Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-08 / 219. szám, szombat

Két járás eredményei és problémái Mezőgazdaságunk dolgozóinak figyelme ebben az időszakban túlnyo­mó részben az aratás sikeres befejezésére irányul. Ez természetes is, hiszen a veszteség nélküli betakarítás kumoly munkát követel. Ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a tejtermelés és felvásár­lás kérdését sem, ha azt akarjuk, hogy a nyár idején se apadjanak a tejforrúsok. SZLOVAKIA KOMHUNISTA PARTJA K0ZPQNT1 BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1964. augusztus 8. szombat • 50 fillér • XVII. évf. 219. szám HEGHALT AIEKSANDER ZAWADSKI Varsó (CTK) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa közli, hogy Aleksander Zawadski, az Államtanács elnöke, a Nemzeti Egységfront elnö­ke, a LEMP KB politikai bizottságának tagja hosszan tartó súlyos beteg­ség után pénteken, augusztus 7-én 15,05 órakor elhunyt. Ez a kérdés annál is inkább ko­moly figyelmet érdemel, mert az utóbbi hónapokban a tejfelvásárlási terv teljesítése hátralékot mutat. Igaz ugyan, hogy a közép- és nyu­ra terjed ki, hanem azon túl a fel­vásárlási kötelezettségekre is. A fel­vásárlás színvonalát számos tényező befolyásolja. A tejüzem például napon­ta jelenti az esetleges kilengéseket a Aleksander Za­wadski 1899. de­cember 16-án sze­gény bányászcsa­lád gyermekeként született. Már 13 éves korában dol­goznia kellett, hogy hozzájárulhasson a család létfenn­tartásához. Katonai szolgálata után, 1921-ben ismét munkába lépett a dabrowski szénme­dence egyik bányá­jában, s egy évvel később belépett a a Lengyel Kommu­nista Ifjúsági Szö­vetségbe. Rövid idő eltelte után kitűnt, mint a munkásifjú­ság harcos politi­kai akcióinak szer­vezője. Később, amikor belépett a kommunista párt­közben a hitleri fasiszta hordák le­rohanták Lengyel­országot. Aleksander Za­wadski a második világháború évei­ben a Szovjetunió­ban tartózkodott és részt vett a meg­szállók elleni har­cokban. Volgográd egyik védője volt, és a Szovjetunió­ban elsőrendű sze­repet töltött be a Lengyel Hazafias Szövetség, s a len­gyel hadsereg meg­szervezésében. A Lengyelország fel­szabadításáért ví­vott harcok idején a főparancsnok he­lyettese volt. A felszabadult ha­zában Aleksander gat-szlovákiai kerület egyelőre sike- terv teljesítésében. A mezőgazdasági resen teljesíti a felvásárlási tervet, de egyes járásokban lényegesen csök­kent a tejtermelés és ennek követ­keztében a beadás is. Azt Is tudomá­sul kell venni, hogy a szárazságtól sújtott területeken levő mezőgazdasági üzemektől nem igen várható a be­gyűjtési kötelezettségek teljesítése. Ezért annál többet kell elérni azok­ban a járásokban, ahol a kedvező időjárás hozzájárult a mezőgazdasági dolgozók jó munkájának sikeréhez. Ezzel kapcsolatban látogassunk el a prievidzai és a Dolny Kubín-i járás­ba. Tavaly mindkét járás sikeresen teljesítette a tejbeadási tervet. A prie­vidzai járásban az idén is jó eredmé­nyekről számolhatnak be, de a Dol­ný Kubín-i járásban úgy látszik ki­fogytak az erőből. termelési igazgatóság zootechnikusai és más dolgozói igyekeznek azonnal megoldani a problémákat. Ha valahol nehézségek merülnek fel a takar­mányadagok összeállításában, a jutal­mazásnál, vagy meg kell állapítani a tej savanyodásának okát, megoldani a tisztaság és a szállítás problémáit, a szövetkezetesek és az állami gaz­daságok dolgozói lépten nyomon ér­zik a segítő kéz beavatkozását. Ezért jók az eredmények a járásban. ba, a legfelelősségteljesebb funkciók- Zawadski a népi állam egyik legaktí­kal bízták meg. Magától értetődő, vabb építőjeként szerepelt. A kor­hogy a rendőrség tudomást szerzett mány megbízásából először Sziléziá­Aleksander Zawadski politikai tevé­kenységéről. Illegalitásba vonult, de 1925-ben „bujtogatásért és államelle­nes tevékenységért" 6 évi börtönre ítélték. Forradalmi szejlemét a bör­tönben töltött évek sem törték meg. Szabadon bocsátása után ismét részt vett a párt munkájában. Állandóan üldözték. Élete mintegy 11 évét töl­tötte a burzsoá Lengyelország börtö­neiben. 1936-ban megint letartóztat­ták és 15 évi börtönbüntetésre ítél­ték. Büntetését nem töltötte kl, mert ban tevékenykedett, majd pártmun­kára kapott megbízást. 1948-ban meg­választották a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának tit­kárává. Az 1949—50-es években a Központi Szakszervezeti Tanács elnö­kének tisztségét töltötte be. 1950 má­jusában kinevezték a minisztertanács elnökének helyettesévé. A szejm 1952-ben az államtanács elnökévé vá­lasztotta és ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Az adott sz ó nyomában Prievidzán a lehetőségek alapos la­tolgatása után a párt járási konfe­renciája egyebek között célul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági üzemek 022 000 literrel teljesítsék túl az ez évi tervet. A járás mezőgazdasági üze­meinek dolgozói ezt magukévá is tet­ték. Ennek köszönhető, hogy a járási pártbizottság plénuma a napokban megtartott ülésén megállapíthatta: jú­lius 27-ig 403 000 liter tejet adtak be terven felül. Eszerint a járás az év végéig túlszárnyalhatja a vállalt kö­telezettséget. Eddig számos szövetke­zet és állami gazdaság teljesítette túl a tervet. Ezek közé tartozik az osla­nyi, Horná Nitra-i, máčovi és más szövetkezetek. Az állami gazdaságok 265 000 liter tejjel adtak be többet, mint a terv előírja. Mindez a körültekintő és rugalmas irányítómunka eredménye. Az ered­mények bizonyítják, mit jelent az, ha a mezőgazdasági üzemek állan­dóan nagy figyelmet szentelnek a bő­séges, jó minőségű takarmányalap biztosításának és idejében gondoskod­nak jó silóról, melyet nagyobbára réti széna és évelő takarmányok kon­zerválásából nyernek. Nem kevésbé befolyásolják az eredményt a szak­szerűen összeállított takarmányada­gok és a takarmánnyal való helyes gazdálkodás. Mindez elsősorban a jó szervező munka eredménye, amely nemcsak a takarmányalap blztosításá­Fény és árnyék Amint látjuk, a prievidzai járásban teljesen tudatában vannak annak, hogy minden lemaradás behozása ne­hézségekkel jár, s ezért sokkal jobb megelőzni. Ezt az igazságot a Dolný Kubin-i járásban is Ismerik, ahol 672 000 liter tejadósággal léptek az év második felébe. Ez a hátralék a szervező munka és a személyes agi­táció lanyhulásának következménye. A helyi nemzeti bizottságok az utóbbi hónapokban nem fordítottak kellő gondot főleg az egyéni gazdálkodók­ra, akik a félévi adóssághoz 539 000 liter tejjel járultak hozzá. Mindezek ellenére a Dolný Kubín-l járásban is megvan rá a lehetőség, hogy az évi tervet nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják. A 26 szö­vetkezetből 15 száz százalékon felül teljesíti a tervet és ezenkívül több községben az egyénien gazdálkodó parasztok is példásan eleget tesznek kötelességüknek. Ez azt jelenti, hogy a járásban még igen nagy tartalékok vannak, csak ki kell őket használni. A Dolný Ku­bín-i járásban most levonva a tanul­ságot ismét a személyes agitáció módszeréhez folyamodnak, aktivizál­ják a helyi nőbizottságokat amelyek a múltban ls sikeresen működtek. A járási pártbizottság és a mezőgaz­dasági-termelési igazgatóság munká­jában első helyen áll a lejfelvásárlás kérdése Gondot fordítanak arra is, hogy szakemberek a helyszínen nyújtsanak segítséget a termelőknek. Mindezt összegezve világos, hogy Igényes és szívós munkára van szük­ség, amíg a járásban ismét elérik a kívánt termelési színvonalat; minden­esetre az már fél siker, hogy megvan rá a lehetőség és az igyekezet. VIZET KAP EGY JÁRÁS A hatalmas gépek néhány év múlva paradicsomkertté változtatják az érsekújvári Járást. KALIŠTE FELTÁMADT HALOTTAIBÓL Amikor Banská Bystricán megkér­deztem egy fiatalembert, merre kell mennem KaliStebe, tanácstalanul vál­lat vont, mondván, hogy ilyen nevű helységet nem ismer. A CSAD kalauz­nője azonban már tudta, s eligazí­tott a „hatosra". Az autóbusz a Fon­čorda nevű új lakótelepen keresztül kiért a széles Gorkij utcára, amelyet üde, zöld növényzet között takaros ikerházak szegélyeztek. Ez lenne Ka­lište? — Ez az, persze, hogy ez. Az új Kalište. De hát csak nem a régit keresi? — csodálkozott az idősebb polgár. — Mi a csudát keresne ott? A régi az Alacsony Tátra hegyei kö­zölt fekszik, vagy két óra járásnyi­ra. — És az emberek? A falu népe? — Azokat itt megtalálhatja. Min­den házban ... Bekopogtattam Rudolf Kaliský aj­taján. A Šverma Vasművek olvasztó­ja megsárgult fényképet tett elém. — Ez volt Kalište. összevissza 45 viskó, bennük úgy 230 lélek. Kicsi falu volt, de ml szerettük. Csak két házikó maradt meg. Bizony rossz idő­ket éltünk akkor ... A szemtanú — Javakorabeli férfi voltam, jóval a negyvenen innen, amikor kitört a felkelés. Hívott a kötelesség. Harcol­tam Banská Štiavnicánál, Krupinánál, Kremnicánál is, de a német túlerő mindig vissza kényszeritett a hegyek­be. így hát kisvártatva hazakerültem ken bizony nehéz volt a futás. Rögtön a szülőfalumba, Kališteba. Pihenésre láttam, hogy így sosem érek el a he­azonban nem volt időnk. Hordanunk gyekbe. Említette, hogy engem is kellett az élelmet, lövészárkokat ás- erősen kerülgetett a tífusz. S amikor ni, s géppisztolyt ragauva a németek az előttem haladót leterítette egy né­jó néhány támadását kellett vissza- met golyó, elhatároztam, hogy vissza vernünk. Kališteban ugyanU újabb megyek. Ha megélnek, legalább ott­partizán-egységek alakultak Martinov hon halok meg. és Volkov őrnagy parancsnoksága alatt, tehát nálunk szüntelenül folyt a harc. Negyvenöt telén Kališteban váratlanul tífusz ütötte fel a fejét. Sem orvos, sem gyógyszer — gyász­baborultak a viskók. A baj minket sem került el. Anyám is, apám is megbetegedett, és engem is kerül­getni kezdett a nyavalya. Ma ls pon­tosan emlékszem mindenre, mintha tegnap történt volna. Szombaton meghalt az anyám, hétfőre temetés­re készültünk. De már nem volt rá szükség. Ogy történt, hogy ... Rudolf Kaliský kortyintott egyet a hideg sörből, megsimogatja borotvált állát és folytatja. — ... ahogy mondtam, szombaton halt meg az anyám és vasárnap nap­keltekor a németek megtámadták a falut. 1945. március tizennyolcadika volt. A fasiszták megtudták, hogy a falunkból kitört egy partizáncsoport, amelynek a fronton átjutva egyesül­nie kellett a szovjet hadsereggel. Most hát bosszúból ránk támadtak. Amikor meghallottam az első lövést, ébreszteni kezdtem az apámat. Kel­jen fel — mondom neki — kezdődik a nemulass. Az öcsémet, Vojtechet, meg azonnal a hegyekbe menesztet­tem. Kisvártatva azzal tért vissza, hogy menjek én is, mert engem itt megölnek. Apámat annyira legyengí­tette a betegség, hogy fel sem tudott ülni az ágyban. Gondoltam, megkísér­lem legalább én a menekülést. A de­rékig érő hóban alig féllábnyira ki­taposott csapások vezettek, amelye­Vittek, amit láttak Otthon a feleségem és a sógornőm ágyba fektettek, a fejemet bebugyo­lálták egy törülközőbe, hogy a né­metek öreg embernek nézzenek. Ta­lán az öregeket békén hagyják — úgy gondoltuk. Rövidesen ránk nyi­tott a prancsnok néhány közlegény­nyel. Felforgatták az egész lakást. A testvérem igyekezett nekik megma­gyarázni, hogy a hátsó szobában anyánk van kiterítve, emebben pedig apánk és a bátyja fekszik súlyos be­tegen, tífuszban. A parncsnok mor­gott valamit a foga között. Ami enni­valót az asztalon találtak, mind egy morzsáig megették, az asszonyt meg Az érsekújvári járás minden bizony­nyal hazánk egyik legjobb, mezőgazda­sági termelésre alkalmas része. A Csal­lóköz peremén fekszik — egy kis jóaka­rattal, még oda is sorolhatnánk —, amelynek zsíros televényföldje ember­emlékezet óta gazdag terméssel fizet. A mezőgazdasági termelés rohamos fejlő­désének e járásban csupán egy kerék­kötője van — a víz. Mint másutt Dél­Szlovákiában, itt is száraz, meleg idő­járás uralkodik, s aszályos években mindössze 200—210 miliinéter csapadék hull. A mezőgazdasági termelés tovább­fejlesztése szempontjából kell tehát első­sorban leküzdeni a vízhiányt öntöző­berendezések kiépítésével. A járást hat lolyő szeli át, illetve ezek közUl a Duna, Vág és az Ipoly csak részben érinti a járás határait, a Garam szennyeződött vize pedig nem használ­ható öntözésre. Emiatt az öntözéses gaz­dálkodás bevezetése is nagy nehézségek­be ütközik. A mezőgazdaság céljaira ma­rad a Zsitva és a Nyiira, s a járás ha­tárai mentén az előbb említett három folyó. A mezőgazdasági termelés vízellátásá­val már hosszabb ideje foglalkoznak a szakemberek. Nemrégiben aztán megszü­letett egy 1965-ig esedékes, Illetve egy messzemenőbb — 1980-ig megvalósítandó terv. Ezután nagyrészt megoldódik a járás mezőgazdasági termelésének vízel­látása. A terv szerint 1980-ig mintegy 30 000 hektáron, a járás mezőgazdasági területének negyedrészén épül öntöző­rendszer. Továbbá sor kerül az összes folyómeder szabályozására és a vizenyős területek lecsapolására. A járás egyes részein — mintegy 54S hektáron kisebb­nagyobb víztárolók épülnek. Fő vízforrá­sul a Zsitva, Nyitra, Vág, Duna, az épí­tendő víztárolók és kutak szolgálnak majd. A víztárolókból való öntözés nem új­donság a járásban. Néhány ilyen víztá­rolót már az elmúlt években építettek: Rastlslavicén 10, Dubnikon 18. Trávni­cén 9, Tardoskedden 11 hektáron. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése után várható hatalmas fejlődést legjob­ban a tardoskeddi szövetkezet példáján illusztrálhatnánk. A tardoskeddiek a víz­tárolóból tavaly 50 hektár cukorrépát öntöztek. Amíg az öntözött területen hektáronként 650 mázsa répafejet taka­rítottak be, az öntözetlen részen csupán 435 mázsás hektárhozamot értek el. Hozzávetőleges számítások szerint a rastislavicei víztároló beruházási költ­ségei öt év alatt megtérültek. Bár a most Induló építkezések sokkal nagyobb arányúak lesznek, bizonyosan megérik a költséget. A jövőben valószínűleg még több terméket kap majd társadalmunk az érsekújvári járás földműveseitől. P. L. (Folytatás a 2. oldalon) w//////////////////////////^^^ «1 közeljövőben megkezdődik Kelet-Szlovákiában az Ondava menti domašai vízmű építésének második szakasza. Az építők ez idén 120 ezer. köbméter, földdel töltik jel a gátat és szeptember, l-ig átadják rendeltetésének a víztornyot s .(Róbert Berenhaut felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents