Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-16 / 288. szám, péntek

Steiner Gábor — Egy forradalmár élete Ä z Üzenet az élőknek című hal­hatatlan művében írja JuIius Fučík: „Egyre kérlek bennete­ket: Ti, akik átélitek ezt a kort, ne feledjétek sem a jókat, sem a rossza­kat. Állhatatos szorgalommal gyütsé­tek az adatokat azokról, akik ünma­gukért és tiértetek estek el. Hűséges gyermek módjára szeressétek meg legalább egyiküket és legyetek rá büszkék, mint olyan emberre, aki a jövőnek élt." A fenti sorok olvasásakor önkén­telenül felvetődik a kérdés, vajon nem Fučík mély értelmű mondása ösztönözte-e Zdenka Holotíkovát Stei­ner Gábor életrajzának megírására? Hiszen Steiner is egyike volt azok­nak, akikre büszkék lehetünk. Zdenka Holotlková a történész ne­héz szerepére vállalkozott, amikor belefogott Steiner életrajzának meg­írásába. Mint a fiatalabb nemzedék sarja nem ismerte, nem is ismerhette sem Steinert, sem a szlovákiai ma­gyar munkások forradalmi megmoz­dulását az 1920—1938-as években. To­vábbi nehézséget okozott Holotíková­nak a magyar nyelv ismeretének hiá­nya. Mindezek ellenére sikeresen tel­jesítette vállalt feladatát. Steiner Gá­bor — Egy forradalmár élete című könyve a közelmúltban jelent meg szlovák nyelven, majd Tóth Tibor for­dításában magyarul. Említett müvében Holotlková mint forradalmárt, családapát és embert mutatja be Steiner Gábort. Van azon­ban a könyvnek egy további, hézag­pótló jelentősége. A forradalmár élet­történetén keresztül az olvasó megis­merkedik a dél-szlovákiai magyar dol­gozók elszánt küzdelmével a két világháború közötti nyomor és Ínség ellen. Nehéz lenne meghatározni, me­lyik műfajhoz tartozik Holotlková írása, életrajz, történet vagy regény. Kétségtelen azonban, hogy a szerző lebilincselő módon ötvözte egységes olvasmánnyá az egyes műfajokat. A népszerű, könnyű stílusban megírt könyv leköti az olvasó figyelmét és a múlt történelmi igazságát tárja elé. Egy tántoríthatatlan forradalmár élet­történetén kívül betekintést nyerünk a szlovákiai magyar dolgozók elszánt harcába, amelyet a nagyobb karaj ke­nyérért, a felszabadulásukért vívtak a kommunista párt vezetésével. A 220 oldalt felölelő mű 16 fejezetből áll, amelyeknek mindegyike külön-külön időszakot, történetet rögzít, és mégis egységes egészet alkot. A S teiner Gábor nyomdász volt. Tanoncéveinek leteltével Buda­pestre ment munkát . keresni, s tagja lett a nyomdászszakszervezet­nek. Az 1918. év! őszirózsás forrada­lom után belépett az akkor megala­kult Kommunisták Magyarországi Pártjába. Egy évvel később tevéke­nyen bekapcsolódik a magyar prole­tárdiktatúra építő munkájába, majd kinevezik Budapest közellátási bizto­sává. Így került azok közé, akiket a Magyar Tanácsköztársaság bukása után halálra ítélt a Horthy-féle fehér­terror. A továbbiakat illetőleg átadjuk a szót a szerzőnek: „A magyar reakció parancsára a csendőrök és hóhérok hozzáláttak vé­res munkájukhoz. Ezerszámra haltak meg a forradalmi munkásmozgalom tagjai. Az elítélt Steiner Gábor is szembenézett a halállal. Harminckét éves volt, s otthon várta felesége és három gyermeke: az ötéves Laci, a kétéves Irénke és kedvence, Jolika, aki legjobban hasonlított apjára. Négy éves volt a kisleány, göndör fe­kete hajú, barna szemű, finom sápadt arcú. Steiner Gábor nem akart meg­halni. Kijátszotta a rendőrség és a besúgók éberségét. Az önfenntartás ösztöne vezette... Egy szeptemberi éjszakán Komáromnál átkelt a Du­nán ... Hazaérkezett..." A további fejezetekben a szerző időrendben ismerteti azt a kialakuló légkört, amely forradalmárrá edzl Steinert. Munkásmozgalmi tevékenysé­ge az 1920—1925 közötti években a komáromi városi tanácsra szorítko­zik, ahol — mint a városi képviselő­testület kommunista tagja — hűen vé­delmezte a dolgozók érdekeit. Kemé­nyen bírálta, kíméletlenül ostorozta a burzsoá városatyák munkásellenes in­tézkedéseit. 1924-ben parlamenti kép­viselőnek, majd szenátornak választ­ják meg. Holotlková élénk színekkel ecsete­li az akkori burzsoá parlamenti kép­viselőválasztásokat: „A politikai élet háborgó felszíne a választások után hamar elcsendesedett. A leszaggatott választási plakátok az őszi sárban bevertek, a heves eső lemosta a raj­zokat a házak faláról, csak a festék­kel pingált jelszavak és számok da­coltak az idővel, emlékeztették az embereket a választási komédiára." A burzsoá börtönökben töltött hosz­szú hónapok nem törték meg Steiner Gábort. A nyitrai bíróság fogházában töltötte a tavaszt, a nyarat s majdnem az egész őszt. Szinte fiatalos öröm­mel fedezte fel a rácsos ablakon ke­resztül az évszakok pompás színeit, illatait, örvendett az őszi napfénytől sárguló leveleknek, amelyeket úgy tépdesett a szél, mint a naptárról a múló napok lapjait. Zdenka Holotlková külön fejezet­ben érzékelteti megrendítő szemléle­tességgel a nagybirtokok béreseinek nyomorát, a tanyai légkört, amelybsn életüket tengették és az örömtelen robotot kultúra, pihenés, világosság nélkül. A béresgyermekek mindig éhesek, rongyosak. Télen mezítelen lábba! csetlenek-botlanak a jeges föl­dön és hóban. Angolkór nyomorítja a kicsinyeket, a halálban a megvál­tásukat látják. Ezeket a tanyákat lá­togatta Steiner Gábor, s az ott látot­tak tették őt hivatásos forradalmár­rá. A mű további fejezete a München előtti Csehszlovákia nemzetiségi kér­déseivel foglalkozik. Vádolja a cseh burzsoázia nemzetiség-elnyomó politi­káját, amely kíméletlenül érintett 700 000 magyar nemzetiségű állampol­gárt. Megismerteti velünk a fondorla­tos választási „kulcsot", amelynek segítségével tízezrével fosztották meg a magyar nemzetiségű választókat szavazati joguktól. Az idősebb nem­zedék jogfosztott magyarja! Steiner Gáborban látták védelmezőjüket, és vezérüknek ismerték el a magyar na­cionalista burz áziával vívott esz­mei harcukban. A könyv utolsó fejezetében a szer­ző rátér Steiner Gábor távozására a müncheni tragikus napok után: „1938. október 9. után Steiner Gá­bor is elhagyta Bratislavát. Elbúcsú­zott családjától... Utoljára nézett kedveseinek szemébe. Ugyanakkor bú­csúztak el rokonaitól Zupka, Kosik, Valo, Duriš, Šmidke és más elvtár­sak. Veszedelmek, bizonytalanság állt előttUk. Mindegyikük számíthatott rá, hogy további útján lecsap rá a halál. Nem érzékenyültek el, az utolsó csó­kok után érzelmeiket magukba fojt­va távoztak szeretetteiktől." Ä bratislavai Kereszt-utca apró, földszintes házai ma. már el­tünedeznek. Helyükbe korsze­rű épülettömbök kerülnek,, az utca, amelyet Steiner Gáborról neveztek el, mintegy határkövet képez a múlt és jövő között. A Duna utcai magyar iskola pionír­jai a napokban megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely a Steiner Gá­bor utca első háztömbjén látható. Jó­magam is a fiatalok csoportjához sze­gődtem, hogy néma tisztelgéssel fejet hajtsak a mártír emléke előtt, s ol­vasom az emléktábla feliratát: „Steiner Gábor, a CSKP alapító tag­ja és kimagasló szlovákiai funkcioná­rius, a fasisztaellenes harcos emlék­kére. Elhunyt Buclienwaldban 1942. október 8-án." RÓJÁK DEZSŐ Heggyorsul Kelet-Szlovákio fejlődése A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemze­ti Bizottság a napokban ülésezett. Ján Papp, a KNB alelnöke és a ke­rületi tervbizottság elnöke az ülésen beszámolt a jövő évi tervelőkészüle­tekről, valamint az idei feladatok tel­jesítéséről. Többek között megállapí­totta, hogy Kelet-Szlovákia gazdasá­gi fejlődésében az elmúlt nyolc hónap alatt figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el. A központilag irányí­tott ipari üzemek 102,7 százalékra, a kerületileg irányított üzemek 103,7 százalékra teljesítették tervezett fel­adatukat. A múlt év ugyanezen idő­szakához viszonyítva — az idei nyolc hónap alatt 7,1 százalékkal növeke­dett az ipari termelés, vagyis 2,6 szá­zalékkal gyorsabban a tervezettnél. A terven felüli termelés értéke meg­haladja a 116 millió koronát. Emel­lett azonban nem teljesítette felada­tát az energetika, az élelmiszeripar és a beruházási építkezés. Ha az el­múlt nyolc hónap optimális tervtel­jesítését vesszük alapul — mely szerint az említett időszak alatt az évi terv 60 százalékát kellett volna realizálni — a lemaradás mintegy 95 millió koronát tesz ki. A kerületben tehát nem ülhetnek ölbe tett kézzel. Az eredmények mel­lett fogyatékosságok is vannak, s ezek megszüntetése a jövő évi terv teljesítése szempontjából is fontos feladat. A jövő évi tervjavaslat ugyan­is a kelet-szlovákiai kerületben sok­kal gyorsabb fejlődéssel számol, mint szlovákiai viszonylatban. A feltétele­zett 5,9 százalékos országos, a 7, B százalékos szlovákiai termelésfejlii­dés mellett — a kelet-szlovákiai ke­rületben 13,7 százalékkal kell növelni az ipari termelést. A kerület Ipari termelésének növeléséhez nagymér­tékben — 55 százalékkal — járul hozzá a Kelet-szlovákiai Vasmű. A jövő évi terv felbontása terén is mutatkoznak problémák. Ugyanis an­nak ellenére, hogy a központilag irá­nyított vállalatok többsége a javasolt feladatokat elfogadta, bizonyos kér­déseket meg kell oldani. Arról van szó, hogy az egyes vállalatok olyan termékfajtákat is felvettek termelési programjukba, amelyéknek eladása nincs biztosítva. Az ilyen termékek A Mladá Boleslav-t l'rümstav dolgozói három szakaszban folytatják a Népi Milícia sugárút mentén egy új lakótelep építését. A jövő év végéig 13 toronyház épül itt 640 lakással. (D. Havelka —. CTK felvétele J értéke meghaladja a 33 millió koro­nát. Ezzel szemben a vállalatok ter­melése a vásárlók igényeit 63 millió korona értékben nem fedezi. A tervjavaslat szerint a kelet-szlo­vákiai kerületben 4,9 milliárd koronát fordítanak beruházási építkezésekre. A beruházások nagy részét a kohá­szat, a magnezitipar fejlesztésére és a Kelet-szlovákiai Vasmű központi ércátrakodója céljaira fordítják. Ter­mészetesen nagy összegeket adnak a széles nyomtávú váasútvonal további építésére is. Különben a jövő évben több olyan üzem építését kezdik meg, amelyeknek rendkívül nagy jelentősé­gük lesz a kerület gazdasági fejlő­dése szempontjából. Ezek közé tarto­zik a strážskej vegyikombinát első szakaszának építése. Itt a jiivö évben több inint 45 millió korona beruházás­ra kerül sor. Az élelmiszeripar fej­lesztése keretében Kosicén a húskom­binát építését, Veľký Sarišon a sör­gyár építését, Trebisovon pedig a cu­korgyár korszerűsítését kezdik meg. A közszükségleti ipar fejlesztése ke­retében Spišská Nová Vesen megkezd­dik a Talrasvlt építését, az energeti­ka fejlesztése keretében a beruházási eszközök legnagyobb részét a vajáni villanyerőmű építésére összpontosít­ják, de jövőre már megkezdődik a kosicei hőerőmű építése is. A nemzeti bizottságokhoz tartozó beruházások súlypontját a lakásépítés és a lakótelepek komplex ellátása al­kotja. A tervek szerint a jövő évben 824Ö lakásegységet építenek — ebből 3780 lakást állami, 1460 lakást szö­vetkezeti és 3ÜÖÜ lakást egyéni épít­kezés formájában. Ezenkívül arra számítanak, hogy megkezdik a hu­mennéi szak- és általános iskola 480 ágyas internátusának építését. Nagy szükség van az iskolákra, ezért jövő­re 26 kilencéves alapiskolát, 17 óvo­dát és gyermekotthont kezdenek épí­teni. Jövőre tervezik a sninal gép­ipari középiskola, valamint a humen­néi és a sviti vegyipari középiskola építését is. A vízgazdaságban jövőre 19 építkezést kezdenek meg. A bratislavai Hviezdoslav Színházban vendégszerepelt a Zágrábi Drámai Színház. A testvéri Jugoszlávia művészei j. hó 9-én Miroslav Krileía Tá­borban című színművével mutatkoztak be a bratislavai közönségnek. Felvé­telűnk ezen az előadáson készült. [Herec felvétele) A film kedvelői reménykedve vár­ják, hogy az angol filmek hete kere­téhen naponta bemutatott, nagy ér­deklődéssel fogadott alkotásokat film­színházaink a közeljövőben műsorra tűzik. A bemutatott új filmek közül figye­lemre méltó két vígjáték. A jugoszláv Férfiak ma és holnap jó átlagfilm. Milo Djukanovics műve egy értelmiségi házaspár mindennapi életének ábrázolásában helyzetkomi­kumokat teremt. Az orvos-feleség szakvizsgákra készül, ezért szerepet cserél a közgazdász férjjel, akire egy ideig a háztartás ellátása és a gye­rekek nevelése vár. A szellemes, ko­mikus fordulatokban gazdag, hár új­szerűnek nem mondható film szoká­sos liappy end-del végződik. Ugyancsak a különösebb művészi érték nélküli szórakoztató filmek cso­portjába tartozik az amerikai Rcbert Stevenson müve A szórakozott professzor A fantasztikus elemekkel kevert film­szatíra egy robbanással kezdődik Brainard professzor laboratóriumá­ban. A tudós ugyan lekési a saját es­küvőjét, viszont felfedez egy csodá­latos anyagot, amely a valóságban a lehetetlent is lehetővé teszi. Az anya­got nagyon sokan meg akarják szerez­ni, elsősorban a ... tábornokok. A film cselekménye az új anyag meg­szerzése körül bontakozik ki, ötletes epizódokkal, kitűnő szatirikus beállí­tással fűszerezve. A film két órán át nagyszerű szórakozást nyújt a nezők­nek. A szovjet filmgyártás műhelytitkaiból Új filmek a stúdiók programján téma & A humánum A szovjet filmgyárakban újult erő­vel megkezdődött a munka. Egyes forgatócsoportok a nyári hőségben is dolgoztak, főként a tengeri nyaraló­helyeken. Jaltában, a fürdővárosban játszódik le Kuprin egyik legszebb elbeszélésének, A GRÁNÁT KARPERECNEK története, amelyet A. Room rendező filmesít meg. A főszerepet a bájos Ariadna Sengelaja alakítja, akit az Anyegin operafiim Tatjána szerepé­ben ismertünk meg. Grigorij Csuhraj, a szovjet rendező­gárda erős egyénisége készülő új film­jéről, amelynek címe ÉLT EGYSZER EGY ÖREGEMBER, MEG EGY ÜREGASSZONY, csak annyit árult el, hogy története jó emberekről szól. A készülő filmek zöme visszatér a háborús témához, bár a múlttal szemben nem az események, hanem az smi) erek lelkivilágában végbemenő nagy változások domináltak. Az ogyesszai stúdióban Levin és Vino­gradovszkij rendezők A HARAGOS SZTRATYION című filmet forgatják Nyikolaj Krju­kovval a főszerepben. Egy ukrán par­tizáncsoport regényes történetét örö­kíti meg. A Grúzia-film Cshcidze rendezésében az APA ÉS FIA című filmet forgatja. Történetének központjában egy öreg grúz paraszt áll, aki a fronton fiát keresve maga is harcossá válik. A kijevi Dovzsenko Stúdióban Tyi­moskin és Svacsko rendezi $ A háborús élmények - örök fennkölt gondolata A RAKÉTÁKNAK NEM SZABAD FELRÖPPENNIÜK című háborús filmet, amelynek szín­helye Hollandia, ahonnan a második világháború idején a németek VI és V2 rakétákkal rászabadították a pusz­títás ördögét Lendon békés lakossá­gára. A filmben O. Sztrizsenov egy lengyel hadifoglyot alakít. Munkács környékén forgatja M. Ku­ľihin a PACSIRTA című szovjet háborús filmet, amely­nek fő hősei francia és szovjet harc­kocsizók. A film bővelkedik a harci Jelenetekben. A Lenfilm stúdióban G. Nyikuiin rendező a háború borzalmas pszicho­lógiai hatását méri le egy német sor­katona, Kasper sorsának alakulásá­ban, az ÉLNI KELL című készülő filmben. A Belaruszfilm a DAL VERONIKÁRÓL című filmmel Belorusszia hős lányai­nak állít emléket. A. Korgyum rendező Kornyejcsuk forradalmi tárgyú drámáját A HAJÓRAJ PUSZTULÁSÁT filmesíti meg újra. A dráma első filmváltozata 1933-ban készült. Hor­gyum levéltári anyag tüzetes tanul­mányozásával újszerűen, pszicholó­giailag mélyebben szeretné visszaadni a forradalom dicső napjainak esemé­nyeit. A felvételek Szevasztopol vidé­kén a Szlava hajón folynak. (L) a felgördül a függöny Gyárfás Miklós „Változnak uz Idák" című vígjátéka egy mai házasság három napjának története. Ebben a három nao ban évtizednyi vál­tozás zajlik le. De ; ne gondoljuk, hogy i csupán szerelemről van Itt szó, még ak- j kor sem, ha a Vál­toznak az idók-nek erkölcsös a cselek­ménye, erkölcsösek az alakjai, erkölcsös dolgokat vitatnak meg a há­rom felvonáson keresztül. Valóban rendkívül erkölcsös vígjáté­kot írtam — mondja Gyárfás Miklós, a szerző. — Természetesen a mat bemuta­tón lesznek olyan nézük ls, akik úgy érzik majd, hogy ha az író ennyi er­kölcsös dolgot halmoz össze, merő szem­telenségbfil ls tehette, hogy ezzel kl­csupa gúnyoljon valakit. No, de nem folyta­tom. Nem vagyok jogosult arra, hogy a nézők gondolatait kitaláljam. Jobb lesz, ha Ők találják ki az én gondolatai­mat. De annyit talán mégis elmondok: E vígjáték utolsó pillanatában Sir Alexander Dorsay, a történet egyik fő­szereplője egy rendkívül kínos és kel­lemetlen levelet tép össze. Ebben a gesztusban csattan a mondanivaló. A ma­gyar származású angol orvosprofesszor ugyanis olyan levelet tép össze, amely­hez hasonló mindenkinek van, önmaga előtt is elrejtett emlékei között. — Bízom benne, hogy vígjátékom tol­mácsolói — a Magyar Területi Színház színészei — a muldttatás egyszerű mo­dern eszközeivel nyújtják át a néző­nek a darabban előforduló „változások" emberi értelmét. Gyárfás Miklós vígjátékát ma, pénte­ken, 19,30 órakor mutatja be a MATESZ a komáromi városi Szakszervezeti Ház színpadán. (szeiu| ÜJ SZŐ 4 * 1964. október 18.

Next

/
Thumbnails
Contents