Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-30 / 210. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BÍZOTTJA? ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 30. csütörtök • 3Ű fillér • XVII. évf„ 210. szám Telnek a magtárak ^.i.míí.ď A dunaszerdahelyi járás mező­gazdasági üzemei az országban el­sőként teljesítették gabonaeladási tervüket. A gabona begyűjtéséit még tovább is folytatják, és min­den jel arra mutat, hogy az ara­tással, csépléssel néhány száz ton­nával túl is szárnyalják eredeti tervüket. A felvásárló üzemek minden mázsa terven felül eladott gabonáért 25 korona felárat fizet­nek, vagy ugyanolyan mennyiségű takarmányt juttatnak érte a szö­vetkezetnek. Az anyagi érdekelt­ség igen szép dolog, mégis jóné­hány szövetkezetünk nem a meg­térített takarmányt és nem a pénzt nézi, hanem elsősorban a terv túlteljesítését. A közös gaz­daságok fejlődésével a szövetkeze­tesek öntudata is egyre jobban el­mélyül, hazafias kötelességüknek érzik, hogy ez idén több gabonát adjanak a társadalomnak. Kelet- és Közép-Szlovákiában a hosszan tartó szárazság miatt igen silány a termés. A hektárhozamok még a 15 mázsa átlagot sem érik el. Ezzel ellentétben az ég csator­nái a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek földjeit Jobban öntözték és a szövetkeze­tesek eddig nem látott termés­eredményekkel dicsekedhetnek. Vidékenként, mint a galántai és az érsekújvári járásban 27 mázsa átlagos gabonatermésre számíta­nak. Igaz ugyan, hogy kissé ezen a környéken is besült a szem, nem minden mezőgazdasági üzemben egyenlő minőségű árpát csépel­nek, az átlag azonban nagyon jó, jut belőle bőven a szövetkezetnek, az államnak egyaránt. A dunaszerdahelyi járás ered­ményétől nincsenek messze a ga­lántai járás mezőgazdasági üzemei sem. E hét derekáig 80 százalékon felül teljesítették tervüket és a napokban ők is célhoz érnek. A nyugat-szlovákiai kerület járá­sai közül meglepően kis százalék­arányt mutathatnak fel Nyitra dú­san termő vidékén, hiszen csak 53 százalékra teljesítik eladási tervüket. A legnagyobb fogyaté­kosságot abban kell keresnünk, hogy a dunaszerdahelyl Járással ellentétben kevésbé alkalmazták az új technológiát és most bajlód­nak a csépléssel. Azért mondjuk, hogy bajlódnak, mert a rosszul kijavított cséplőgépek átlagos na­pi teljesítménye még a 100 má­zsát sem haladja meg. Persze a lévai járásban sem jobb a helyzet, hiszen náluk több mint 50 száza­lék hiányzik a gabonaeladási ter­vük teljesítéséhez. Nagyon helyes, ha a tervtelje­sítésben mutatkozó lemaradást a szemveszteség csökkentésére irá­nyuló igyekezetükkel magyaráz­zák. Kár lenne minden szem ga­bonáért. Nem indokoltak az érvek azonban akkor, ha az aratás, cséplés ütemét a gépek sorozatos kiesése, az üzemzavar és az alkat­részhiány lassítja. Sok esetben nem szervezték meg a gabona el­szállítását a kombájnoktól. Imitt­amott ezért vesztegelnek a nagy teljesítményű gépek. A rövidebb kiesés is csökkenti az arató-csép­lőgépek napi teljesítményét. A ga­bona szállításánál a védnökségi üzemek segítségét is igénybe kell. venni, mert a meteorológusok eső­zéseket jósolnak. A kedvezőtlen időjárás viszont lényegesen kés­leltetheti a gabonabetakarítást. A kelet-szlovákiai kerületben igen vontatottan halad az aratás. A betakarításra váró területek alig 65 százalékát aratták le, ugyanak­kor a learatott gabonának mág 40 százalékból sem csépelték ki a termést. Az elemi csapás bizo­nyára rontja a mezőgazdasági üzemek és - az irányító szervek, dolgozóinak lelkesedését. Az elke­seredéssel azonban vajmi keveset segíthetnek magukon. Több aktivi­tásra lenne szükség ahhoz is, hogy gyümölcsözően kihasználják a nyugat-szlovákiai kerület egyes járásainak segítségét. De mit ta­pasztalunk? Mind az érsekújvári, mind a komáromi járási termelési igazgatóságain panaszkodnak, mert a nekik kijelölt területekről is lassan takarítják be a takarmányt és a szalmát. Az aszálysújtotta vidékek szövetkezeteseinek min­den erejüket, eszközüket mozgó­sítaniuk kell, hogy biztosítsák ál­lataiknak a takarmányt, teremtsék meg az átteleltetés sikeres felté­teleit. Az aratás egyébként nemcsak gabonabetakarítást jelent. Ezt a műveletet a szalmalehúzással, a kazalozással, a tarlóhántással együttesen, komplex módon kell elvégeznünk. A tapasztalatok azon­ban azt igazolják, hogy ezeket a munkafolyamatokat nem minden mezőgazdasági tizemben értékelik megfelelően. Szlovákiában e hét elejéig csak 123 ezer hektárról takarították be a szalmát, ami semmiképpen sem felel meg a szövetkezetek, állami gazdaságok lehetőségeinek. Járásonként több száz magasnyomású szalmaprést tartanak nyilván, de ezeket nem használják ki kellőképpen. A jó­szomszédi segítség ezen a téren is nagyobb eredmények elérését tenné lehetővé. A kombájnok után hátramaradt szalma természetesen a tarlóhán­tást is kedvezőtlenül befolyásolja. Még a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei sem dicse­kedhetnek 27 százaléknál jobb eredménnyel, holott a napokban az északi járások — kivételével — pontot tesznek a gabonabeta­karítási munkák végére. A tarló­hántás fontos agrotechnikai mű­velet. Halogatása a jövő évi ter­mést is veszélyezteti. Telnek a magtárak, ám egyes helyeken lassú ütemben végzik az aratást. Főképp ott, ahol a nagy munkák megkezdése előtt figyel­men kívül hagyták az aratók kez­deményezését és elhanyagolták a szocialista munkaverseny meg­szervezését. A falusi és a szövet­kezeti pártszervezeteknek e na­pokban minden tőlük telhetőt el kell követniük, hogy bátorító, okos szóval nagyobb teljesítmé­nyekre serkentsék az embereket és jobban kihasználják a gépe­ket. A hlohovoci Slovakofarmában előkészületeket tesznek az új inorfingyártú részleg próbaüzemeltetésére Az új gyárrészlegben mintegy 5000 tonna mákfejet dolgoznak fel. Képünkön a hlohoveci új gyárépületek Középen a mákfejekből kivonatot készítő berendezés látható. (ČTK — St. Petráš felvétele) ARATÁSI HÍRADÓ AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSBÓL Gyorsan és jó minőségben Kora reggeltől késő estig szakadatlanul dolgoznak az emberek a gabo­naföldeken. A legkülönbözőbb gépek segítségével a kánikula ellenére jó ütemben takarítja be az idei termést. Az érsekújvári járásban már nin­csenek messze attól a naptól, amikor a tisztességesen elvégzett munka tudatában megihatják az aratási áldomást. A szövetkezetesek közül eddig a legjobb eredményeket a nagykéri, dögösi és a libádi EFSZ tagjai mu­tathatják fel. Az említett közöfe gazdaságukban már befejezték a gabona­betakarítást. AZ ALKATRÉSZHIÁNY MÉG MINDIG PROBLÉMA A járási termelési igazgatóságon elmondották, hogy az aratás kezdetén sok bajjal kellett megküzdeniük a szövetkezeteseknek és az állami gaz­daságok dolgozóinak. A panaszok többnyire az alkatrészhiány miatt hangzottak el. A kombájnokon gyak­ran elszakadlak az ékszíjak, gyakori volt a tengelytörés. Az aratógépeknél a'kötöszerkezet mondta fel a szolgá­latot. Sok fejtörést okoztak ezek a rendellenességek a javítómesterek­nek, anyagbeszerzőknek. A gépek ke­zelői azonban közös erővel minden nagyobb kiesés nélkül legyűrték a nehézségeket és a hét elejéig több mint 10 ezer hektár termése került magtárba. Most sincs bőven alkatrész, de a kombájnosok, traktorosok, a kévekö­tők és a cséplőgépek kezelői annál jobban vigyáznak gépeikre, hogy mi­nél nagyobb teljesítmények elérésére kényszerítsék őket. Zatyko János, a Nánai Állami Gazdaság traktorosa például eddig 305 hektár gabonát vá­gott rendre. Valaška Pista a nagykéri szövetkezet határában 100 hektárról bálázta fel a kombájnok után hátra­maradt szalmát. Toniányi István, a gépállomás kombájnvezetöje 117 hek­tárról majdnem 2500 mázsa gabonát csépelt. „Háromszázas" kombáinvezető w (CTK) — Boliumil Hőnig kombájn­vezető és segítőtársa, Ján Kovaŕík a Brno melletti hustopečei GTÁ dolgo­zói voltak az elsők a dél-morvaorszá­gi kerületben, akik idén több mint 300 hektárról aratták le a gabonát. SK—4 típusú kombájnnal több mint 800 tonna gabonát takarítottak be az említett területről. A kombájnosok szemvesztesége minimális, csupán 0,4—0,6 százalék. Új ércbánya (CTK) — Jeseníky környékén, Zlaté Hory közelében — ahol a geológu­sok gazdag ólom-, réz- és horgany­lelőhelyeket állapítottak meg — új ércbánya épül. A munkálatokat a gottwaldovi Ipari Építő Vállalat vég­zi, a műszaki berendezéseket a Hliník nad Hronom-i Gépgyár szállítja. Az új ércbányát a jövő év közepe táján he­lyezik próbaüzembe. — Igen ám — hallottam több ki­jelentést, —, könnyű azoknak a kom­bájnosoknak, akik SZK—4-es vagy SZK—3-as gépek nyergében ülnek. Csak természetes, hogy ezekkel a kombájnokkal könnyebben lehet bol­dogulni, mert óramű pontossággal, a legcsekélyebb hibaszázalékkal dolgoz­nak. A szakemberek azonban — no­ha nem vitatják a korszerű kombájnok előnyeit — más típusú arató cséplő­gépekről sem beszélnek lemondóan. Sok függ az emberektől, a gépekhez való viszonyuktól. Jó szakemberek kezében ezek a gépek is hasznos és jó munkát végeznek. Csupán a szö­gyéniek példáját említem. Csóka Laci és Valkó Vilmos régi, használt ZSM— 330-as géppel dolgozik. Három vagon gabonát csépelnek ki naponta. Ez még akkor is szép eredmény, ha nyúj­tott műszak segítségével érik el. A kombájnosokon kívül a gabona­tisztítók nagy igyekezetét is csak di­csérni lehet. Perzselő melegben, csí­pős porban szaporán tisztítják, szá­rítják a gabonát. A munkafolyamatok zömét ezen a szakaszon is gépesítet­ték. Másképpen bizony nem bírnának a rengeteg gabonával! Ez az ésszerű megoldás a csehi szövetkezetben Tátos Lajos és Mihalik Károly javí­tómesterek nevéhez fűződik. „Napon­Sztrájkok Olaszországban Tizenegy órás sztrájkkal tiltakoz­tak kedden Olaszországban a vasuta­sok, mert a közlekedési miniszter nem volt hajlandó tárgyalni a szak­szervezetek képviselőivel, Az új kol­lektív szerződés megkötéséért harco­ló cukoripari dolgozók 24 órás sztráj­kot tartottak. A római építőmunkások is beszüntették a munkát, tiltakozá­sul az újabb elbocsátások ellen. Az Alitalia légiforgalmi társaság pilótái ma ismét háromnapos sztrájkot kez­denek, mert a társaság vezetősége hallani sem akar új munkaszerződés­ről. (CTK) Yerwoerd hajthatatlan Verwoerd, a Dél-afrikai Köztársaság miniszterelnöke bejelentette: a dél­afrikai hivatalok elvetették Nagy­Britannia kérését, hogy kegyelmezze­nek meg Nelson Mendelának és élet­fogytiglani börtönre ítélt további hét dél-afrikai szabadságharcosnak. (CTK) BEN BELLA: ta nyolc ember tíz vagon gabona tisz­tításával is könnyen megbirkózik — tájékoztatott Chovanec József elnök. A SZEMVESZTESÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT Az aralómunkások minden igyeke­zete az egész járás területén a szem­veszteség csökkentése. Jelenleg csak­nem mindenütt túlérett a gabona, csínján kell bánni a tömött kalá­szokkal. Elég egy kisebb szellő vagy szakszerűtlen beavatkozás és tetemes veszteség keletkezik. Egyesek vélemé­nye szerint most már nem lehet el­kerülni az öt-hat százalék körüli veszteséget. Persze ez nagyobb a ver­seny feltételeiben rögzített aránynál, de mégsem húsz, huszonöt százalék! Az elmúlt években sokszor még en­nél is nagyobb volt a szemveszteség s mind'az államnak, mind a szövet­kezet tagságáriak nagy kára szárma­zott belőle Az eddigi ellenőrzések szerint a legkisebb veszteség a bar­tiaknál mutatkozik. Nézzük meg kö­zelebbről, kik dolgoznak a gabonabs­takarításban. A szövetkezet kombájnosain kívül komoly szerepet vállaltak a morva­országi kollégák. Az egész falu, a szövetkezet valamennyi tagja csak dicséri igyekezetüket josef Durna kombájnvezetőről még ennél is szebb szavakkal emlékeznek meg. „A két százalékot sem haladta meg a vesz­teség — újságolta megelégedéssel — Josef minden kijelölt parcellán pre­cízen nagy hozzáértéssel dolgozott". A TARLÔHÄNTÄS MEGGYORSÍTÁSÁÉRT Kopaszodnak a tarlók, a szépen zöldellő kukorica, cukorrépa-parcel­lák között azonban elenyészően kevés a szántás. Huszonháromezer hektár­ból e hét elejéig alig 3500 hektárt szántottak fel. A gabonabetakarítás­nál már a következő évi gazdag ter­més megalapozására is kell gondolni. Hogyan segíthetnének magukon a já­rás szövetkezetei, állami gazdaságai. Éjszakai műszakok szervezésével lé­nyegesen gyorsíthatnák a tarlóhántás ütemét. A védnökségi üzemek dolgo­zói, akik értenek a traktorok vezeté­séhez, szívesen nyújtanának segítsé­get. (th) Nyikita Hruscsov fogadta ü Thant főtitkárt Moszkva (CTK) — U Thant ENSZ­főtitkár tegnap reggel megkezdte tár­gyalásalt Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. Később a Kremlben Nyikita Hruscsov fogadta a főtitkárt. A fogadáson szovjet részről jelen volt A. Gromiko, N. Fedorenko, és K. No­vikov. A vendéget V. P. Szuszlov, ENSZ-főtitkárhelyettes kalauzolta. Még lelkesebb munkával válaszolunk az ellenforradalmár szabotőröknek A kelet-szlovákiai kerületben a 900 kombájnos versenyében Janigár Pál vezet, aki szovjet kombájnjával a csécsi EFSZ 217 hektárján már 3 ezer métermázsa gabonát csépelt ki minimális szemveszteséggel. (CTK — G. Bodnár felvétele) Algír (CTK) — Ben Bella algériai elnök sajtóértekezleten közölte, hogy az annabai katasztrófa kivizsgálásá­nak eredményei szerint a kikötőben ellenforradalmi merénylet történt. Az egyiptomi forradalom évfordulóján elkövetett gaztett az egyiptomi és al­gériai forradalom ellen irányult. Ben Bella kijelentette, hogy a bel­földi és külföldi ellenség újból csa­pást akart mérni az algériai forra­dalomra, mely már számos megpró­báltatást kiállt, és legyőz minden akadályt. Ben Bella a továbbiakban újságírók kérdéseire válaszolt. Közölte, hogy a Star of Alexandria hajón hadi­anyag volt, melyet Algéria a nemzeti felszabadító háború idején kapott és eddig líbiai, egyiptomi és indiai rak­tárakban volt elhelyezve. Egy további kérdésre felelve kijelentette, hogy a gaztettet valószínűleg külföldről irá­nyították. Akadályozni akarták for­radalmunk előbbre jutását. Az algé­riai nép 132 évig volt gyarmati igá­ban és 7 és fél éves háborúban har­colta kl függetlenségét. Az FLN politikai bizottsága addig, míg nem ismerte a merénylet pontos körülményeit, nem adott ki nyilatko­zatot. Amint tudomást szerzett a vizs­gálat eredményéről, azonnal állást foglalt a Star of Alexandrian történt robbanással kapcsolatban'. Ellenségeink a gaztettel meg akar­ták bénítani Algéria egyik kulcsfon­tosságú kikötőjét. Mi azonban a lehe­tő legrövidebb időn belül újjáépítjük a kikötőt, és Annaba területét tovább fejlesztjük.

Next

/
Thumbnails
Contents