Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)
1964-09-17 / 259. szám, csütörtök
František Barbírek e'vlars beszéde az SZLKP KB 1964. szeptember 16-i p'énun (Folytatás a 3. oldalról J zottság és a kormány intézkedéseinek helyességét mutatják. Kedvező eredményeket értünk el és a külföldiek látogatásai lényegesen növekedtek Az első félévben több mint 1,3 millió külföldi látogatta meg hazánkat, ami a múlt évhez viszonyítva közel 65 százalékkal több. Ugyanakkor külföldre háromszor annyi dolgozónk látogatott, mint 1963-ban és lényegesen megnövekedett az utazási irodák jövedelme is. A turistaforgalom fejlesztésére különösen anyagi-műszaki bázisának bővítésére — az idén és a jövőben is jelentős pénzeszközöket fordítunk. Komolyan el kell azonban gondolkodnunk e pénz felhasználása fölött és meg kell javítani a jelenlegi helyzetet. A beruházási építkezés első félévi tervének teljesítése, valamint az 1965-ös és a további évek tervének előkészítése azt mutatja, hogy egyes szervezetek és dolgozók sok időt és kezdeményezést szenteltek annak, hogy az építkezést tervbe vegyék. Ezt követően azonban kezdeményezésük lankadt, s önelégültségbe estek. A legjobb eredményeket a turistaforgalom központi igazgatóságának üzemei érték el, amelyek az évi terv 60 százalékát már beruházták. A fogyasztási szövetkezetek szövetségénél, de különösen a nemzeti bizottságoknál a helyzet rosszabb. Nem kielégítő a jövő évi tervezés előkészítése sem. Komolyan lemaradnak a vendéglök, a helyi gazdálkodási üzemek és a kisipari szövetkezetek. A helyzet gyors közbelépést igényel, meg kell erősíteni a beruházási szakaszt, ki kell bővíteni a tervezési kapacitást, javítani minőségét, s az akciók számára biztosítani kell az építőipari termelést. Az anyagi-műszaki bázis fejlesztésénél rendkívüli figyelmet kell szentelni turistaforgalom egyes területeinek komplex kiépítésére. Az étkeztetési és elszállásolási kapacitálok kibővítésével párhuzamosan gondoskodni kell a sport- és üdülési, kereskedelmi és polgári ellátottságról mind a téli, mind a nyári idényben (strandfürdők, játszóterek, sífelvonók, siklópályák stb:). A közétkeztetési üzemek szakosításánál több kezdeményezést és kereskedelmi szellemet kell érvényre juttatni. Ezekben az üzemekben, — a fogyasztók érdeklődésének teljesebb kielégítése érdekében — be kell vezetni a vidékenként hagyományos ételek árusítását. Az eléggé ritka példák azt mutatják, hogy ez lehetséges és a vendégek megelégedettek. Lakosságunk és a külföldi turisták látogató kedvét csupán abban az esetben tarthatjuk fenn tovább, ha szolgáltatásaink minden tekintetben mag-s színvonalon fognak állni és elérik a fejlett turistaforgalmú országok szintjét. Az utazási irodákkal kapcsolatban le kell vonnunk bizonyos következtetéseket. Minőségi változásnak kell beállnia a féllel szembeni aktív viszonyban, a szolgáltatások felkínálásában, az itt-tartózkodás célszerűbb felhasználásának lehetővé tételében, abban, hogy a látogatók figyelmét a leghatásosabb érdekességekre irányítjuk. Mindmáig keveset tettünk ínnak érdekében, hogy a külföldi turistákat megnyerjük legfontosabb Sport- és társadalmi rendezvényeink látogatására. Ezen a téren azt várjuk, hogy eme lehetőségeket a jövőben jóval inkább ki fogjuk használni. Fokozottabb hangsúlyt kell helyeznünk az emléktárgyak eladásának, választékának bővítésére, minőségének és esztétikai színvonalának emelésére. Meg kell javítanunk a színes levelezőlapok minőségét s ki kell bővítenünk választékát. A nemzeti bizottságokon dolgozó elvtársak címére meg kell mondanunk, hogy nem értek el lényegesebb változásokat a \wrosok és falvak tisztaságáról és külalakjáról való gondoskodás terén. Még mindig aiacsany a higiéniai berendelések nagyobb részének színvonala, annak ellenére, hogy ezekre a célokra elegendő anyagi eszközi bocsátottunk rendelkezésre. A személyszállítás terén is fogyatékosságok mutatkoznak, kivált a közlekedési eszközök tisztaságában és higiéniájában. Fennáll annak szükségessége is, hogy bővítsük és megjavítsuk az autószerviz-szolgálatot. Javítanunk kell utaink állapotán, karbantartásán és jelzésein Is. A turistaforgalmunk fejlesztésére fordított fokozottabb gondoskodás szerves részel azok a feladatok is, amelyeket közétkeztetési üzemeinknek kell biztosítaniuk. Mindmáig nem sikerült kívánatos és szükséges iramban pótolni a kapitalista múlttól örökölt meg nem felelő üzemeket. Az eddig épített szállók és közétkeztetési üzemeink távolról sem felelnek meg a követelményeknek, kiváltképpen a turistaforgaiom területein és a nagyvárosokban. Vonatkozik ez elsősorban a leglátogatottabb területekre, mint például az Alacsony- és Magas-Tátra, a fürdővárosok, maga Bratislava, Košice, Banská Bystrica, Žilina stb. Komolyan el kell gondolkodnunk rajta, milyen módon valósítsuk meg a kormányhatározatokat, hogy az ilyen berendezéseket visszaadjuk eredeti céljuknak. Helyesnek tartjuk, hogy ezzel a kérdéssel az 1966—1970-es terv összeállításakor a kerületi nemzeti bizottságok, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács szervei komolyan foglalkozzanak. A részleget közvetlenül irányító és munkájáért közvetlenül felelős nemzeti bizottságok gondoskodásának és figyelmének központjában ebben az időszakban a káderek, főként pedig az üzemek vezetőt nevelésének kell lennie, mert elsősorban tőlük függ a jő üzemmenet, a szolgáltatások általános biztosítása és jövedelmezősége. A külföldi turistaforgalom fejlesztése terén nyert edddigi tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy a pártmunkában ezeknek a kérdéseknek jóval nagyobb figyelmet kell szentelni. A pártszervezetek feladata, hogy megmagyarázzák azon intézkedések politikai és gazdasági értelmét, amelyeket a turistaforgalom bővítésével kapcsolatban elfogadtunk, s mindent megtegyenek a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Kívánatos, hogy sajtónk, a rádió és a televízió céltudatosan befolyásolják lakosságunk nevelését és a közvéleményt. A továbbiakban Barbírek elvtárs a jövö évi tervből adódó feladatokkal és problémákkal foglalkozott. A belkereskedelem fejlesztése tervjavaslatának összeállítására szolgáló célfeladatok a lakosság életszínvonala további emelése biztosításából indulnak ki. Ahhoz, hogy a kormány célfeladatai szerint 2—2,5 százalékkal növeljük a fogyasztást, feltétlenül továbbra is fokoznunk kell a kiskereskerelmi forgalmat, amely — az ez évi termelést összehasonlítva — 4,1 százalékkal növekszik. A forgalom teljes növekedéséből Szlovákia 35,1 százalékkal veszi ki részét. A terv ez évi feladataival szemben az ellátás 1965-ben az alábbiak szerint növekszik: Hústermékek 3,7% Tojás 10,0% Vaj 12,0% Zsír 4,0% Sör (a várt teljesítéssel szemben) 7,2% Ezzel szemben bizonyos élelmiszercikkekben, mint például a konzervipari termékekben, borban, készételekben, cukorkákban, szeszes italokban felesleg mutatkozik. A kereskedelem és az élelmiszeripari szervek feladata, hogy megteremtsék a kívánatos felvásárlás feltételeit, vagy pedig módosítsák a termelés feladatait és idejekorán befolyásolják a gyártott választék struktúráját. Az ipari termékek terén fqként az alábbi termékeknél került sor növekedésre. Gyapótszövet 14,4%-kai Lenvászon 35,1 „ Gyapjúszövet 8,3 „ Felsőruhák 6,2 „ Kötött fehérnemű és felsőruha 11,5 „ Bórlábbeli 8,7 „ Személygépkocsi 53,3 „ Széntartalmú tüzelőanyag 3,5 „ 1965-ben fokozatosan hozzálátunk a belkereskedelem hiánycikkekkel való ellátásához s a választék bővítéséhez. A kiskereskedelmi forgalom fokozottabb feladatai biztosításának céljából — a tervjavaslat szerint — számítunk a dolgozók számának növelésére is. A kereskedelem anyagi-műszaki alapja további fejlesztésének biztosítása érdekében úgy tervezzük, hogy a kereskedelem valamennyi ágában a jövő évre összesen 356 millió koronát ruházunk be. A tervezett beruházások biztosítás4n kívtil jóval nagyobb mértékben fogjuk felhasználni a kereskedelem anyagi-műszaki alapját a nagy javításokra, a szokásos javításokra, a karbantartásra szánt eszközöket és az ésszerűsítésre szánt hiteleket. Az eddiginél nagyobb mértékben kellene felhasználnunk a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek közös beruházásának lehetőségeit, valamint a lakosság részvételét, főképp ami a falusi üzletek felszerelését illeti. Az elmúlt időszakban a kereskedelem munkájában kétségtelen sikereket értünk el. Tartósan megnövekedett a kiskereskedelem forgalma, fejlődött az anyagi-műszaki alap, és új emberek nőttek a kereskedelemben. Eme sikerek ellenére is számos gyenge pont mutatkozik kereskedelmünk munkájában, s ez megnehezíti lakosságunk szükségleteinek kielégítését. A kereskedelem munkájának mai színvonalából kiindulva az SZLKP Központi Bizottsága fontosnak tartja felhívni a figyelmet néhány olyan problémára, amely sürgős megoldásra vár. Főképpen az alábbi problémákról van szó: következetesebben kell kidolgozni a XII. kongresszus határozatait a kereskedelem szervezete és irányítása tökéletesítését illetően; be kell vezetni a jutalmazás progresszívebb formáit, amelyek a szolgáltatások minőségének megjavításához vezetnének, és meg kell oldani a munkatermelékenység terén előforduló problémákat; el kell távolítani a kereskedelem anyagi-műszaki alapjának fogyatékosságait (jobban ki kell építeni és át kell építeni a kereskedelmi hálózatot, kiépíteni a raktárkapacitásokat, bővíteni és jobb minőségűvé tenni az autóparkot stb.); határozottabban kell eljárni a dolgozók képesítése növelésének kérdésében, mivel ez egyik feltétele a kereskedelmi szolgálatok színvonala emelésének, meg kell javítani az anyagi feltételeket és a káderellátottságot a tanoncutánpótlás nevelése és a szakmai nevelés terén a gazdasági középiskolákon és a gazdasági főiskolákon; meg kell teremteni a hazai és a külföldi turistaforgaiom színvonala emelésének és további fejlesztésének feltételeit; a termelés részvételével a hiánycikkek terén elvben meg kell oldanunk a kereslet fedezését; A Belkereskedelmi Minisztérium, a Belkereskedelmi Megbízotti Hivatal és a szakszervezetek részéről meg kell javitani a kereskedelmi vállalatok irányítását. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások biztosítása terén jelentős feladatok hárulnak a helyi gazdálkodásra is a termelőszövetkezetekre. AkárSeak a kereskedelemben, az utóbbi években itt is elértünk bizonyos eredményeket. Az elmúlt három esztendő alatt Szlovákiában 30 százalékkal emelkedtek a lakosságnak nyújtott fizetett szolgálatok, s ma több mint egymilliárd koronát tesznek ki. Megjavult a szolgálatok gyorsasága és részben minősége ís. A fizetett szolgálatok tervezett feladatait általában — mind a helyi gazdálkodásban, mind a termelőszövetkezetekben — teljesítik. 1963-ban a lakosságtól való bevételek tervét — a szolgálatokért — egészben' véve teljesítettük. Ez év hét hónapja alatt 103,7 százalékra teljesítettük a tervet, a bevételek — az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva — 9,3 százalékkal emelkedtek, ami kb. 50 millió koronát jelent, örvendetes tény az is, hogy a tervezett feladatokat általában minden kerületben teljesítik. Valószínű, hogy az egész évi tervet is sikeresen teljesítik majd. Ezen eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mai színvonalával. Jelentős egyenlőtlenség mutatkozik a szolgálatok színvonalának terén az egyes kerületekben és járásokban, s a tervek nem felelnek meg a lakosság követelményeinek és keresletének. Tucatnyi olyan vállalatunk és szövetkezetünk van, amelyek nem teljesítik rendszeresen a szolgálatokért való bevételek tervét. Hasonló a helyzet a szolgálatok alapágazatai terve teljesítésének terén ls. A legnagyobb problémák és fogyatékosságok mindenekelőtt a lakásalap javítása és karbantartása biztosításában mutatkoznak, ahol a lakosságnak nyújtott szolgálatok rendkívül alacsony színvonalúak. Ezekre a szolgálatokra mind ez ideig kevés gondot fordítottunk. Ezért helyénvaló, hogy e problémák megoldásához nagyobb határozottsággal fogjunk hozzá. Ugyanez vonatkozik a többi javító- és karbantartómunkára is, mint példának okáért az áram- és gázfogyasztóberendezések javítására és karbantartására, a bútor javítására és karbantartására, az autószerviz- és egyéb javítószolgálatokra. Nagy jelentőségűek a személyi szolgálatok is, amelyek között az első helyen a fehérnemű mosása, a ruházat tisztítása és festése áll. Bizonyos sikerek ellenére a mai helyzettel nem lehetünk elégedettek. Tekintettel arra, hogy a mosodák és tisztítóüzemek nagyobb része meg nem felelő helyiségekben van elhelyezve, e téren új egységek építésébe kezdtünk, melynek irama a jövőben is állandóan fokozódik. Mindemellett még nem vizsgáltuk eléggé felül a mosodák és tisztítóüzemek legmegfelelőbb típusát, amely biztosítaná a hatékony üzemeltetést. Lényegében két elgondolás áll itt egymással szemben: Kis- vagy nagyüzemeket építsünk-e? Míg a szocialista szektor számára végzett mosás biztosítása terén egyöntetű a véle mény, hogy a nagyobb üzemek cél szerűbbek, a lakosság számára végzett mosás terén a kérdés nem ilyen egyszerű. Bebizonyosodott, hogy minél nagyobb az üzem, annál több a kézi munka, amely „elnyeli" a technika előnyeit. Az edddigi kis mosodák — jóllehet lényegesen lerövidítik a mosási időt, s az eddiginél jobb minőségű munkát nyújtanak — gyakoribb géphibáik és költséges üzemeltetésük miatt gazdaságilag nem válnak be. tgy például néhány kis mosoda az új lakótelepeken egyáltalán nincs üzemben. A valóságnak megfelelően meg kell mondanunk, hogy szerkezeti megoldásuk nem kielégítő. Voltaképpen semmi egyéb nem történt, mint hogy a házi mosógépeket egybetömörítették. Helyes lenne, ha kísérleti célokból valamelyik lakótelepen egy, a világ mai műszaki színvonalán álló kis mosodát kikísérleteznének, s csak azután döntenének a további elgondolások tekintetében. A mosodák és tisztítók esetében számos olyan fogyatékosság is mutatkozik, amelyek kiküszöbölése a vállalatok és a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik. Ilyen például a meglevő kapacitások kihasználása, valamint a képesített utánpótlás nevelése. A gyűjtők hálózata mindmáig elégtelen és a vállalatok gyakorta nem biztosítják elég rugalmasan a lakosság követelményeinek kielégítését. Nem véletlen, hogy 1963-ban a bratislavai tisztítóüzemekbe 6000 csomag ruházat érkezett Szlovákia többi járásából ós kerületéből. Azt a tényt, hogy a nemzeti bizottságok és a vállalatok olykor a szolgáltatások fejlesztésének azon kérdéseit sem oldják meg, amelyeket módjukban állna megoldani, bizonyítja a borbély- és fodrászszolgálatok elégtelen fejlődése. Egy borbélyra és fodrászra Szlovákiában ma 1033 lakos esik, míg az országos átlag 728 lakos. Az 1000 lakoson felüli szlovák falvak egy harmadának nincs Ilyen szolgáltatása. A közép-szlovákiai kerületben a falvak 49 százalékának nincs ilyen szolgáltatása. Nagy a jelentősége a rövid 6s hoszszú élettartamú közszükségleti cikkek javításának és karbantartásának. Annak ellenére, hogy a szolgálatok az utolsó három évben közel 30 százalékkal megnövekedtek, még mindig nem tudják teljes egészében fedezni a lakosság fokozottabb igényeit és szükségleteit. A fém- ós faipari jellegű javítás és karbantartás terén mutatkozó eddigi fogyatékosságok mindenekelőtt az elégtelen kapacitásokban, a javítóműhelyek alacsony fokú műszaki felszerelésében, széjjelszórtságában, valamint a pótalkatrészekkel és anyaggal való ellátás fogyatékosságában keresendők. Ezeknek a fogyatékosságoknak az összessége mindenekelőtt a még mindig hosszú szállítási határidőkben és az elvégzett javítások alacsony színvonalában mutatkozik meg. Ennek okai egyrészt az alapok építésére szánt eszközök elégtelenségében, a képesített káderek hiányában, valamint a helyi gazdaság és a termelőszövetkezetek közti célszerű munkamegosztás lassú megoldásában keresendők. Ugyanígy fokozottabb igyekezetet követel meg a lakosság követelményeinek kielégítése a további ágazatokban is, amilyenek példának okáért a lábbeli-, harisnya-, fehérnemű-javítás, asztalos- kárpitos- stb. munkák. Általában érezhető a javítókapacitások elégtelensége. Az üzemek jelentős része nem felel meg a higiénia és a munkabiztonság követelményeinek és — tekintettel műszaki felszerelésükre — nem teszik lehetővé, hogy jó minőségű és határ időre végzett szolgálatokat biztosítsunk a lakosságnak. A felszámolt, elavult üzemeket nem pótoljuk idejében újakkal. Néhány objektumot, amelyet eredetileg a lakosságnak nyújtott szolgálatok céljaira szántak, másra használnak fel. A nagyobb turistaforgalommal megnövekedtek az autósoknak nyújtott szolgálatok iránt támasztott igények. Ezen a téren csak az utóbbi időben kezdték meg a jelenlegi kedvezőtlen helyzet megoldását. A kisipari termelőszövetkezetek például hét új autószervíz és gépkocsijavító műhely építését kezdték meg csaknem 25 millió korona beruházási költséggel. Ezeket Bratislavában, Banská Bystricán, Liptovský Mikulášon, Poprádon és Zilinán, a turisták által leggyakrabban látogatott helyeken építik fel. Egyúttal maximálisan ki kell használni a meglevő férőhelyeket. Be kell vezetni a két műszakos üzemeltetést, biztosítani kell a szakemberképzést az új létesítmények számára. Népünk életszínvonalának folyamatos emelkedése, elsősorban a lakásés az öltözködési kultúra emelkedése törvényszerűleg visszatükröződött a lakosságnak, a megrendelésre készült munkák iránti igényeiben. Ezzel összhangban a megrendelésre készült termékek mennyisége az utóbbi években aránylag gyorsan növekedett és íge^ban elérte a 305 millió korona értéket. A tervezett feladatok sikeres teljesítése ellenére nem elégítik ki még teljes mértékben a lakosság igényeit. A helyi gazdálkodási üzemek és a kisipari termelőszövetkezetek még nem tudták megoldani a hosszú határidők problémáját, különösen a csúcsidényben. A ruhavarrásnál sokszor 6—8 hét a határidő, sőt a csúcsidényben ennél is hosszabb. Hasonló a helyzet a megrendelésre készült bútoroknál. Ezen a területen komoly probléma az anyagellátás. A vállalatok és szövetkezetek jogosan igényelnek kiváló minőségű és különleges anyagokat. A megrendelésre készült termékek aránytalanul magasabb fogyasztói ára és igényesebb feldolgozásuk megköveteli ezeket az anyagokat. Biztosítanunk kell, hogy a megrendelésre gyártó vállalatok és szövetkezetek előnyösen és nagyobb mennyiségben kapjanak jó minőségű anyagot, mint eddig. A másik oldalon viszont biztosítani kell a megrendelésre készült munkák kiváló minőségét, divatosságát és magas színvonalát. Külön figyelmet akarunk fordítani a szolgáltatások további fontos szakaszára, a lakásalap karbantartására és javítására. Közismert, hogy a lakosság, valamint a lakásgazdálkodási üzemek és a lakásszövetkezetek egyre nagyobb igényeket támasztanak e szolgáltatásokkal szemben. Az igények és a nagy népgazdasági jelentőség ellenére a járási és városi építkezési vállalatok, valamint az építkezési-termelési szövetkezetek csak' 50 százalékra biztosítják e szolgáltatások teljesítését. Emiatt rongálódik a lakásalap., A nemzeti bizcittságok hatáskörébe tartozó lakások karbantartásának problémájával a kormány is foglalkozott az elmúlt évben. A kormány határozata értelmeiben a lakásgazdálkodási szervezeteknek saját karbantartó szolgálatot kell szervezni úgy, hogy száz lakásra jusson egy karbantartó és ezer lakásra egy műszaki szakember. Az ilyen szolgáltatások kiépítésének szükségét növeli, hogy Szlovákiában 1963 végén egy karbantartóra 255 lakás jutott, és a lakások karbantartására tervezett eszközöket nem használták ki teljes mértékben. Az utóbbi években elért sikerek ellenére még több komoly hiba merült fel a szolgáltatások színvonalát és a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítését illetően. Ezeket az okozza, hogy hosszú időn keresztül nem értékelték kellőképpen a szolgáltatások jelentőségét és nem dolgozták ki a szolgáltatások fejlesztésének irányvonalát. Ennek következtében nem fordítottak kellő gondot és elegendő eszközt fejlesztésükre. A nehézségek leküzdése megköveteli, hogy a problémákat a központi szervek megoldják és egyidejűleg a pártszervezetek, nemzeti bizottságok és elsősorban a helyi gazdálkodási üzemek és a kisipari termelőszövetkezetek összpontosított igyekezetet fejtsenek ki. Fontos probléma a közszolgáltatások fejlesztése vidéken. Helyes lesz, ha a szocialista szervezetek által nyújtott alkalmi szolgáltatásokat a nagyobb városokban összpontosítják és a vidék benépesítése problémájának megoldásával összhangban az alapvető szolgáltatásokat a távoleső falvakban fejlesztik elsősorban. A szolgáltatások további fejlesztésének biztosítása szempontjából — elsősorban vidéken — nagy jelentőségű a kormány határozata, mely lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok engedélyezzék a kisebb ipari munkák és szolgáltatások elvégzését olyan személyeknek, akik ezeket foglalkozásuk mellett csinálják. E munkák végzését nyugdíjasok, háztartásbeliek számára is engedélyezni fogják. A kormányhatározat abból indul ki, hogy ott is kielégítsék a lakosság szükségleteit és igényeit, ahol nincsenek meg a feltételek jövedelmező szolgáltatási üzemek létesítésére. Ezzel megszűnik a feketén végzett munka és a lakosság gyakori elégedetlensége. Ezek a politikailag és gazdaságilag helyesen értelmezett intézkedések pozitív szerepet játszhatnak, főként vidéken egyes szolgáltatások veszteségének kiküszöbölésében. A szolgáltatások minőségi fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja a helyi gazdálkodási és kisipari termelőszövetkezetek műszaki felszerelésének alacsony színvonala. A műhelyek többsége a városokban sem felel meg a legalapvetőbb higiéniai és munkabiztonsági követelményeknek, s lehetetlenné teszi a haladó munkumódsze(Folytatás az 5. oldalog ÜJ SZÖ 4 * 1964. szeptember 17,