Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-27 / 269. szám, vasárnap

Csehszlovák—jugoszláv közös nyilatkozat Novotný elnök jugoszláviai látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) kintettek meg és tárgyalásokat foly tattak az állami szervek és társadalmi szervezetek képviselőivel, megismerkedtek a jugoszláv nép életével és a szocializmus építésében elért sikereivel. A jugoszláv dolgozók ta lálkozásait a küldöttség tagjaival szí' vélyes fogadtatás jellemezte, ami a csehszlovák és jugoszláv nemzetek hagyományos kapcsolatait és kölcsönös barátságát tükrözte. A látogatás során Antonín Novotný és joszip Broz Tito a két ország to vábbi képviselőivel együtt eszmecserét folytattak a csehszlovák—jugoszláv kapcsolatok eddigi fejlődéséről és távlatairól, az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Csehszlovők részről Oldŕich Černík miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Vasil Bifak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Nemzetgyűlés elnökségének tagja, Otakar Rytíŕ vezérezredes, vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter első helyettese, Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Antonín Kroužil, Csehszlovákia jugoszláviai nagykövete, Ladislav Novák, az elnöki hivatal vezetője, Pavel Auersperg, a CSKP KB első titkára hivatalának vezetője és Stanislav Kohoušek, a külügyminisztérium osztályvezetője vett részt a tárgyalásokon. jugoszláv részről Mijalko Todorovics, a szövetségi szkupscsina alelnöke, Borisz Krajger, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Marko Nikezics, a külügyi államtitkár helyettese, Bogdán Crnobrnja, a köztársasági elnök főtitkára, Nikola Vnjanovics, Jugoszlávia csehszlovákiai nagykövete, Milan Kupresanyin vezérezredes és Milan Venisnyik, a külügyi államtitkárság osztályvezetője volt jelen. A tárgyalások az őszinte barátság szellemében és a kölcsönös elvtftrsias megértés jegyében zajlottnV le. L Antonín Novotný és Joszip Broz Tito megelégedéssel állapították meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. Értékelték a vezető személyiségek, a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és más szervezetek küldöttségeinek kölcsönös látogatásait, melyek hozzájárulnak a kölcsönös megértéshez és a baráti együttműködés kibővítéséhez. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy az utóbbi években jelentős eredményeket értek el az árucsere fejlesztésében, valamint a gazdasági, tudomőnyos, műszaki és kulturális együttműködés további területein. Ez kedvező feltételeket teremtett a kapcsolatok további fejlesztésére és elmélyítésére. Novotný elnök és Tito elnök pozitívan értékelte a csehszlovák—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság eddigi tevékenységét és kiemelte az ipari együttműködés összehangolásáról és a turistaforgalomban folytatott együttműködésről kötött egyezmény jelentőségét, valamint a többi egyezmények jelentőségét ls, melyek a tervezési, pénzügyi, közlekedési és turisztikai szervek együttműködését szabályozzák. A kölcsönös eszmecsere alapján kitűzték a csehszlovák—jugoszláv gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési bizottság, valamint a két ország többi gazdasági szerve további tevékenységének irányvonalát a hosszú lejáratú gazdasági együttműködés elmélyítésére, valamint az együttműködés magasabb formáinak fokozott bevezetésére, elsősorban a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és az összeegyeztetés fejlesztésére. Megállapították, megvannak a lehetőségek, és mindkét fél hajlandó a tudomány, kultúra, a sajtó és sport, valamint további területeken folytatott együttműködés további fejlesztésére. Antonín Novotný és Joszip Broz Tito kiemelték a két ország politikai képviselői rendszeres véleménycseréjének jelentőségét a két ország közti baráti kapcsolatok további fejlesztése szempontjából. II. A nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalás során a két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország a legfontosabb nemzetközi kérdésekben azonos nézetet vall. Az utóbbi évek sorôn a nemzetközi kapcsolatokban pozitív változások történtek. A békéért, demokrőciáért, szocializmusért, a nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségért, valamint a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért folytatott egyre erősödő harc a nemzetközi fejlődés egyik alapvető tényezőjévé vált. A jelenkor objektív követelménye a békés együttélés aktív politikája. E politika következetes gyakorlása fokozatosan háttérbe szorítja a reakciós erőpolitikát. Megállapították, hogy továbbra is a leszerelés a legfontosabb probléma és lépéseket kell tenni az általános és teljes leszerelés eléréséhez. Véleményük szerint jelentős szerepet tölthetnek be a konkrét intézkedésekről kötött egyezmények, melyek a jelenlegi körülmények között elérhetők és hozzájárulhatnak a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez. A két elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek betiltása és a közép-európai, valamint a világ más területein létesítendő atomfegyver-mentes övezetek megkönnyítenék egyezmény elérését az általános és teljes leszerelésről. Hogy a fontos nemzetközi kérdé sekben lehetséges egyezményt elérni, meggyőzően bizonyítja az e téren egyúttal első lépést jelentős moszkvai részleges atomcsendegyezmény. Az, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több mint száz további állam aláírta az egyezményt — a békeerők közös igyekezetének eredménye. A két elnök országuk népe és kormánya uevében hajlandóságukat fejezték ki, hogy támogatjők olyan egyezmények megkötését, melyek a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásához vezetnének és segítenék a feszültség okainak kiküszöbölését, valamint a nemzetek közti megértés megszilárdítását. Antonín Novotný és Joszip Broz Tito megállapították, hogy a szabad független fejlődés útjára lépő felszabadult országok egyre aktívabban kapcsolódnak be a békéért s az egyenjogú nemzetközi együttműködésért indított mozgalomba és így a nemzetközi fejlődés fontos tényezőivé vőlnak. Tito elnök a tárgyalások során ismertette az el nem kötelezett országok rüvidesen megkezdődő kairói értekezletének programját és céljait. Az értekezlet összehívását többek között a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság is kezdeményezte. A két elnök meggyőződését fejezte ki, hogy az értekezlet jelentősen hozzájárul a békéért és a társadalmi haladásért küzdő erők megszilárdításához. Megállapították, hogy a gyarmati rendszer és az újgyarmatosítás elleni küzdelem elválaszthatatlan része a békés együttélés politikájának. Kiemelték a gyarmati rendszer végleges felszámolása érdekében hozott határozott lépések szükségét az ENSZ a gyarmati orszőgok függetlenségéről hozott határozatával összhangban. Ez jelentősen hozzájárulna a nemzetközi kapcsolatuk megszilárdulásához. A két elnök aggályokkal nyilatkozott afelől, hogy a világ egyes részeiben az utóbbi időben nagyon veszélyes akciókat hajtottak végre, melyek kiélezik a nemzetközi kapcsolatokat. Hangsúlyozták, a délkeletázsiai, ciprusi és kongói események arra vallanak, hogy az erőszak politi kájára támaszkodó erők fokozzák tevékenységüket. Megegyeztek abban, hogy a nemzetközi problémák egyoldalú megoldásának határozott ellenzése a béke megvédéséért folytatott harc elválaszthatatlan része. Antonín Novotný és Joszip Broz Tito határozottan elítélte az erőszak és a más ország belügyeibe való beavatkozás politikáját, mely komolyan veszélyezteti a világbékét és a nemzetek biztonságát. Ezzel kapcsolatban a két elnök kiemelte, hogy a német kérdés a két német állam létezéséből kiinduló béANTONIN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságénak első titkára, kés megoldása nagy jelentőségű lenne a béke megoldására Köizép-Európában. A helyzet ilyen fejlődését az NSZK revansista körei akadályozzák, melyek nem ismerik el a második világháború következményeit és a ki alakult határokat. Ezért mindkét tél támogatja az olyan javaslatokat, melyek a német kérdés fokozatos megoldásához, és az európai nemzetek biztonságának és békés életének szavatolásához vezetnek. A jelen időben fokozott igyekezetet fejtenek ki a különböző fokú gazdasági fejlettséggel és különböző társadalmi rendszerrel rendelkező országok a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági együttműködés megvalósítására. Ez jelentősen hozzájárulna a fejlődő országok gazdaságának fejlődéséhez és a nemzetközi kapcsolatok megjavulősához. A tárgyaló felek ezzel kapcsolatban pozitívan értékelték a kereskedelmi világértekezlet eredményeit és az értekezlet határozatainak életbeléptetésére törekednek majd. Az ENSZ alapvető céljaiból és abból a szükségből kiindulva, hogy az ENSZ-nek aktívan részt kell vennie a jelenlegi nemzetközi problémők megoldásában, a két elnök kiemelte országuk hajlandóságát, hogy a jövőben is támogatják ezt a világszervezetet a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcában. Kiemelték a békés együttélés politikája alapelvei törvénybe foglalásának szükségét. Ez növelné az ENSZ nemzetközi tekintélyét és jelentősen hozzájárulna az ENSZ alapokmánya aláírásának 20. évfordulójához, melyet a világ nemzetei jövőre ünnepelnek meg. III. Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára a látogatás során kicserélték nézeteiket a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. Nézetük szerint a fejlődés jelenlegi szakaszában a legfontosabb követelmény a szocializmus nemzetközi erőinek egysége és felzárkózottsága a nemzeti felszabadító mozgalommal és valamennyi imperialistaellenes békeeróvel. A béke és szocializmus érdekei elválaszthatatlanok és minden kisérlet mesterséges elválasztásukra káros és veszélyezteti a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom c.éljait. Antonín Novotný és Joszip Broz Tito nézete szerint valamennyi kommunista pártnak az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, az elvtársi véleménycsere alapján a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei, valamint a szocialista elmélet és gyakorlat alkotó fejlesztése szellemében hozzá kell járulnia a kommunista világmozgalomban felmerülő nehézségek kiküszöböléséhez és az egység megszilárdításához. Ebből a szempontból nagyra értékelték az SZKP XX. kongresszusának határozatait. Antonín Novotný és Joszip Broz Tito értékelték a megvalósított elvtársi véleménycsere hasznosságát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közti baráti együttműködés további fejlesztése, valamint a béke és szocializmus ügyének megszilárdítása szempontjából. A két elnök megegyezett, hogy a már elfogadott meghívős alapján Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára 1985-ben Csehszlovákiába látogat. Antonín Novotný elnök meggyőződését fejezte ki, hogy ez a látogatás újabb lépést jelent majd a csehszlovák és jugoszláv nép közti baráti kapcsolatok megszilárdítősához. Brioni, 1964. szeptember 26. JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára. Érvénybe lépett o szovjet—NDK szenlTdés Berlin (CTK) — A Német Demokratikus Köztársaság kormányelnökségének székházában tegnap cserélték kl a Szovjetunió és az NDK között Moszkvában Június 12-én tizenöt évre kötött baráti, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés ratifikációs okmányait. A szerződés ezzel érvénybe lépett. A ratigikációs okmányokat A. A. Gromiko és Lothar Bolz külügyminiszterek cserélték ki és írták alá, majd rövid beszédben méltatták a kőt ország barátságának s együttműködésének jelentőségét. Wllli Stoph, az NDK miniszterelnöke ez alkalomból fogadást rendezett a szovjet vendégek tiszteletére. Johnson hajlandó tárgyalni Washington (ČTK) — Johnson, az USA elnöke Lopez Mateos mexikói elnökkei folytatott tárgyalásai után El Paso texasi városban mondott beszédében elítélte azokat, „akik az USA-ban ma nem a békét óhajtják, hanem fokozott harci kedvre buzdítanak". Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy feltétlenül tárgyalni kell a béke megőrzéséről. A hallgatóság előtt kijelentette és megígérte, hogy „a világbéke és a szabadság érdekében hajlandó bárhova utazni és bárkivel tárgyalni". Goldwater szenátor kijelentéseire s nézeteire célozva megjegyezte, hogy az USA „elég erős és szilárdan kitart meggyőződése és célkitűzései mellett. Képviselői ezért bátran ülhetnek a tárgyalóasztalhoz bármely ország képviselőivel. Csak az, aki gyönge és gyáva, félhet az ilyen tárgyalások, illetve kapcsolatok következményeitől." A jelenlevő újságírók megkérdezték. vajon azzal a kijelentésével, hogy bárhová hajlandó utazni és bárkivel hallandó tárgyalni, azt a véleményét fejezte ki, hogy Hruscsovval, a szovjet kormányfővel is hajlandó találkozni. Johnson így válaszolt: „Pillanatnyilag nem gondolok konkrét személyiségre sem országra." Azt azonban újból megerősítette, hogy hajlandó odautazni, ahol lényegbevágó tárgyaláson foglalkoznának a béke megőrzésének kérdésével. A hegyi törzsek lázadása Gj'abb szög a dél-vietnami bábrendszer koporsójába Saigon (ČTK) — Minden jel arra mutat, hogy Khanh tábornok dél-vietnami kormányfő katonai erővel akarja elnyomni a Ban-me-thuot-i körzet hegyi törzseinek zendülését. Ezt bizonyítja a saigoni kormánycsapatok parancsnokainak szeptember 26-i nyilatkozata is, amelyben hangsúlyozzák, hogy felszabadítják a felkelők által foglyul ejtett katonákat. A felkelők a dél-vietnami kormánycsapatok számos katonáján kívül több ún. amerikai tanácsadót is foglyul ejtettek. A kiszivárgott hírek azonban nem utalnak arra, hogy azonnal, vagy később intéznek-e támadást a felkelők ellen. Általában az a vélemény terjedt el, hogy a lázadó hegyi törzsek által megszállt területen rendkívül veszélyes a helyzet. Nyilvánvaló, hogy a helyzet rendkívül nyugtalanltja Khanh tábornokot, mert tudatában van annak, hogy mindez kormányát veszélyezteti. A hegyi törzsek lázadása következtében kialakult feszült helyzet arra késztette a dél-vietnami miniszterelnököt, hogy szeptember 26-án az említett területre utazzon. Khanh tábornok valószínűleg személyesen akarja Irányítani a lázadás elnyomását célzó hadműveleteket. A felkelő hegyi törzsek bátor magatartása egész DélVietnamban nagy visszhangot keltett Mlnh tábornok, vezérkari főnök Saigonban hivatalába iktatta az ún. magas nemzeti tanácsot, amely arra lesz hivatva, hogy a legközelebbi két hónapban „Dél-Vietnam ügyelt intézze". Egyik elsőrendű feladata az ország Ideiglenes alkotmányának kidolgozása és annak a szervnek összeállítása, amely a Jövőben megválasztja „az ideiglenes államfőt". A magas államtanácsnak október 28-ig teljesítenie kell a számára előirt feladatokat, de a megfigyelők általában kételkednek abban, hogy ez sikerül. A legtöbb megfigyelő szerint Dél-Vietnamban újabb politikai válság várható. Az Afrikai Egységszervezet különbizottsága teljhatalommal ruházta fel Kenyattát Nairobi (ČTK) — Az Afrikai Egységszervezetnek a kongói kérdéssel foglalkozó különbizottsága teljhatalommal ruházta fel Jomo Kenyattát, a bizottság elnökét, aki mindent megtehet, amit helyesnek tart, hogy a bizottság kellőképpen eleget tehessen küldetésének. A teljhatalom október elejéig érvényes, amikor a különbizottság ismét megkezdi tárgyaiásait Nairobiban. CSŐMBE KATONAI CSATLAKOZNAK A FELKELŐKHÖZ A kongói hadsereg főparancsnoksága e napokban kénytelen-kelletlen beismerte, hogy a közelmúltban megszökött a kongói ún. nemzeti hadsereg Stanleyville, Lisala és Búmba kőCsombét nem hívják meg a kairói értekezletre Kairó (ČTKJ — Az el nem kötelezett államok második értekezletének előkészítésével megbízott állandó bizottság tegnap tartotta utolsó ülését. A bizottság feladata volt többek között az el nem kötelezett országok külügyminiszterei tárgyalásainak előkészítése. Az állandó bizottság — melynek tagjai az EAK, India, Jugoszlávia, Irak, Algéria, Tanganylka és Zanzibar Egyesült Köztársaság, Kamerun, Guinea, Ghana, Indonézia, Ceylon és Etiópia — kitart döntése mellett, hogy a kairói értekezletre nem hívják meg Csombét. zelében harcba vetett egységeinek 250 katonája. Csőmbe egységei nemrég ismét vereséget szenvedtek. A kongói kormánycsapatok parancsnoksága pénteken közölte, hogy a Müller kapitőny, volt hitlerista tiszt vezette 40 katonából álló osztag támadását visszaverték a Kongó északkeleti részében levő Boende város közelében. A parancsnokság két nappal ezelőtt jelentést tett arról, hogy a kormánycsapatok elfoglalták az említett várost. Müller kapitánynak azonban ennek ellenére közölnie kellett, hogy a felkelők erős ágyú- és gépfegyvertüze visszavonulásra kényszerltette egységét. Ikeda megbetegedett Tokió (CTK) — Tokiói orvosi jelentés szerint Hajato Ikeda japán miniszterelnök rákgyanús. Ikeda szeptember 9-től van kórházi kezelésben. LégcsSgyulladásban szenved, az orvost Jelentés nem zárja kl annak lehetőségét, hogy betegsége gégerákká fejlődik. A miniszterelnököt rádi'utmsugárzással gyógyítják majd. A Liberális Demokrata Párt vezetői egy ügyvezető miniszterelnök kinevezésének lehetőségéiről beszélnek. Ezzel kapcsolatban Icslro Kono állammlnlszter, Elsaka Sato, a párt jobboldalt frakciójának vezetője és Aicslro Fudzsijama volt külügyminiszter jön számításba. A japán uralkodó körök szokásai szerint az ügyvezető miniszterelnök lenne később az új kormányfő. A kínai kommunisták tévedése G. Pajetta a Kínai KP politikájáról Róma (ČTK) — Az Olasz Kommunista Párt hetilapja — a Rinascita — „A kínai kommunisták tévedése" címmel közölte e napokban Giancarlo PaJettának, a pártvezetőség tagjának cikkét. Pajetta a feszült nemzetközi helyzet enyhülésére hivatkozva rámutat arra, hogy ez tette lehetővé az algériai forradalom győzelmét, mindmáig meggátolta a Kuba elleni intervenciót és nagy segítséget nyújtott a gyarmatosítók elleni erőknek, valamint a szocialista országoknak is gazdasági erejük fellendítésében. Ezt a Szovjetunió Kommunista Pártja által kezdeményezett „nagy fordulatot" a kínai kommunisták — és nyilván saját tapasztalataik alapján — 1956-ban szintén nagyra értékelték. Akkor forradalmuk nemzeti jellegének elismerését • óhajtották, azt hangsúlyozva, hogy nem adták be derekukat a személyi kultusznak. Sőt arról is beszéltek, hogy mélyrehatóbban és nyíltabban kell keresni és helyrehozni a múltban elkövetett hibákat. Később magukévá tették az SZKP XX. kongresszusán jóváhagyott politikát, dicsérték Hruscsovot bátorságáért, de azután formálisan is vlszszatértek Sztálin személyének dicsőítéséhez, amit a múltban maguk sem tettek. „A kínai kommunisták mindjobban kiélezik, túlozzák a vitát, sőt éles támadásokká változtatják" — hangsúlyozza Pajetta, majd arra figyelmeztet, hogy eközben — Sztálin magatartásához hasonlóan — politikájuk, kongresszusi határozataik, bel- és külpolitikai akcióik merő ellentétben vannak progagandájukkal. A kínai kommunisták tévedéseivel kapcsolatos vita számunkra nem végződhet valamiféle fegyverszünettel, mert ez csupán Akadályozná a kommunista mozgalom híveit, hogy még merészebben s gyorsabban haladjanak azon az úton, amelyre az említett években léptek. Pajetta cikke további részében arra is felhívja a figyelmet, mennyire veszélyes a kínai maximalizmus a fejlődő országok, a gyarmatok s a jövőben függetlenségüket elnyerő országok felszabadítási mozgalma szempontjából. A problémák leegyszerűsítését célzó megalkuvás annak veszélyét Idézheti elő, hogy a felszabadítási mozgalom zsákutcába Juthat, vagy pedig az újgyarmatosltókkal szövetkezett csoportok vennék át benne a vezető szerepet. 1664. szeptember 27. * 3 ŰJ SZÖ