Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-10 / 282. szám, szombat

A tudományos-technikai forradalom hatása az iskolai nevelésre Irta: VIETOR MÁRTON, egyetemi tonár S

ocialista társadalmunk tovább- ségét kiemeltük és a termelőerők nyesek, ma már szélesebben profilált fejlődésének és a kommunlz- fejlődésétől elkülönítve hangsúlyoz- szakmákra van szükség. Ezért már a mus felépítésének egyik leg- tuk, ami hiba volt. Ugyancsak hiba tanonciskolákban változtatni kellene égetőbb problémája a közoktatás volna, ha most a másik végletbe esve, -a tanrenden úgy, hogy az elnnéleti olyan reformja, amely megoldja a tu- csak a termelőerők fejlődését követ- szakoktatás bővüljön és tartalmilag domanyos-technikal forradalom fej- nénk, s ezzel a kapitalista propa- megközelítse a középfokú szakiskolák iesztéset biztosító, világszínvonalon ganda által hangoztatott „modern tananyagát. Ugyanez vonatkozik a alto szakemberek nevelését. A prob- ipari társadalom" jelszavát vennénk középfokú iskolákra is, ahol az alaple.-ne nemcsak a tudományos és mű- át. A marxizmus a termelőerők és vető elméleti ismeretek elmélyítésészaki oktatást érinti, hanem az egész termelési viszonyok összefüggését ta- re van szükség. Az egyetemeken inuközoktatást, az iskoiai és iskolán ki- nítja. Abból az egyetlen helyes tudo- tatkozik meg leginkább, milyen kövüli tanítást és nevelést egyaránt, mányos szempontból kiindulva, mely vetelményeket támaszt az a tény, hogy A tudományos-technikai forradalom szerint a termelőerők határozzák meg a tudomány gyors fejlődése folytán elsősorban a termelőerők fejlődését, a termelési viszonyokat, a tudomá- a' tudományos szakirodalom mennyia kommunizmus gazdasági bázisának nyos-technikai forradalom nemcsak a sége átlag tiz évenként megkétszeremegteremtését determinálja, ugyan- szocialista világrendszer ' rohamos ződik. Ma már a legjobban képzett akkor befolyással van a társadalmi fejlődését és ezenbelül a kommuniz- szakembernek, — rendelkezzék bár fejlődésre, az általános műveltségre, mus felépítését szolgálja, hanem az mély speciális ismeretekkel — új, a szocialista ember nevelésére is. osztálynélküli 'társadalom győzelmét komplex feladatok megoldására gyakA tudomány és technika vívmányai készíti elő világviszonylatban is. ran nincsen elegendő tudása. A fömegváltoztatják a termelés minden E folyamat nem automatikus; Jerv- iskolán tehát a szaktárgykörön kívül ágazatát, a gépeket, gyártási beren- szerű, meggondolt gazdasági-szervező eső tudományágak bizonyos mérvű dezéseket, energiaforrásokat, gyárt- és kulturális-nevelőmunkát igényel ismeretét is el kell sajátítani a hallmányokat stb. Megváltoztatják az annál inkább, mert a múltban keveset gatóknak, ha a tudományos-technikai ember helyét és feladatait a terme- foglalkoztunk a szocialista termelési fejlődés követelményeivel lépést akar lésben, s magát az embert ls. Az el- viszonyok kiépítése keretében a tudo- tartani. Az iskolán kívüli nevelés is múlt húsz év alatt a tudomány ós mányos-technikai forradalomnak a abból indulhat ki, hogy a szocialista technika terén több korszakalkotó társadalomra gyakorolt hatásával, dolgozónak, ha tevékenyen részt kifelfedezést éltünk meg, mint az em- A különböző burzsoá elméletektől el; ván venni az üzem, a nemzeti bizottberi civilizáció egész eddigi történe- térden, melyek a technikai haladás- ságok, állainszervek irányító munkáte folyamán. Az emberi társadalom nak az egyénre és a társadalomra jéban, Ismernie kell üzemének bonyoeddigi fejlődése során, a legrégibb kilejtett hatását elemezve nem veszik íult technológiai berendezését, gyáridőktől egészen napjainkig ismert tekintetbe a társadalmi viszonyok.ha- tási programját, szocialista társadalkorszakalkotó. fejlődést szolgáló tu- fásának vizsgálatát, nekünk tisztán munk megoldásra váró problémáit, dósak, technikai szaktekintélyek, al- kell látnunk, hogy az új problémák pártunk politikai irányvonalát stb. kotó tudományos munkások túlnyomó elválaszthatatlanok a kapitalista tár- Mivel minderre a múltban szerzett többsége a mi generációnk kortársa, sadalom megoldhatatlan ellentmondá- szaktudása nem lehet elegendő, tervA tudományos munkások, technikusok saitól. A kapitalizmusban — mintegy szerű továbbképzéséhez a szocialista serege egyre gyorsabb ütemet diktál francia pszichológus is elismeri — társadalom nyújt segédkezet, a technikai átalakulásnak, s ennek -,az egyik ember boldogsága a másik A szakoktatást világnézeti neveléskövfetkeztében lélekzetelállltó iram- szerencsétlenségére épül", mert ha a sel kell egybekötni. A múltban a ban fejlődnek az új energiaforrások, kapitalista vállalkozó „filantróp vol- marxizmus—leninizmus tanításánál elaz egyre tökéletesebb rnunkaeszkö- na, akinek megesik a,szíve a szeren- követett hibák folytán a világnézeti zök. A kibernetika új lehetőségeket csétlenen, csődbe jutna" (V. V. Stan- nevelésben sokan a mindennapi politár fel a kutatás, a termelés, igaz- ciuj. A szocializmusl>an viszont a tikai feladatok felszínes propagálását gatás minden területén. A nagyüzemi termelőeszközök társadalmi tulajdo- látták. A személyi kultusz káros kötermelés automatizálódik, ontja az na alapián az új munkaerkölcs és a vetkezményei, gazdasági életünk neember kényelmét szolgáló szükségle- kollektivizmus, ma még ugyan lassan, hézségei és fejlődési problémái a ti tárgyak tömegét melyek a dol- de a szocialista társadalom céltuda- főiskolai hallgatók bizonyos köreiben gozó ember számára elérhetővé vál- to

s erőfeszítése folytán a jövőben pesszimista kritlcizmushoz, sőt aggátak. biztosan győzedelmeskedni fog. A ka- jyos nihilizmushoz vezettek. A világA technika rnhamrw foiinrté^. i\ Pitalista rendszer elszigeteli az em- nézeti nevelés terén ezért elsősorban slľkftta aľ em^^k Ptetmódiľt £ 1>er

t a társadalom nevelőhatásától, a tanerőktől várunk önálló tudomámaga tartását O van eľzkôľôkke £ magányában sorsára hagyja, személyi- „yos munkát és ismereteket, melyek magatartasat. Ulyan eszközökkel es sége fejlödésév

ei, erkölcsi nevelésé- segítségévei a kommunista nevelésvei nem törődik A szocialista társa- nek megfelelő irányt szabunk. dalom viszont minden lehetőséget A hangsúly ma a szocialista erkölcs, -hanizmusukat csak a szakemberek megad ahhoz, hogy az embert az ok- a munkafegyelem, az állampolgári smeHk meľvek italakíttók ľ mhi tatás é

s ívelés célszerű egybekfité- tisztesség, a szocialista hazafiság, a lennapi' éľet ľe" d ét erősen igén he ^T^ " ^ ^^ * "ti? /eszik alkalmazkodó' ké^š'ségelÄM,' M '

; U ^IÍÄ Č' ľ neEváltflztaíiák a mfňdenÁanSs élete 1/érdes, mennyiben felel meg is- ez

t csak ugy erhetjúk el, ha a neK diarendszerünk azoknak a velőmunjcában. megmagyarázzuk, hogy iaľánt^ műveltséehez OTüksé^es Ui- ^ követelményeknek,, melyek az míüv történelmi tapasztalataiból •alános műveltséghez szükséges tu- ň| Qktatási ne

velési problémák kiindulva kell a jelen lényeges probszükségleti tárgyakkal vagyunk köülvéve, melyek gombnyomásra dolgoznak, szolgálnak nekünk, de medásanyagot. új megoldásához szükségesek. A kérdés lémáit megérteni és a 'jövő céljait E változások nem mennek végbe f

€i

v

etésénél természetesen csak azok- előkészíteni. A tudományos világné:ökkenőmentesen, nehézségek nélkül, rÄ a követelményekre gondolunk, me- ^ti nevelés legfontosabb előfeltétele nert nem könnyű a beidegződött i

ye

ket joggal érvényesíthetünk az is- t

ehát a mély és sokoldalú műveltség gondolkodásmódot, életrendet a szün- kólákkal szemben, s nem felejtjük el, é

s ^ önálló gondolkodás, mely leheelen változásokhoz idomítani, s a hogy egy l

skola bármely fokon — tővé teszi, hogy a társadalmi jelenzükséges alkalmazkodó készséget az ái

t

aiános iskolától az egyetemig ségeket az emberek a dialektikus és slsejátítani. Az új, komplikált, gyors- _ az ember nevelésének csak kis történelmi materializmus szemszögéitemű gépi be rendezések kezelése fe- hányadát végezheti el, s a család, a twj nézve önállóan értékeljék, megizitettebb idegtevékenységet követel társadalmi szervezetek és a. többi ne- értsék, s ennek megfelelően foglali dolgozóktól. Míg az idősebb em- vel

ö komponensek együttműködése j

ana

k állást és cselekedjenek, jerek nehezen viselik a technikai át- nélkü

l^ csa

k részeredményeket érhet zze

I elértünk a nevelés és okilakulással járó terheket, a fiatalság e

] iskolarendszerünkből eltűntek az Ľ. ý mód

szereinek kérdésédegrendszere jobban alkalmazkodik alap£o

kú, közép- és főiskolák közötti E. h€z A leg

nagyobb nehézséget i gyors változásokhoz, a váratlan, g

át

ak, melyek a múltban a dolgozók , . ', egyrészt csökkenteni degeket igénybevevő impulzusokhoz. magasabb f

okú művelődését megne- , tanulók eddigi túlterhelését, \ fiatalság gyorsabban veszi át a ké- éltették. Iskolarendszerünk és köz- má rész

t viszont a tudományos-techíyelemmel járó negatív hatásokat is, o

ktatásunk ezenfelül széles körű le- k haladás folvtán egyre bővül a nelyek világviszonylatban a magány, hetőséget nyújt a levelező tagozaton feIdo

l„

ozand

6 ismeretanyag. Az erni kilátástalanság érzéséhez, a cin.z- tanuló

k számára. Szocialista társa- . ® teliesI

töképessége növekedénushoz, a nemtörődömséghez vezet- dalmunkba

n az ember szakképzése, s(S|ie

k vannak korlátai de nincsenek ietnek, s a fiatalkori bűnözést, a dü- műv

eiődése nem fejeződik l>e az isko- ;

thid

ai

h

atatlan határai; a korlátok löngök banda-pszichózisát válthatja ,

a[>a

d elhagyásával, mert társadal- eltolódhatnak az agy befogadóképesmunk és a tudományos-technikai fej- ségéne

k fejlesztésével Maga a techA

felnőttek magatartását is el- lödés megkívánja^ hogy a „befejezett nlkf

l. f<

!ji

ödés i

s hatással van a gonlentmondások jellemzik, me- iskolai műveltség" helye-tt „holtig ta- dolkodá

s folyamatára és az emberi Ivek a múlt és jelen kispolgá- nuljon" a dolgozó ember. szervezet alkalmazkodik a haladás •i befolyásából, az átmeneti korszak Ami az oktatás általános célját il- alkott

a környezethez és életfelténég meg nem oldott problémáiból, jeti, az iskoláknak — a múlttal szem- te)ekh

€^. Ezt a jelentőséget kell tei technikai átalakulás hatásaiból, a t,en — abból kell kiindulniok, hogy k|ntetbe venn

i. A pedagógia egyik ;azdasági és társadalmi élet irányi- az egyoldalú, túlzottan specializált feladata hogy a tanulók tehermenteásának átépítéséből fakadnak. Ellent- szakemberképzés helyett, széles átte- s((é9

e érdekében a tananyagot a nondás van még a bérezési rendsze- kintéssel bíró, az alapvető tudomá- ko

r'

szer(í ai

apműveltség szempontjá•ünk és a szocialista munkaerkölcs nyok és a szocialista termelés, a po- sza

b=

a megi hogy kifejlessze a negszilárdltására irányuló igyekezet ntikai és társadalmi rend elveit egy- szimbőlumo

k|

)

an' való gondolkodási íözött. az életszínvonal emelkedése, a

ránt ismerő szakembereket nevelje- készs

(s

get mer

t ezíkkel egész goni szociális gondoskodás és az egyéni nek. Ez a követelmény a mérnökne- dolkodáfj

f'

0]

yarn

atokat lehet helyetteilőnyöket kereső közösség-ellenes velésre is vonatkozik, miután a ter- sjtenj és a nev

ejés eszközeivel szokigoizmus között, marxista ideológiánk mészettudományoknak a termelesl>e tassa

embert arra, hogy képes leíemes humanizmusa és az emberek való beállítása megköveteli, hogy a ^ _ társadalm

i viszonyokhoz irkölcsi magatartása között. A ter- mérnök is jól ismerje a szocialista alkalniiazkodni Az isk

olai nevelés sonelésben a több műszakos termelés, társadalmi rend törvényeit és beren- ^ tehftt a

z ^ökiött adottságoknak i bérezési problémák, a még gyako- de

zéseit. A felnőtt emberek iskolán képességek

ké Való fejlesztésében, i nehéz fizikai munka munkaerő- kívüli oktatása sem korlátozódhat az ^ m€rt a tá

rg

y

akt>an és társadalmi ;ondokat okoznak. Ellentmondás van új tudományos ismeretek magyaráza- vlszonyokl)a

n végeredményben embei monoton, szellemi erőfeszítést nem tára. Az új tudományos es technikai ^ képessége

k vannak felhalmazva, génylő segéd és betanított munká- ismeretek olyan gyorsan szaporod- ^ egyén a

7, új viszonyokban, azok;ok és az iskolázott, a technikai fej- na

k, hogy azokat teljességükben az ^ megfelelő új képességeket tud ődéssel lépést tartó alkotómunka, és egyén nem sajátíthatja el. Ma a leg- els

aj

átItani A nevelés terén további i technikai újítások után vágyó szak- jobban képzett szakember is csak n(Bhézség€t képez az a tény, hogy nunkások gondolkodásmódja között résztudattal rendelkezhet. Az ezzel k(Jnnvebb az ell

lbernek ismereteket ;tb. járó egyoldalúságot pedig csak aita- ú]tani min

t erkölcsi magatartását Ezeket a jelenségeket mint a tudo- lános műveltség megszerzesevel etien- kjalakftanl A

z erkölcs átalakulása nányos-technikai forradalom követ- súlyozhatja. lass

ú f

0j

ya

mat. De bizonyos, hogy a ;ezményeit, mind a kapitalista, mind i j ivei a modern technológia az ^„ciaüsta termelési viszonyok, a szocialista társadalmi rendszerben ^^ eddiginél sokkal mélyebb el- szoci

ai

is

ta társadalom és nevelés már negtaláliuk. de természetesen más 1 1 méleti tudást igényel a dol- eddlg ki

ai

akItottak új vonásokat i jelentőségük a kapitalizmusban és gozóktól, és az alapvető tudományok- az ei

uberben, például az emberi mélnás a szocializmusban. Igaz, hogy a ból eredő elmélete alapismeretek kü- t^ság, fw, állampolgári önérzet, a Rúl t ban a termeieviszonyok jelenté- lönbözö tersielési ágazatokba érvé- szociaWste muftkaerkátes. Ee a tény A ľraga melletti vesieci Kouotiuty hazanK egyedüli üzeme, ahol Aranyat, ezüstöt, platinát és molibdént dolgoznak jel iparunk számára. A Szovjetunióból behozott aranyon és platinán kívül a hazai egyetlen aranybányából; a jílovi bányából származó aranyat is itt dolgozzák jel: Képünkön a finomító-osztályon Anna Reichová platinát fiiterez. (CTK — J. Bárta felvétele^ A házigazda szemével A legvendégszeretőbb házigazda is, miután vendégei eltávoztak, mérlegre teszi az elhangzott beszélgetéseket, és megítéli, vajon mondottak-e a vendégek valami olyan ííjaC' amit eddig nem tudott. Nos, há készítettek lyen mérleget a közelmúltban a magyarországi Miskolc fonodájában, márpedig készítettek, akkor egyöntetűen állapíthatták meg, hogy a nemrégiben ott járt négytagú csehszlovák küldöttségtől sokat tanultak, sok olyat hallottak, amit érdemes megszívlelni az ipar gyakorlatában. A küldöttek egyik tagja volt Anna Stehlíkov á, a Hedva nemzeti vállalat chocenl 7.. számú üzemének dolgozója, aki például a csoportos szövés előnyeiről tájékoztatta a magyar szakembereket és fonónőket. Ez a módszer ez idág ismeretlen volt Magyarországon, noha a szocialista munkabrigádok mozgalmában napról napra keresik az üze: .

a?»£í

8b

b Újfibp útikat, lehetőségeket'. Mint elmondotta Anna Stóhlikovó, üzemük-, ben rövid idő lefqrgása alatt 22 százalékkal sikerült emelni a termelékenységet, s míg régebben az ö kollektívája 21 gépen dolgozott, jelenleg 26 gépen dolgoznak. Az eredményt a jobb munkaszervezés tette lehetővé, és főleg az, hogy áttértek a csoportos szövés módszerére. A négytagú delegáció magyarországi látogatása során ellátogatott a Győri Textilművekbe, a Soroksári Textilművekbe és a kispesti textilgyárba is. Mindenütt általános tetszést aratott a dolgozók körében a csoportos szövés módszerének rövid ismertetése. nA textiliparban igen sok a lehetőség e módszer alkalmazására és a miskolci finomfonóban máris foglalkoznak a gondolattal, hogy néhány .munkafolyamatnál megpróbálkoznak az - AimaStehlíkovától hallóit módszerrel. A brigádmozgalom szervezői és irányítói egyöntetűen nyilatkoztak úgy, hogy i

a szocialista brigádmoz. galom fejlődése szemDontjáből jgen jelentős lépés lehet a csoportos munka bevezetése. A házigazdák, jelen esetben a négytagú delegációt fogadó üzemek kollektívái, méltán nevezik jelentős dolognak a küldöttség látogatását, s mérleget készítvén elkönyvelhetik, jót és hasznos módszert tanultak, amelyet érdemes a lehető legrövidebb időn beiül a gyakorlat nyelvére lefordítani. -dömök. Automata izotópos vasúti biztosító berendezés Magyarországon a Vasútt Tudományos Kutatóintézet szakemberei újfajta vasúti biztosító berendezést terveztek. A jelenleg Közép-Európa szerte üzemelő — egyébként igen megbízható — sínáramkörös biztosító berendezés meglehetősen érzékeny. Esőzések, hóolvadás idején fennáll az átázás veszélye, amely — ha időlegesen is — szinte teljesen megbénítja a berendezést. Az új konstrukció sugárzó izotóppal működik, és így teljesen független az időjárási viszonyoktól. Műkő. désének lényege, hogy két sínpár között a pályatestbe beépített műszer fogja fel a felette áthaladó szerelvény végén 'elhelyezett izotóp sugárzását, s azonnal önműködően vörösre kapcsolja a jelzőlámpát. Az izotópos automataberendezés kísérleti alkalmazása során bebizonyosodott: a forgalomirányítók maximális mulasztása esetén sem fordulhat elő, hogy a következő vonat belerohanjon az előtte veszteglő szerelvénybe. /Vj igazolja, hogy a szocializmusban a társadalmi erkölcsi követelmények nincsenek ellentétben az ember szakmai ós általános műveltsége fejlődésével, s ezért megvalósíthatók, annál is inkább, mert az erkölcsi nevelést az új szocialista munka folyamán végezzük. E

zek után -a nevelés és oktatás legfontosabb feladatait foglaljuk össze: a pozitív ismeretek elsajátítását és a gondolkodás fejlesztését egyidejűleg kell tanítani. A tantárgyak tartalmát a tudományos fejlődés eredményeihez kell idomítani. Az oktatás módszereit a tanulók aktivizálásának és befogadóképességének érdekében kell korszerűsítési''. A kerszerúsítéí, alapelve a laboratóriumi módszerek bevezetése az ismeretszerzés folyamatába. Az oktatónevelő folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy a tanulók megtanulják a feladatok rendelését a megfigyeléstől, a problém'a feltárásától a megoldásig, és elsajátítsák a gondolkodást, mint feladatmegoldó tevékenységet. Az iskolai nevelés tartós eredményességének azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a felnőttek munkájukkal, viselkedésükkel, politikai meggyőződésükkel, feladataik kötelességtudó teljesítésével a fiatalságnak példát mutassanak, tehát hogy a társadalom átalakulásának vezérelvei a társadalom vezető erejének útmutatása szerint az egyén közvetlen környezetében ls érvényesüljenek. XS64. október 10. * 5 0] SZO