Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)
1964-09-08 / 250. szám, kedd
Filmszínházaink műsora teljes mértékben megtelelt az idei szeszélyes nyár igényeinek. A könnyű időtöltést keresték, vagy a szabadságon levő pihenni vágyók valóban szórakozhattak a mozikban Ezt bevezetőül azért bocsátjuk előre, mert film színházainkat sok szor érte bírála; amiatt, hogy rósz szul állítják össze műsorukat, amely ben néha hern zsegnek a tömény unalmat árasztr filmek. Meg kell hagy nunk, az utóbbi időben, különösei az idei filmfeszti vál után, sokat ja vult a mozik mű sora. Örömmel ál lapíthatjuk meg azt is, hogy — bár néhány évi késéssel — hozzánk ls elérkeztek olyan világot járt nyugati alkotások, mint a Római vakáció, William VVilkÍR amerikai rendező vígjátéka. Története nagyon naiv, de kedves: egy álruhás hercegnő kalandjai az „örök városban". A film sikerének titka nem a mondanivalóban van, hanem a bájos Audrey Hepbum (a Háború és béke amerikai filmváltozatának Natasa szerepében láttuk) lebilincselő játékában és a hódító megjelenésű Gregory Peck intellektuális erejű szerepalakításában. Hewia Colpi, az ismert francia rendező irányításával készült franciaromán koprodukcióban Panait Istrati híres regényének filmváltozata, a a .film azt bizonyítja, hogy a revűfilmek kora nem áldozott le. Jó, izgalmas detektívfilm a magyar Gertler Viktor műve Cod ine. A kiváló román író, a „balkáni Gorkij" művének légkörét a film, a sajátos „helyi ízt" is visszaadva, tökéletesen érzékelteti. Nem állíthatjuk, hogy mindenki megérti a film mondanivalójának lélektani mélységét, mert ehhez kell egy kis „helyzetismeret", ám Colpi filmje olyan különös világba, tőlünk talán nagyon is idegen környezetbe viszi el a nézőt, amelyet még a modern kor betörése sem tudott teljesen megváltoztatni. A cannesi fesztivál díjnyertes filmjének főbb szerepeiben Alexandru Virgil Platón (Codine), Francois Brion (Irina) és Maurice Sarfati remekel. A szórakozáshoz tartoznak más, ún. könnyű filmek is. Ilyen a kül- és belföldön egyaránt népszerű és nagyon látogatott Mandrin kapitány, egy kései lovagtörténet. XV. Lajos francia király korában játszódik le; egy derék mesteremberből szabadcsapat vezérévé lett bátor és a nőkkel szemben ellenállást nem Ismerő fickó és a hatóságok örökös hadakozását ábrázolja. Rendezője a világhírű Jean-Paul le Chanois. Persze pusztán az ő neve még nem teszi nagy alkotássá a filmet, mely mindössze jó A Római vakáció egyik jelenete Egy ember, aki nincs. Nagyon bonyolult, üsszebogozott történet, melynek felgöngyölítéséhez a szükséges fonalat egy bányaszerencsétlenség mutatja meg. A nyomozók, s a történet mellékszereplői is mind azt játsszák, ami szerepükből következik (a rendező jő színészgárdát vonultat fel), s így a filmtől sem többet, sem kevesebbet nem lehet kívánni. Jó magyar bűnügyi film, mint amilyen a Foto Háber volt. Végül két komolyabb zsánerű filmről számolunk be. Az egyik A. Karpov ismert szovjet rendező alkotása. Rege az anyáról. Mély lélektani hatású háborús film ez, amelyben a háborút nem frontjelenetekben, cselekményekben érezzük, hanem az emberek viselkedésében, mély pszichológiai momentumokban. Hőse egy asszony, akinek a fiát szintén magáénak követeli a háború és ez az asszony vállalja a levélhordó tisztségét, nyakába veszi a postástáskát, hogy amikor a szomorú hírt tartalmazó leveleket széthordja, néhány vigasztaló szót is tudjon mellékelni... Mert ezt csak egy anya tudja, aki szintén elvesztette a fiát. Karpov filmjében a szovjet művészetben érvényesülő új hatásokat érezzük. Bár e téren nem úttörő a film (Nem vagy árva. Az élet küszöbén stb.), mégis határozottan állíthatjuk, hogy az emberi érzésvílág tökéletes ismeretére épülő, természetesen ható, pátoszmentes jó film ez a háborús hétköznepokról. Ugyancsak a háború idejéből meríti tárgyát Dimitri Dimov bolgár rendező filmje A dohány. Egy szerelmespár tragédiája, végzetes tévedések betetőzése. Szerelem, árulás, karrierizmus, hűtlenség, végül bűnhődés. Mindenki elnyeri büntetését. Irina, a frivol asszony belső ellentmondásainak az áldozata lesz és megválik életétől. Ezt a rendkívül összetett, bonyolult figurát nagyszerűen keltette életre a régebbi bolgár filmekből ismert Nevena Kokanova. A filmszínházakban az ismertettek meghosszabbítása mellett két könnyű alkotás szerepel. Az egyik a Szabadságomat töltöttem otthon, amikor az eset történt. Egy délelőttön az újvári állomás előtt húzódó parkból csodáltam a gombamód növő új házóriásokat. Elmélázásom közben egy árus kínáló szavára lettem figyelmes. — Szentképeket vegyenek, kúpte sväté obrázky! Gyönyörű őrzőangyalaim vannak. Leginkább a falvakból városba igyekvő, nehéz táskákat és batyukat cipelő nénikéknek kinálta, érdeklődés híján eredménytelenül. Csóváló fejjel ismételgette szavait, közben rosszaló megjegyzéseket tett ügyfelei felé. — Édes Istenem, mi lesz a világból! Az atom fog elpusztítani mindent, mert már a képeim sem kellenek senkinek, — fordult felém, és megpróbált meggyőzni a világ romlottságáról. Vagy fél óráig még elnézegettem az építők szorgos munkáját, de fél szemmel állandóan emberemet figyeltem. Kínált, „jövendölt". Eredmény azonban most sem mutatkozott. Elgondolkozva hagytam ott figyelőhelyemet. Lám, van olyan árucikk is, ami iránt megszűnt az érdeklődés. Raktáron marad, nem lesz hiánycikk belőle. Hiába új időket élünk, Csallóközi Arpád Gazdag színházi program Budapesten Már az évadnyitás előtt egy hónappal iš nyilvánvaló volt, hogy az 1964/65-ös színházi évad minden eddiginél gazdagabb műsort ígér az őszi és a téli hónapokra. Oj magyar színművek mellett csaknem valamennyi élő jelentős drámaíró, az amerikai Arthur -Millertől kezdve a szovjet fiatal drámaíróig szerepel a műsorban. Érthetően egyre nagyobb érdeklődés jelenkezik a külföldről érkezett vendégek körében is a budapesti színházi esték iránt. Néhány színház szervezőirodáján érdeklődtünk, mit tudnak mondani a külföldiek színházjeggyel való ellátásával kapcsolatban. A megkérdezett színházak közül mindegyik első helyen említette, hogy az őszi és a téli szezonban főleg igen sok csehszlovákiai vendégre számítanak, ezek közül is többségében Bratislavából érkező egy-két napos vendégekre, akik egy-egy jő színházi előadás kedvéért látogatnak majd ét, hiszen még hétvégi „kiruccanásnak" is megéri egy-egy ilyen látogatás, egybekötve színházi esttel. A színházak erre a célra minden alkalommal tartalékolnak bizonyos számú jegyet, hogy az érdeklődők igényét lehetőleg teljes mértékben ki tudják elégíteni. Néhány nagyobb színházunk állandó kapcsolatot tart majd az IBUSZ illetékeseivel és a szállodákkal, hogy a jegyellátás zavartalan legyen. így az új otthonába költözött Nemzeti Színház, az Operett Színház, az Állami Operaház, a Vígszínház és a Madách Színház egész évadra számol a külföldi látogatókkal. Szó van róla, hogy — a színházak kezdeményezésére — már előre bizonyos idővel, az utazási irodák úgy szervezhessenek túrákat, hogy abba a színházi est is beletartozzék. Valószínűleg megnyugvással veszik tudomásul sokan, hogy a színnázak előrelátással készülnek az évad nagy bemutatóira. így bizonyos, hogy a Madách-évforduló alkalmából, az új rendezésben bemutatásra kerülő „Ember tragédiája" előadáson ugyanúgy sok csehszlovák vendég ül majd a nézőtéren, mint a világsikert aratott My fair lady magyarországi bemutatóján. — dömök — KRÓN JENŐ ÉS ISKOLÁJA Tanulságos kiállítás a Kelet-Szlovákiai Galériában Koloman Sukol: Elítélve (fametszet, 1930) Täuzer Iván Capek a Magyar Televízióban Hagyomány már Magyarországon, hogy a hét legjobb műsorait általában szombat estére tartogatja a műsorszerkesztés. A minap is ez a gyakorlat érvényesült, amikor műsorra tűzték az Irodalmi Képeskönyv sorozatban Karel Capek estjét. Ilyenkor van nyitva a legtöbb televíziós készülék, és akik ezen az estén a TV előtt töltötték idejüket, nem bánták meg, mert egy módszerében ugyan új, de színvonalában a régebbi nagy műsorokat is felülmúló élményben lehetett részük. Capek népszerű szerző Magyarországon. Művei közismertek s talán ez indokolta azt a felfokozott várakozást, ami e műsort megelőzte. A nézők érdekes kísérletnek lehettek szemtanúi. Capek há.rom novellájának filmváltozatát láthatták, három olyan kisfilmet, amelyek mindegyike önállóan is megállná helyét. A Benda színész esetét bemutató kisfilm puritán rendezése, az eszköztelenül kitűnő színészi alakítások sikeresen adták vissza a čapeki írások hangulatát. Külön kell szólni a három kisfilm köré szőtt keretjátékről* amelyben az egyik čapeki hős, a sebészorvos mondja el az'író véleményét a világról, életről, emberekről. E vallomásszerű megnyilatkozások javarésze a magyar közönség előtt ez ideig ismeretlen volt. A TV képernyőjén egy órán keresztül ízlelgethették a nézők Capek figu"Sinak jellemeit. Ez az egy órás műsor méltó ízelítő volt s bár a műsor! bemutatása előtt sokan kételkedtek benne, hogy Capekről sikeres műsort lehet készíteni a TV-ben, a műsor bebizonyította, hogy lehet. És siker született. — • Egy francia hanglemezgyárnak a legszebb orosz forradalmi énekeket bemutató mikrobarázdás lemeze nyerte el a nemzetközi hanglemez nagydíjat. A dalokat a Szovjet Hadsereg együttesének énekkara énekli Konsztantyin Vinogradov és Borisz Alekszandrov vezényletével, a szovjet Rádió—Televízió ének- és zenekara Alekszandr Kovalev vezényletével ós a szovjet Rádió—Televízió együttese Vaszilij Celikovszkij vezényletével. — • — • A Moszkvai nemzetközi filmfesztivál mellett a szovjet filmesek újabb fesztivélt szerveztek: kétévenként Leningrádban rendezik meg a szovjet film versenyét. — * — • Bergman és Visconti ideiglene sen cserben hagyta a hetedik művé szetet — az opera kedvéért. Ingmar Bergman Mozart Varázsfuvoláját rendezi a milánói Scálában, Luchino Vis conti pedig Verdi Trubadúrját a Ion doni Covent Gardenben. A Kelet-szlovákiai Galéria termeiben szeptember 2-án megnyitották a „Krón Jenő és iskolája" című kiállítását. A látható festmények, rajzok, kőtajzok, fa- és rézmetszetek olyan művészek alkotásainak seregszemléje, akik KeletSzlovákiában a Krón-iskolában sajátították el képzőművészeti alapismereteiket és máig is itt alkotnak, vagy legalább átmeneti ideig itt dolgoztak. Szép számban láthatók Krón Jenő rajzai és grafikája, K. Sokol paszteiljai, fametszetei, de ugyanakkor ízelítőt nyerünk a Krón-iskola több említésre méltó egyéniségének művéből is. Hazánkban éppen a kelet-szlovákiai művészeti körzet volt a húszas években a haladó, forradalmi eszméktől áthatott törekvések egyik termékeny központja. A festők (többnyire a fehér terror elöl menekülve) telepedtek le Košicén, maguk köré tömörítették az űj képzőművészeti irányzatok iránt lekesedő fiatal művésznemzedéket. Hamar ráeszméltek az egymásrautaltság, a közöá érdekkör és ismeretfejlesztés előnyeire, képzőművészeti kört létesítettek, amelyben együtt tanullak és dolgoztak. így alakult meg a Kassai Múzeumban az esti rajziskola, melyet az utókor Krőn-iskola néven tart nyílván, és amely hosszú évekre rányomta bélyegét Kelet-Szlovákia művészeti ízlésére, életére, valamint az innen elkerült művészek további fejlődésére. 1921—1928 között a szobráftci születésű, haladó szellemű Krón Jenő grafikus volt az iskola irányító egyénisége. Krón Jenő Nagybányán, Münchenben, Párizsban és Londonban fejlődött elismert grafikussá. Magyarországon telepedett le, de forradalmi meggyőződése, hitvallása és megnyilvánulásai arra késztették, hogy elhagyja az országot és így Hortliyék elől Košicére menekült. Köré sereglettek a városban élő fiatal festők, grafikusok, diákok és munkások is. A Krón-iskolában két csoportban történt a képzőművészeti oktatás. Az egyikben anyagi ellenszolgáltatás fejében, a másikban munkások, a képzőművészetek autodidakta rajongói és többnyire szegény családok diákgyermekei részesültek — díjtalanul — elméleti és gyakorlati tanításban. A városban és környékén felébredt és aktivizálódott az érdeklődés a művészet iránt. A Krőn-iskola érdeme elvitathatatlan: megismertette a fiatal művészeket a haladó európai művészeti áramlatokkal, ellenezte a káros irányzatok beözönlését s konokul harcolt ellenük. Létrejöttek az első kapcsolatok távolabbi képzőművészeti csoportokkal, kiállításokat rendeztek, előadásokai tartottak. Sokat köszönhetnek a Krón-iskolában eltöltött „tanuló éveknek" Jakóby Gyula, Collhiásy György, Feld Lajos, Kontuly Béla, Oravec Imre, Fabíbi József — tehát azok a művészek, akik napjainkban is számottevő szerepet játszanak. Krón jenő hatása érezhető a ma már viíghírneK örvendő szlovák grafikus — Koloman Sokol művén is. A kiállított anyag értékes körrajz. Betekintést nyújt a városban megfordult vendégművészek (id. Kernstock Károly, Kontuly Bála, Bortnik Sándor) művébe és ugyanakkor a már annakidején kiforrott paletáról tanúskodó Košicén dolgozó Bauer Szilárd, Schiler Géza és Foltyn Ferenc szociális motívumokkal áthatott műveibe is. Csodák múzeuma, Érdekfeszítő bíinügyi dráma az Egy ember, aki nincs Vladimír Sís és Rudolf Jaros cseh rendezők összeállítása. ötletes pantomimmüsor köt össze régi filmrészleteket, s ebben nagy szólóüzletet jelentő szórakoztató látványosság, komolyabb tartalom nélkül. Ugyancsak az évadnak nagyon megfelelő film Gene Kelly, a neves amerikai táncos, színész és énekes filmje, az szerep jut a külföldön is ismert Ladislav Fialkának. Ez a film hasonló A komikusok királya című Burianösszeállításhoz. A másik könnyű film egy sablonos jugoszláv mű Ének az esőben. Revűfilm ez a javából, melyben Gene Kelly művészetének minden oldalát megcsillogtatja. Vannak benne régi, elcsépelt fogások is, de általában ez Mindennek a nyár az oka, mely a tengerparton üdülő feleségé hez szabadságra utaző férj hihetet len kalandjait örökíti meg. L. L. C] S^-Ö 4 * l 96 4- szeptember 8.
