Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-18 / 321. szám, szerda

Közlemény az SZKP Központi Bizottsága üléséről (Folytaiig az 1. oldalról) azokat is, akik a mezőgazdasági termelésben dolgoznak. A határterületi és területi pártszervezeteknek egységes határterületi, területi pártbizottságuk lesz. 3. Elengedhetetlen átszervezni a kolhoz, a szovhoz termelési igazgatóságok pártbizottságait kerületi pártbizottságokká, amelyek irányítják valamennyi pártszervezetet, így az ipari üzemekét és az építkezésekét is, az adott kerületben. Meg kell szüntetni azokat az iparitermelési (övezeti) pártbizottságokat, amelyeket korábban a vidéki kerületekben, valamint a területi és köztársasági központokban hoztak létre. 4. 1964 decemberében minden határterületen és területen, ahol helyreállították az egységes határterületi és területi pártbizottságokat, pártkonferenciát kell tartani a megfelelő pőrtszervek megválasztására. 5. A központi bizottság jóváhagyja a KB elnöksége által kidolgozott javaslatokat a határterületi-területi ipari és mezőgazdasági pártszervezetek egyesítésének rendjéről. Megbízza a Központi Bizottság elnökségét, hogy vizsgálja meg, és döntse el mindazokat a szervezési kérdéseket a határterületeken és területeken, amelyek az egységes pártszervezetek és azok vezető szervei, valamint az egységes tanácsi szervek felállításával függnek össze. Pjotr Gyemicsev, akit az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjává választottak, 46 éves. Elvégezte a moszkvai vegyészeti technológiai instltútumot, és az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártfőiskolát. Gyemicsev munkáscsaládból származik, már 19 éves korában a Komszomol funkcionáriusa volt. 1937-től hét éven át a szovjet hadseregben szolgált. 1945-től végez pártmunkát. A moszkvai kommunisták jól Ismerik Gyemicsevet, akinek csaknem az egész pártmunkája Moszkvához fűződik. Körülbelül 20 évvel ezelőtt az SZKP egyik moszkvai kerületi bizottságának osztályvezetője lett. Néhány éven keresztül az SZKP moszkvai városi és területi bizottságának titkára volt. 1901-ben az SZKP Központi Bizottságának titkárává választották. Alekszandr Selepin Az SZKP Központi Bizottságának november 16-1 plenáris ülésén a Központi Bizottság elnökségének tagjává választották. Voronyezsban született vasutas családból. A moszkvai egyetemen filozófiát és irodalomtörténetet tanult. 1940-től, 22 éves korától a Komszomolban dolgozott. Több tisztséget töltött be: a moszkvai Komszomol városi bizottságának instruktorától egészen a Központi Bizottság első titkáráig. Ezt az utóbbi tisztséget hat évig töltötte be. Három évig a Minisztertanács állambiztonsági bizottságának elnöke volt, majd 1961-ben az SZKP Központi Bizottságának titkárává választották. Egyúttal a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács párt- és állami ellenőrző bizottságának elnöke volt. Mint a szovjet Ifjúsági küldöttségek tagja vagy vezetője Selepin Romániába, Kínába, Jugoszláviába, Magyarországra, Bulgáriába és Finnországba látogatott. Ez év áprilisában a Svájci Munkapárt Központi Bizottságának meghívására mint az SZKP küldöttségének vezetője Svájcba látogatott. Pjotr Seleszt Az SZKP Központi Bizottságának november 16-1 plenáris ülésén a Központi Bizottság elnökségének tagjává választották. Az elmúlt 10 évben különböző hivatalokat töltött be. 56 éves. Eddig élete túlnyomórészt Ukrajnához fűződik. Ukrán parasztcsaládban született. Először szovhozmunkásként dolgozott, majd egy üzemben lakatos lett. 1935-ben Mariupoleban elvégezte a kohászati főiskolát és mérnök lett. 1945-ben már egy ukrajnai üzem főmérnöke volt. A következő 14 évben több ipari központban, továbbá Moszkvában és Leningrádban tevékenykedett, majd visszatért Ukrajnába. 1954-től Ukrajna Kommunista Pártja kijevi területi bizottságénak titkára, majd 1957-től első titkára volt. 1962-ben megválasztolták Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává, egy évvel később első titkárává. 1963 decemberében az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja lett. Pjotr Seleszt az utóbbi években mint a párt- és kormányküldöttségek tagja Bulgáriába és Magyarországra látogatott. Ez év májusában az SZKP küldöttségének tagjaként részt vett a Francia Kommunista Párt XVII. kongresszusán. Kiéleződött ellentétek jegyében ülésezik a NATO-parlament A szíriai—izraeli viszályról tárgyal a Biztonsági Tanács Párizs (ČTK) — Párizsban ülésezett az atlanti országok parlamenti képviselőinek értekezlete. Az ún. NATOparlament tanácskozó testület javaslatokat tehet a NATO minisztertanácsának, mely december 15-én ül össze Párizsban. Dr. Kliesing német kereszténydemokrata képviselő, az értekezlet elnöke megnyitó beszédében kénytelen volt beismerni, hogy a szövetség tagállamai között súlyos ellentétek támadtak katonai és politikai kérdésekben. Tagadta azonban, hogy a NATO válságba Jutott volna. A francia kormány nevében Couve de Murville szólalt fel. Leszögezte: az Atlanti Szövetségben támadt politikai ellentétek okét a katonai kérdésekben, elsősorban az atomerőben kell keresni. A miniszter szerint három kérdést kell megvitatni: Genf (ČTK) — Genfben folynak a Kennedy-forduló tárgyalásai az Egyesült Államok és egyes európai országok kereskedelmének fejlesztéséről. Az Egyesült Államok, a Közös Piac, Anglia, Finnország, japán, Kanada, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás egyes tagállamainak képviselői hétfőn a GATT főtitkárának irodájában letétbe helyezték az ú. n. kivételi listákat, vagyis azoknak az áruknak jegyzékét, amelyeket a Kennedy-forduló során mentesíteni akarnak a kölcsönös vámtarifa csökkentése alól. Dánia, Norvégia, Ausztria, Svédország, Svájc és Csehszlovákia hivatalosan bejelentette, hogy jelenleg nem tartanak igényt kivételekre. Kanada és Csehszlovákia képviselője ezenkívül kijelentette, hogy csak abban az esetben vesz részt a Kennedy-fordulőban, ba a mezőgazdasági termékekről folytatott tárgyalást későbbre halasztják. • 1. Melyik országnak áll módjában atomfegyvert gyártani? • 2. Kl rendelkezzék az atomfegyverek felett, vagyis eladhatja-e a gyártó ország az atomfegyvert más országnak? ® 3. Mikor és milyen körülmények között kerülhet sor az atomfegyverek alkalmazására konfliktus esetén? Couve de Murville ezután felhívta a figyelmet, hogy a kubai válság óta a nemzetközi kapcsolatok tartósan az oroszok által békés együttélésnek nevezett bázisra épülnek. Ilyen körülmények között a NATO-tagállamoknak a Jövőbe kell tekinteni, hogy necsak katonai, hanem gazdasági, tudományos és politikai téren is bebizonyítsák életrevalóságukat. Franciaország a maga részéről ezt tartja a leglényegesebbnek, s úgy látja, ettől függ az igazi béke. Az eredeti terv szerint a vámkedvezmények 1966. január 1-én lépnek érvénybe. A francia kormány a kőolajpolitikáról tárgyalt Párizs (ČTK) — De Gaulle elnökletével hétfőn a francia kormány miniszterközi bizottsága a francia kőolajpolitika alapelveiről tárgyalt. A tárgyaláson az elnökön kívül részt vett a miniszterelnök, a külügyminiszter, az iparügyi és pénzügyminiszter, az algériai ügyeket intéző államtitkár és több szakértő. Párizsi körök szerint a tárgyalás elsősorban a francia—algériai kapcsolatokra vonatkozott a kőolaj kérdésében. A tanácskozásoknak célja a pontos irányelv kidolgozása volt még a francia—algériai tárgyalások felújítása előtt, melyek Algírban a napokban kezdődnek. A japán rendőrök durván rátámadtak a Sea Dragon amerikai atom-tengeralattjáró látogatása ellen tüntetőkre. Befejeződött a lengyel szejm ülése Varsó (ČTKJ — Varsóban befejeződött a lengyel -szejm kétnapos ülése, melyen a népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatokat vitatták meg. Az 1965-ös népgazdasági terv a lengyel gazdaság sokoldalú fejlesztését, az életszínvonal emelkedését és az ötéves terv teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését feltételezi. Jövőre az ipari termelés 7,8 százalékkal növekszik. A költségvetési javaslat szerint jövőre 289,3 milliárd zlotyt fordítanak a népgazdaság fejlesztésére. A CDU nyíltan támogatja a szudétanémetek követeléseit Bonn (ČTKJ — A Keresztény Demokrata Unió (CDU) nyugatnémet kormánypárt a revansista vezetőkkél folytatott tanácskozása után nyíltan kihirdette, hogyan értelmezi Bonn hivatalos álláspontját a müncheni egyezményről és a második világháborút kiváltó okokról. A történelmi igazságokkal ellentétben jogellenesnek tartja a szudétanémetek kitelepítését, és kijelenti, hogy az 1937-es határok nem állnak ellentétben a nemzetközi és az államjoggal. A CDU így nyíltan magáévá teszi a revansisták követelését. A párt reményét fejezte ki, hogy a szudatanémetek a jövőben is olyan politikát követnek, mely a német nemzet szabadságához és egységéhez, valamint Európa egységéhez vezet. Helmuth , Burckhardt, a Ruhr-vidéki bányatársaságok képviselője november elején bejelentette, hogy az NSZK-ban hamarosan v bezárnak 36 bányát, amelyeknek évi teljesítménye 26 millió tonna kőszén. A Ruhr-vidéki bányászok számára ez katasztrófát jelent, mert a bezárásra kerülő bányákban mintegy . 60 ezer személy dolgozik. Röviddel az említett hír közzététele után a Ruhr-vidéken már sor került az első tüntetésekre és tiltakozó felvonulásokra. A bányászok a szakszervezetek vezetőségétől általános sztrájk kihirdetését követelik, ha más eszközzel nem lehet elérni a 36 bánya bezárásáról hozott döntés megsemmisítését. A Ruhr-vidéken igen komoly a helyzet. A „Welt der Arbeit" című szakszervezeti hetilap nemrégen azt írta: „A Ruhr-vidéken olyan dráma van kibontakozóban, amilyent a Szövetségi Köztársaság megalapítása óta még nem ért meg. A bányászok ezreit fenyegeti munkanélküliség, milliók fecsérlődnek el. A bányászok aggodalma és tiltakozása ezért több mint érthető". A bányák hamaros bezárásáról hozott határozatot a racionalizálás Szükségességével indokolják. Azt állítják, hogy be kell szüntetni a jövesztést ott, ahol nem jövedelmező és azokban a bányákban kell fejleszteni, ahol a legkedvezőbbek a fejtés feltételei. E jelszó alatt az NSZK-ban már a múltban is több bányát bezártak. A helyzet elemzése azonban azt mutatja, hogy a jövedelmezőseggel való érvelés nem állja meg helyét minden bányában, amelyekben be akarják szüntetni a t munkát. Más szavakkal — olyan bányákat is bezárnak, amelyek rentábilisak. A most bezárásra kerülő 36 bánya között ls van néhány olyan, amely nyereséggel dolgozik. Évi kapacitásuk 7 millió tonna szén. New "York (ČTK) — A Biztonsági Tanács hétfőn összeült, hogy az izraeli—szíriai Incidensről tárgyaljon. Az incidens során izraeli katonai repülőgépek a szíriai határőrség csapatait bombázták. Szíria nyílt agresszióval vádolja Izraelt, s a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Az ülés elején U Thant ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy még nem kapta meg a palesztinai ENSZ-megfigyelők vezérkari főnökének jelentését a határlncidens körülményeiről. Rafik Asa szíriai küldött bejelentette, hogy az izraeli légierők nemcsak a határőrség, de három szíriai falut' ls megtámadtak. Szavai szerint, a támadást megelőző összetűzést ez Delhi (ČTK) — A delhi nemzetközi békekonferencián hétfőn felszólalt Sasztri indiai miniszterelnök. Kijelentette, hogy India nem változtatja meg eddigi békés politikáját. Felhívta azokat az országokat, melyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel, lépjenek fel egységesen az Ilyen fegyverek gyártása ellen. Hangsúlyozta, hogy a leszerelésre kell törekedni. Üdvözölte a konferencia küldötteit, és egyetértését fejezte ki azokkal a javaslatokkal, melyek megvitatásra kerülnek. A konferencia tegnapi ülésén folytatódott a vita. A felszólalók hangEzekben a bányákban azért akarják beszüntetni a fejtést, mert nem tudják eladni a szenet. Az NSZK-ban a közeljövőben általában csökkenni fog a szénjövesztés, annak ellenére, hogy a gazdaság tovább fejlődik és az energiafogyasztás évről-évre növekszik. A nyugatnémet bányák bezárása a szén- és kőolajtársaságok között már több mint egy évtizede folyó ádáz vetélkedés eredménye. A háború után az NSZK-ban szénhifiny volt. Számos üzem kőolajfűtésre állt át és eltért a hagyományos szén felhasználásától. A kőolajból nyert energia olcsóbb és ezért nem csoda, hogy a nafta egyre inkább kiszorítja a szenet. Sőt, még számos háztartás Is kőolajfűtést használ. E fejlődés hatással volt a szénárakra. A bányatársaságok ugyanis önkényesen már nem változtathatták meg a szénárakat, mert áremelés esetében a nafta még gyorsabban tért hódított volna. Igy annak ellenére, hogy a nyugatnémet bányászok munkájának termelékenysége az utóbbi években jelentősen növekedett, számos bányában a szénjövesztés kezdett „nem jövedelmezővé" válni és a kibányászott szén egy részét nem tudták értékesíteni. Nyugat-Németországban már négy évvel ezelőtt felhalmozódott a kibányászott szén, amelyet nem tudtak eladni. Most már oda jutottak, hogy a szénjövesztést ls korlátozni kénytelenek. Amikor Burckhardt az újságírók előtt bejelentette a 36 bánya tervezett bezárását, Igen élesen támadta a kőolajkonszerneket, különösen a Shell és a Standard Oil (Esso) társaságot. Szemükre vetette, hogy nem tartották be a bonni kormánynak és a bányatársaságoknak adott ígéretüket; továbbra is növelik a kőolaj behozatalát az NSZK-ba, mégpedig nagyobb mértékben, mint ahogy az energiafogyasztás izraeli csapatok provokálták ki. Asa megemlítette, hogy a Biztonsági Tanács a múltban már három ízben elítélte Izraelt Szíria elleni agressziója miatt. Felhívta a Biztonsági Tanácsot, hozzon Intézkedéseket Izrael katonai akcióinak végleges beszüntetésére. Sidi Baba marokkói küldött támogatta a szíriai küldött követeléseit. Commy izraeli küldött a szíriai kormányra próbálta hárítani a felelősséget a határlncidensérr. Stevenson, a Biztonsági Tanács elnöke bejelentette, hogy a tanács csak a palesztínlai ENSZ-megfigyelők vezérkari főnökének jelentése után folytatja munkáját. súlyozták a békéért, a békés együttélésért, a leszerelésért folyó harc szükségét, és rámutattak arra, hogy ez a harc szorosan összefügg az imperializmus, a gyarmati rendszer ellen és ugyanakkor valamennyi nép nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemmel. Az értekezleten felszólalt Zsukov akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép valamennyi néppel meg akarja szilárdítani barátságát. Kiemelte, hogy valamennyi országnak csatlakoznia kell a moszkvai részleges atomcsendegyezményhez. emelkedik és ezzel a tönk szélére juttatják a nyugatnémet bányaipart. Itt tehát a nyugatnémet és a külföldi monopóliumok érdekeinek összeütközéséről van szó. A nyugatnémet bányaipar súlyos helyzetéről nemrégen a bonni kor-, mány is tárgyalt, Erhard kancellár pedig megbeszéléseket folytatott a kőolajipar képviselőivel. A kormány azt javasolta, hogy a bányák bezárását halasszák el 1966-ra, vagyis azt akarja, hogy a meghirdetett tervet ne valósítsák meg a nyugatnémet parlamenti választások előtt. Amint a hamburgi Die Welt burzsoá lap beismerte, a bonni kormány meg akarja akadályozni azt, hogy a Ruhr-vidéken „nyugtalanság" keletkezzék. Elvben azonban Bonn egyetért a bányák bezárásával. Schmücker gazdasági miniszter nemrégen kijelentette, hogy biztosítani kell „a lehető legolcsóbb energiaellátást". A legolcsóbb energia pedig az NSZK-ban jelenleg a kőolajenergia. A nyugatnémet bányászok érdekei tehát komoly veszélyben forognak. Erhard ugyan arra intette a kőolajtársaságokat, hogy „legyenek mértéktartők" s az NSZK-ba való kőolajbehozatalt ne fokozzák gyorsabb ütemben, mint ahogy az energiafogyasztás növekszik. Megfenyegette őket, hogy a kormány esetleg kötelező engedélyhez köti a kőolaj behozatalát. A kőolajtársaságok azonban erre azzal válaszolnak, hogy a Közös Piac keretében kötött megállapodások nem engednek meg ilyen Intézkedéseket. Nyilvánvaló tehát, hogy a kőolaj előretörését nem fogják feltartóztatni. Ez viszont azt jelenti, hogy a Ruhr

1 vidék fölött egyre sötétebb felhők tornyosulnak. Jan Blanský Letétbe helyezték a kivételi listákat a Kennedy-forduló tárgyalásain India nem változtatja meg békés politikáját Sasztri miniszterelnök felszólalása a nemzetközi békekonferencián Nincs remény Anglia és a Közös Piac kapcsolatának megjavítására Véget ért a Nyugat-Európai Unió ülése Bonn (CTK) — Bonnban befejeződött a Nyugat-Európai Unió külügyminiszteri tanácsának ülése. A Nyugat-Európai Unió tagja a Közös Piac hat tagállama és Nagy-Britannia. A kétnapos ülésről nem adtak ki közleményt, csupán Schröder nyugatnémet külügyminiszter tájékoztatta róla a sajtó képviselőit. Schröder szavai szerint a külügyminiszterek Nagy-Britannia és a nyugat-európai országok kapcsolatáról, a nyugat-európai országok és a Szovjetunió viszonyáról, a német és berlini kérdésről, a Kínai Népköztársaság atomfegyverkezésének következményeiről és az el nem kötelezett országok kairói csúcsértekezletének eredményeiről tárgyaltak. Nyilatkozata szerint a sokoldalú atomütőerő nem szerepelt az ülés napirendjén. Schröder nyilatkozatában kiemelte azt a tényt, hogy a Nyugat-Európai Unió az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, melyben a Közös Piac tagállamain kívül Nagy-Britannia is képviselve van. Leszögezte, hogy most, amikor komoly viszályok vannak a Közös Piac tagállamai között, nincs remény arra, hogy rendezzék NagyBritannia és a Közős Piac közti kapcsolatokat. Az ülés második napján gazdasági kérdések kerültek megvitatásra. A Közös Piac miniszterei bírálták az angol behozatali vámok 15 százalékos emelését. Douglas Jay angol kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy csak ideiglenes intézkedésekről van szó, melyeket az angol fizetési mérleg kedvezőtlen helyzete miatt voltak kénytelenek hozni. • • *» Schröder nyugatnémet külügyminiszter a televíziónak adott interjújában foglalt állást amellett, hogy az NSZK Franciaországgal és az Egyesült Államokkal ls baráti kapcsolatokat tartson fenn. KOMMENTÁRUNK: Sötét felhők a Ruhr-vidék felett i 1964. november 18. * ÚJ SZO 3