetét, sőt a jövő stílusait is. Jelenleg Bratislava Közép-Európában úttörő a függőtetők terén, és úgy tudjuk, hogy az egész világ egyetlenegy országában sem épült ennyi függőtetős épület, mint Csehszlovákiában (39), KUBICSEK SÄNDOR Figyelmeztető kiállítás •MSÍIV'^FÍ Bratislava Ostredky lakótelepen gyors ütemben halad a távfűtés építése (Erdősi felv,) Érdekes kiállítást rendezett a prágai Montované stavby épltövállalat. A michlel (Prága egyik negyede) ú) lakótelepen bemutatta a sajtó képviselőinek azokat a selejtes gyártmányokat, amelyek jogosan bosszantják az flj lakástulajdonosokat és az építümunkásokat. A Moravia nemzeti vállalat dobriSÍ zománcozó üzemének készítménye például a hibásan zománcozott fürdőkád. A proseki téglagyár szétinálló téglákat szállított. A tervszerűtlenség legjobb példája az a beépített szekrény, amelynek egyik részét a szlovákiai Mier üzem gyártja, a másik részét pedig az egyik brnól bútorgyár. Az egymás mellé beépített szekrény ajtópántjai különböző magasságban vannak, a felső szekrényajtók nyitó fogantyúi is különbözö szinten vannak. A kiállításon valóban megtalálható a külíinböző építőipari szállítóvállalatok fusermunka-lajstroma. Itt látható a nyitrai Fternitgyár eternitből készült. szellőztető elvezető csöve ls, amely gyengébb íriniésra behwjad. mert a csS fala nagyon gyenge. A pelhfimovi sport- és műszaki kellékeket szállító vállalat hírnevét bizonyára nem öregbítik azok az ecsetek, amelyekre a festék nem ragad. Látni Itt olyan vadonatúj harapófogókat is, amelyek előbb görbülnek el, mint az a szög, amelyet szeretnénk kihúzni vele. Olyan seprő is található, amely első sepréskor szétesik. Néhány kiragadott példa a mlchlel la-, kótelepeu megrendezett kiállítás anyrt» gáből. 'Valószínű, hogy más építöváljalatnál ls tudnának egy csokorra, vagy kiállításra való selejtet gyűjteni. Az Ilyen kiállítások figyelmeztetik az építőipárrat együttműködő vállalatok műszaki ellenőrzési szerveit. Nem szabadná kiengedni olyan árut, amely már születése pillanatában selejt. Alaposabb ellenőrzéssel — mind a feladásnál, mind az átvételnél: — megakadályozhatnánk azt, hogy az új lakótelepek lakásaiban ne legyen szükség annyi utólagos javításra. (smj % SZĎ 4 * 1964. november 19,