Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-10 / 190. szám, péntek

Elektronikát o gazdasási életbe Az utóbbi húsz esztendő egyik leg­jelentősebb eseményei közé tartozik az emberi alkotókészség egyik leg­hatalmasabb eredménye, a gyors mű­ködésű elektronikus számítógépek feltalálása. Arról, hogy ezeket a gyorsműködésű elektronikus számoló­gépeket hogyan lehet alkalmazni a szocialista gazdasági életben, a ter­vezés, értékelés, valamint a terme­lés irányításában, az ismeretek ma még viszonylag hiányosak. Ha gondos tanulmányozás alá vet­jük eddigi gyakorlati tapasztalatain­kat, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy az elektrotechnikára és a ma­tematikára támaszkodó, korszerű gaz­dasági tudomány és a gyakorlati élet számára hatalmas lehetőségek kínál­koznak. A kommunizmus építésének jelen­legi szakaszában a gazdasági tudo­mány egyre fokozottabb mértékben alakul át egzakt tudománnyá. Marx tanítása szerint is a tudomány csak akkor érhet el jelentős eredményeket és tökéletességi fokot, ha az alkal­mazni tudja a matematikát. A matematikai módszereknek, va­lamint az elektronikus számítógépek­nek a gazdasági életben való alkal­mazására vonatkozó munkák meg­szervezését, és kifejlesztését a szo­cialista népgazdaság objektív fejlődési folyamatai, valamint halaszthatatlan szükségletei teszik Indokolttá. Feltétlenül szükséges, hogy jelen­legi szakkádereink egyre aktívabban sajátítsák el az új módszereket, hogy minden egyes vezető mélyen átérez­ze az új módszerek jelentőségét, ha­tásosan törekedjék arra, hogy a ter­melés Irányításában ezek az új mód­szerek gyakorlati alkalmazást nyer­"enek. A szocialista termelés nagy fejlett­ségi fokot ért el, iparági és területi struktúrája igen bonyolulttá vált. Ilyen körülmények között minden egyes gazdasági és műszaki feladat elvégzésére igen sokféle megoldás adódik. E sokféle megoldási lehetőség közül a legjobbat kiválasztani nem egyszerű. Mindez feltétlenül szüksé­gessé teszi a gépi matematika alkal­mazását a népgazdaság egyes ágaza­tai közötti termelési kapcsolat meg­felelő szinten való tartása, valamint az üzemek gazdasági-műszaki tevé­kenységének pontos ellenőrzése ér­dekében. A megfelelő matematikai módszer megválasztását a gazdasági ágazat jellege határozza meg. Ugyancsak ettől függ az ls, hogy a gazdasági életben milyen matematikai appará­tust alkalmazzanak. E feladatokat kü­lönböző alapvető matematikai-gazda­sági modellek létrehozásával Igye­keznek megoldani. Ezek a modellek az opitimális tervszerűséget veszik alapul. Feladatuk a látókör szélesí­tése és az adódó problémák még pon­tosabb megoldása; a különböző válto­zatok széles körű matematikai-gazda­sági analízise, melynek kl kell terjednie a matematikai-gazdasági mód­szerek alkalmazásakor keletkező gaz­dasági mutatók gyakorlati eredmé­nyeire. A feladatok megoldásának nem le­het egyedüli célja az optimális va­riáció megtalálása. Igen lényeges — és az esetek többségében megoldásra vár — a különböző tényezők hatásos­ságának értékelésére szolgáló gazda­sági-matematikai módszer meghatáro­zása. Az elektronikus számítógépek és matematikai módszerek alkalmazásá­ra Irányuló munkák az utóbbi évek­ben igen széles körben elterjedtek. Kísérletek folynak a Szovjetunióban olyan lineáris programozó számító módszer megvalósítására vonatkozó­an, melynek feladata a különböző típusú gazdasági feladatok lehető legegyszerűbb megvalósítása. Roha­mos léptekkel fejlődik a matematikai programozás általános elmélete ls. Nagy figyelmet szentelnek a gazdasá­gi-matematikai analízis módszertaná­nak tanulmányozására, a termelés specializálásának és elosztásának megfelelő szabályozására, a gazdasá­gi munkák — önköltség, rentabilitás — sok irányú összefüggéseinek ta­nulmányozására, és a legmegfelelőbb gazdasági mutatók megválasztásával, új, tervszerű normatívák kialakítására. Tudni kell azonban azt is, hogy közvetlenül az üzemek még nem ki­elégítő mértékben alkalmazzák a ma­tematikai módszereket és az elektro­nikus számító technikát az üzemen belüli tervezéseknél, a termelési fo­lyamatok optimalizálásánál, vala­mint egyéb olyan feladatok megol­dásánál, melynek feladata a rendel­kezésre álló felszerelések, nyers­anyag és munkaerő lehető legtöké­letesebb felhasználása. A gyors működésű elektronikus számítógépek és matematikai mód­szerek alkalmazásának fontos szere­pe van a szocialista termelés-irányí­tás más területein is: finanszírozás, hitelezés, kiértékelés, statisztika stb. A gyakorlatilag megoldandó fel­adat — a gazdasági tájékoztatás egy­séges komplex rendszerének kidol­gozása. Ennek lényege: a legkisebb" termelési részlegektő) kezdve a leg­felső népgazdasági vezető szervekig bezárólag egy egységes, szakadatlan információs hálózat megszervezése és kiépítésa. Ez a tájékoztató Irodák szerves egységét jelenti, az elektro­technikus számítótechnika távvezeté­ses összekötő hálózata révén. Az Ilyen és ehhez hasonló jellegű munkák sikeres befejezése érdeké­ben szükség van a népgazdaság ki­sebb termelőüzemeinél is a gépi szá­mítóberendezések szélesebb körű alkalmazására, a szovnarhozokban In­formációs-számító központok létre­hozására, és az egész országban egy­séges Információs szolgálat létreho­zására. Végső következtetésképpen: mt szükséges tehát ahhoz, hogy a szo­cialista gazdsági életben még gyor­sabban és még szélesebb körben ke­rüljenek alkalmazásra az elektroni­kus számítógépek és a matematikai módszerek? 1 Feltétlenül ki kell nevelni a • megfelelő mennyiségű, magas képzettségű, gazdasági, matematikus és elektronikus mérnök szakkádere­ket. A jelenlegi viszonyok kőzött a gazdasági szakembereknek inagas ma­tematikai képzettséggel, a matemati­kusoknak pedig komoly gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük. 2 Ki kell dolgozni az elektronl­• kus számítótechnika racionális alkalmazásának feltételeit, továbbá elő kell készíteni a gazdasági fel­adatokat olyan módon, hogy az elektronikus számológépek segítségé­vel megoldhatókká váljanak. A meg­oldandó feladatok között is lényeges szerepet játszik a gazdasági modellek létrehozása és az információs folya­matok ütemezése [algoritmizálása). 3 Meg kell gyorsítani azoknak az • elektronikus számítógépeknek a gyártását, melyek kl tudják elégíte­ni a gazdasági információs feladatok által kiszabott követelményeket. Ezek­kel a számítógépekkel szemben tá­masztott legfőbb követelmények: az adatok gyors betáplálásának ős vlsz­szanyerésének lehetősége, gyors mű­ködés 1 és megfelelő nagyságú „emlé­kező" képesség. Igen fontos, hogy már a tudomá­nyos kísérletezés folyamán ís lemér­hető gazdasági eredményei legyenek a módszer gyakorlati alkalmazásá­nak. Csak a népgazdaság szerveze­tének tökéletesítéséhez elért gyakor­lati eredmények biztosíthatják az elektronika és a matematikai mód­szerek gazdasági életben való alkal­mazásának sikerét. SZ. VOLKOV mmmmmmi A két toronyház csupán kezdete a bratislavai Véralja átépítésének. Az öreg ház'ak korszerű épületeknek ac|j£k £t * helyüket, (Erdősj felv.) Nem hagyják magukat A lévai közszolgáltatási Üzemről évek sbrán nem sok jót lehetett hal­lani. Nem teljesítették tervfeladatai­kat, s több esetben a szolgáltatások minőségével is baj volt. A2 üzem ve­zetőségében hiába volt meg az igye­kezet, „valami" mindig közbejött, s a legjobb elgondolás is felborult. A múlt évben például 1600 négyzetméter nagyságú üvegház nem készült el ha­táridőre, bár a pénzügyi tervben már számoltak vele. Az idei évet sem kezdték el sikerrel. Egyszer szénben, máskor alkatrész­ben vagy éppen szennyesben volt hiány. Az üzem dolgozói és vezetői nem csüggedtek. Nem hagyták magu­kat. Mindent elkövettek, hogy behoz­zák a lemaradást, s az idén szebb eredményeket érjenek el, mint a múltban. Az év első öt hónapjában, az össztervet 105,85 százalékra, a be­vételi tervet pedig 107,16 százalékra teljesítették. A két főágazatban, a ruhatisztítás, de különösen a mosás terén is job­bak az eredményeik, mint tavaly. Má­jus végéig a mosás tervét 119 száza­lékra teljesítették, míg tavaly Ilyen­kor csak 77,4 százalékra. Ebből az összehasonlításból is kitűnik, hogy végre jó munkát végez a lévai köz­szolgáltatási üzem. — Nem akarok dicsekedni — kezdi a beszélgetést Simkó István termelési felelős — de ügy tervezzük, ha törik, ha szakad, az idei évet hiány nélkül zárjuk. A tervet rendszeresen teljesít­jük. Bosszant azonban, hogy az ön­költség tervét túlléptük. Pénzben ez mintegy tízezer koronát jelent, június hónap eredményei alapján azonban reményünk van arra, hogy e téren Is rendet teremtünk. — Állandó gyűjtőhelyünk Léván, Nagy-Sallóban, Tolmácson és Kozárov­cén van, mondja kísérőm. A járás 49 községét két gyűjtőkocslnk tlznapon­ként látogatja. Ehhez még hozzátehet­jük a farnadi és a zselízi lielyl gaz­dálkodást is, mivel az ő részükre is ml mosunk és tisztítunk. Az idei terv Frissítő az aratóknak Aratáskor nemcsak gépek dolgoz­nak a földeken, hanem emberek is. Az aratás olyan esemény, amelyre minden földműves egéšz éven át ké­szül. A galántai Jednota alkalmazottal az idei aratás küszöbén szocialis­ta munkaversenyt kezdeményeztek. A versennyel azt a célt követik, hogy a közétkeztetési üzemek dolgozói köz­vetlenül a földeken, minél jobban el­lássák az aratókat étellel és itallal. A közvetlen ellátás ugyanis nagy idő­megtakarítást jelent, lényegesen hoz­zájárul a teljesítmény növeléséhez. A galántai járásban az idén több mint 4000 szövetkezetesnek viszik az ebédet, esetleg a vacsorát is a Jed­nota fogyasztási szövetkezet dolgozói. Tavaly is becsülettel megállták helyü­ket, a nyugat-szlovákiai kerületben a közétkeztetési üzemek versenyében az első helyre kerültek. Ez idén 25 mozgókonyhával és 36 bizalmi eláru­sítóhellyel segítenek az aratóknak. Albert Brat, a Jednota vezetője ez­zel kapcsolatban többek között a kö­vetkezőt közölte: „Az Idei nyári me­zőgazdasági munkák idején több mint 25 000 hektoliter sört mérhetünk kl és alkoholmentes italokkal is bősége­sen el vagyunk látva. így felkészülve bízunk abban, hogy a mezőgazdasági dolgozók ez Idén ís elégedettek lesz­nek szolgálatainkkal. Jozef Krátky A széngáz ellenszere A szőlőcukor ismert tulajdonságai újabbal gyarapodtak: segítségével vé­dekezni lehet a széngázmérgezés el­len. Ukrajnában a munkaegészségügyi és munkásvédelmi intézetben végzett kísérletek során a halálos széngáz­adagot kapott állatok életben marad­tak, ha vérükbe előzőleg szőlőcukor oldatot juttattak. Manapság már ritkaságszámba megy a súlyos, halálos széngázmérgezés. De a szőlőcukor készítmények fel­használása megelőzés céljából Igen hasznos olyan helyeken, ahol a2 em­berek gyenge széngáz mellett ugyan, de huzamosabb ideig dolgoznak; ne­vezetesen bizonyos vegyi üzemekben, öntödékben, belsőégésű motoroknál,. további négy köz­ség bekapcsolásá­val számol, de a mai napig már ket­tővel túlteljesítet­tük. A mosodában zúg­nak a gépek, amer­re csak néz az em­ber, mindenütt szor. gos munka folyik. A hőség szinte ki­bírhatatlan, az ott dolgozó asszonyok azonban megszok­ták a meleget. De akárhogy is igye­keznek, az ingek vasalása lassan megy. Két műszak el a gép. Ráadásul pedig a kézi va-. sal ót is igénybe keli venni. — Néhány hónap múlva már más kép fogadja a látogatót — újságolja Chanö Mária, a mosoda egyik felelős dolgozója. — üj vasalógépet kapunk, amelynek kétmöszakos teljesítménye már 1200 Ing lesz. A tiszta fehérnemű raktárában kí­váncsian keressük a kísérő szelvényt. Ez a papiros sok mindent elárul, töb­bek között azt is, hogy mikor vették át a szennyest, vagyis milyen hosszú a várakozási idő. Simkó elvtárs észre­veszi szándékunkat, s maga keresi elő a cédulákat, miközben magyará­zatot ad. — Az első negyedévben a várako­zási idő 12—13 nap volt, ma pedig már csak 5—6 nap. Sikerült is május közepétől Léván bevezetni a györs­naosást. A ruhatisztító részlég egy ugrásra van a mosodától. Itt már nincs olyan sürgés-forgás, mlnť a mosodában. A raktárban alig pár kilónyi a tisz­tításra váró ruha. Amint mondják; holtszezon van. — Az átvevőhelyek raktárai azon­ban tele vannak kitisztított ruhával — mondja Drevená Mária műszakvezető. — Ezen is segítünk majd — veszi át a szót Simlsó elvtárs. Az új polgári törvény lehetővé teszi, hogy a hat hónapig ki nem váltott ruhát elár­verezzük, illetve kiárusításra átadjuk a bazárnak. A ruhatisztító részleget sok bírálat érte, hogy a teszll és más műanyag­ból készült ruhák tisztítását nem vál­lalják. Az ok: a gépi berendezés er­re nem alkalmas. A közszolgáltatási üzem legfiatalabb részlege a vlrágkertészet. Alig egy­éves, s így nem csodálkozhatunk azon, hogy Pirk János igazgatót Is itt talál­tuk. A virágágyakat nézegette. r— Az idén már több mint tízezer, A mángorló-részlegen szorgos munka folyik virágot adtunk el — mondja az Igaz­gató. — A legnagyobb sikere a szegi fűnek van. Mintegy huszonkétezer szekfűszálat adtunk el. Jövőre még jobb eredményekre számítunk. A lévaiak sikerének titka? Megfei lelően alkalmazzák a szocialista mun-t kaversenyt. Tizenegy kollektívájuk" versenyez a szocialista munkabrígád címért, egy kollektíva pedig már el is nyerte. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója üzemrészlege címért három műhely versenyez. Az üzem vezetői, kommunistái nemi csak a mára gondolnak. Fodrászaik — mint nézők — minden egyes jelene tősebb versenyen részt vesznek, hogy kellő tapasztalatokat szerezzenek. A közeljövőben a Fő téri borbély és fodrászat új berendezést kap. Nemrég a toll tisztítását is bevezették, A CSKP XII. kongresszusa a rugal-s mas árpolitika jelentőségét hangsú­lyozta. A lévaiak éltek ls a törvényadó ta lehetőséggel. Például a taxlszolgá-i lat kevés hasznot hozott. Papírt, cei ruzát vettek elő és számolni kezdtek, Majd úgy határoztak, hogy a sport-, eseményekre — mind kül, mind bel-! földre — 25 százalékos kedvezmény­nyel szállítják utasaikat. Például ľ napos pesti látogatás négy utasnak személyenként 130 koronába kerül, A közeli Szántó-fürdő vendégei is éli hetnek az előnyös utazás lehetőségei-! vei. Hogy problémáik is vannak, az bfi zonyos. De nem hátrálnak meg, igye­keznek megbirkózni velük. Viszont az olyan dolgokat, mint az autószerviz építése — a felszerelés már megérke-. zett — nem oldhatják meg egyedül, Pedig ha a szerviz-szolgálat is meg­születne, az autójavító is nagyobb hasznot hajtana, N. J, Voltak idők, ami­kor a szegény bankigazgatóknak néha még éjjel is kellett „ülésezni­ük". Ezek közé tar­HALALI népszerűségnek ör-. vendtek bankkörök, ben, mert sok-sok változatosságot hoztak az agyonhal­szolt urak egyhan­tozott a városszerte ismert Győző bá- gú életébe, amíg... Amig Győző uram-, esi, akit fejedelmi jövedelemmel ék otthonában újból kitört a vihar. Egy ajándékozott meg az isteni gondvtse- vadászat előtti estén ugyanis Borbála lés helyett —a gondját viselő pénz- ágyba dirigálta prtisszögő urát annak Intézet, illetve annak felügyelő bízott- minden tiltakozása ellenére. Es a kö­sága. De nincsen rózsa tövis nélkül, vetkező nap reggelén — óh borzalom! Ellensúlyozásképpen a könyörtelen — katonás pontossággal megjelent a sors olyan feleséget sózott a rette- mit sem sejtő Fehér bácsi, amit az gétt bankvezér nyakába, akinek bár- ágyfogságra ítélt vezér már nem tu­sonyos tekintetétől menten megsava- dott megakadályozni. nyodott a tejeskávéban lappangó tej. Nem csoda tehát, hogy egy ilyen haj­nalba nyúló „igazgatósági ülés' után a gyanakvó hitves azonnali hatállyal Az „Utolsó ítélet" című drámai esztrádmüsor kezdetét jelző csenge­tésre olyan fogvacogásba fogott Győ­ző barátunk, hogy hűséges nejét ko­felfüggesztette férje éjszakai mentei- moly aggodalmak kezdték gyötörni, mt tógát. Hiába minden! Fehér bácsi feszes vl­— Vásároljon vadászfelszerelést és gyázzállásba vágta magát és három tartson velünk, kedves kartárs! — nyulat nyújtott át — szarvas híján — indítványozták a családi tűzhely fer- a ház asszonyának. — Még ez hiány­getegeiben megacélosodott társai. zott nekem1 — sziszegte a takaró alól — Nem akarok én vadat lőni — kikandikáló megrögzött bűnös. Bár szabadkozott a neklszontyolodott igaz- nyílna meg a föld alattam, Jelltneket gató. — Éjszakai kimaradásra kere- ís magammal rántanám! sek alibit. Csak kifejezetten vulkanikus jelle­— Éppen a vadászkirándulás az alt- 9 Ü vidéken, nagyobb tűzhányók kör­bt — vigasztalták barátai - Este nyékén hallani azt a félelmetes föld­elindulunk és reggel elcsigázott va­dászok módjára hazabotorkálunk. — Akkor meg miféle vadászat len­ne az?' — érdeklődött a bankvezér, akt néha nehezen „kapcsolt". — Les. — Mire lesünk? — Hogy mire? Hm... Inkább kire. — Vagy úgy! Akkor hát kit... az­az mit lövünk? — Szarvast. A SZLOVÁK ÍRÓSZÖVETSÉG au­gusztus 25-én és 26-án az Alacsony­Tátrában az antifasiszta irodalom problémáiról tárgyal. A Szlovák Nem­zeti Felkelés 20. évfordulója alkalmá­ból rendezett értekezlet a szlovák fasisztaellenes Irodalom eddigi ered­ményeit is összefoglalja. A vitaindító előadást Laco Novomeský írő tartja. alatti morajlást, amelyhez hasonlóan a bősz delnő megszólalt: — Ki lőtte ezeket a nyulakat? — Az igazgató úr — válaszolta szenvtelenül az egykori huszárőrmes­ter, aki nem vette észre a közben tel­jes fedezékbe vonult gazdáját a pár­natorlasz túlsó lejtőjén. — Nem Igaz, mert feküdt! —•: mennydörögte Borbála asszonyság. — Az igazgató úr rendszerint fe)c­„ „ , , , ,„ , ve szokott lőni. Egyszer ugyan állva — Szarvast? Hol vannak mifelénk -próbált... szarvasok? _ Nem Q2 e r^ e n feküdt, maga - jellmeknél van akármennyi. szamár, hanem ágyban! - szakította A mat Leningrádi utca 19-es számú félbe a felbőszült házitigris. — Majd átjáróház udvarán székelt akkoriban én adok neki fekve lőni! Maga pedig jellinek, a vadas. Mérsékelt áron szál- fogja azokat a büdös dögöket és ta­litotta a mérsékelt égöv állatvilágá- karodjon! nak bármelyik képviselőjét, sőt kí- Hogy mi játszódott le a különben vánságra fel ts darabolta és elosztat- hiteles történet után az igazgató ta a marcona vadászok által „elej- meghitt otthonában, arról persze nem tett" zsákmányt. Fehér bácsi, a bank szűrődtek ki részletek. Tény azonban, altisztje azután házhoz szállította az hogy a szarvaslesnek „hallalit" fúj­ízes falatokat. tak. Az éjszakai portyázások fUheteüen S.OZICS EDS ÜJ SZÖ 4 * 1964. július 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents