Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-08 / 280. szám, csütörtök

SZEMLÉLŐDÉS KÖZBEN A Két és fél hét telt el azóta, hogy bezárta kapuit a brnői nemzetközi vásár, az ott kiállított gépek és wmm'í berendezések azonban korántsem kerültek le a szak<• emberek mindennapi megbeszélésének napirendjéről. ^ ^ Azért említjük a szakembereket, mert a>z idén elsősorban is nekik mutatták be a kiállítás újdonságait, y érdekességeit. A mezőgazdasági gépekről és beren< • dezésekről például hét alkalommal tartottak ún. szaknapoit, melyeken a sok ezer résatvevő egyrészt megismerkedhetett a legújabb hazai és külföldi gép< • újdonságokkal, másrészt nemcsak meghallgathatták ^ t a tanácsokat, hanem főként a mezőgazdasági üzemek gyakorlati szakemberei, gépkezelői értékes megjegyy zésekkel segítették a gépfejlesztő szakemberek to* vábbi kutató munkáját. Még felsorolni is hosszú lenne a vásáron bemutatott mezőgazdasági gépeket. Három héttel ezelőtt a gé-. pek szemlélése közben arra gondoltam, hogy ez nem is olyan különlegesen fontos, hiszen nagyobb részükkel részben a gyakorlatban, részben a vásáron, illetve a vásár ideje alatt az újságok hasábjain már találkozhattak az olvasók. Igen, mind a látogató, mind az olvasó meggyőződhetett arról, hogy a kiállított mezőgazdasági gépek jelentős része már nem újdonság. így talán felesleges lenne bemutatnunk például az egyik aranyérmes mezőgazdasági gépet, az SZK-4-es szovjet kombájnt, amely tulajdonképpen már több mint egy évvel ezelőtt elnyerte az elismerés aranyérmét a legilletékesebbektől, a kombájnosoktól s a mezőgazdasági dolgozóktól, Azóta ugyan szerkezetén változtattak egyet-mást, de ezzel csak öregbítették a kiváló gabonakombájn hírnevét. A másik aranyérmet a csehszlovák gyártmányú háromsoros fejvágó répakombájn nyerte el. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint olyan szükség volt már erre a gépre a mezőgazdasági üzemekben, mint konyhában a sóra. Nem egy szövetkezet veKUKORICAERDÖBEN betakarításánál zetője kopogtatott be az illetékes irodába azzal a céllal, hogy most mindjárt meg is vásárolja az óránként 30 ár teljesítményű fejvágó gépet. Bizony valamennyiüknek nagy szükségük lett volna rá már az idei cukorrépatermés hogy az egyébként szorgalmas asszonyoknak ne kelljen sarlóval, kiszuperált bajonettal meg öregkéssel, lassú és fárasztó munkával „lefejezni" a rengeteg cukorrépát. Igen, sokan megvették volna az aranyérmes gépet, debát nem eladó. Legalább egyelőre nem. Az idén megközelítőleg 100 ilyen répakombájn dolgozik a földeken, további megrendelést csak a jövő évre fogadhat el a jičíni Agrostroj. Jobb későn, mint soha — tartja a mondás, ám a mezőgazdasági üzemek vezetői nem egészen így néznek a dologra. Először is a jövő év még messze van, a ma még aranyérmes mezőgazdasági gép a következő idényig elavulhat, hiszen ha valahol, a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésében még igazán nagyok a lehetőségek. Másodszor, szövetkezeteink vezetői általában eléggé óvatosak a megrendelésekkel, mivel gyakran megtörténik, hogy a megrendelt portéka késve, a munka befejezése után érke-. zik meg. Tény, hogy sok értékes mezőgazdasági géppel ismerkedtek meg a látogatók. Nagy volt az érdeklődés a hárommenetes ga bonabetakarításh nz szükséges gépek iránt. Sokan megálltak a magyar gyártmányú borsóbetakarító gépnél. Ez az aránylag egyszerű gép nem a külső formájával érdemelte ki a nagy érdeklődést, hanem azzal, hogy szerkezeti felépítésén a mezőgazdasági dolgozók mindjárt észrevették: a gyakorlatot alaposan ismerő szakemberek tervezték a gépet. Ugyanis abból indultak ki, hogy a borsó és általában a hüvelyesek az érés idejére — többször mint nem — a földre rogynak, s ha a gép vágószerkezete nem teljesen a l'öld felületénél vágná le a növényt, akkor (mint a korábbi gépek esetében) gyakran 50 százalék is lehetne a szemveszteség. A csúsztatókkal és a ledőlt növényt a földről felemelő alkalmatossággal ellátott vágószerkezetű gépnek az a másik előnye, hogy a hüvelyeseknél könnyen bekövetkezhető és nagy arányú magpergést a minimálisra csökkenti. A szőlészet és a kertészet számára „Sokan megálltak a magyar gyártmányú borsóbetakarító gépnél." Tóth D. felv. készült lánctalpas kistraktorok a látogatók kedvencei lettek Ám az illetékes munkaszakaszok gyakorlati szakemberei mégsem lelkesedtek, mindenekelőtt azért nem, mert az aránylag sok munkafolyamat végzésére alkalmas gépet távolról sem látták el célszerű és bevált munkagépekkel. Igaz, hogy valamennyit másmás üzem készíti, talán még nem tudták kellően összehangolni a termelést. Természetes azonban, hogy a termelők, azaz gépvásárlók „nem lakhatnak jól" az ilyan objektívnak vélt fogyatékossággal. A helyszínen megrendelhető és rövidesen meg is vásárolható gépek közül a minden eddiginél korszerűbb íejőberendezést elsősorban az tette vonzóvá, hogy tartályai nemcsak könnyen tisztíthatók, hanem hűtőberendezésük is kitűnő, s így sok gondot levesz majd a fejők válláról. Különösen azokban a mezőgazdasági üzemekben van nagy gyakorlati jelentősége a minden igényt kielégítő berendezésnek, amelyekből egész nyáron rendszeresen tisztátalan és savanyú tejet kapnak a tejfeldolgozó üzemek. Persze mint minden dolognak, ennek is két oldala van. Az értékes berendezés aligha kifizetődő az olyan szövetkezetekben, amelyekben a tehenek évi tejhozama 1500 liter. Természetesen a berendezés tervezői és gyártói erről már nem tehetnek. Ami a választékot illeti, el kell mondanunk, hogy mind a hazai mind a külföldi mezőgazdasági gépgyártásban sok még a hézag, ha olyan szempontból nézzük a gépeket, hogy a mezőgazdasági termelést is iparosítani akarjuk. A mezőgazdasági gépgyártás (a mezőgazdasági termelésben dolgozó szakemberek csaknem egybehangzó véleménye szerintj világviszonylatban is kullog az igények mögött s ez alól egyelőre hazai választékunk sem kivétel. Az persze bíztató, hogy egyre több, s a gyakorlat szempontjából egyre beváltabb gépekkel találkozhatunk a mez őgazdasági üzemekben. Az évről étfre tapasztalható fejlődést már a brnói vásár is konkrét példákkal bizonyította. HARASZTI GYULA #/ Oszi tennivalók a levelek tükrében Naponta jó néhány levelet kap ;zerkesztőségünk, melyekben olvasóink és levelezőink örömmel számolnak be az őszi munkáknál elért eredményekről és sikerekről. A sok közül az alábbiakban bemutatunk néhányat. Amikor a kép készült, még nem Illett rá a nádszegi kukoricaerdőre, hogy Sárgul már a kukoricaszár. Most persze a kukoricaföld jelentős részén már nem i> sárgul, mert olt erjed a sllógödörben. Szóval teljes ütemben folyik a taknrmányklrály betakarítása. A rövldülö napok figyelmeztetése nem tulál -süket fülekre a nádszegi szüvetkezetesek körében. Nem is talállnt, hiszen a környéken eppen a nódszegiek termelik a legtöbb kukoricát. Néhány évvel ezelőtt ennek a falunak a fiataljai hívták versenyre a járás valamennyi CSISZ-szervezetét, méghozzá olyan merész célkitűzéssel, hogy hektáronként átlag 50 máíza szemeskukoricát, illetve 500 mázsa silókukoricát termelnek. Nos, a versengésben eddig becsülettel helytálltak. Volt olyan esztendő, amikor az egyik dűlőben 9U mázsa szeme-skukoric-j termett hektáronként. És ml lesz az idén? — kérdeztük a szövetkezet vezetőit. Óvatosak voltak a válasszal. Azt mondták, 20 mázsánál több lesz a hektárhozam. Ezt el is hittük, már anirik alapján is, hogy (a kép ls ott készült) a Feketevíz menti dűlőben legalább 35 mázsát ígért a kukorica. A végeredményről talán majd később. ( — t

J) EGYSZERŰ RECEPT Ligetfalu — bár a Duna jobb oldalán fekszik — tulajdonképpen még Bratislava belterületéhez tartozik. Az olvasó bizonyára meglepődik, hogy itt is van szövetkezet. Pedig ez igaz, sőt megállapíthatjuk, hogy a ligetfalusi szövetkezet — eredmények dolgában — túltesz bármelyik vidéki mezőgazdasági üzemen. A siker titka — alapjában véve ez nem is titok —, hogy Ligetfalun a termelés Irányítását jól felkészült szakemberekre bízták. Az állattenyésztést Straková Terézia mérnök,a növénytermelést Dansky Norbert mérnök, a zöldségtermesztést Prohuvá Marianna mérnök vezeti. Egyszerű a recept, máshol is alkalmazható. * * * Mivel Ligetfalu Bratislava területén fekszik, a szövetkezetben értbe tőén zöldség- és gyümölcstermesztés re, aprójószág tenyésztésére rendezkednek be. Zöldséget 26 hektáron, gyümölcsöt 48 hektáron termesztenek. A gyümölcsöst a következő években 150 hektárra bővítik. Az utóbbi időben az állattenyésztésben is fokozzák a hasznosságot, hogy a várost minél több termékkel láthassák el. A szarvasmarhaállományt teljes egészében kicserélték nagyhasznú jószágra. A baromfitenyésztésben a korszerű kalitkás rendszerű tojócsarnokban 1500 tyúkot mindössze egy ember gondoz. Az évi tojáshozam tyúkonként 135—140 tojás. Havran Ferencné, Ligetfalu SZÉP EREDMÉNYEK A BÉKÉI SZÖVETKEZET az utóbbi Időben kiváló termelési eredményeket ér el. Ennek bizonyítéka, hogy az árutermelési tervet a legtöbb mutatóban jóval túlteljesíti. A tej- és tojáseladás évi tervét például már a minap teljesítettek. Jó eredményeket ér el a húseladásban is. A zöldségkertészet dolgozói sem akarnak lemaradni. Annak idején 75 000 korona bevételre számítottak hektáronként. A valóságban azonban már eddig is több mint .101)000 korona értékű zöldségei adtak el egy-egy hektárról. A NAGYLfiGI SZÖVETKEZET az idén hét hektáron kertészkedik. A terv a zöldségkertészetből 705 000 korona bevételt irányoz elő. A zöldségtermesztő csoport kiváló munkája eredményeként már eddig közel 700 000 korona értékű zöldséget termesztett. Kárász Zoltán leveléből MEGMAGYARÁZZUK Kik kaphatnak kamatmentes kölcsönt Újabb segítség a földműveseknek A szövetkezetek megalakítása idejében és kivált gazdálkodásuk első esztendeiben nem egy közösben elég sok talaj maradt inegmüveletleniil. Főként a nagy szövetkezeti táblák szélrészei. Ma ez a talaj ismét teljesíteni kezdi feladatát. Akadnak azonban olyan szövetkezetek is, amelyek a talaj fellelése után sem tudják biztosítani annak kihasználását, mert nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközzel. vét, aszerint kapnak majd januárban és azt követően minden hónapban szemes takarmányt. A szemes takarmányoknak a szállított tejért való viszontetadása fokozatos lesz. így az 1964. évi felvásárlási terv szintjéig szállított minden 100 liter tejért a szocialista szektor mezőgazdasági üzemei 8 kg szemes takarmányt kapnak. Ugyanilyen mennyiségű takarmányt kap a mezőgazdasági üzem akkor, ha 100 liter tejet szállít cserébe takarmányozási célokat szolgáló egalizált tejért. Húsz kg szemes takarmányt kapnak a mezőgazdasági üzemek minden 100 liter tejért, amelyet az 1964. évi felvásárlási terv szintje felett szállítanak. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzemek nem teljesítik az 1964. évi tejfelvásárlási tervet, csupán a tényleges felvásárlás szintjéig kapnak szemes takarmányt. Most rendkívül fontos lesz az, hogyan teljesítik a szövetkezetek és az állami gazdaságok ez év vegéig a .tejfelvásárlást. December végéig még elég idejük van ahhoz, hogy a tejfelvásárlás tervét rendesen teljesítsék, minél több szemes takarmányt szerezzenek és ily módon biztosítsák a tejtermelés fokozását a jövő évre. Meg kell említenünk, hogy a tej felvásárlásába beleszámítandók a tejfel, túró és a vaj is. A szövetkezetek a háztáji gazdálkodók tejszállítmányaiért is megkapják a takarmányt. Hogy a háztáji gazdálkodók közül ki kapjon szemes takarmányt, arról a szövetkezet a maga hatáskörében dönt. A párt XII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy minden tekintetben segít-: séget kell nyújtani az egyéni gazdálkodóknak is. Akárcsak a szocialista szektorban, úgy az egyéni gazdák esetében is sor kerül a takarmány viszonteiadására. A különbség csupán a takarmány kiadásának határ-, idejében lesz. Míg a szocialista szektor mezőgazdasági üzemeinek havonta fogják kiadni a takarmányt, az egyéni gazdálkodóknak negyedévenként. így január hónapban a mezőgazdasági üzemeknek az 1964. évi decemberi tervteljesítés szintje szerint adják a takarmányt, az önállóan gazdálkodóknak 1965 első negyedében aszerint, hogyan teljesítették a tejeladás tervét 1964 utolsó negyedében. A mezőgazdasági üzemek takarmányeladásra való igényének kiszámítását a tejüzemekre bízták, amelyek pontos nyilvántartást vezetnek, hogy megállapíthassák, mennyi takarmány eladására jogosultak az egyes üzemek tejszállításuk szerint az év elejétől. Szemes takarmányt kaphat a mezőgazdasági üzem, ha tenyésztésre alkalmas üszőborjút ad el 120 kg minimális élősúlyban. Ha tehát a szövetkezet, vagy az állami gazdaság elad egy ilyen borjút, 80 kg szemes takarmány vásárlására jogosult. Szemes takarmányt adnak minden tenyésztésre alkalmas, egószséges üszőborjúért, amelyet a járáson belül vagy kívül adnak el, vagy közvetlenül a szocialista szektor egy más mezőgazdasági üzemének, vagy a mezőgazdasági felvásárló ellátó üzem, esetleg a tenyésztő szolgálat közvetítésével. Szemes takarmányt nem kaphatnak az üzemek a hizlalásra szánt borjak eladásáért. Hogy elegendő malac legyen a következő év tavaszi hónapjaiban, ugyancsak szemes takarmányt juttatnak a szocialista szektor mezőgazdasági üzemeinek, mégpedig 1964. XII. 1-től 1965. III. 31-ig a szárazság sújtotta járásokban minden lemalacozott kocára 350 kg-ot. J. BATOVSKY Az állam ezen a téren is segítségére siet a gyengébb szövetkezeteknek azzal, hogy kamatmentes hitelt nyújt az újonnan fellelt talaj termővé tételének céljaira. Erre csupán azok az EFSZ-ek jogosultak, amelyek a folyó év, esetleg további négy év közös gazdálkodásának jövedelméből sem lesznek képesek — még a költségek részleges megtérítése esetén sem — előteremteni a szükséges öszszeget. A kamatmentes hitelnyújtás másik alapfeltétele: a föld termővé tétele bizonyíthatóan célszerű legyen a társadalom szempontjából. Mielőtt a kamatmentes hitel nyújtására sor kerülhetne, a járás termelési igazgatóságának felül kell vizsgálnia főképp azt, vajon valóban gyengén gazdálkodó szövetkezetről van-e szó, amely képtelen megtéríteni a költségeket, valamint azt is, vajim nyilvánvaló-e ezeknek a munkálatoknak a célszerűsége. Ezeket a tényeket a kérvény alapján vizsgálja, amelyhez mellékelni kell a rekultiválás célszerűségét bizonyító műszakigazdasági elemzést. A szükséges munkálatok elvégzése után nem fontos, vajon az újonnan fellelt talajt szántóvá alakítják át, vagy meghagyják rétnek. Nyomban, amint befejezték a rekultivációt, sor kerülhet a kamatmentes hitel fokozatos leírására. A leírást a munkák befejezését követő négy év során végzik el, azon feltétellel, hogy a talajt, amelyen a rekultiválást végrehajtották, tovább ls meg kell művelni és be kelf vonni a közös gazdálkodásba. Ezenkívül a szövetkezetnek teljesítenie kell a felvásárlási szerződésekben vállalt kötelezettségeit a fő muntatőszámokban. Az utolsó feltételtől eltekintenek abban az esetben, ha a szövetkezet saját hibáján kívül (aszályos év, jégverés) nem teljesítette szerződésbeli kötelezettségeit. Amennyiben a szövetkezet teljesíti az említett feltételeket, kórheti a járási termelési-mezőgazdasági igazgatóságot, hogy hajtsa végre a kamatmentes hitel leírását. Ezzel kapcsolatban félreértésekre kerülhet sor abban a kérdésben, mit értünk újonnan fellelt talaj alatt. Ez olyan talaj, amelyet bármilyen okoknál fogva elhanyagollak, vagy több éven át nem gazdáikadtak rajta és nem kapcsolták hozzá azon területekhez, amelyeken a szövetkezet gaz^ dálkodik. A tejtermelés fokozására a jövő évben újabb segítséget kapnak a földművesek, ezúttal szemes takarmány formájában. A takarmány eme előnyös eladásának fő mértéke nem csupán az 1965-ös év tejeladási tervének teljesítése lesz, hanem,főképp az ez évi tervteljesítés. Tehát ahogyan a mezőgazdasági üzemek ebben az évben fogják, teljesíteni a tejfelvásárlás ter-: OKOS MEGOLDÁS A BÉNÁI SZÖVETKEZETBEN is — bár nagy szárazság uralkodott a környéken — szép zöldségtermést takarítanak be. A szövetkezetben 15 hektáron termesztenek zöldséget. Ekkora terület sok munkaerőt foglalkoztat. A bénaiak azonban nem sajnálták a fáradságot. Az aszály idején a zöldségeskertet teljes egészében öntözték. Az eredmény: Az elmúlt napokban valamennyi termékből leszállították a szerződésbe foglalt mennyiséget. A napokban egyezményt kötöttek az aulóforgalmi vállalattal, hogy a megmaradt zöldségtermést az északibb fekvésű és hiányosan ellátott vidékekre szállíthassák. Csaba Zoltán AZ IGYEKVŐ SZÖVEÍKEZETESEK PEkBETÉN teljes ütemben folynak az őszi munkák. A repcét már elvetették, a burgonyát kiásták, jelenleg a kukorica silózását, a maghere cséplését végzik, és sorra került az őszi árpa vetése és a szántás. 338 hektáron beszántották a trágyát és 193 hektáron elvégezték a mélyszántást. Sürget a többi sorra kerülő munka. Iparkodnak a perbeteiek, nehogy az esetleges rossz időjárás megvámolja a termést. Sütti József, Perbete A szécsénkei szüvetkezetesek (losonci járás) három évvel ezelőtt feltörték a 8 hektáros Csurgórét díílot, mert kevés szénát termett. Az elgondolásuk jó volt, a gyakorlat bizonyítja. Mint szántóföld sokkal nagyobb hozamokai biztosít. Az elsň évben ugyan csak állagos termést adod a benne termesztett köles és csa lainádé, a másik évben azonban már 800 mázsa káposzta termett hektáronként, az idén viszont több mint 1000 mázsa silókukoricát takarítottak be egy-egy hektárról. Ül SZÖ 4 * 1964. október 8.