Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-19 / 230. szám, szerda

FEJJEL Ä FALNAK Háromtagú küldöttség járt szerkesztőségünkben. Egyik bratislavai vegyiüzem tűzoltó kollektívája 3. szocialista munkabrigádját képviselték: Tóth Imre csoportvezető, Gabriel Petráš és ifj. Balogh Péter. Felháborodással tiltakoztak a P-i Helyi Nemzeti Bizottság elnökének eljárása ellen, aki saját házából brutális módon kilakoltatta Ifj. Balogh Pétert és várandós feleségét, mert szerinte önkényesen foglalták el új otthonukat A brigád nem hagyhatja annyiban a dolgot, hiszen Balogh Péternek és feleségének nyugodt otthonra van szüksége ahhoz, hogy munkahelyükön helytállhassanak. Az állapotos fiatalasszony helyzetéről nem is beszélve... „Nem engedhetjük, hogy a fiatal házaspár a tyúkólban maradjon, ahová — miután kirakták őket az udvarra — beköltöztek" — erősködött a küldöttség, és támogatásunkat kérte. Nyomban felkerekedtünk tehát, hogy eleget tegyünk a brigád kérésének. Vasút utca 1080 Két takaros, kívül-belül szépen rendezett ház áll a közös bár nem nagy udvarban. Az egyik három-, a másik kétszobás. A háromszobásban lakik a háztulajdonos, a kétszobásban Csöllel Endre bérlő és családja. A két szép épület között szerénykedik a „tyúkól" (a brigád szerint, mert időnként baromfit is tartanak benne), azaz a mosókonyha. Valóban itt találjuk Balogh Péteréket. A fiatalasszony délutáni műszakba készülődik, de mégis szívesen beljebb tessékelne ha a „szoba" mérete és berendezése ezt lehetővé tenné. Kint maradunk tehát az udvaron és Baloghék újból elmondják a történteket. Hamacsek Ferencné. a háromszobás ház lakója és a kétszobás volt tulajdonosa ugyancsak szorgoskodik a nemzeti bizottság és Csölleiék ócsárlásában, nem felejtve ki saját sérelmeinek felsorolását sem. Meghallgattuk őket. de tovább kellett kutatnunk, kérdezősködnünk, hogy valószerűen lássuk az esetet. Mi is történt tulajdonképpen? etJJ.ORriSWO tr-B-ofc a Aki másnak vermel ás.;: Talán öt kerek esztendő is eltelt azóta, hogy az általános műveltséget nyújtó iskolákban szorgalmazni kezdték a politechnikai nevelést. A P-i nemzeti bizottság törte a fejét, hol találhatna a politechnikai nevelésre alkalmas helyiséget, míg végre rátaláltak a legjobbnak ígérkező megoldásra, Hamacsek Ferencék kihasználatlanul álló jókora asztalosműhelyére. Nem sokat tétováztak. Helyszíni szemlét tartottak a kiszemelt épületben, s a tulajdonosnak, Hamacsek Ferencnének nyomban tudomására is hozták, milyen nemes célt szolgál ezután az elárvult asztalosmühely. Ű színlelt beleegyezésével meg is nyugtatta a „faluatyákat", de agyában máris ellentervek szövődtek. „Holmi cstntalan kölykök nem fogják az udvaromat fellármázni, csibéimet agyontaposni! Nem lesz itt Iskola! Lakást csinálunk a műhelyből!" — mondta vagy gondolta ki a szentenciát Hamacsekné. Rögvest munkához is látott. Csöllei Endre személyében lakót szerzett, és titokban el is kezdték az átalakítást. A kőművesek éjjel nappal dolgoztak, s mikorra a munkálkodás híre eljutott a nemzeti bizottsághoz, már szép kétszobás lakás lett az egykori asztalosműhelyből. Mit tehettek a P-i elöljárók? Jogukban állt Csölieiéket kilakoltatni. De mit szólt volna ehhez a falu? Emberség is van a világon! Mindent hagytak, úgy, ahogy \^olt. ...maga esik bele Hamacsekné és Csölieiék ls jóízűen nevetgéltek a markukba, hogy így kifogtak a nemzeti bizottságon, jó ideig békében éldegéltek, mígnem egyszer harag és gyűlölködés lett a kebelbarátságból Az okokat ne t feszegessük... Tény az, hogy a háztulajdonosnő és a lakó között csakhamar a „kibírhatatlanságig" elmérgesedett a hajdani, úgyszólván családi, jó viszony. A helyzet alakulása láttán Hamacsekné tűzzel-vassal azon kezdett munkálkodni, hogy Csölleinek kiadja az útját. „Takarodjatok a házamból!" Ifj. Balogh Péter, körülbelül három hónapja nősült Feleségével a szülői házban vertek tanyát annak ellenére, hogy az apa, idősebb Balogh Péter ellenezte a házasságot is, az odaköltözést is. A fiatalok azonban nem tehettek mást. Az egybekelést már nem lehetett elodázni, s a szövetkezeti lakást csak januárra ígérték Abban reménykedtek, hogy talán megbékélnek a szülők. Nem így történt. Az após és a menyecske közti gyűlölködés egyre fokozódott, egyre elviselhetetlenebbé, kínosabbá, keservesebbé vált. Az engesztelhetetlen háziúr a legdurvábo szavakkal illette fia feleségét s egyre hangoztatta: „Takarodjatok a házamból!" A fiatalok akartak is „takarodni", de nem volt hova. A fiú tűvé tette a falut egy szobáért vagy lakásért. Ekkor lépett a színre Hamacsekné. Ifj. Baloghéknak eladásra kínálta az asztalosműhelyből átalakított kétszobás lakóházat. Nem kért sokat, á nem is egyszerre. A fiatalok kapva kaptak az ajánlaton, különösen akkor, amikor Hamacsekné azzal édesgette őket, hogy Csölleiéknek úgv sincs végzésük a lakásra, s eredetileg csak egy szobát adott ki nekik. Ebben a hiedelemben nagyhamar létrejött az egyezség. „Kíméletes" betörés Azonban, még mielőtt a szerződést aláirták volna, kiderült, hogy Csölleiéknek van végzésük, méghozzá mind a két szobára. Sebaj, gondolta ifj. Balogh Péter, még akkor is, amikor Mandli Imre, a HNB alelnöke figyelmeztette, hogy lakóval veszi meg a házat, akinek a nemzeti bizottság belátható időn belül nem tud pótlakást adni. Először egyezkedni próbált Csölleiékkel Felajánlotta januárban elkészülő szövetkezeti lakását, s kérte, hogy addig legalább a különbejáratú konyhát engedjék át neki Csöllei egyértelmű nemmel válaszolt. Ifj. Balogh Péternek elfogyott a türelme. A szocialista munkabrigád néhány tagjának jelenlétében, Csöllei Endre szeme láttára kiürítették a különbejáratú konyhát, előszobát, kicserélték az ajtózárakat és beköltöztek. Csöllei Endre lánya sírva szaladt a nemzeti bizottság elnökéhez, hogy jöjjön rendet teremteni, mert ki tudja, mi lesz még a dologból. Az elnök jött is nyomban, s azonnali távpzá§ra szólította fel Baloghékat. ök azonban minden kérés, figyelmeztetés ellenére hallani sem akartak a kiköltözésről. A hangulat egyre forrósodott. Az utcán és az udvaron is többszázas tömeg verődött össze, és hangosan kiabálva mondott véleményt Baloghék „honfoglalásáról". Gyorsan kellett cselekedni. Mandli elvtárs rendőrökért sietett, akik aztán rövidesen és energikusan közbeléptek. ' Így került a Balogh-család a mosókonyhába. Erőszak volt, helytelen Csölleiéknél nagy a felháborodás. Mondhatnánk jogosan, hiszen a törvény sérthetetlennek minősíti a családi tűzhelyet, s ezúttal valóban annak megbolygatásáról, mi több, feldúlásáről van szó. Idegenek törtek be lakásukba és keserves perceket okoztak a családnak. Azonban ha az öt évvel ezelőtt történtek figyelembe vételével nézünk az esetre, részvétünk nem lehet teljes... Ifj. Balogh Péter hosszas beszélgetés után is csak nehezen értette meg, hogy helytelen módszerrel akart otthont teremteni maguknak. Nem tudta felfogni, hogy bár nem baltával a kezében rontott Csölieiék lakásába, mégis betöréssel vádolják. Hiszen, úgymond, csak a sajátját vette birtokába. Ez ellen nem is lett volna kifogás, ha a törvényes utat járja. Bírósági felmondást kellett volna kieszközölnie Csölieiék számára, sakkor a nemzeti bizottság — a lehetőségek szerint — megfelelő lakást ad a bérlőnek. Az ilyen erőszakos módszer azonban törvényellenes, helytelen! Hamacsekné is minden bizonnyal nagyon csalódott. Terve füátbe ment. Talán rájött végre, hogy valóban nem érdemes csalafintáskodni. Dicséretére szolgál a szocialista munkabrigádnak, hogy tagjaival a gyáron kívül is törődik. Bizonyára jó szándék vezette őket. Látták Balogh Péter keserves tépelődését, nagyon megeshetett a szívük Ifjú feleségén, aki gyermeket várt... Érezték, látták, mennyire tönkreteszi ez a helyzet a fiatalokat, tehát segíteni akartak. Segíthettek, segíteniük kellett, de nem így! Ezúttal valójában akkor tettek volna jót, ha Ifj. Balogh Pétert tettében nem támogatják, hanem megakadályozzák! Balogh Péter belátta hibáját, elnézést kért a HNB elnökétől és visszavonta az ellene tett panaszt. Mandlik Imre elnök pedig megígérte Baloghéknak, hogy' segít tisztességes otthont biztosítani számukra, hiszen ő is tudja: nem maradhatnak a mosókonyhában. Eddig a történet. Nem tegnap történt, és nem is fontos, hogy hol. A tanulságot azonban érdemes levonni belőle... (szó) Ä harcok mezején František Kováčik huszonegy éves volt, amikor behívták katonának. Tudta mi vár rá. Két éve dúlt már a második világháború... Fájó szívvel búcsúzott szüleitől s a Nyitra menti . kis falutól. Nem tudhatta viszontlátja-e még? Egyéves kiképzés után már vitte a katona-! vonat Ukrajnába, hogy társaival a „gyorshadosztály" megtépázott létszámát feltöltsék. Dfe [sem az új, sem pedig a régi harcosoknak nem volt kedvük a szovjet katonák ellen harcolni, életüket áldozni Tisoért, és csak az alkalmas pillanatra vártak, hogy teljes felszereléssel átszökhessenek a szovjet hadsereghez. — Negyvenhárom október 30-án elérkezett a cselekvés órája — mondja Kováčik elvtárs, — Mintegy háromezrüknek sikerült átszökni. A németek ezt észrevették, s repülőgépeket küdtek utánuk. A gyorshadosztályban olyanok voltak, akiket odahaza szülő, testvér, feleség vagy kedves várt. S ők szerették volna mielőbb viszontlátni szeretteiket, de tudták, hogy erre a találkozásra csak akkor kerülhet sor, ha a fasisztákat kiűzik a Csehszlovák Köztársaság területéről. Jelentkeztek hát az I. csehszlovák hadseregbe. — Belőlünk alakult meg a második ejtőernyős brigád — fonja tovább a beszéd fonalát Kováčik elvtárs. — Nehéz kiképzésen mentünk keresztül. Harminc-harmincöt fokos hidegben gyakoroltuk az ugrást. Általában éjje' próbálták ki tudásunkat. Százötven, kétszáz kilométerre is elvittek repülőgéppel, s a kiugrás után előre meghatározott feladatot kellett végrehajtanunk. Harcra készültünk... A front közelében voltak, amikor meghallották, hogy kitört a Szlovák" Nemzeti Felkelés. Szerettek volna már hazai földön harcolni, de a hadvezetőségnek megvolt a terve. Szeptember 4-e körül az ejtőernyős osztagot a przemysli repülőtér közelében csoportosították. A terv az volt, hogy Stropkov környékén egyesülnek a két kelet-szlovákiai divízióval, s megnyitják a Vörös Hadsereg előtt a Duklai-hágót. — Bevetésünkre nem került sor, mivel az említett hadosztályokat lefegyverezték a németek, s így szeptember 12-én a duklal arcvonalon osztottak be. Több lengyel falu felszabadításában is részt vettünk. A második ejtőernyős osztagot azonban nemsokára kivonták a harcokból. Kroszno mellett összpontosultak és várták, hogy repülőgéppel a Szlovák Nemzeti Felkelés által felszabadított területre szállítsák őket. — Az én csoportomnak a rossz látási viszonyok miatt kétszer kellett Tri duby légiteréből visszatérnie. A harmadik útnál lövés érte gépünket, A köd ellenére is meg kellett próbálni a leszállást. Nekirepültünk a magasfeszültségű vezetéknek, egy. pajtának.,. A kórházban tértem magamhoz. Egy hétig sem volt a kórházban, amikor látogatót kapott. Századparancsnoka kereste fel. Egy ideig csak általános dolgokról beszéltek, majd ... — Kevesen vagyunk — mondotta. Minden emberre szükségünk van. Nincs szakaszparancsnokom... Te hogy érzed magad? De... Az orvos először hallani sem akart a dologról. Aztán Kováčik szakas* vezetőt, saját felelősségére kiengedte a kórházból. — Nemsokára Badin közelében ismét kisebb sebet kaptam "— emlékezik vissza. — Lemaradtam az alakulatomtól. Egy kerítés tövében, a bokrok közt húzódtam mee, hogy sebemet beköthessem. A németek ott vonultak el meiíettenf. r

o' "

v* Alig, hogy a fasiszták eltávolodtak, hason csúszva elérte Badint, azután az egvségét. Stará H<?ra f^lé vitt az útjuk. Útközben gyakran megütköztek a németekkel. Á Trašíváť'kézifegyverrel lőttek le két német repülőgépet. Az egykori szakaszvezető még ma sem tette le a fegyvert: alezredes néphadseregünkben s a béke védelmére készíti elő katonáit... NÉMETH JÁNOS 5. A BÉCSI ZENEAKADÉMIA Az Űj Szó számára írja: IMRICH GODIN A Bécsi Zeneakadémia — vagy teljes nevén Akademie für Musik und darstellende Kunst — nagy múltra tekint vissza. A bécsi zenei élet mindig nagyon Intenzív volt, itt élt és alkotott Beethoven, Mozart, sok más világhírű zeneszerző és zenész, s ennek a hagyománynak nyoma kellett, hogy maradjon. A zeneakadémia főépülete a III, kerületben a Lothringer Strassén van ugyan, de az énekszak a közeli Metternich Gassén. Természetesen az utóbbi iránt érdeklődöm elsősorban, s mivel odahaza is zenepedagógia a szakmám, igyekszem megismerkedő ni az akadémia egész rendszerével. A Bécsi Zeneakadémia élén dr. Hans Sittner, az akadémia elnöke áll. Ez a tisztség megfelel a mi rektorunknak. Az ének szakon 11 tanár dolgozik, mindnyájan ismert, jónevű énektanárok, mint Radó, Steinbrück, Kalló, Mandel, Rapp és mások. A tanrendszer nagyon eltérő a miénktől. Az énekszakon az első négy év gyakorlatilag minden ágon egyforma, s csak azután oszlik meg az opera, valamint a dal- és oratóriumszakra. A hallgató, ha telik erejéből, mindkét szakot párhuzamosan is végezheti. A kiváló szakértőkből álló bizottság nagyon komolyan veszi a felvételi vizsgát. A felvételi után a tizenegy tanár valamelyikéhez osztják be a hallgatót. Itt meg kell jegyeznem, hogy a jelentkezők száma igen nagy. Nemcsak Ausztriából, de más országokból, sőt a tengeren túlról is sokan jelentkeznek a Bécsi Zeneakadémiára, s a felvételi vizsgákon a pályázók száma eléri a háromszázat is. A hallgatók közül az osztrákok kb. 20—30-an vannak. A mi Zeneművészeti Főiskolánkon a jelentkezők száma sokkal kisebb. Az énektanárok véleménye szerint azonban az igen nagyszámú jelentkező közül az igazi tehetséget csak igen kis százalék képviseli... A hírneves Burgtheater díszes épülete. Minden professzornak külön tanterme van, külön korrepetitorral. Ez utóbbiak száma 25, mert még szglókorrepeticiókat is tartanak. A hat éves tanulmányi idő alatt a hallgató több „selejtező vizsgát" tesz. A második évfolyam végén van az úgynevezett továbbmeneteli énekvizsga, amely során a tanár dönt, tovább viszi-e hallgatóját, vagy nem érdemes foglalkozni vele. A negyedik évfolyam végén az énekesek hangjának érettsége kerül vizsgálat alá. Mielőtt elválik, hogy a hallga-, tó operaénekes, vagy dal- és órától rium-énekes lesz-e, tüzetesen meg-i vizsgálják, kibírja-e a hangja az ope-t rastúdióban reá váró rendkívüli meg-, terhelést. Ha úgy találják, hogy bizonyos előkészület, gyakorlat folytán kifejlődhet még a jelölt hangalapja, engedélyezik egy évfolyam ismétlés sét. Bizony nehéz vizsga ez, a leen-. dő énekesnek három teljes operát, húsz dalt és tizenegy áriát kell tud-, nia ,.. Az akadémiának három operastúdiója van, mindegyik élén egy-egy tanár — Kalló, Möller és Witt professzorok. Ezek a stúdiók kizárólag operák betanulásával foglalkoznak, itt csiszolódik a hallgató egyéni stílusa, itt alakul ki az énekes-egyéniség. A munka három korrepetitor segítségével folyik. Míg az első négy évfolyamban az ének a főtantárgy, itt az opera- és hangverseny-éneklés a fő. Emellett természetesen az énekkultúra csiszolása sem marad el. Az opera szakot úgynevezett érettségi vizsgával zárják a hatodik évfolyam végén. Ezen a vizsgán egy teljes operaszereppel mutatkozik be az énekes, s ezzel be is fejezi tanulmányait az akadémián . .. Azután már csak föle függ, megismerkedünk-e nevével a világ operaszínpadainak valamelyikén . .. Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy a zeneakadémia nem az egyetlen bécsi zenepedagógiai intézmény. Itt működik az ugyancsak neves Állami Konzervatórium és egy magánkonzervatórium. Több magán- és állami előképző zeneiskola is létezik. Következik: 6. Búcsúzunk Bécstől Sikeres munkaverseny A közép-szlovákiai kerület dol- • gozóinak munkakedvét erősen fel-! lendítette a Szlovák Nemzeti Fel- ' <elés közelgő évfordulója. A 20. évforduló az a szikra, amely lángra lobbantotta a munkások, mű- ; szakiak, mesterek stb. kezdenie- ] nyező erejének tüzét. A Ziar nad • Hronom-i Szlovák Nemzeti Felke-; ; lés Üzem dolgozóinak versenyfel-; hívása indította el országszerte a • felszabadulásunk 20. évfordulója! tiszteletére rendezett országos szo- < cialista munkaversenyt. A közép-! szlovákiai kerületben 4607 kollek- J tíva, 22 munkacsoport, 311 mű-; !hely, 182 központ, 443 üzemrész-; leg, 262 üzem és'82 vállalat versenyez a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának üzeme stb. j megtisztelő címért. Az I. félév tervteljesítését követő gazdasági sikerek bizonyítják, hogy a szocialista munkaverseny! meghozta gyümölcsét. A közép- J szlovákiai kerületben a teljes ter- J melési tervet 101,6, az áruterme- < lés tervét pedig 101,5 százalékra! teljesítették. Lényegesen javult a J mennyiségi mutatók teljesítése is. < Lássunk néhány adatot: a bányá-! szok terven félül 120 296 tonna < szenet és lignitet fejtettek, a ko-; hászok ugyancsak terven felül ! 9190 tonna nyersacélt, 131 tonna ; alumíniumot olvasztottak, 410 ton-; na öntvényt gyártottak. A vegy-! iparban terven felül 1083 tonna; cellulózzal, 45 tonna kénammó- < niákkal dicsekedhetnek. A köz- , iszükségleti cikkek gyártása terén ; nemcsak hogy behozták az I. negyedév lemaradását, hanem vala-! mennyi üzem túlszárnyalta az elő-; irányzott tervfeladatokat. Az épí-; töipavban 14 425 korona értékben ! termeltek többet a tervezettnél, 186 lakással többet adtak át, és; ugyancsak terven felül 3120 tonna , cementet gyártottak. -síi- < "AWWVWWlAWWVWWl/Vwww' 1*964. augusztus * 0f SZQ 3