Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-18 / 290. szám, vasárnap

kártyarendszerrel járó kiadásokkal ezemben 36 százalékkal alacsonyab­bak, úgyhogy a vállalat 4 millió ko­ronás befektetése mintegy két és léi év alatt megtérül. Mi a különbség? Az új tranzisztoros berendezésnek elődjével, az elektronikus URAL-2-vel szemben is óriási előnyei vannak — íüzi tovább a szót Slegr mérnök. — Mert, hogy mást ne is mondjak, a MINSZK-2-nek kevesebb üzemzavarral kell majd megküzdenie és gyorsab­ban is dolgozik. Míg az URAL-2-nek beépített hűtőberendezése van, addig az új gép még légkondicionáló be­rendezésre sem tart igényt. Megelég­szik a jóval olcsóbb perforált papír­szalagokkal, holott elődje lyukasz­tott filmszalag nélkül nem is műkö­dik. Ezeknek a beszerzése pedig tekintettel az URAL-2 nagy fogyasztá­sára, nemcsak bonyolult, de jóval drágább is. Még többre törekszenek Bármilyen gazdaságos és előnyös azonban a minszkiek legutóbbi alko­tása, mégsem elégszenek meg azzal, amit megteremtettek. Még többre, még jobbra törekszenek. Ezért foglal­koznak már ma is a MINSZK-2 to­vábbfejlesztésével, hogy igyekezetük a MINSZK-22 formájában már a jövő évben testet öltsön. Sőt mi több, a még tökéletesebb MINSZK-23 megszü­letésének érdekében is megtették már a szükséges előkészületeket. Igyeke­zetük a jobb minőségű munka, a lé­nyeges munkaerőmegtakarítás felé irányul, aminek végső célja a nép­gazdaság biztos jövőjének megalapo­zása. KARDOS MÁRTA A nyitrai járásban a gímesi vár romja tövében 3,7 hektáron 400 éves szelíd gesztenyefák vannak, amelyek még ma is gazdag ter­mést adnak. Képünkön a régi gesztenyésben Mikulás Wolfinan vezető erdész Michal Hrúz erdész­szel megbeszéli a gesztenyeszü­retet. (K. Gich — CTK f elv.) Szófogadó-e a gyermek? A szülők egyik leggyakoribb prob­lémája, hogyan érjék el, hogy gyer­mekük szófogadó legyen. Ezzel a kér­déssel rendszerint már csak akkor kezdünk foglalkozni, amikor már fel­tűnő a gyermek helytelen viselkedé­se. A fegyelem kérdése általában bo­nyolult s nem is lehet néhány rövid mondatba foglalt tanáccsal megvála­szolni, mert igen nehéz pontosan meghatározni, hogy ilyen vagy olyan esetben melyik eljárás lenne a leg­megfelelőbb. Egyet azonban mindjárt az elején hangsúlyoznunk kell, éspe­dig azt, hogy mint általában a neve­lést, a fegyelmezettségre nevelést is a legkoraibb gyermekkorban kell megkezdeni, amikor a gyermek egyé­niségének jellemző vonásai már kez­denek kialakulni. Ez az időszak nagy jelentőségű a fiatal szülők helyes ne­velési szempontjából is. Leszögezhet­jük, hogy a nevelés elhanyagolása az első években károsan hat a gyer­mekre, mert esetleg később nem sa­játítja el a helyes viselkedés szabá­lyait, ám magukra a szülőkre is, akik elvesztik önbizalmukat s jóvá akarván tenni az elrontottakat, olyan gyorsan változtatják meg nevelési módszerei­ket, hogy a gyermek reagálni sem tud rájuk. Fegyelmezettség alatt nem vak en­gedelmességet értünk. Az a gyermek, aki mindenben hajszálpontosan szót fogad szüleinek, vagy nevelőjének, felnőtt korában elveszti kezdeménye­ző képességét és kritikamentes en­gedelmességével még vissza is élhet­nek. Viszont igaz, hogy a családban sem lehet minden utasításról vitat­kozni. Éppen ezért óvtatosan kell bánnunk a határozott parancsokkal. Különben a gyermek mindig ismerje a szülők kívánsága vagy parancsa ér­telmét, még akkor Is, ha azt utólago­san magyarázzuk meg neki. Csak Így biztosíthatjuk a gyermek értelmi fej­lődését és egyéniségének helyes for­málódását. A fegyelmezettség, Illetve a helyes viselkedés felismerése tulajdonképpen tanulási folyamat, tehát fel kell ten­nünk a kérdést, hogyan vezethetjük rá a gyermeket arra, mikor hogyan viselkedjék. Itt nincs szó annak tisz­tázásáról, hogy mi a jó és mi a rossz, mit szabad ós mit nem. Feltételezzük, hogy a fiatalok többsége ezzel tisz­tában van. Fontosabb, hogy eszerint is viselkedjék. Ha a gyermek szülei­ben, nevelőiben, tanáraiban valóban példaképet lát, ha szoros érzelmi szá­lak fűzik őt hozzájuk, igyekszik őket mindenben utánozni. S ebben kell ke­resni az erkölcsi magatartás gyöke­reit, mert a helyes viselkedés az ér­telmi felfogáson kívül érzelmi és aka­rati tényezőktől is függ. A gyermeknek vannak szükségletei és vannak kívánságai. Szükségleteit lehetőleg ki kell elégíteni, idönkénL, azonban kívánságait is figyelemb^ kell venni. Szükséglet például az, hogy a gyermek megfelelő táplálékot kapjon. Édesség utáni vágyait azon­ban nem szükséges minden esetben kielégíteni. A szülők gyakran össze­tévesztik a szükséglet és a kívánság fogalmát és ebből kifolyólag felesle­ges hibákat követnek el a nevelésben. Például a friss levegőn való mozgást nem minősíthetjük kizárólag a gyer­mek kívánságának. Ez egyben szük­séglet is, mert ha ez kielégítetlenül marad, esetleg a gyerek egészségének árthat. A gyermek otthon nyugtalan lesz, nem tudja megtanulni feladatait stb. Ezért fontos Ismernünk, melyek a gyermek alapvető szükségletei. Ezek közé tartozik például az is, hogy a szülők részéről elég szeretetet kapjon, korának és képességeinek megfelelő követelményeket támasz­szunk vele szemben, meghatározott ritmusban osszuk napjait, türelemmel válaszoljunk feltett kérdéseire, stb. A szülők sokszor azt hiszik, hogy a nevelés csak büntetésből és ellen­őrzésből áll Ügy vélik, hogy a mai fiatalok nem eléggé fegyelmezettek, ezért minden bajt büntetéssel akar­nak megelőzni. Ezzel kapcsolatban meg keil jegyeznünk, hogy a lejtőre jutott fiatalok döntő többsége olyan családban nőtt fel, ahol nem irányí­tották őket, a szülők sem jártak elöl jó példával, viszont gyakran és indo­kolatlanul és igazságtalanul büntet­ték őket, több ízben testi fenyítéssel is. A kutatás eredményei azt bizo­nyítják, hogy a gyermek fejlődése szempontjából a családban uralkodó légkör, a szeretetteljes hang, a türel­mes magyarázat, a nyugodt, bizalmas kapcsolat — a legmegfelelőbb. Természetesen néha előfordul, hogy a szülő is ingerült. Am a kiegyensú­lyozott családi légkörben ezek a megnyilvánulások, sőt a büntetések sem borítják fel a kölcsönös kapcso­latokat. A gyermek számára ez végső fokon csak tanulság, hogy Időnként másokhoz is alkalmazkodnia kell. Amint mondottuk, a gyermeket kis korától fegyelmezettségre kell nevel­ni. Ennek során a szülők ls tapasz­talatokat szereznek a nevelés kérdé­seiben és maguk is sok tekintetben átnevelődnek. A gyermek egyéniségé­nek alakulása során változtatni kell a nevelési módszereken is. A serdülő korú gyermek gyakran problémát je­lent, a szülők gyakran nem tudnak ejég rugaljp^san alkalmazkodni a gyermek fejlődéséhez, és ebben a Igorban is olyan nevelési módszereket alkalmaznak, mint azelőtt. Rendsze­rint ez az oka annak, hogy a serdülő korú gyermek átmenetileg elfordul a családtól, szüleitől, - s felesleges sza­kadék támad közöttük. A helyes ne­velési módszer alkalmazásával még a nehezen kezelhető fiatalok is köny­nyebben értik meg szüleik kívánsá­gait s nagyobb nézeteltérések nélkül igyekeznek kölcsönösen könnyíteni egymás helyzetén. Néha valóban ne­héz tudomásul venni, hogy a 16 éves fiút lényegében már nem lehet átne­velni, mint ahogy a serdülő lány is nehezen fog magatartásán változtatni, egyszeri előadás alapján. Csak egyet­érthetünk a pszichológussal, aki azt állítja, azok a legjobb szülők, akiket serdülő gyermekeik nélkülözni tud­nak. (Pc) üzemben a MINSZK 2 A napokban végre megérkezett ne­hezen várt munkatársuk. Méltó fo­gadtatására már egy esztendeje ké­szültek. Ennyi időt vettek ugyanis igénybe a szükséges átalakítások és a zavartalan munkafeltételek megte­remtése. Mert őszintén szólva a prá­gai Egyesített Teiekomunikációs Vál­lalat legújabb segítsége, különösen ami a felszerelést illeti, eléggé igé­nyes. Nem csoda, hiszen „agyműkö­dése", teljesítménye felülmúlja az emberét, a legjobb, a legtehetsége­sebb matematikus észjárását, munka­bírását. Bizonyára valamennyien eltalálták már, íiogy számitógépről van szó, mégpedig nem akármilyenről. A MINSZK 2. ezúttal először lépte át a Szovjetunió határait, hogy ha­záját, szülővárosát a mienkre cserél­je fel. Kérlelhetetlen munkatárs Az előzmények kissé mozgalmasak voltak. Már csak azért is, mert az új számítógép szigorú követelmé­nyeket támaszt munkatársaival szem­ben. A megfelelő környezeten kívül megkívánja tőlük a hozzáértést, a szakismeretet. Ebben pedig aligha tudtak volna a kedvében járni, ha a prágai Teiekomunikációs Vállalat Kí­sérleti Intézetének dolgozói közül he­ten nem utaznak a Szovjetunióba, hogy a minszki üzemben hónapokig tartó tanulással, gyakorlati munkával elsajátítsák a szükséges tudnivalókat. És bár a vizsgán valamennyien de­rekasan helytálltak, az értékes és igényes berendezés alkotói a (szere­lést, az üzembehelyezést mégsem bíz­ták rájuk. Védencüket egészen Prá­gáig kísérték és néhány nappal ez­előtt Itt adták át új tulajdonosainak. Azóta az új gép két műszakban dol­gozik és szorgalmasan fogyasztja te­temes napi fejadagját. — Kiváló berendezés ez — simogat­ja meg a vezérlőasztal lapját jifí Slegr, a Minszkben járt hét szakem­ber egyike. Elmondja, hogy a Szov­jetunióban ma már hatvan ilyen szá­mitógép működik. A terv szerint 1970­ig a MINSZK-2-nek több mint száz társát üdvözölhetjük már hazánkban is. Bármilyen feladatot megold A MINSZK-2 7200 tranzisztorával és több mint 17 500 félvezető diódájával univerzális számítógép, mellyel bár­minemű feladat könnyűszerrel és gyorsan megoldható. — Csak érteni kell a nyelvén — céloz Slegr mér­nök a legfontosabb követelmények egyikére, a program gondos kidolgo­bására, mert hiszen a számítógép vég­ső soron mégis csak gép, amely csu­pán azt tudja, amire megtanítják. Vá­lasza csak akkor lehet helyes, ha a kérdést hibátlanul teszik fel neki. Ez a kérdés pedig mi más volna, mint a program, amit a számokat helyettesí­tő perforált szalagon „adnak be" a gépnek. Milyen konkrét feladatok megoldá­sa várható tehát a MINSZ-2-től? — A Teiekomunikációs Vállalat tu­dományos-műszaki számításokra hasz­nálja, de szükség szerint más mun­kákra, mint például orvosi célokra, idegennyelvű fordításokra is alkal­mas _ véli Aleš Cástek elvtárs, majd mindjárt példával is szolgál. A karlí­ni TESLA-üzem automata telefonköz­pontjainak tartozékai — a több mil­lió darabból álló alkatrészek és azok részecskéinek az előállítása nem kis gondot okoz a gyár dolgozóinak. A termelésükhöz felhasználandó meg­felelő anyagok kiválasztása, célszerű formájuk meghatározása, a szükséges mennyiség megállapítása, az üzem egész termelésének tervezése, sőt az egyes részlegekben alkalmazott mun­kaerők számának és munkabéreinek megállapítása — mindez a számítógép feladatkörébe tartozik. Eddig ezt a munkát a karlfni TES­LÁ ban 25 ember több mint három hónapig végezte, mégsem pontosak a számítások. Nem is lehettek, hiszen mire befejezték azokat, rendszerint egészen más volt a helyzet az üzem­ben. Ezentúl vége a torzképeknek. A MINSK-2 ugyanezt a munkát, a programok kidolgozásához szükséges időt is beleértve, egyetlen hét lefor­gása alatt végzi el, hiszen teljesítmé­nye másodpercenként mintegy 5000 művelet. Érthető ezek után, hogy a szakem­berek a gép jóvoltából lényeges anya­gi megtakarításra is számítanak. Ma már azt is tudják, hogy a MINSZK-2 üzemeltetési költségei az eddigi lyuk­6. A világ legnagyobb műkincsrablása 1938 nyarán német képzőművészeti szakértők gsoportja utazott tapasztalatcsere-látogatásra Varsóba. A lengyel kollégák nagy örömmel fo­gadták szaktársaikat, akikkel az utóbbi időben nagyon szoros művészi együttműködést foly­tattak. Igazi lengyel vendégszeretettel várták a német művészeti szaktekintélyeket, akiknek látogatását rendkívüli megtiszteltetésnek tar­tották. A német küldöttség Frei professzor vezeté­sével nagyon jól érezte magát és hálás volt a lengyel kollégák vendégszeretetéért, meg a gazdag „tapasztalatcseréért". Frei professzor elégedetten dörzsölte a kezét: a mit sem sejtő lengyelek mindent megmutattak, amire büsz­kék lehetnek, a „tapasztalatszerző" küldöttség tagjai pedig titkos katalógust készítettek a fel­lelhető lengyel nemzeti műkincsekről. A náci vezetőség nagy jelentőséget tulajdonított egy Jlyen jegyzéknek. A „Linz-akció" Alig telt ej háromnegyed év. Dr. Posse, a Drezdai Képtár igazgatója dolgozószobájában megszólalt a telefon. Az igazgató szórakozot­tan emelte fel a kagylót. — Igazgató úr, a Filhrer nagyon szeretne önnel beszélgetni. Legyen szerencsénk hol­nap ... ­Dr. Posse meglepetésében sóbálvánnyá me­redt ... Még hogy a Führer vele akar beszél­ni... Posse meggyőződéses náci volt, s kitün­tetésnek vette, hogy Hitler főhadiszállásáról telefonáltak rteki. Másnap gálában várakozott a „vezér" előszobájában. — Kedves Posse, nagy feladattal szeretném megbízni, nem hiszem, hogy visszautasítaná — kezdte a beszélgetést a náci birodalom rette­gett vezetője, és mániákus fény csillant fel szemében. — Tudja, nagyszerű ötletem tá­madt ... Nagyon szeretem szülőföldemet. Mit szólna, ha Linzben ... Nos, igen, ez megmásít­hatatlan elhatározásom: Létrehozzuk MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB MÚZEUMÁT. Olyan mesés kincsek őre lesz, hogy az egész világ irigyel­het értük. Az én múzeumomul Ehhez kell a maga segítsége. Emberekkel és utasításokkal majd Göring birodalmi marsall úr látja A maga feladata az lesz, hogyha majd megin­dulunk, kiválogassa az európai képtárak és múzeumok legdrágább kincseit. No, sok sze­rencsét .. Vadászat a múlt értékeire Ä' Hitler-múzeum alapja már megvolt: Ausztria bekebelezése után g nácik rátették kezüket az osztrák műkincsekre. Fantáziájukat azonban sok más dolog izgatta: a párizsi Louvre, Varsó, a Tretyakov Képtár ... 1939 őszén bekövetkezett az X nap, melyet Hitler Possenek emlegetett. Ekkor kellett mű­ködésbe lépniük a Göring vezetésével alakult különleges művészeti osztagoknak. Kezdődhe­tett a „Linz-akció". Posse elsőnek Lengyelországban kamatoztat­ta ausztriai tapasztalatait. O, a Rotschild-palota műkincseinek szortírozója, nagy gonddal válo­gatta ki Hitler számára a Wawel vár, Varsó, Krakkó és más híres történelmi lengyel váro­sok művészi gyűjteményeinek legértékesebb példányait. A másodrendű műtárgyak Göring és az alvezérek kastélyaiba vándoroltak. Posse csoportjával egyidejűleg egy másik művészeti szakértő, Rosenberg „kommandója" is működésbe lépett. Franciaország, Belgium, Hollandia múzeumait és képtárait fésülte át. Mint amolyan „rámenős" ember, mindig nagy fogással büszkélkedhetett megbízójának. A műtárgyak végleges kiválasztásának jogát Hitler magának tartotta fenn. Az egykori mázo­ló művészi ambícióktól fűtve komoly szakértő­nek képzelte magát, s így övé volt az utolsó szó. Érdekes, hogy csak egy esetben vétózta meg a megszállt területek nemzet) kincseinek alszállítását. Ez Csehszlovákia esetében tör­tént, Hitler ugyanis az „ezeréves" náci biro­dalom szerves részének, s nem egyszerűen megszállt területnek tekintette a „Cseh-Morva Protektorátust", és még álmában sem gondolt rá, hogy a náciknak majd kotródniuk kell innefi. Rablás nagyban Hitler művészeti szakértő-pribékjei minden eszközt felhasználtak arra, hogy az állami és magántulajdonban levő műkincseket megkapa­rinthassák. Az állami múzeumok kifosztása na­gyon egyszerűen történt. Magánszemélyek ese­tében vagy erőszakkal elvették a műtárgyakat, vagy simán likvidálták a kényelmetlen embe­reket. Ürügyért sohasem mentek a szomszédba. Possénak Amszterdamban egy kis nehézsége támadt. A Királyi Múzeumban őrizték a néhai Lanz professzor, svájci állampolgár felette be­cses gyűjteményét. A Svájcban élő özvegy visz­szakövetelte jogos tulajdonát, ám Posse hallani sem akart róla. Taktikázott, hamiskodott, majd fenyegetődzött, megfélemlítő taktikát alkalma­zott, végül nevetséges áron „megvásárolta" a gyűjteményt, hogy elejét vegye a további vitá­nak. i;J A náci művészeti hiénák garázdálkodásának hatását megvilágítja néhány számadat. A há­ború éveiben 427 múzeumot fosztottak ki: Ro­senberg másfél millió teherkocsit és 400 ezer tonna űrtartalmú hajót foglalt le a műkincsek elszállítására a náci birodalomba. A náci mű­kincsrablók csak Kijevből 41 ezer műtárgyat hurcoltak el, ebből mindössze kétezer kerülj meg. A háború óta kb. 63 ezer műkincset származ­tattak vissza jogos tulajdonosaiknak, főként Nyugat-Európában. A műkincsek kérdése a hír­hedt nürnbergi perben is felvetődött. Göring egyik bizalmas munkatársa így vallott: „Győze­lem esetén, e műkincsek a birodalmi művészeti alap feltöltését szolgálták volna." Következő vasárnap: 7. Bűnbarlang New York szívében tJJ SZÖ 4 * 1984. október 18

Next

/
Thumbnails
Contents