Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-31 / 303. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek í SZLQnm "OííiíríUfííSTA PÁSTJA KÖZPONT! SIZOTTSÁSŠHS ääPlUPJ BRATISLAVA 1964. OKTÓBER 31. Szombat, XVII. ÉVFOLYAM 303. szám Ara 50 fiitér A nemzeti bizottságok munkájának továbbfejlesztéséért A CSKP kerületi és járási bizottságai vezető titkárainak, s a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezlete Előszóval Á prágai Várban október 29-én és 30-á« tartót-' ták a kerületi és járási pártbizottságok vezető tit­kárainak, s a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezletét, amelyet a CSKP KB elnöksége hívott egybe. A tanácskozáson részt vettek a kormány tagjai, a Nemzeti Front politikai pártjainak s szervezeteinek képviselői és számos vendég. Az ülésen megtárgyalták a nemzeti bizott­ságok tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló dokumentumtervezet téziseit. A tanácskozást Antonín Novotný elvtárs nyitotta meg, majd Jozef Lenárt elvtárs mon­dott beszédet Á tartalmas és tárgyilagos vitában felszólalók kezdeményező javaslatokat tettek az előirányzott dokumentum pontosabbá tételére, valamint kibő­vítésére. A felszólalók a nemzeti bizottságok sze­repét, jogkörét és felelősségét, továbbá az irányítás és tervezés módszereit s módozatait részletezték. A tanácskozás eredményei alapján, s a nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusainak további ak­tív részvételével kidolgozzák a végérvényes doku*: mentum-tervezetet és azt megvitatásra a CSKP Központi Bizottsága és a kormány elé terjesztik. Traktorosok versenye Érsekújvár — Az érsekújvári járás­ban még 23 000 hektáron kell elvé­gezni a mélyszántást. A traktorosok versenyében a surányi szövetkezet két traktorosa. Tomsík János és Ma­lik jános vezet. Az első 533, az utób­bi 438 hektáron végezte el az őszi mélyszántást. A mányai EFSZ-ben Hornyík Vince 380, az érsekújvári EFSZ-ben Pupák Károly 365 hektáros teljesítményt ért el. (koa) ÚJ KORMÁNY SZUDÁNBAN Az általános sztrájk még tart • Abbud államfő marad • Az új miniszterelnök A. Chalif Khartoum (CTK) — Khartoum to­vábbra is el van szigetelve a világtól. A telefonösszeköttetés szünetel* A khartoumi repülőtér nem fogad re­pülőgépeket. A városban állítólag nyugodt a helyzet, az általános sztrájk azonban még mindig tart. ZAVARGÁSOK BOLÍVIABAN Folytatódnak a fegyveres összetűzések • A kormány katonasággal akarja elfojtani az összetűzéseket La Paz (CTK) — La Pazban, Bolívia fővárosában újabb fegyveres összetű­zésekre került sor. Az áldozatok szái mát eddig még pontosan nem állapí­tották meg. A hatalmon levő Nemze­ti Forradalmi Mozgalom a demokrati­kus szabadságokat védelmező balol­dali bizottság ellen szervezte híveit. A bizottság azokat a haladó szellemű vezetőket tömöríti, akik elítélik Es­tenssoro áruló imperialista-barát po­litikáját. A bizottság a diák és szak­szervezetekkel együttműködve „sza­badság-menetet" rendezett, mellyel a kormány megtorló intézkedései ellen tiltakoztak. A tüntetők összetűztek a Nemzeti Forradalmi Mozgalom l>í­A MEN hírügynökség jelentése sze-i rint a szerdai összetűzésnél 18-an életüket vesztették, 41-en megsebe­sültek. Abbud elnök visszavonta ha­tározatát a legfelsőbb bíróság két tag­jának elbocsátásáról, akiket azzal vá­doltak, hogy munkatársaikat sztrájk­ra ösztönözték. Az omdurmani rádióállomás jelen* tése szerint a hadsereg vezető kép­viselői tegnap a kora reggeli órákban ötórás megbeszélést folytattak az Egységes Nemzeti Front képviselőivel. A rádióállomás később bejelentette, veivel. Fegyveres harc keletkezett. Az hogy új kormány alakult. Miniszter, összetűzésbe a rendőrség is beavátko- elnökké A. Chálifot nevezték ki. Ab­zott. bud tábornok továbbra is államfő ina­Más városokban Sucreban és Co- rad. Új választások 1965 elején lesz­chaoambeban is folytatódnak a zavar- nek. gások. Cochabambeban a tüntetők megtámadták az amerikai nagykövet­ség propagációs irodáját és a Prensa Libre napilap szerkesztőségét. A rádióállomás megjegyezte, hogy egyezményt kötöttek a katonai kor­mány feloszlatásáról', a rendkívüH állapot beszüntetéséről és a polgári La Pazban rendőr járatok cirkálnak", szítba d­sá g biztosításáról. A MEN hír­az üzletek be vannak zárva, az isko- ­j ôk Ŕ jelentése szerint s knr­lákban szünetel a tanítás. A város u g/ , R6g )eI e' ltes e f ermt a kotv egyes negyedeiből lövöldözés hallat- mä nV átszervezése a fegyveres erok és az Egységes Nemzeti Front képvj­tFolytatás a 2. oldalon} selői megegyezésének eredménye, i az, amit olvas fönséges úr? — kérdi Polónius Hamlettől a má­sodik felvonásban. Hamlet: „Szó, szó, szó..." Polónius: „De a ve­leje?" Igen, „de a veleje?", mi a dolog veleje? — ez itt a kérdés. Ezt a kérdést teszi fel sok „szó, szó, sző" hallatán minden józan gondol­kodású ember. A szószaporító, fecsegő embert általában nem sze­retik sehol. Ám különbséget kell tenniük fecsegő és fecsegő közöt-t. Ha te­gyük fel két barát üres óráiban felesleges dolgokról feleslegesen beszélget, ha az Ifjú szíve választottjának kegyeit sok locsogással, üres frázisokkal akarja megnyerni — ez legfeljebb az egyén jellembeli fofyatékosságára, Intelligencia-hiányára, vagy egyszerűen együgyűségre mutat és végered­ményben magánügy. Az üres szóbeszéd, a felesleges szószaporítás akkor válik közüggyé, amikor lényeges dolgokról érdemleges tárgyalást, felelős­ségteljes döntést helyettesít. Az ilyen fecsegés ártalmas közös ügyünk szempontjából és ezért is foglalkozunk vele. A szervezeti életben még nem mindenütt szabadultunk meg a véget nem érő gyűlesezések átkától, a sok felesleges beszédtől. Még nem tudatosítjuk kellő­képpen, hogy nem mindent kell gyűlésen megoldanunk, l hogy az apró-cseprő ügyek, a végrehajtás az azokért lelős emberek dolga, len elintézésük, szolgálati feladatuk. Még nem mentek át vérünkbe Lenin szavai az új munkastílusról, amelyeket a Népbiztosok Tanácsának munkájával kapcsolatban írt utasításképpen: „Sokkal jobban szorítsa meg a gyeplőt... hogy a népbiztosok ne merjenek minden apró­cseprő ügyekkel előállni, hanem maguk oldják meg őket". Más helyütt ig utal rá Lenin, hogy a vezető — és így a vezető szerepet betöltő pártszerv, taggyűlés, bizottsági gyűlés stb. — feladata elsősorban a végrehajtás el­lenőrzése, nem pedig a végrehajtó szerv, vagy egyén helyettesítése. „Egyre csak papírokat irkálunk, rendetlenül fecsegünk — írja Lenin — és eb­be... belefullad az eleven munka". Mit tegyünk, hogy ne fulladjon fecsegésbe az eleven munka? Talán va­lósítsuk meg Majakovszkij szívből jövő óhaját, miszerint: „Ö, legalább még egy ülést, amelyen végleg eldöntik, hogy minden ülésezést tőből kiirta­nak"? Attól tartok, hogy nem lenne célravezető, mert ezt a kérdést éppen egy gyűlés nem döntheti el. Nem az üzlésezésben önmagában, hanem a gyű­• lés érdemlegességében, súlyában, a döntések következetes végrehajtásában kell keresni a dolog nyitját. És ebben ismét Majakovszkijhoz térünk visz­sza, a már előbb idézett Önagyonülésezők című verséhez. Figyeljük csakt „Azt üzenik, egy óra múlva jöjjön el. Most ülés van. A Szövetkezeti Köz­pontnak egy üveg tinta kell". Igen,ez az: az „egy üveg tinta" miatt tartott gyűlés, akármilyen konstruktív, fennen szárnyaló szónoklatokkal, „mélyen szántó" bírálattal ás önbírálattal, tényleges hozzászólásokkal tűzdelték is tele, csak „egy üveg tinta" miatt történt, lényegében vihar volt a teáscsé­szében — semmiért. Illetve olyasmiért, amit az, „üveg tintáért" felelős emi bernek egymagában kellett volna elvégeznie. Ez tehát az egyik gondolati « gyűlés tárgya legyen lényegbevágó. A másik gondolat, amely a felesleges szószaporítás elkerülése érdeké­ben kerül előtérbe, az a beszéd, hozzászólás, döntés eredményére vo~. natkozik. S itt elérkeztünk a lényeghez a fecsegés ellenszerének kutatásá­ban. A legpontosabb adatokkal felszerelt hozzászóló, a leglényegbevágóbb gondolatokat közlő beszámoló, a legcélszerűbb határozat, döntés — akár-, mennyi dátum és név van benne — üres fecsegés csupán, ha nem teljesí­tik, nem szereznek érvényt neki. A következetes ellenőrzés, a teljesítés fel­tétlen megkövetelése az, ami a gyűlésezést, a beszédet, tárgyalást, döntést érdemlegessé teszi. A megvalósított gondolat, az érvényre Jutott bírálat, a gyakorlatban alkalmazott javaslat tesz csak indokolttá gyűlést, beszédet. A gyűlés rendje ezek szerint: a legutóbbi döntés ellenőrzése, beszámolás a határozat teljesítéséről, majd az új feladatok megvitatása és kitűzése. Ez olyan régi szabály, mint maga a szervezeti élet. S mégis újra beszélni kell róla. Miért? Bizonyára, mert nem alkalmaztuk kellő következetes^ séggej. n •tv 1® sszegezve leírhatjuk: felesleges gyűlések, értekezletek nem létez­nek ott, ahol lényegbevágó kérdéseket tárgyalnak meg és olyan Ä Jí döntéseket hoznak, amelyeket teljesítenek is. A másik oldalon pe­dig puszta locsogás és unalmas gyűlés az olyan, amely olyasmivel ISIS foglalkozik, amit gyűlésen kívül is meg lehet és kell oldani, ami­nek a gyakorlatban nincsen foganatja. Felesleges az olyan gyűlés, amely drök igazságok ismételgetésében, frázíspufogtatásban merül ki. Üres szóbeszéd és fecsegés lesz az előbbiekből is, ha legalább egy, egyet­lenegy helyen nem lesz foganatja, ha legalább egy ember nem mondja e sorok elolvasása után: márpedig én szembeszállók minden fecsegővel és azon leszek, hogy minden közös ügyünket, munkánkat érintő szónak foga­natja is legyen. S úgy is tesz. Légy ez az egy ember Te, kedves olvasó! VILCSEK GÉZA CSAPOLJAK A VASAT A PODBREZOVAI ŠV-ERMA VASMŰ SIEMENS-MAR­CIN KEMENCÉJÉBŐL, frK, Ba-chan felvételei Mi újság a piaco Gyakran megtörténik velünk —­és ez a jobbik eset —, hogy egé­szen más vagy hasonló áruval jö­vünk ki az üzletből, mint amit vá­sárolni akartunk. Kellemetlenebb, ha a kereskedő elutasító válaszát halljuk: — hiánycikk. Elfogyott. Nem tudjuk, mikor lesz kapható. — Természetes, hogy mindenkit ér­dekelnek ezek az életszínvona­lunkkal szorosan összefüggő kér­dések, melyekről Božena Ma­ch á C o v á-D o s t á 1 o v á közszük­ségleti ipari miniszter az alábbiak­ban tájékoztatja az Gj Szó olvasóit. • Milyen feladatok várnak a közeljövőben a közszükségleti iparra? Legfontosabb teendőnk, hogy az idei tervet teljesítsük, és jól felké­szüljünk a jövő évi feladatokra. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy vállalataink nagyjából helyt állnak. A termelési tervet az év elejétől szeptember végéig 101,1 százalékra teljesítették és ezzel beváltották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Ez a megállapításom az exportszállítmányokra ugyanúgy érvényes, mint a hazai piacra szánt cikkekre. Polgáraink a hazai piacon a tavalyihoz képest az év végéig körülbelül 420 000-rei több kötöttárura és mintegy 3 millióval több felsőruhára számíthatnak. Emellett arra törekszünk, hogy az árucikkekben mutatkozó hézagokat kitöltsük. Mindenekelőtt a kará­csonyi vesár sikeres lefolyását kell biztosítanunk. az UJ SZÚ-nak nyilatkozik: Božena Macháéová­Dostálová közszükségleti ipari miniszter Dolgozóink nagy részének foko­zott igyekezete és néhány intézke­désünk révén több mint 34 fajta hiánycikk esetében sikerült orvos­lást eszközölnünk. Vonatkozik ez például a mindenütt keresett, inlet néven ismert, kártolt fonalból ké­szült belső ágyneműhuzatokra, le­pedőkre, habselyem fehérneműk­re, meleg férfipizsamákra, mintás flaneil ós barhet anyagokra, frot­tirtörülközőkre stb. Továbbá bizo­nyos bútorfajtákra, üveg- és finom kerámia árura, valamint a közszük­ségleti ipar egyéb gyártmányaira. A jövő évi terv értelmében a közszükségleti iparnak 1965-ben az idei terv által előírt termelést 3,1 százalékkal, a hazai piac ellá­tását 7,8 százalékkal, az export­szállítmányokat pedig 1,7 százalék­kal kell fokoznia. • Milyen intézkedésekre van szükség a közszükségleti ipari gyártmányok minőségének javí­tása érdekében? A tervfeladatok teljesítésével párhuzamosan arra törekszünk, hogy mind a hazai, mind a külföl­di fogyasztók igényeit kielégítsük. Termékeink minőségének javítása érdekében a legfontosabbnak a műszaki ellenőrzés bevezetését tartom. Célunk, a hibák megelő­zése mellett, hogy az üzemekből n-B kerüljön ki rossz minőségű áru. Ehhez azonban meg kell teremte­nünk a feltételeket. Ez egyelőre nem minden üzemben sikerül úgy, ahogy szeretnénk. Tapasztalataim szerint ugyanis termékeink minő­ségére a többi között a dolgozók fluktuációja is hatással van. Ezzel magyaráztató, hogy egyre több a kezdő munkás, és ezért természe­tesen aránylag sok a selejt. Mindenekelőtt tehát a munka­erők stabilizációját kell elérnünk. Hogyan? A legfontosabb, hogy szakképzettségre tegyenek szert, mert ezáltal normáikat jobban teljesítik, és persze munkájuk mi­nősége is javul. Meggyőződésem, hogy dolgo­zóinkkal egyetértésben, segítségük­kel fokozatosan célt érünk. Ezen a téren már az idén is bizonyos javulás észlelhető. Például az első félévben tetemesen megnövekedett export-szállítmányainkban az elis­mert reklamációk száma az 1963. évi átlaghoz viszonyítva 35 száza­lékkal csökkent. A rosszab minő­ségű exportárura utólagosan nyúj­tott árkedvezmények 41 százalék­kal voltak alacsonyabbak. (tFolyta-tás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents