Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-03 / 245. szám, csütörtök

Mao Ce-tung beszélgetése japán szocialistákkal A MOSZKVAI PRAVDA SZEPTEM BER 2-1 SZAMA TASZSZ JELENTÉS ALAPJÁN ISMERTETI MAO CE-TUNG ELNÖKNEK JAPÁN SZOCIALISTA KÉP VISELŐKKEL FOLYTATOTT BESZÉL GETÉSÉT. „Mao Ce-tung elnök a Japán Szo­cialista Párt kü döttségének kijelen­tette: a Kuril-szigeteket vissza kell adni Japánnak" — ezzei a címmel Jelent meg a Szekai Szuho című ja­pán hetilap augusztus 11-1 számában egy cikk arról, hogy Kodzo Szaszaki vezetésével japán szocialista parla­menti képviselők egy csoportja a kö­zelmúltban látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. A Pravda az aláb­biak szerint közli a cikk fordítását, jelentéktelen rövidítésekkel. A Japán Szocialista Párt Képviselői­nek egy csoportja Kodzo Szaszaki ve­zetésével július 10-én Pekingben hosz szabb megbeszélést folytatott Mao Ce tunggal, a Kínai Kommunista Párt el­nökével. A beszélgetés, amely a Népi Gyűlések Termében folyt le, szokat­lanul hosszú ideig — két óra nagyven percig — tartott. Japán részről össze­sen mintegy 32 ember veit részt a be­szélgetésen, kínai részről Mao Ce­tung elnökön kívül részt vettek japán szakértők is. A beszélgetés elején Mao Ce-tung elnök felvetette a következő témát: „Japánnak ós Kínának össze kell fog­nia, együtt kell egymással működnie. Japán iparilag erősen fejlett ország, te­hát sok tekintetben segítséget tud nyújtani nekünk. Politikai vonatko­zásban is támogatnunk kell egymást". Mao elnök ezután érintette az ame­rikai imperializmus, a közbeeső "- e­zetek kérdését és gondolatait a kö­vetkezőképpen fejtette ki: A háború következményeként japán az amerikai imperializmus uralma alá került. Az amerikai imperializmus ha­sonlóképpen uralkodik Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön stb. Az Egyesüli Államok keze elér a Csendes-óceán nyugati részére és Dél­kelet-Ázsiába is. Az Egyesült Államok uralkodik Eu­rópa felett, uralkodik Kanadában, egész Latin-Amerikában, kivéve Ku­bát. Keze elnyúlik egészen Afrikáig. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika ösz­szes népei küzdenek az imperializmus ellen. Kanada és más országok is har­colnak az imperializmus ellen. Az- im­perialisták maguk is harcolnak az im­perialisták ellen, vajon nem ezt te­szi-e De Gaulle? — Jelenleg a világban két közbeeső övezet van. Ázsia, Afrika és Latin­Amerika alkotja az első közbeeső öve­zetet, Európa, Észak-Amerika és Óceá­nia a másodikat. A japán monopol­tőke a második övezethez tartozik. A japán monopoltőke nem elégedett az Egyesül Államokkal, egyes képvi­selői nyíltan szembehelyezkednek az Egyesült Államokkal. Jóllehet a Japán monopoltőke ma függő helyzetben van az Egyesült Államokkal, de eljön majd az idő, amikor leveti magáról az amerikai jármot. A japán nemzet nagy nemzet. Há­borút viselt az Egyesült Államokkal, harcolt Angliával és Franciaországgal. Végrehajtotta a támadást Pearl Har­bour ellen, megszállta Vietnamot, a Fülöp-szigeteket, Thaiföldet, Maláj­földet, Indonéziát. A japán támadás eljutott India keleti részéig ls. Természetesen ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy én egyetértek a ja­pán imperializmus agressziójának megismétlődésével. — Ügy gondolom azonban, hogy a lapán monopoltőke nem tűri, hogy az Egyesült Államok örökké a nyakán üljön. Nagyon jó dolog lenne, ha Ja­pán teljesen függetlenné válva kap­csolatra lépne és együttműködne azokkal az ázsiai erőkkel, amelyek nemzeti függetlenségre törekednek. Mao Ce-tung elnök ezután beszélt az ún. kínai—szovjet vitáról és Kije­lentette. hogy „köztünk és a Szov­jetunió között az SZKP XX. kong­resszusa óta egyre romlanak a kap­csolatok." — Kihívást intéztek hozzánk és rni válaszoltunk, ľavasolták, hogy szün­tessük be a nyílt vitát, akárcsak há­rom hónapra Mi kijelentettük, nem szüntetjük be a vitát, még három nap ra sem. Mi 25 éven át háborúztunk. Ebből 22 esztendő jutott a polgárhá­borúra és a Japán ellen vívott há­borúra. három esztendő pedig a ko­reai háborúra Azelőtt tanító voltam Nem tudtam, mit jelent a háború. Hárman is megtanítottak engem a háborúra. Az első volt Csang Kaj-sek, a második a japán imperializmus, a harmadik pedig az amerikai imperia­lizmus A háború jól ismert dolog: Amikor háború van, emberek meghal­nak Ez alatt a 25 háborús év alatt a kínai nép halottakban és sebesül­tekben több tízmillió embert veszí­tett Ami a papíron vívott háborút illeti, az ilyen háborúban nincsenek halot­tak Mi már néhány éve vívjuk ezt a háborút és egyetlen ember sem vesztette életét benne. Készek va­gyunk ezt a háborút még 25 éven át folytatni Az egyik japán szocialista képvise­lő megkérdezte, mi Mao Ce-tung vé­leménye a Kuril-szigetekröl, amelye­ket — úgymond — a jaltai egyezmény és a potsdami nyilatkozat értelmében elszakítottak japántól. A kérdésre Mao elnök a követke­ző választ adta: Azoknak a helyeknek a száma, ame­lyeket a Szovjetunió elfoglalt, igen nagy A jaltai egyezmény értelmében a Szovjetunió Mongólia függetlensé­gének biztosítása ürügyével ezt az országot gyakorlatilag a maga uralma alá helyezte. Mongólia sokkal na­gyobb területet foglal el, mint a Ku­ril-szigetek. 1954-ben, amikor Hrus­csov és Bulganyin Kínába érkezett, mi felvetettük ezt a kérdést, de ők nem voltak hajlandók tárgyalni ró­la. Ök kisajátították maguknak Ro­mánia egy részét, elszakították Ke­let-Németország egy részét, az ott la­kókat a nyugati részbe üldözték. El­szakították Lengyelország egy részét és Oroszországhoz csatolták, kárpót­lásul viszont átadták Lengyelország­nak Kelet-Németország egy részét. Ugyanez történt Finnországgal is. Elvettek mindent, amit el lehetett venni. Egyesek kijelentették, hogy Hszincsiang területét és az Amur fo­lyótól északra levő területeket a Szovjetunióhoz kell csatolni. A Szov­jetunió csapatokat von össze a hatá­rokon. A Szovjetunió 22 millió négyzetki­lométer területet foglal el, lakosságá­nak száma mindössze 200 millió. Ja­pánnak a területe 370 ezer négyzet­kilométer, lakossága 100 millió. Mint­egy száz esztendővel ezelőtt a Bajkál­tótól keletre levő terület Oroszország területévé lett, s azóta Vlagyivosztok, Habarovszk, Kamcsatka és más ré­szek a Szovjetunió területévé lettek. Ami a Kuril-szigeteket illeti, szá­munkra ez a kérdés világos: ezeket a szigeteket vissza kell adni Japán­nak. SZUMATRÁN, a medani amerikai konzulátus épülete előtt több ezer fiatal tüntetett a miatt, hogy az Egyesült Államok támogatják Malay­siát. (ČTK J GRENOBLEBAN befejeződött az if­júsági problémákkal foglalkozó első nemzetközi értekezlet. A küldöttek javaslatot terjesztettek az UNESCO elé az ifjúsági problémákat illetően. (CTKJ A NEW YORK-I bíróság felmentet­te Thomas Gilligan rendőrt, aki ez évben agyonlőtt egy 15 éves néger fiút. Mint Ismeretes, ez az incidens Harlemben és az egész országban vé­res zavargásokat váltott ki. (ČTKJ AZ ANGOL LÉGIERŐK minisztériu­mának szóvivője bejelentette, hogy a francia kormány eredményes tár­gyalásokat folytat egy nukleáris ra­kéta közös gyártásáról. Ezzel a ra­kétával látnák el a TSR—2 angol bombázókat és a Mirage-típusú fran­cia repülőgépeket. (ČTKJ A SZOCIALISTA Internacionálé fő­tanácsa Bruno Pittermann osztrák alkancellárt választotta meg elnökéül. [CTKJ A KAZÁNI vegyiüzemben a napok­ban fejezik be a csehszlovák gépek és berendezések felszerelését. Az üzem igazgatóhelyettese nagyra érté­kelte a ČKD szakembereinek segítsé­gét. (ČTK) HIVATALOS statisztikai adatok sze­rint Olaszországban egy év alatt a létfenntartási költségek 7,1 százalék­kal növekedtek. (ČTK) A FELSŐ ADIGE-I merénylet tette­sei után nyomozó olasz biztonsági szervek azt feltételezik, hogy a ter­roristákat repülőgépről látják el. Er­re vall egy autóbuszvezető vallomása, aki egy ejtőernyőt látott, amelyen egy nagy zsák lógott. (ČTKJ AZ AFGÁN KORMÁNY meghívására szovjet kormányküldöttség utazott Kabulba Alekszej Kosziginnak, a Szov­jetnunió Minisztertanácsa első elnök­helyettesének vezetésével. A szovjet vendégek részt vesznek annak az út­nak átadásán, melyet a Szovjetunió segítségével építettek. (ČTK) A DEMOKRATA PÁRT Róbert Ken nedy igazságügyminisztert jelölte New York állam szenátorának hiva­talára. Jelöltetését New York állam Liberális Pártja is támogatja. (ČTK) Tervkészítés élőit Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határozata hangsúlyozta, hogy társadalmunk leg főbb feladatának kell tekinteni a me zőgazdaságl termelés fellendítését, mert e nélkül nem biztosíthat|uk sem népgazdaságunk arányos fejlődését, sem pedig az életszínvonal emelkedé sét. Pártunk politikája arra irányul, hogy a termelőerők fejlesztéséve) és a szocialista termelési kapcsola tok megszilárdításával 1970-ig ki egyenlítsük az ipar és a mezőgaz daság közötti különbséget. Ennek biztosítására az utóbbi Időben pártunk és kormányunk s a szövet kezetek VI. kongresszusa számos in­tézkedést hozott. Nagy jelentőségűek elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésének terve­zéséről hozott Intézkedések, amelyek nagy mértékben bővítették f a mezőgazdasági üzemek és a ter­melési igazgatóságok hatáskörét, és széles lehetőséget biztosítanak a dolgozók kezdeményezésének a me­zőgazdasági termelés gyors fejlesz tésében Ezzel természetesen nagyobb felelős ség hárul a kerületi és a járási szer­vekre a feladatok szétosztásánál, s magukban a mezőgazdasági üzemek­ben a konkrét feladatok kidolgozásá­nál és biztosításánál Ezeknek a feladatoknak legfőbb céljuk a társadalmi szükséglet bizto­sítása Más szóval a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételével biz­tosítani az árutermelést. Ezt a célt követve szükséges, hogy a lehető legnagyobb termelékenység elérése érdekében a termelési költségek csökkentésé­vel egyidejűleg a természeti és gazdasági viszonyoknak megfelelő­en tovább szorgalmazzuk a termelés szakosítását. A bratislavai, a komáromi, a topolča­nyi és a rimaszombati járásban e té­ren már megtették az első lépése­ket. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a mezőgazdasági terme­lés összpontosításával és szakosításé­val egyidőben jó néhány új termelési problémát kell megoldani, többek között a mezőgazdasági üzemek kö zötti kapcsolatokat, hogy az új módszer megfeleljen nemcsak a termelési lehetőségek nek, hanem a társadalmi szükség leteknek is. Ehhez nagymértékben hozzájárul az új tervezési módszer és a termelés szétírásánál betervezett új elv. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a jövőben nem alkalmazzuk a meg szokott módszert, a terv szétlrását az egyes területekre, hanem a mezögaz dasági üzemek a felvásárló szervek kel csupán a felvásárlásra kerülő áru mennyiségében egyeznek meg. A vetésterületek nagyságát, a hek­tárhozamokat és a hasznosságot a mezőgazdasági üzemek tetszés sze rint szabják meg. A mezőgazdasági üzemekkel folyó tárgyalásokat szeptember 15-ig kell lebonyolítani, a szerződéseket pedig október 15-ig kell megkötni. Az új tervezési módszer a fő hang­súlyt a szövetkezetekkel való meg­egyezésre helyezi, csupán egy ter mék esetében mérvadó a kormány ál tal meghatározott feladat. Ezzel ter­mészetesen nagyobb felelősség hárul a mezőgazdasági üzemekre a tervfei­aclatok teljesítésében. A jövőben — mint eddig is hangsú­lyoztuk — elsődleges kötelességünk­nek kell tartani a növénytermesztést, biztosítva ezzel nemcsak társadal­munk növekvő szükségletét, hanem a takarmányszükségletet is. Fokozni kell elsősorban a szemestermények — főként a búza — termesztését, amelyeknek a népgazdaságban rend­kívül nagy jelentőségük van. Az éghajlati és gazdasági feltéte­lek felhasználásával rendkívül nagymértékben fokozhatjuk Szlová­kiában a gyümölcs- és a szőlőtele­pítést és a zöldségtermesztést. Szlovákía-szerte még nagyon sok ed­dig kihasználatlanul heverő területen termeszthetünk gyümölcsöt. A tokaji, a szobránci körzetben és a Kls-Kár­pátok vidékén még rendkívül nagy tartalékaink vannak a szőlőtermesz­tésre. A távlati tervek értelmében a be­ruházási eszközöket a következő években teltéielezett helyzetnek meg. felelően kell tervezni. Szlovákiában a termőföld több mint tl százaléka talaj javítási munkálato­kat igényel Elsősorban a déli országrészeken mintegy 70 000 hektáron kell ön­tözőrendszert építeni. A t'öld ter­inővé tételére Szlovákiában évente mintegy 300 400 millió koronát fordítunk. Ezek a kiadásuk csupán a mezőgazdasági termelés fokozá­sával térhetnek vissza. Ezért a meliorációs építkezéseknél nem engedhető meg olyan építkezés, melynél nem várható legalább tíz százalékos rentabilitás, a vízlecsapo­tási munkálatoknál legalább hét szá­zalékos rentabilitás. Előnyben kell részesíteni azokat a meliorációs építkezéseket, amelyek az adott esetben a leggazdaságu­sabbnak bizonyulnak. A talajjavító szövetkezetekben és a mezőgazdasági üzemekben nagyobb gondot keM fordítanunk a meliorá­ciós ' építkezések karbantartására. járási központok költségvetéséből elegendő összeget kell biztosítani a főbb meliorációs berendezésekre, s a szövetkezetek pénzügyi termelési ter­melési tervének összeállításánál is gondolni kell ezek karbantartására. A mezőgazdasági munkák gépesí­tésének a jövőben is döntő jelen­tősége lesz a termelékenység növe­lésében és a munka kultúrájának fokozásában. A mezőgazdasági üze­mek gépparkjának bővítésével azt az elvet kell követni, hogy a mun­kálatokat minél nagyobb mérték­ben gépesítsük. A mezőgazdasági beruházási építke­zéseknél a következő években az az elv érvényesüljön, hogy minél hama­rább befejezzük és üzembe helyezzük a megkezdett építkezéseket. A jövő évi tervek összeállításánál tehát ezt tartsuk szem előtt. Ezzel alapjában véve elérjük azt, hogy a beruházási költségek rövid időn beiül megtérül­nek. J. PÁND, az SZNT pénzügyi megbízotti hivatalának dolgozója A Somorja és Szene közötti új út csupa szántóföldön vezet keresztül Az ottani gazdaságok gabonaféléket, ku­koricát. évelő takarmánynövényeket, burgonyát, cukorrépát stb. termesz­tenek. jó eredménnyel De olyan jó­növésű cukorrépát mint Űjvásáron, eddig seholsem találtunk. A hektár­hozam már most messze meghaladja a 300 mázsát! Jó, mondják, könnyű nekik, hiszen ott a Kutató Intézet emberei gazdálkodnak. Ez Igaz. A Vízgazdálkodási Kutatóin­tézet újvásári kísérleti állomásának megvan a pontosan kitűzött program­ja és az állomásnak az öntözésen kívül egyéb kötelességei is vannak. Közellátási célokra állati és növényi eredetű termékeket Is kell eiöálllta­niok. Végtére, az egyik dolog szoro­san összefügg a másikkal. Vegyük azonban csak a cukorrépát A kísérleti parcellákon kívül, ame­lyeken többféle változatban vizsgál ják a mesterséges öntözés hatását — a hektárhozamokra eső vízmennyiség szempontjából stb., az említett 45 hek­tár cukorrépa az ún. üzemi terület. Ezt a cukorrépát ipari feldolgozásra szánják Természetes, hogy ennél is érvénye­sítik a kísérleti parcellák eddigi ered­ményeiből levont tapasztalatokat. De a kutató munka nem ls lenne teljes, ha a kísérleti parcellák eredményeit A víz-életet jelent nem alkalmaznák a gyakorlatban, olyan feltételek mellett, amilyeneket minden mezőgazdasági üzemben meg­teremthetnek. A cukorrépa üzemi területét ís há­rom részre osztották föl. tgy gondol­ták helyesnek a vízgazdálkodási ku­tató intézet emberei. A cukorrépának az állomáshoz legközelebb fekvő tíz­hektáros területét Rigó Sándor öntö­zi. Rendelkezik egy motorral és ki­lenc szóró-öntözőfejjel. Ezen a napon is fülledt meleg volt. Régóta nem esett az eső, a cukorrépa azonban nem szenvedett a szárazságtól. Rigó Sándor éppen az előbb kapcsol­ta ki az egy sorban fölállított három öntözőfejet, és bekapcsolta az úthoz legközelebb elhelyezett hármat. Min­dig három körforgófejjel öntöz egy­szerre. A vizet a Kisdunáből csator­nába szivattyúzzák, onnan kerül a földekre. Az öntözőkésziilék reggeltől estig működik. Egyes helyeken a ré­pa 40 cm magas volt. Rigó Sándor egy hektáron átlagosan 532 métermázsa cukorrépát termelt tavaly, ez évben is jó lesz a termés. Majerník Ferenc, a kísérleti állo­más vezetője és Hurtoií István öntö­zési szakkezelő arról tájékoztat, hogy az idén a kísérleteket rendkívül szá­raz időjárás mellett végzik. Az egész Hurtony István az „öntözőmester' öntözővíz-mennyi­séget négy adagra osztották el. Ép­pen most kapja a cukorrépa a harmadik öntözővíz-ada­got — összesen már 120 mm mester­séget csapadékot. A területet az ag­rotechnikai határidőig rendesen elő­készítették, megtrágyázták. A cukor­répát idejében elvetették, egyelték, sarabolták. Most öntözik. Semmi kü­lönös és mégis! Tehát a mesterséges öntözés segíti elő a csúcstermésekot! — Kérem — fordulunk újból az ál­lomás vezetőjéhez — hogyan népsze­rűsítik eredményeiket a mezőgazdák között? — Vannak hetek, amikor a szövet­kezeti dolgozók, mezőgazdák három, sőt négy csoportja is tanulmányozza az öntözőrendszert. A mesterséges öntözés adagolását a kísérleti par­cellák eredményei alapján állapítjuk meg. Öntözzük a kukoricát és az éve­lő takarmányokat is. Öntözőrendsze­rünknek köszönhetjük, hogy az évelő takarmányokat egy évben ötször is kaszálhatjuk. — Milyen a cukorrépa a kísérleti parcellákon? — Ez évben a kísérleti terület 1,4 hektár. Az egész területet kisebb par­cellákra osztottuk, amelyeken a talaj vízbeiögadóképessége 40—60 száza­lékos. A 40 százalékos vízbefogadó­képességű parcellákat háromszor, a 60 százalékosakat négyszer öntözzük. Eddig a cukorrépa több mint 120 mm csapadéknak megfelelő mesterséges öntözést kapott. A növény néhány parcellán mar 100 cm magas. Tavaly a kísérleti parcellákon szép hozamo­kat értünk el: az öntözetien parcel­lákon hektáronként átlagosan 510 mázsa, a 40 százalékos szántóföldi nedvességnek megfelelő öntözővizet kihasználó parcellákon 676 mázsa, a 60 százalékos vízbefogadóképességű parcellákon pedig 663 mázsa cukorré­patermést értünk el. Mindez bizonyítja, milyen nagy je­lentőségű mezőgazdaságunk számara a mesterséges öntözés. Az újvásári Kísérleti Állomás dolgozóinak eredményei világosan beszélnek Amennyiben lennének mezőgazdák, akiket az eredmények, Illetve az ön­tözés aprólékosan érdekel, a kísér­leti állomás dolgozói bármikor na­gyon készségesen mindent megmutat­nak. SLUKA JÖZSEf 0] SZÖ 2 * 1964. szeptember 3.

Next

/
Thumbnails
Contents