Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-23 / 265. szám, szerda

Vigyázz! Veszélyes útszakasz 1964. augusztus 1-től S-ig a tisonci járás közbiztonsági szerte i tizennégy közúti balesetről tettek jelentést. — Ezek a napok alighanem „megnyomják" majd a második félév bal?setátlagát — jegyzi meg a közúti forgalmi szolgálat vezetője. — Halálos kimenetelű baleset is történt? — Sajnos! Egy halott, négy súlyos, nyolc könnyebb sebesült: ilyen a kilenc nap statisztikája. Ép bőrrel csak egy járművezető úszta meg. A halálesetek száma a kilenc nap ilatt átlagosan tízszer volt nagyobb, nint az első félévben, (amikor kilenczen napra esik egy halálos áldozat), i sérültek száma pedig csaknem ötször. A népgazdaságot ért kár az első íélév kilenc napi átlagának az ötszörösére szökkent. — Legyen szíves, összegezze a baU ssetek okait, főhadnagy elvtárs. — Gyorshajtás, ittas állapot, szabálytalan előzés — kimutatásainkban eginkább ezek az okok szerepelnek. Nyilvántartjuk, hogy sorrendben a gyermekek, a gyalogosok és a kutyák okozzák a legtöbb forgalmi szerencsétlenséget. Persze a közbiztonsági szervek kimutatásai sohasem nyújthatnak tiszta képet a közúti balesetek okairól... S ez alighanem így is van, bár az smberek már megszokták, hogy az 3gyre rohamosabban fokozódó forgalhí balesetekért vagy a rendőröket, i/agy pedig a sofőröket szidják, esetleg a járművezetők a gyalogost és megfordítva. Mondanunk sem kell, hogy a közúti forgalom lebonyolításának a sofőrök és a rendőrök nem az egyedüli tényezői. A közutakon folyó „háborúnak" sok összetevője van. Igen, ez nem nyelvbotlás, valóságos háború folyik az országutakon. A közúti forgalom — az egész világon — évente hatvanezer halálos áldozatot és kétmillió sebesültet követel. Egypár év múlva pedig talán már csillagászati számokat kell majd használnunk a forgalmi balesetek számának kifejezésére, ha ... csakhogy nem tudni, mi ez a „ha". Vegyük csak köztársaságunkat: a forgalmi balesetek száma az elmúlt nyolc év alatt a kétszeresére nőtt, s évente a lakosság egy ezreléke veszti életét forgalmi balesetek következtében. Évről évre rohamosan nő a gépjárművek .száma. Sajnos, a baleseteké még ennél is gyorsabban. Világszerte — és nálunk is — tudományos szinten foglalkoznak a közúti balesetek elhárításának problémájával, s a statisztikák érdekes adatokat szolgáltatnak: Hazánkban átlagosan minden harmadik autóbusz és minden negyedik teherautó, továbbá minden hetedik személygépkocsi karambolozik, de csak minden huszadik motorkerékpár. Érdekes, a motorkerékpárosok mégis a közutak rémei. A járókelők is számtalan balesetnek az okozói. Ennek ellenére a balesetek kétharmadát a járművezetők okozzák. A motorkerékpárosok a baleseteknék csak egyhatodáért felelősek, a gyalogosok pedig csak minden tizedik szerencsétlenségben részesek. A kehnyeci szövetkezet jó eredményével elnyerte az SZNF 20. évfordulójának szövetkezete címet. Többek között az év első felében 148 százalékra teljesítette a marhahús eladási tervét. (G. Bodnár felv. — CTK) Szemmel láthatóan megtévesztő ez a kimutatás, hisz viszonylag csaknem fordított a helyzet. Tekintetbe kell vennünk ugyanis, hogy amíg egy au tóbusz évente nyolcvanezer kilómé tert is megtesz, addig egy motorke rékpár a legjobb esetben nyolcezret s a gyalogos egész évi kilométertelje sítménye pedig minden bizonnyal a legkisebb — viszont létszámban a gya logos vezet. Az eddig felsorolt adatokból is sok mindenre lehet következtetni, a to vábblak azonban még figyelmeztetőb bek: Bebizonyosodott, hogy a jármű vek sebességének fokozódásával ro hamosan nő a halálos kimenetelű balesetek valószínűsége. Harmincöt kilométeres sebesség mellett minden hatvanadik baleset végződik halállal hetven kilométeres sebességnél min den huszonötödik és nyolcvan kilo méteresnél már minden tizedik. A balesetek öt százalékát országos méretben a gépjárművekben előállt üzemzavar okozza: sok régi típusú és rossz állapotban levő autó fut még A balesetek tíz százalékát a közutak állapota idézi elő. Nem titok, hogy a főútvonalakat kivéve — a közutak fosszak, elhanyagoltak: a közutakra tervezett befektetéseknek ugyanis csak tizennégy százalékát fordítjuk az utak karbantartására. A közutak állapotán persze nemcsak minőségit ket értjük, az utak kapacitása is ki fogásolható: kétsávos utainkon csak nagyon nehezen boldogul a négy kilo méteres óránkénti sebességgel haladó gyalogos, a hat kilométeres sebesség gel közlekedő lovasfogat, a tizenöt kilométert elérő kerékpáros és az át lag száz kilométeres sebességgel ro hanó automobil. Itt mindjárt azt is megjegyezhetjük, hogy egyes álla mokban a négysávos utak kiépítésé vei több mint negyvenöt százalékkal csökkent a közúti balesetek száma Az elmondottakból következik: az út, a jármű és az ember teszi a for galmat. Szükséges tehát elegendő többsávú utat, a kocsiknak parkoló helyet és garázsokat építeni; felfris síteni a hazai kocsiparkot; kellő ka pacltású javítószolgálatot és pótalkatrészt biztosítani; feltételeket teremte ni arra, hogy az emberek a közúti iorgalppi szabályaival már az iskolá ban megismerkedjenek és a középis kólában már esetleg a kocsivezetés tudományát is elsajátítsák. ' E követelmények ma még ábrándok' — holnap azonban már elkerülhetet len szükségletté válnak. KOBAK KORNEL gazdasága további fejlődésének problémái. A területek gazdasági fejlődése és a tervszerű irányítás A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Népköztársaság szocialista építésének apasztalatai még több szempontból s érdekesek: mindenekelőtt a területek közti gazdasági fejlődés és a nép;azdaság tervszerű irányításának szempontjából A területek közti gazdasági fejlődés nai helyzete, nagyjából azonosítva a töztársaságok közti fejlődéssel, ma nég nagy szociális-gazdasági különbségeket mutat fel. Ezt a tényt személetesen láthatjuk az alábbi adatokról (1963): l lakosság és a termelés részaránya az egyes köztársaságokban a lakosság teljes számában és a teljes termelésben Társadalmi Lakosság termelés 1947 1960 SZNK 100 100 100 izerbia 41 42 38 lorvátország 23 26 26 Szlovénia * 9 14 17 Josznia-Hercegovina 17 12 13 3rna Gora 2,5 1,2 1,4 A nemzeti jövedelem egy főre eső •észe Szlovéniában kétszer akkora, nint az összállami átlag és négyszer tkkora, mint Crna Gorában. Bosznialercegovinában az egy főre eső nemzeti jövedelem az országos átlag 95 százalékát teszi ki. Szerbiában 90 szá:alékot, Macedóniában 70 százalékot 5s Crna Gorában 50 százalékot. A gazdasági feltételek döntő mérékben befolyásolják a még fennálló tülönbségeket az életszínvonal terén, ízt szemléletesen mutatják az átlagos névleges bevételek alábbi ada:ai: Átlagos bevételek Szlovénia 33 700 lorvátország 28100 Josznia-Hercegovina 25 400 Urna Gora 25 200 szerbia 25 100 Macedónia 22 600 A köztársaságok közti bevételi különbségeket a gazdasági feltételek közül főképp az alábbiak befolyásolják: a gazdaság szerkezete, a dolgozók szakképzettsége és a munkatermelékenység. A fentebb leírt helyzet mindenekelőtt két tény -következménye: a köztársaságok közti nagy különbségeké, amelyeket Jugoszlávia a múlt rendszertől örökölt; és a termelőerők fejlődése aránylag gyors iramának következménye — 1947-től nemcsak a gazdaságilag legfejletlenebb köztársaságokban, de a gazdaságilag fejlettekben is (Szlovénia, Horvátország). A jugoszláv nemzetgazdászok tudatában vannak ezeknek a problémáknak, nyíltan megvitatják őket, tekintetbe veszik megoldásuk szükségszerűségét a további fejlődés során, természetesen respektálva a legfőbb kritériumot: egész Jugoszlávia népgazdasága fejlődésének effektív voltát. Számunkra ugyanilyen érdekesek a jugoszláv népgazdaság fejlődése tervszerű irányításának eddigi tapasztalatai. A népgazdaság irányítása több bázison nyugszik: a központi tervezésen, a vállalatok olyan gazdasági helyzetén, amelyet a munkások önigazgatása jellemez, a vállalatok versenyén a piacokon és a munka szerinti jutalmazáson. A központi terv globális, általános irányelveket tartalmaz az alkalmazottság, a bérpolitika, az árszint, a beruházások egy része terén; ugyanakkor pontosan, részletesen megszabja a kulcs-beruházásokat, a maximális árakat (a fontos nyersanyagoknál), bizonyos deviza Intézkedéseket és a külkereskedelmet szabályozó intézkedéseket stb tartalmaz. A lakosság bevétele 30 ezer din.-ig 30 ezer din. feliil 40.7 % 59,3 °/o 56.8 % 43,2 % 66,0 °/o 34 0 % 69,3 °/o 30,7 % 69,8 % 30,2 % 76,5 % 21,5 °/o Az irányítás második vonása a vállalatok gazdasági helyzete. A vállalat egész sor elvi műszaki-gazdasági kér désben határoz; egyidejűleg azonban döntéseit társadalmilag befolyásolják a gazdasági tényezők, például a specifikus normatívák (amortizációk), a jövedelmezőség kritériumai, a nyereség elosztásának normái. Azon fontos eszközök közé, amelyekkel a társadalom befolyásolja a vállalatok működését, tartozik a hosszú és rövid lejáratú hitel, az árpolitika, a devizagazdálkodás, a külkereskedelem teréni intézkedések. A további fejlődést, az irányítás és tervezés rendszerének tökéletesítését a jugoszláv nemzetgazdászok két téren látják: a) a központilag megvalósított gazdaságpolitika b) és a piac-mechanizmus terén. Ez megköveteli, hogy biztosítsák a gazdaságpolitika hatékonyabb befő lyását főképp a bevételek felosztására a vállalatokban, a bankhitelekre és a devizagazdálkodásra. Ami a piac mechanizmust illeti, a további fejlő dés útja: hatékonyságának növelése a centralizált és decentralizált határozatok befolyásolásában. Jugoszlávia háború utáni fejlődése során alapvető szociális-gazdasági változásokon esett át: megteremtette a szocialista termelési kapcsolatok döntő feltételeit, népgazdasága a társadalmi tervezés alapján fejlődik, a gazdasági fejlődés eredményeit az egész társadalom érdekében és a munka szerinti jutalmazás szocialista elve alapján osztják fel. Az az ország, amelyben ilyen változások valósultak meg, nem lehet nem szocialista ország, társadalmi rendszere nem lehet más, mint szocialista. Erről a szocialista országról hosszú ideig kevés tájékoztatást adtunk. Ezt helyrehozni (nem a félremagyarázást eltávolítani) csupán úgy lehet, ha az emberek rövid időn belül a valóság maximumát tudják meg Jugoszláviáról, a nyíltszívű és erőslelkű nemzetek országáról. JÄ^

1*

1®

5' """""•"-•'••íiWíí W • V« Mí; i Szép a Duna-menti varos panoramája. (Erdösy felv.J • mm CY LÁTJUK Ml Esztrádműsor vagy fejetlenség ? Napok óta hirdettük, propagáltuk s örültünk az ígéretnek: neves hazai és magyar vendégművészek közreműködésévei olyan sajtónapi élmény kerekedik, hogy nosza! Kerekedett is.Akik ott voltak, sokáig nem felejtik el. Magyarán mondva, szánkban maradt az íze, mert a szervezési képtelenségek és a művészi koncepció hiánya olyan fokot ért el, amire csak egyet mondhatunk: Stoppl Így mégse! Láttam már művészetet cirkuszporondon, sőt falusi pajtában is, így a gondolatot, a bratislavai Sportcsarnokban szervezett sajtónapi esztrádestet „jő fogásnak" hittem. Első ízben vetődött fel a gondolat, s a szándékot követő megvalósítás ígéretesnek mutatkozott. Azonban csak mutatkozott. Nem a Sportcsarnok bűne (még a rossz technikai-akusztikai körülményeket nézve sem), hogy ez az est százakat és ezreket letaglózott. Művészi élmény helyett ugyanis inkább bosszantott, s ami ennél is több: megalázta a művészetet, s tolmácsolói közt neves, rangos külföldi művészeket. Olyanokat, akik hazai szereplésüket mondták le, hogy közönségünket szórakoztassák ... Meglehetősen rossz vendéglátóknak bizony;il\unk. S ennek nemcsak az aréna, az arénaszerű adottságok az okozói. A szervezők, úgy látszik, sok . mindent elfelejtettek tisztázni. No persze, az anyagiakon kívül. A helyárak már hetekkel korábban ismertek voltak, a tényleges program annál kevésbé. A szándék nemességét nem érheti ugyan vád, hisz a bevételt a nemzetközi szolidaritási alapra szánták. Ez azonban nem ok arra, hogy a műsort félkézzel csinálják. Csak az anyagiakra építeni: a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen, s egy jónak ígérkező rendezvényt szemellenzős, szűklátókörű műsorszerkesztéssel végezni: nagy felelőtlenség! És sajnos, ennek tanúi voltunk. Eltekintve attól, hogy a beharangozott újságírók—színészek női minifutball Slovan—Slovnaft vetélkedőre módosult (s 20 perc helyett '45 percet rabolt el), enyhén szólva is furcsa, hogy egyetlen kivételtől eltekintve nem szerepeltek a hazai művészek. S ami a leglényegesebb: a művészetnek közeg kell, s a légkör itt eleve hiányzott. Nem akarom a nézők magatartásának kérdését boncolgatni erről is lehetne szólni — az est koncepciója azonban eleve kizárta, hogy itt a művészetnek babér teremhessen. Az aréna éppen a szervezés fejetlensége miatt aréna lett és sajnos csaknem a jégkorong vagy a ligamérkőzések hangulatára süllyesztette a rendezvényt. A műsorszerkesztéssel kapcsolatban sok mindent illett volna tisztázni. Mindenekelőtt a „vegyes" felvágottszerű ömlesztett számoknak kellett volna határt szabni. Nem vagyok ellenzője a modern tánczenének, az elektronikus zenét is ideértve (sőt, ez utóbbi bizonyos értékeiben sem kételkedem), azonban mégiscsak enyhe túlzás, hogy az est kétharmad részét három dzsessz-zenekarra szánják, s ezeket a komoly műfajt képviselő, nemzetközileg elismert művészekkel egy kalap alá hozzák. Lehet-e ily módon csodálni, hogy a big-beattől feltüzelt nézőközönség egy része (főleg fiatalok) mindjárt a műsor indulásakor érdektelen és elutasító volt a komolyabb műsorszámokkal szemben, s akarva-akaratlanul a kulturált magatartás legelemibb követelményét sértette. Igaz, a művészek értéke nem kisebbedett, ahogy nem kisebbedett a tolmácsolt műveké sem. A magyar művészek: Németh Marika, Gombos Katalin, Hajdú Júlia, Kovács Erzsi, Fejér István és Sinkovits Imre továbbra is élvonalbeli s megbecsült művészek maradnak ... Hatvan perces műsor helyett mindössze tizenhetet adhattak. F.zért is köszönet jár. A jószándék hozta őket közénk, útjukat, fellépésüket a Magyar Újságíró Szövetség fedezte. Segíteni akarták a jó ügyét. Nem rajtuk múlott, hogy ez csak részben sikerült.. Az esttel kapcsolatban viszont jogos a kérdés: vajon méltányos-e a közönség jóhiszeműségével és a vendégművészek készségével így visszaélni? Nem lett volna egyenesebb játék, ha kerekperec kijelentik: ezen az esten a dzsessz, a big beat az út!... A lények ismeretéhez még annyit: a Szlovák Újságíró Szövetség a műsorszerkesztést — mint legilletékesebbre — a tv dramaturgiájára és rendezésére bízta. Felelősségük ezzel persze nem könnyebbedik. Az azonban mégis csak elgondolkoztató, hogy két hónap nem elég egy jó műsor megszerkesztéséhez, előkészítéséhez ... Ha a szervezők különlegességet akartak, íme, sikerült. Olyan akciót szerveztek, amilyen eddig még valóban nem volt. Most is hívatlanul jött, s csak megerősíthetjük: a jövőben sem óhajtunk ilyet! De vajon a felelősök valóban felelősek, is néhány ezer ember elrontott estjéért? Igaz, a kár inkább erkölcsi, a nézők jóhiszeműségével azonban senkinek sincs joga visszaélni. FONOD ZOLTÁN Az emberi értelmet és munkát dicsőíti) alkotás LADISLAV GANDL MENNYEZETFESTMÉNYE A Gépészeti Főiskola korszerű, tágas előcsarnokában kiállítás nyílt meg, ahol L. Gandlnak mintegy 65 kombinált technikájú festménye, tussés szénrajza, tanulmányok, eszmei tervek jelzik a részletmegoldások számos változatát. Éreztetik annak az elmélyült szellemi-művészi munkafolyamatnak különböző szakaszait, amelyek megelőzték az aula mennyezetfetményének megvalósítását. Egyszersmind fényt vetnek a kutató, töprengő művész filozófiai elgondolásaira. A Martin Kusý építészmérnök tervezte főiskolának aulája nagyszabámodern, reprezentatív díszterem, mélynek lebegő, felfüggesztett menynyezetét ékesíti a dekoratív műfaj elismert mesterének, Gandlnak műve. Alapeszméje az emberi értelem és munka dicsőítése. Az ember útja a tudatlanság homályából a tudás világosságába. A természet és társadalom törvényszerűségeinek megismerésére, meghódítására vágyakozó, világűrt ostromló, küzdve-küzdő ember törekvéseit vetíti elénk a parabola alakú poétikus kompozíció. A mértani formákra bontott dekoratív térben ezüstösen csillámló szürkék, kevés fénylőn felvillanó kék, sárga és ibolyaszínek kulturált összhangja, jelképes alakok, csoportok tolmácsolják a gazdag mondanivalót. Mintha az egész egy roppant kristályban tükröződnék s ritmikusan keringene — levegős könnyedséggel emelkednék a magasba. Ám távolról sem emlékeztet a barokk, vagy rokokó illuzionisztikus, égrenyíló mennyezetfreskóira. Hiszen reálisan fantasztikus és fantasztikusan reális emberi célkitűzésekről, — a tudomány és humánum közös diadaláról ad hírt a mélytartalmú, kitűnő színvonalú és újszerű megoldású alkotás. Bárkány Jenöné 1964. szeptember 23, * 5 ÜJ SZÖ