Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-07 / 279. szám, szerda

Tudósítóink jelentik Érdekns és figyelemre méltó kiállítás nyílt meg a népművészeti központ prágai kiállító termében. Az Építőművészek Szövetsége mutatja be tagjai munkált, aniulyek díjat nyertek az 1962—19B3 as esztendőkben A már megvalósított tervek mellett (ezek fényképét szintén bemutatják) a látogató képet nyer a közeljövőben épülő új lakónegyedek, ipari, mezőgazdasági építkezések és más létesítmények terveiről. A kiállított munkák seregszemléje híven visszatükrözi architektúránk határozottan javuló színvonalát. Rendkívül érdekes és eredeti megoldás például a Liberec mellett felépülő fested televíziós központ és egyben szálloda, a Prága-ruzynéi nemzetközi repülőtér új épületeinek tervei, a Matica Slovenská modellje. Tetszetősek az új iskolák, üzemek, lakóházak, sportlétesítmények és más objektumok tervei. A kiállítás nagy látogatottsága azt bizonyítja, hogy a lakosság élénken érdeklődik építőmüvészetünk fejlődése iránt. KUKORICAHÉJBÓL PÉNZ A kukoricát a takarmányok királyának tartják. Most azonban nem a kukoricáról lesz szó, hanem a héjáról. Elvétve besilózzák, néhol almozásra használják, a legtöbb helyen azonban nem törődnek vele. Fölégetik, vagy — rosszabb esetben — ott éktelenkedik, rothad, penészedik a gazdasági udvarban, vagy a határban. Pedig a kukoricahéjat nagyon jól fel lehet használni. Valamikor a legtöbb faluban ügyes kezű asszonyok tartós, ízléses táskákat, papucsokat, lábtörlőket- és egyéb holmit készítettek belőle. Sok család Ily módon — úgyszólván a semmiből — tekintélyes bevételhez jutott. Az utóbbi években azonban csak ritkán találkozunk a hasznos hagyomány ápolóival. Kihaltak talán a faluhelyeken az ügyes kezű aszszonyok? Vagy nincs manapság érdeklődés e készítmények Iránt? Dehogyis. Az érdeklődés talán még nagyobb, mint a múltban. Az ilyen kisipari cikkek nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is előnyösen elkelnek. A nálunk járó külföldi turisták is előszeretettel vásárolják őket. Érthetetlen, hogy falvalnkon mostanában miért nem űzik e kifizetődő mellékfoglalkozást. Pedig ezzel részben megoldható a szövetkezetekben dolgozó nők téli foglalkoztatottsága is. A Népművészeti Cikkek Központja (ÚĽUV) minden ilyen irányú Igyekezetet készségesen támogat. Az érdeklődőknek bővebb tájékoztatást..n.y.Újt készítmények értékesítéséről,' sőt ahol a helyzet megkívánja, megfelelő számú jelentkező esetében tanfolyamokat szervez a kukoricahéjból készült tárgyak előállításának elsajátítására. P. L. ÚJ INTÉZET ÉPÜL A PATRONKÁN A Bratislavai Építő Vállalat dolgozói a napokban kezdték meg Bratislavában egy korszerű intézet építését, amelyben 220 testi fogyatékosságú gyermek talál majd otthonra. Az intézet több fedett folyosóval összekötött épületből fog állni. A fő pavilonban lesznek az ülő- és fekvőhelyes tantermek, valamint a műhelyek. A melléképületekben helyezik el a játszótermeket, a két internátust, a személyzeti lakásokat és egy óvodát 30 testifogyatékosságú kisgyermek számára. Az intézet 12 és fél millió korona költséggel épül, építését 1966-ban fejezik be. Ivan Pohovej Varázsát veszti a mozi? A mozik látogatottságának csökkenése világprobléma. Ez a jelenség a kelet-szlovákiai kerületben is megnyilvánul. A statisztikai kimutatás szerint a kerület mozijait az év első felében mintegy 470 000-rel kevesebben keresték fel, mint az 1963-as év ugyanezen időszakában. A mozik bevétele több mint másfél millió koronával csökkent. Ha ezen a helyzeten változtatni akarunk, javítanunk kell a mozik műsorpolitikáján és céltudatosabb, átgondolt munkát kell követelni e téren a községi kul túrotthonok vezetőitől is. A gyakorlat arról tanúskodik, hogy ott, ahol a helyi mozi műsorának népszerűsítése nem formális, — például Michalovcén, Humennén, Sninán, Zelezníken stb. — ahol a mozikat korszerűsítették, rendbe hozták, ott a látogatók száma az első félévben nemcsak megmaradt, hanem még növekedett is. (v. k.) VÖRÖS ZÁSZLÓT KAPTAK A közép-szlovákiai tejüzemek Turčianske Teplice-i részlegének készítménye — a liptói túró külföldön is ismert. Július Hrianko üzemvezető elmondotta, hogy az idei terv 218 tonna liptói túró készítését írja elő. Feladataikat sikeresen teljesítik: . eddig 2Ú0 tonna liptói túrót készítettek. Időbeni tervüket és exportfeladatukat is magasan túlteljesítik. A feladatok példás teljesítéséért és a kiváló minőségű termékekért az üzemet vörös zászlóval tüntették ki. Jozef Bleha J. S. Kubín százéves J. Š. Kubín 1864. október 7-én született és maradandóan beírta nevét a cseh elbeszélők közé A tudományos objektivizmus hatása alatt készült néprajzi munkáiban a nép körében keringő mondákat, meséket, elbeszéléseket gyűjtötte össze. Az ő érdeme, hogy a világirodalom legátfogóbb népprfizal gyűjteményét mondhatjuk magunkénak, amely egyedülálló módon a népmesék formálódását, a történelem és a szociális helyzet változásai által kiváltott módosulásait is megörökíti. Kubín tudományos munkássága és irodalmi alkotásai párhuzamosan haladnak, bár időben a néprajzi tudós megelőzi az elbeszélő meseírót Gazdag tudományos mun kásság áll mögötte, amikor hozzá kezd szülőföldje népmeséinek mű vészi feldolgozásához. A megszállás alatt és közvetlenül a felsza badulás után öt kötetben Jelenik meg Jlvínl rapszódiák című műve De nemcsak népmesét és népi humort gyűjt, hanem kispolgári történeteket és anekdotákat is. Tollából életízű történetek elevenednek meg, amelyekből sugárzik az egyszerű ember Jelleme, filozófiája. Művéihen a letörhetetlen optimizmus uralkodik szellemes, humoros tolmácsolásban. j. Š. Kubínt, a közöttünk élő százéves írót, érdemes művészt, Ne

rudá kortársát századik születésnapján tisztelettel köszöntjük. Utószó, de nem utolsó szó a turistaforgalomról ELMÚLTAK a meleg nyári napok, Az emberek eltették a fürdőruhát és a szalmakalapot, a nyári vakáció pillanatfelvételeit albumokba ragasztották. Nyakunkon az ősz, kellemetlen, hideg napjaival, amelyek nem kedveznek a turisztikának. A fő turistaidénynek tehát vége és megállapíthatjuk, hogy az Idén sokkal több külföldi járt nálunk, mint a múlt évben, de mi, sajnos, csak nagyon kevéssel nyújtottunk nekik többet, mint tavaly. A látogatók közül sokan ajkbiggyesztve fognak majd beszámolni Ismerőseiknek, barátaiknak a túlzsúfolt szállodákról, mogorva, lassú pincéreinkről. És mi nem vádolhatjuk őket elfogultsággal, mert a bírálat, sajnos, jogos. így tehát csak azt remélhetjük, hogy a beszámolót a sok kedvezőtlen ítélet végén a számunkra oly nagyon jelentős mondattal fejezik be: „Azért jó volt, szép volt és érdemes oda menni!" Mert ha ez az egy mondat elmarad, akkor néhány év múlva bizony hiába várjuk majd az értékes devizákat hozó külföldi turistákat. És most nézzük a statisztikát: Az elmúlt idényt két tényező jellemzi: a kétoldalú külföldi turistaforgalom növekedése a szocialista országok (Magyarország, Jugoszlávia, NDK), valamint Ausztria között, és a belföldi turistaforgalom csökkenése. Az Idén kevés híján másfél millió külföldi látogatott hazánkba. Ezek között volt kb. 800 000 magyar, 602 000 osztrák és több mint 100 000 német turista. A kapitalista országokból érkezők száma Is felülmúlta a várakozást. A ČEDOK tehát túlteljesítette tervét. Ez azt jelenti, hogy a passzív turisztika, (azaz a külföldön nyaraló csehszlovákok száma) ls megnövekedhetett, mégpedig a múlt év hez viszonyítva 144 százalékkal. Ezzel magyarázható egyben a belföldi turistaforgalom csökkenése is. Akinek módjában áll megismerkedni a külföldi vendéglátással, elts meréssel beszél róla. így az osztrákok készségéről, akik a külföldi turista kényelméért mindent megtesznek, mert a turistaforgalom számukra üzlet s nemzeti bevételük jelentős százalékát teszi ki, vagy a franciák udvariasságáról és előzékenységéről, esetleg a magyar konyha ízletes készítményeiről. EZZEL szemben mit tapasztalhat egy külföldi turista nálunk? Tegyük fel, hogy hisz az angol, francia, német, orosz és más nyelvű prospektusainknak, amelyek az „Alacsony-Tátra, vagy a Tátra szépségeit hirdetik és minden városban kényelmes szállást, tökéletes ellátást és történelmi érdekességeket ígérnek. Megérkezik tehát a külföldi az Alacsony-Tátrába, de szállást keresve eredménytelenül zarándokolhat végig a Vág völgyén. És hiába érdeklődik a történelmi nevezetességek felől, a legjobb esetben megmutatják neki az utat valamely vár romjai felé és ott a képzeletére van bízva annak megismerése, történelmi múltja, mert egy idegenvezetőt, vagy prospektust lilába keres. A felszolgálást illetően, sajnos, még mindig az a helyzet, hogy pincéreink szakképzettsége hiányos. Anyanyelvükön kívül többnyire más nyelven nem beszélnek, ezért nem értik, mit kíván a vendég, s nem tájékoztatják a legelemibb dolgokról sem. A minap egy bolgár újságíróval találkoztam, aki nevetve mesélte, hogy amikor az egyik zilinai. szállóban törülközőt kért, csodálkozva megkérdezték tőle: — miért kéri? Talán nem hozott magával? — Ez mint adoma nevetséges de ha elgondoljuk, hogy azok, akik nevetni fognak rajta, nem a zilinai szobalány szokatlan kérdésén, hanem a szlovákiai vendéglátás színvonalán nevetnek, akkor bizony szomorú a dolog. Még szomorúbb, hogy ezek az esetek nem egyedülállók, i'íagy felelőtlenségről és felületességről tanúskodik az is, hogy meg merjü'; hívni a külföldi turistákat a trnavai vásárra, látványosságot és teljes ellátást ígérve nekik. Ugyanakkor még csak szobát sem biztosítunk számukra, nem is beszélve a beígért látványosságról, amely egynéhány sátorra zsugorodik össze. Legfőbb ideje, hogy felelősségteljesebben propagáljuk hazánk szépségeit, s ne ígérjünk többet, mint amennyit nyújtani tudunk. A felelőtlen reklámhajszolás nem egyeztethető össze szocialista társadalmunk felfo gásával és többet árt, mint használ. Az a turista, aki egyszer csalódott, aligha jön többször hozzánk, sőt ismerőseit is lebeszéli egy csehszlovákiai útról.. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy talán hajbókolnunk kellene minden külföldi látogató előtt. Ez felesleges. A tökéletes szolgálatok és az udvarias felszolgálás sokkal jobb benyomást kelt. MINDEN hiányosság ellenére mégiscsak ráeszmélünk arra, hogy a vendéglátás hazánk kultúrájának tükre és hogy az idegenforgalom szakértelmet kíván. Kormányunk egyre nagyobb súlyt vet a turistaforgalom fejlesztésére, amit a beruházásra elo Irányzott összegek is bizonyítanak Természetesen a tökéletes turistaforgalmi bázist nem lehet egyik évről a másikra kiépíteni. A távlati tervek szerint 1970-ig évente 50 motel és au tocamping létesítésével számolnak Ezek felépítése, valamint a többi be tervezett látványosság és Intézmény rendbehozása után adva lesznek annak alapfeltételei, hogy hazánkat a külföldi turisták szívesen keressék fel. Ehhez azonban az is szükséges, hogy nagyobb súlyt fektessünk a meglevő szállodák és látványosságok karbantartására, a szolgáltatások szín vonalának javítására és arra, hogy a vendéglátóipar élére hozzáértő szakemberek kerüljenek. ROMAN ILONA PJisszhanq.,.1 NEM MUMUS, DE ANGYAL SEM HJgy-két évvel ezelőtt jelentkezett nálunk is a szórakoztató és a tánczene új válfaja, a big beat. Nagyon gyorsan kiszorította az amerikai néger és fehér népzenére kapcsoló rock'n rollt és főleg a serdülők kö rében szinte egyeduralkodó lett. Bár annak idején -jelentős volt az ellenállás a rock'n roll ellen, kicsit megkésve kell megállapítanunk, hogy lényegében kedvezően hatott. Alkotó erőket hívott életre, jelentős szerepe volt például számos sajátos jellegű prágai kisszínház létrejöttében. Ezzel szemben a big beat sokkal kevesebb erénnyel dicsekedhet ... Jaroslav Prikryl a RUDÉ PRÄVOban nagy hozzáértéssel foglalkozik ennek a zenei Irányzatnak jellegével és listásával. Rámutat, hogy szinte kizárólag a ritmus elemeire épül, a harmóniát háttérbe szorítja. Ezt a célt szolgálja számos elektrofonikus hangszer, főleg gitár. Ugyanakkor a hang, az ének ls előtérbe kerül. Alapvető hiba, hogy az együttesek majdnem kizárólag a „nagy" nyugati példaképeket utánozzák, ahelyett, hogy az alapvető big beat-törvényszerűségek talaján igyekeznének tovább fejleszteni ezt a műfajt. Még kedvezőtlenebb jelenség, hogy a fiatal közönség is csak majmolja a nyugati „halbstarckek" vandál tombolását, ainelylyel alkalma volt megismerkedni a sajtó híradásaiból, sőt a tv-ből ls. Legutóbb nálunk, Bratislavában is „majdnem" botrányba fulladt a sajtónapi esztrád. Érdekes, a cikkíró is említ olyan eseteket, amikor a big beat fanatikusai csak kedvenceiket engedték szóhoz jutni egy-egy több zenei műfajból összeállított műsorban. A törés-zúzásért, az ordításért és fülsértő füttykoncertért ugyan önmagában nem okolhatjuk ezt a zenét és interpretálóit (bár vannak olyan számok, amelyek különösképpen felkorbácsolják a hallgatóság szenvedélyeit) de nem egy csoport ennek hangerején méri le, milyen a sikere. A big beat a szórakoztató zene eléggé igénytelen és hatásos kommercionálls műfaja, amely főleg a zenével még csak ismerkedő fiatalokat hódítja meg. Ez egyrészt előnyös, hiszen így eljuthatnak a zeneélvezet magasabb fokára Viszont nfm hunyhatunk szemét afölött, "ha a közönséget egyoldalúan csak magához láncolja és kanonizálja a zenei primitivizmust. A tiltás Itt vajmi keveset segít. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szakemberek kézhez kaphassák az új zenei hullámok, köztük a big beat irodalmát, s ennek elemzése alapján érdemben feltárják előnyeit és hátrányait. A döntő azonban az, hogy iskoláinkon az eddiginél sokkal jobban elmélyítsük az esztétikai és ennek keretében a zenei nevelést. A FILM NEMCSAK MŰVÉSZET, HANEM ÜZLET IS Kit ne érdekelne, hogyan kelnek el 'filmjeink a tőkés piacokon az elmúlt egy-két esztendőben elért jelentős nemzetközi sikereink után. S a további rokonkérdés sem érdektelen: milyen alkotások behozataláról tárgyalunk a nyugati partnerekkel. Ezekre a kérdésekre ad választ a PRAVDA riporterének L. Kachtík, a Csehszlovák Filmexport igazgatója. Hangsúlyozza, az utóbbi időben valóban utat törtünk olyan területre is, amely számunkra eddig megközelíthetetlen volt. Svájcban például bemutatásra kerül a Fekete Péter s ez első szereplésünk — játékfilmmel — ezen a területen. A vadnyugati filmeket parodizáló Limonádé Joe is felkeltette az érdeklődést. Megvette a legnagyobb spanyol filmterjesztő cég, továbbá az amerikai United Artist, amely előadja az USA, Kanada és Nagy-Britíinnia mozijaiban és szerződést kötöttünk francia, argentin, venezuelai és más társaságokkal is. Tárgyalások folynak további filmjeink eladásáról. Sajnos, a filmek propagálása terén még sok a tennivalónk. Kachtík elvtárs ezt főleg azzal magyarázza, hogy ehhez nem rendelkezünk a szükséges devizával, míg a kapitalista filmvállalkozók a mű előállítási költségeinek harminc százalékát fordítják erre a célra. Örvendetes, hogy az utóbbi időben némi változás érezhető, mert a népszerűsítés nagyvonalúsága erkölcsi és anyagi javunkat szolgálja, s a befektetés bőven megtérül. Filmjeink szélesebb körű terjesztésének vannak más akadályai is. A Nyugaton néhány nagy monopólium kezében összpontosul a filmvásárlás joga, s ezek szigorúan őrzik érdekel ket Nem kisebb nehézség, hogy a filmexportnak a terv határozza meg mennyi devizát kell készpénzben el érnie. A tőkés országok ugyanis a: esetek zömében nem vásárolják mer kötött összegért a filmet, hanem szá p Visszhang.,, zalékos nyereségrészesedést biztosítanak a bevételből. Legutóbb már ml is ilyen alapon adtuk el a Fekete Pétert. Egyes jelentős filmek behozatalánál áveken keresztül gátló körülményként léptek fel a túlhajtott követelések. Például a Chaplin-filmeket felkínáló társaság még ma Is olyan óriási összeget kér, hogy azt a Szovjetunió sem tudja megfizetni, jelenleg azonban ' már eredménnyel kecsegtető tárgyalások folynak. A mozilátogató közönség örömmel fogadja azt az Intézkedést is, hogy a .filmexport felettes szervei beleegyeztek néhány kimagasló költséges filmalkotás megvételélje. Amint már hírt adtunk róla, Ide tartozik a Nürnbergi per és a Westside story. A filmkluboknak megvettük Bergman Hallgatását. • • : i NEKÜNK IS VAN TÖRLESZTENI VALÓNK Nem tartozik a „nagyok" közé/de helyét a magyar irodalomban szilárdan kivívta. S Itt e földön, Újbányán szlüetett, Léván töltött hosszú éveket — honfitársunk tehát. Hálátlanság tőlünk, hogy — tudtommal — a csehszlovákiai magyar sajtóban egyetlen szó méltatás sem jelent meg augusztus vége felé, amikor harminc esztendő telt el Bányai Kornél, a költő halálától. A KORTÁRS 8. számában tallózva esett pillantásom a nevére. A Lévából elszármazott Féja Géza, a Viharsarok írója emlékezik meg róla mint ifjúsága kenyeres pajtásáról Az életrajzi adatokon kívül részletesen foglalkozik Bányai három verseskötetével is. Az első, a „Búzák születése és halála" még Omszkban íródott és 1921ben Budapesten látott nyomdafestéket. Ez „az érlelődő, saját hangját kereső költő műve". Az „Örök arc" költői trilógia, az „emberiség történelme három részben", Esztergomban jelent meg. Öt esztendő termését öleli fel s visszhangot ver benne orosz hadifogságának élményanyaga ls. 1930-ban jelent meg a harmadik és egyben az utolsó kötet, a „Közelebb a földhöz", amelyben az ódal lendületet az elégikus borongás váltja fel. Azóta lényegében, hallgatás veszi körül az 'elhunyt költőt. Féja Géza joggal sürgeti a jóvátételt, Bányai Kornél válogatott verseinek kiadását. Ezzel kapcsolatban felmerül bennem a kérdés: nem volna-e már valóban ideje annak, hogy antológia formájában megjelentessük az első köztársaság hazai származású érdemes magyar költők verseinek válogatását? MEGJELENT A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ TÖRTÉNETÉNEK II. KÖTETE Sok víz folyt le a Dunán azóta, hogy ebben a rovatunkban hírt adtunk róla: cseh nyelven megjelent a Nagy Honvédő Háború történetének első kötete. A hat vaskos kötetet P. N. Poszpjelov vezetésével kiadó szovjet szakértők munkaközössége minden bizonnyal az utóbbi egy-két évben is kénytelen volt kiigazításokat eszközölni a készülő műben, s ez magyarázza a megjelentetés lassú ütemét. A napokban végre kezünkbe vehettük a második kötetet is, amely éppen a legfontosabb időszakot öleli fel, a Szovjetunió megrohanáSától egészen 1942 derekáig. A kötet rendkívül gondosan elemzi nemcsak a háború első najDjainak tragikumát, a szovjet nép ellenállásának határtalan hősiességét, hanem a felkészületlenség folytán bekövetkező kezdeti vereségeket is. Gazdag dokumentáris anyag hozza életközeibe a huszonhárom évvel ezelőtti történelmi eseményeket. A kötet elolvasása után csak igenelhetjük a szerzők összegező megállapításait, többek között ezeket a gondolatokat: „A szovjet nép a háború első időszakának nehéz próbáiban tanúságot tett rendkívüli szilárdságáról, derekesságáról és győzni akarásáról. A szovjet társadalom vezető ereje a kommunista párt volt. Tevékenységét Sztálin személyi kultuszának időszakában fejtette ki, aki a háború előestéjén és lefolyása sorén is nem kevés durva politikai és hadászati hibát követett el. Ezeknek a hibáknak súlyos következményeit a párt és a szovjet nép szenvedte meg a háború legnehezebb szakaszában. A párt azonban a sztálini hibák súlyos volta ellenére sem ingott meg ... Okulva a történelmi tapasztalatokból gyorsan tudott tájékozódni a háború első napjainak bonyolult helyzetében, kidolgozta a tevékenység konkrét programját és a népet mozgósította a megvalósításért vívott áldozatos harcra." A Nagy Honvédő IláL:;rú történetét magyar nyelven a h'.-dapssll Zrínyi Könyvkiadó jelenteti meg. G. L 19R4 október 7 * f

T C7.0