Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-19 / 230. szám, szerda

Ä fejlődés gortďai az érsekújvári járásban Ahol a ma már a holnapot jelenti A szokásos üzemi szabadságok idején sem kihaltak a műhelyek. Ez a helyzet a jičini Agrostrojban is. A Diesel-motor hajtású áramfejlesztő telepen szinte megrázó kép tárul a látogató szeríie elé. A dugattyúk, hengerfejek, motorburkolatok szanaszét hevernek a földön, mintha megrokkantak volnak. A kívülállónak önkéntelenül is első gondolata: vajon össierakhatók-e még egyszer ezek az alkatrészek? Bizony nagy érték a 390 lóerős áramfejlesztő motor, mely ha rendben van, óránként 75 liter nyersolajat fogyaszt. A javítási és korszerűsítő munkák nagyon ís kifizetődnek. Ha a hengerfejeket, csapágyakat újakkal helyettesítik, az üzemi villanytelepet néhány héten belül visszaadják rendeltetésének. — Ezek a feladatok közvetve vevőinket is érintik — véli Václav Bruzek, a propagandaosztály vezetője. Mert gyártmányaink fejlesztésének lehetősége, kifogástalan minősége szorosan összefügg a berendezések állandó karbantartásával, korszerűsítésével. Különben hogyan is tudnánk lépést tartani a technika rohamos fejlődésével. Ahol a holnapot idézik Mennyire igaza van Bruzek elvtársnak, arról az üzemet járva léptennyomon meggyőződhetünk. Különösen ami a fejlesztési részleg újdonságait Illeti. Ilyen például a többi között a BEA 450 jelzésű félautomata kaszaélesítő gép Próbaüzemeltetését csak a napokban kezdték meg. Miért ily megkésve? Annak idején a tervezett új részlegbe szánták, de építését a minisztérium takarékossági akciója keretében leállították. Ekkor került a kaszaélesítő félreeső helyre, úgyhogy egy időre meg is feledkeztek róla. Az üzem ifjú „szemfülesei" azonban nemrégen több más gép társaságában rábukkantak. Az illetékesek döntése alapján most állították munkába. A BEA gép hidraulikus áramkörrel működik és szerkezete hat köszörűtekercs forgásán alapszik. — Kezelése nem éppen egyszerű. Egyébként kiváló szolgálatokat tehet s ezért megérdemli, hogy megfelelően gondozzák — mondja Tykva elvtárs, aki még beszéd közben is minden figyelmét munkájára összpontosítja. Különben hogyan is teljesíthetné Hladký elvtárssal együtt a normát? Most éppen a burgonya- és cukorrépabegyűjtőgéphez gyártanak lánctagokat, amelyekből egy műszak során 1100 darabot kell előállítaniuk. Nem ismerik az „uborkaszezont" A fejlesztési részleg dolgozói a legnagyobb munkaütemben végzik feladataikat. A kényszerhajtásos takarmánygyűjtő- és forgatógépen alig akad már igazítanivaló. A kaszálógépek különböző fajtái is többnyire sikeresen letették a vizsgát. A ŽB aratógépet szinte a felismerhetetlenségig korszerűsítették, úgyhogy a régi gép még a nyomába sem léphet az újnak. A hidraulikus aratógép azonban nem vált be. Sorozatgyártására nem kerülhet sor. Az ellentétes irányú kaszákkal felszerelt aratógépek esetében más a helyzet. Több szövetkezetben már sikerrel dolgoznak is velük. Tíz hektáros teljesítményük Kostelni Lhotán például mindössze nyolc óira kérdése volt. A gép egyetlen hátránya a szakemberek szerint, hogy alkatrészei a legfinomabb minőségű anyagot igénylik s ezért ára eléggé borsos. A kétsoros cukorrépakiemelő-gépen a fiatalok dolgoznak. Ezzel a géppel neveztek be az ifjúsági versenybe. Milyenek a kilátásaik? Persze, hogy kecsegtetők, hiszen a chodovi Mezőgazdasági Gépek Kísérleti Intézetének dolgozói munkájukat már jóvá is hagyták. Legfontosabb előnye a külföldi gépekkel szemben, hogy még a nehezebb, agyagos talajon is jól beválik. A gazdasági értéknövekedés a gép jóvoltából 40 millióra tehető. Ég a munka a kezük alatt Koch elvtárs együttese a háromszoros cukorrépakiemelő-gépeken és burgonya-sorhúzókon már az utolsó simításokat végzi, ök is sietnek. Be kell hoznunk a késést. A cukorrépakiemelő-géphez csak nemrégen kapták meg az öntvényeket. Megmunkálásuk és az alkatrészek beszerzése örökkévalóságnak tűnt. De szerencsére kezdik már behozni a mulasztást. Így aztán a nagy teljesítményű traktornoz is kapcsolható, igényesebb talajviszonyokra alkalmas gép nemsokára mezőgazdasági dolgozóink megbízható segítőtársa lesz. De nemcsak a gépek, maguk az üzem dolgozói is támaszai a falusiaknak. Egyre azon törik a fejüket, hogyan könnyíthetnének a mezei munkán. A lužanyi szövetkezetesek különösen sokat mesélhetnének erről az áldásos együttműködésről. Hiszen védnökeik, a jičíniek segítsége nélkül — saját bevallásuk szerint — aligha gyűjtötték volna be idejében a szénát. Nincs is talán olyan gyűlés a szövetkezetben, amelyen a jičíniek részt ne vennének. Így történt, hogy a fogas szállítócsiga sem vándorolt a vashulladék közé. Ehelyett az Agrostroj dolgozói munkaidő után rendbehozták. A lužanyiaknak még ma is jó szolgálatokat tesz. Koch elvtárs még mindig nevet, ha eszébe jut az idei bőséges szénatermés. Amikor a rothadás veszélye fenyegette a „jó szellemek" magukkal vittek néhány kipróbálásra váró gépet és mentették a menthetőt. Közös örömük volt, hogy a 24 hektáron betakarított széna nem veszett kárba. Persze, aratáskor sem hagyták magukra a védenceiket. A kölcsönadott kévekötő ott is jó szolgálatokat tett, ahol a kombájnt nem használhatták. A szövetkezet gépeinek állandó karbantartása. javítása természetesen szintén az Agrostroj dolgozóinak önként és szívesen vállalt feladata. A soron kívüli munkák azonban nem akadályozzák meg őket üzembeli kötelességeik pontos és lelkiismeretes teljesítésében. A múlt hónapban például a gyártási terv 966,5 tonna anyag feldolgozását írta elő. És az eredmény? Mondanunk sem kell, hogy nem maradtak adósai a tervnek, ha teljesítéséhez rendkívüli műszakok bevezetésére is volt szükség. Menetes begyűjtés De térjünk csak vissza a burgonyasorhúzógépre, amely külön fejezetet érdemel. A 2-VBZ 3 jelzésű gépberendezés lényegében új. Azért várnak tőle oly sokat, mert ettől függ, sikerül-e nálunk is mielőbb meghonosítani a burgonya menetes begyűjtését. Űj technológiája folytán a berendezés több müveletet végez: szétzúzza és eltávolítja a szárat, sorokat húz, betakarítja és elszállítja a burgonyát.' Milyen előnyei vannak a menetes begyűjtésnek? Josef Suchý konstruktőr, a fejlesztési részleg vezetője elmondja, hogy az új technológiát a régivel, a kombájnnal történő betakarítással több mezőgazdasági üzemben is összehasonlították. A mérések kimutatták, hogy az új technológia alkalmazásával a teljesítmények megkétszereződnek. A chrňavai szövetkezetben például nyolc óra alatt 3—4,5 hektáron takarították be a burgonyát, emellett feleannyi munkaerővel dolgoztak és a költségek mintegy 35 százalékkal lettek kisebbek. — A berendezés prototípusát a cseh-morva dombvidék burgonyatermő vidékein augusztus 25-től próbálják ki — újságolja Suchý elvtárs, és a mezőgazdasági dolgozók öröméről beszél, akik már türelmetlenül várják, hogy végre mentesüljenek e legfárasztóbb munkák egyikétől, a burgonyaszedéstől. Az elavult helyébe újat varázsolnak Az NDK-ban gyártott alvázon vontatott, OCN jelzésű kétsoros répalevél-nyeső már nem felel meg a követelményeknek. Helyébe háromsoros gép kerül, melyből július végéig 120 hagyta el a műhelyeket. A rendkívül könnyű berendezés a cukorrépa zöldjét a mellette haladó stráfkocsira továbbítja. Fényszórói révén éjszakai munkára is alkalmas. A rászerelt kabin a rossz időjárástól védi a gépkezelőt. Nagy teljesítményű traktorhoz ls kapcsolható. A minimális veszteséget, hatékonyságot és gyors munkát biztosító berendezés megvalósítása a jičíni mezőgazdasági dolgozók két évvel ezelőtti kezdeményezésének az eredménye. Az igényes feltételek teljesítése során született meg az Agrostroj konstruktőrjel fejében a gép előállításának gondolata. Ne essék csorba az üzem hírnevén Mi tehát a teendő? Valamennyien megegyeznek abban, hogy még nagyobb körültekintéssel, még lelkiismeretesebben kell dolgozniuk, hogy ne okozzanak csalódást, hogy az üzem, mely felé a külföld is érdeklődéssel és várakozással tekint, továbbra is megtartsa jó hírnevét. Erre pedig megvan minden lehetőségük. Űjdonságaik nagy része a budapesti őszi mezőgazdasági gépkiállításon kerül bemutatásra. És természetesen idehaza is a brnói nemzetközi vásáron. — Minek titkolnánk, számítunk rá, hogy az aranyéremért az idén először rendezett vetélkedésből több gyártmányunk kerül ki győztesen — vallják, nyilván nem alaptalanul. KARDOS MÁRTA Az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei sikeresen befejezték az idei gabonabetakarítást és hiánytalanul eleget tettek állam iránti köteleségeiknek is. A termés biztos helyre került, ám fel kell készülniök az aratáshoz hasonlóan fontos kapásnövények betakarítására és az őszi munkák elvégzésére. A következő évben a járás szövetkezeteitől, állami gazdaságaitól az ideinél több gabonát, húst, tejet és tojást kér az ország. Törvényszerű követelménye ez a fejlődésnek, hiszen minden igyekezetünk arra irányul, hogy bővülő iparunk nyersanyagszükségletét, az ország élelmiszerellátását többnyire saját forrásainkból, tehát hazai termelés útján biztosítsuk. Nézzük meg, milyen feltételek vannak a járásban e feladatok teljesítésére? Szakemberek és a környék kíváncsi látogatói egyöntetűen azt a nézetet vallják, hogy a kedvező talaj- és vízgazdálkodási viszonyok nagy lehetőségeket kínéinak a termelés fokozására. Sok bővizű folyó és patak szeli át a járás területét, amelyek valóságos paradicsommá változtathatnák a szövetkezetek szomjúhozó földjeit. A kedvező vízgazdálkodási viszonyok ellenére az évenként ismétlődő aszály érezhetően befolyásolja a terméshozamokat. A csapadékmennyiség egyenlőtlen elosztódása következtében a legjobb elképzelések is hajótörést szenvednek. A mezőgazdasági termelés irányításáért, megszervezéséért felelős politikai, gazdasági szervek nagy erőfeszítéseket tesznek a-szeszélyes időjárás káros hatásának csökkentésére. Már a múlt években nagy horderejű távlati tervet állítottak öszsze víztárolók építésére, és az öntözéses gazdálkodás eddigi szűk területének kibővítésére. Az elképzelések szerint 1980-ig közel harmincezer hektár termőföldet fognak öntözni, ami a járás mezőgazdasági területének csaknem egynegyedét teszi ki. A javasolt vízgazdálkodási berendezések építésének lassú üteme miatt azonban az öntözés még a következő évben sem fogja számottevően befolyásolni a szövetkezetek termését. A VÍZ nagy Úr, megszabja a mezőgazdaság fejlesztésének ütemét. 1960-tól 1963-ig a szövetkezetek össztermelése is egyenetlen fejlődést mutat. Ez évek alatt lényegesen csökkent az állatállomány és a hasznosság növekedésében sem érték el a kívánt színvonalat. A tervezés eddigi rendszere nem vette figyelembe a mezőgazdasági üzemek, a járás adottságait, s ez rányomta bélyegét a fejlődésre, gúzsba kötötte a szövetkezetesek kezdeményezését. Ha figyelembe vesszük, hogy a járás mezőgazdasági üzemei gabonaeladási tervük teljesítése következtében csak 60—70 százalékra biztosíthatták a takarmányalapot, könnyen megértjük, miért csökkent a szarvasmarha-állomány. A szálas takarmányok termelése sem igazodott az állattenyésztés szükségleteihez, hiszen ' az előző tervszétírás szerint a szántóföldek csupán 25,6 százalékán termesztettek takarmányt, de még a 13 százalékot sem érte el a lucernák és a herefélék vetésterülete. Ez az aránytalanság egyáltalán nem segítette elő a szarvasmarha-tenyésztést, a csökkenő trágyatermelésen keresztül pedig a hektárhozamokra is kihatott. Az utóbbi négy óv folyamán — éppen a takarmány és a szalma termelésének csökkentése miatt — a szántóföldek mindössze 15 százalékát (a tervezett 37 helyett) láthatták el szerves trágyával. Ha ez Idén sem változik a helyzet, kimerülnek a termőföld tápanyagtartalékai és a járás Amíg a mamák az üzemekben szorgoskodnak, az óvod

a dolgozói féltő gonddal ügyelnek a csöppségekre. Képünkön: A kicsinyek négylevelű lóherét keresnek. lErdosi felv.) — bármennyire is igyekeznek a fel« vakon — nem tud lépést tartani az előirányozott fejlődés követelményei, vei. Egyesek szerint az árpolitika módosításával új irányt lehetne szabni a járás mezőgazdasága fejlődésének. Ez a feltevés téves szemléleten alapszik, noha tagadhatatlan, hogy az árak fontos tényezői az anyagi érdekeltség alakulásának. Ám egyedül az árak emelésével nem tudjuk klküszö* bölni a termelés fokozását gátló fo-. gyatékosságokat. Ha a mezőgazdasági üzemek tegyük fel egy koronával többet kapnának a hús kilogrammjáért, a tejért, több élelmiszer lenne a piacon? Távolról sem, mert az árubőség megteremtésének kérdését csakis a termelés fokozásával oldhat* juk meg. Kormányunk egyébként foglalkozik az árpolitika módosításának kérdéseivel, és minden törekvését a szövetkezetek megszilárdításának, a mezőgazdaság fejlesztésének gondolata hatja át. A kormány ezen igyekezetét azonban a mezőgazdasági üzemeknek is az eddiginél jobban kell támogatniok. De mit tapasztalunk? Az utóbbi években — a már említett takarmányhiány miatt — a szarvasmarha-tenyésztés csökkenő, ugyanakkor a sertéstartás emelkedő irányzatot mutat a járásban, A szarvasmarha-állomány 6,5 százalékkal, a tehenek száma meg 13,7 szálékkal csökkent. A sertéstartás pedig — az elmúlt évekhez képest — aránytalanul emelkedett. Ennek az lett a következménye, hogy jelenleg a húsértékesítésben 64,1 százalékot tesz ki a sertés-, és csak 27,6 százalékot a mahahús. Ebből a rövid szemléltetésből világosan kitűnik, hogy pillanatnyi gazdasági előnyök miatt a szövetkezetek egyre inkább a jövedelmezőbb ágazatot, a sertéstenyésztést bővítik. Igaz, hogy itt a befektetés megtérülési ideje lényegesen rövidebb, ám mi lenne, ha az ország valamenynyl szövetkezete ezt az irányt követné és gazdálkodását, nem a társadalom érdekeivel összhangban feji lesztené? A helyes arányokat a mezőgazdaságban is ugyanúgy be kell tartanunk, mint az iparban, mert e két fontos ágazat összhangja segítheti a kölcsönös fejlődést és azt, hogy népgazdaságunk egyensúlya mielőbb helyrebillenjen. Sok hibával küzdünk, s jobban csinálhatnánk azt, amit eddig rosszul tettünk. A mezőgazdaság tervezése sem felelt meg a követelményeknek, de a tervezés új rendszere, mely a jövő gazdasági évben érvényesül, ezen a téren is jelentős javulast eredményez. Ettől eltekintve azonban a zöldségtermelés és ipari feldolgoz zása között nincs meg a teljes össz-< hang, amit bírálnak ls a járásban, Érsekújvár környékén nagy hagyománya van a zöldségfélék termelésének. Az adottságokat azonban — népgazdasági szempontból — nem használjuk ki helyesen. Csak egy példát említek. Konzervgyáraink elegendő mennyiségű félkészáru előállításával, nagy kínálatukkal csökkentik a friss zöldség iránti keresletet. Ennek következtében, valamint a rossz raktározás miatt évenként több mint kétmillió korona kár éri e szövetkezeteket, sújtja a népgazdaságot. Ha rövid időn belül nem hangolják öszsze a mezőgazdasági üzemek és a konzervgyárak terveit, a zöldség- és gyümölcstermesztés 30 százalékos bővítése folytán további veszteségekkel, a szövetkezetesek termelési kedvének csökkenésével számolhatunk. A járási termelési Igazgatóság tekintélyes szakemberek bevonáséval kidolgozta a szakosítás alapelveit, melyek hozzájárulnak az említett hibák kiküszöböléséhez és megteremtik a termelés további, tartós fokozásának feltételeit. A javaslatokat a napokban tárgyalják meg a járás szövetkezeteiben, ahol a szövetkezetesek véleményt mondhatnak mind a jövő, mind a távlati termelési tervekkel kapcsolatosan. KIftejthetik nézeteiket, hogy jövőre milyen módon és milyen mértékben fokozzák a termelést. Az első félév eredményei — a terveket minden mutatóban teljesítették — ugyancsak a fejlődést bizonyítják, s kétségkívül arra engednek következtetni, hogy a járás dolgozó parasztsága komoly lépéseket tett a termelés belterjességének és a jövedelmező gazdálkodás megteremtésének útján. Természetesen elengedd hetetlenül szükséges a kísérleti kutatóintézetek, a gépgyártó üzemek, a vegyipar dolgozóinak további segítsége, hogy az eredmények még meggyőzőbbek és tartósabbak legyenek. Szombati) Ambrut Ű] SZÖ 4 * 1964. augusztus ÍM,