Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-19 / 261. szám, szombat

Král. české zem. |J|§ divadlo v Praze. Márodití 'w' divadlo. Unes v nedeli dne 31. červenre 1892. Hlmo pŕcdplaccnL W Po pAté. nj Tiifie Ha. Dramatú-ká Msrfi rt-nravná o a ililfch a IdobnzKh. Mailarskr napnál Emerich Katoch. Z origiodlii pŕeloítil fnni BrabeV Pro jeské divadlo dle hamburského scenáre %prac-nml Jaroslav Vrchlický. Vystavil vrchní regi*seur pau FranL Kolár. Hudbu itožili J. Erkel a W. Sichel, iidí kapelník pan A. Vyskočil, älrojnickó a avôteloó efekty fidi Ktr.ijrui.tr pan Ferd. Procházka. rirrAnv dmkorme* moré t dilny malira >'. -ni. h .iím.m .iritrutyol, KautsVeho iynovi a Rottaaara. H* z>«v hnirumg m r?Arl.t/y mnré. Va*kar* výprava hry * divadla maiinápodnl hudabní a dívadajnl výstavy VI VfdnL /. Ihl. Pŕerl usnutím. Obrazy: t. V nebesich. 2. V riji. 3. Krajina mimo rij. //. Hit. Ihleni AtUunoto. Obrazy: 4. V Egyptí: farao a llavba pyramid. 5. V Egyptí

: Zklza staveb egyptských. 6. V Attiínlctl. 7 V ftlml: ftfaaU orgia & V (Lmt

: Objeveni sa khzí. U Praze. 10. VPafiži. 11. Plialanstsriuta. 1

2. V prázdnin prcsbtll 13. Konec .sveta; v Itdu. t^záz éve lesz, hogy meghalt a mail gyar irodalom egyik legnagyobb alkotásának, Az ember tragédiájának szerzője, az alsósztregovai születésű Madách Imre. Az évforduló alkalmából a Béke Világtanács javaslatára az egész világon megemlékeznek a világszerte ismert és nagyrabecsült műről és alkotójáról. A Tragédia külföldi diadalai közül is külön figyelmet érdemel - mint az alábbi nyilatkozatokból is kiderül - a mű rendkívüli meleg csehországi fogadtatása. Prágai szerkesztőnk azzal a kéréssel fordult kiváló alkotóegyéniségekhez, művészekhez, mondják el véleményüket: Milyen gondolatokat ébreszt bennük Madách e halhatatlan műve? Az ember tragédiája közérthető LADISLAV HRADSKÝ egyike azoknak a kiváló cseh müforditóknak, akik hozzáértő munkásságukkal nagy szolgálatokat tettek a magyar irodalom népszerűsítése terén a cseh olvasóközönség nagy táborában. Főleg szépprózát fordít. Ű fordítatta csehre többek között Mikszáth Kiilönüs házasság, s A Noszty-flú esete című müvét, Jókai Rab Ráby-Ját, A kőszívű ember fiait, Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényét, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem-jét, Illyés Gyula Petőfijét, stb., stb. Kamil Bednár költővel együtt ő fordítatta csehre több klasszikus költőnk verseskötetét, közöttük Madách Az ember tragédiája című művét. • Ml |nt a műfordító eszébe, ha beszélgetés közben Az ember tragédiájáról van sző? — Az ember tragédiája által felvetett, vagy Inkább a körülötte felmerült számos probléma közül csak egyet szeretnék most kiragadni és röviden, egy tanulságos kis történet közreadásával megválaszolni. —

—" Mintegy öt-hat évvel ezelőtt rövid budapesti tartózkodásom egyik célja az volt, hogy végre megnézzem a Nemzeti Színházban Az ember tragédiáját. Jóval az előadás megkezdése előtt már csak az én helyem állt üresen a páholyban, ahová a jegyem szólt. Percek múlva pedig olyan élmélyben volt részem, melyet a kiváló előadás méltó előjátékaként tartok számon. A prológust — amelyet a közönség sajnos nem élvezhetett — egy mosolygószemű idős bácsi intézte hozzám, akinek régiszabású zsinóros öltözéke, zamatos magyarsága a hallottakat még élményszerűbbé tette. Cselédemberként szolgált fiatalkorában — mesélte a mosolygós öreg —• szűk volt a világ körülötte, szeretett volna többet látni belőle. Volt a faluban egy főiskolás, azt kérte meg, nem adna-e valami olvasnivalót. így jutott Az ember tragédiájához. S olvasgatta ezután nap mint nap a mezőn, miközben lovait etette. Csak az nem ment a fejébe, miért is mondta neki az öcskös, a diák, hogy „ez aztán nem könnyű olvasmány". „Márpedig nem nehéz," kacsintott rám hamiskásan az öreg, „csak érteni kell". Éveken át gyötörte aztán a vágy, láthatná már a színpadon is Az ember tragédiáját ... De most már itt ül!... Meghívta őt Pestre a Magyar Rádió ... Holnap beszélni ls fog a rádióba ... Mindezt másnap bizonyára a rádióban is elmondta. De aligha mondta el azt, ami a leglényegesebb: Felgördült a függöny, az öreg szeme felcsillant, tágra nyílt, majd halkan, mintegy, saját magának kezdte mondani a szöveget és mondotta végig, szőról-szóra, betűről-betűre... Én pedig hirtelenében nem tudtam, mire ügyeljek jobban: az előadásra, amelyet magam ls már évek óta szerettem volna látni, vagy arra a csodálatraméltó kis öregre, aki átszellemült arccal, áhitatosan súgta a szöveget. Azóta is mindig erre kell gondolnom, valahányszor e Madách-mű közérthetősége kéjíezi vita tárgyát. Vallomások > Madáchról Madách gondolatai új formában MILAN FRIEDL színművészt Jól Ismerik a cseh kulturális életben, főleg a Zeneszínházban, a Rádióban és a Televízióban kifejtett munkássága alapján. A fiatal előadóművész 1950-ben fejezte be tanulmányait a Színművészeti Akadémián. 19B3 óta pedig az előadóművészét és beszédtechnika tanára valamikori alma mater-Jében. Művészi mttsoriisszeállításalban — amelyekben maga is szerepel — a sző, a zene és a képzőművészeti hatás egyesítésére törekszik. Benne született meg a gondolat, hogy Madách Tragédiáját ls lehetne alkalmazni a Zeneszínház koncepciója szerint. • Miként Jutott erre as ötletre? — Az előadóművészet kevés átfogó jellegű forgatókönyvvel rendelkezik. A klasszikusok terjedelmes versei gyakran témájuk miatt nem időszerűek — a mai költők pedig nagyon ritkán bocsátkoznak nagyobb költői mű megírásába. Kamii Bednár négy évvel ezelőtt megajándékozott Madách Az ember tragédiája című müvének cseh fordításával'. A dráma nagyvonalú koncepciójával és mély gondolataival azonnal nagy hatást gyakoralt rám. Felöleli az emberiséget minden örök problémájával, amelyek minden korban felbukkannak. Már ekkor hittem abban, hogy megtalálom e mű alapján egy előadóművészi forgatókönyv kulcsát. Bizonyára érdekes, hogy a budapesti Irodalmi Színpad is külön feldolgozásban műsorára tűzte e művet. A közvetlen munkához Madách Imre halálának idei, 100. évfordulója adta meg az ösztönzést. Kiválasztottam a mű egyes átfogó részeit: Adám, Éva, Lucifer és az Or elmélkedéseit, a kisebb részeket a nagyobbakhoz kapcsoltam, azzal a szándékkal, hogy kidomborodjon azoknak az erőknek a harca, amelyeket a dráma fő alakjai szimbolizálnak. Kifogásolhatná valaki, hogy „a dráma gondolatai az örök újjászületésről" szükségszerűen eltorzulnak az egyes jelenetek töra Tragédiáról ténelmi hátterének kihagyásával. Hiszem azonban, hogy sikerült egy egész Időszerű és összefüggő művészi műsort előkészítenem — hála a fordítóknak és a magas költői színvonalnak, amely két embernek a társadalomhoz, a hatalomhoz, a filozófiához és a művészethez való viszonyéval foglalkozik — anélkül, hogy a közönség figyelme a díszletekre, ruházatra vagy mellékeseményre Irányulna. Az ember tragédiája ebben a formában ls szerezhet — talán a költő szándékának megfelelően — az örök' elégedetlenség és emberi kudarc és az ebből eredő küldetés, az „Ember küzd], és bízva bízzál!" fölötti mély gondolatokat ébresztő perceket. A költő vallomása KAMIL BEDNÁR a modern cseh költészBt egyik kiváló egyénisége. Modern hangvételű és világirodalmi áramlatokat magába fogadó eredeti liráján kívül az ifjúságnak is ír és a világirodalom klasszikusait szólaltatja meg csehül (Goethe, Shakespeare, Heine, Petőfi, stb.) E kiváló nagyságok között is nagy fordítói élményként tartja számon a magyar irodaiam klasszikusait, akik műveit Ladislav Hradskyva! együtt költ át csehre. Az ő művük Petőfi, Arany, József Attila, Tóth Árpád, Illyés Gyula verseinek cseh kiadása. Jelenleg Ady és Radnóti költeménycinek fordításán dolgoznak. Egy beszélgetés alkalmával Kamii Bednáf elmondta, hogy Az ember tragédiája fordítása rendkívül mély élményt jelentett számára. O Mi tette rá — a cseh költőre — a legnagyobb hatást Madách művének fordításakor? — tettem fel olvasóink nevében is a kérdést. — Erre a kérdésre a legjobb felkészülés nélkül válaszolni, hogy az embert ne folyásolják be a megtanult ismeretek és vélemények. Az ember tragédiája vagy három éve nem volt a kezemben és mindaddig nem olvasom el újra, amíg nem ellenőrzöm, mivel is hatott rám a legmélyebben. Kétségkívül: a legnagyobb hatást az tette rám, ami az eszembe jut most, amikor e kérdést felteszem magamnak. Például az a jelenet, amelyben az emberek azért üldözik egymást, mert hitük egy betűben különbözik egymástól. Emberi kicsinyesség ez, amely érvényre jut még az emberi élet értelmének legfontosabb kérdéseiben is. Eszmékről beszélni — de a gyakorlatban az emberben rejlő ősállati visszaütő kegyetlenség hatalmába kerülni. Nagyon megrázó jelenet ez — sohasem fogom elfelejteni, — mert eszembe juttatja a közelmúlt történelmét: a koncentrációs táborokat, tömegsírokat, a faji gyűlöletet és az emberi gonoszság minden fajtáját, amelyek milliók és milliók halálát okozzák. Mi hatott még rám? — kérdezem tovább magamtól. A forradalmi jelenet. Ojra Madách szava ahhoz a korhoz, amelyben alapjaiban rendül meg a régi világ, amikor az emberiség abban bízik, hogy új korszak küszöbén áll. Madách humanizmusa, szembe állítva a történelem kegyetlen forgásával. Djból egy megrázó jelenet, amely kilép az irodalom kereteiből — és amely nemcsak a klasszikus költő művének emléke. Természetes, hogy rám és bizonyára másokra is Madách főleg azzal hatott és hat ma is, ami valamilyen kapcsolatban áll mai életünkkel — légyen a figyelmeztetés, sors, keserű megállapítás, vagy a legyőzhetetlen emberségben való remény felcsillanása. Magam is tudatában vagyok annak, hogy eddig objektív jellegű dogokról volt szó. Gondolkozom: Mi is a mű kimondott madácsi vonása? Felmerül előttem az alkimisták korát ábrázoló jelenet, amely a nő és a férfi közötti kapcsolat értelmében a legkeserűbb megállapítás. Itt érezni a legjobban a. fanyar, lemondó és keserű tapasztalatokkal telt madáchi hangot. Itt van a mű alapmotívumának nyitja (Ádám és Éva különböző korokban). Van-e a műnek hagyatéka az utókor számára? Van-e remény valamiben? Ügy gondolom — van — válaszolok saját magamnak. Madách hite az emberiességben. Ha ez nem lenne, nem írta volna meg az Ember tragédiáját. Ezt a művet azért írhatta meg, mert meg volt győződve arról, hogy e tragédia leküzdhető, hogy az emberiségnek mindig lesz annyi ereje, amely idejében megvédi a végpusztulástól. Aki Madách művéhez őszintén közeledik, annak a kritika nem egy keserű piruláját kell lenyelnie — és ilyen pirulákkal a költő nem takarékoskodik. Senkivel szemben sem ,— de végül megérzi eme orvosság édes ízét. A felismert keserű igazság édességét, a szebb életben való remény ízét. Ezért élő mindmáig Madách Tragédiája. Forró fogadtatás Kl lenne hivatottabb Madách Az ember tragédiája csehországi fogadtatásáról nyilatkozni, mint RÁKOS PÉTER egyetemi docens, a magyar irodalom előadója a prágai Károly Egyetemen, számos magyar irodalomtörténeti tanulmány szerzője, aki többek között Az ember tragédiájának csehországi visszhangjáról alapos, összefoglaló tanulmányt tett közzé a Budapesten megjelenő Irodalomtörténetben, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratában. • Vajon puszta véletlennek teklnthető-e, hogy a magyar irodalom e kincse a századfordduló idején éppen a cseh közönség körében aratott páratlan sikert? — A centenárium alkalmával mindenképpen érdekes és fontos újra elgondolkoznunk Madách, s elsősorban főműve, Az ember tragédiája csehországi múltján és jelenén. (De talán jövőjén is?) Lassan közhellyé válik, hogy a Tragédia csehországi fogadtatása messze felülmúlta a mű egyéb külföldi sikereit. Számon tartjuk Vrchlickýnak, a nagy költőnek bábáskodását az első, Brábek-féle fordítás létrejötténél; az ő átköltésében játszották Az ember tragédiáját a múlt század végén és századunk elején Prágában, Brnóban és Plzeňben több mint százszor. Emlékezetes az 1892-es nagy politikai affér, amikor a Tragédia első prágai színe után felhangzó Marseillaise forradalmi indulatba hozta a karzat közönségét, míg végül a rendőri s utóbb miniszterelnöki tilalom vetett véget a mű színpadi diadalútjának. Tízegynéhány évvel később egy neves cseh író paródiát ís írt az újra színpadra került népszerű magyar drámáról, mely akkortájt még Smetana Eladott menyasszonyánál, Goethe Faustjánál ís biztosabb „kasszasikere" volt a prágai Nemzeti Színháznak. Véletlen-e vajon? Talán csak részben az. A pazar kiállítású előadás, a prágai környezetben játszódó két Kepler-jelenet hozzájárulhatott az érdeklődés felkeltéséhez, a hatás fokozásához. De lehet ezenfelül a Tragédiának némely olyan vonása ls, amely a mindenkori cseh nézőt vagy olvasót különösen fogékonnyá tehettte a mű iránt. Óvatosan szeretnék itt fogalmazni, mert nincs szükségünk olcsó aktualitásokra, s kár volna a műbe bármit is belemagyarázni az általános emberi mondanivaló rovására. De talán nem erőszakolt az a feltevésünk, hogy az úgynevezett kis nemzetek irodalmára általában jellemző az egyéni és közösségi sors összefüggéseinek fokozott figyelembe vétele. A Fausttól is az különbözteti meg Madách művét a legszembetűnőbben, hogy nem az egyéni mivoltában felfogott időtlen Ember hivatását kutatja, hanem a történelemben élő emberiség, a haladás kérdéseit. Vannak népek, amelyek történelmük során szinte állandóan a puszta létért küzdöttek, ez emésztette fel legjobb erőiket. Irodalmuk, sanyarú kényszerből (mely azonban büszkeségük is) felölelte a nemzeti kultúra egyéb funkcióit, tudományt, filozófiát, olykor politikát is... Éppen az idén ünnepelünk egy másik nagy évrordulót is, a hárortiszáz éve halott Zrínyi Miklósét. Az ő „Török áfium ellen való orvosság"-a hadászati írás, Széchényi „Hitel"-e közgazdasági munka, de micsoda pátosszal sző-; lalnak meg bennük a nemzeti filozófia, az egyetemes haladás szorongató problémái. Ember nem lehet boldog egy boldogtalan közösség tagjaként; nemzet nem virágozhat másként, csak egyetemes emberi érdekek szolgálatában — ez a kettős Igazság van a Tragédia hátterében, ez hatja át szövegét is. Hogyan hangozhatott volna ez idegenül Komenský nemzetének? Persze ez korlátozott érvényű okoskodás: a Tragédia múltjáról szólottunk. A nemzeteket ma nem osztályozzuk aszerint, mennyi hely jutott nekik valaha a történelem napos oldalán. Kis nemzetek öntudatra kaptak, nagyok biztonságérzete megingott. Egy hajón vitorlázik ma már a földgolyó lakossága, a civilizáció fényében és árnyékában. A kör azonban, melyhez Madách műve hitünk szerint a jövőben hivatott szólni, annál inkább kiszélesült. Mi egyebet is kívánhatnánk sz évfordulón? Ne legyen Az ember tragédiája százévenként asztalra kerülő csemege, hanem mindennapi kenyere a modern kor magyarjának, emberének. SAJTÖVÉLEMÉNYEK Az ember tragédiája prágai ősbemutatója óriási sikert ért el. A dráma a színházi idény legsikeresebb darabja volt. Ez nemcsak közönségsikert jelentett a cseh Nemzeti Színháznak 1892-ben és 1904-ben, hanem arról ls tanúskodott, milyen jó érzékkel választották kí e drámᣠaz idény műsorának összeállítói. A Nemzeti Színház kirobbanó tetszéssel fogadott bemutatóját a sajtó sem hagyta figyelmen kívül. A bírálatok túlnyomó része az elismerés és csodálat hangfán írnak Madách művéről. Alább rövid kivonatokban idézzük néhány jelentősebb cseh lap véleményét a darabról: „... Nem vártuk, hogy ilyen zseniálisan merész koncepciójú mű kerül kezünkbe ...' (Jaroslav Vrchlický Ismertetéséből Hlas národa — vasárnapi melléklet, 1886. szeptember 5.) „... Madách Imre tartalmas és oly egyedülálló mélységű, világfájdalmas gondolatokkal és filozófiai eszmékkel telt müvet alkotott, amelyet a világirodalom „magyar Faustként" tart számon, Goethe emberiség-tragédiájával egy szinten ..." (Národní politika, 1892. Június 26.): „... színtiszta költOt mű ez, nemesítő hatású, s mint láttuk, a közönség nagy tömegeit ts lenyűgözte." (F. A. Šubert: Deváty rok Národního divadla. Prága 189S.) „... Sor került Az ember tragédiájára is, amelynek más kasszadarabokkal szemben az az előnye, hogy egyúttal óriási költői alkotás is..." (Divadelní listy, 1904. július 26.) a a • „... A dráma éppen gondolati minőségéért a legcsodálatosabb: a megtestesült pesszimizmus műve ez, amely mégis boldog, üdvözítő harmóniaként zeng..." (Plzeňský obzor, 1905. május 15.) Az oldalt összeállította: SOMOGYI MÄTYÄS 1964. szeptember 19. * £jj SZŐ 9