Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-18 / 290. szám, vasárnap

kártyarendszerrel járó kiadásokkal ezemben 36 százalékkal alacsonyabbak, úgyhogy a vállalat 4 millió koronás befektetése mintegy két és léi év alatt megtérül. Mi a különbség? Az új tranzisztoros berendezésnek elődjével, az elektronikus URAL-2-vel szemben is óriási előnyei vannak — íüzi tovább a szót Slegr mérnök. — Mert, hogy mást ne is mondjak, a MINSZK-2-nek kevesebb üzemzavarral kell majd megküzdenie és gyorsabban is dolgozik. Míg az URAL-2-nek beépített hűtőberendezése van, addig az új gép még légkondicionáló berendezésre sem tart igényt. Megelégszik a jóval olcsóbb perforált papírszalagokkal, holott elődje lyukasztott filmszalag nélkül nem is működik. Ezeknek a beszerzése pedig tekintettel az URAL-2 nagy fogyasztására, nemcsak bonyolult, de jóval drágább is. Még többre törekszenek Bármilyen gazdaságos és előnyös azonban a minszkiek legutóbbi alkotása, mégsem elégszenek meg azzal, amit megteremtettek. Még többre, még jobbra törekszenek. Ezért foglalkoznak már ma is a MINSZK-2 továbbfejlesztésével, hogy igyekezetük a MINSZK-22 formájában már a jövő évben testet öltsön. Sőt mi több, a még tökéletesebb MINSZK-23 megszületésének érdekében is megtették már a szükséges előkészületeket. Igyekezetük a jobb minőségű munka, a lényeges munkaerőmegtakarítás felé irányul, aminek végső célja a népgazdaság biztos jövőjének megalapozása. KARDOS MÁRTA A nyitrai járásban a gímesi vár romja tövében 3,7 hektáron 400 éves szelíd gesztenyefák vannak, amelyek még ma is gazdag termést adnak. Képünkön a régi gesztenyésben Mikulás Wolfinan vezető erdész Michal Hrúz erdészszel megbeszéli a gesztenyeszüretet. (K. Gich — CTK f elv.) Szófogadó-e a gyermek? A szülők egyik leggyakoribb problémája, hogyan érjék el, hogy gyermekük szófogadó legyen. Ezzel a kérdéssel rendszerint már csak akkor kezdünk foglalkozni, amikor már feltűnő a gyermek helytelen viselkedése. A fegyelem kérdése általában bonyolult s nem is lehet néhány rövid mondatba foglalt tanáccsal megválaszolni, mert igen nehéz pontosan meghatározni, hogy ilyen vagy olyan esetben melyik eljárás lenne a legmegfelelőbb. Egyet azonban mindjárt az elején hangsúlyoznunk kell, éspedig azt, hogy mint általában a nevelést, a fegyelmezettségre nevelést is a legkoraibb gyermekkorban kell megkezdeni, amikor a gyermek egyéniségének jellemző vonásai már kezdenek kialakulni. Ez az időszak nagy jelentőségű a fiatal szülők helyes nevelési szempontjából is. Leszögezhetjük, hogy a nevelés elhanyagolása az első években károsan hat a gyermekre, mert esetleg később nem sajátítja el a helyes viselkedés szabályait, ám magukra a szülőkre is, akik elvesztik önbizalmukat s jóvá akarván tenni az elrontottakat, olyan gyorsan változtatják meg nevelési módszereiket, hogy a gyermek reagálni sem tud rájuk. Fegyelmezettség alatt nem vak engedelmességet értünk. Az a gyermek, aki mindenben hajszálpontosan szót fogad szüleinek, vagy nevelőjének, felnőtt korában elveszti kezdeményező képességét és kritikamentes engedelmességével még vissza is élhetnek. Viszont igaz, hogy a családban sem lehet minden utasításról vitatkozni. Éppen ezért óvtatosan kell bánnunk a határozott parancsokkal. Különben a gyermek mindig ismerje a szülők kívánsága vagy parancsa értelmét, még akkor Is, ha azt utólagosan magyarázzuk meg neki. Csak Így biztosíthatjuk a gyermek értelmi fejlődését és egyéniségének helyes formálódását. A fegyelmezettség, Illetve a helyes viselkedés felismerése tulajdonképpen tanulási folyamat, tehát fel kell tennünk a kérdést, hogyan vezethetjük rá a gyermeket arra, mikor hogyan viselkedjék. Itt nincs szó annak tisztázásáról, hogy mi a jó és mi a rossz, mit szabad ós mit nem. Feltételezzük, hogy a fiatalok többsége ezzel tisztában van. Fontosabb, hogy eszerint is viselkedjék. Ha a gyermek szüleiben, nevelőiben, tanáraiban valóban példaképet lát, ha szoros érzelmi szálak fűzik őt hozzájuk, igyekszik őket mindenben utánozni. S ebben kell keresni az erkölcsi magatartás gyökereit, mert a helyes viselkedés az értelmi felfogáson kívül érzelmi és akarati tényezőktől is függ. A gyermeknek vannak szükségletei és vannak kívánságai. Szükségleteit lehetőleg ki kell elégíteni, idönkénL, azonban kívánságait is figyelemb^ kell venni. Szükséglet például az, hogy a gyermek megfelelő táplálékot kapjon. Édesség utáni vágyait azonban nem szükséges minden esetben kielégíteni. A szülők gyakran összetévesztik a szükséglet és a kívánság fogalmát és ebből kifolyólag felesleges hibákat követnek el a nevelésben. Például a friss levegőn való mozgást nem minősíthetjük kizárólag a gyermek kívánságának. Ez egyben szükséglet is, mert ha ez kielégítetlenül marad, esetleg a gyerek egészségének árthat. A gyermek otthon nyugtalan lesz, nem tudja megtanulni feladatait stb. Ezért fontos Ismernünk, melyek a gyermek alapvető szükségletei. Ezek közé tartozik például az is, hogy a szülők részéről elég szeretetet kapjon, korának és képességeinek megfelelő követelményeket támaszszunk vele szemben, meghatározott ritmusban osszuk napjait, türelemmel válaszoljunk feltett kérdéseire, stb. A szülők sokszor azt hiszik, hogy a nevelés csak büntetésből és ellenőrzésből áll Ügy vélik, hogy a mai fiatalok nem eléggé fegyelmezettek, ezért minden bajt büntetéssel akarnak megelőzni. Ezzel kapcsolatban meg keil jegyeznünk, hogy a lejtőre jutott fiatalok döntő többsége olyan családban nőtt fel, ahol nem irányították őket, a szülők sem jártak elöl jó példával, viszont gyakran és indokolatlanul és igazságtalanul büntették őket, több ízben testi fenyítéssel is. A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a gyermek fejlődése szempontjából a családban uralkodó légkör, a szeretetteljes hang, a türelmes magyarázat, a nyugodt, bizalmas kapcsolat — a legmegfelelőbb. Természetesen néha előfordul, hogy a szülő is ingerült. Am a kiegyensúlyozott családi légkörben ezek a megnyilvánulások, sőt a büntetések sem borítják fel a kölcsönös kapcsolatokat. A gyermek számára ez végső fokon csak tanulság, hogy Időnként másokhoz is alkalmazkodnia kell. Amint mondottuk, a gyermeket kis korától fegyelmezettségre kell nevelni. Ennek során a szülők ls tapasztalatokat szereznek a nevelés kérdéseiben és maguk is sok tekintetben átnevelődnek. A gyermek egyéniségének alakulása során változtatni kell a nevelési módszereken is. A serdülő korú gyermek gyakran problémát jelent, a szülők gyakran nem tudnak ejég rugaljp^san alkalmazkodni a gyermek fejlődéséhez, és ebben a Igorban is olyan nevelési módszereket alkalmaznak, mint azelőtt. Rendszerint ez az oka annak, hogy a serdülő korú gyermek átmenetileg elfordul a családtól, szüleitől, - s felesleges szakadék támad közöttük. A helyes nevelési módszer alkalmazásával még a nehezen kezelhető fiatalok is könynyebben értik meg szüleik kívánságait s nagyobb nézeteltérések nélkül igyekeznek kölcsönösen könnyíteni egymás helyzetén. Néha valóban nehéz tudomásul venni, hogy a 16 éves fiút lényegében már nem lehet átnevelni, mint ahogy a serdülő lány is nehezen fog magatartásán változtatni, egyszeri előadás alapján. Csak egyetérthetünk a pszichológussal, aki azt állítja, azok a legjobb szülők, akiket serdülő gyermekeik nélkülözni tudnak. (Pc) üzemben a MINSZK 2 A napokban végre megérkezett nehezen várt munkatársuk. Méltó fogadtatására már egy esztendeje készültek. Ennyi időt vettek ugyanis igénybe a szükséges átalakítások és a zavartalan munkafeltételek megteremtése. Mert őszintén szólva a prágai Egyesített Teiekomunikációs Vállalat legújabb segítsége, különösen ami a felszerelést illeti, eléggé igényes. Nem csoda, hiszen „agyműködése", teljesítménye felülmúlja az emberét, a legjobb, a legtehetségesebb matematikus észjárását, munkabírását. Bizonyára valamennyien eltalálták már, íiogy számitógépről van szó, mégpedig nem akármilyenről. A MINSZK 2. ezúttal először lépte át a Szovjetunió határait, hogy hazáját, szülővárosát a mienkre cserélje fel. Kérlelhetetlen munkatárs Az előzmények kissé mozgalmasak voltak. Már csak azért is, mert az új számítógép szigorú követelményeket támaszt munkatársaival szemben. A megfelelő környezeten kívül megkívánja tőlük a hozzáértést, a szakismeretet. Ebben pedig aligha tudtak volna a kedvében járni, ha a prágai Teiekomunikációs Vállalat Kísérleti Intézetének dolgozói közül heten nem utaznak a Szovjetunióba, hogy a minszki üzemben hónapokig tartó tanulással, gyakorlati munkával elsajátítsák a szükséges tudnivalókat. És bár a vizsgán valamennyien derekasan helytálltak, az értékes és igényes berendezés alkotói a (szerelést, az üzembehelyezést mégsem bízták rájuk. Védencüket egészen Prágáig kísérték és néhány nappal ezelőtt Itt adták át új tulajdonosainak. Azóta az új gép két műszakban dolgozik és szorgalmasan fogyasztja tetemes napi fejadagját. — Kiváló berendezés ez — simogatja meg a vezérlőasztal lapját jifí Slegr, a Minszkben járt hét szakember egyike. Elmondja, hogy a Szovjetunióban ma már hatvan ilyen számitógép működik. A terv szerint 1970ig a MINSZK-2-nek több mint száz társát üdvözölhetjük már hazánkban is. Bármilyen feladatot megold A MINSZK-2 7200 tranzisztorával és több mint 17 500 félvezető diódájával univerzális számítógép, mellyel bárminemű feladat könnyűszerrel és gyorsan megoldható. — Csak érteni kell a nyelvén — céloz Slegr mérnök a legfontosabb követelmények egyikére, a program gondos kidolgobására, mert hiszen a számítógép végső soron mégis csak gép, amely csupán azt tudja, amire megtanítják. Válasza csak akkor lehet helyes, ha a kérdést hibátlanul teszik fel neki. Ez a kérdés pedig mi más volna, mint a program, amit a számokat helyettesítő perforált szalagon „adnak be" a gépnek. Milyen konkrét feladatok megoldása várható tehát a MINSZ-2-től? — A Teiekomunikációs Vállalat tudományos-műszaki számításokra használja, de szükség szerint más munkákra, mint például orvosi célokra, idegennyelvű fordításokra is alkalmas _ véli Aleš Cástek elvtárs, majd mindjárt példával is szolgál. A karlíni TESLA-üzem automata telefonközpontjainak tartozékai — a több millió darabból álló alkatrészek és azok részecskéinek az előállítása nem kis gondot okoz a gyár dolgozóinak. A termelésükhöz felhasználandó megfelelő anyagok kiválasztása, célszerű formájuk meghatározása, a szükséges mennyiség megállapítása, az üzem egész termelésének tervezése, sőt az egyes részlegekben alkalmazott munkaerők számának és munkabéreinek megállapítása — mindez a számítógép feladatkörébe tartozik. Eddig ezt a munkát a karlfni TESLÁ ban 25 ember több mint három hónapig végezte, mégsem pontosak a számítások. Nem is lehettek, hiszen mire befejezték azokat, rendszerint egészen más volt a helyzet az üzemben. Ezentúl vége a torzképeknek. A MINSK-2 ugyanezt a munkát, a programok kidolgozásához szükséges időt is beleértve, egyetlen hét leforgása alatt végzi el, hiszen teljesítménye másodpercenként mintegy 5000 művelet. Érthető ezek után, hogy a szakemberek a gép jóvoltából lényeges anyagi megtakarításra is számítanak. Ma már azt is tudják, hogy a MINSZK-2 üzemeltetési költségei az eddigi lyuk6. A világ legnagyobb műkincsrablása 1938 nyarán német képzőművészeti szakértők gsoportja utazott tapasztalatcsere-látogatásra Varsóba. A lengyel kollégák nagy örömmel fogadták szaktársaikat, akikkel az utóbbi időben nagyon szoros művészi együttműködést folytattak. Igazi lengyel vendégszeretettel várták a német művészeti szaktekintélyeket, akiknek látogatását rendkívüli megtiszteltetésnek tartották. A német küldöttség Frei professzor vezetésével nagyon jól érezte magát és hálás volt a lengyel kollégák vendégszeretetéért, meg a gazdag „tapasztalatcseréért". Frei professzor elégedetten dörzsölte a kezét: a mit sem sejtő lengyelek mindent megmutattak, amire büszkék lehetnek, a „tapasztalatszerző" küldöttség tagjai pedig titkos katalógust készítettek a fellelhető lengyel nemzeti műkincsekről. A náci vezetőség nagy jelentőséget tulajdonított egy Jlyen jegyzéknek. A „Linz-akció" Alig telt ej háromnegyed év. Dr. Posse, a Drezdai Képtár igazgatója dolgozószobájában megszólalt a telefon. Az igazgató szórakozottan emelte fel a kagylót. — Igazgató úr, a Filhrer nagyon szeretne önnel beszélgetni. Legyen szerencsénk holnap ... Dr. Posse meglepetésében sóbálvánnyá meredt ... Még hogy a Führer vele akar beszélni... Posse meggyőződéses náci volt, s kitüntetésnek vette, hogy Hitler főhadiszállásáról telefonáltak rteki. Másnap gálában várakozott a „vezér" előszobájában. — Kedves Posse, nagy feladattal szeretném megbízni, nem hiszem, hogy visszautasítaná — kezdte a beszélgetést a náci birodalom rettegett vezetője, és mániákus fény csillant fel szemében. — Tudja, nagyszerű ötletem támadt ... Nagyon szeretem szülőföldemet. Mit szólna, ha Linzben ... Nos, igen, ez megmásíthatatlan elhatározásom: Létrehozzuk MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB MÚZEUMÁT. Olyan mesés kincsek őre lesz, hogy az egész világ irigyelhet értük. Az én múzeumomul Ehhez kell a maga segítsége. Emberekkel és utasításokkal majd Göring birodalmi marsall úr látja A maga feladata az lesz, hogyha majd megindulunk, kiválogassa az európai képtárak és múzeumok legdrágább kincseit. No, sok szerencsét .. Vadászat a múlt értékeire Ä' Hitler-múzeum alapja már megvolt: Ausztria bekebelezése után g nácik rátették kezüket az osztrák műkincsekre. Fantáziájukat azonban sok más dolog izgatta: a párizsi Louvre, Varsó, a Tretyakov Képtár ... 1939 őszén bekövetkezett az X nap, melyet Hitler Possenek emlegetett. Ekkor kellett működésbe lépniük a Göring vezetésével alakult különleges művészeti osztagoknak. Kezdődhetett a „Linz-akció". Posse elsőnek Lengyelországban kamatoztatta ausztriai tapasztalatait. O, a Rotschild-palota műkincseinek szortírozója, nagy gonddal válogatta ki Hitler számára a Wawel vár, Varsó, Krakkó és más híres történelmi lengyel városok művészi gyűjteményeinek legértékesebb példányait. A másodrendű műtárgyak Göring és az alvezérek kastélyaiba vándoroltak. Posse csoportjával egyidejűleg egy másik művészeti szakértő, Rosenberg „kommandója" is működésbe lépett. Franciaország, Belgium, Hollandia múzeumait és képtárait fésülte át. Mint amolyan „rámenős" ember, mindig nagy fogással büszkélkedhetett megbízójának. A műtárgyak végleges kiválasztásának jogát Hitler magának tartotta fenn. Az egykori mázoló művészi ambícióktól fűtve komoly szakértőnek képzelte magát, s így övé volt az utolsó szó. Érdekes, hogy csak egy esetben vétózta meg a megszállt területek nemzet) kincseinek alszállítását. Ez Csehszlovákia esetében történt, Hitler ugyanis az „ezeréves" náci birodalom szerves részének, s nem egyszerűen megszállt területnek tekintette a „Cseh-Morva Protektorátust", és még álmában sem gondolt rá, hogy a náciknak majd kotródniuk kell innefi. Rablás nagyban Hitler művészeti szakértő-pribékjei minden eszközt felhasználtak arra, hogy az állami és magántulajdonban levő műkincseket megkaparinthassák. Az állami múzeumok kifosztása nagyon egyszerűen történt. Magánszemélyek esetében vagy erőszakkal elvették a műtárgyakat, vagy simán likvidálták a kényelmetlen embereket. Ürügyért sohasem mentek a szomszédba. Possénak Amszterdamban egy kis nehézsége támadt. A Királyi Múzeumban őrizték a néhai Lanz professzor, svájci állampolgár felette becses gyűjteményét. A Svájcban élő özvegy viszszakövetelte jogos tulajdonát, ám Posse hallani sem akart róla. Taktikázott, hamiskodott, majd fenyegetődzött, megfélemlítő taktikát alkalmazott, végül nevetséges áron „megvásárolta" a gyűjteményt, hogy elejét vegye a további vitának. i;J A náci művészeti hiénák garázdálkodásának hatását megvilágítja néhány számadat. A háború éveiben 427 múzeumot fosztottak ki: Rosenberg másfél millió teherkocsit és 400 ezer tonna űrtartalmú hajót foglalt le a műkincsek elszállítására a náci birodalomba. A náci műkincsrablók csak Kijevből 41 ezer műtárgyat hurcoltak el, ebből mindössze kétezer kerülj meg. A háború óta kb. 63 ezer műkincset származtattak vissza jogos tulajdonosaiknak, főként Nyugat-Európában. A műkincsek kérdése a hírhedt nürnbergi perben is felvetődött. Göring egyik bizalmas munkatársa így vallott: „Győzelem esetén, e műkincsek a birodalmi művészeti alap feltöltését szolgálták volna." Következő vasárnap: 7. Bűnbarlang New York szívében tJJ SZÖ 4 * 1984. október 18