Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-27 / 269. szám, vasárnap

A munkásosztály harcának eredménye népünk szocialista jelenei 'ZttSS ALEXANDER DUBČEK elvtárs beszéde Trenčínben, a textilipari dolgozók sztrájkja 40. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága s a magam nevé­ben üdvözlöm a Merina s a trenčíni járás valamennyi dolgozóját. Mai ta­lálkozásom önökkel annál ls inkább megtiszteltetés számomra, mert most olyan esemény évfordulójának meg­ünneplésére gyűltünk össze, amely a szlovák munkásmozgalom történetébe arany betűkkel van beírva. Megem­lékezésünk a nagy sztrájk 40. évfor­dulójáról szerves része azoknak a ki­magasló jubileumoknak, amelyeket ebben és a jövő évben ünneplünk meg. Méltóképpen ünnepeltük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfor­dulóját. Készülünk hazánk felszaba­dítása évfordulójának megünneplésé­re, amelynek keretében külön meg­emlékezünk felszabadításunk történe­tének egyes mozzanatairól. Mindezek az események egy-egy ha­tárkövet jelentettek nemzeteink fejlő­désében. 20 évvel ezelőtt raktuk le a szocializmus felé vezető utunk alap­jait. Ha ma értékeljük ezeknek az eseményeknek jelentőségét, világosan látjuk, hogy ezekben csúcsosodott ki munkásosztályunk politikai és osztály­öntudatának érlelődési folyamata. A szocialista forradalom győzelmes megvalósítása a munkásosztály vezette társadalmunk objektív fejlődésének eredménye volt, annak a fejlődésnek eredménye, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja irányított és ve­zetett a helyes úton. A volt Tiberghien gyár munkásai nagy sztrájkjának 40. évfordulója al­kalmat nyújt arra, hogy ismét felidéz­zük munkásosztályunk nehéz harcai­nak és nagy áldozatainak idejét, azt a göröngyös utat, amely a hatalom­átvételéhez vezetett. Sohasem szabad megfeledkeznünk a munkásosztály és élcsapata, a Kommunista Párt forra­dalmi küldetéséről, eddigi harcáról, mert a munkáosztály és a párt törté­nelmi küldetése a szocialista és a kommunista társadalom építésével nem ér véget Forradalmi 'erőinknek a belső fejlődés feladatalt is meg kell oldania és a szocializmus győzelméért vívott harc nemzetközi síkon is foly­tatódik. A trenčíni textilmunkások forra­dalmi . harcai élénken szemléltetik osztályharcunk forradalmi gyakorla­tát. E harcok felidézésével nemcsak tiszeletünket rójuj^ (le frés2;tvevüi iránt, hanem tanulságul szolgálnak ffjábV nemzedékünk számára is. Már 1907-ben, amikor a gyár építé­se még befejezés előtt állott, munká­sai a vezetőség minden beavatkozása ellenére forradalmi bátorsággal ün­nepelték meg május 1-ét. A külföldi tőkések arra számítottak, hogy egy elmaradott országban korlátlanul kizsákmányolhatják a munkásokat. Tehát a textilgyár munkásainak mindjárt a kezdet kezdetétől harcol­niuk kellett az erős elnyomás ellen, a büntetések és a levonások, a gyer­mekek kizsákmányolása ellen. Harcu­kat egyre szembetűnőbben áthatották a szocialista eszmék. Az öntudatos munkások önfeláldozó munkával ké­szítették elő a tömegek között a ta­lajt, így az első világháború utáni forradalmi légkörben sokan bekap­csolódtak a politikai harcba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom vissz­hangja aktivizálta hazánk e részének népét ls. A nép politikai öntudatát bizonyít­ja az is, hogy nem voltak hajlandók részt venni a Magyar Tanácsköztársa­ság és a Szlovák Tanácsköztársaság elleni katonai akciókban. Amikor a burzsoá köztársaság kormánya nacio­nalista jelszavakkal mozgósított a forradalom ellen — amely hazánkban az első kísérlet volt a proletárdikta­túra megvalósítására — elsőkként a munkások szabotálták a mozgósítást. A trenčíni munkások a következő idő­szakban ls aktívari" küzdöttek a köz­társaság politikai jellegéért és egy emberként vettek részt 1920 decem­berében az általános sztrájkban. A trenčíni munkások — akik eddig is bekapcsolódtak a döntő fontosságú akciókba — megértették, hogy szük­ségük van forradalmi politikai szer­vezettségre. 1921 júliusában megala­pították a CSKP helyi szervezetét, amelynek vezetőségében fontos szere­pet Játszottak a textilmunkások. A pártszervezet megalapításától fogva vezetője és irányítója lett a munkások és a burzsoá állam kapita­listái közötti küzdelemnek. Az 1921— 1922-es sztrájkok, amelyeket katonák­kal és csendőrökkel fojtottak el, el­mélyítették a munkások osztályöntuda­tát ás a néptömegek előtt még Inkább felfedték a burzsoá állam lényegét. Egyre mélyült a munkásokban a ho­vátartozás érzése, a proletariátus mindinkább magáévá tette a marx— lenini tanítást, tudatára ébredt saját erejének, s megtalálta a kiutat az osztályelnyomás alól. Az 1924 szeptemberében és októ­berében fellángolt sztrájkmozgalom nagysága mindenekelőtt a gyár mun­kásainak magas fokú osztályszolida­ritásában rejlik. Amikor a vezetőség elbocsátotta azokat a munkásokat, akik a tízórás munkaidő után járó megfelelő bérért harcoltak, a gyár va­lamennyi dolgozója — csaknem 1400 ember — sztrájkba lépett. E közös fellépésre a burzsoázia a legnagyobb brutalitással válaszolt: bezáratta a sztrájkbizottságot, s a tiltakozó mun­kásokba lövetett. Egy halott és szá­mos sebesült, valamint több mint száz feljelentés és hatvan bebörtönzött munkás — ez volt a tőkések válasza a munkások igazságos követeléseire. Az objektív társadalomfejlődést ide­iglenesen fékezni lehet, de megállí­tani még akkor sem, ha az erőszak legbrutálisabb eszközeit használják fel. A munkásosztály minden elnyomás ellenére következetesen folytatta for­radalmi harcát. A trenčíni véres október sem állít­hatta meg a munkások szociális és politikai harcénak kibontakozódását, sőt ellenkezőleg: a kommunisták mindezek után közvetlenül a gyárban Is megalapították a pártsejteket. To­vább Irányították a munkásmozgal­mat, titkos gyűléseket tartottak, s el­mélyítették eszmei befolyásukat. Ki­adták a Skrobák és később a Tren­čianská pravda című újságot. A párt a köztársaság erőszakos fel­darabolása után a l'udák-terror alatt is folytatta munkáját. A trenčíni mun­kások és kommunisták felkészültek a német fasizmus és az országot áruba bocsátó árulók elleni harcra. A tren­čínlek aktív részvételét ebben a harc­ban a zsúfolt Havai börtön, a brezi­nai tömegsír, s a gárdisták által meg­kínzott Seblk elvtárs hősi halála is bizonyították. A munkásosztály harcának eredmé­nye népünk szocialista jelene. A mun­kásosztály áll most is az országépítés élén. Áldozatkészségét és politikai érettségé lek magas fokát számtalan példa bizonyltja a háború utáni évek­ben, akár az 1948-as eseményekben, akár a szocialista termelési viszonyok kiépítésében, vagy a szocialista gaz­daság kibontakoztatásában. Munkásosztályunk forradalmi külde­tése jelenleg népgazdaságunk fej­lesztése,, .ielad^taijjiak,, fiegvalósításá­tari jut érvényre. E feladatok tel­jesítésével népünk biztosítja Szlová­kia sokoldalú fejlődését a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban. A szocialista építés nemzeti fejlődé­sünk egyik legmozgalmasabb idősza­ka. Azokat az eszméket valósítjuk meg, amelyeket a nép a Szlovák Ta­nácsköztársaságban akart megvalósí­tani, amelyekért a párt vezetésével a München előtti köztársaságban, ké­sőbb a német fasizmus idején a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben harcolt. A szlovák dolgozó nép sohasem fo­gadta el a fudák fasizmust, elutasítot­ta az árulást, amelyet a német kato­naság brutális megtorlásai követtek. Népünk ösztönösen elutasító maga­tartását többek között az a tény is bizonyítja, hogy a szlovák hadsereg egységeit és katonáit a Iudákok so­hasem tudták testvérgyilkos harcra kényszeríteni. A burzsoázia elleni első harcok évei óta — amikor a trenčíni textil­munkások hősi sztrájkjára ís sor ke­rült — népünk elvégezte a forradalmi gyakorlat magasiskoláját, amelyben elmélyítette politikai- és osztályöntu­datát. Abból a hősi harcból, amelyet né­pünk a CSKP megalakulásától kezdve a sztrájkmozgalmakban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben vívott felszaba­dulásunkig, majd a Győzelmes Feb­ruárig — kommunista pártunk, köz­társaságunk népei, s munkásosztá­lyunk, mint e nagy forradalmi meg­mozdulások Ihletője, megacélosodova került kl. Tisztelet és becsület mindazoknak, akik önként vállalták a szocializmus győzelméért vívott küzdelem minden nehézségét és veszélyét, hálával tar­tozunk kitartásukért, azért, hogy munkájukat, s harcukat a szocializ­mus eszmélnek szentelték. Tisztelet és becsület azoknak, akik ebben a harc­ban estek el i Tisztelet és becsület mindazoknak is, akik ma az építés időszakában élen járva magasra emelik a szocia­lizmus zászlaját. A forradalom nem ért véget. Gazdasági, politikai és kul­turális téren folytatódik, amikor nép­gazdaságunk fejlesztése, a kommuniz­mus anyagi-műszaki bázisának meg­teremtése a célunk. Az utóbbi időben elég gyakran ta­lálkozunk pártunk és munkásmozgal­munk története egyes szakaszának bíráló értékelésével. Helyes, ha fel­idézzük osztályharcunk és pártunk történelmét. Hiszen a múltban rak­tuk le Jelenünk és Jövőnk alapjait, s helyes, ha ma is merítünk a forra­dalmi harc tapasztalataiból. Központi Bizottságunk helyesen jár el, amikor az egyes szakaszokat újból átértékeli, s kijavítja azokat a hibákat, amelye­ket a múltban — gyakorlati vagy el­méleti vonalon — elkövettek. Hiszen munkánk bíráló megítélésében, régi és új Ismereteink, programunk és te­vékenységünk, valamint a reális élet rendszeres összehasonlításában rejlik lényegében pártunk ereje és akcióké­pessége. Már csak azért is szükség van erre, mert történelmünk élő lap­jairól van sző: még él az a nemze­dék, amely ezt a történelmet alakítot­ta és átélte. Visszatérve e történelem egyes moz­zanataihoz, sohasem szabad megfeled­keznünk arról, (s ezt szem előtt kel­lene tartaniuk egyes szerzőknek is), hogy a szocializmus a munkásosztály vezette néptömegek müve, s hogy pár­tunk a szocializmus építésének döntő létfontosságú kérdései! helyesen ol­dotta meg. A kommunisták áldozat­készen teljesítették küldetésüket — szüntelen kapcsolatban állottak a dolgozó emberrel, problémáival, s he­lyesen mutatták meg a forradalom által kitűzött feladatok megvalósítá­sának módját. Ezen a valóságon, ame­lyet pártunk munkásságának gyakor­lati eredményei támasztanak alá, nem változtathatnak a múlt hibái és hiá­nyosságai, amelyek megoldásához pártunk az SZKP XX. és XXII. kong­resszusa, s főleg a CSKP XII. kong­resszusa után hozzáfogott. Ma ls időszerű az aktuális problé­mák pozitív megoldásának és annak követelménye, hogy pártunk minden egyes tagja feladataink teljesítésében mindig élen járjon, Társadalmunk fontos, alapjában véve új és igényes feladatok előtt áll. Politikai hatal­munk megszilárdításával, az alapvető szociális-gazdasági feladatok teljesí­tésével győzelemre vittük a szocializ­must. Ennek eredményeképpen lényegbe­vágó változások mentek végbe társa­dalmunkban. Az előttünk álló felada­tok új módszereket követelnek. Ezért változásra van szükség az irányítás terén és gazdaságunkban ls bizonyos szerkezeti módosításokat kell eszkö­zölnünk. Pártunk XII. kongresszusa kitűzte munkánk jövő irányvonalát. Ezen a téren nem egészen két esztendő alatt már sokat tettünk. A CSKP Központi Bizottsága rendszeresen kidolgozza a legfontosabb kérdéseket, különös te­kintettel a gazdasági fejlődésre, s ez­zel kapcsolatban gazdasági életünk irányításának megjavítására. Társadal­munk további fejlődésének alap­ja népgazdaságunk felvirágoztatása. Hruscsov elvtárs gyakran hangoztat­ja azt a lenini alapelvet, mely szerint -a hatalom átvétele után a munkás­osztály elsőrendű feladata a munka­termelékenység növelése, a szocialis­ta rendszer előnyeinek következetes kihasználása a nép szükségletei fo­kozottabb kielégítése érdekében. Az anyagi és szellemi értékek kibon­takoztatásában látjuk életünk és har­cunk célját, e cél elérésével teszünk eleget annak a nemzetközi küldeté­sünknek is, hogy fokozzuk a szocia­lizmus vonzerejét a világ népei előtt. E célok elérése érdekében minden egyes munkaközösségnek meg kelle­ne találnia a helyét a nagyobb mun­katermelékenységért folyó küzdelem­ben, s egyre jobb eredményeket kel­lene felmutatnia. Nagyjából ezek legfontosabb társa­dalmi feladataink. Teljesítésük a köz­ponti szervek, a kormány és minden munkaközösség ügye. Társadalmunk hőse a dolgozó nép volt és az is ma­rad. Az egyének és kollektívák mun­kájukkal s eredményeikkel segítik előtte haladásunkat. Korunk feladatainak pozitív és kö­vetkezetes teljesítése háttérbe szorít­ja a demagógiát, az extrémizmust és a hitetlen tamásokat, akik nem hisz­nek saját erejükben, a pártban, né­pünk alkotó géniuszában. Dolgozóink munkája, Iparunk fejlő­dése, mint társadalmunk gazdasági és kulturális felemelkedésének alapja, megszabja népünk intellektuális erői­nek felvirágoztatását ls. De dolgozó értelmiségünk tevékenységének ered­ményei csupán akkor válnak társadal­munk tulajdonává, ha minőségileg és mennyiségileg hozzájárulnak a ter­melőerők megszilárdításához. Ezért az állam, amelyben a vezető szerep a munkásosztályé, nagy gondot fordít a dolgozó értelmiségre, nagy jelentő­séget tulajdonit a dolgozók sorában elfoglalt helyzetére és megszilárdítá­sára törekszik. A CSKP Központi Bizottsága követ kezetesen szem előtt tartja hazánk termelőerőinek komplex fejlesztését s bátran állíthatjuk, hogy dolgozóink is tisztában vannak ennek jelentősé gével. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmával Szlovákiá­ban több mint 300 ezer egyéni köte lezettségvállalást jegyeztek fel a kol­lektív és az üzemi kötelezettségválla­lásokon kívül. Ma már szembetűnőek az eredmé­nyek: az iparban és az építőiparban javult a tervteljesítés, a múlt évhez viszonyítva meggyorsult a fejlődés üteme és ezáltal létrejöttek azok a körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy 1965-ben tovább fokozzuk fejlő désünk ütemét. Ebben az évben or­szágos viszonylatban 4 százalékos nö­vekedésre számíthatunk az ipari ter­melésben — Szlovákiában legkeve­sebb 6 százalékos növekedésre. Ez az arányszám számításunk szerint jö­vőre országos viszonylatban minden valószínűség szerint 5—5,5, szlovákiai viszonylatban 9—9,5 százalék lesz. A gazdasági feladatok teljesítésé­nek problémáival egyidejűleg pártunk továbbra is arra törekszik, hogy el­mélyítse ideológiai munkáját, hogy a kommunisták a bal és jobboldali op­portunizmus elleni harcban teljes mértékben érvényesítsék a marxiz­mus—leninizmus tanait. Történelmünk jelentős eseményének évfordulói — hazánk felszabadításá­nak 20. évfordulója, megemlékezés a duklai harcokról stb — alkalmat ad­nak arra, hogy mérlegre tegyük eddi­gi munkánkat. Tapasztalatokat merít­hetünk a pozitív eredményekből s e tapasztalatok alapján elmélyíthetjük pártunk vezető szerepét, népünk po­litikai és erkölcsi egységét. Továbbra is nagy gondot fordítunk népeink egységére, baráti együttműködésünk­re a Szovjetunióval és a többi szocia­lista állammal és a proletár nemzet­köziség elveinek érvényesítésére. Elvtársak! Engedjék meg, hogy be­fejezésül annak a meggyőződésemnek adjak kifejezést, hogy önök, a Meri­na dolgozói, úgy mint eddig, a jövő­ben is eredményesen teljesítik majd feladataikat. Sok sikert kívánok to­vábbi munkájukhoz. Hűen a proletár nemzetköziség el­veihez, a marxizmushoz—leninizmus­hoz, lássunk hozzá az előttünk álló feladatok, a XII. kongresszus határo­zatainak megvalósításához, Szlovákia és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságunk felvirágoztatásáért és boldog­ságáért. A gépi fordításról tárgyaltak A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia, valamint a Csehszlovák Mate­matikusok és Fizikusok Társasága Prágában nemzetközi kollokviumot rendezett a gépi fordítás problémái­ról. Az értekezleten 36 külföldi és 69 csehszlovák nyelvész, illetve ma­tematikus vett részt. A küldöttek 11 országot képviseltek. Az egy hétig tartó értekezleten többek között meg­vitatták a matematikai módszerek al­kalmazását a gépi fordításban, vala­mint o nyelvstatisztika kérdéseit. A kollokviumon a tudósok kicserél­ték tapasztalataikat e fiatal tudo­mányág területén. Két fiatal cseh fi­lológus J. Stindlová és dr. J. Panevo­vá — meghívást kapott a budapesti Tudományos Akadémia számítástech­nikai központjába. HAILE SZELASSZIÉ etiópiai császár el­utazott Bulgáriából. A szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, a Minisztertanács elnöke Georgi Trajkov, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnöke és további vezető személyiségek búcsúztak a vendégtől. (CTK) OKTÓBER 7-E ES 9-E között Rómában ülésezik az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és központi ellenőrző bizottsága. Az ülésen Luigl Longo tart beszámolót a községi választásokról és Berlinguer a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról. (CTK) DOUGLAS HOME angol miniszterelnök nem vehet részt a parlamenti választá­sokban, mivel elfeledkezett feliratkoz­ni a választási listára. Mielőtt lemondott volna nemesi rangjáról mint a lordok háza tagjának nem volt szavazati joga. (CTK) NASUTION tábornok India hadügyi és nemzeti biztonságügyi minisztere láto­gatásra Moszkvába érkezett. (CTK) KRAG dán miniszterelnök IX. Frigyes király elé terjesztette az új kormány minisztereinek névsorát. A névsorban nincsenek Jelentősebb változások. Krag kisebbségi szociáldemokrata kormányt állított össze. (CTK) DE GAULLE francia elnök Peru fő­városába érkezése előtt arról beszéltek, hogy a francia elnök ellen merényletet terveznek. Ezzel kapcsolatban több száz személyt tartóztatnak le, akiket egy hajó íetlžjzetán iarta-ník őrizetben- (CTKJ (CTK) — A CSKP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn, szep­tember 28-án szovjet katonai kül­döttség érkezik hazánkba. A küldött­, séget Rogyion Jakovlevics Malinov­szkij marsall, a Szovjetunió nemzet­védelmi minisztere vezeti. A küldöttség tagjai részt vesznek a duklai harcok 20. évfordulója, s a csehszlovák néphadsereg napja alkal­mából rendezett ünnepségeken. Meg­látogatnak néhány katonai alakula­tot, ipari üzemet és szövetkezetet. Az OKP küldöttsége elutazott hazánkból (CTK) — Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége, amely szeptember 22-től tartózkodott hazánkban, tegnap a ko­ra reggeli órákban elutazott Prágá­ból. A ruzynéi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására megjelent Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, és a CSKP KB nemzetközi osztályának képvise­lője. A Nemzetgyűlés kulturális bizottságának ülése (CTK) — Prágában tegnap ülést tartott a Nemzetgyűlés kulturális bi­zottsága. A bizottság megvitatta a közművelődés fellendítésével s az if­júság nevelésével ipcsolatos fel­adatokat. A tanácskozás megkezdése előtt Václav Hendrych, az Iskola- és kul­turálisügyi miniszter helyettese tájé­koztatta a képviselőket a megvitatás­ra kerülő kérdésekről. Sajtóértekezlet a szívbetegségekéi „A szocializmus épitése harc, ame­lyet az ember jobb életéért vívunk. Ez a harc nehéz és sokszor nagy ál­dozatokat kíván. Nekünk, orvosok­nak kell ügyelnünk arra, hogy ebben a jövő emberéért vívott harcban ne áldozzuk fel a ma emberét" — mond­ta tegnap az Újságírók Házában dr. K. Šiška, a II. Bratislavai Sebészeti Klinika főorvosa. Az értekezleten to­vábbá részt vettek dr. V. Haviar, a II. Belgyógyászati Klinika főorvosa és dr. R. Niederland professzp^, a III. Belgyógyászati klinika főorvosa. Az orvosok eszmecserét folytattak az új­ságírókkal arról, hogyan lehetne ha­tékonyabban harcolni korunk egyik legelterjedtebb betegsége: a szívbaj ellen. A szívbajok megelőzésénél há­rom hatékony tényezőt kell figyelem­be venni: a mozgást, a pihenést és a helyes étkezést. Mindegyik tényező önmagában is fontos, de csakis akkor érünk el bizonyos eredményeket, ha egyformán alkalmazzuk őket. —Ili— röviden * Ahmed Abdallah Al-amri, Jemen prágai ügyvivője a Jemeni Arab Köz­társaság megalakulásának 2. évfordu­lója alkalmából (szeptember 26) be­szédet mondott a Csehszlovák Rádió külügyi adása keretében. •k A Fasisztaellenes Harcosok Szö­vetségének nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága Bratislavában szombaton szemináriumot rendezett a kárpáto­ki -duklai hadműveletekről. A szemi­náriumon Stefan Infner ezredes, a harcok közvetlen részvevője, a Fasisz­taellenes Harcosok Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagja tartott elő­adást. * Franjo Tudman tábornok, a ju­goszláviai nemzeti felszabadító harcok volt részvevője és Hrvoje Sarinyics, a Munkásmozgalom Zágrábi Történelmi Intézete külügyi osztályának vezetője — akik tanulmányi látogatáson tartóz­kodnak hazánkban — tegnap látoga­tást tett a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének szlíváklal bizottságán. * Szombaton csehszlovák repülőgé­pen Brüsszelből Prágába érkezett a belga szenátorok és képviselők kül­döttsége. A Henri Rolin szenátor ve­zette küldöttséget az Interparlamen­táris Unió csehszlovákiai csoportjá­nak elnöksége hívta meg hazánkba. * Prágában tegnap ért véget az Egészségügyi Világszervezet európai bizottságának 14. ülésszaka, amelyen dr. Josef Plojhar egészségügyi minisz­ter elnökölt. * A Szakszervezeti Világszövetség e napokban erélyesen tiltakozott Ar­turo.Ilľia argentin elnöknél 119 szak­szervezeti funkcionárius letartóztatá­sa ellen. ŰJ SZŐ 2 * 1964. szeptember 27,

Next

/
Thumbnails
Contents