Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)
1964-09-18 / 260. szám, péntek
Ä Szovjetunió és az EM tárgya'ásai Ali Szabri, az EAK miniszterelnöke, aki szerdán a Kremlben tárgyalásokat folytatott Hruscsovval, a TASZSZ Jelentése szerint átnyújtotta a szovjet miniszterelnöknek Nasszer elnök üzenetét. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott eszmecsere során a tárgyaló felek megvitatták a Szovjetunió és az EAI< közötti átfogó együttműködés fejlesztésének kérdéseit és a mindkét felet érdeklő időszerű nemzetközi problémákat. Ali Szabri szerdán villásreggelit adott a szovjet vezetők tiszteletére. A villásreggelin beszédet mondott Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő. Kjelentette, hogy az Egyiptomban végbemenő történelmi jelentőségű változások mindenekelőtt a nép állhatatos munkájának gyümölcsei. A nemzetközi helyzetről hangoztatta, hogy békeszerető erők harca az imperialista és gyarmatosító törekvések ellen vívott erélyes küzdelmük megteremti a fejlődő országok számára a békés teremtő munka és haladás feltételeit A Szovjetunió növekvő gazdasági ereje évről évre növeli annak a lehetőségét, hogy a szovjetország gazdasági és műszaki segítséget nyújtson az önálló fejlődés útjára lépett fiatal nemzeti álla tnoknak — mondotta Hruscsov, majd arról beszélt, hogy az imperialisták meg akarják bontani az arabok egy ségét és egymás ellen uszítják az arab államokat. Hasonló politikát folytatnak más afrikai, ázsiai és latin-amerikai népekkel szemben is. Ezért a népek erejének forrása öszszefogásukban van — mondotta Hrus csov. Az EAK miniszterelnöke koszorút helyezett el a Lenin mauzóleumban. Tegnap Taskentbe utazott. A vnukovói repülőtéren Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek búcsúztak a vendégektől. Ali Szabrit Jevgenyij Alekszejevszkij miniszter és Vlagyimir Nyerofeje v, a Szovjetunió EAK-beli nagykövete kíséri. EAK—Iraki egyezményt kötöttek Kairó (CTK) — A közös EAK—iraki elnöki tanács Nasszer és Arej elnökletével a napokban Alexandriában megtartott ülésén a két ország megállapodott abban, hogy politikai tevékenységének összehangolása céljából egy testületbe tömörítik valamennyi politikai szervezetét. Fathi Addib, a tanács főtitkára elmondotta, hogy a tanács jóváhagyta a hatáskörébe tartozó szervezetek tevékenységét szabályozó rendelkezése, ket, valamint az 1964—1965. évi költségvetési tervet. A közös elnöki tanács megvizsgálta azokat az intézkedéseket is, amelyek a legalkalmasabbak az EAK és Irak egyesüléséről 1964. május 26-án aláírt megállapodás végrehajtásának előmozdítására. Johnson nem adja ki kezéből az atomfegyvert Seattle (CTK) — Az amerikai nukleáris fegyverek ellenőrzése 1945 óta az elnök kezében van és ez így lesz, amíg én leszek az elnök — jelentette ki Johnson elnök. Ezzel a kijelentésével Goldwaternek arra a követelésére válaszolt, hogy a NATO táborno kai saját felelősségükre használhassák az atomfegyvereket. Johnson kiemelte, hogy az amerikai atomfegyverek ellenőrzésének bonyoTeSier bírálja az amerikai kormányt Washington (CTK) — Edivard Teller amerikai atomtudós, „a hidrogénbomba atyja", azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy gyengíti a NATO-ot, mert meg akarja javítani kapcsolatait a Szovjetunióval. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikája a Szovjetunióval szemben a NATO szétesését okozza. A kormány szemére vetette, hogy korlátozza az új fegyverek fejlesztését. Ezekkel a kijelentéseivel rfyüván arra célzott, hogy az amerikai kormány aláírta a moszkvai részleges atomcsendegyezményt, amelyet Teller már kezdettől fogva élesen bírált. Az NDK és Nyugat-Berlin főügyészségeinek együttműködése Berlin (CTK) — Az NDK főügyészének és a nyugat-berlini bíróság főügyészének személyes megbízottjai Nyugat-Berlinben találkoztak. Az NDK képviselője a volt birodalmi biztonsági hivatal levéltárából 484 dokumentum fényképmásolatát adta át a nyugat-berlini bíróság szerveinek. A nyugat-berlini ügyészség ezekkel a dokumentumokkal akar hozzájárulni az eddig büntetlenül élő náci háborús bűnösök felelősségre vonásához. Az NDK és Nyugat-Berlin bírósági szerveinek együttműködése azt bizonyítja, hogy a két német állam közti normális kapcsolatok lehetségesek és ezek hozzájárulhatnak a város nyugati részének demokratizálásához. KAHII nyilatkozata a dél-rhodesiai helyzetről Nairobi (CTK) — Kenya Afrika Nemzeti Uniója (KANU) nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat kiemeli, hogy Smith, Dél-Khodésia miniszterelnöke Londonban beleegyezett, hogy DélRhodésiában csak akkor hirdetik ki a függetlenséget, ha előzőleg az afrikai lakosság is egyetért vele. Most azonban bejelentette, a népszavazás helyett a törzsek keretében folytatnak tanácskozásokat, ami azt jelenti, hogy találkozik néhány fizetett bábbal, akikről maid azt állítja, hogy a népet képviselik. A nyilatkozat követeli, hogy az angol kormány hivatalosan Jelentse ki: ha nem tartanak becsületes népszavazást, az eddigi alkotmányt és a bejelentett akciókat nem tekinti a függetlenség alapjának. lult rendszere kizárja annak lehetőségét, hogy véletlenül vagy tévedésből háború robbanjon ki. Azt állította, hogy az USA a nukleáris fegyverek továbbterjesztésének beszüntetésére törekszik. Ez a kijelentése ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy az Egyesült Államok javasolta a NATO sokoldalú atomiitőerejének kialakítását. Az amerikai elnök kötelezte magát, hogy továbbra is a béke és szabadság megőrzésére törekszik, mivel az Egyesült Államok népe is ezt akarja. Viszont közismert tény, hogy éppen az amerikai küldöttség álláspontja akadályozza a genfi leszerelési értekezlet előrehaladását. Notorikus bűnöző provokálta ki a legutóbbi berlini incidenst Berlin (CTK) — Az NDK berlini határán múlt vasárnap lezajlott provokációt egy notorikus bűnöző idézte elő. Mint ismeretes, az amerikai katonák és a nyugat-berlini rendőrség tüzet nyitott az NDK fővárosának területére. Az ADN hírügynökség Jelentése szerint a provokációt Michael Meyer 21éves bűnöző, zsebtolvaj okozta, akit már több ízben büntettek gépkocsilopás, csalás stb. miatt. Gyakran változtatta munkahelyét és alkoholista. Verwoerdot nemzetközi bíróság elé állítják Moszkva (CTK) — A dél-afrikai fajüldöző kormány miniszterelnökének gaztetteit vizsgáló nemzetközi bizottság felszólította Verwoerdut, hogy jelenjék meg a bizottság szeptember 2-1 ülésén. A Világifjúsági Fórum sajtóértekezletén bejelentették, hogy a nemzetközi vizsgáló bizottság 1965 nyaráig dolgozik majd s gyűjti a dokumentumokat és tanúvallomásokat. A Világifjúsági Fórum afrikai küldöttei örömmel üdvözlik ezt a döntőst. A Dél-afrikai Köztársaság küldöttsége nevében Musa Mulla megköszönte az ifjúság szolidaritását a délafrikai fajüldöző rendszer elleni' harcban. A nemzetközi vizsgáló bizottság felhívta a világközvéleményt, hogy mindenki teljesítse emberi kötelességét és közöl je a bizottsággal Verwoerd gaztettetnek bizonyítékait. , A dél-vietnami klikk kormányalakítással próbálkozik Saigon (CTK) — Duorig Van Minh tábornok, aki az államfő hivatalát tölti be, összeállította annak a 15 személynek névsorát, akiket a nemze ti tanács tagjává javasol. Átmenetileg két hónapon keresztül ez a tanács Irányítja majd az országot. A javasoltak között vannak buddhisták, katolikusok, protestánsok és más vallási csoportok képviselői. Néhányan közülük szemben álltak Ngo Dinh Diem diktatúrájával. FÖ UTCA U emrégen megkértele, válaszoljak arra a kérdésre: Milyen legyen i kommunista munka úttörője? A kérdés egyszerűen „ hangzik. Életem már régen összeforrt a kom- tik, de nem szégyenkezünk másoktól munista munkaversennyel, bár a kom- is átvenni a jó dolgokat. Így például munista munka rohammunkásának cí- egy másik munkaközösségtől vettük mét csak nemrégen kaptam meg. át azt a gondolatot, hogy a gyár ke A válaszadás nagyon sok gondolatot retében hozzuk létre a kultúra egye ébresztett bennem. temét, mely azóta is nagy népszerű Igen, ezt a megtisztelő címet nem ségnek örvend. mindenki kapja meg Még az sem, aki túlteljesíti a normát. Természetesen, én is a magas százalékok híve vagyok. Ami igaz az igaz: az ember Az emberek megváltoztak, elmélyültebbek, alkotó módon kezelik a termelési kérdéseket. Itt van például a mi brigádunk. Volt idő, amikor a igyekszik jól dolgozni, hogy többet (ányok érdeklődési köre bizony na keressen. Általában nem törődik a szomszédjával, társának sorsa nem izgatja. Megérdemli-e ebben az esetben a rohammunkás címet? Néhány évvel ezelőtt, a kommunista munkamozgalom születése előtt, a tervet mindig rendesen teljesítő szövőinunkásaink érdekes versenyt kezdtek: a példás rendért, tisztaságért. Alapos tisztogatást végeztek az egyes részlegekben, megmosták az ablaküvegeket, meszeltek, festettek. Jó ügyet támogattak; a gyári feladatokon kívül kiilönfeladatot adtak önmaguknak. Feltettem magamban a kérdést: a mai szempontokból ítélve megérdemlik-e ezért a kezdeményezésért, a tervteljesítésért a kommunista munkaközösség elnevezést? Szerintem nem. Természetesen, a szövőrészleg tisztább, világosabb lett. Az épület megváltozott, de az emberek csak régiek maradtak. Pedig a kommunista munkamozgalom célja az emberek, hogy úgy mondjam, lelkületük megváltoztatása. Ez a fő cél. Akkor hát milyen ember legyen a kommunista munka úttörője? Szerintem olyan legyen, aki helyes úton, a fő utcán halad az életben. Először is nemcsak kereseti lehetőséget lát mai munkájában, hanem a közös ügy előmozdítását, s ezért igyekszek minél Jobban befolyásolni a termelést, nem szolgál, hanem alkot. Másodszor a holnapra gondol, arra, hogyan készüljön fel rá: tanul az iskolában, egyetemen, társától a gép mellett stb. Harmadszor: a fő, hasznavehető szakember váljék jó emberré is. A gyár pártbizottsága felülvizsgálta a káderképzési osztály munkáját, s ennek az alakulatnak keretében a tanulás terén megnyitotta a „második frontot": a munkások szakképzettségének tömeges fokozását. Sok év telt el azóta. Azok a fiúk és lányok, akik 1959-ben iskolapadba ültek, ma különleges közép- és felsőfokú szakiskolákban tanulnak. Tudásuk színvonala jelentősen emelkedett! örvendetes tény, hogy a gyárban már alacsonyabb tisztségeket is technikusi oklevéllel rendelkező dolgozók töltenek be. Nálunk szenvedélyesen tanulnak az emberek. Sok alkotó gondolat szülegyon szűk volt: új ruha, film, vagy szerelem, táncmulatság... ez volt minden, ami érdekelte őket. Természetesen, most is szórakoznak, de kialakult bennük valamilyen felsőbbrendű érzés: izgulnak munkájukért és nagy felelősséget éreznek a termelésért. -Huszonegy szövőgépet kezelő brigádunkban négy státushely van leszedőnők számára. A lányok á munkaszervezés megjavításával két leszedőnöt felszabadítottak s mindjárt betanítottak a szövőnői mesterségre. Az emberek fejlődnek, szemlátomást okosodnak, komolyodnak. Jó érzés látni, hogy a néhány évvel ezAz Új Szó számára írta: Anna Krivcsenkova, a moszkvai terület gyedovói kordgyárnak munkása előtt választott út szép eredményekhez vezetett. Az emberek jobbakká válnak, a szomszéd gép mellett dolgozó társukka' is törődnek, s ha kell, nyomban segítségére sietnek, határozottan beavatkoznak társuk életébe. Hadd említsem Zina Dosieva esetét. Évekkel ezelőtt pártfogásába vette Tanya Szmetankinát, aki „nagyon nehezen kezelhető" lány hírében állott, Zina felkarolta Tányát. Magához vet^ te a lakására és lassan összebarátkozz tak. Hányszor fordult elő, hogy Tánya visszaesett, s olyankor Zinának élőiről kellett kezdenie. Máshol máirégen útilaput kötöttek volna egy, ilyen javíthatatlan lány talpára.., Zina azonban kitartott és embert fa^ rágott Tányából. Ma is jó barátnők, s Tánya egészen más ember, mint három évvel ezelőtt. Ezt a két, egymástól elválaszthatati lan elvet: a fejlődést és a másik fej-; lődésnek elősegítését tekintjük moz-. galmunk tartalmának. Ennek kibont takozásáért küzd pártszervezetünk és az egész kollektíva. (Novosztyi / A Moravolen a legjobbak között A Sumperki Moravolen vállalat 1959 óta a legjobb vállalatok közé tartozik i Dolgozói már évek óta fő eredményeket érnek el a gépipari berendezések műszaki színvonalának emelésében. A Moravolénben saját maguk gyártják a slittelő gépeket is. Már két évvel ezelőtt felszerelték az első ilyén gépet a szövődében, amelynek teljesítménye 60—70 százalékkal na-> gyobb az eddigi gépeknél. Képünkön Václav Odstrčil az új gépet kezeli. (CTK — j. Jeíábek felv.'); MIRŐL ÍR A NOVA MYSL? Sajtó és szociológia - az eszmei harc fegyverei Szeptember 21-én ünnepeljük a sajtónapot. Ebből az alkalomból a párt elméleti folyóiratának 9. száma közli Adolf Hradeckýriak, a Csehszlovák Újságíró Szövetség központi titkárának Az újságírás ereje és felelőssége című cikkét. Önmagukban már a számok és az adatok is arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak, a párt e rendkívül fontos eszmei fegyvereinek tömegbázisa, hatósugara. Egy évtized leforgása alatt valamivel több, mint 11 millióról 18 millióra gyarapodott az egyszeri példányszám, az országban 3 millió 150 ezer rádió és 1 millió 786 ezer TV-készülék sugározza a műsort. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden családnak van rádiója és minden második családnak TV-készüléke, ami világviszonylatban előkelő helyet biztosít számunkra. Mégsem pihenhetünk a babérokon. A cikkíró helyesen rámutat arra is, hogy távolról sem lehetünk elégedettek ennek az óiási eszmei-művelődési gépezetnek anyagiműszaki ellátottságával. Evek óta küszködünk a rotációs papír hiányával, a nyomdaipar színvonala messze lemaradt az igények mögött, a rádió és a TV műsorát nehéz körülmények között szerkesztik. Ennek ellenére a sajtó és a rádió elismerése méltó szerepet töltött be már az 1948 évi februári események Idején s azóta a szocialista ország?iiitSs nehéz feladatainak teljesítésé utíii. Hradecký elvtárs hangsúlyozza, hogy pártunk győzelmei elképzelhetetlenek a sajtó, a rádió és a televízió segítsége nélkül. Természetesen ez az érdem sem leplezheti, hogy ezen a szakaszon is számos deformációt okozott a személyi kultusz. Elsősorban háttérbe szorította a hírszolgálatot, a tájékoztatást s ehelyett előnybe részesítette a hosszú, szürke cikkeket, sőt sor került az igazság elferdítésére is. Igen kevés anyag jfilent meg a tőkés országok munkásosztályának életéről és problémáiról, az élet figyelmes szemmelkisérését az egyszer már kimondott tételek szájbarágása „helyettesítette". Felelősség terhelt ezért az újságírókat is, de ugyanakkor tekintetbe kell vennünk, hogy — amint a cikkíró megemlíti — egyrészt az adott feltételek között másképpen nem cselekedhettek, másrészt pedig döntő többségük mély meggyőződésből, tiszta szándékból tette ezt. A fordulat kezdetét a XX. kongreszszus jelentette. 1956 óta mind. nagyobb életteret kap a hírszolgálat, áltálában többre becsülik a sajtót, s tevékenységéhen érvényre jutnak, a helyes lenini elvek. Ez a párt Központi Bizottsága állandó v gondoskodásának, magasabb Szintű Irányító: munkásságának köszönhető. Ebben a folyamatban azonban a hibákat sem kerültük el. A párt szervei több ízben bíráltak egyes lapokat, a rádió és a. TV egyes műsorszámait helytelen ideológiai nézetekért; S Itt kerül előtérbe a sajtó dolgozóinak felelőssége. Küldetésük az, hogy a párt segítőtársaiként igyekezzenek megismerni az életet, tárgyilagosan tükrözzék a válóságot és így egyengessék a további jejlődés útját. A sajtó ebben a törekvésében semmiképpen sem állhat a párt fölött, ellenkezőleg, szerepét csak a párttal szorosan egybefonódva töltheti be. Az újságírói etika nemcsak azt követeli, hogy az újságíró sohase hazudjék. Elsősorban megkívánja, hogy ne hallgassa el a megismert valóságot és reagáljon is rá. A jó .szocialista újságírónak nem könnyű a feladata. Szerteágazó ismeretekkel, műveltséggel kell rendelkeznie. Feltétlenül tisztában kell lennie a marxista dialektikával és a történelmi materializmussal, hogy eligazóöhassék a bonyolult életjelenségek között s ne képviseljen szubjektlvista nézeteket. Szoros kapcsolatban kell állnia az emberekkel, a mindennajú élettel, hogy általánosítani tudjon. i A sajtó, a rádió és a televízió tevékenysége további tökéletesítésének feltétele, hogy az eddiginél jobban tájékoztassa a tömegeket. Az e téren élért eredmények mellett még mindig sok a hiányosság. A nyilvánosság nem egy eseményről nagy késedelemmel értesül; ami semmiképpen sem járul liőzzá a kölcsönös bizalom megerősítéséhez. Az említett Intézmények dolgozóinak is akad még bőven tennivalójuk ezen a téren. Fel. kell számolniuk a hírszolgálat lebecsülésének megnyilvánulásait. Viszont elvitathatatlan, hogy gyökeres fordulatot csak akkor várhatunk, ha a párt és a kormány elvi intézkedéseket foganatosít, „lényegében abból az alapelvből, kellene kiindulni — írja Hradecký elvtárs, — hogy az újságírónak ott kellene lennie mindennél, ami történt, vagy történni fog." A bírálatról szólva örvendetes jelenségként könyveli el, hogy mind kevaŰJ SZÖ 4 * 1984.. szeptember 25.