Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-05 / 216. szám, szerda

TOVÁBB KELL LÉPNI N. Sz. Hruscsov válasza a moszkvai Pravda és az Izvesztyija kérdéseire KÉRDÉS: 1963. augusztus 5-én a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya egyezményt írt alá a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról a légkörben, a kozmikus bennünket ahhoz a határhoz, melyet térségben és a víz alatt. Hogyan nyi- át kell lépnünk, hogy könnyebben latkozna az egyezmény évfordulójá- megoldhassuk a legfontosabb problé ról? mát. VÁLASZ: Már a moszkvai egyez- \ KÉRDÉS: Véleménye szerint hogyan mény aláírásakor nyilvánvaló volt j lehetne hozzájárulni a feszültség eny közvetlen eredménye — a légkör to- hüléséhez, mely a moszkvai szerződés vábbi radioaktív szennyezésének meg­szűnése. Ma már nyilvánvaló, hogy az egyezmény, melyet több mint 100 állam írt alá, a nemzetközi helyzet szempontjából is pozitív eredményt hozott. A moszkvai szerződés aláírá­sa hozzájárult a feszültség enyhülé­séhez. A nukleáris kísérletek betil­tása után rövidesen sikerült megaka­dályozni a nukleáris fegyverek fel­juttatását a világűrbe, és sikerült részben csökkenteni a hadi célokat szolgáló hasadó anyagok gyártását. Kijelenthetjük, hogy a moszkvai egyezmény jelentőségét ma már ál­talánosan elismerik. Egyúttal hangsú­lyoznom kell, hogy sem az egyez­mény, sem a fentemlített kérdések- j megkötése, mely szerint az államok ben megkötött szerződések sem old- lemondanának az erőszak alkahnazá­ják meg a leszerelés alapvető kér sáról, a területi viszályok és a ha­déseit. Mindez csak közelebb visz . tárkonfliktusok megoldásánál. Fel kell számolni a feszültség gócpont jait a Karib-tenger térségében, Dél kelet-Ázsiában, Cipruson és az Arab­félszigeten. Véleményem szerint a moszkvai szerződés óta eltelt év egy újabb ta pasztalattal gazdagította a nemzetközi életet: Ha biztosítjuk a kölcsönös bi­zalmat, akkor elérhetjük a feszültség enyhülését és különböző egyezménye ket. Ezt nemcsak hivatalos egyezmé­nyek útján, de a „kölcsönös példa­adás" politikájával is elérhetjük. Ezért különösen fontos, hogy meg­őrizzük a már elért bizalmat, igyeke­zetet fejtsünk ki megszilárdítására és elmélyítésére. Röviden: még sokat kell tennünk ahhoz, hogy kiküszöböljük a feszült­séget, hogy megerősítsük a világbé­két, mely valamennyi állam és nem­zet érdekeit szolgálná A Szovjetunió kijelenthetem, ebben a nemes igye­kezetben nem marad le. aláírása után kezdett megnyilvánul ni? VÁLASZ: Az egyes államoknak nem szabad megelégedniük az eddig elért eredményekkel Figyelmet kell fordítani az eddig megoldatlan kérdé­sekre, melyektől nagymértékben függ a nemzetközi légkör megjavítása. El­sősorban lel kell számolni a második világháború maradványait, a német kérdés békés megoldása alapján Enélkül nagyon nehezen lehetne megoldani az általános és teljes le szerelés problémáját, azt a problé mát, melynek fontosságát általánosan mindenki elismeri. Napirendre kerül egy olyan nemzetközi egyezmény Mit hozott az atomcsend egy éve? (Folytatás az 1. oldalról) sérleteket és ha a radiokatív sugár­mennyisége a légkörben nem csök- zás okozta öröklődő betegségek csak kent a moszkvai részleges atomcsend- egy százalékkal emelkednének, ez azt egyezmény aláírása óta. (Az említett izotópok atommagja 30 év alatt csak felére csökken.) Számíthatunk azzal, hogy az élelmiszerekkel az emberi szervezetbe jutó Izotópok száma Is csökken. A légkör fokozatosan meg­tisztul a radioaktív szennyeződéstől, csökken a radioaktív csapadék. Ez a radioaktív csapadék a növényvilágot fertőzi meg és így jutnak el a ra­dioaktív anyagok az emberi szerve­zetbe. Franciaország, sajnos, minden ész­szerű érvet felejtve előkészületeket folytat további légköri és víz alatti atomfegyverkísérletekre, annak elle­nére,, hogy a tudósok bebizonyítot­ták: a nukleáris fegyverkísérletek folytatása olyan mértékben mint az elmúlt időszakban, néhány év múlva annyira fokozná a légkör radioaktív szennyeződését, hogy a radioaktív izotópok mennyisége az emberek, kü­lönösen a gyermekek szervezetében túlhaladná a megengedett határt. Franciaország újabb nukleáris fegy­verkísérleteket készít elő, pedig be­bizonyosodott, hogy a radioaktív su­gárzás legkisebb növelése is elter­jesztheti a súlyos, örökölhető beteg­ségeket. Ha felújítanák a nukleáris ki­jelentené, hogy minden nemzedékben több millió ember születne majd sú­lyos, öröklődő betegséggel. Ezért nem szabad megengedni, hogy a földön újabb nukleáris fegyverrobbantásokat valósítsanak meg. A kísérletek jóvá­hagyása az emberiség ellen elkövetett gaztett. N. Sz. Tyihonov, a Szovjet Békevé­dők Bizottságának elnöke a moszkvai szerződés jelentőségéről beszélt a vi­lágbéke szempontjából. Ű ís elítélte Franciaország előkészületeit újabb atomfegyverkísérletekre. Kijelentette: Nem szemlélhetjük ölhetett kézzel, hogy a francia kormány, mely nem írta alá a moszkvai szerződést, elő­készületeket tesz az egész emberiség veszélyeztetésére. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a NATO-tagál­lamok sokoldalú atomhaderő kialakí­tására törekednek, hogy a nyugatné­met revansisták egyre közelebb jut­nak a nukleáris fegyverekhez. Köte­lességünk, hogy egy célra egyesítsük a Békevédők igyekezetét: még ez idén elérjük a földalatti nukleáris fegy­verkísérletek betiltását is és így biz­tosítsuk mindennemű nukleáris fegy­verkísérlet betiltását. Halistein-doktrína helyett BÉKE-DOKTRÍNA Az NDK kormányának emlékirata Berlin (ČTK) — Berlinben közzétet­ték az NDK kormányának emlékiratát, melyet 85 ország kormányának to­vábbítottak. Az NDK kormánya megemlíti az em­lékiratban: a Szovjetunió és az NDK barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésének je­lentősége oly nagy, hogy nemcsak a két ország együttműködését érinti, hanem rendezi a közép-európai hely­zetet is, ami döntő fontosságú a vi­lágbéke szempontjából. Az NDK történelmi feladatának tartja annak megakadályozását, hogy Németország területéről újabb hábo­rút szítsanak. Ezért igyekezetet fejt ki a két német állam egységes néze­tének kialakítására a leszerelés, a bé­keszerződés és ennek alapján a né­met kérdés békés megoldása tekinte­tében. Nyugat-Németországban azon­ban a szélsőséges körök, mint az első világháború után, most ls, a második világháború eredményeinek megvál­toztatására törekszenek és revanslsta követelésekkel lépnek fel. Ma már a Bundeswehr a NATO legerősebb euró­pai hadserege, mely mindenáron atomfegyverekhez akar jutni. A Bun­deswehr hadserege a holnap fegyve­reivel van felfegyverezve, de a múlt ideológiáját, a militarizmus és revan­sizmus szellemét követi. Ez okozza az európai feszültséget és nagy mérték­ben veszélyezteti a békét. A Szovjetunió és az NDK szerződése rámutat arra, hogy az európai bizton­ság kérdéseit nem lehet megoldani az NDK nélkül vagy az NDK ellen. Azzal, hogy a bonni kormány a Hall­steln-doktrinával megakadályozza a Németország területén lévő valódi helyzet nemzetközi elismerést, saját érdekeit is sérti. Az NDK és Szov­jetunió szerződése megkönnyíti a töb­bi országnak, hogy rendes kapcsola­tot teremtsen mindkét német állam­mal. Az NDK békedoktrinája, mely ki­fejezi, hogy a nemzetközi biztonság érdeke Németország békés egyesülé­se, a tények figyelembe vétele és el­ismerése alapján megfelel a nemzet­közi jog és az emberiesség alapelvei­nek és nem tartalmaz olyan követe­léseket, melyek megkárosítanának más államokat. A Szovjetunió és az NDK szerződése több biztonsági intézkedést tartalmaz, melyet a békeszerződés ls magában foglalna, de a szerződés mégsem he­lyettesítheti a békeszerződést. Ezért az NDK továbbra is igyekezetet fejt ki a békeszerződés megkötésére. Né­metország egyesítését csakis úgy le­het megvalósítani, hogy a két nőmet kormány egyenjogú tárgyalást folytat egy békeszerető és demokratikus né­met állam kialakításáról. Ez azt fel­tételezi, hogy a Német Szövetségi Köztársaság népe kényszerítse kor­mányát a revansista követelésekről való lemondásra és olyan politika folytatására, mely az NDK-val való megértéshez vezetne. A Szovjetunióval kötött egyezmény jogilag nem akadályozza az egységes német állam kialakítását, mivel a szerződés olyan megállapítást tartal­maz, mely szerint egy Ilyen állam kialakítása esetén a szerződést még érvényessége letelte előtt felülvizs­gálhatják. A többi állam is hozzájárulhat a német kérdés békés megoldásához. A potsdami egyezmény alapján első­sorban az ' Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország köteles kiirtani Nyugat-Németország terüle­tén a militarizmust és nácizmust s megakadályozni egy újabb agresz­sziót. Nyugat-Berlin jogilag az NDK te­rületéhez tartozik, az NDK kormánya azonban figyelembe veszi a reális helyzetet és beleegyezpék abba, hogy Nyugat-Berlin semleges szabad város legyen. Abba azonban nem egyezik bele, hogy Nyugat-Berlint a Szövet­ségi Köztársasághoz csatolják. Az NDK kormánya az emlékirat be­fejező részében meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunióval kötött barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés hozzájárul a háborús veszély kiküszöböléséhez és egy békeszerető, demokratikus és egységes német állam kialakításához. A kínai egységbontók hevesen tá­madják a moszkvai egyezményt. Ak­cióiknak semmi közük a termonukleá­ris fegyverek betiltásáért folytatott harchoz, és a békeszerető erők egy­ségének aláásására irányulnak. A béke ellenségeinek malmára hajtják a vi­zet. Nem véletlen, hogy a kínai egy­ségbontók éppen a mai évforduló előestéjén valósították meg egy újabb támadásukat. A tokiói értekezlet meg­bontásáért a kínai vezetők felelősek, és azok a felelőtlen japán vezetők, akik saját érdekeiket a békéért foly­tatott harc érdekei fölé helyezik és ellenzik az egész haladó emberiség által jóváhagyott moszkvai egyez­ményt. V. J. Oszenyin, a szovjet békevédő bizottság elnökségének tagja felszóla­lásában a háború volt résztvevőihez fordult. Kijelentette: Meggyőződésünk, hogy a háború résztvevői elítélik azokat a csopor­tokat, melyek akcióikkal és tartós bizalmatlanságukkal megmérgezik a nemzetek közti kapcsolatokat. A há­ború résztvevőinek és az ellenállási mozgalom harcosainak nemzetközi mozgalma hatalmas társadalmi erő. A mozgalomban több millió ember vesz részt, akik jelentős élettapaszta­lattal és erkölcsi erővel rendelkez­nek. Valamennyi országban hallatnak magukról. Mi, szovjet frontharcosok hason­lóan, mint az egész szovjet nép és haladó emberiség, nem akarjuk, hogy bekövetkezzen az az idő, amikor, amint N. Sz. Hruscsov mondta, az élők a holtakat irigyelnék. Mindent megteszünk, hogy ez ne történjék meg. B&SS23 Alomcsend és atomerő Egy évvé! ezelőtt írták a!á a moszkvai szerződést 1963 augusztus 5-én a moszkvai Szpiridonovka palotában három atom­hatalom külügyminisztere aláírta a részleges atomcsendegyezményt. Rö­viddel azután a Szovjetunió, Nagy Britannia és az Egyesült Államok tör­vénybe is iktatták a légköri, víz alat amit kokrét egyezmény formájában a nemzetközi kapcsolatok javítása te­rén egy év alatt elértek. A genfi le­szerelési értekezlet végeláthataltan üléssorozata előrehaladás nélkül foly­tatódik, a megnemtámadási szerződés gondolata • pedig az Egyesült Álla­ti és kozmikus nukleáris robbantások mokban megértés helyett valósággal tilalmát. Ez a második világháború riadalmat váltott ki. Az utóbbi időben befejezése óta megtett első jelentős zil ált belpolitikai viszonyok uralkod­lépés az egymással szemben álló két nak a választásokra készülődő Egye­tábor között óriási visszhangra talált sült Államokban és Angliában, s ez világszerte - az államok döntő több- nem kedvez a jelentősebb nemzetközi sége csatlakozott a szerződéshez, egyezményeknek. Goldwater előretö­Megszületett a „moszkvai szellem" — egy új légkör, amely kedvez a világ­békének. A „moszkvai szellem" kifejezés ma­gában hordja a „második lépés" le­hetőségét. A világ békeerői mindenek­előtt azért könyvelték el sikernek a részleges atomcsendszerződést, mert kedvező feltételeket alakított ki a világot ellentétes táborokra osztó rése védekezésre késztette az USA­ban uralkodó demokrata pártot, s éreztette hatását Angliában is. A bonni militaristák sem ültek tétle­nül, s kitartóan törtetnek céljuk, az atomfegyver megszerzése felé. Nyu­gaton jelentős lépéseket tettek a „moszkvai szellemmel" ellenkező irányban — előrehaladtak a Bonnak kedvező multilaterális atomerő szer­nemzetközi problémák tárgyalásos, tZL^lTn békés megoldására. A légkör a vizek arró 1- h oSV az USA b,zo ny° s atom m­és a kozmikus térség további szeny­nyeződésének megakadályozásán kí­vül ez volt a szerződés fő célja és értelme. A részleges atomcsendegyez­ményt követő további lépések igen sokrétűek lehetnek. A Szovjetunió to­vábbi lépésekként számos javaslatot vetett fel — többi között a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kö­zötti megnemtámadási egyezmény megkötését, a teljes atomcsend fel­tételeinek megteremtését, a közép­európai és a világ más térségeiben létre hozható atomfegyvermentes öve­formációkat bocsát NATO partnerei rendelkezésére. Mindennek ellenére a nemzetközt imperializmusnak nem sikerült felújí­tani a hidegháborús viszonyokat a nemzetközi kapcsolatokban, sem ve­szélyesen elmérgesíteni a világhely­zetet, bár ilyen törekvéseknek tanúi lehettünk az elmúlt évben. Az atom­csendszerződést a reakció ellentáma­dása követte. Sőt, olyan irányból is támadtak ellene, amilyenből a leg­kevésbé volt várható. A kínai vezetők kirohanásai az egyezmény ellen azon­ban nem tudták megtéveszteni a ha­ladó erőket. A kétoldalú ellentámadás zetek gondolatát, valamint az atom- nem tiídta megsemmisíteni a nagy fegyverek továbbterjesztésének meg­akadályozását, a hadi költségvetések arányos csökkentését, a váratlan tá­madás megakadályozását célzó szer­ződést. Mindegyik javaslat reális, vívmányt, magát az atomcsendet, s nem volt képes megingatni a nép­tömegeket állásfoglalásukban — a to­vábbi enyhülés követelésében. Az atomcsend ma is, úgy mint egy évvel megvalósítható, s méltó folytatása ezelőtt, a további megegyezések lenne a moszkvai első lépésnek. A Szovjetunió javaslatai egyértel­műek: céljuk a „moszkvai szellem" további elmélyítése, tehát a kibonta­kozó bizalom légkörének kiaknázása először az atomháború közvetlen ve­szélyének elhárítására, majd a nem­zetközi kapcsolatokat elmérgesitő, a háborús konfliktus parazsát ma­gukban hordó ütköző pontok fel­alapja, jelentős tényező a békeharc­ban. Napjainkban az atomcsendszerző­dést, az általa kialakított lehetőséget a további megegyezésekre legin­kább a multilaterális atomerő és az atomfegyver terjesztését célzó egyéb törekvések veszélyeztetik. Minden olyan tett, amely az NSZK militaris­számolása. Innen már egyenes út ve- tálnak atomfelfegyverzésére Irányul, a „moszkvai szellem", s így a világ­béke alapjai ellen elkövetett merény­let. Mind a szocialista országok kül­politikája, mind a tőkésországok bé­keszerető néptömegeinek offenzívája most az Ilyen merényletek meghiúsí­tását követi. Nem reménytelen küz­delem ez — hiszen a világ békééről képesek voltak kivívni az atomcsen­det. S képesek meghiúsítani az e vív­zethet az általános és teljes leszere­lés felé. Egy év nem hosszú idő, de azért jogosan vártuk, hogy „valami történ­ni fog", másszóval: megteszik a má­sodik lépést, vagy legalább megte­remtik feltételeit. Közvetlenül a moszkvai szerződés hatása alatt meg­született egy egyezmény a Szovjet­unió és az USA között, miszerint nem mányuk elleni merényletet — a nyu­juttatnak ^ a ^világűrbe nukleáris gat l atomerő-tervet is. VILCSEK GÉZA töltettel ellátott mesterséges égiteste­ket. .. S ez volt úgyszólván minden, Kommentárunk Utazási iroda, amely elteli i utazós! A Német Demokratikus Köztársa- dolkodó német lakosok csupán ennek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzé­séhez. Az NDK ügyvivői már néhány évvel ezelőtt elfogadható javaslatokat ve­tettek fel e fonák helyzet megoldá­sára. Például 1962-ben Walter Ulbricht, ság kormánya a NATO tagálla- az irodának a segítségével utazhattak NDK vesvék feí a So­maihoz és más országok kormányaihoz külföldre halaszthatatlan ügyekben. ^tot kénvilleti Wvataok szintlén intézett memorandumában ismét rámu- Természetesen, amint megalakult a „JlT' ^ taott arra, hogy a Nyugat-Berlinben két német állam, amelyekben az ál- f az áltlľános nfmzeľkôzľ üsvvle működő, ún. szövetségi utazási iroda J"^'"* ^ve't^f' ítSfÄ ^ŕd^ľľľ Ä (Allied Tráve 1 Office] működése el- Sj,®^ 1 Ézakitlantl utazás i engedélyekről. W. Ulbricht lentétben áll a nemzetközi joggal T öm b taLáltoiai azonban - Bonn hangsúlyozta azt is, az NDK bele­s ez az Iroda valójában lehetetlenné nvomásár a _ megállapodtak abban 6Sy® zne abba l s> h°Sy a z útleveleket teszi az NDK polgárai számára a h£ gy csupán az oS n ak az NDK-beli W i? a n? adik S1!a m ^vetítésével nyugatra való utazást. Az NDK kor- polgároknak adnak beutazási enge- ál l"® ák k l- P ersz e „ csa k / bban az mánya memorandumában felhívta a délyt, akiknek útlevelét a szóban esetben, ha a nyugati országok egye­NATO tagállamait, hogy lehetőségük- forgó Nyugat-Berlin-i utazási iroda lo r« n e® tedálnák alkalmasnak a höz képest változtassanak, illetve állította ki. A gyakorlatban ez azt ^viselet^hivatal^ 16tesltôs6t. Ny u­szüntessék mee ezt a lehetetlen álla- i elent l. h°gy a NATO-országok nem S ato n azonban figyelemre sem mél­ľ ľľcliľli, , Mnľ i * ismerik el az NDK-ban kiállított út- tatták ezt a kezdeményezést, viszont potot es segitbeK eio az INUK es a leveleketi s h a szöve tségi uta- egyetlen javaslat sem hangzott el ré­nyugati országok közötti utasforgal- zásj jroda fenntartja a döntés jogát> szükr ői. csupán ez év áprilisában, mat. A jelenlegi fot>ák helyzet min- kl ut azhatik, s ki nem az NDK-ból amikor má r túlságosan kiéleződött á denekelőtt a bonni kormány nyomásá- külföldre. Sőt, működése egy bizo- helyzet esett néhá sző b ra keletkezett, amely az utasforga- nyos fokig korlátozza a NATO tagál- flZ NDK állampolgáralnak lehet ő4 lom terén ls maradéktalanul kifeje- lamok joga.t is, jóllehet az egyez- teszik a nyuga t, ái!amokba való uta­zésre akarja juttatni a demokratikus mény alapján. Többször megismet- z á _ £ * gyakorlatban mlnden német állam semmibevevését. Ez a lodik például, hogy az Iroda egysze- marad a fjeiben diszkrimináció Ideológiailag az ún. rűen megtagadja a utazási engedélyt Hallstein-féle doktrínára támaszkodik, kimagasló személyiségektől, — tudó­amely szerint csak egyetlen német soktól, művészektől, sportolóktól -, , ~ °f, f uwworgaimai - vaiooan állam van - az NSZK, s az NDK akik valamely NATO országban mű- ^ J^^^^TS jogilag nem létezik. Ezt az „elméle- kodo hivatalos létesítménytől kaptak kábbj mert lényegében nem adm l. tet" minden értelmetlensége ellenére meghívást. Ily módon természetesen nísztráclós ügyekről van szó. Ha nor­Is komolyan veszik a nyugati nagy- nehezen leküzdhető akadály gördül a malizált kapcsolatokat akarunk te­hatalmak s ezen az alapon megkü- fontos nemzetközi szervezetek és az remteni az államok között, ha eny­U tazási iroda, amely akadályozza az utasforgalmat — valóban lönböztetik az NDK-t. A szövetségi utazási irodát a hábo­rú után létesítették, akkor, amikor lényegében nem létezett német állam, s ennélfogva „német nemzetiségű egyéneknek" nem adtak útlevelet Ebben az időben ez az iroda szüksé­ges volt, mert a demokratikusan gűn­NDK kapcsolatai kibontakoztatásának híteni akarjuk a nemzetközi feszült­útjába. A szövetségi utazási iroda felszá­molása, s ezt követően a NATO-tag­államok és az NDK közötti utasfor­galom normalizálása jelentős mérték­ben hozzájárulna a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez, s az államok séget, akkor normalizálni kell az NDK-hoz való kapcsolatokat, fel kell számolni a diszkriminációs intézke­déseket, s el kell Ismerni minden jo­gát, amely mint független, önálló ál* lamot megilleti. JÁN BLANSKÍ 1984. augusztus 5. * {JI SZÖ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents