Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-06 / 217. szám, csütörtök

Mit és hogyan nézzünk? SZÜLŐKNEK A TV-RŐL GYERMEKEINK Javában élvezik az gyen tehát 1,2—5 ra, vagyis a képer­ezer boldogságot rejtegető nyár örö­meit. Akár táborokban, akár odaha­tartő igénybevételére ők nem is gon­nyő szélességének hat-nyolcszorosa, dóinak maguktól. Nagy előnye, hogy A készülék lehetőleg az ülő néző a lakásba jön, és ebből adódhat a za töltik a vakációt, kellemes a szün- szemmagasságában legyen elhelyez- hátrány ls, hogy túlzottan leköti a idő; sok vidámsággal, sok izgalmas kalanddal, felejthetetlen emlékkel ve. gyereket. A televlziónézés ne men­A képet legideálisabb elölről néz- jen az olvasás és játszás, a vacso­ajándékozza meg a gyerekeket. Ki ni. Ha túlságosan oldalról nézzük, raidő, vagy az alvás rovására —, de törődik most számtannal, történelem- az rontja a kép minőségét. Nem jó nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ' a képet teljes sötétségben sem néz­ni, mert így a szem hamarabb kifá­rad. Égessünk a készülék, vagy né­mel, kémiával? Ki gondol most szép temberre, az új tánévre? Sok szülő az iskolaév folyamán a gyereket csak a tanulásra noszogat­ja, talán a játóktól, tv-től is eltiltja. Most aztán hagyja, hogy a gyerek egész este a tv előtt üljön, még ta­lán a tiltott programokat is végig­nézheti. a tanulás rovására sem az iskolaév­ben. — Az olvasás aktívabb időtöl­tés a tv nézésénél. A játék kimara­zők mögött egy gyengén világító dása esetleg fejlődési zavarhoz, égőt. így a sötét falmező és a kép- tétlenséghez vezethet, de nagyszerű ernyő között nem lesz oly nagy az eszköz lehet arra, hogy elvonja a gye­ellentét, mert diffúz fény jön létre, reket az utcai csellengéstöl. s a szem nem fárad oly gyorsan. Vigyázzunk arra is, hogy a szobában Mivel a gyerek nem tudja, ml vá­lik javára, mi tesz jót neki, mint Nem helyeselhetjük ezt, mert az levő bútorok, tárgyak képe ne tük- ahogy már említettem, közösen vá óv folyamán a tanulás, tehát a mun­ka mellett szórakozni is kell a gye­reknek. A tiltott filmek nézését pe­dig a vakációban sem engedhetjük meg. De nézzünk csak meg néhány te­levíziós problémát. A szülők többször felteszik nekünk, röződjön a képernyőn. Továbbá sza­bályozzuk be a fényerőt és a kép­logassuk ki a heti műsorból, mikor, mit fog megnézni. A legnagyobb fi élességet már a készülék bekapcso- gyeimet a 13—14 éves gyerekek cso­lásakor, mert a többszöri változtatás portja kívánja. Pedig sok szülő hagy­a szem kifáradásához vezet. Jó dolog a képernyő elé tett színszűrő, mert ja, hogy a gyerek gondolkozás nél­kül üljön a képernyő előtt a saját kellemesebb a nézés. , , , , , , „ Az elmondott fizikai dolgokon kl­pedagógusoknak a kérdést vajon az v ü, nflgyon ÍQntc>s pszicllnl6giai m o. az kiszűri jt „hidegebb" fényt s így választása alapján. Bizonyos műsorok — főként a detektívfilmek — emlé­kei a fiat&l nézőkben megmaradhat­egészségre nincs-e jkárosbatássa^l a mentumokat l s figyelembe kell ven­„. „- n(j ni {­NEM TESZ JÖT A GYEREKNEK az olyan műsor, amely feleslegesen heljük meg a fiatalok lelkületét gárzása " az* "úgy n'ev ezet t" f 6k ez ő si?" MÍÄ.ríi! 8. SE fSS ZlJ^t^LZf^ gia következteben semlegesitodik, s tv nézése? Erre a kérdésre az orvo­si kutatások alapján azt válaszolhat­juk, hogy „nincs". A vizsgálatok azt mutatják, hogy „a katódsugárcső su­nak, s az a lelkiélet elferdüléséhez vezethet, később bűncselekmények elkövetésére is ösztönözhet. Ezért kell hangsúlyoznunk, hogy ne ter­lekedetre indítja. Ha a gyerek a mű- ezen előadások mondanivalóját — olyan klsmennyiségű sugárzás jut ki s° r„ mondanivalóját nem érti meg, ilyen műsorokkal. Az idősebbek a 15­a kénesőből hoev az semmikéDnen akkor az nek l közvetve árthat. Ér- 16 évesek mar könnyebben megertik a a képcsőből, hogy az semmiképpen fejlődésének egyik legjobb biz "m.™™, * wi^tir^t^s^tat f« sem lehet ártalmas az emberi szer- . , vezetre..." „Jegyezzük meg azért, tosítéka, hogy amit nem ért az nyug­hogy a hosszú időtartamú, rendszeres taIa nJ"!«. ® zér t választ keres rá. tv-nézés a szem és az idegrendszer I 0 1 »JWdo gyerek ezért kérdez működésében zavart okozhat. Különö- n e™_. é rl_ a sen a fejlődő szervezet érzékeny. programot, a következtetéseket is sokszor helyesen vonják le, azonban a számukra tilos filmeket, műsort ne nézzék. A TELEVfZIÖ nagyszerű találmány. Gyermekeink érdekében tegyünk meg gyorsan pergő műsorban, azt nem r'tv-nézés'sok úPb'envomást**Hvako- n aSy° n tu di a tisztázni, mert nincs mindent, hogy ez a milliók tanítója, A iv nezes SOK UJ oenyumdM gyJSU M /. a ,„„ 0„, a„ „ MFIVOIŔTIA A OVERPK rol, s ha a szervezet túlterhelődik, i néző fáradt lesz, s idővel idegrend­szeri és látási zavarok okozója le­het. MOST A SZÜNIDŐBEN a gyerek sok családban - bizony helytelenül - a z igénytelenség" é~rteímľ fejíődését saját maga osztja be idejét és tobb- hátráltatja idő a magyarázgatásra. így aztán a szórakoztatója, művelője a gyerek kultúra átadásának ez a nagyszerű mindennapi életének jól felhasznált eszköze lassan és észrevétlenül arra eszközévé váljon anélkül, hogy a gye­szoktathatja a gyermeket, hogy nem reket túlfárasztaná, tétlenségre szok­is nyugtalan már, ha valamit nem tatná, hogy ártalmára válna termé­ért. Ez lesz aztán a hiba, hiszen ez szetes fejlődésének és egészségének. ERDÉLYI ELEMÉR )) Szeged híres város A Tisza-parti „alföldi fővárosban" megkezdődött az idei szabad téri játékok egyhónapos sorozata. A hagyományokhoz híven a harso­nák péntek este a „Szeged híres város" kezdetű népdal bevezető akkordjai­val jelezték az ünnepi játékok kez­detét. Felcsendült a Dóm tér hétezer személyes szabadtéri színpadán a Himnusz, majd a nemzeti operamű­vészet megteremtőjének, Erkelnek egyik legszebb művét, a Hunyadi Lászlót mutatták be. Az ünnepi játékok műsorán egész sor opera-, balett- és oratórium-be­mutató szerepel. Egy programban szerepel Bartók táncjátéka. A fából faragott királyfi és a fohanna a máglyán című Honegger-oratórium, mindkettő az országszerte híres pé­csi balett részvételével. A szegedi já­tékokon kerül először színre Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző Vid­róczkt című operája: a próbák ta­pasztalata szerint a híres betyár tör­ténetének látványos zenedrámája kü­lönösen jól érvényesül a hatalmas téren ... Verdi Atdáfa is szerepel a műsoron, amelyre egész sor világhí­rű énekest ls meghívtak: így Szeged­re várják Margarét Tynest, Elena, Carneit, Alfonso la Morenát és Ed­mond Hurshellt. Az operaprogramot orgonajátékok, hangversenyek, térzenék, tánczenei fesztiválok, népi zenekari vetélkedők egészítik ki. A Strauss estet Dietfried Bernet vezényli. Bemutatja új prog­ramját az Állami Népi Együttes is. H úsz országból mintegy harminc­ezer külföldi látogatót várnak az idén a szegedi játékokra és a kü­lönvonatokon, autóbuszokon érkező hazai vendégsereggel együtt a sze­gediek legalább negyedmillió turistát szórakoztatnak és látnak majd el. Az előkészületek valóban nagyszabásúak: új szállodákat, sátortáborokat nyitot­tak meg, kibővítették a halászcsárdá­kat, egyedül a Dóm téren 28 büfé hétezer ételadagot mérhet ki egyszer­re. Az étlapokon a magyar konyha közismert fogásai mellett elsősorban ször és tovább ül a készülék előtt, A televíziót kár nélküli hasznos mint az iskolaév folyamán. A szíj- eszk özzé kell tennünk. A televízió löknek a gyerekkel együtt át kell nézniük a heti műsort. Egész hétre oly sok mindent megmutathat, oly sok mindenről szólhat, de vigyázni tervet kell készíteni, mikor mit tog ls kell> mert ha nen) okl>san has z. megnézni a gyerek és a család. A gye- ná!jukj a gyerek érdeklödését n€r a_ rekek csak a nekik megfelelő adá- csak szélesItli hane m túlszélesítheti, sokat nézzék. A kicsinyek számára söt szét is szörhatj a. Felületes műve­Frtl. n.rti o mn^AfilmnlT nlrApft ..._._ főként a mesefilmek érdekesek. „A tízéves gyerekek legfeljebb egy órát, a 10—12 éves gyerekek másfél lődéshez, félműveltséghez vezethet. Sokhoz konyító, de valójában sem­mihez sem értő — gyámoltalan, órát töltsenek egyszerre a képernyő vagy nagyképű — ifjúvá válhat a előtt." Fontos dolog még megjegyezni gyerek. hogy a néző olyan távol üljön a ké­szüléktől, hogy már ne lássa a kép sorszerkezetét. Ez a távolság függ a képernyő méretétől. Ha túlságosan közelről nézzük a képet, az rövidlá­tást okozhat. A nézési távolság le­rSBÜWfetWWlMBrtSSSöUil A televízió nagy csábító eszköz a gyerek számára. Ügynevezett „felszó­lító ereje" oly nagy, hogy még a fáradtságot is elfeledteti a gyerekkel. Nemcsak a mondanivaló, de a moz­gó kép ls vonzza a gyereket. Mérték­A szegedi Dóm tér, a szabadtéri játékuk színhelye a szegedi különlegességek szerepel­nek: a külföldi látogatóknak a tapasz­talatok szerint legjobban a csikósto­kány, Ijetyárpecsenye, az alföldi gu­lyás, a szegedi pacalpörkölt és termé­szetesen a hírneves, zamatos-fűszeres halászlé ízlik ... A szegedi halászok azt ígérik, hogy lesz elegendő ponty, harcsa; kárász, kecsege, hogy a tízféle halételből egy se hiányozzon a szövetkezeti csárdák­ban. Ajándéktárgyakban sem lesz hiány: az üzletekben és a raktárak­ban szegedi paprikából, piros papucs­hói és az ünnep: hetekre készült „Sze­ged" cigarettából hatalmas készlete­ket halmoztak fel. A kiállítások, vá­sárok, borkóstolók időtartamára 40 vendéglő és üzlethelyiség nyitvatartá­si idejét hosszabbították meg. A z első napokban hat különvo­nat és 100 autóbusz érkezett az ország minden tájáról Szegedre. De a legnagyobb érdeklődéssel a Ju­goszláviából érkező vendégeket vár^ ták, nemcsak a szomszédság miatt, hanem azért ls, mert most első al­kalommal főttek Jugoszláviából turis­ták vízum nélkül. A Magyar Népköz­társaság és a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között megál­lapodás jött létre arról, hogy a két ország baráti és kulturális kapcsola­tainak elmélyítése céljából július 24 és augusztus 20 között — tehát a szegedi szabadtéri játékok idején —< egyszerűsített eljárással, minden ví­zum nélkül lehet Magyarországra lá-. togatnl. A jugoszláv vendégek a Putnik-iro-! dákban, de a határon is megvásárol-: hatják — 400 dinárért — az úti ok­mánynak megfelelő szegedi progra-: mot, amelynek alapján a szó szoros értelmében párnerces formalitás után átléphetik a határt. Kelebiánál és a röszke-horgosi átkelőhelyen máris ez­rével lépik át a határt a jugoszláv vendégek. Bemutatják útiokmányukat, a magyar határőrük egyszerűen lepe-. csételik — és jó utat, kellemes szó­rakozást kívánnak. A jugoszláv tu­risták a kétnapos engedéllyel nem-: csak Szegeden tartózkodhatnak út­levél és vízum nélkül, hanem megte­kinthetik a környék nevezetességeit is. A szegedi idegenforgalmi hivatal­" ban nagy a forgalom, a „non­stop"-szolgálat éjjel-nappal nyitva tart, hogy minden tekintetben a ven-: dégek rendelkezésére állhasson: te­le van a város, máris zsúfolt a Tisza partján most megnyílt nemzetközi camping, s a „szögediek" jelleg­zetes tájszólása mellett francia, osztrák, svéd, lengyel, cseh és szlo­vák beszéd üti meg a pesti láto­gató fülét... És befejezésül a legfris­sebb idegenforgalmi jelentés: megér-: kezett Szeged szovjet testvérvárosá­nak, Ogyesszának népes küldöttsége Is. RUDNYÄNSZKY ISTVÁN — Ha méltóztatnék megen­gedni, — mondta nyugodtan Stachovič, — arra kérném, le­gyen Igazságos önmaga és a német véderő Iránt. — Mindig az voltam, s az volt a német véderő Is, — vág­ta rá élesen lffland, s arra gon­dolt, nem volna-e szórakoztató a legénység számára, ha a lá­tófára fölhúzná a papot. A zsi­dóasszony úgyis elszökött... Biztosan hazudott, amikor azt mondta, hogy nem zsidó. lff­land kissé megvigasztalódott. Jó hogy nem kívánt tőle oda­adást. Ha nem zsidó, még rosz­szabb, — ízig-vérig áthatotta a zsidó sperma és a zsidó szel­lem... — Tessék, uram. Stachovič nem mozdult. lffland intett a kanapén ülő négy maszatos katonának. Felugrottak és Stachovičhoz rohantak. — Mindjárt! — lffland egy kézmozdulattal megállította őket. — Mindjárt! — Méltóztassék megenged­ni, Herr Hauptmann, — mondta nyugodtan Stachovič, háta mö­gött a mocskos katonákkal, — szeretném még azt mondani, hogy igazságos a német véd­erökhöz és önmagához — Sta­chovič hátranézett, egész tes­Jében remegni kezdett — csak csürhére. Az a csürhe talán Eulenau bejött, vigyázba vág­többet mondana, mint amit tud- te magát. ni akar, Letanovský pedig ke- — Ennek a fickónak, — vesét, vagy semmit se szól. mondta lffland és Letanovský­Vagy — vagy az is lehet, hogy ra mutatott, — útlevél kell a maga semmit sem tud, Herr mennyországba. Egy darab Hauptmann! Szegény Letanov- deszka. Egy darab deszka, ský! Letanovskýból partizánt gondaljatok ki valami ügyes kell csinálni, mert a partizá- szöveget! nokat nem sikerült elcsípni. — Parancs, Herr Hauptmann! Stachovič bement a hátsó szo- Aztán lffland százados a bába a gazdasszonyhoz, Marká- négy mocskos képű katona és hoz és a Schnitzer gyerekekhez, Hoffmann tizedes segítségével imádkozni kezdett velük együtt közel egy óra hosszat hallgat­akkor lesz, Herr Hauptmann, Bernadlčért és Letanovskýért, ta ki — gyóntatta, mint Sta­ha igazságosan bánik Závod- Schnitzerért és a feleségéért, a. chovičnak mondta — Letanov­dal. községházán fogva tartott em- skýt és Bernadičot, de csak lffland elmosolyodott. berekért, Liliért és Violáért, annyit sikerült megtudnia, hogy — jegyezze meg, mein Herr, akik szótlanul hallgatták imá- Bernadič nem tudja, hova lett — mondta, — hogy a német ját. Stachovič imádkozott ma- a lánya, Mária. lffland hátat véderő igazságos, tiszteletben gáért Is, mert tudta, ezen az fordított Letanovskýnak, Ber­tartja a jogot, és a családi be- éjszakán megszűnt pap lenni, nadtčnak, Hofftnannak és a csíiletet, az emberéletet, a ma- 'iffland százados magához hí- négy katonának, a domborművű gántulajdont, a vallásszabad- vatta Eulenau őrmestert és fehér, régi és halott Golgotát ságot és az Istentisztelet jogát Hoffmann tizedest, aztán előve- nézte, s hallgatta az új, ele­— ezt egy pillanatra se vonják zettette Letanovskýt és Berna- ven golgota jajait, sóhajait, kétségbe! Kérem, menjenl Azt diíot, akiket Stachovič pincé- A nagy akció, amilyet Mohn ajánlom, hagyja ezt abba. Még jéijen tartottak fogva. akar, Závodot a partizánok tá­egyszer meggyóntatom Letanov­skýt — és ne kívánja, mein Herr, hogy a gyönása maga el­len üssön kl! Ne kívánja, hogy magát Is meggyőntassam! Stachovič felállt. — Pedig akár mindjárt meg­tehetném! Stachovič a várakszó négy mocskos katona felé fordult, remegő léptekkel távozott tő­lük, kiment az irodából és Le­tanovskýra gondolt. Talán meg­menekülhetett volna, ha elárul­ja, hogy a grabócl erdőben par­tizánok vannak. Miért nem árul­ta el őket? Félt? Nehéz dolgok ezek, Herr Hauptmann. Magá­nak úgy látszik szüksége van Letanovskýra. Rá akar ijesz­teni Závodra egy ember halá­lával, aki valamikor a falu leg­rendesebb lakosai közé tarto­zott, a katonáinak is szórakozás kell. Ezért nincs még szüksé­ge a községházán fogva tartott borába kergetné — ám az ef­féle nagy akció megijeszti a fa­lut, úgyhogy mozdulni sem akar majd senki... Az efféle akció kielégíti Mohnt és az em­bereit is ... Ez tulajdonképpen nagy, nagyon nagy akció. Mohnnak szép fiatal partizán­lánya van. Egy óra múlva lffland szaba­don bocsátotta Bernadičot. — Ezzel mi van? — mutatott a padlón heverő Letanovskýra. — Még nemi— Vége? Elmúlt az éjszaka, amelyen Stachovič plébános imádkozott Letanovskýért és Bernadlčért, a községházán fogva tartott emberekért, Tesárért, Markáért, Liliért meg Violáért és önma­gáért, ködösen virradt a hétfő reggel, a látófa alatt, amelyen a -závodi tűzoltók szokták szá­rítani a fecskendőjüket, négy sorban álltak a partizánok hoz­zátartozói. Kilenc óra tájt a csendes Zá­vodba visszaérkeztek a kato­nák Nagy-Porubából, disznókat, borjúkat, üszőket, ruhaneműt, edényeket, két varrógépet és vasalókat hoztak magukkal. Megálltak a látófa alatt és beszélgettek. — Így nem akarnék a menny-, be menni! — Tövises a mennyország út­ja! — Igaz, igaz! — Nagyon helyes, így kell bánni velük! A huszonhét öregember, öreg meg fiatalasszony és gyerek nem mehetett el a látófa mel­lől, őrök vigyáztak rájuk, az oszlop tövében meg-megálló katonák felnéztek a fehér deszkára, amelyet Eulenau és Hoffmann szögezett a fekete póznára. A felírást Eulenau és Hoffmann együtt találták ki: „Zu Partlsanen gelaufen — jetzt muss er an dle Hirnmel­spforte schlagen! — A partizá­nokhoz futott, most dörömböl­het a mennyország kapuján!" A huszonhét fogoly egyike­másika elsírta magát. A katonák beszélgettek, ne­vettek. — A partizánokhoz lógott, most kopog szent Péternél. — Az ám, de hogyan? Hisz a kezét összekötöztékl — Szegény fickó! A látófán vagy tizenkét mé­ter magasan a föld felett, vé­kony acélhuzalon függött Le­tanovský. Meleg ruha volt raj­ta, kurta ócska bekecs, hátán tarisznya, benne cipó kenyér meg egy fazék zsír. A póznába szöget vertek, ráakasztották Lánikék diák fiának géppisz­tolyát, amelyet a katonák el­hoztak a grabócl erdőből. Fél tízkor lffland a közság­házára vitette a túszokat, akik-? nek végig kellett nézniük Leta­novský kivégzését, s hajnali öt óra óta álltak a látófa alatt. (FOLYTATJUK] 0] SZÖ 4 * 1964. augusztus B,

Next

/
Thumbnails
Contents