Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-11 / 222. szám, kedd

Á liberecí vásár margójára A liberecí vásár — mint textilipa­runk legnagyobb hazai bemutatója s a brnói nagyvásár után legrepre­zentatívabb kiállításunk — dolgozóink körében egyre nagyobb érdeklődés­nek örvend. Ezt bizonyítja a látoga­tók évről évre növekedő száma is. Ha figyelmesen végignézzük azt a fejlődést, amin a kiállítás tartalma keresztül ment az évek folyamán, ál­landóan változó képet nyerünk. A ren­dezők minden évben újabb elgondo­lással leptek meg bennünket, a gyár­tó, az üzlet és a fogyasztó igényei kielégítésének legalkalmasabb formá­ját keresve. A KIÁLLÍTÁSON VOLT, AZ ÜZLETBEN NEM Volt idő, amikor a kiállításon in­kább az szerepelt, amit gyártani tud­nánk, de nem gvárhattunk. Az attrak­cióra való törekvés háttérbe szorí­totta a reális lehetőségeket, s az ex­pozíció művészi felállításának a túl­értékelése a tartalom rovására ment. Gyakran csakis a csúcseredményeket mutogattuk s olyan modelleket, ame­lyek gyártására évek múlva került sor. A látogató elkápráztatva távo­zott, de annál nagyobb volt a csaló­dása, ha az üzletekben hiába keres­te azt, amit a kiállításon látott. Ezekből a tapasztalatokból krisíá­lyozódott ki AZ IDEI VÁSÁR RENDEZÉSI ELGONDOLÁSA, amely két célt szolgál: bemutatni a közszükségleti ipar egyes üzemeinek eredményeit és a közvélemény meg­nyilvánulása következtében hatni a csomagolás minőségére, az eladás kultúrájára, javulására. A vásár rendezői arra törekedtek, hogy a vásár nemcsak a vevők, ha­nem a gyártók és eladók számára is a jő ízlés iskolája legyen. Ezért csak­is olyan árut állítottak M, amely minden tekintetben kielégíti az igé­nyeket, s a vásáron vagy másutt, az üzletekben is kapható. Az újdonsá­gok közül pedig csak olyanokat, me­lyek legkésőbb a jövő évben piacra kerülnek. Azzal, hogy az eddigi szokásoktól eltérően az állami szektoron kívül a kisipari szövetkezetek és a helyi gaz­dálkodás üzemei ls részt vettek a ki­állításon s a gyártmányaik egymás mellett voltak kiállítva, alkalom nyílt bizonyos összehasonlításokra. így az egyes üzemek arra kényszerültek, hogy szebb és jobb, a legújabb di­vatnak megfelelő árucikkekkel ve­gyenek részt a vásáron. Az alapgondolat — amely a rende­zőket a három szektor gyártmányai­nak közös bemutatásánál vezette, az volt, hogy együttműködésük Ily mó­don megnyilvánuljon s állandó ver­senyre serkentsen. Természetesen nemcsak a kiállítás idején. Tavalyhoz viszonyítva az idén két­szerte nagyobb területet foglaltak el a boltok, és nagyobb lett a választék is. Am ezzel még távolról sem oldó­dott meg az üzlethelyiségek kérdése. ROSSZ BENYOMÁST KELTETT az, hogy naponta 30—40 000 látogató sorakozott, amíg bejutott az Ideigle­nes, árusításra semmiképpen sem megfelelő szűk helyiségekbe. Pa sem FÜGGŐTETŐ ÉPÍTÉSE KRASZNOJARSZKBAN 6550 négyzetméter alapterületű ga­rázst építenek Krasznojarszkban 200 gépkocsi számára A függőtető köny­nyű, előregyártott elemek felhasz­nálásával. állványozás nélkül épül. A 78 méter fesztávú, 420 kg/m 2 terhe­lésre méretezett függőtetőt 1,5—1,5 méter méretű vasbeton elemekből sze­relik össze. A függőtető acélszükség­lete 36 kilogramm egy négyzetméterre. oldotta meg a helyzetet, hogy az el­árusitás egy részét a szabad térségeken bonyolították le. Szinte rossz volt nézni, ahogyan az emberek a felfúj­ható matracokért, a szalmakalapokért, az összerakható esernyőkért és továb­bi hiánycikkekért verekedtek. lehetséges, hogy bizonyos nehéz­ségekbe ütköznék egy-egy árucikkből többezer darabot tartalékolni, viszont egy-két darab árubabocsátásával nem lenne szabad a vevőket sem ingerel­ni. Ez nem növeli az eladás kultúrá­ját... Megállapíthatjuk azonban, hogy a kiállított, valamint az eladásra kerülő árucikkek mind minőségben mind íz­léses kivitelükben a legigényesebb bí­rálókat is kielégítették. A KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE is azt bizonyítja, hogy a csehszlovák konfekció lépést tarthat a világszín­vonallal. Persze, ezen a téren még sok a kívánnivaló, s itt a látogatók hozzászólásai Is serkentőleg hatnak. Ezért érdemes lenne az egyes áru­cikkek tervezőinek nevét is feltün­tetni a kiállított árun, hogy ők is ér­dekelve legyenek. Űgy, ahogy azt a Cseh Képzőművészeti Alap kiállított kollekciójának egyes darabjain lát­hattuk. Gondolkozni kellene a véle­ménykutatás korszerűbb formáin is, mert a most alkalmazott rendszer — az árucikkek számozva vannak s a látogató a kijáratnál elhelyezett táb­lán a megfelelő számú gomb lenyo­másával nyilvánítja tetszését — nem elég megbízható. Sokan ugyanis az összes gombot sorra megnyomják. Ml TETSZETT A LEGJOBBAN? Elsősorban az újdonságok. Sajnos, ezekből aránylag kevés volt. Annak ellenére, hogy a libereciek igyekez­tek olyan árut kiállítani, amely csak­hamar piacra kerül, sokkal több új­donságot választhattak volna ki a már forgalomban lévő árucikkek he­lyett. Nagy érdeklődést keltettek a plasz­tikus (laminát) textilből készült nyá­ri kabátok. Főleg a nőket hódították meg tetszetős pasztell színeikkel, íz­léses fazonjaikkal, valamint a fel­használt anyag könnyűségével és más jó tulajdonságaikkal is. A kabátokat a strakonicei Fezko gyártja, és leg­később a jövő év első negyedében már kaphatók lesznek. Ugyancsak si­kert arattak a leakrilből és akrili­queből gyártott műszőrmék is, melyek a vratislavi bútortextiigyárból kerül­tek ki. Ezek a szőrmék tartósságuk­kal, egyszerű tisztításukkal, kezelé­sük igénytelenségével, valamint azzal, hogy a moly és penész egyaránt nem támadja meg őket, elönyösebbek a valódi szőrméknél. A férfiaknak főleg az új szabású, többszínű zakók és a Standard sport­ingek tetszettek a legjobban. No meg a gyűrhetetlen nyakkendők, amelye­ket a kiválasztott anyagból a hely­színen is elkészítettek. A LEGKERESETTEBB ÁRUK KÖZÉ TARTOZTAK a bratislavai Tesla üzem Zuzana és Akcent jelzésű tranzisztoros rádióké­szülékei. Főleg a Zuzana iránt volt nagy az érdeklődés, amely hazánk­ban a legkisebb gyártott rádiókészü­lék (10X6,5X2,5 cm), s Liberecben első ízben került eladásra. A vegyipar gyártmányai közül a gumimatracok és az Éva strandtáska örvendettek nagy érdeklődésnek. Az ÉVA titka: egy kisebb méretű felfúj­ható heverőt rejteget. S így sorolhatnánk tovább. A kiál­lított áru mind szép és jó volt. És bizony nehéz volt annak a bizottság­nak a dolga, amely a „Libereci kiál­lítás aranyérme" odaítéléséről dön­tött. A 353 bejelentett gyártmány kö­zül 97 kapott kitüntetést. Hetvenhét érem az állami szektornak, tizenhat a kisipari szövetkezeteknek, három a helyi gazdálkodás üzemeinek és egy a Cseh Képzőművészeti Alapnak ju­tott. , A szlovákiai kiállítók közül főleg a žilinai Slovena és a partizánskei Augusztus 29 Üzem volt sikeres. Ezek három-három érmet nyertek. További kitüntetésben részesült a trenőíni Odevné závody, a púchovi Makyta, a Banská Bystrica-i Slovenka, a trnavai Tatrachema és a vrbovéi Trikota üzem. A kiállítás bezárul. Mi pedig újabb tapasztalatokkal gazdagodtunk. Az idei vásárról megállapítható: színvo­nalasabb volt mint a tavalyi. Ám csak a jövőben tudjuk majd értékelni, ho­gyan tartják be az egyes üzemek a kiállított árucikkek piacrabocsátásá­nak időpontját. Semmi esetre sem szabad megfeledkezni arról, hogy Itt a vevők bizalmáról van szó — s a bizalmat könnyebb elveszíteni, mint megszerezni. —ili— e _. v* N mm A „hatodik érzékszerv 4 4 nyomában Kétséget kizáróan tudjuk, hogy küuilág megismerésére minden ember öt érzékszervvel, látással, hallással, tapintással, szaglással és ízlelés­sel van megáldva. Ezek az érzékszervek többnyire kielégítőek számunk­ra, tájékoztatnak bennünket a környezetből kiinduló fizikai és kémiai folyamatokról (fény, hang, hő, nyomás, párolgás stb.) néha mégis úgy érezzük: jó hasznát vennénk még egy-két további érzékszervnek is. Nos, ez az óhajunk nyilván valóra válik, ha ugyan a kutatók új feltevései helyeseknek bizonyulnak. lő tehetségével ls rendelkeznie kel­lene. Kérdés persze: milyen mérték­ben vannak az embernél kifejlődve az állatok „hatodik érzékszervei". U-i ietve nem korcsosodtak-e el telje-* sen? Megmagyarázhatatlan képességek A szovjet'kísérletezők például ko­molyan foglalkoznak olyan emberek­kel, akik ujjuk végével tudnak olvas­ni, vagy ujjhegyűkkel különböztetik meg a színeket. E megfigyelések alap­ján egyes fiziológusok arra a követ­keztetésre Jutottak, hogy az egyes em­bereknél tapasztalható szokatlan ér­zékelő képesség lehet ama „hatodik érzékszerv", amelyről gyakran halla­ni. A Reader' s Digest c. angol folyó­irat a minap az ember további „ha­todik érzékszerveiről", az érzékelés eddig megmagyarázhatatlan eseteiről is beszámolt. „Van például egy barátnőm, akit azzal a képességei áldott meg a ter­mészet, hogy megtalálja az elvesztett tárgyakat" — írja R. Platt az említett folyóiratban. — „Elveszített valaki például egy-karkötőt a homokos-stran­lődve egyes állatoknál. Sok állatnál emellett a hallás, a látás és a szag­lás is sokkal érzékenyebb, mint az embernél. A kutya például érzékeli a szuperszonikus sípolást, amely az emberi fül számára nem hallható. A kutyáknál igen erősen kifejlődött a tájékozódási képesség is. Egy brit orvos kutyáját például zárt teherautó­ban ismeretlen helyre vitték, vagyis a kutya nem hagyott semmiféle nyo­mot a földön s a vidék szerint sem tájékozódhatott. Nem egész két nap múlva mégis visszatért a gazdájához. 43 kilométeres utat tett meg, aztán átúszott egy kilométer széles öblöt s a másik parton még további 37 kilo­métert futott, amíg célba ért. A házi­állatok e ösztönét még senki sem magyarázta meg. Ezzel szemben 14 évvel ezelőtt Kari von Frisch német zoológus megálla­pította, hogyan tájolja be magát a Minden jel arra vall, hogy ara ember „hatodik' érzékszervének" a helye a kisagy. Az ábrán: 1. nyúltagy, 2. híd, 3. középagy, 4. látótelep alatti rész, 5. agyalapimirigy, 6. homloklebeny, 7. kérgestest, 8. látótelep, 9, falile­beny, 10. nyakszirtle>beny, 11. kisagy, 12. IV. agykamra. don? A barátnőm aránylag hamar megtalálja, de nem tudja megmagya­rázni, hogyan sikerül ez neki. A hölgy egyébként biológiai tanulmányokat végzett, orvos felesége, s emellett rendkívül őszinte és becsületes. Kü­lönleges képességét természetes do­lognak tartja, amely egyébként, mint mondotta, csak akkor nyilvánul meg nála, ha nem fáradt. Ha külföldön tartózkodik, ahol egy szót sem ért abból, amit körülötte beszélnek, akkor működik legjobban e rejtélyes érzék­szerve." Vagy ismerjek egy vak fiú esetét, akinek legkedveltebb szórakozása a kerékpározás. Közben nyelvével cset­teg, s e hang visszaverődése alapján tájékozódik. S végül — kísérletekkel kimutatták —, hogy az ember bőrével is érzékel­heti az ultrahangot s nem csupán hallásával. Mint tudjuk, az utlahangot mesterségesen például a kvarckris­tálynak nagyfrekvenciájú váltakozó áram segítségével való rezgésbe ho­zásával váltják ki. Ha az utlrahang-ge­nerátort a bőrtakaró egyes részeire helyezzük — legérzékenyebb ebből a szempontból a tarkó, a halánték és a mell -r- az ultrahang közvetlenül a bőr közvetítésével érzékelt hanggá változik. Számos további hasonló példát so­rolhatnánk fel. Régóta foglalkoznak velük a tudósok, mindig bebizonyí­tották a rendkívüli érzékelő képesség jelenlétét, de csak kevesen tapintot­tak rá lényegükre. Ojábban felmerült azonban egy érdekes elmélet: Nem kezdetleges, őseink ismeretlen érzék­szerveinek a maradványa-e e megma­gyarázhatatlan érzékszervek összes­sége? Nem örököltük-e őket legalább részben, rejtett alakban? Nyilván min­den e feltevés mellett szól. Feltehető a kérdés: nem léteznek-e szerveze­tünkben az ingerek felfogására szol­gáló ez ideig ismeretlen „vevők", amelyek a „hatodik érzékszerv" sze­repét töltik be? Az idegrendszer és az agy mechanizmusával foglalkozó tudományos, munka legújabb eredmé­nyei már e pszichikai övezetek hatá­ráig jutottak. Mit mond a tapasztalat? A szóban forgó ismeretlen érzékelő képességek erősen k-i vannak fej­méh akár hat kilométeres távolság­ból is bizonyos virágra, s miként ké­pes egyenesen feléje repülni. A méhek a sarkított fény szintje — más szóval a Nap szerint — tájékozódnak, mi­vel képesek érzékelni a nappali fény sarkításának az irányát. Figyelemre méltó képességeik van­nak a halaknak is: a legsötétebb mély­ségekben is csak nagy ritkán ütköz­nek össze. A magyarázat egyszerű: számos hal oldalán olyan érzékszer­vek vannak, amelyek érzékenyen rea­gálnak a vízáramlás minden változá­sára, sőt 'a víz feletti légkör hang­rezgéseit is érzékelik. A tudósok megállapítása szerint az állatok olyan finom jelenségeket is érzékelnek, mint mondjuk az elektro­mágnesség, a radarhullámok, az infravörös sugarak, a tehetetlenség stb. Amennyiben tehát az ember ter­mészete fiziológiai szempontból nem különbözik egyes állatok természe­tétől, az embernek az állatok érzéke­A méh akár hat kilométeres távol­ságból is egyenesen hazatalál, vagjr be tudja magát tájolni bizonyos lege­idre. A tudósok megállapítása szerint a Nap sarkított fénye szerint tájéko­zódik. Néha az intuíció (ösztönös meg­érzés, „belátás") körébe sorolják, azokat a jelenségeket is, amelyek az érzékszervekkel történő észlelés kö­rében tartoznak. A. Carrel Nobel-díjas orvosprofesszor ezt a jelenséget első­sorban a pillanatnyi megfigyelésből levont gyors következtetésnek tulaj­donítja: valamiféle „jövőbe látásról" van szó, amely független a hosszabb' megfigyeléstől és gondolkodástól. Ez a „jövőbe látás" gyakran nagy tudo­mányos felfedezések s a nagy mű­vészi alkotások megszületésének is íorrása lehet. fe A kisagy mélyének titkai embernek két agya van. A nagy­agy a szürke agykéreggel 10—15 mil­liárd idegsejtből tevődik ősszé, ežel? vezérlik az ember tevékenységének és viselkedésének jó részét. Alatta foglal helyet a kisagy, az elődöktől örökölt kezdetlegesebb szerv. A kis­agynak fontos összeköttetései vannak' az idegrendszer valamennyi főbb köz­pontjával, az agykéregtől kezdve egfe­szen a gerincvelői központig. A befutó ingerületek a kisagyban rendeződnek, és így a mozgások s egyáltalán a reak­ciók egyenletesen, simán mennek vég-, be. A kisagy mindössze kisujjnyi nagy­ságú, mégis ez az álmok, látomások, ösztönök ós érzelmek székhelye. Feltehető, hogy itt székelnek az egykori „hatodik érzékszervek" fel­fogó szervei ls, amelyek olykor feli ébrednek a primitíveknél, a gyerme­keknél vagy egyes kivételes esetekben a civilizált embernél is. „Nem fér hoz­zá kétség" — olvassuk a Readeť s Dŕgesí-ben, — „hogy ez a képesség sokkal könnyebben kiváltható, ha a tudat — új agyunk — nem korlátoz­za szabad működését... Annak bi­zonysága, hogy a hatodik érzékszerv létezik, rendkívül nagy jelentőségűvé teszi a bennünk régóta szunnyadozó, szellemi képességek kutatását." A SZOVJET KÖZLEKEDÉSTECHNIKA ÚJDONSÁGA A Mi-8 -as utasszállító helikopter A Szovjetunióban egyre nagyobb teret hódítanak a helikopterek, amelyek különösen a nehezen megközelíthető helyeken tesznek kiváló szolgálatot. A szovjet helikopter-család legújabb tagja a Mi-8, befogadóképessége 25 személy; két turbinamotor hajtja s 200 km/ó-nál nagyobb sebességet ér el. Nemrégiben egy 2000 km-es körpályán két világcsúcsot ért el (átlagos sebesség és hatótávolság). 1964. augusztus K. * 0J 5

Next

/
Thumbnails
Contents