Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-11 / 222. szám, kedd

A nemzetközi értekezlet — űt a kommunista mozgalom egysége felé A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE Moszkva (TASZSZ) — „A nemzetközi értekezlet — út a kommunista mozgalom egysége felé." Ezzel a címmel közli a Pravda hétfői vezércikkét. A cikk bevezetőül rámutat, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének kérdése ma az egész világ kommunistái érdeklődésének homlokterében áll. E kérdésben két álláspont alakult ki. A pártok abszolút többsége amellett foglal állást, hogy a közeljövőben összeüljön az értekezlet Ezt az álláspontot vallja az SZKP is. A Kínai Kommunista Párt vezetői viszont úgy vélik, hogy. legkorábban 4—5 év múlva, de inkább sohasem kell összehívni az értekezletet. A nemzetközi kommunista ipozgalom történetében már száz év óta rendszeresen tartanak nemzetközi kongresszusokat és értekezleteket a forradalmi harc közös feladatainak kollektív megvitatására. Ez az együttes alkotómunka legcélszerűbb forrná ja. Az 19S7. és 1900. évi értekezletek igen nagy jelentőségűek voltak. Az utóbbi tanácskozás óta már négy év telt el, azóta igen sok fontos változás történt a világhelyzetben, s mindez megköveteli a kollektív tanulmányozást és vitát, az újabb értékeléseket és következtetéseket. E négy év alutt ezenkívül mélyreható nézeteltérések is felszínre kerültek, e nézeteltérések egyre súlyosabbakká válnak, sőt ma már nyílt konfliktussá fejlődnek. Ha nem számoljuk fel közös erőfeszítésekkel ezt a konfliktust, a nemzetközi kommunista mozgalom szakadásához vezethet. A cikk ezután rámutat, hogy a nézeteltérés igen nagy kárt okoz a kommunista mozgalomnak, a kínaiak által sugallt frakcióharc megkönynyíti a reakció támadásait. Ezért rendkívül fontos, hogy lépéseket tegyünk a jelenkor összes imperialistaellenes erőinek egyesítésére. A kínai vezetők — ellentétben a pártok abszolút többségének véleményével — kijelentették, hogy a mai viszonyok között senkinek sincs joga összehívni a nemzetközi értekezletet, s „megengedhetetlen, hogy egy párt vagy a pártok egy csoportja hívja össze a tanácskozást. Amikor emlékeztették a kínai vezetőket arra, hogy az 1957. évi értekezlet a Szovjetunió Kommunista Pártjára bízta a tanácskozások összehívását a testvérpártokkal való konzultáció mellett, a kínai vezetők azt állították, hogy a konzultáció követelménye az egyöntetű egyetértést jelenti. Ez az álláspont — írja a Pravda — azt jelenti, hogy egyetlen párt önkényesen meghiúsíthatja a nemzetközi fórum összehívását még akkor is, ha a többi párt a tanácskozás mellett foglal állást. Eszerint egyetlen párt (megakadályozhatná bármely kérdés kollektív megvitatását. Ez az igény azt mutatja, hogy egy párt rá akarja erőszakolni saját akaratát az egész nemzetközi kommunista mozgalomra. Az ilyen igényekkel azonban egyetlen marxista—leninista sem érthet egyet. Az értekezlet összehívása elleni második „érv" az, hogy „a KKP és az SZKP konzultáció útján még nem alakított ki egységes véleményt". A KKP vezetői minden eszközzel kitérnek a konzultáció elől, szüntelenül rágalmazzák az SZKP-t, s ugyanakkor értésére adják az ingadozóknak, hogy a nemzetközi értekezlet csak akkor lehet eredményes, ha a kollektív megvitatásra szoruló összes kérdéseket előzőleg két pőrt — az SZKP és a KKP — megvitatja és megoldja. Vitathatatlan, hogy az SZKP és a KKP kölcsönös megértése lényegesen elősegítené a nemzetközi értekezlet sikeres lebonyolításét — írja a Pravda. — Az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a KKP-vel történő kétoldalú konzultációnak. Tavaly nyáron az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére összeült a két pőrt küldöttsége, a kínai küldöttség azonban félbeszakította a tárgyalást. Azóta a KKP vezetői semmilyen érdeklődést sem mutattak az SZKP-val történő konzultációk iránt, hanem kifejezetten fokozták rágalomhadjáratukat az SZKP és a többi marxista—leninista párt ellen Az azóta eltelt egy év alatt az SZKP Központi Bizottsága többször hangoztatta készségét egy újabb találkozóra, bosszú időre egyoldalúan megszüntette a nyilvános vitát, több építő jellegű javaslatot tett az egység érdekében. A KKP vezetői azonban mindezeket a javaslatokat elvetették. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az SZKP-nak sohasem volt az a véleménye, mintha egy, vagy két párt elkülönülve magára vállalhatná az egész nemzetközi kommunista mozgalom sorsát érintő problémák megoldását — folytatódik a cikk. — Ha Így gondolkoznának, ez azt jelentené, hogy visszatérnénk a személyi kultusz időszakához, alá- és fölérendelt pártokra osztanánk a mozgalmat. Az időszerű problémákat és a nézeteltéréseket az összes marxista—leninista pártok együttes erőfeszítéseivel kell tanulmányozni és megoldani. A kínai vezetők, amikor a problémák megoldására két párt megegyezésének az útját javasolják, a nemzetközi értekezletet formális, parádés találkozóá akarják tenni, amelynek egyetlen feladata az lenne, hogy a többi párt aláírja az előregyártott döntéseket. Ez a szemlélet gyökeresen ellentmond a pártok közötti viszony lenini elveinek. A tanácskozás ellenfeleinek következő „érve" az, hogy az előkészítés nem elégséges, s nem folyt konzultáció a testvérpártokkal. Az igazság az, hogy 1982 óta már két esztendeje folyik a konzultáció, valóságos népszavazás zajlott le a pártok között, s ma már teljesen világossá vált az összes pártok álláspontja. A pártok abszolút többsége ragaszkodik ahhoz, hogy ne halogassuk hosszú időre az értekezletet. Többen javasolják, hogy körülbelül a jövö év közepén kerüljön sor az új nemzetközi találkozóra. Ami pedig az előkészítő munkát illeti, ez abban áll. hogy a nézeteltérések leküzdésén és az egység megszilárdításán kell munkálkodni. Az SZKP és a többi marxista—leninista párt fáradhatatlanul ezt teszi az utóbbi négy esztendőben. Sajnos, a kínai vezetők makacsul kitérnek ez elől, nem hajlandók felhagyni a nyilvános szócsatával és a testvérpártokban végzett aknamunkával. Nemrég ismét cinikusan kijelentették, hogy „tovább is ugyanazt fogják csinálni, mégpedig erősebben és jobban", amit eddig. Ogy látszik, az ilyen „előkészítő munkához" akarnak mindenáron időt nyerni, s ezért akarják 4—5 évre, vagy még hosszabb időre kitolni az értekezlet összehívását. A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy az 1960. évi moszkvai értekezlethez hasonlóan most is szerkesztő bizottságot kell alakítani az új találkozó kollektív előkészítésére. A bizottság összetétele körül azok provokálhatnak vitát, akik meg akarják hiúsítani a tanácskozást. A testvérpártok véleménye szerint a kiút igen egyszerű: ugyanaz a huszonhat párt alkossa a szerkesztő bizottságot, amely 1980. októberében és novemberében sikerrel teljesítette feladatát. E bizottság a következő országok pártjaiból áll: Albánia, Argentína, Ausztrália. Brazília, Bulgária, Csehszlovőkia, Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kína, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szíria, Szovjetunió, Vietnami Demokratikus Köztársaság. Ebben a bizottságban a forradalmi mozgalom minden főbb térsége — a szocialista országok, a fejlett tőkés országok, a fejlődő új államok, a nemzeti függetlenségükért harcoló országok — képviselve van. Az SZKP a napokban azt javasolta, hogy a felsorolt pártok küldjék el képviselőiket a szerkesztő bizottságba, amely december 15-én Moszkvában fogjon hozzá munkájához, ha a testvérpártok ezt elfogadhatónak tartjők. A szerkesztő bizottság összeüléséig ily módon elég idő marad, s ezt a bizottságban részt vevő pártok jól felhasználhatják az eddigi vitaanyagok tanulmányozására, a különböző nézetek egybevetésére, a javaslatok h|á|n|y A FRANCIA KOMMUNISTA PART politikai bizottsága nyilatkozatában a francia gépkocsiiparban keletkezett súlyos helyzettel foglalkozik. Felhívja a figyelmet arra, hogy ebben az iparágban válság kezdődik, melynek első következményei már megmutatkoztak. Csökkentették a béreket és bevezették a nem teljes munkahetet. (CTK) ÉSZAK-RHODESIA északkeleti részén újabb vallási és törzsi zavargások voltak. A legutóbbi jelentések szerint eddig 373 ember vesztette életét, s több falu elpusztult. (CTK) A FAJÜLDÖZŐK ÜJABB ÁLDOZATA New York (CTK) Atabarna államban, Bessemer város közelében összetűzésre került sor a négerek és fehér bőrűek között. C. Gates néger életét vesztette, több négert kórházba szállítottak. A rendőrség nem közölt részleteket erről az esetről és azt sem jelentette, hogy Willy Black Hikset, Gates gyilkosát e«ogtóte-a előkészítésére. A szerkesztő bizottság 1980-ban egy egész hónapon át igen feszült légkörben dolgozott, mert szembekerült a kínai és az albán megbízottak „különleges" álláspontjával. Valószfnfl, hogy a bizottságnak most nem rövidebb, hanem még hoszszabb időre lesz szüksége. Ezért a testvérpártok azt |avasolják, hogy körülbelül 1985 közepén üljön össze a nemzetközi tanácskozás. A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy ha valamely párt nem küldi el képviselőit a megadott időpontban, ez nem lehet akadálya a bizottság munkájának. Az SZKP célja a nehézségek leküzdése és a szakadás megakadályozása A kínai vezetők azt állítják, hogy az értekezlet ma csak veszekedést ás szakadást hozhatna. A szakadás formai bejelentése ezzel szemben éppen az lenne, ha megtagadnák részvételüket az értekezleten. Az SZKP nem azt akarja, hogy valakit elítéljenek, bárkire sértő bélyegeket ragasszanak, felelőtlen vádakat hajigáljanak. A cél: az egység. Az értekezletet nem azért hívják öszsze, hogy egy pártot „kiközösítsenek", egy országot önkényesen kizárjanak a szocialista világrendszerbűi. Mindenekelőtt a közös álláspontok kidolgozására kell összpontosítani az erőket. A tanácskozáson minden párt őszintén és nyíltan kifejtheti nézetét, kollektív alkotó vitát folytathat. Ha azt követelik, hogy még az értekezlet előtt kialakuljon az egyhangú vélemény, ezzel megfosztják az értekezletet konstruktív szerepétől. A Pravda ezután felteszi a kérdést: Ha a KKP vezetői az igazság letéteményesel, akkor miárt félnek ennyire a nemzetközi értekezlettől? Miért nem akarják kifejteni „Igazságaikat" a kommunista pártok felelős képviselői előtt? Ezzel tulajdonképpen saját érveik gyengeségét ismerik el. Az új értekezlet kiindulópontját a testvérpártok véleménye szerint a két moszkvai nyilatkozatnak kell alkotnia, de minden új problémát, minden új jelenséget meg kell vitatni az értekezleten. A tanácskozás akkor sem lenne haszontalan, ha nem tudna teljesen egységes álláspontot kialakítani. !gy is hasznos lesz, hogy a világ kommunista pártjainak vezetői egybegyűlnek, kifejtik véleményeiket, meghallgatják a többiek nézeteit, kollektíven megvizsgálják a kommunista mozgalom közös problémáit. Az 1960. évi értekezleten sikerült őszinte, elvtársi hangon megvitatni a problémákat, s a 81 párt által ott kidolgozott nyilatkozat igen hasznos és gyümölcsöző volt. Az új tanácskozás természetesen sokkal nehezebb helyzetben gyűl majd össze, de még ebben az esetben is minden alap megvan arra, hogy a kommunista pártok kötelezettséget vállaljanak: számot vetnek egymás véleményével, lelkiismeretesen együttműködnek azokon a területeken, amelyeken az álláspontok és az érdekek közösek, s a továbbiakban tartózkodnak minden olyan lépéstől, amely kárt okozhat a kommunista pártoknak, súlyosbíthatja nehézségeiket és csak az osztályellenségnek szerezhet örömet. A cikk befejezésül hangoztatja: a Szovjetunió Kommunista Pártjának szilárd meggyőződése, hogy nincs és nem is lehet semmiféle áthidalhatatlan objektív akadálya annak, hogy az értekezlet ne a nézeteltéréseket növelje, hanem a marxizmus—leninizmus elvei alapján megszilárdítsa a nemzetközi kommunista mozgalom egységét PALMIRO TOGLIATTI, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Moszkvába érkezett, ahol szabadságát tölti. (CTK) A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa elnökségének meghívósára Radhakrisnan India elnöke szeptember első felében a Szov-jettinióbe látogat. (CTK.) Miről fog tárgyain' az SZKP KB novemberi plénuma ? N. Sz. Hruscsov beszélgetése mezőgazdasági szakemberekkel Moszkva (CTK) — Nyikita Szergejevics Hruscsov a „Humalag" déloszét kolhozban pártfunkcionáriusok ós mezőgazdasági dolgozók részvételével rendezett aktíván a szovjet mezőgazdaság fellendítését célzó feladatokat és irányelveket ismertette. Az SZKP KB novemberi plénuma ezekről az irányelvekről és feladatokról fog tárgyalni. Hruscsov elvtárs közölte, hogy az SZKP Központi Bizottsága elküldte a párt- ós állami szerveknek a KB elnöksége számára készített megjegyzéseit, majd a beszélgetés résztvevőit tájékoztatta a legfontosabb elgondolásokról. A novemberi plénum megvitatja a mezőgazdaság további szakosításának és belterjessége fokozásának lehetőségeit — mondotta Hruscsov elvtárs, majd így folytatta: Amint tudják, a Központi Bizottság februári teljes ülésén már foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, de akkor csupán az általános Irányelveket tűztük ki és tisztáztuk a feladatok értelmét. Most sokkal konkrétabban akarunk foglalkozni azokkal a kérdésekkel, mert már meg van minden lehetőségünk a konkrét szakosítás programjának összeállítására. Ami az állattenyésztési termelést Illeti, külön-külön akarjuk szakositahi a szarvasmarha-, a sertés és a Juhtenyésztést. A baromfihús és a tojás termelését nagygazdaságokban, nagy baromfitelepeken és szakosított szovhozokban összpontosítjuk. A szemes termények termesztése terén kedvezőek a lehetőségeink. Ha országos viszonylatban hektáronként csupán 15 mázsa szemes terményt érünk el, akkor ls maradéktalanul fedezhetjük az egész állam szükségleteit. A 15 mázsás hozam természetesen minimális, mert ahol elegendő istálló- és műtrágyával rendelkeznek, ott hektáronként 20—25 mázsa betakarítása ls lehetséges. Jelenleg 130 millió hektárnyi területen termesztünk szemes terményeket, ebből 65 millió hektáron búzát. Ha szakszerű trágyázással kétszeresére növeljük a hozamokat, nem lesz szükségünk ily nagy vetésterületre. Ipari alapokon akarjuk megszervezni a sertéshús termelését, s ezért kl kell számítanunk előnyösebb lesz-e a szemestermények feletetése, mint ahogyan Amerikában szokás, vagy pedig burgonyával és cukorrépával hizlaljuk a sertéseket. Valószínűleg mind a két módszert kell alkalmaznunk. A szarvasmarha hizlalását azonban más szempontok figyelembevételével kell megoldanunk. E célra még akkor sem használhatunk szemes terményeket, ha felesleges készletekkel rendelkeznénk, mert e* nem gazdaságos. Kedvezőek a feltételeink a silótakarmány előállítására és ezéft ezt a lehetőséget ls szem előtt kell tartanunk. A Szovjetunió Minisztertanácsa nemsokára határozatot hoz a tojás- és baromfihús-termelés ipari megszervezéséről. Számításunk szerint 1970 végéig 780 nagy baromfitelepünk lesz, ahol 24 milliárd tojást és Jl,3—1,4 millió tonna baromfihúst termelhetnek. Valószínű, hogy külön Igazgatóságok létesülnek az egyes szövetségi köztársaságokban. Ezek irányítja* majd a szemes termények, a cukorrépa, a nyersgyapot, a sertés- és baromfihús stb. termelését. Az állam eddig az ország mindem területén vásárolja fel a mezőgazdasági termékeket, tekintet nélkül a termelési önköltségre s a termelés feltételeire. A tervezett szakosítás más célt követ. A mezőgazdaságban már a vetésterületek meghatározása idején figyelembe kell venni a termékek minőségét, választékét stb., ami csak akkor lehetséges, ha valóban ésszerűen szakosítjuk a termelést, minimálisra csökkentjük vagy telje^ sen kizárjuk a kedvezőtlen éghajlati befolyásokat. Ez viszont csupán akkor lehetséges, ha öntözött földekentermesztünk kukoricát ós más takarmánynövényeket, A szovjet kormány nylatkozata (Folytatás ai 1. oldalról) ország hosszú idő óta ellenséges magatartást tanúsít Kubával szemben, provokációkat követ el ellene és durván beavatkozik belügyeibe. Éppen ezek" až" agresszív cselekedetek Jelentenek igazi, nem pedig képzelt veszélyt a békére és a biztonságra — hangsúlyozza a szovjet kormány. Ezt követően a nyilatkozat elemzi az AÁSZ értekezletén elfogadott határozatokat és rámutat, hogy azok éles ellentétben állnak az ENSZ alapokmányában foglalt elvekkel és tételekkel. Az ENSZ alapokmánya szerint (3/39. cikkely) csupán a Biztonsági Tanács határozhatja meg a béke veszélyeztetésének bármely esetét, a béke megsértésének vagy agresszlós cselekményeknek a tényét, s csak ez a szerv döntheti el, hogy az alapokmány 41. és 42. cikkelye értelmében milyen intézkedésekre van szükség a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy visszaállítása céljából. Egyetlen regionális szervezet sem rendelkezik az említett jogokkal, kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A világszervezet alapokmánya pontosan meghatározza, hogy „semmiféle kényszerítő cselekmény nem alkalmazható e regionális egyezmények és regionális szervek által a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül". (53. cikkely.) Az AÁSZ határozata szerint a tagországok ,fiz önvédelem egyéni és kollektív formáját alkalmazva" „még arra is elszánhatják magukat, hogy jegyveres erőket használjanak fel" a Kubai Köztársaság ellen. A leghatározottabban ki kell jelenteni — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy az ENSZ alapokmánya megtiltja az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban és az erővel való fenyegetést „mind bármely ország területi sérthetetlensége, vagy politikai függetlensége ellen, mind pedig bármely más módon, amely nem egyeztethető össze az Egyesült Nemzetek céljaival". (12. cikkely*) Befelezte munkóiót s hirosimai értekezlet Magasza4ä (ČTK) — A hirosimai ajtomfegyverellenes értekezlet záróftlésén több mint 12 000 japán békeharcos vett részt. A résztvevők szívélyesen üdvözölték a külföldi vendégeket — a Béke-világtanács, a Szovjetunió, Mongólia, Csehszlovákia, Franciaország, Nagy-Britannia, Algéria és számos további ország küldöttségét. A záróülésén Narita, a Japán Szocialista Párt főtitkára tartott beszédet. Megállapította, hogy a hirosimai és a nagaszaki értekezlet sikeres vo-K. A Bóke-vikigtenács képviselője bejelentette, hogy Nagaszaki város lakosságát a tanács arany érdemrendjével tüntették ki. A szovjet békevédők nevében Zsukov szólalt fel. Az ülés résztvevői határozatot hagytak jóvá, mely szerint harcot kell folytatni Japán nukleáris felfegyverzése ellen, az atommentes övezetek kialakításáért, a földalatti nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetéséért, a vietnami és laoszi probléma békés megoldásáért és konkrét intézkedésekért az atombombázás áldozatainak megsegítésére. A szovjet kormánynyilatkozat e»! után megállapítja, hogy az AÄSZ határozatait az ENSZ alapokmányának idevágó rendelkezései szerint nem igazolhatja semmiféle utalás ' a kölcsönös védelemről szóló Amerika-közi szerződésre, vgy bármely más hasonló egyezményre. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy az AÁSZ különleges bizottsága, amely a helyszínen vizsgálta meg Venezuela „panaszát", semmiféle bizonyítékot nem tudott szerezni a venezuelai területen állítólag felfedezett „kubai fegyverekkel" kapcsolatos vádaskodás igazolására. Nem lehet szó nélkül hagyni az AÁSZ határoztának azt a részét sem, amely kísérletet tesz a nem amerikai államoknak a Kuba-ellenes szankciókba való bevonására, vagyis rá akarfa kényszeríteni Kuba ellenes agresszív politikáját más szuverén államokra. Jellemző a nyilatkozat szerint, hogy az erős amerikai nyomás ellenére Mexikó, Chile, Uruguay és Bolívia az értekezleten állást foglalt a kollektív szankciók alkalmazásával szem-: ben. A szovjet kormány kijelenti, hogy az AÁSZ külügyminiszteri értekezletén elfogadott, s augusztus 1-én a Biztonsági Tanácsnak átadott határozat sérti az ENSZ alapokmányának legfontosabb elveit, s ezért érvénytelen. A Szovjetunió soha nem egyezett bele és a jövőben sem fog beleegyezni az ENSZ alapokmányának megsért tésébe. A szovjet kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az AÁSZ jogtalan határozatáért, amely az ENSZ egyik tagországa ellen irányul, s amely veszélyezteti az általános békét és biztonságot, teljes mértékben az Egyesült Államoknak és azoknak a kormányoknak kell viselniök a fele-; lősséget, amelvek a határozatra sza-í vaztak. Befejezésül a nyilatkozat megállj pítja: Az AÁSZ külügyminiszteri ér-1 tekezletének határozatai kiélezik a feszültséget a Karib-tenger térségében, s ennek szükségszerűen vissza kell tükröződnie a nemzetközi hely-, zetben A Kubai Köztársaság ellen agresz-. szív terveket szövő reakciós körök-, nek emlékezniök kell arra, hogy Kuba élvezi a szocialista közösség országainak, valamint minden békeszerető államnak és az egész világ népeinek együttérzését és támogatását, — * — A Szovjetunió ENSZ képviselője a nyilatkozat szövegét átnyújtotta a Biztonsági Tanács elnökének, s kérte, hogy azt a tanács hivatalos dokumentumaként terjesszék. (Mrn) S9M. augusztus HL * @J 9®Ö 3