Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-15 / 257. szám, kedd

Jiultáia­Bihari Jánosra emlékeztek Bihari János, a nagy magyar ze­neszerző, a verbunkos muzsika meg­teremtője születésének 200. évfordu­lója keretében a Csemadok dunaszer­dahelyi járási vezetősége a Nemzeti Iront szerveivel karöltve szeptember. 12 és 13-án Dunaszerdahelyen és Nagyabonyban nagyszabású emlékün­nepélyt rendezett. Az ünnepségek el­ső napján szombat este a dunaszerda­helyi üzemi klub zsúfolásig megtelt termében Gyurcsik József, a Városi Nemzeti Bizottság elnökének megnyi­tó szavai után Mözsi Ferenc, az Is­kola- és Kulturális Ügyi Megbízotti Hivatal dolgozója értékelte Bihari Já­nos életét és munkásságát. Beszédét nagy sikerű kultúrális műsor követte. Másnap, szeptember 13-án délelőtt tíz órakor Nagyabonyban, Bihari Já­nos szülőfalujában ünnepélyes kere­tek között emléktáblát lepleztek le. „A dal szép, a dal örök" mottóvá! el­látott táblán magyarul és szlovákul a következő szöveg olvasható: „Ebben a faluban született ,1764-ben Bihari János zeneszerző, cigányprímás, a magyar verbunkos muzsika kiváló képviselője". Az ünnepélyes aktust délután nagy­szabású kulturális műsor követte. A Nagy fenő által, szerkesztett és ve­zetett bemutatón a Farkas Jenő ve­zette csehszlovák rádió népizenekara, Kürtlti Eva és Béres Ferenc, a buda­pesti rádió és televízió népdaléneke­se, Somorjat György, a Banská Bystri­ca-! Operettszínház énekese, Vavrecky Géza előadó, a Csemadok néhány szó­listája és a Csemadok deáki énekka­ra lépett fel. A nagy tetszéssel foga­dott, színvonalas műsort a csehszlo­vák rádió magyar szerkesztősége egyenes adásban közvetítette. A bemutató műsodik részében a Cse­madok Dél-Szlovákiában működő leg­jobb ének és tánccsoportjai, valamint szólistái léptek fel, nagy sikerrel. A nagyabonyi parkban az emlék­ünnepély alkalmából több ezer ember gyűlt össze és kifejezte, hogy féltve és szeretettel őrizzük és ápoljuk kul­túránk haladó értékeit. (b) Pillantás a hídról avagy a legújabb bratislavai kiállítási helyiség Nem a Miller, hanem a Mihály-kapu hídjáról pillantunk városunk legfes­tőibb közkertjébe. Az érzékeny ízlés­sel elrendezett virágok helyett most Andrej Rudavský ötletesen térbe állí­tott modern plasztikái fogják meg a szemünket. Fekete, szürke, barna, kék alakzatok, — anyaguk vas, durván megmunkált kő, nagyoltan faragott fa. Túlzás volna azt állítani, hogy nem ábrázolók. Mert igenis, ábrázol­nak, — új eszközökkel, fantáziával, szokatlan formákkal. De az amorf (alaktalan) kő, emberi arcot sejtető néhány vonásával — a neodadaisták­ra, meg az amerikai pop art-ra (né­pies művészetre) emlékeztetőn — a kőbe rögzített csavarokkal, kerekek­kel, sugárszerűen előremeredő szögek­kel felébreszti a Meteorit képzetét. A két sajátos megoldású figuráról el­hiszem, hogy Sellők. Az 1939—64 kü­lönös felépítésű kompozíció kiskali­berű ágyúcsöve, rozsdás fogaskerekei és fogantyúi a meg nem szűnő hábo­rús őrület vádlója. Egy áttörésekkel felére osztott bizarr fekete vasfej az Idő Bölcseségét idézi. Másutt meg az ősnépek totemet éleszti fel fában a fiatal szobrász rafinált primitivizmus­sal. S amott a zöld bokorkulissza előtt, vékony száron, nagy, sápadt kék virágszirmok nyílnak. Messziről azt hiszed, hogy vázát formázó óriás kökörcsin, s közelről megállapítod, hogy karcsúnyakú, durcás szájú, sze­szélyes leányarc. Tovább mégy a nyíl irányában, mely „klállítás"-ra hívja fel figyel­med. A kert sarkában boltozatos kis helyiség nyílik. Absztrakt rajznak is felfogható nedvességfoltok a falakon. Kicsit zárkaszerű az egész környezet, de az éles villanyfényben elvitatha­tatlan jó Ízléssel, leleményesen ren­dezett kis tárlaton M. Rudavská tex­tilképei keltik f-el érdeklődésedet. Kisebb-nagyobb szőttestek, azzal a technikával készültek, mint a falusi rongyszőnyegek. Bennük női figurák. Vagy sima textilalapon selyemből — szövetből rátétmunkával síkszerűen, merészen komponált kis Jelenetek. A friss új formaadás s a jellegzetes mozdulatok roppant kifejezők. Nők a Bárban, Elhagyott asszony, Táncos­nő, Falusi vasárnap, Játék, Május, Az özvegy, — művészszemmel meglátott jó érzékkel fogalmazott művek. Vagy a géphímzéssel odavetett kis csoport, a címe — Három grácia, Va­lóban nem szokványos megoldású. A kellem és báj megszemélyesítőit ál­modban sem képzelnéd el ilyenfor­mán. S mégis megfog, — visszahúz magához. Pedig nem szól súlyos mon­danivalóval az értelmedhez, meggyőz­ni sem akar. De a bátor színellenté­tek feltétlenül hatnak ösztönödre. Nézni és látni kell tudni ezeket az új, nem szokványos esztétikai kultúrá­val rendelkező kis munkákat. A fia­talok, úgy tizenöt évtől kb. 25-ig lel­kes elismeréssel adóznak nekik. Nem állíthatom maradéktalanul ugyanezt az érettebb, vagy megcsontosodottabb ítóletű idősebb korosztályról. Bárkány Jenőné Évforduló előtt a nyitrai színház A Nyitrai Kerületi Színház jövő óv januárjában ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ez az aránylag fiatal színház érdemei munkát végez a nyu­gat-szlovákiai kerületben. A nézők megkedvelték a nyitrai művészeket, akik a hazai- és világirodalom leg­kiválóbb drámai alkotásaival ismerte­tik meg őket. A színház néhány hó­iiappal ezelőtt ünnepelte a 100. be­mutatót. E szám mögött áldozatkész munka, több ezer autóbuszban töltött est rejlik. A színház vezetősége O'lyan alkotásokat tűz műsorra, melyeknek van mondanivalójuk és kellő művé­szi értékkel rendelkeznek. A színház jó nevéhez nagy mértékben hozzá­járul a színészgárda is. A nyitrai színház már több művészt adott a bratislavai színpadoknak. Több szí­nészük, így Augustovičová, Blaškovič, Müller filmekben is kiváló alakítást nyújtottak. A következő jubileumi évadban fí­gye'lembe veszik a Szlovák Nemzeti Felkelést és hazánk felszabadításának 20. évfordulóját. Többek között Mil­ler, Turner, Kákoš, Visnyevszkij, Gol­doni és mások darabjait tűzték mű­sorra. A Nyitrai Kerületi Színház évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a győri Kisfaludi Színházzal. A színészek több ízben vendégszerepeltek Magyaror­szágon, és a magyar színészek is be­mutatták művészetüket hazánkban. A következő évadban továbbfejlesztik majd ezt az együttműködést. A. Smolinský Uj regények, verses- és novelláskötetek A bratislavai Mladé letá könyvkia­dónál megjelent Ladislav Ťažký Du­najské hroby (A Duna sírjai) című novellája. A mű megrázó és művészi­leg meggyőző képet ad azoknak a szlovák katonáknak a sorsáról, akik­nek sikerült elmenekülniük a német hadifogságbői. A drámai módon meg­menekült katonák otthonuk küszöbén a Duna áldozatai lesznek. A Slovenský spisovatef kiadványai közül kezünkbe akadt Július Lenko verseinek válogatott gyűjteménye — V nás i mimo nás (Bennünk és kívü­lünk). A válogatás öt ciklusból áll, és a költő húsz évi munkásságából .ad ízelítőt. Üj kiadásban jelent meg Dominik Tatarka Prútené kreslá (Fo­nott karszékek) című kisregénye, melyben az író egy szlovák diák és egy francia lány megható szerelmé­nek állít emléket. Ugyancsak a Slo­venský spisovatel könyvkiadónál je­lent meg — szlovákul — Egri Viktor legjobb novelláinak gyűjteménye, Temná obloha (Keserű égbolt) cím­mel. A kötet filozófiai alapmotívuma a humanizmus és a háborúellenesség. Egy mérnök hétköznapjainak törté­nete szolgál Vladimír Vojnovič Myslím to poctivo (Becsületesen gondolom) című novellájának témájául. A novel­la sajátos, eredeti eszközökkel, iro dalmi konvenciók nélkül íródott, és elvet mindent, ami frázis a művészet ben és az életben. Vojnovič novellája együtt jelent meg Jožo Nižňanský Studňa lásky (A szerelem kútja) cí­mű ismert regényének új kiadásával, mely a trencséni vár sziklakútjának romantikus történetét eleveníti meg • Cervantes Don Quijote című re­gényét újból megfilmesítik. A fran­cia—német—spanyol koprodukcióban készülő új filmváltozatot Madrid környékén forgatják. • Morituri címmel új film forgatá­sát kezdte meg Hollywoodban Bern­hard Wicki a Malachiás csodája és más világsikerű filmek rendezője. A fő­szerepeket Marion Brando és Antho­ny Quinn vállalták. WJSZggB llilllffl esterséges zivatar Az időjárás befolyásolására irányu­ló kísérletek középpontjában az eső­csinálás kérdés-e áll, amelynek azon­ban nem kell arra korlátozódnia, hogy megcsapolja" a felhőket. Létre lehet hozni magukat a felhőket is, csak elő kell segíteni azokat a légáramlási folyamatokat, amelyek döntő szerepet játszanak a felhők kialakításában. Ezt teszi a clermonti egyetemen tervezett és megépített meteotron. A berende­zés száz olajégője intenzív áramlá­sokat vált ki a légkörben, amelyből mesterséges felhő, eső, zivatar, sőt forgószél is születhet. Nem nagy, de fontos lépés ez az időjárás befolyásolása irányában, ami szüntelenül foglalkoztatja az embereket. Az ember sok mindent megtett már annak érdekében, hogy alkalmazkodjék a klímához, az időjá­rás szeszélyeihez és végleteihez, de soha nem adta fel a reményt, hogy egyszer erejével az időjárást ls alkal­mazkodásra kényszerítheti. A víz körforgása A víz körforgásának — párolgás és lecsapódás — 85 százaléka a világ­óceánba hull vissza, csak mintegy a hatod a hasznos csapadék. A csapadék természetes keletkezé­sének fő módja a felfelé irányuló légáramlás, amikor a kitáguló és le­hűlő légtömegek a harmatpont alá hűlve, páratartalmukat lebegő csep­pekké kondenzálják. A légáramlást elősegítik a domborzati viszonyok és a helyi felmelegedések. A helyi melegedést mesterségesen is előidézhetjük. Stabil légkörben eh­hez nagyjából ugyanannyi energia kell, mint a napsütés: 1,4 kilowatt négyzetméterenként. Instabil légkör­ben azonban sokszor egy kis járulé­kos energia elegendő ahhoz, hogy megindítsa a természetes légáramlást. Tapasztalatból tudjuk, hogy erdőtűz vagy égő olajkút fölött szabályos ku­muluszok, nagy zivatarfelhők gomo­lyognak. Ha a légkör stabil, akkor a hőképzésnek egy ideig fenn kell áll­nia ahhoz, hogy a légkörben elegendő hőt nyeljen el az instabil állapot ki­alak"' ' Ihoz. Meteotron A clermonti egyetem meteotronja a Pireneusokban egy 700 m magasan fekvő fennsíkon létesült. A száz olaj­égő a 35 m oldalhosszú, szabályos hatszög oldalai mentén helyezkedik el, amely 3200 négyzetmétert fog kö­rül. Két szivattyú szállítja a 60 at­moszféra nyomású olajat, percenként 1 tonnát. A szabályozható égőteljesít­mény legnagyobb értéke 700 000 kW. A meteotront leghatásosabban ak­kor gyújtják be, amikor a tapasztalat és a meteorológiai radarral készített helyi prognózis gomolyfelhők várha­tó keletkezését jelzi. Ilyenkor a be­gyújtást követő hat percen belül meg szokott jelenni az első felhő. A felhőképzést sok alkalommal si­került előidézni, két alkalommal azon­ban záporesővel együtt. Egyéb érde­kes megfigyeléseket ís végeztek, pél­dául forgószelet tapasztaltak égy íz­ben, amelynek magassága 200 m volt, átmérője 10—40 m között váltakozott. Ügy látszik, a forgószél fenntartásá­hoz intenzív felfelé áramlás szüksé­ges, kiváltásához pedig egyidejű ke­resztirányú szél. Kísérletek a zivatarral Ha a berendezés zivatarban ég, a felszálló meleg oszlop körül sűrűsöd­nek a villámcsapások. Talán tisztáz­ható lesz további kísérletekkel a vil­lárnos zivatarok és a tornádók össze­függése. Talán a gömbvillámok erede­tét is meg lehet találni e munkák során. A meteotron jelenlegi formájában a hegyláncok közelében működhet eredményesen, ahol a légkör instabi­litása eleve biztosítva van. Gondolnak arra, hogy Észak-Afrikában egy na­gyobb, 25 km 2-nyi terület bitumenes borításával tárolni lehetne a napme­leget, és ezzel biztosítani az erős hő­mérséklet-különbséget a környezethez viszonyítva. Trópusi vidéken gyakori, hogy a talaj menti nedves légréteg fölött egy sokkal szárazabb réteg fekszik. A ned­ves réteg nem elég vastag ahhoz, hogy lehetségessé tegye természetes gomolyfelhők képződését. Ilyenkor a meteotron annyira megnövelheti a nedves légréteg vastagságát, hogy az elegendő legyen esőfelhők kialakulá­sához. A kísérletek a gyakorlati célon túl­menően jelentősen hozzájárulnak me­teorológiai ismereteink bővítéséhez^. FELFÚJHATÓ ZSILIP Egy időben híre járt, hogy az Egyesült Államok­ban, West Coast-ban fel­fújható gátat építettek mű­gumival bevont nylonszö­vetből. A felfújható gát a csúcs-gát szerepét töltötte be: rendes körülmények között nem volt felfújva, csak akkor helyezték üzembe, ha hirtelen jött árhullámot kellett kordá­ban tartani. A megoldás annak idején nagyon meg­felelőnek bizonyult, és fel­tehetően ma is üzemben van. Legújabban a Szovjet­unióból érkezett híradás az elv továbbfejlesztéséről és érdekes alkalmazásáról. M. Korán áteresztő zsilip­rendszert szerkesztett ha­sonló elv szerint, felfújha­tó zsilipekkel. Működését egy hajó áthaladásakor az ábra szemlélteti. A csatorna falaihoz erő­sített nagy átmérőjű ny­loncsövet vízzel fújják fel. A vízzel megtöltött, bevont cső gátként szerepel, il­letve párosan alkalmazva, mint az ábra is mutatja, áteresztő zsiliprendszer alakítható ki belőlük. A csövet egy ugyancsak ny­lonból készített „szigetelő lemez" tartja a helyén. A zsiliprendszer üzemelteté­séhez szükséges egyetlen járulékos eszköz a nagy teljesítményű szivattyú. Azt nem részletezik a jelentések, hogy milyen módon erősítik a csövet a csatorna vagy a folyóme­der falához. Elképzelhető, hogy a felerősítés a teljes kör mentén történik, tehát a mederfal közelében a A Szovjetunióban kifejlesztett felfújható zsiliprendszer vázlatos elrendezése: 1. nylon-cső, 2. nylon-„szigetelő, le­mez", 3. felső oldal, 4. alsó oldal, 5. áteresztő szakasz. cső mindig megtartja kör szer a helyszínen viszony­alakját. lag gyorsan üzembe he­További előny, hogy az lyezhető. előregyártott zsiliprend­Mikroszkóppal végzett vizsgálat a bőr alatt Kurt zur Linde kasseli (NSZK) lakos érdekes módon adja tudtul a gyalog­járóknak, hogy biztonságban átme­hetnek az úttest átjáróhelyén: gép­kocsija hűtőjére egy zöld lámpát sze­relt, amely a fékrendszerre van kap­csolva és fékezés közben világít. A gyalogjárók tehát messziről látják, hogy a gépkocsivezető észrevette őket és lassítja a kocsiját. Nem mai gondolat, hogy tanácsos lenne az injekciós tű útját szemmel is követni és a bőr alatti szöveteket mikroszkóp segítségével vizsgálat alá vetni. Amint jelentik, a vágyból most valóság lett. Olyan új műszert fej­lesztettek, amelynek segítségével az élő szövetet a helyszínen lehet vizs gálni, mikroszkóppal megfigyelni met­szet készítése nélkül. A műszer működésének alapja a száloptika: a rendes injekciós tű mé­retű készülék végét 10 000 rendkívül finom üvegszál köti össze az optikai berendezéssel és a szálak sokasága gondoskodik mind a megvilágításról, mind a kép továbbításáról. Lényegé­ben két szálköteg között oszlik meg a feladat, közülük a képtovábbító szálköteg gondosan rendezett szálai biztosítják, hogy minden képpont a helyére kerüljön. A mikroszkóp a szálköteg végén megjelenő képet na­gyítja meg a rendes módon, bár attól némileg mégis eltérően, mert a tű és ezzel együtt a szálköteg végének el­lapltásából eredő torzítást a különle­ges szemlencse kiigazítja. A szálkö­tegnek a vizsgált szövettel érintkező vége elliptikus, míg a mikroszkóphoz csatlakozó vég kör keresztmetszetű. A felnagyított képet az optika ismét a valódi tárgynak megfelelő ellipszis­sé alakltja. Úszó vonat Csaknem 93 m hosszú uszályon te­szik meg a Seattle és az alaszkai Whittier közötti tengeri utat a vas­úti szerelvények anélkül, hogy a ki­kötőkben át kellene rakni a vagonok tartalmát. A hajó, amelyen 30 vagon fér el, 16 naponként indul Seattleből, de már tervbe vették, hogy a járatot sűríteni fogják, s még nagyobb uszá­lyokat építenek erre a célra. Érde­kes módja ez a „kétéltű" közlekedés­nek, amelynek egyik változatát Nyu­gat-Európában is használják. Itt olyan úszó járműveket alkalmaznak, ame­lyek a vízből kiemelve vasúti alvá­zakra helyezhetők s mint vagonok folytatják útjukat rendeltetési helyük felé. Tokió felkészülve várja az olimpiász részvevőit. A legkorszerűbb techni­kával és építészeti megoldásokkal lepi meg a látogatókat. Befejezés előtt áll a nemzeti sportcsarnok építése is az olimpiai falu közelében. A nagyob­bik épületben (jobbra) úszómedence lesz, a kisebbikben a kosárlabdázók foynak vetélkedői 1964. szeptember IS, W SZ® S

Next

/
Thumbnails
Contents