Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-17 / 259. szám, csütörtök

František Barbírek elvtárs beszéde az SZLKP KB 1964. szeptember 16-i piénuman (Folytatás az 1. oldalríl) olaj-szükségletét komolyabb hiányosságok nélkül ki tudjuk elégíteni. — Megjavult a zöldség- és burgonyaellátás. — Továbbra is hiányosságok merülnek fel a termékek minőségét és választékát, az áruk csomagolását illetően, különösen minőségi, higiéniai és esztétikai szempontból. Az élelmiszerfogyasztásban 1964ben 33,4 százalék esik az állattenyésztési termékekre. Így a táplálkozás összetétele 1964-ben nagyjából megfelel a CSKP XII. kongresszusán elfogadott határozatának és orvosilag ajánlott normáknak. E pozitív eredmények ellenére nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos árufajtákkal való ellátásban ismételten hiányosságok merülnek fel. Blrálólag kell szólnunk a kenyér- és péksütemény ellátásában felmerülő nagy hibákról. Különösen a falvakon kedvezőtlen a helyzet. A Slovenka és a Dolgozó nő cimű lapok tavaly ankétot rendeztek a Dolgozó nő fóruma címmel. Az ankét eredményei is ezt e kedvezőtlen hely zetet tükrözik. Több mint százezer hozzászólás érkezett a szolgáltatási üzemek és üzletek munkáját illetően, s ezek jelentős része a kenyérés péksüteménnyel való ellátásban felmerülő hiányosságokra vonatkozott. A felmerülő hiányosságokat elsősorban a következők okozzák: A termelés gyors összpontosítása érdekében sietve felszámolták a kisebb péküzemeket, viszont nem gondoskodtak idejében az új üzemek építéséről. — A péküzemek egyenlőtlen elosztása. — A szállítóeszközök hiányos felszerelése és alacsony műszaki színvonala. Mindezeket a hibákat a kerületi nemzeti bizottságok alacsony színvonalú irányítása és az Élelmiszeripari Minisztérium gyenge szakirányítása okozza. Az SZLKP KB elnöksége foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és ennek alapján a kerületi és egyes járási pártszervek is. Véleményünk szerint a helyzet azonnali megjavítása érdekében rendet kell teremteni a termelés szervezésében, a kenyér- és péksütemény szállításában és eladásában. Újabb lehetőségeket kell keresni az új péküzemek építésének meggyorsítására. A kormány határozatával összhangban a lehetőségekhez mérten kisebb péküzemeket kell létesíteni és ezeket el kell látni kellő számú dolgozóval és a szükséges ••eszközökkel. Biztosítani kell ennek az iparágnak gyorsított fejlesztését Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szerveinek, a nemzeti bizottságoknak és a fogyasztási szövetkezeteknek felelősségteljesen foglalkozni kell ezekkei a kérdésekkel. Problémák merültek fel a lakosságnak sörrel és üdítőitalokkal való ellátásban is — különösen nyáron. Ez évben jobb volt az ellátás ezekkel a termékekkel, de ennek ellenére nem sikerült megteremteni a feltételeket a fogyasztók szükségleteinek teljes kielégítéséhez. Ez évben a sörfogyasztás 6 százalékkal, az ásványvízfogyasztás 10,3 százalékkal, a szódavízés limonádéfogyasztás 19,8 százalékkal és a többi alkoholmentes ital fogyasztása 8,8 százalékkal növekedett. Az elégtelen kapacitás miatt ez évben nem lehetett tovább növelni a sörellátást. Az SZLKP KB elnöksége és a Szlovák Nemzeti Tanács részletesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Ma már elmondhatjuk, hogy a kormány az utóbbi időben intézkedéseket tett a sörgyártás fejlesztésére, melyeket fokozatosan megvalósítanak. Sörgyárat építenek TopolCanyban, Rimaszombatban, Veľký šarlšban, Űgyallá

n és Banská Bystricán, valamint több sörgyárat átépítenek. A helyzet megjavítása érdekében már ez évben jobban ki kell használni a szódavíz és limonádé-gyárakat és meg kell javítani az italok minő. ségét. Ott, ahol ásványvízforrás van, a nemzeti bizottságok és fogyasztási szövetkezetek használják ezeket a környék lakosságának ellátására. A Szlovák Nemzeti Tanács Egészségügy: Megbízotti Hivatalának és az Egészségügyi Minisztériumnak rugalmasabban kell kihasználni a szlovákiai ásványvíz-forrásokat. Jogos a lakosság bírálata a gyiimölcsszörpok es többi alkoholmentes ital minőségét illetően. Minőségük távolról sem felel meg a szomszédos országokban gyártott ilyen italok minőségének. Ezt a hiányosságot a feldolgozó ipar érdektelensége okozza. Meg kell javítani a termelés technológiáját, a csomagolás és az árak kialakítását. Dolgozóink biztos örülnének a^jó minőségű termékeknek még akkor 'is, ha az árukat bizonyos mértékben módosítanánk. Ezért helyén való, ha az illetékes szervektől és a Szlovák Nemzeti Tanács élelmiszeripari megbízotti hivatalától elvárjuk, hogy jövőre már nagyobb mértékben kielégítik a fogyasztók szükségleteit. Egyúttal szükséges, hogy a belkereskedelmi szervek és szervezetek biztosítsák az ilyen italok eladása kultúráltságának növelését, beleszámítva minőségük megőrzését és a hűtést. A lakosság szükségleteinek kielégí. tésében még számos további probléma merül fel, így például a hüvelyesekkel való ellátásban, a hús és hústermékek minőségében és feldolgozásában, to vábbá az élő hallal való ellátásban, a tej és tejtermékek, valamint fagyasztott árukkal való ellátásban stb. Ezeket a problémákat a kereskede lemnek és a termelésnek szorosan együttműködve fokozatosan meg kell oldania. E kérdésekkel kapcsolatban szólnunk kell a zöldség- és gyümölcsellátásról Is. A CSKP KB elnöksége márciusbari konkrét intézkedéseket hozott a zöld ség- és gyílmölcsellátás megjavítása nak érdekében. E

zô

I

c a7, í^itézkedésók kötelezőkké váltak a mezőgazdasági termelés, a felvásárlási szervezetek, a kereskedelem, a feldolgozóipar és a nemzeti bizottságok számára. Ebben az évben bizonyos javulás állt be ezen a téren, azonban ismét felmerültek hibák. A zöldségellátást hazai termelésből és behozatalból fedezzük. Ennek ellenére egyes járásokban (Liptovsky Mikulás, Poprád, Žilina, Spisšká Nová Ves stb.) a kiskereskedelmi hálózatot nem látták el kellőképpen paradicsommal, paprikával, a másik oldalon viszont nyomást gyakoroltak, hogy az ún. felesleget az ipari üzemek dolgozzák fel. Meg kell javítani a zöldség- és gyümölcstermesztők és a felvásárlási üzemek együttműködését, elsősorban a közvetlen szállításnál. Rugalmasan és hatékonyan kell biztosítani a hazai termés elhelyezését és végül, a feldolgozó ipar teljesítse a zöldség- és gyümölcs vásárlástól kötött szerződé seket és jó minőségű gyártmányokat készítsen. Egyúttal hangsúlyoznunk kell, hogy növelni kell a termelőüzemek tervező és szerződési fegyelmét a vetés és a szerződésileg lekötött területek bevetésének biztosításánál. Ezen elv figyelmen kíviil hagyása okozza az egyik oldalon az egyes zöldségfajták hiányát, míg a másik oldalon bizonyos termékekből fölösleg van, ami kárt okoz a népgazdaságnak. A jól szervezett felvásárláson kívül meg kell oldani a zöldség gyors elszállítását a termelőtől a fogyasztókhoz. Elsősorban hűtővagonokat és gépkocsikat kell biztosítani a zöldség és gyümölcs szállítására. Fontos feladat a lakosság téli ellátásának, valamint a zöldség- és gyümölcs tervezett mennyisége elraktározásának biztosítása. Az elmondottakból láthatjuk, hogy jelenleg nincsenek komolyabb problémák a lakosság élelmiszerrel való ellátásában. A helyi viszonylatban adódó nehézségeket a termelésben fel. merült problémák, a szervezési hiányosságok, az áruszállítás hiányosságai, a kereskedelmi szervezetek alacsony színvonalú munkája, az irányító szervek igénytelensége és a hiányos ellenőrzés okozza. Barbírek elvtárs a továbbiakban az ipari termékekkel való ellátás problémáiról beszélt. Ezen a téren a problémák elsősorban az árualap következetes biztosításában, az áru mennyiségében és összetételében rejlenek. A CSKP XII. kongresszusa után ezek a kérdések állnak a p4rt- és állami szervek figyelmének középpontjában. Más intézkedéseken kívül erre vall a kormány ez év januárjában hozott határozata az ipari árutermelésének 1,2—2 milliárd korona értékű emeléséről. Az Intézkedések ellenére még mindig jelentős fogyatékosságok merülnek fel. Már hosszabb Ideje nem tudják teljes mértékben fedezni a szükségletet a gyermekcipők bizonyos fajtájából, a gyermekruhákból, a kötöttruhákból, háló fehérneműből, zsebkendőből, pamutból, bőrcipőből, bizonyos fajta üveg és porcelán gyártmányokból, villanygépekből, egyes típusú bútorokból, mezőgazdasági eszközökből stb. Tudatában vagyunk annak, hogy az ipari termékek gyártásában bizonyos objektív nehézségek vannak, de véleményünk szerint a termelés sokkal jobban biztosíthatná a belkereskedelem szükségleteit. Erre vall egyes üzemeink példája. Így például, ha bizonyos késéssel is, a piacra került egy újfajta tranzisztoros rádió, a bratislavai Tesla gyártmánya. A Nižná nad Oravou-i Teslában, a matejovcei Tatrasmaltban, a fiileki Kovosmaltban, a Pov. Bystrica-i gépgyárban 1965ben több fogyasztási cikk gyártását vezetik be. Újfajta televíziós készülékeket, villany gyorsforralókat, új folyékony tüzelőanyagú kályhákat, új fajta 123 köbcentiméteres motorkerékpárokat, újfajta mechanikus játékokat gyártanak majd. Ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokat és a termelési kapacitásokat nem mindig használják ki a szükséges közszükségleti iparcikkek gyártására. Számos vállalatban és üzemben gyakran megelégednek az elért eredményekkel, s az áruszállítási terv leljesítésében megsértik az állami íegyelmet. Hasonlóképpen hatnak a választékban, a fajtákban, a színekben és a szállítmányok időbeni elosztásában eszközölt változások, melyek nemegyszer a termelés szempontjából előnyösebbek, mint a fogyasztók szempontjából. A pártszervezetek és a gazdasági szervek feladata ezért az, hogy állandóan gondoskodjanak a szükséges termelés és az iparcikkek szállítása növeléséről, műszaki és . minőségi színvonaltik javításáról, valamint az új árucikkek gyártásának bevezetéséről. A termelésben részt vevő dolgozók anyagi érdekeltségének növelése bizonyos gazdasági sikereket eredményezett a termelés, a munkatermelékenység, a gazdaságosság stb. növelése terén. Ugyanakkor azonban bizonyos helytelen irányzatok is mutatkoznak. Az üzemekben és vállalatokban a társadalom rovására úgy akarnak jobb eredményeket elérni, hogy termelési programjuknál mellőzik a munkaigényesebb vagy a kevésbé kifizetődő áruk gyártását. A termelésben mutatkozó fogyatékosságok mellett néhány bíráló szót kell mondani a kereskedelmi szervezetek címére ls. A kereskedelem a termelés és a fogyasztás között közvetítő szerepet tölt be, s az árukereslet komplex kutatása alapján sokkal aktívabban és felelősségteljesebben kell befolyásolnia a termelést és az ipari árucikkek szállítását. A kereskedelemben azonban nemcsak az árukereslet kutatását kell megjavítani, hanem szükséges megjavítani a reklámozást, a kereskedelmi politikát, növelni kell a kereskedelmi dolgozók szakképzettségét, biztosítani az árukészletek megfelelőbb elosztását a kerületek, járások, valamint az állami és a szövetkezei! üzletek között. Annak érdekében, hogy a lakosságnak ipari árucikkekkel való ellátása terén tartósabb javulást érjünk el, lényegesen meg kell javítanunk az együttműködést ós a kapcsolatokat a termelés és a kereskedelem között. Falvaink ellátásáért a fogyasztási szövetkezetek felelősek. Fennállásuk óta haszpos munkát végeztek az üzle lek építése és berendezése, valamint az eladás új formáinak érvényre juttatása terén. Az utóbbi időben eredményeket értek el az Ízléses és olcsó szállodák építésével is az egyes járási székhelyeken. Általában felvásáiiá sl feladataikat is sikeresen teljesítik, ami a több mint félmilliós tagság és a fogyasztási szövetkezetek irányító szerveinek érdeme, jó eredményeket értek el a politikai nevelőmunkában is. Azonban a fogyasztási szövetkezetek munkájában is rá kell mutatnunk azokra a területekre, ahol a jelenlegi állapotokon javítani kell. Tekintettel arra, hogy az egyéni lakásépítkezés jelentős méreteket öltött — szükséges, hogy kibővítsük az építőanyagok árusításának hálózatát. Ezeket az elárusítóhelyeket rendezzük be a szükséges műszaki — gépesítő berendezésekkel. Ezt azért is tudatosítani kell, mert az 1964-1970es évek között Szlovákiában 80 ezer családi ház felépítésére számítunk, ami az országos viszonylatban tervezett egyéni lakásépítésnek 48,8 százalékát jelenti. Az elárusítóhelyek kis számának és aránytalan elosztásának következtében a lakosság gyakran nehézségekbe ütközik az építőanyag beszerzésénél és szállításánál. Ezért szükséges, hogy a fogyasztási szövetkezetek szervei a javulás érdekében hatékony intézkedéseket foganatosítsanak. bár a szövetkezeti kereskedelem anyagi-műszaki ellátása sokat javult, falvainkon tovább kell folytatni a kocsmáknak közétkeztetési üzemekké való átalakítását, gondoskodni kell az üzletek és környékük rendbentartásáról. Halaszthatatlan feladat, hogy megteremtsük a tanoncok nevelésének jobb anyagi feltételeit és meggyorsítsuk a minősítés megszerzését, különösen a szövetkezeti vendéglátóipar dolgozóinál. Fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztási szövetkezetek szlovákiai bizottsága nagyobb méretben vegyen részt a ľalusi dolgozók jobb ellátásában, különösen a mezőgazdasági csúcsiuunkák Idején, és szorosan együttműködve a fogyasztási szövetkezetek központi bizottságával, megteremtse az önsegéiyezés szervezésének, a tagok és a felügyelő bizottságok saját szövetkezetei irányításának és aktívabb ellenőrzésnek feltételeit. Helyes, lia a jelenlegi időszakban a fogyasztási szövetkezetek kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket a városi kereskedelmi hálózat kibővítésére a CSKP KB elnökségének határozata nyújt, bár fó feladatuk továbbra is a falu elllátásáról való gondoskodás. Ezeket az intézkedéseket a vásárló akkor fogja üdvözölni, ha sor kerül a szolgáltatások hálózatának gyors kibővítésére, elsősorban a kihasználatlan és bezárt üzlethelyiségek és más megfelelő épületek újjáépítésével Beszédének további részében Barbírek elvlárs a kereskedelem anyagiműszaki bázisa, a munkatermelékenység, a szakképzettség, az anyagi érdekeltség, a turistaforgalom és az 19ti5. évi terv néhány kérdésével foglal kozott. Szlovákia kereskedelmének anyagiműszaki bázi sa — különösen ami nagyságát fis szétbelyezését illleti — még mindig elégtelen. Alapját olyan kereskedelmi egységek képezik, melyek magukon viselik a kiskereskedés 'vonásait. A szocialista kereskedelem fejlődésének folyamán megszüntették a nem megfelelő kisebb üzleteket, s ezeket részben korszerűsítéssel, vagy újabbak építésével helyettesítették. Az utóbbi években az egy lakosra eső üzletterület csökkentésére is sor került, éspedig egyrészt azért, mert az épitővállalatok nem teljesítették a beruházási építkezések tervé!, és mert számos közétkeztetési üzemet, kiskereskedelmi egységet meggondolatlanul felszámoltak. Másrészt azért, mert o kereskedelem felújítására és az építkezésre kevés pénzeszközt juttattak. Ez a hiányosság különösen megmutatkozik a nagyobb városok külterületein, az új városnegyedekben, ahol a lakosoknak sok időt kell fordítaniuk a mindennapi közszükségleti árucikkek bevásárlására. Ezért indokolt azon dolgozók panasza, akik azt bírálják, hogy már évek óta nem mutatkozik javulás. A nemzeti bizottságok feladata, hogy következetesebben összhangba Iiozzák a lakásépítkezést a városnegyedek komplex ellátottságával és törődjenek azzal, hogy a kereskedelmi egységeket idejében adják át rendeltetésüknek. A kereskedelem anyagi-műszaki bá zisa — beleértve a raktárak gépesítő sét is — a szolgáltatások fejlesztésében és minőségi színvonalában döntő tényező. Helyesnek tartjuk, ha a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi megbízotti hivatala felülvizsgálja a kereskedelem anyagi-műszaki bázisának és az új technika fejlesztésének irányelveit a legközelebbi évekre és így megteremti a szükséges feltételeket fokozatos megvalósításukra. Az anyagi-műszaki bázis kérdéseivel párhuzamosan nagy figyelmet kell szentelnünk az elárusítás új fonnál nak, melyek befolyásolják a kereslte delem kulturáltságát és a munka termelékenységét. joggal állíthatjuk, hogy az elárusítás új formái kereskedelmünkben már nagymértékben érvényesülnek. A Csehszlovák Szocialista Köztársa sdgban 1963 végéig az állami és a szövetkezeti kereskedelemben összesen 10 174 önkiszolgáló bolt volt, melyek a kiskereskedelmi áruforgalom 35 százalékát bonyolították le. Ugyanakkor vannak olyan kerületek, mint például a nyugat-szlovákiai, ahol ennek az eladási formának aránya eléri az 51 százalékot. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1400 lakosra fut egy önkiszolgáló bolt és ezzel — Svédország és az NSZK után — európai viszonylatban a harmadik helyet foglaljuk el. Amellett hogy a vásárlóknak ny\ijiott szolgáltatások megjavultak, már a gazdasági eredmények ls kimutathatók. Jó eredményeket értünk el azoknak az llzeleteknek fejlesztésében, ahol a vásárló maga választhatja ki az árut. Az elárusítás új formái — különösen az önkiszolgálás — már eddig ls fontos szerepet töltöttek be dolgozóink erkölcsi-politikai nevelésében, különösen pedig a társadalmi tulajdon Iránti viszony helyes kialakításában és annak védelmezésében. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy számos önkiszolgáló boltban, a szabadválasztékú üzletekben a munkaszervezés még mindig alacsony színvonalon van, mely lassítja a fogyasztók vásárlását Megoldásra vár a fogyasztói és a szállítói csomagolás ís, mely :

ten lemaradt az önkiszolgáló :<o>:ok és szükségleteik fejlődésp mögött A fogyasztói csomagolás nroblér.ifija — tekintve a mennyiséget -- kí:"inüsen a szlovákiai kbiülíi..eki/s,n élezhető, ahol az önkiszolgáló boltok számbani gyarapodása magasan felülmúlja a többi kerületekét. Az állami üzletekben a csomagolt áruigényeket 60— 70 százalékra, a fogyasztási szövetkezetekben átlag 50 százalékra fedezik. Nyíltan mt^-kéll mondanunk, hogy igen elégtelen az automaták segítségével végzettjrelárusítás. Kereskedelmi szervezetem; jelenleg kb. 3500 automatával^rendpjkeznek, s ezeknek tavaly megközelítőleg 45 millió korona forgalmuk volt. Az automaták nagy része azonban üzemen kívül van. Az elárusítás ezen formája iránt a fogyasztók egyre bizalmatlanabbak. Úgy véljük, hogy az irányító szervek e tény fölött komolyan elgondolkodhatnának és a jövőre való tekintettel megoldhatnák az automaták minőségének és tökéletesebb szervisz-szolgálatlának kérdését A Csehszlovák Nőszövetség szlovákiai bizottsága arra figyelmeztet, hogy az üzletek nyitási és zárási idejét a dolgozó nők szükségleteihez alkalmazzák. Figyelníeztet továbbá az elárusítás további formájának bevezetésére, mint például a táskába való vásárlás, a házhozszállítás, mozgó elárusítás stb. A javaslatokat helyesnek tartjuk, s a nemzeti bizottságok funkcionáriusain, valamint a kereskedelmi szervezeteken múlik, hogy a szükség szerint segítsék megvalósításukat. Barbírek elvtárs ezután a munkatermelékenység növekedésének s a dolgozók szakképzettsége növelésének néhány kérdésével foglalkozott. Szlovákia belkereskedelmében jelenleg 110 ezer alkalmazott dolgozik. Legszámosabb s a kereskedelem küldetése szempontjából legfontosabb csoport az elárusítók és a közétkeztetési üzemek dolgozói, akik mindennapi kapcsolatban vannak a fogyasztókkal. Politikai és szakismereteik, tapasztalataik és teljesítményük nagy. mértékben befolyásolja a kiszolgálás gyorsaságát és minőségét. Nem lehetünk megelégedve a szakképzettség jelenlegi színvonalával, különösen a falusi közétkeztetési üzemekben és a tanoncok nevelésével sem. A szaktanintézetek jelenlegi befogadóképessége, anyagi és káderellátása nem kielégítő és nem felel meg a tanoncképzés távlati tervének. Egy mesterre, vagy egy oktatóra több mint húsz tanonc jut és gyakran előfordul, hogy a mester és az oktató nem rendelkezik a szükséges szakmai és pedagógiai képesítéssel. Problémák mutatkoznak a tanulók kiválasztása terén a közép, és gazdasági iskolákba. Az iskolák tanterveiben hiányoznak az olyan tantárgyak, mint például az áruismeret, kereskedelmi levelezés és kevés súlyt fektetnek a belkereskedelem számára szükséges tanulók szakmai nevelésére. Az ilyen állapotra való tekintettel képezze megfontolás tárgyát, hogy a középfokú gazdasági iskolákban ismét bevezessék azokat a tanulmányi szakokat, amelyek szocialista kereskedelmünk szempontjából szükségesnek mutatkoznak. Ezeket a problémákat sürgősen meg kell oldani az SZNT Iskola- és Kulturális Ügyi Megbízotti Hivatalának, szorosan együttműködve a Kereskedelmi Megbízotti Hivatallal. A kereskedelem fejlesztésének és a szolgálatások színvonalának biztosítása, valamint a szocialista kereskedelemben végzett munkát feltételező szakképzettség további növekedése mellett rendkívül fontos a kereskedelmi dolgozók anyagi érdekeltsége. Szocialista társadalmunk jelenleg nagy igényeket támaszt a szolgáltatások színvonalának és a kereskedelem munkájának általános javításával szemben. Helyes lesz, a jelenlegi bérrendszert alaposan felülvizsgálni, különösen abból a szempontból, hogyan biztosítja a dolgozók érdekeltségét a szállítási- átvevői viszonyok megjavításáért és rugalmasságáért, a választék bővítéséért, új gyártmányok bevezetéséért, a kiskereskedelmi forgalom növekedéséért, a kulturáltság növeléséért, a becsületességért és az eladás higiéniájáért, az új technika fejlesztéséért és az új árusítási formák alkalmazásáért, a kereskedelmi dolgozók szakmai és politikai színvonalának növeléséért stb. Az átértékelésnél a Belkereskedelmi Minisztérium és az SZNT Kereskedelmi Megbízotti Hivatala egy szélesebb körű szakképzett aktívát vonhatna be a munkába, elsősorban a kereskedslmi vállalatok dolgozóit,, akik ismerik keeskedelmünk egyes szakaszainak konkrét feltételeit. A kereskedelemben is egyre inkább előtérbe kerül annak szükségessége, hogy az üzemeket érdekeltté tegyük saját munkájukban. Egy másik terület, mely népgazdaságunk fejlődése és szocialista társadalmunk propagálása szempontjából igen jelentős — az a hazai és a külföldi turistaforgalom szervezése. Az eddigi eredmények a Központi Bi(Folytatás a 4. oldalon), 1964. szeptember 17. * 0J 3