Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-27 / 207. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTIA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 27. hétfő • 30 fillér • XVII. évf., 207. szám Vasárnapi aratási mozaik a dunaszerdahelyi járásból Egy hónapja az ember lépten-nyo­mán a Csallóközbe és a Mátyus-föld­re igyekvő kombájnokkal találkozott. A cseh és morva országrészekből jöttek segíteni a dél-szlovákiai mező­gazdasági üzemeket. Az elmúlt hét végén és tegnap ugyanez a látvány tárult szemünk elé, de a gépek most ellenkező irányba tartottak. £ A királyfiakarcsai szövetkezetben legalább 15 kazal szalma szegélyezi a 48 hektáros búzatáblát. Bár az ara­tást szombaton befejezték, a szalma betakarítása még jóidéig eltarthat. Igyekeznek is Fehér László és Sldó József traktorosok a szalmaösszehú­zóval. •b Az udvardi szövetkezet határából is lekerült a gabona. Az aratók nyo­málja most a nehéz lánctalpas trak­torok^ léptek. Csomor András és Ha­jós Árpád nyújtott műszakban dol­goznak és a vasárnapot sem hagyják ki. Kemény a föld, eső kellene, de nincs Idő tétlenkedésre. Nemsokára megkezdődik a talajelőkészítés az ősziek alá. — Az ember észre sem veszi, úgy röpül az idő — mondja az idősebbik traktoros, Csomor András. Csütörtökön kezdték a tarlóhántást, s a mai napig legalább 50 hektárt szántottak fel. * Pozsonyeperjesen csöndes volt a va­sárnap. Az aratást már befejezték. Csak a gazdasági udvarban foglala­toskodtak még a kombájnosok. Póra József, Szalay István és a többiek a gépeket olajozták, tisztogatták. Nagy munkát hagytak maguk után. 505 hektár kalászost csépeltek ki. Több mint a felét kétmenetesen, aztán ami­kor beérett, egyenesen kombájnnal arattak. A termés, bár a vártnál gyengébb — nem mondható rossznak. — Ha a Péter-Pál nem üt ki olyan balul, rekordtermésünk lett volna — mondja Csóka István, a szövetkezet fiatal elnöke. Árpából 24, búzából 28 mázsát értek el átlagosan, sőt a Bezosztája 37,9 mázsával fize­tett. ic A Sósszigeti Állami Gazdaság hatá­rában még igazi artási hangulat ural­kodott tegnap. Nagy Gyula és Veréb Imre csépelték a rendre vágott bú zát. A gellei gépállomásról jöttek se­gíteni. Holnap, vagy holnapután már valószínűleg elindulnak Csehország­ba. (pl) •ü Ha az ember nem szemtanúként győződne meg az ellenkezőjéről, azt hihetné, hogy a dunaszerdahelyi já­rás mezőgazdasági üzemeinek dolgo­zói tegnap már megérdemelten pihen­tek babéraikan. Hiszen eddig már több mint másfél száz vagon gabonát adtak terven felül az államnak. A szép eredmény ellenére sem lanyhult a járásban a munka üteme. Bár a kombájnosok egy része már útrakelt, hogy viszonozza a cseh kombájnosok segítségét, még így is több mint 50 kombájn dolgozott a gabonaföldeken. A szalma lehúzásá­nál pedig többen dolgoztak mint hét­köznapokon, mert tegnap a fiatalok is bekapcsolódtak a sürgős munkába, így természetesen a 100 lánctalpas (és több mint 30 kerekes traktor) vezetője sem panaszkodhatott, hogy letisztított tarló híján kényszerpihe­nőt kellett tartania. Még éjszakára is maradt szántásra való tarló, (-ti) A tejtápszereket gyártó Nový Bydžov-i üzem dolgozói naponta 100 ezer liter tejet dolgoznak fel, melynek 60 százalékából tejport és kondenzált tápszereket készítenek. Az üzemben, valamint hlinskói, opoíínói, záhrebl és strakonicei részlegeiben gyártják a közismert Sunar, Eviko, Laktan, Relakton és Sunarka védjegyű gyerinektápszereket. Képünkön: a szárí­tótorony berendezésének egy része. (ČTK — J. Párta felv.) Ä MSZ értekezlet® megszavazta a Kuba elfens szankciókat ALGÉRIA GYÁSZOL Algír (CTK) — Az Annaba kikö­tőben történt katasztrófa mély gyász­ba borította egész Algériát. A Star of Alexandria nevű egyiptomi lőszert­szállító hajón történt hatalmas rob­banásnak a legutóbbi hivatalos ada­tok szerint 85 halálos és 162 sebe­sült áldozata van. Az anyagi kárt elő­zetes számítások szerint 100 millió dinár, azaz 10 milliárd régi frank. A robbanás okát algériai és EAK­beli katonai szakértők kutatják. Az algériai kormány azonnal intézkedett az áldozatok családja érdekében. Az algériai sajtó és rádió néhány részletet közölt a robbanással kapcso­latban. A katasztrófára csütörtökön este 22,00 órakor került sor, s ezután egész éjjel 2 másodperces időközökben újabb és újabb robbanások hallatszot­tak. A süllyedő hajóról csak azok a tengerészek menekültek meg, akik éppen szabad idejüket töltötték a vá­rosban. A robbanás erejéről tanúsko­dik az a tény, hogy a légnyomás egy hattonás darut 20 méternyire dobott el a helyéről. Washington (CTK) — Az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni értekezlete az Egyesült Államok nyo­mására vasárnap 15 szavazattal 4 ellenében megszavazta a Kuba ellen irányuló diplomáciai és gazdasági lé­péseket. Mexikó, Chile, Bolívia és Uruguay a határozat ellen szavazott. A határozat felszólítja az AÁSZ tagállamait, ne tartsanak fenn diplo­máciai és konzuli kapcsolatokat Ku­bával és szüntessék be a vele folyta­tott közvetlen és közvetett kereske­delmet, valamint a tengeri összeköt­tetést. Vasedcsenko és Petruszenko, a TASZSZ washingtoni tudósítói „feke­te szombatnak" nevezik július 25-ét. Az AÁSZ 9. külügyminiszteri értekez­lete fenyegetéseket tartalmazó hatá­rozatot fogadott el Kuba ellen. A ha­tározat a diplomáciai kapcsolatok fel nem vételén kívül a kereskedelem bojkottálását is követeli úgy, hogy a tagállamok a jövőben csak élelmi­szert és gyógyszert szállíthatnának Kubának. A határozat „katonai erő" alkal­mazásával fenyegeti Kubát, ha „a kubai kormány folytatja agresszív je'iegű cselekedeteit és beavatkozik az AÁSZ egy vagy több tagországá­ban." Ez az égbekiáltó önkényesség azért is veszélyes, mert a legnevet­ségesebb ürüggyel is szabad utat en­ged a Kuba elleni provokációknak. A Kuba elleni szankciók kezdemé­nyezőinek azonban nem sikerült egy­séges frontot alkotniuk. Az eredeti határozati javaslatból azonban ki kel­lett hagyniuk a diplomáciai kapcso­latok, továbbá a légi és hírközlési összeköttetés megszakításának köve­telését. A mexikói küldött azzal indokolta a határozat elleni szavazását, hogy „nincs elegendő ok" a Kuba elleni szankciókra, amelye'k egyáltalán nin­csenek összhangban a nyugati félteke közös védelméről szóló egyezménnyel, amelyre a határozati javaslat benyúj­tói hivatkoznak. A washingtoni konferencia bebizo­nyította, hogy az AÁSZ súlyos válság­ba jutott. Washington szük körben el­fogadtatta ugyan ezt a militarista ak­cióprogramot, végrehajtását azonban aligha tudja majd kierőszakolhi. BBSQM Tervek — eredmények — tanulságok Sikerekben gazdag félév O ionuári IIOÉPZOI NYOMÓN Vállalataink, üzemeink életében mindig fontos esemény a félévi ered­mények összegezése. Ez idén azonban kétszeresen az, hiszen nemcsak az állami terv, hanem az aktív intézkedések terve is mérlegre kerül. A Köz­ponti Bizottság januári határozata alapján minden termelőegységben ki­dolgozták e terveket. Felmérték a még kihasználatlan tartalékokat, a ter­vezetten kívül lehetséges műszaki fejlesztést, önköltségcsökkentést, és in­tézkedéseket dolgoztak ki a termékek minőségének javítására. így történt ez Bratislava ipari üze­meiben is. S most a városi pártbi­zottságra érkező jelentésekből már megtudhatjuk a mozgalom első félévi eredményeit. A bratislavai Slovnaítban építették fel hazánkban a legnagyobb műszaki cseppfolyós gáztárolót. Több föld t alatti és nyolc felszíni hengertáro­lóbői áll ez a hatalmas komplexum, amelyet a Královopolei Gépgyár dol­gozói szereltek. Felvételünkön a 43 méter magas szuperfrakcionáris el­osztó állomás. (CTK — St. Petráš felvétele) SZÄZTIZENNÉGY SZÁZALÉKOS GYŐZELEM Először is beszéljenek a számok. Tomáš Duda elvtárs, a városi párt­bizottság dolgozója szerint a szlovák főváros ipari üzemei az aktív intéz­kedések terveiben vállalták, hogy eb­ben az esztendőben csaknem 39 mil­lió korona értékű árut termelnek ter­ven felül. Valószerűnek, teljesíthető­nek tűnt ez az ígéret, annak ellenére, hogy a vállalatok, üzemek legtöbbjé­ben a múlt évivel szemben jócskán megnövekedtek az idei tervfeladatok. Az ígéretet mindenütt alapos számí­tásokkal, konkrét intézkedésekkel támasztották alá, s megvalósításáért közvetlenül a pártszervezetek vállal­ták a felelősséget. Mi lett végül ls az eredmény? Bra­tislava ipara már az első félévben több mint öt és félmillió koronával túlszárnyalta az egész esztendőre vál­lalt terv-túlteljesítést. Az egész évre szóló aktív Intézkedési tervet tehát már az első félévben 114,4 százalékra teljesítette. Ez minden várakozást fe­lülmúló siker. AZ ÉRDEM SOK OLDALA Nem feltétlenül szükséges, hogy megállapítsuk: elsősorban kinek jár elismerés e szép eredményért. Való­színűié? nem is lehet pontosan meg­határozni, kit illet inkább a dicséret, a termelő dolgozókat-e vagy a munka szervezőit, irányítóit. Mindkét „fél" becsülettel részt vállalt a munkában, s nem ránk tartozik, hogy érdemeik nagyságát megállapítsuk. Egyet azon­ban nem szabad figyelmen kívül hagyni: az intézkedési tervek előké­szítése, teljesítésük szervezése, el­lenőrzése, végrehajtása mindenekelőtt a kommunisták feladata volt. Ebből a szemszögből nézve könnyen megál­lapíthatjuk, hogy a szóban forgó ki­váló eredmény távolról sem véletlen műve, hanem következetes, céltuda­tos munka gyümölcse E munka gyö­kerét pedig a januári határozat szel­lemében tanácskozó évzáró párttag­gyűlésekben és a városi pártkonfe­renciában kell' keresnünk. Ügy is • A KUTATÓINTÉZET ANYAGILAG ÉRDEKELT A TERMÉSHOZAMBAN Kubányban próbálták ki a követi kező kísérletet: A mezőgazdasági gé­pek kutatóintézete egyességet kötöttj 20 kolhozzal és szovhozzal, amelyben kötelezte magát, hogy növeli e gazda­ságokban termesztett növényfajtád hozamát, és csökkenti az önköltsége­ket. Sikertelenség esetén az intézet! téríti a károkat. Ezzel szemben a gaz­daságok kötelezettséget vállalnak* hogy a hozam növekedéséből eredő tiszta haszon 20^30 százalékát az iní tézetnek juttatják. A tudományos int tézmény fenntartotta magának a jo«i got, hogy megszervezze a gépi cso-t portok munkáját és saját belátása sze­rint dolgozza ki a technológiai mene­tet. A gazdaságok kötelessége ponto­san betartani az intézet utasításait, Tavaly ezt a módszert kilenc gazdai ságban próbálták ki és 360 000 műsza-i kot takarítottak meg, az intézet pedig 80 000 rubellel gazdagodott. Az idén 20—30 százalékos terinésnövekedés­sel számolnak. • TRÁGYASZŰRÁS ROBBANTÁSSAL Két ember hétórás műszak alatt minden gépi berendezés nélkül 50—60 hektár szántóföldet trágyázhat megj ha a permai Mezőgazdasági Tudo­mányos Intézet módszerét alkalmazza, A módszer lényege, hogy a rakások­ba lerakott trágyát robbantásokkal szórják szét. A kísérlet megmutatta, hogy a trágyaszórás igen egyenletes és a munkatermelékenység negyven­szeresére növekszik. Ha egy hektáron pl. négy tonna meszet akarnak szét­szórni, akkor ezt két rakásba hal­mozzák fel és kétkilós robbanó töl-. tettel szórják szét. A robbanás csak' 10 cm mély lyukat üt a földbe, amit az elszántással eltüntetnek. • VESZÉLYBEN A KAVIÁR A volgográdi gát felépítése után rohamosan csökkenni kezdett a vol­gai tokhal-állomány. A tokhalak ugyanis a Káspi-tóból ár ellenében egész Szaratovig vonultak fel a folyón és ott ívtak. A gát útjukban áll és most nem jutnak el ívási helyükre, ez okozza az állomány csökkenését. Az itteni tokhalak adják a világhírű fekete kaviár világtermelésének ki­lenctizedét. A volgográdi gátnál óriási automatikus „hal-liftet" építettek a vizák (ezek a vörös kaviárt adják) és tokhalak számára. A halak azon­ban a berendezést nem vették figye­lembe. A mesterséges megtermékenyí­tés sem vezetett sikerre. Most úgy döntöttek, hogy 20 mesterséges kelte­tőt létesítenek a Volgán és hormonin­jekciókkal gyorsítják meg az ikrák érését. Az érési időt 48 órára lerö­vidítik. Jelenleg öt ilyen keltető van üzemben és rövidesen már 500 000 ton­na tokhalat és vizát tenyésztenek. • IRÁNYÍTHATÓ HALAK Szovjet tudósok azt a nézetet vall­ják, hogy a halcsoportok mozgása ultrahanggal irányítható. A Fekete­tengerben kísérletileg sikerült hat­szor meggyorsítani és szabályozni egy halcsoport mozgását. mondhatnánk: ezek a tanácskozások érlelték meg pártszervezeteinkben az elhatározást, hogy valóban fokozni kell az ütemet, az aktivitást minden szakaszon. így is lett. Bratislava ipa­ri üzemeinek kommunistái és párton­kívüli dolgozói ezzel az eredménnyel újra bizonyították nagy szorgalmukat, egységüket, akciókészségüket. Persze, a fokozottan érvényesített anyagi ér­dekeltség és a növekvő igényesség is megtette a magáét. EGYIK ÖSSZEFÜGG A MÁSIKKAL Az intézkedési tervek megvalósítá­sának méltatásakor nem mellőzhetjük az állami terv teljesítését, hiszen az intézkedési tervek éppen azt a célt szolgálták, hogy az üzem'ek maradék­talanul eleget tegyenek tervezett kö­telezettségeiknek. Sok esetben az ak­ciótervek csak az állami terv teljesí­tését biztosító intézkedéseket tartal­mazták, ugyanis helyenként nem kínálkozott lehetőség többlet eléré­sére. Viszont abból, hogy az intézke­dési terveket a város ipara magasan túlteljesítette, nyilvánvaló: az állami terv teljesítésével sem marad adós Ezek szerint tehát az első félévben a teljes termelés tervét 101,4, ez áru­• termelését pedig 101,6 százalékra tel­jesítette. Kiváló eredményeket értek el a vegyipari, nehézgépipari, köz­szükségleti és nagyobbrészt az élel­miszeripari üzemek. Ahol viszont az állami tervet nem teljesítették, ott az aktív intézkedési terv sem vélt való­ra. Az első félévben 17 „adós" üzeme volt Bratislavának — 16 millió koro­nás lemaradással. Ez a hátrálék min­denekelőtt az általános gépipari és energetikai üzemek, pl. a Kovosmalt, a Tesla stb. rovására Írandó. Ha az ő adósságukat leszámítjuk a tervet túlteljesítő üzemek többletéből, az eredmény bizony megváltozik, de még így is majdnem harminc millió koro­na értékű a túlteljesítés. ÉS MÉG VALAMI... A lemaradás oka többnyire „ob­jektív" jellegű. Alkatrészhiány (pl. a Teslában), új termelőeszközök kése­delmes üzembe helyezése vagy gya­kori üzemzavara (a Kovosmaltban és az I. hőerőműben) stb. Nem vitás azonban, hogy szervezési, munkafe­gyelmi fogyatékosságok is közreját­szottak, s éppen ezért nem lehet egyszerűen napirendre térni a lema­radás fölött. Most, az aktív intézke­dési tervek értékelésekor a lemarado­zó üzemek kommunistáinak kétszeres megfontoltsággal kell felülvizsgálni lehetőségeiket és hibáikat, s nagy körültekintéssel módosítani aktív in­lézkedési terveiket, hogy azok való­ban minden erőt mozgósítsanak a feladatok teljesítésére. Az említett adatok, bár a lényeget elárulják, még sok fontos jelenségről nem adnak számot. Nem szólnak például arról, hogy a város ipara 0,6 százalékkal túllépte az önkölt­ségtervet, főként a lemaradozó üze­mek alacsony termelékenysége és a még mindig növekvő elfekvő kész­letek miatt. A termékek minőségével kapcso­latban sincs minden a legnagyobb rendben. Esetenként még mindig több a selejt a megengedettnél, s a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents