Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-06 / 217. szám, csütörtök

Még jobb lesz a folytatás 5 Mátyásföld termőtalaját bizonyára nem szükséges bemutatni az olva^ sónak, hiszen ki ne tudná, hogy szlovákiai viszonylatban aránylag itt ^ termelik a legtöbb búzát, cukurrépát, kukoricát, lucernát, szóval az ^ alapvető mezőgazdasági növénykultúrákat. Persze nem szeretnénk megij sérteni a csallóközieket, mert az ö földjük termőerejéböl talán még fc a szomszédokénál is többre futja. Most azonban nem róluk, hanem fc Mátyusföldnek is csak egyik részéről, a galántai járásról szeretnénk s szólni. Múltjáról, jelenéről és egy kis betekintést, mit várnak a jövőS tői. A mezőgazdaság szocialista átszer- éveket. Azt már említettük, hogy vezése itt is úgy történt, mint másutt 1961-ben az állandó dolgozók évi jöaz országban. Az első években nem vedelnie járási átlagban 10 577,4 kovolt kifogástalan a közös gazdálko- rona volt, 1963-ban pedig 12 877,7 kodás iránti viszony. Inkább a háztáji rona. A jövedelem-növekedés tehát gazdálkodásra alapozták az életüket 21 és néhány tized százalék. a szövetkezetesek. A járás vezetői ennek ellenére nem az erőszakra, hanem a meggyőző szóra támaszkodtak. Ezt leginkább talán azzal bizonyíthatnánk, hogy a galántai járás szövetkezeteinek termelési és gazdasági eredményei például 1956-ban jóval magasabb szintűek voltak a szlovákiai átlagnál. Az egy hektárra eső Az egy állandó dolgozóra eső tertermelés értéke pedig az 1961-es 32 770 koronáról 1963-ban 36106 koronára növekedett. Itt tehát 11 százalékos fejlődést mutatnak ki a számok a munkatermelékenység növekedésének javára. Látszólag egy kis ellentét v^n abban, hogy a jövedelem gyorsabban termelésben tulajdonképpen csak a növekedett a munkatermelékenységdunaszerdahelyi járás volt komoly nél. Mert az általános alapelvek szeversenytársuk. rint a jövedelem csakis a termeléssel A területi átszervezés után a sere- és a munkatermelékenységgel arányo'dl, vágsellyei és a szenei járásból san növekedhet, méghozzá úgy (szönéhány szegényebb szövetkezettel is vetkezeti viszonylatban különösen), „gazdagodott" a Járás. Ám ez a tény hogy a termelés és a munkatermelésem állította meg a járás mezőgazda- kenység növekedéséből mindenekelőtt ságának Ígéretes fejlődését. Ha a tengersík vidék szövetkezeteinek fejlődését egy markáns példával akarnánk jellemezni, akkor elég lenne csupán a munkaegység értékének fejlődését papírra vetni. Mert például az már magában is sokatmondó tény, hogy 1961ben járási átlagban 18,3 korona volt a munkaegység értéke, 1963-ban már 25,3 korona. Persze a munkaegység értékének növekedése mutatőssága ellenére sem fejezi ki a változás teljességét. Mert az érték növekedéséve! arányosan csökkenhet a ledolgozott munkaegységek száma, vagyis a normaszilárdítás ls lehet a munkaegységérték növekedésének befolyásolőja, anélkül, hogy a szövetkezeti tag több jövedelemhez jutna. Elég gyakori eset, hogy abban a szövetkezetben, amelyikben 16—20 korona a munkaegység értéke, az állandó .dolgozók évi jövedelme több, mint ahol 30—35 koronás a munkaegység. Mert az előbbiben rendszerint kétszer annyi munkaegységet szerez a tag, mint az utóbbiban. Ám nézzük a munkaegységek értékének és száménak alakulását a galántai Járásban. Tény, hogy egy állandó dolgozó munkaegységeinek szá A galántai szövetkezetben Krivánek Ilonka (a képen) és Mészáros Margit baromfigondozók vállalták, hogy az idén minden tyúktól 130 tojást adnak piacra. A fél évi eredmény szerint bizonyára túlteljesítik a vállalást. (Krajcsovics F. felvétele) a bővített újratermelést, vagyis a termelés fejlesztéséhez szükséges beruházást biztosítsuk. A dolgozók jövedelmének növekedése ugyan nem játszik alárendelt szerepet, a javak eloszlatásánál azonban nem lehet döntő tényező. Eszerint talán egészségtelen ez az ma, vagyis a normaszilárdítás itt is arány

? _ kérdezhetnénk. Erre is befolyásolta a munkaegységérték alakulását. Például 1961-ben 576, két évvel később már csak 509 munkaegységet szerzett járási átlagban egy-egy állandó dolgozó. Es mennyit jelent ez pénzben? 1961-ben 10 577,40 koronát, 1963-ban pedig 12 877,70 korona jövedelmet. A tények tehát rácáfoltak azokra, akik korábban azt rebesgették, hogy a mezőgazdaságban a normaszilárdítás feltétlenül a dolgozók jövedelmének csökkenését eredményezi. És egyúttal azt ls bizonyították, hogy a munka csak a tények adhatják meg a választ. A bővített újratermelés eszközeit nem csorbította meg, hogy az említett idő alatt az állandó dolgozók jövedelme 21 százalékkal növekedett, mert eközben nem kevesebb, mint 14 százalékkal, vagyis 44 820 koronáról 50 993 koronára növekedett az egy állandó dolgozóra eső alapvető termelőeszközök értéke. Ezt pedig semmiképpen nem mondhatjuk rossznak. A beruházások a munkatermelékenységben azért nem ,,, , „ ., ,. ,,,„,»„„ 0 éreztetik hatásukat egyik évről a mámezőgazdasági

8 teS sbU nincs" és * termelőeszkömezőgazdasági termelesben nincs és zök bővítése (külf>nösen a mezöga

z. nem is lehet egy helyben topogás. Hiszen egyre több és nagyobb teljedaságban) mindig együtt jár a ter, . , L ,_«___J„-Í„ melési technológia bizonyos fokú fa'^chn

8.^ melLt ľX-rel -gváltozásával s egyenesen hiba (elsősorban a növényápolásnál, is lénuDo.öcpn rcKkkPntik « munka i gén ves- szakkepzetien Qotgozo szenveane nyegesen csökkentik a munkaigényes séget. A gyomirtó vegyszerek alkalmazása például lehetővé tette, hogy ma két anyagi kárt az átmeneti időszakért. Egyébként is, egészségesnek mondhatjuk a galántai járás mezőgazdasági termelésének fejlődésében ezt az munkáit kisebb erővel elvégezzék mint mondjuk 10 évvel ezelőtt egy hektár megkapálását. Itt és sok hasonló esetben tehát törvényszerűen következik be a normaszilárdítás. amit nyomon követ a mun katermelékenység növekedése. Érdekes és érdemes például összehasonlítani, hogy járási átlagban az utóbbi években milyen az arány a munkatermelékenység növekedése és a dolgozók jövedelmének alakulása között. Vegyük alapul az 1961—63-as azért ls, mert a társadalmi szükségletek szempontjából legfontosabb követelménynek a járás mezőgazdasági üzemei igazán példásan eleget tettek. Az egy hektárra eső árutermelés a kiegészítő termelést leszámítva 1961ben 4062 korona volt, 1963-ban pedig 4702 korona. Ez csaknem tizenhatszázalékos növekedés. És tegyük hozzá, hogy ez az eredményes árutermelés nem a tagok természetbeni ellátásának rovására történt. Ott ugyanis lényegtelen a változás, az 1961-es 2,4 koronás értékkel szemben 1963-ban 2,3 korona értékű természetbenit juttattak egyegy munkaegységre. A dolgozó ember természetesen nem ezeken a gazdasági mutatókon keresztül szemléli a járás mezőgazdasági termelésének fejlődését, hanem a mindennapi életben szemmel látható, kézzelfogható tényezőket állítja előtérbe. Számára bizonyára érdekesebb az, hogy tavaly az eléggé kedvezőtlen esztendőben járási átlagban is 35,2 mázsa szemeskukoricát, 364,4 mázsa cukorrépát termett egyegy hektár, holott az országos átlag közel 30 százalékkal alacsonyabb volt. Vagy például (mert az sem lényegtelen) ki ne örülne annak, hogy az 1961-es 80 tojással szemben 1963 bari már 125 tojást adtak piacra tyúkonként a szövetkezetek. Tejből és húsból ugyan nem egészen ilyen ugrásszerű az emelkedés, de ott is jó ütemű a fejlődés. Az idén a gabonatermésből bizonyára jóval fölülmúlják az országos átlagot, és a kapásokból ls jó termés ígérkezik. Ez a fő. Meg az, hogy ebben a mezőgazdasági jellegű járásban 1961-hez hasonlítva 1963ban több imint 42 millió koronával növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Hogy az Idén mennyivel? Azt feltételezni még korai lenne. Arról azonban lépten-nyomon meggyőződhetünk, hogy a járás mezőgazdasági üzemelnek dolgozói bizakodók. Már azért is, mert az idei év gazdag termést ígér. A jövő még többet, mert néhány év múlva a járás mezőgazdasági földterületének legalább 30 százalékát öntözhetik majd, ami nemcsak azt jelenti, hogy ezen a területen 50—70 százalékkal növelhetik a hektárhozamokat, hanem azt is, hogy az öntözött területről két termést takaríthatnak be évente. A lucernát pedig négyszer, sőt ötször is megkaszálhatják. Ez persze még nem minden, amit a járás mezőgazdasági üzemei kapnak. Mivel az idén terven felül néhány vagon gabonát adnak el, s ezért a feláron kívül műtrágyát is kapnak, jelentősen növelhetik a talaj termőerejét. Az öntözéses gazdálkodással megváltozik, azaz javul a vetésforgó, több lešz a lehetőség a zöldtrágyázásra, szóvál a táperőkérdés néhány éven belül többé-kevésbé megoldódik. Lombos Kornél mérnök, a járási termelési igazgatóság vezetője szerint különösen a takarmánytermesztés fejlesztésére javulnak meg a feltételek. 1970-ben legalább 50 százalékkal több takarmányuk lesz, mint az idén. Pedig ez az év is sikeresnek ígérkezik. A járásban évek óta sok gondot okozott a takarmányellátás. Mindig kevés volt. Ez persze az állattenyésztésre is rányomta bélyegét. Az utóbbi években már a marhaállomány csökkentésével próbálták megoldani a takarmányhiányt. Ezt a kényszermegoldást természetesen ők maguk sem látják helyesnek, még a tüdőgümőkór és a fertőző elvetélés felszámolásának keretében sem, hiszen a talajnak az istállótrágya egyenesen pótolhatatlan. Éppen ezért már az idén elkezdik a szarvasmarha, főképp a tehénállomány kiegészítését. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy néhány éven belül a sertés- és baromfitenyésztés gyors fejlesztésének alapját is megteremtik. Ezeknek a termelési ágaknak a fejlesztését eddig erősen gátolta az egyoldalú takarmányozás. A következő években három, nagyteljesítményű „takarmánygyárat" kap a járás. A számítások szerint a két műszakban dolgozó három üzem 1970-ben megközelítőleg fedezni fogja a takarmánykeverék szükségletet, ami azt jelentené, hogy az állatok hasznosságát csupán a jobb minőségű takarmányokkal legalább 25—30, a tyúkoknál 40—45 százalékkal fokozhatják. Ha a tények figyelembe vétele után arra a kérdésre akarunk választ adni, hogy a galántai járásban a korábbi, sikeres évek után milyen lesz a mezőgazdasági termelés fejlesztésének folytatása, akkor nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy ha nem is ugrásszerű, de az eddiginél is egészségesebb és gyorsabb fejlődés feltételeit már a közeljövőben megteremtik. És annyi siker után joggal reméljük, hogy a galántai járás mezőgazdasági dolgozói mindent megtesznek az újabb, még jobb eredmények érdekében. KRAJCSOVICS FERDINÁND HARASZTI GYULA >>" í mm% A dunaszerdahelyi szövetkezet zöldségkertészetében jó segítséget nyújt a nagy dologidőben az Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola 39 tanulója. A képen Nagy Margit és Német Erzsike paradicsomszedés közben. (Palágyl felvétele) Fél év tükrében A falusi pártszervezetek és a szövetkezetekben dolgozó kommunisták kezdeményezése igen szép eredményekhez segítette a nyitrai járás közös gazdaságait. A szövetkezetek zöme féléves termelési tervét minden mutatóban túlszárnyalta és megteremtette a jövedelmező gazdálkodás további feltételeit. Az első félévben a járás szövetkezetei csaknem 23 vagon vágómarhát és közel 66 vagon sertéshúst, félmillió liter tejet adtak el terven felül a közellátásnak. Ezekben az eredményekben kétségkívül nagy részük van a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíváknak, melyek száma további kettővel gyarapodott. A falusi és a szövetkezetek mellett működő pártszervezetek helyes tömegszervező tevékenységükkel jelentős segítséget nyújtanak mind a cím tulajdonosainak, mind a versenyző csoportoknak. A legjobbak között kétségkívül a sládeCkovceieket és a Polný Kesov-iakat említhetem, melyek már a SZNF évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiket is hiánytalanul teljesítették. A kommunisták munkája természetesen nemcsak a felajánlások szervezésére, a mezőgazdaság dolgozóinak serkentésére, hanem a szilárd takarUiányalap biztosítására is irányul. Az elmúlt évihez képest ez idén sokkal több takarmányt tároltak a szövetkezetekben és amint az eddigi csépléseredmények igazolják, szemes takarmányból sem lesz hiány. A termés ugyan nem volt olyan, mint amilyen* re a mezőgazdasági üzemekben szá» mítottak, de silóval, kukoricával kiegészítve teljes mértékben fedezhetik egészévl szükségleteiket. Jelenleg a jövő évi tervek előkészítése folyik a járásban. A járási pártbizottság és a termelési igazgatóság a szakemberek, tudományos intézetek és a mezőgazdasági főiskola tanárainak bevonásával a szakosítás ésszerű megoldását keresi. Az elképzelések Igen szépek, kedvezően befolyásolnák a termelést. Részletesebb eredményekről azonban csak akkor számolhatok be majd, ha ezekről a pártszervezetek és a szövetkezetek tagsága is véleményt nyilvánít, megteszi javaslatait. JÁN DOJCAN mérnök,

1 Nyitra Mestere a szakmának Reggel 9 óra lehetett, amikor a Losonci Állalmi Gazdaság telkai részlegén a hatalmas búzatábla rendjeinek nekiállt az első SZK-3-as kombájn. Az elsőt követte a tübbi, és néhány percen belül már mind a hat kombájn ott sorakozott a nyári forróságban szinte lángolni látszó búzatáblán. Dohogtak a motorok, sűrűn fordultak a termést szállító jármüvek. Az egyik parcellán hat kombájn csépelt. — Honnan van ez a sok kombájn? — kérdeztem a búzatábla sarkán álló vállas, barnára sült fiatalembertől. — Volt már ennél több is ... A minap nem meszsze egyszerre kilenc kombájn aratott egy parcellán ... Mint később kiderült, a kérdezett Széles György volt a losonci ÁG legjobb kombájnosainak egyike. A gépet ez idő alatt társa Bencslk Alojz kezelte. — Elégedett a kombájnok munkájával? — érdeklődöm. — Ügy látom, néhol még át kell szaladnunk a már kicsépelt rendeken ... — mondja elgondolkozva a kombájnos. Egy kis jelbeszéd a messzebb dolgozó kombájnok vezetőivel és máris megsziiletettt a döntés. Mégegyszer átcsépelik a kritikus helyeket. Nézetével a vendégkomliájnosok — a žilinai, Lipt. Mikulási, martini járásból — is egyetértenek. Megint nekieresztik gépeiket a már kicsépelt rendeknek. — Ezzel kevesebb lesz a learatott hektárok száma, — jegyzeta meg. Széles elvtárs összehúzott szemmel nézegeti a rendek alját és úgy válaszol: — Lehet, hogy az idén nem csépelek ki 300 hektárt, mint tavaly. Azért egy szem gabonának sem szabad a tarlón maradnia. A termést úgyis nagyon megváinolta az időjárás. A láthatáron sötét viharfelhők gyülekeznek. Látja ezt a kombájnog, meg társai, ezért el ls marad taost cigarettaszünet. AGÖCS VILMOS. A trnavai talajjavító szövetkezet a Dolná Krupá-i határban nagyméretű vízlevezető építkezésen dolgozik. A nyári szünidő alatt jó segítséget jelent számukra a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola 22 hallgatója. (J. Krátky felvétele) 1964. augusztus B. * Qj SZO S