Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-31 / 303. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek í SZLQnm "OííiíríUfííSTA PÁSTJA KÖZPONT! SIZOTTSÁSŠHS ääPlUPJ BRATISLAVA 1964. OKTÓBER 31. Szombat, XVII. ÉVFOLYAM 303. szám Ara 50 fiitér A nemzeti bizottságok munkájának továbbfejlesztéséért A CSKP kerületi és járási bizottságai vezető titkárainak, s a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezlete Előszóval Á prágai Várban október 29-én és 30-á« tartót-' ták a kerületi és járási pártbizottságok vezető titkárainak, s a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezletét, amelyet a CSKP KB elnöksége hívott egybe. A tanácskozáson részt vettek a kormány tagjai, a Nemzeti Front politikai pártjainak s szervezeteinek képviselői és számos vendég. Az ülésen megtárgyalták a nemzeti bizottságok tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló dokumentumtervezet téziseit. A tanácskozást Antonín Novotný elvtárs nyitotta meg, majd Jozef Lenárt elvtárs mondott beszédet Á tartalmas és tárgyilagos vitában felszólalók kezdeményező javaslatokat tettek az előirányzott dokumentum pontosabbá tételére, valamint kibővítésére. A felszólalók a nemzeti bizottságok szerepét, jogkörét és felelősségét, továbbá az irányítás és tervezés módszereit s módozatait részletezték. A tanácskozás eredményei alapján, s a nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusainak további aktív részvételével kidolgozzák a végérvényes doku*: mentum-tervezetet és azt megvitatásra a CSKP Központi Bizottsága és a kormány elé terjesztik. Traktorosok versenye Érsekújvár — Az érsekújvári járásban még 23 000 hektáron kell elvégezni a mélyszántást. A traktorosok versenyében a surányi szövetkezet két traktorosa. Tomsík János és Malik jános vezet. Az első 533, az utóbbi 438 hektáron végezte el az őszi mélyszántást. A mányai EFSZ-ben Hornyík Vince 380, az érsekújvári EFSZ-ben Pupák Károly 365 hektáros teljesítményt ért el. (koa) ÚJ KORMÁNY SZUDÁNBAN Az általános sztrájk még tart • Abbud államfő marad • Az új miniszterelnök A. Chalif Khartoum (CTK) — Khartoum továbbra is el van szigetelve a világtól. A telefonösszeköttetés szünetel* A khartoumi repülőtér nem fogad repülőgépeket. A városban állítólag nyugodt a helyzet, az általános sztrájk azonban még mindig tart. ZAVARGÁSOK BOLÍVIABAN Folytatódnak a fegyveres összetűzések • A kormány katonasággal akarja elfojtani az összetűzéseket La Paz (CTK) — La Pazban, Bolívia fővárosában újabb fegyveres összetűzésekre került sor. Az áldozatok szái mát eddig még pontosan nem állapították meg. A hatalmon levő Nemzeti Forradalmi Mozgalom a demokratikus szabadságokat védelmező baloldali bizottság ellen szervezte híveit. A bizottság azokat a haladó szellemű vezetőket tömöríti, akik elítélik Estenssoro áruló imperialista-barát politikáját. A bizottság a diák és szakszervezetekkel együttműködve „szabadság-menetet" rendezett, mellyel a kormány megtorló intézkedései ellen tiltakoztak. A tüntetők összetűztek a Nemzeti Forradalmi Mozgalom l>íA MEN hírügynökség jelentése sze-i rint a szerdai összetűzésnél 18-an életüket vesztették, 41-en megsebesültek. Abbud elnök visszavonta határozatát a legfelsőbb bíróság két tagjának elbocsátásáról, akiket azzal vádoltak, hogy munkatársaikat sztrájkra ösztönözték. Az omdurmani rádióállomás jelen* tése szerint a hadsereg vezető képviselői tegnap a kora reggeli órákban ötórás megbeszélést folytattak az Egységes Nemzeti Front képviselőivel. A rádióállomás később bejelentette, veivel. Fegyveres harc keletkezett. Az hogy új kormány alakult. Miniszter, összetűzésbe a rendőrség is beavátko- elnökké A. Chálifot nevezték ki. Abzott. bud tábornok továbbra is államfő inaMás városokban Sucreban és Co- rad. Új választások 1965 elején leszchaoambeban is folytatódnak a zavar- nek. gások. Cochabambeban a tüntetők megtámadták az amerikai nagykövetség propagációs irodáját és a Prensa Libre napilap szerkesztőségét. A rádióállomás megjegyezte, hogy egyezményt kötöttek a katonai kormány feloszlatásáról', a rendkívüH állapot beszüntetéséről és a polgári La Pazban rendőr járatok cirkálnak", szítba

dsá

g biztosításáról. A MEN híraz üzletek be vannak zárva, az isko- j ôk Ŕ jelentése szerint s knrlákban szünetel a tanítás. A város u

g/ ,

R6g )eI

e'

ltes

e f

ermt a kotv egyes negyedeiből lövöldözés hallat- mä

nV átszervezése a fegyveres erok és az Egységes Nemzeti Front képvjtFolytatás a 2. oldalon} selői megegyezésének eredménye, i az, amit olvas fönséges úr? — kérdi Polónius Hamlettől a második felvonásban. Hamlet: „Szó, szó, szó..." Polónius: „De a veleje?" Igen, „de a veleje?", mi a dolog veleje? — ez itt a kérdés. Ezt a kérdést teszi fel sok „szó, szó, sző" hallatán minden józan gondolkodású ember. A szószaporító, fecsegő embert általában nem szeretik sehol. Ám különbséget kell tenniük fecsegő és fecsegő közöt-t. Ha tegyük fel két barát üres óráiban felesleges dolgokról feleslegesen beszélget, ha az Ifjú szíve választottjának kegyeit sok locsogással, üres frázisokkal akarja megnyerni — ez legfeljebb az egyén jellembeli fofyatékosságára, Intelligencia-hiányára, vagy egyszerűen együgyűségre mutat és végeredményben magánügy. Az üres szóbeszéd, a felesleges szószaporítás akkor válik közüggyé, amikor lényeges dolgokról érdemleges tárgyalást, felelősségteljes döntést helyettesít. Az ilyen fecsegés ártalmas közös ügyünk szempontjából és ezért is foglalkozunk vele. A szervezeti életben még nem mindenütt szabadultunk meg a véget nem érő gyűlesezések átkától, a sok felesleges beszédtől. Még nem tudatosítjuk kellőképpen, hogy nem mindent kell gyűlésen megoldanunk, l hogy az apró-cseprő ügyek, a végrehajtás az azokért lelős emberek dolga, len elintézésük, szolgálati feladatuk. Még nem mentek át vérünkbe Lenin szavai az új munkastílusról, amelyeket a Népbiztosok Tanácsának munkájával kapcsolatban írt utasításképpen: „Sokkal jobban szorítsa meg a gyeplőt... hogy a népbiztosok ne merjenek minden aprócseprő ügyekkel előállni, hanem maguk oldják meg őket". Más helyütt ig utal rá Lenin, hogy a vezető — és így a vezető szerepet betöltő pártszerv, taggyűlés, bizottsági gyűlés stb. — feladata elsősorban a végrehajtás ellenőrzése, nem pedig a végrehajtó szerv, vagy egyén helyettesítése. „Egyre csak papírokat irkálunk, rendetlenül fecsegünk — írja Lenin — és ebbe... belefullad az eleven munka". Mit tegyünk, hogy ne fulladjon fecsegésbe az eleven munka? Talán valósítsuk meg Majakovszkij szívből jövő óhaját, miszerint: „Ö, legalább még egy ülést, amelyen végleg eldöntik, hogy minden ülésezést tőből kiirtanak"? Attól tartok, hogy nem lenne célravezető, mert ezt a kérdést éppen egy gyűlés nem döntheti el. Nem az üzlésezésben önmagában, hanem a gyű• lés érdemlegességében, súlyában, a döntések következetes végrehajtásában kell keresni a dolog nyitját. És ebben ismét Majakovszkijhoz térünk viszsza, a már előbb idézett Önagyonülésezők című verséhez. Figyeljük csakt „Azt üzenik, egy óra múlva jöjjön el. Most ülés van. A Szövetkezeti Központnak egy üveg tinta kell". Igen,ez az: az „egy üveg tinta" miatt tartott gyűlés, akármilyen konstruktív, fennen szárnyaló szónoklatokkal, „mélyen szántó" bírálattal ás önbírálattal, tényleges hozzászólásokkal tűzdelték is tele, csak „egy üveg tinta" miatt történt, lényegében vihar volt a teáscsészében — semmiért. Illetve olyasmiért, amit az, „üveg tintáért" felelős emi bernek egymagában kellett volna elvégeznie. Ez tehát az egyik gondolati « gyűlés tárgya legyen lényegbevágó. A másik gondolat, amely a felesleges szószaporítás elkerülése érdekében kerül előtérbe, az a beszéd, hozzászólás, döntés eredményére vo~. natkozik. S itt elérkeztünk a lényeghez a fecsegés ellenszerének kutatásában. A legpontosabb adatokkal felszerelt hozzászóló, a leglényegbevágóbb gondolatokat közlő beszámoló, a legcélszerűbb határozat, döntés — akár-, mennyi dátum és név van benne — üres fecsegés csupán, ha nem teljesítik, nem szereznek érvényt neki. A következetes ellenőrzés, a teljesítés feltétlen megkövetelése az, ami a gyűlésezést, a beszédet, tárgyalást, döntést érdemlegessé teszi. A megvalósított gondolat, az érvényre Jutott bírálat, a gyakorlatban alkalmazott javaslat tesz csak indokolttá gyűlést, beszédet. A gyűlés rendje ezek szerint: a legutóbbi döntés ellenőrzése, beszámolás a határozat teljesítéséről, majd az új feladatok megvitatása és kitűzése. Ez olyan régi szabály, mint maga a szervezeti élet. S mégis újra beszélni kell róla. Miért? Bizonyára, mert nem alkalmaztuk kellő következetes^ séggej. n •tv

1® sszegezve leírhatjuk: felesleges gyűlések, értekezletek nem léteznek ott, ahol lényegbevágó kérdéseket tárgyalnak meg és olyan Ä Jí döntéseket hoznak, amelyeket teljesítenek is. A másik oldalon pedig puszta locsogás és unalmas gyűlés az olyan, amely olyasmivel ISIS foglalkozik, amit gyűlésen kívül is meg lehet és kell oldani, aminek a gyakorlatban nincsen foganatja. Felesleges az olyan gyűlés, amely drök igazságok ismételgetésében, frázíspufogtatásban merül ki. Üres szóbeszéd és fecsegés lesz az előbbiekből is, ha legalább egy, egyetlenegy helyen nem lesz foganatja, ha legalább egy ember nem mondja e sorok elolvasása után: márpedig én szembeszállók minden fecsegővel és azon leszek, hogy minden közös ügyünket, munkánkat érintő szónak foganatja is legyen. S úgy is tesz. Légy ez az egy ember Te, kedves olvasó! VILCSEK GÉZA CSAPOLJAK A VASAT A PODBREZOVAI ŠV-ERMA VASMŰ SIEMENS-MARCIN KEMENCÉJÉBŐL, frK, Ba-chan felvételei Mi újság a piaco Gyakran megtörténik velünk —és ez a jobbik eset —, hogy egészen más vagy hasonló áruval jövünk ki az üzletből, mint amit vásárolni akartunk. Kellemetlenebb, ha a kereskedő elutasító válaszát halljuk: — hiánycikk. Elfogyott. Nem tudjuk, mikor lesz kapható. — Természetes, hogy mindenkit érdekelnek ezek az életszínvonalunkkal szorosan összefüggő kérdések, melyekről Božena Mach á C o v á-D o s t á 1 o v á közszükségleti ipari miniszter az alábbiakban tájékoztatja az Gj Szó olvasóit. • Milyen feladatok várnak a közeljövőben a közszükségleti iparra? Legfontosabb teendőnk, hogy az idei tervet teljesítsük, és jól felkészüljünk a jövő évi feladatokra. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy vállalataink nagyjából helyt állnak. A termelési tervet az év elejétől szeptember végéig 101,1 százalékra teljesítették és ezzel beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ez a megállapításom az exportszállítmányokra ugyanúgy érvényes, mint a hazai piacra szánt cikkekre. Polgáraink a hazai piacon a tavalyihoz képest az év végéig körülbelül 420 000-rei több kötöttárura és mintegy 3 millióval több felsőruhára számíthatnak. Emellett arra törekszünk, hogy az árucikkekben mutatkozó hézagokat kitöltsük. Mindenekelőtt a karácsonyi vesár sikeres lefolyását kell biztosítanunk. az UJ SZÚ-nak nyilatkozik: Božena MacháéováDostálová közszükségleti ipari miniszter Dolgozóink nagy részének fokozott igyekezete és néhány intézkedésünk révén több mint 34 fajta hiánycikk esetében sikerült orvoslást eszközölnünk. Vonatkozik ez például a mindenütt keresett, inlet néven ismert, kártolt fonalból készült belső ágyneműhuzatokra, lepedőkre, habselyem fehérneműkre, meleg férfipizsamákra, mintás flaneil ós barhet anyagokra, frottirtörülközőkre stb. Továbbá bizonyos bútorfajtákra, üveg- és finom kerámia árura, valamint a közszükségleti ipar egyéb gyártmányaira. A jövő évi terv értelmében a közszükségleti iparnak 1965-ben az idei terv által előírt termelést 3,1 százalékkal, a hazai piac ellátását 7,8 százalékkal, az exportszállítmányokat pedig 1,7 százalékkal kell fokoznia. • Milyen intézkedésekre van szükség a közszükségleti ipari gyártmányok minőségének javítása érdekében? A tervfeladatok teljesítésével párhuzamosan arra törekszünk, hogy mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók igényeit kielégítsük. Termékeink minőségének javítása érdekében a legfontosabbnak a műszaki ellenőrzés bevezetését tartom. Célunk, a hibák megelőzése mellett, hogy az üzemekből n-B kerüljön ki rossz minőségű áru. Ehhez azonban meg kell teremtenünk a feltételeket. Ez egyelőre nem minden üzemben sikerül úgy, ahogy szeretnénk. Tapasztalataim szerint ugyanis termékeink minőségére a többi között a dolgozók fluktuációja is hatással van. Ezzel magyaráztató, hogy egyre több a kezdő munkás, és ezért természetesen aránylag sok a selejt. Mindenekelőtt tehát a munkaerők stabilizációját kell elérnünk. Hogyan? A legfontosabb, hogy szakképzettségre tegyenek szert, mert ezáltal normáikat jobban teljesítik, és persze munkájuk minősége is javul. Meggyőződésem, hogy dolgozóinkkal egyetértésben, segítségükkel fokozatosan célt érünk. Ezen a téren már az idén is bizonyos javulás észlelhető. Például az első félévben tetemesen megnövekedett export-szállítmányainkban az elismert reklamációk száma az 1963. évi átlaghoz viszonyítva 35 százalékkal csökkent. A rosszab minőségű exportárura utólagosan nyújtott árkedvezmények 41 százalékkal voltak alacsonyabbak. (tFolyta-tás a 2. oldalon)