Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-25 / 267. szám, péntek

BEVÁLT a háromsoros fejvágó A cukorrépa betakarításánál na gyon jól bevált a prostéjovl Agrostroj háromsoros fejvágója, amely a nem­régiben véget ért brnói nemzetközi nagyvásáron aranyérmet nyert. Fel­vételünkön a trebišovi szövetkezet cukorrépaföldjén látható, ahol meg­nyerte az új technológia napja részt vevőinek tetszését. Remla a nnezőg a^cOas ág b a ra A műtrágyák őszi felhasználásának módja A műtrágyák jelentősége kö­zel egy évszázad éta közismert, s használatuk világszerte évről évre rohamosan növekszik. En­nek ellenére hazánkban — a leg­utóbbi évek kivételével — a műtrágyázás távolról sem volt kielégítő. Ezért átlagterméseink elmaradtak a több műtrágyát használó államok mezőgazdasá­gi üzemeiben elért átlagtermé­sektől. Az egyes műtrágyák alkalmazása­kor, keverésekor, szórásakor és az alkalmazandó műtrágyaanyagok mennyiségének megállapításakor nagy körültekintéssel kell eljárni. Mindig vegyük figyelembe a talaj típusát, szerves-trágyázottságát, az elővete­mény, illetve a növény táplálőanyag­igényét és a táblatörzskönyvek ada­tait. A műtrágyákat hatóanyaguk szerint feloszthatjuk: nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákra, vala­mint mész- és összetett trágyákra, melyek két vagy több növényi táp­anyagot is tartalmaznak. A nitrogénműtrágyákat alaptrágya­ként vagy fejtrágyaként használjuk. Az őszi vetésű növények alá annál több nitrogéntrágyát adagolunk, mi­nél nagyobb tömegű tarló- és gyö­kérmaradványt hagyott vissza az elő­vetemény. A nitrogén-műtrágyázás nagymértékben függ az időjárástól és a kiszórás idejétől js. Minél mele­gebb és csapadékosabb az időjárás az elővetemény és az utóvetemény közötti időszakban, annál kevesebb nitrogén szükséges a talaj mikrobio­lógiai tevékenységéhez. Hűvös és szá­raz időjárásban ennek az ellenkezője érvényes. Késő hideg ősszel, amiKor a növények és a mikroorganizmusok élettevékenysége szünetel, a nitrogén­műtrágyázás céltalan, sőt káros is lehet. Ilyenkor a salétromos-műtrá­gyák helyett inkább a nagyobb kötő­képességű ammóniumos műtrágyákat használjuk. Felmerül a kérdés, hogy a nitro­gén-műtrágyát egyszerre juttassuk-e a talajba, vagy pedig részletekben. E tekintetben irányelvül vehetjük, hogy a homoktalajon a kimosódási kár csökkentése céljából helyesebb a részletben való adagolás. Középkö­tött és kötött talajon azonban meg­okoltabb közvetlenül a vetés előtt hektáronként 250 kg-os adag. A foszfortrágyázás szakszerű végrehaj­tása az egyik legnehezebb feladat. Két feltétele van: a semleges kémhatás és a talaj kellő szerves-trágyázottsága. Ezenkívül a talajtípust is vegyük figye­lembe. A homok-, láp- és öntéstalajok foszforban szegények, ezért poralakú trágya ls használható. A többi talajtí­puson azonban a szemcsézett foszfát ha­tása Jobb. A növények kezdeti fejlődéséhez sok foszforra van szükség, ezért a foszfor­műtrágya nagy részét alaptrágyaként adagoljuk. Mivel a foszfátok nem mo­sódnak ki. célszerű a foszfortrágya két­harmadát beszántani, egyharmadát pedig sorba adagolni. Az ilyen sortrágyázás nemcsak a búza, hanein más gabonafé­lék, sőt « cukorrépatermést is számot­tevően gyarapítja. A műtrágya megvá­lasztásakor fontos tényező a talajreak­ció. A szuperfoszfát a semleges vagy gyengén lúgos, a Thomas-salak inkább mészszegény és semleges kémhatású ta­lajokon vált be. Savanyú talajokon pe­dig a csontliszt használatos. A káliumműtrágyák érvényesülésének is az az első feltétele, hogy a talaj szerves-trágyázottsága kielégítő, a mű­trágyázás pedig harmonikus legyen. Ha például kálium- és foszforliiányban szenvedő tőzegtalajokon csak a káliu­mot , pótoljuk, a termés tovább csökken, mert még nagyobb a viszonylagos fosz­forhiány. Ezért ezeken a talajoköw minő* két tápanyagot pótolni kell. Homokos talajon kerüljük az őszi műtrágyázást, mert a trágya könnyen kimosódik. A ká­liumot rendszerint a szuperfoszfáttal együtt szórjuk ki és szántással keverjük a talajba. Újabban a műtrágyagyárak egyre na­gyobb mennyiségben gyártanak két vagy több hatóanyagot tartalmazó műtrágyákat Ezek alkalmazása azért előnyös, mert csökkentik a szállítási és alkalmazási költségeket. Gyári összetételük azonban gyakran nem felel meg a talaj és a ter­mesztendő növény Igényeinek. Ezt a hiányt kétféle módon küszöbölhetjük kl. Vagy magunk végezzük a műtrágyák keverését, ami költséges eljárás, vagy Hej, halászok; halászok... TALÁN KICSIT hűvösebb az este, mint máskor. Az eső igyekszik bepó­tolni az elmulasztottakat. Vendégma­rasztalóan sáros az út. Mégis úgy véltük, ma éjszaka kimegyünk a La­torcára. Az elhatározást tett követi. Kapkodva szedjük össze a halászat­hoz szükséges dolgokat és elindulunk a lovas fogattal. Egészen a partig el tudjuk így vinni a könnyűnek éppen nem mondható 70 méteres há­lónkat. Az evezőlapát elmerül a zavaros vízben. A halászhit szerint ez a leg­ideálisabb a fogásra, márpedig mi fogni szeretnénk. Tavaly elsők vol­tunk a kerületben. Szervezetünk 800 korona jutalmat is kapott a haleladás tervének túlteljesítéséért. Na de hagy­juk ezt, már itt is vagyunk a hely­színen. Repül a vízbe a háló. Bőség vagy üresség vár a halászokra. Nincs szerencse, hiába volt a remény, még két húzás, de mlnden hiába. Az előbb még oly csendes társak szinte ért­hetetlenül szidják egymást, mindenki okot keres a kudarcban és itt vagy ott véli felfedezni a hibát, mely szer­tefoszlatott sok reményt. Sebaj, újra a csónakban a háló. Új tanya az irány. Az előbbi kudarc ís rányomta bélyegét a munkára. Az ügyes karok most mintha lanyhábban húznák a hálót, de húzzák megfeszített erővel, vonszolják a part felé. Erős a víz sodra, ugyancsak talpraesett legé­nyeknek kell lenniük, hogy el ne vi­gye a hálót a víz. Szemtanúja voltam egyszer annak, amikor nem bírtak vele a legények — nem ezek, hanem mások — és traktort hívtak segítsé­gül, hogy a hálót el ne vigye a víz. Ja, itt aludni nem lehet, minden a gyorsaságon múlik. De már kint ts a háló. S csodák cso­dája, egy hatalmas szörny fekszik benne. Már sok harcsát láttam, de ilyen nagyot még soha. A feje tele piócával. A szájában egy csecsemő feje is könnyen eltűnne. Á halászok mondják is: a harcsa édesvízi kroko­dil, vagy ha úgy tetszik vízi oroszlán, mert a tigris névre méltán a csuka tart jogot. Díszkísérettel biztos helyre von­szolják őfőméltóságát. A víz mellett nincs jó helyen őkelme. Mármint a részünkre. Már jent is vagyunk, meg­kötözzük. Egyikünk ottmarad vele, a többi még a hálóban vergődő ke­szegeket szedi a zsákba. A folyó királya, a halak réme, élet és halál ura, olyan irtózatos pusztítást visz végbe vizeinkben, hogy maholnap alig akad a szegény horgászok hor­gára egy-egy sovány keszeg. A csónak orra már a part agyagát túrja, szép sorjában partra szállunk. A harcsát kiszabadítjuk a kötélből és a halásztanyára vonszoljuk ... Dél­ben már a Slovan étterem asztalán, mint napunk ínyencfalatja csalja kl mlnden étkezőből az eltsmerést: ez igen, ilyen finom falatok kellenek nekünk. Ez a célunk. Mtnél több ol­csó és ízletes hal legyen a dolgozók asztalán. HORGÁSZ KÖSZÖNTÉSSEL búcsú­zom. Jó fogástI Nekünk sikerült egyet ártalmatlanná tenni a sok közül, de még van belőlük bőven. Minél ke­vesebb lesz a harcsa, annál nagyobb lesz a fogás. SZALABA KÁROLY Klrályhelmec a gyári keverékek összetételét a kívánt arányra kiegészítjük. Figyelembe kell venni, hogy nem min­den műtrágya alkalmas keverésre. Pél­dául az ammónlum-műtrágyák nem ke­verhetők lúgos anyagokkal (égetett mész stb.), mert az ammónlumgáz felszabadul. A szuperfoszfát nem keverhető mésztrá­gyákkal, mert oldhatósága csökken. A hldroszkópos műtrágyák pedig csak közvetlenül a kiszórás előtt keverhetők, mert egyébként összecsomósodnak. A talaj tápanyagainak pótlásakor ne feledkezzünk meg a meszrzésről. Szlovákia talajai általában mészsze­gények, bizonyos vidékeken egyene­sen katasztrofális a mészhiány. Kivé­tel a dél-szlovákiai hordalék. A me­szezés — a talajszerkezet kedvező kialakításán kívül — semlegesíti a ta­laj savanyú kémhatását. A meszezett talajban jobban érvényesül a szerves­és műtrágyák hatása, többféle növény termesztése vélik lehetővé, és végül a meszezés következtében egészsége­sebb lesz növény és állat. A meszet leggyakrabban és legjobb eredmény­nyel az őszi mélyszántásnál keverhet­jük a talajba. Ma már a műtrágyákat gépi szórás­sal Juttatjuk a talajba. Újabban igen elterjedt a repülőgépes szórás. Nagy előnye a jelentős teljesítmény és ez­zel a szórási idő lényeges csökken tése. A sortrágyázás előnye viszont az, hogy fél vagy kétharmad meny­nyisígű műtrágyával ugyanolyan ha­tás érhető el, mint egyébként teljes adaggal. A műtrágyázás e módja, kü­lönösen szárazságra hajló éghajla­tunk alatt biztosabb ls, mert a növé­nyek fejlődését már fiatal korukban elősegíti. A nitrogén- és káliumműtrágyákkal a vetéssel egyldőben végzett sortrá­gyázás különös óvatosságot igényel, mert közvetlenül a vetőmag közelé­be kerülő nitrát-káliumklorid ható­anyag gátolja a csírázást. A fejtrá­gyázás is gépesíthető. A fejtrágyá­zásban részesülő növény azonban szá­raz legyen, mert a harmatos vagy nedves növényeken a legtöbb műtrá­gya égési sebeket, perzselést okoz. A talaj trágyaigényének, illetve az alkalmazandó műtrágya mennyiségé­nek megállapítása nem könnyű fel­adat. Az egyes műtrágyák kiválasztá­sakor és az adagok megállapításakor mindenekelőtt a növény igényeit ve­gyük figyelembe. Erősen nitrogénigé­nyes növények a takarmányrépa, rep­ce, zab, cukorrépa, paprika, kukorica, mák, burgonya, dohány és a gabona­félék. Erősen foszforigényesek a lu­cerna, bíborhere, árpa, bükköny, cu­korrépa, takarmányrépa, magrépa, repce, lep, továbbá a búza, rozs, bab, borsó, szója, cikória, csicsóka, mustár és mák. Erősen kálfumlgényesek a cu­korrépa, árpa, lucerna, dohány, csil­lagfürt, burgonya, napraforgó, bab, lóbab és a kender. A műtrágyaadagokra vonatkozólag csak irányelveket lehet adni. A szük­séges adatokat — a termesztési ta­pasztalatok és az irányelvek figye­lembevételével — minden egyes me­zőgazdasági üzemnek külön kell meg­állapítania. Erre a szabadföldi kísér­let a legjobb módszer. Helyes, ha mlnden tábla, vagy sza­kasz szélén egy meghatározott kisebb ('/2—1 hektáros) terület trágyázatlan marad, amelyhez viszonyítható a trá­gyázott terület termése. Az így szerzett tapasztalatokat év­ről évre a rendszeresen végzett táb­latörzskönyvbe írjuk. Ezek segítségé, vei aztán az adott talajtípuson, a vár­ható Időjárás mellett a termesztett növény igényeinek legjobban megfe­lelő műtrágyaadagokat lehet megál­lapítani. Ezért a táblatörzskönyv pon­tos vezetése ma már mlnden korszerű mezőgazdasági üzemben nélkülözhe­tetlen. BARTHA BÉLA, okleveles gazda., AZ EMBER ES A TARSADALOM A MATESZ új évadjáról Minden színház, így a MATESZ műsorpolitikájának körvonalazását, dra­maturgiai tervének összeállítását bonyolult, körültekintő viták, tárgyalások és kompromisszumok előzik meg. A dramaturgiai terv a színház munkás­ságának gerince, ezen keresztül alkot a közvélemény a színházról ilyen, vagy amolyan képet, e köré csoportosul • színház minden dolgozójának figyelme, akarata, tudása, művészi és einfceri ambíciója. Az új évad kez­detén felkerestük dr. Krivosík István elvtársat, a MATESZ igazga­tóját s megkértük, szóljon az új évad kilátásairól, műsortervéről stb. állapotát, családi életüket és nem utolsó sorban a pihenés, a tanulás és a szakmai továbbképzés lehetőségeit. A színház vezetősége az 1965-ös esz­tendőben mlnden erejével arra tö­rekszik, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen az emberibb, a művészibb munka megvalósításához. Persze ezek a körülmények és a művészi együttes színésztípusai is befolyásolják a dra­maturgiai lehetőségeket. Együtte­sünkből hiányzik például a drámai hős típusú férflszínész. • A gazdasági szempontoknak milyen szerepUk van a színház életében? — Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a gazdasági-pénzügyi körülmé­nyeket sem. Színházunkat az állam tetemes összeggel támogatja, de az üzemeltetéshez szükséges összeg lé­nyeges részét a színháznak saját munkájából, a bevételből kell fedez­nie. A dramaturgiai terv összeállítá­sában ez a körülmény is döntő szempontnak számít. Kihatással van ez a színház gazdasági-szervező mun­kájára is. Helytelen tehát nemegy­szer az a követelmény, hogy a MATESZ olyan helyeken tartson elő­adást, ahol hiányosak a feltételek és kis létszámú a közönség. S azon se csodálkozzanak, hogyha a színház egy-egy előadásért a törvényesen előirt összeget kéri. • Milyen bemutatókát várha­tunk az új évadban? — Két magyar klasszikus is műso­runkon szerepel. Vörösmarthy Mi­hály: Csongor és Tünde, Móricz Zsigmond: Kismadár című darabja. Bemutatjuk Fejes Endre Rozsdateme­tő című társadalmi drámáját és Gyár­fás Miklós Változnak az idők című vígjátékát. A hazai szerzők közül műsorunkra tűztük Dávid Teréz Szénaboglya című darabját, amelyen a szerző még dolgozik. A további darabokról még nem döntöttünk. Va­lószínűleg G. B. Shaw Pigmalion, A. Miller Pillantás a hídról és Casso­na A fák állva halnak meg című műve között fogunk választani. Fel­újított előadásban színre hozzuk még Jókai Mór Az aranyember című da­rabját, melynek bemutatóját a Jókai­napokra tervezzük. — Dramaturgiai tervünk összeállí­tásakor mottóként „az ember és a társadalom" jelszót tűztük ki. Ez az eszmei gondolat húzódik meg az egész dramaturgiai terv és az egyes dara­bok hátterében. Az ember harca, csüggedése, bukása, győzelme külön­böző társadalmakban, a társadalom fejlődési törvényeinek megismerése, kutatása, vagy meg nem értése dom­borodik kl a bemutatásra kerülő da­rabok sorában. így kívánjuk formál­ni az együttes stílusát. Ugyanakkor hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulója megfelelő keretet és tápot ad a különböző korok és emberi sorsok összehasonlítására, napjaink eredmé­nyeinek felmérésére és új, nemesebb, emberibb érzések kibontakozására. Természetesen változatosabb lesz mű­sortervünk, mert továbbra is műso­runkon szerepel V. Nezval Manón Lescaut, Dobozy Holnap folytatjuk, J. Steinbeck Egerek és emberek, Lo­vicsek Csillagszemű asszony, Gyárfás M. Kisasszonyok a magasban, Arisz­tofanesz: Lüszisztraté és Mikszáth K. Különös házasság című darabja. Az évad első bemutatóján, ez év október 13-án, Gyárfás Miklós Változnak az idők című vígjátékát visszük színre Viktor Lukáč rendezésében. Ezt pedig Móricz Zsigmond Kismadár című da­rabjának bemutatója követi, melynek rendezője Konrád József. Végezetül annyit, mindent megte­szünk azért, hogy közönségünknek örömet, jó szórakozást és művészi él­ményben gazdag előadásokat adjunk. (—s—) • Milyen szempontok szerint állították össze a MATESZ műsor­tervét? — A különböző szempontok felso­rolása szinte lehe­tetlen. A legfonto­sabbakat szükséges azonban újból és újból megemlíteni, mert csak így nyerhetünk na­gyobb betekintést a MATESZ soron­levő évadjának műsorpolitikájá­ba. A színház vezetősége a műsorterv összeállításakor a következő szem­pontokat tartotta szem előtt: a MATESZ küldetését, közönségét, együttesének művészi-alkati, sze­mélyi előfeltételeit s nem utolsósor­ban a gazdasági pénzügyi lehetősé­geket és a sajátos színpadtechnikai feltételeket. • Mennyiben szolgálja az új évad műsorterve a színiláz célki­tűzéseit? — A MATESZ a csehszlovákiai ma­gyar kultúra egyik sarkalatos és be­folyásos kultúrpolitikai intézménye. Egy év leforgása alatt csaknem 100 000 néző tekinti meg előadásait. Ezért nem lehet közömbös a színház hivatása, Jellege, hogy mit játszik. Hivatva vagyunk, hogy munkánkon keresztül aktívan, tudatosan tanít­sunk, szórakoztassunk. Segítsük azo­kat a gondolatokat, célkitűzéseket, melyek a szocialista, illetve kommu­nista társadalom építésének kérdé­seit képezik. Mindezt szem előtt tart­va a MATESZ vezetősége olyan mű­sorpolitikai kíván folytatni, amely méltó a tartalmában szocialista, for­májában pedig nemzett színház jelle­géhez. A továbbiakban sem kívánunk operettel vagy zenés műfajjal kísér­letezni, hanem egy művészileg fej­lettebb prózai színház a célunk. Ügy véljük, műsorpolitikánkban helyet kell adni a világ klasszikusainak és a magyar klasszikusoknak, a külföldi kortársaknak, de a műsor gerincét az­élő irodalom alkossa, s ez különösen fontos most, amikor társadalmi fej­lődésünk számtalan, merőben új problémát vet felszínre. Szükséges, hogy müsorpolitikánkat az eddiginél sokkal céltudatosabban hassa át a műfaji és tematikai egységre való törekvés. Csak ez teheti lehetővé a színházon belüli egyéni stílus kiala­kulását. H Mennyiben tesznek eleget a közönség igényeinek? — Közönségünk igényét, ízlését, kulturális színvonalát Illetően elté­rőek a tapasztalatok és a vélemények. Ismerjük a nagy operettéhséget, az esztrádműsorok, vígjátékok iránti ér­deklődést. A közönség állandóan for­málódó igényét igyekszünk kielégí­teni, s a komoly drámai művek mel­lett megfelelő vígjátékokat ís színre viszünk, • A színház sajátos adottságai mennyiben befolyásolják az elkép­zeléseket? — A MATESZ művészi együttese, műszaki és többi dolgozója munká­jával kapcsolatosan tudatosítanunk kell, hogy tájoló színházról van szó. Évi 300 előadásának zömét (265) több mint 600 kilométeres tájterüle­ten adja elő. Jobbára nem megfelelő színpadtechnikai feltételek között (kis színpad, hideg helyiség, kicsi és rendezetlen öltözők stb.). Egy-egy előadás színhelyére és vissza átlago­san 140 kilométernyi utat tesznek meg a művészek; naponta átlag 12 órát dolgoznak. A munka mennyisége, az örökös utazás, a rendszertelen ét­kezés mind-mind befolyásolja a da­rabválasztás lehetőségeit, a művészi színvonalat, a színészek egészségi A Fudk-jelvény elnyeréséről A CSISZ Központi Bizottságának Elnöksége a napokban határozatot fo­gadott el a CSISZ Fučík-jelvényének elnyeréséről. A CSISZ Fučlk-jelvénye tizenöt éves múltra tekint vissza. Elnyerésé­nek feltételei ebben az időben meg­feleltek az akkori nemzedék nevelési követelményeinek s teljesítették kül­detésüket. A Jelvény elnyerése úgy­szólván tömegeket mozgósított, pél­dául 1951-ben mintegy 7000 fiatalt tüntettek ki vele. Kulturális fejlődé­sünk folyamán azonban a Fučík-Jel­vény elnyerésének feltételei lassan­ként elavultak, s már a hatvanas évektől kezdve egyre több bíráló hang hallatszott formális voltukról. A CSISZ új Fučík-jelvényét ezentúl a CSISZ járási bizottságai, ezeknek megbízásából az ideológiai nevelés bizottságai, illetve az ifjúsági folyó­iratok szerkesztőségei fogják adomá­nyozni az olvasókörök tagjainak, il­letve vezetőinek irodalmi, vagy publi­cisztikai munkásságuk jutalmaként. Ez tehát azt jelenti, hogy e jelvényt csupán azok nyerhetik el, akik ak­tívan vesznek részt a CSISZ-lrodalom terjesztési munkájában, s így hozzá­járulnak kultúránk általános fejlődé­séhez. Az új FuCík-jelvény elnyerésének feltételei ezenkívül nagyban fellen­dítik az Ifjúság kezdeményezését, al­kotókedvét s éppen ezért nem kétel­kedünk abban, hogy számos fiatal teljesíti majd az igényes, új követel­ményeket. (-Vs-J 1964. szeptember 25. * Oj SZÖ 1.

Next

/
Thumbnails
Contents