Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-30 / 210. szám, csütörtök

Néphadseregünk küldöttsége hazatért az NDK-ból (CTK) — Néphadseregünk küldött ségo Bohumír Lomský hadseregtábor­nok, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter vezetésével Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának és az NDK kormányá­nak meghívására kilencnapos látoga­táson volt a Német Demokratikus Köztársaságban, ahonnan tegnap tért vissza Prágába. A küldöttséget a ruzynél repülőté­ren dr. Antonín Gregor, a külügymi­niszter első helyettese, a Nemzetvé­delmi Minisztérium vezető dolgozói, Walter Vesper, az NDK prágai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, a szocialista országok katonai atta­séi és más vezetők fogadták. A csehszlovák katonai küldöttség NDK-beli látogatása jelentősen hozzá­járult Csehszlovákia és a Német De­mokratikus Köztársaság népei és had­seregei baráti kapcsolatainak megszi­lárdításához. Az erdőgazdaság fel lendítéséről, a jövő évi feladatokról és a talajtartalékok kihasználásáról tárgyalt az SZNT földművelésügyi bizottsága Kitüntetés Antonín Novotný elvtárs, köztársa­ságunk elnöke Jaroslav Samek elv­társat, a Plzeííi Sörgyár igazgatóját 50. születésnapja alkalmából a párt és a szocialista országépítés érde­kében végzett áldozatkész tevékeny­ségéért a Munkaérdemrenddel tüntet­te ki. František Kuba, a CSKP nyugat­csehországi kerületi bizottságának vezető titkára a kitüntetést tegnap nyújtotta át a jubilánsnak. (ČTK) Hazatért a Nemzetgyűlés küldöttsége (CTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­nács földművelésügyi bizottsága teg­napi ülésén a szlovákiai erdőgazda­ságok fellendítéséről, a mezőgazda­ság jövő évi fejlesztéséről és a talaj­tartalékok felülvizsgálásának ered­ményeiről tárgyalt Az illetékes szervek Szlovákiában a múlt év őszén és ez év tavaszán 77 ezer hektárnyi talajtartalékot tar­tottak nyilván. E földterület 14 szá­zaléka szántóföld volt. A földműves­szövetkezetek és az állami gazdasá­gok több mint 17 ezer hektárt már megműveltek. A következő években nagy fontos­ságot kell tulajdonítanunk az erdő gazdaság fellendítésének, s ezzel összefüggésben a kopár hegyoldalak fásításának. A legutóbbi négy év alatt 18 500 hektárnyi kopár területet fá­sítottak, de még jelenleg is 3 ha ko­pár terület jut minden száz hektárra. Szlovákiában jelenleg 49 ezer hek­tár kopár területet tartanak nyilván. Ennek majdnem a fele nehezen fá­sítható. A bizottság rendkívüli figyelmet szentelt a szlovákiai mezőgazdaság fejlődésének a következő években. A tervek a mezőgazdasági termelés 13 százalékos növelését helyezik ki­látásba. Az idei feladatok nagyobbak a tavalylaknál. Az illetékes szervek­nek 2,1 százalékkal több gabonát, 2,6 százalékkal több cukorrépát, 1 száza­lékkal több húst és 4,2 százalékkal több tejet kell felvásárolniuk Az új tervezési módszerek lehetővé teszik, hogy az EFSZ-ek és az állami gazda­ságok a helyi feltételeknek megfele­lően állítsák össze terveiket. Fokozottabb gonddal védekezzünk a tűzvészek ellen Sok kárt okoznak a lángok (CTK) — A tűzvészek a legutóbbi |két nap alatt 21 hektár lábon álló gabonát, ugyancsak 24 hektár kazlak­ba rakott szalmát és 35 vagon tárolt szalmát pusztítottak el. Az érsekújvári járásban szénaelevá­torokból kipattanó szikrák okoztak tü­zet több egységes földművesszövetke­zet földjén. Elégett mintegy 8 vagon kazalba rakott lóhere, két vagon szalma, két elevátor, két elektromos motor és ventillátor. Az anyagi kár 65 ezer korona. A topofčanyi járásban a Horné Naš­tice-i EFSZ földjein mintegy hét va­gon kazalba rakott búzaszalma és egy szalmakifúvó szecskavágógép égett el. A kár 25 ezer korona. A tüzet a gépből kipattanó szikrák okozták. Gyakran okoznak tüzet a mozdo­nyok kéményéből szóródó szikrák is. A litomeficei járásban többek között felgyújtották a charvatcei EFSZ egyik búzatábláját. Mintegy két hektáron elégett a még lábon álló búza, a lán­gok martaléka lett 24 hektárról össze­gereblyézett szalma ís. A tűz 20 ezer korona kárt okozott. A Ceská Lípa-i járásban a mimoňi nagyhizlalda rozsföldjére hullott szik­rák négy hektáron gyújtották fel a még lábon álló rozsot. A 18 ezer korona értékű rozs porrá égett. A Plzeň-déli járásban a žákavai EFSZ földjein 7 hektáron égett el a búza hasonló okokból. A kár 28 400 koro­na. Nyolc hektáron égett el 30 ezer korona értékű lábon álló árpa a par­dubicei járásban a mikulovicei EFSZ földjein. A znojmói járásban az olbranovicei EFSZ-ben cséplés közben a szecskavá­gógép gumiszíja állandóan dörzsölte a gép fémlemez burkolatát, minek következtében tűz ütött ki. Elégett egy szalmakifúvóval kombinált csép­lőgép és 9 vagon rozsszalma. A kár 21 ezer korona. Ventillátorból kipat­tanó szikrák gyújtották fel a znojmói járásban a budöai EFSZ szalmakaz­lait. 380 mázsa 11 500 korona értékű szalma porrá égett. Sok esetben a mezőgazdasági dolgo­zók gondtalansága és felületessége okozza a tűzvészeket. A tűz gyakran elpusztítja a földművesek egész évi munkájának gyümölcsét. (CTK) — A Nemzetgyűlés három­tagú küldöttsége dr. Jozef Kyselý al­elnök vezetésével tegnap tért visz­sza hivatalos izlandi látogatásáról. Küldöttségünk az izlandi parlament tagjainak két évvel ezelőtti látogatását viszonozta. Nyolc napot töltött a szi­geten, s a fővároson, Reykjavikon kí­vül néhány mezőgazdasági és halász­telepet is meglátogatott. A csehszlovák vendégeket látogatá­suk folyamán fogadta az elnök és a külügyminiszter, és találkoztak az iz­landi parlament mindkét házának képviselőivel ts. Képviselőink többek között a két ország közötti gazdasági együttműködés bővítésének lehetősé­geiről is tárgyaltak. A hazatérő küldöttséget a Prága­ruzynéi repülőtéren dr. Václav Sko­da, a Nemzetgyűlés alelnöke, Ottó Klička külügyminiszter-helyettes és mások fogadták. Halálos baleset (ČTK) — A krompachyi vasútállo­más előtt tegnap a reggeli órákban vasúti szerencsétlenség történt. Pa­vol Martof kolinovcei lakos vasúti alkalmazott a fényjelző-berendezések kicserélése közben nem tartotta be a munkabiztonsági előírásokat. Elővi­gyázatlanul a pályatestre lépett, és egy arra robogó elektromos mozdony elütötte. Martof a helyszínen meghalt. Betörőket fogott el a Kartový Vary-i rendőrség (CTK) — Két 16 éves munkakerülő — Radoslav G. és Karel K. — éjszaka betört a Karlovy Vary-i Interhotel egyik szobájába. A két fiatalkorú be­törő 350 dollárt, 300 schillinget, 60 nyugatnémet márkát, 86 ezer lírát, karórákat tulajdonított el. A szobában talált személyi igazolványokat is ma­gukkal vitték. A rendőrség 8 óra alatt elfogta a tetteseket, akiknél megtalálta az el­tulajdonított értékek túlnyomó ré­szét és visszaszármaztatta tulajdono­saiknak. •k Dr. Ladislav Košta kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézetének igazgatója 8 ha­vi tanulmányi látogatása után haza­tért Franciaországból. Nancyban részt vett az európai egyetemek nemzet­közi szemináriumán, ahol a küldött­ségek végrehajtó bizottságának el­nökévé választották. Az NDK nélkül nem lehet megoldani a német kérdést Ulbricht interjúja a Trybuna Luduban Varsó (ČTK) — Walter Ulbricht, az NDK Államtartácsának elnöke, in­terjút adott a Trybuna Ludu című lengyel lapnak. Interjújában a Szov­jetunió és az NDK barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási és együttműködési szerződésének jelentőségét értékeli. A szerződés megerősíti a Német De­mokratikus Köztársaság helyzetét és biztosítja szocialista távlatát, — mon­dotta Ulbricht. Európa biztonságát ma a nyugat­német kormány revansista politikája veszélyezteti. Felül akarják vizsgálni a második világháború eredményeit, s ezzel elsősorban az NDK, a Lengyel Népköztársaság, Csehszlovákia és a Szovjetunió lakosságának békés életét veszélyeztetik. A tények azt bizonyít­ják, hogy az európai katonai veszélyt és feszültséget elsősorban a nyugat­német kormány politikája okozza. Ezzel kapcsolatban Ulbricht meg­említette, milyen befolyással van a szerződés a német kérdés megoldá­sára. Hangsúlyozta, hogy a szerződés a német kérdés békés megoldását szolgálja. A szerződés rámutat arra, hogy a német kérdést ugyanúgy, mint Európa biztonságának problémáját, nem lehet megoldani az NDK nélkül. A német probléma békés megoldásá­nak feltétele a valódi helyzet elismeré­se, a leszerelés és a nemzetközi fe­szültség enyhülése — mondotta Ul­bricht. Felháborító kínai rágalmak Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda pekingi különtudósítója arról számol be, hogy a kínai sajtó az utóbbi időben féktelen rágalomhadjá­ratot indított a kommunista világmoz­galom, a szocialista közösség ellen, bőszen támadja a Szovjetuniót és az SZKP-t. A Renmin Ribao február 16. és jú­ius 24. között 500 ilyen támadó jel­legű anyagot közölt. A Renmin Ribao és a Csüng Csi című lap július 14-i számában revideálja a moszkvai nyi­latkozatokat, támadja a testvérpártok egységes Irányvonalát és az SZKP programját. Az egyik cikk határozot­tan kijelenti, hogy „a Szovjetunióban megdöntötték ugyan, de még nem számolták fel teljesen a régi burzsoá­ziát és a többi kizsákmányoló osz­tályt", hogy „a Szovjetunióban éles osztályharc folyik." A cikk „reakciós­nak" nevezi a kommunista építés húszéves programját. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára készülnek Moszkvában Moszkva (ČTK) — Hazánkban a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordu­lójának napjaiban a volt partizánok tábortüzek mellett találkoztak. Ha­sonló tábortűz lesz majd Moszkvában is, amely mellett a felkelés Idejében Szlovákiában harcolt szovjet partizá­Gromiko fogadta Butiért Moszkva (ČTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta O. Butiért, Nagy-Britannia külügyminisz­terét. A két külügyminiszter tárgya­lásán jelen volt B. Kuznyecov, és V. Szemjonov külügyminiszter-helyettes, valamint A. Szoldatov, a Szovjetunió londoni nagykövete. Angol részről Butler kíséretének tagjai és N. Tre­velyan, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete volt jelen a tárgyaláson. Gromiko és Butler mindkét felet ér­deklő kérdésekről tárgyalt. Harc Dél-Arábia felszabadításáért Kairó (ČTK) — Katan YSaabi, a dél-arábiai Nemzeti Felszabadítás! Front képviselője nyilatkozatot tett közzé, melyben közli, hogy a Dél­arab-félsziget népe háborút hirdetett, melynek célja az angol imperializmus uralmának és az ádeni támaszpont­nak felszámolása. Saabi felhívta az arab nemzeteket, hogy támogassák a felszabadító harcot és nyújtsanak anyagi ős erkölcsi segítséget Dél­Arábia népének. nok emlékeznek majd vissza a húsz év előtti eseményekre. Alekszej Nyikitics Aszniolov, a szlo­vákiai partizánmozgalom volt vezér­kari főnöke Novek vezérőrnaggyal, hazánk katonai attaséjával már a szervezési kérdésekről tárgyalt. Elő­zetes számítások szerint a moszkvai­tábortűz mellett mintegy 100 volt partizán találkozik. Szakadás az Olasz Szocialista Pártban Róma (ČTK) — Rómában befeje­ződött az Olasz Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának ülése, mely meg­erősítette, hogy a pártban mély vál­ság merült fel. Az ülés végén három teljesen ellentétben álló politikai irányzatot képviselő határozatröl sza­vaztak. A Nenni-irányzat határoza­tára 52-en, Lombardi híveinek határo­zatára 10-en és az új balszárny hatá­rozatára 23-an szavaztak. A határozatok csak egy pontban, a párt rendkívüli kongresszusának összehívásában egyeznek meg. A több­ség határozata jóváhagyja de Martino beszámolóját és helyesli a szocialis­ták részvételét a kormányban. Az új baloldal és Lombardi irány­zata élesen bírálja határozatában a jelenlegi kormányirányzatot. Lombar­diék azt állítják, hogy az Olasz Szo­cialista Pártban szociáldemokrata for­dulatot kell megvalósítani, míg a bal­oldali irányzat azt hirdeti, hogy a Szo­cialista Pártnak ellenzékbe kell lép­nie és át kell értékelnie politikáját. 1964. január elseje óta megnyíltak a határok Csehszlovákia és Magyar­ország között. A szocialista tábor történetében első ízben valósult meg, hogy két azonos célokért dolgozó or­szág népe „meghívó levél" és külön­féle formaságok nélkül egyszerű be­tétlappal, személyi Igazolvánnyal szin­te tetszés szerint utazhat egyik ál­lamból a másikba. E nagy esemény­nek eddig csak mellékhatásai jelent­keztek, — üzleti szellemű emberek igyekeztek kihasználni a helyzetet, de a vámrendelkezések idejében köz­beszóltak — igazi eredményét azon­ban csak a későbblekben látjuk maid. Ez a nagy, felmérhetetlenül értékes következmény a két nép egymás-meg­ismerése. bepillantása egymás hét­köznapi munkás életébe, kultúrájába, egyszóval a megismerésen keresztül a valódi internacionalista, szocialista népekhez méltó barátság kialakulása. E barátság elmélyítésében, tartóssá tételében és nem utolsósorban nép­szerűsítésében óriási feladat vár is­koláinkra határon innen és túl egy­aránt. Hogy ne csak turistaforgalom legyen a Magas-Tátra és a Balaton vagy üzleti út, a melegítő és a ba­rackpálinka a sziloning és a téli szalámi kedvéért. A felszínes szemlélő ls megállapít­hatta, hogy nincs lényegbevágó kü­lönbség a két ország fiatalsága kö­zött. Egyformán szeretnek vidáman, gondtalanul — vagy meggondolatla­nul — élni, táncolni, jól keresni és bizony hasonlóképpen legyinteni, ha „lelki prédikációkat", „nevelést" hal­lanak. De ne szidjuk a „mai fiatal­ságot". Századunk tipikus emberei ők, és a „felnőttek" hibája, hogy ilyenné lettek. Ügyes módszerekkel, igazi, az életből vett, a valóságnak Diókioink és o csehsziovók-mogyor turistaforgalom megfelelő tartalommal töltsük meg egyéniségüket, keltsünk bennük ér­deklődést vonzó, képzeletüket is fog­lalkoztató témák iránt, s akkor for­málissá válik az öltözködés, a hajvi­selet és minden más, a felnőttektől rosszalva figyelt „hóbort". Ha pedig már csak forma, akkor nem veszedel­mes. A turistaforgalom megindulása Csehszlovákia és Magyarország kö­zött nagy lehetőséget ad a fiatalok életének tartalmassá tételére különö­sen akkor, ha ez a lehetőség hozzá­értő, lelkes pedagógusok kezébe ke­rül. Talán így fogalmazhatnám meg a legtömörebben a kérdést: tegyük a fiatalok feladatává népeink barátsá­gának építését. Ezt a célt szolgálta tavalvi kirándulásunk (1. Űj Szó, 1964." 185. szám 4. 1.), de „fiaim" lel­kesedése mellett kérdéseik ugyancsak elgondolkoztattak. . A magyar—csehszlovák s ezen be­lül a magyar—szlovák kapcsolatok problémaköre rendkívül összetett, ko­rántsem meríthető ki egy cikk kere­tén belül, ám néhány gondolat nem lesz haszontalan az iskolák szerepét illetően. Felszabadulásunk második évtize­dének vége felé járva meg kell ál­lapítanunk: államközi kapcsolataink ígéretesen fejlődtek ugyan, de az if­júság egészére ható, népszerűsítő­ismeretterjesztő munka a jövő felada­ta marad. Ez a népszerűsítő-ismeret­terjesztő munka pedig bizonyos el­méleti megalapozottságot és gyakor­lati felkészültséget követel. A legelső probléma a „kényes kér­dések" feloldása az őszinte szó, a jóindulat és a szakmai felkészültség fegyverével. A szlovák fiatalok jelen­tős részében például tagadhatatlanul él az az alapvetően téves nézet, hogy a magyarok ezer éven át elnyomták a szlovákságot, minden eszközzel aka­dályozták nemzeti fejlődését. A ma­gyarországi fiatal hasonlóképpen ne­hezen érti meg, hogy például a Rákó­czi-szabadságharc nem a magyarság müve, hanem a magyarsággal együtt a többi itt élő nemzeté is. Nemrégi­ben olvastam egy-két szlovák regényt, amely a szlovák falvak helyzetét áb­rázolja 1914—1918 között. Megjelen­nek a magyar uralkodó osztályok fi­gurái, a népelnyomó, magyarosító ta­nító, a népnyúzó ,,-ypszilonos" neme­sek, a kakastollas csendőrök stb. stb. Ez nem baj, így igaz, megmásíthatat­lan történelmi tény. Kellő magyarázat hiányában azonban ma is félreérté­sek furakodtak a fiatalok lelki vilá­gába, s egy kicsit az egész magyar kultúra, az egész magyar nép egyol­dalú megvilágításba kerül számukra. A megoldás egy kis jóakarattal na­gyon egyszerű. Meg kell magyarázni a fiataloknak, hogy az említett nép­nyúzók egyformán zsákmányolták ki a szlovák és magyar népet Árvában vagy a Hajdúságban. Hogy népeink közös történelmében sokkal több az igazi barátság dokumentuma, mint az ellenségeskedésé. Nem rózsásabb a helyzet a magyar fiatalok körében sem. Számtalan tör­ténelmi regény foglalkozik a török elleni harcokkal vagy Mátyás király legendás alakjával, de egyik sem em­líti, hogy a szlovákság ugyanúgy har­colt a végvárakban, mint a magyarok, vagy a Mátyás-hagyomány éppúgy a szlovákoké is, mint a mienk. Ugyan­csak a közelmúlt egyik nagy filmsi­kere volt Magyarországon a Rákóczi hadnagya. A történelmi Pozsony, Nyitra, egyszóval a mai Szlovákia te­rületén játszódott a cselekmény, de a film rendezői egyetlen szóval sem emlékeztek meg a szlovákokról, az egyszerű, szabadságra vágyó emberek tízezreiről. Pedig szlovák népdalok, pátensek és sok-sok más dokumentum bizonyítja részvételüket. Jóindulatú felvilágosító munkával, őszinte segí­teni akarással milyen óriási lehető­ségek nyílnának itt az oly sokszor emlegetett proletár internacionalizmus hagyományainak feltárására, beülte­tésére, a legdrágább, a legterméke­nyebb földbe, fiataljaink gondolat­világába. Mennyire könnyebb lenne akkor ba­rátságról beszélni, ha fiataljaink Ady Magyar jakobinus dalán és Hviezdo­slav Igen, te heroldja ... című válasz­versén kívül legalább szerény formá­ban, már az iskolában megismernék népeink barátságának, közös harcá­nak és közös szenvedéseinek oly gaz­dag emlékeit. Vannak vitás kérdések? Lesznek is! De ha fiataljaink, magyarok és szlo­vákok vitatkozni akarnak, és mi fő­képp a pozitívumokkal ismertetjük meg őket, ha érdeklődést ébresztünk bennük egymás kultúrája iránt, ak­kor az ismerkedésből termékeny vita — és mindenképpen barátság szárma­zik. Igazi, tényeken alapuló, a szo­cialista emberi jövőt építeni segítő barátság. Hadd vitatkozzanak egy ki­csit Štúron és Kossuthoni De a szlo­vákok ismerjék meg Kossuthot, a ma­gyarok Štúrt teljes egészében, min­den oldalról, a szlovákok magyar, a magyarok szlovák szempontból. Biz­tosak lehetünk benne, hogy az ered­mény a marxista történelem- és iro­dalomszemlélet győzelme lesz! Persze az ifjúság neveléséhez jó pedagógusok és jó tankönyvek kelle­nek. Magyar vonatkozásban a leg­utóbbi években vaskos szlovák iroda­lomtörténet (Sziklay László), több­száz oldalas antológiák (Csanda Sán­dor, Dobossy László, Kemény G. Gá­bor) jelentek meg a népeink közötti kapcsolatokról, legnagyob részük is­kolai használatra, sőt ez évben újabb cseh és szlovák irodalomtörténetet (Szaltnal Rezső) ad ki a budapesti tudományos ismeretterjesztő társaság. Hasonlókra lenne szükség a szlo­vák középiskolák számára iš. Tudo­mányos vonalon folyik már a gyümöl­csöző együttműködés a két ország irodalomtörténészei között, minden­képpen fontos azonban a szélesebb körű felvilágosító munka, elsősorban az ifjúság körében. Nemes, lelkesítő, fiataloknak való feladat a népek barátságának építé­se. Erre is kell gondolnunk Iskoláink oktató-nevelő munkájában a Duna mindkét partján. Eszközeink és lehe­tőségeink határtalanok. Célunk vilá­gos, eszménk helyes, ne habozzunk hát megkezdeni. KÄFER ISTVÁN (Budapest) 6j SZÖ 2 * július 30.

Next

/
Thumbnails
Contents