Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-10 / 190. szám, péntek

Genfben a leszerelési tárgyalás A csehszlovák küldött ellenzi az amerikai javaslatot Gent (CTK) — Obi nigériai kiildätt elnökletével tegnap megkezdődött a 18-hatalmi leszerelési bizottság 197. ülése melynek napirendjén a nemzet­közi feszültség enyhítésére irányuló párhuzamos intézkedések megvitatása szerepel. Az értekezlet tegnap reggeli ülésén röviden megtárgyalták az USA javas­latát a támadó és védelmi jellegű atomfegyverhordozók befagyasztására. Clare H. Timberlake, az USA kül­döttségének vezetője megismételte az USA ez év Január 21-1 javaslatait s főként Johnson elnök ugyanaznap közzétett üzenetére hivatkozott. Cavaletti olasz küldött az amerikai javaslatot támogatta. Harmadik felszólalóként V. Pecho­ta, a csehszlovák küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Emlékeztetett arra, hogy az USA küldöttsége régi javaslatával jött az értekezletre. E ja­Néhány új és átépített gyár üzembe helyezésével ünnepelte meg július 7-én Szerbia lakossága annak a nap­nak évfordulóját, amikor a szerbek megkezdték szabadságharcukat a hit­leristák ellen. A Tanganyikai és Zanzibfiri Egye­sült Köztársaság új állami lobogóján az alsó jobb sarokból két aranyszínű sávval szegélyezett fekete szinü sáv húzódik és elválasztja a lobogó felső zöld felületét az alsó kék színű rész­től. vaslatot az idén télen és tavasszal már megvitatták az ülés első részé­ben. Hangsúlyozta, hogy az amerikai javaslat nem Irányul annak a veszély­nek megszüntetésére, amelyet az em­beriség számára ma a felhalmozott atomfegyverkészletek jelentenek. A csehszlovák küldött emlékeztetett az amerikai katonai tényezők ismé­telt kijelentéseire, miszerint az Egye­sült Államok olyan atomfegyverkész­lettel rendelkezik, amely elegendő az egész emberiség kiirtására. V. Péchota kijelentette, hogy mivel az USA küldötte újból első helyen említette az ellenőrző intézkedések bevezetését, ez azt mutatja, hogy az USA figyelmen kívül hagyja a lesze­relésre és az ellenőrzésre Irányuló intézkedések kölcsönös kapcsolatát. Ezt a kapcsolatot kifejezetten leszö­gezték az általános és teljes leszere­lésről folyó tárgyalások alapelveiben. B kérdésben már egyszer megállapo­dás Jött létre, hogy nem lehet sem­milyen leszerelési intézkedést jóvá­hagyni megfelelő ellenőrzés nélkül. A csehszlovák küldött beszéde vé­gén kifejezte reményét, hogy az ülés vitája hozzájárul az atomfegyverhor­dozók befagyasztására tett amerikai javaslat egyes jellegzetes vonásainak tisztázásához. Rámutatott, hogy az USA Javaslata abban a formában, amelyben tegnap újból előterjesztet­ték, nem tekinthető egy kölcsönösen elfogadható egyezmény megfelelő alapjának. nBlVÉKMKTOI^lraLEIfeBiiL AZ IRAKI KOMMUNISTA PÁRT ELÍTÉLI A KÍNAI VEZETŐKET Moszkva (CTK) — Az Iraki Kom­munista Párt nyilatkozatot tett közzé, melyben elítéli a kínai vezetők egy­ségbontó tevékenységét. Pártunk tá­mogatja az SZKP KB plénumának ha­tározatait, — áll a nyilatkozatban. A kínai vezetők leleplezése és az irányukban elfoglalt álláspont meg­határozása időszerű feladat. A nem­zetközi kommunista mozgalom, a Szovjetunió, a szovjet nép, az SZKP és Hruscsov elleni támadások vala­mennyi iraki kommunistát és az Ira­ki felszabadító mozgalmat ls érintik. Az iraki nép nem felejti el, hogy a kínai vezetők milyen állást foglaltak 1960-ben, amikor a népi mozgalom és az Iraki Kommunista Párt fölött a fasiszta terror győzedelmeskedett. A kínai vezetők akkor a baathisták oldalán álltak. A DÉL-AFRIKAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZATA London (CTK) — A Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, melyben a legutóbbi basutóföldi erőszakos akció­kat ítéli el. A nyilatkozat rámutat John Motlohelo, a párt főtitkára, Mak­heta, a Központi Bizottság titkárságé nak tagja és Nefeme elvtárs elleni támadásokra. Ezeket a támadásokat nem lehet elkülöníteni az ország egyes politikai és egyházi vezetőinek nyilatkozatai­tól, akik egyesültek „a kommunista varázslók üldözésére és erőszakos ak­ciókra szólítanak fel a kommunisták és haladó szellemű egyének ellen". Külföldi küldöttségek N. Sz. Hruscsevnál Moszkva (CTK) — N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök tegnap a Kremlben fogadta Szldl Mohammed Uld Deint, a Mauretán Izlám Köztár­saság Jószolgálati küldöttségének ve­zetőjét, külügyminisztert. A külügyminiszter átadta Hruscsov­nak Moktar Ould Daddahnak, a Mau­retán Izlám Köztársaság elnökének személyes üzenetét. N. Sz. Hruscsov a mauretán ven­déggel baráti beszélgetést folytatott, amelyen jelen voltak a mauretán kül­döttség tagjai, Andrej Gromlko szov­jet külügyminiszter és mások. m m m N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke csütörtökön, július 9-én fogadta a Szovjetunióban hivatalos látogatásra Muhammad Khán vezérezredes nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével érkezett afgán ka­tonai küldöttséget. A fogadáson Grecsko marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi miniszte­rének elsó helyettese és Abdul Hakim, Afganisztán moszkvai nagykövete Is jelen volt A szovjet szakszervezetek cáfolata Moszkva (CTK) — A szénipar és a tengeri közlekedés alkalmazottjainak szakszervezetei megcáfolták az AFL/ CIO amerikai szakszervezeti központ állítását, hogy a spanyol kikötőkben orosz hajók szenet raknak kl, hogy így enyhítsék az asztúriai bányászok sztrájkja következtében keletkezett szénhiányt. Az egész világ előtt ismeretes, hogy egyetlen szovjet hajó sem szállít sze­net a spanyol kikötőkbe. Ezért a szovjet bányászok, tengerészek és va­lamennyi dolgozó felháborodással fo­gadta az AFL/CIO kijelentését. A szov­jet szakszervezetek nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a szovjet dolgo­zók szolidárisak a spanyol bányászok hősi harcával, és már több ízben nyúj­tottak az asztúriai bányászoknak anyagi segítséget. A bolgár—görög egyezmények hozzájárulnak a béke megszilárdításához Athén (CTK) — A görög—bolgár egyezmények aláírásával kapcsolat­ban Athénben hangsúlyozzák, hogy az egyezmények a két ország együtt­működésének új korszakát nyitják meg. A görög sajtó hangsúlyozza, hogy az egyezmények aláírása hozzájárul a béke megszilárdításához a Balká­non és a különböző társadalmi rend­szerű országoknak békés együttélését példázza. MONTY METH LONDONI LEVELE Az angol kormány távol-keleti gondjai Maxwell Taylornak, a Pentagon egyik legtapasztaltabb tábornokának kinevezése a dél-vietnami nagykövetté nagy riadalmat keltett Londonban. Az amerikai politikusok és katonai szakemberek nyilatkozataiból London­ban azt a következtetést vonják le, hogy az Egyesült Államok háborúba sodorhatja Nagy-Britanniát, sőt az egész világot. Allén Ellender amerikai demokrata szenátor szerint „Taylor kinevezése háborút jelent". Georg Aítken repub­likánus szenátor szerint: „Taylor kt­nevezése ls arra vall, hogy illetéke­seink a háború hívei Délkelet-Ázsiá­ban" Wayne Morse szenátor; „A dön­tés, melynek alapján Taylort küldik Délkelet-Ázsiába (miután a tábornok kijelentette, hogy a háborút meg lehet nyerni) tragikus tévedés." Haladő londoni körök aggódnak, hogy a brit kormány esetleg támo­gatja az USA olyan Irányú tervelt, hogy más államok csapatait is be­vetik Délkelet-Ázsiában és nehogy ag­resszióval vádolják Amerikát, az egész akciót majd a NATO vagy a SEATO nyakába varrják. Az angol kormány az októberi vá­lasztások előtt nem szívesen ugrik bele egy újabb gyarmati háborúba. Annál is inkább, mivel angol csapa­tok már eddig is elég nagy számban viszik a bőrüket vágóhídra Dél-Ará­biában, Brit-Guayanában, Cipruson és Malaysiában. Londoni megfigyelők szerint az amerikai politika katasztrofális hely­zetbe került Laoszban és Dél-Viet­namban. A befolyásos New Statesman meg­állapítja, hogy Johnson elnöknek csak két lehetősége van: „Amerika megszállhatja Indokínát, azonban igen hosszú, nehéz hadjárat­ra kell jelkészülnie, amit győzelem esetén tartós amerikai megszállás követne. Ezt a háobrút az egész vi­lág értelmetlennek és erkölcstelennek bélyegezné és nem nagyon számít­hatna támogatásra az Egyesült Álla­mok Nagy-Britanniától és más szö­vetségeseitől." Ha az elnök egy világháború kirob­bantásának veszélyőt is fontolóra ve­szi és akkor Inkább tárgyalásokat kezd. így Amerika végre hátat fordít­hat egy évtizedes katasztrófa-politi­kának. Míg a konzervatív kormány Was­hington teljes támogatását latolgatja, sajnos a munkáspárt vezetői sem na­gyon hallatják szavukat. A Harold Wtlsont támogató Tribúne című heti­lap is kénytelen megjegyezni: „A brit kormány egyelőre hallgat. Annál több oka lene azonban a következő kormány vezetőinek, hogy világosan állást foglaljanak egy délkelet-ázsiai háború ellen. A kommunisták elleni harc vagy más nemzetek forradalmi mozgalmának letörése nem Anglia ügye — írja a Tribúne. — Feladata az, hogy érvényesítse az Egyesült Nemzetek alapokmányának szellemét. Sőt Nagy-Britanniának, mint a genfi Laosz-konferencla egyik társelnöké­nek kötelezettséget vannak Laoszban, amelyeket tekintetbe kell venniük a megvadult militaristáknak ls." Számos munkáspárti szakszervezet és szövetkezet követeli az amerikaiak teljes kivonulását Délkelet-Ázsiából, és sürgetik a kormányt, hogy tartsa be az 1954. és 1962. évi genfi egyez­ményeket. Nagy-Britannia Kommunista Pártja rámutatott, hogy az amerikai tőkések és militaristák újra fegyveres konf­liktussá] fenyegetik a világot, miután több vezető személyiség nyíltan kije­lentette: hajlandó vállalni egy Kína elleni háború kockázatát. Az USA hírmagyarázói a beavatkozást leplez­ve megkísérlik elhitetni, hogy ők azok, akik megvédik Délkelet-Ázsia népeinek szabadságát, és megakadá­lyozzák, Kína és Észak-Vietnam to­vábbi zavarkeltésát. „Vonják kl a csapatokat Dél-Vlet­namból és Laoszból. Hívják össze újra a genfi 14-hatalmt konferenciát. Bíz­zák Dél-Vietnam és Laosz népeire, hogy maguk oldják meg problémáikat a béke, a függetlenség és a semle­gesség elveinek alapján. A konzerva­tívok és az amerikaiak támogatása helyett a munkáspárt vezetői inkább indítsanak mozgalmat a dél-vietnami békéért — hangoztatja Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának kiáltvá­nya. A londoni kormány egyre Jobban Amerika mellé áll délkelet-ázsiai gondjaiban, hogy megszerezze Was­hington támogatását malayslai kato­nai helyzetének megszilárdítására. Washington eddig nagyon kevés meg­értést tanúsított Nagy-Britannia ma­layslai gondjai iránt, London pedig hasonló tétlenséggel szemlélte az amerikalak dél-vietnami vergődését. „Legfőbb ideje, véget vetni ennek a romboló közömbösségnek. Túl későn döbbent rá a két szövetséges a világ e kritikus színterén arra, hogy egy­ségesen kell fellépnie Nyugatnak Ázsiában, vagy együtt pusztul el — állapítja meg a Sudday Telegraph. Ez a felismerés egyengeti tehát az utat az angol—amerikai együttműkö­déssel kiterjeszthető gyarmati háború felé. Nem kétséges azonban, hogy mindkét államot vereség fenyegeti, mert Délkelet-Ázsia és Malaysia né­pei imperialista beavatkozás nélkül, maguk kívánják megoldani problé­máikat. Az USA-ban a polgárjogi törvény életbe lépte utáni események arról ta­núskodnak, hogy a négereknek még nehéz harcot kell vívniuk egyenjogú­ságuk eléréséért. Képünkön két fehér fajüldöző Atlantában székekkel tá­mad egy négerre s a rendőr sem tud közbelépni, mert erős drótkerítés vá­lasztja cl őt a garázdálkodóktól. (CTK felv.) lelorÉíoiii az oloérioi nép árulóit Algír (CTK) — Ahmed Ben Bella algériai elnök bejelentette, hogy az algériai néphadsereg katonái letartóz­tatták Saabanlt, Sachrl Umarát és Sasi Hosinát, az algériai nép árulóit. Algírban összehívták a Nemzeti Fel­szabaditási Front politikai bizottsá­gának rendkívüli ülését, mely a leg­utóbbi eseményekről tárgyal. Az ülé­sen Ahmed Ben Bella tartott beszédet. Kijelentette, hogy az FLN politikai bizottsága elismeréssel adózik az al­gériai néphadsereg csapatainak, me­lyek akcióik során tartóztatták le a három árulót. A hadművelet gyorsa­sága arra vall, hogy az algériai forra­dalom a hazai és külföldi reakciók valamennyi támadásának ellen tud áll" ni. A genfi bíróság zárolta azt a 60 mil­lió svájci frankot, melyet Muhammad Khidernek az FLN volt főtitkárának, az algériai ellenzék vezetőjének nevé­re helyeztek el a genfi bankokba. Az összeg zárolását az algériai kormány követelte, mivel az FLN alapjából tu-> lajdonította el. Az algériai sajtó a legutóbbi napok eseményeivel foglalkozva Saabani ez« redes letartóztatására és Khider ál­tal a svájci bankokban elhelyezett 60 millió svájci frank zárolására össz­pontosítja figyelmét. Az Alger Republlcain és a Peupla beszámol a lázadók elleni sikeres had­műveletekről. A lapok szerint Saa^ banlt és további tíz tisztet a helyi la-: kosság együttműködésével tartóztat-i ták le Algírtól délre 300 km-re. A had­sereg rajtaütés-szerűen támadt az oázisban pihenő lázadókra, úgy hogy; ezek nem is álltak ellent. Az Alger Republlcain arra a kérdés^ re válaszol miért tudták ilyen gyor-; san felszámolni Saabani lázadását^ Megemlíti, ez csupán annak köszön­hető, hogy a nép legelejétől fogva ha­tározottan elitélte az újgyarmatosító kalandot s így Saabani teljesen elszl-i getelődött. A moszkvai Pravda a Ciprus-ellenes imperialista összeesküvésről Moszkva (CTK) — Az imperialisták meg akarják semmisíteni a Ciprusi Köztársaságot és a szigetet a NATO rakétatámaszpontjává változtatni, ír­ja a moszkvai Pravda. A ciprusi kon­fliktus látszólagos enyhülése nem fe­lel meg a NATO egyes képviselőinek. A nyilvánosság előtt a Biztonsági Ta­nács határozatát támogatják, de ti­tokban nyomást akarnak gyakorolni a ciprusi kérdés megoldására. így többek között megsértik Ciprus fel­ségvizeit és légiterét, támogatják a szélsőségesek bújtogató tevékenysé­gét az országban és politikai zsaro-t láshoz folyamodnak. A szovjet kormány már több ízben hangsúlyozta, hogy senkinek sincs jo­n gában figyelmen kívül hagyni az ál­lam önrendelkezésének Jogait csak azért, mert az állam kicsi és nem ren-i delkezik erős fegyveres erőkkel. Ciprus népe felháborodással kíséri az Egyesült Államok és Nagy-Britan­nia igyekezetét, hogy ellenőrzése alá kerítse az ENSZ közvetítőjének tevé­kenységét és Ciprust a NATO-hoz csa^í tolja. Döntő tárgyalások az olasz kormányválság megoldásáról Róma (CTK) — Rómában befe­jeződött a balközép négy pártja kül­döttségeinek második tárgyalása az új kormány megalakításáról. A kül­döttségek most külön-külön az új kormány politikájának legproblema­tikusabb kérdéseiről tárgyalnak. Ezek a tárgyalások döntő fontossá­gúak a kormányválság megoldása szempontjából. A gazdasági Intézke­dések, az építészet, a gazdasági fej­lődés és az Iskolaügy kérdései jelen­tenek elsősorban nézeteltérést a négy párt között. Eddig még vitás, hogy Aldo Moro, amint ezt eredeti­leg tervezték, bejelenthetl-e, hogy el­fogadja vagy sem az elnök megbízá­sát az új kormány összeállítására. Saragat az ülés után kijelentette, liélhlálnly HÍRÜGYNÖKSÉGEK jelentése sze­rint Joseph Kaszavubu kongói elnök jóváhagyta a Csőmbe által Javasolt ideiglenes kormány összeállítását. Ka­szavubu Csombéval folytatott tárgya­lása után kijelentette, hogy közzé­teszi az új kongói kormány tagjainak névsorát. FRANCIAORSZÁG stockholmi sajtó­attaséja közölte, hogy de Gaulle el­fogadta Gusztáv Adolf svéd király meghívását. Ha egészsége engedi, jö­vőre ellátogat Skandináviába. (CTK) WU CSE-NINGOMABY, a tudomá­nyos-műszaki társaság állami bizott­sága alelnökének vezetésével kínai küldöttség érkezett Berlinbe, hogy tárgyalást folytasson az NDK és a Klnal Népköztársaság tudományos­műszaki együttműködéséről. (CTK) Moszkvában július 7. és 9. között ülésezett a Gazdasági Együttműködés. hogy lassabban haladnak előre, mint feltételezték A helyzetet találóan Jellemzi a Proletáregység Olasz Szocialista Pártja vezetőségének közleménye, mely szerint a kereszténydemokrácia uralkodó csoportja be akarja vonni a Szocialista Pártot az új balközóp­be, melynek programja még az elő­ző kormány programjával szemben Is meghátrálást jelent. A Szocialista Párt Központi Bizottsága olyan állás­pontot foglal el, mely nem egyezik a szocialista tábor álláspontjával, ál­lapítja meg a közlemény és egyben Igazat ad a párt bal szárnya elhatá­rozásának, hogy kilép a pártból és önálló pártot alapít. Nemzetközi Bankjának tanácsa. A tár­gyalásokat L. Lohamszüren, a Mongol Állami Bank igazgatója, a tanács tag­ja irányította. Az USA 500 legnagyobb ipari kon­szernje 1963-ban 245 milliárd dollár forgalmat bonyolított le. Ez a forga­lom 7 százalékkal nagyobb, mint az 1962. évi volt. Az említett évben a Generals Motors tiszta nyeresége 1592 millió és a Standard Oil keres­kedelmi társaságé 1019 millió dollár volt. Guanabara brazil állam kormányzó­ja — Carlos Lacerda — aki a legkö­zelebbi választásokon Igényt tart az elnöki tisztségre — ellenzi a jövő év októberére kitűzött választások elha­lasztását. Kijelentette, hogy szerinte az írástudatlanoknak ne legyen vá­lasztójoguk, mert „inkább Iskolákra van szükségük", mint erre a jogra. 1964. július 10. Ü 0] SZÚ 3

Next

/
Thumbnails
Contents