Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-22 / 202. szám, szerda

A lengyel — csehszlovák gazdasági kapcsolatokról nyilatkozik az ÚJ SZÓ-n.k K&ZIMIERZ OtSZEWSKI, A lengyel filmgyártás 1964-ben kengypiországban jslsnlsg 3} Lomn\cki, Züiqnieia cytmhki vagy filinBÍ forgatnak- IsniHt hallatnak Gltstaw Hqloubek drámában és magHkríil a leghíresebb (angyal szqrakpztfltp mflfPjRkban is játsza­renUsrök, akik a múlt éviknsn naií. Tadeusz tgmnlpkil Föfd film­nemzetliBzt sikereket arattak, |ében, A szabadság e|*p wjplában A közönség nagyon nagy érdek- látjuk viszpnt, Cybuiekl agy svéd lődéssél yárja jerzy Kawalerowiei, fjljp fprgatásának befejpzése után Andrej Wajda és Woioiech Has most A zaragózai emlékiratban A csehszlovák—lengyel gaz­dasági kapcsolatok alapját az 1947-es gaztjaspgi együttműkö­dési egyezmény tbrgjptetjg meg. Az elmúlt években államaink gazdasági együttműködése eredményesen fejlődött, s ma inár a gazdasági élet legjelen­tősebb terijjetejre kiterjefj. Mintjkét ország tagja 8 KG3T­nek, s gz g körülmény mág nagyQbb hatással van gazdasá­gi kapcsolatai)* kibonjakpzásá­ra, a meglevő lehetőségek sok­kal tökéletesebb kihasználásá­ra. A szén-, réz- és kénfejtés te­rén éjért sikere^ nggypp szem­baiíiiiőek; 850 millió zloty pse/i­Mzlpuák hitellel Léngyelorsztig megszerette a ijtiiksétféi nyérs­nnyagót és ki/jäpitett :sgk olyan Ipar'ágat, amely a nyersanyag­alqp fejlesztésétől jüg g : Az együttműködés Csehszlovákia szempontjából is kedvező, mert értékes nyersanyaghoz — ffcs* anyaghoz, kénhez, rézhez stb, juttatja az országgt, elősegíti gépei és berendezései exportjá­nak növelését. A Szovjetunió és az NDK után Csehszlovákia kengyel' ország legnagyobb iizjettársa. KölpsÖpfls árupseriéjük 1963-ban megjiajadta az i m'Miárh 35? millió zlotyt. Lengyelország 1953 és J963 köpött 243 száza­lékkal több gépet és berende­zést szállított Csehszlovákiá­nak, főként vasút} teharkqpsi­kat, teherautókat, Ut$ii.fuíóífSt, fémesztergagépeket, útépítési gépeket, mezőgazdasági és könnyűipari gépeket, öntödei berendezéseket, mpzgó darukat, felvonókat stb. Csehszlovákiá­ból főként turbinákat, henger­mű-berendezéseket, traktprokat, tejier- és személykocsikat, mo­torkerékpárokat, kqnnyííjpa-i gépeket, hírközlési b^rend?z0­sHknt, mérési műszereket, titiá­tSil gápejjet stb. Importált. A gazdasági kapBüsiBtftkbiui bekövetkezett váltpzflBflk egyik megnyilvánulása a?, jjggy w árucsere mindinkább a belső szükségletek kielégítése Után fennmaradó termékfölöslegek cseréjére szorítkozik:' Így aztán nagyságára mind a pillanatnyi helyzet, mind az egyik vagy másik országban érvényesülő gazdasági irányzatok kihatnak. Ennek az állapotnak csak úgy három szttpor­fl lmját. Közülük az első, Kawale­rowlg?, a Mater /o/jonna alkotpja Buhara közslé­ben, a Kara-Kum sivatagban meg kuzdta a Fdrati című négyórás színes, szélBs­vászm) film for­gatását. A film a miit század ns vsa lengyel pró zölrújámtk, liole­tlau Prusnak Is mart regényéből készült, Tárgya; egy fiatal fáraó és a papok ha talmi küzdelme. Andrzej Wajda szlnián történel­pii filmet forgat, a Hamu-1, maly a napóleont há bőrök Idolén le­játszódó dráma. átázik, A San Franciscóban nagy sikert ara­lott Barbara Hrajjlawna ne/n­sokára a Kániku­la című tévedé­sek sorozatából álló fiiniWglaték­iiau találkozik Is­méi a közönség­gel. Nem adnánk iel|ftb képűt a langyel filmgyár­tásról, ha elhall­gatnánk a iv-fll mekBt. Andrzej Wujdu tv-fllmet készít Kasimieri Brandys Író elbe­ezéléuébPl, ainBlynek fősze­replöjB ogy ma­gas rangú némBt ä3-ttsz, aki kiirt és fölgyúlt egy v4rnet. jan Hyb­kowskl a vígjáté­kok éa társadat­TUDJÁK-E, HOGY... A tartdnei tár-BARBARA KRAFFfóWNA NÍP3ZR­m l drámák mos­gy,1t Stefin Z"- R ü LENGYEL FILMSZTÁR iare Találkozói ro^ski nagy len- a vllUgklamlku­gyet író regényéből vette. Vo|- sokkal címmel Pirandello, Puskin, megli Has, aki az Útban Párizs p r anee ós máspk müveiből forgat f elé clmö filmjével San Fraiicls- tv-fitmet. có-ban aratott.babérokat, most fa- \ s gy jövőt jósolnak a lengyel jezl be A zaragózat emlékirat cí- filmgyártásnak, s várható, hogy mű kalandfilmjét, amely egy ^ }9ö5-ös iieuLzetj<í3zi fllmftjs^ti­XVIII, századbeli lengyel utaífi vftlokon további sikeres lengyel eredeti emlékiratai alapján ké- alkotásokat mutatnak be. szült, K. a. Természetesen, nem ez a há­ronj fllmiiagyság határozza meg a lengyel filmművészet piai tej- m^wtm^am^^K^^tK^K^^^ Jődégi útlňt. A rendezők figyelme időszerű problémákra és konflik­tusokra irányul, A íagldősebb rehdezö, Aleksander Ford most fe jezte be León Krucikowski drá­májának filmváltozatát, ň szabad säg első napja clrhmel. A szabad­ságról és az ögyén társadalmi helyéről folytatott filozófiai érte­kezés eszközeként ható film köz­vetlenül a háború utdn egy kisvá­rosban Játszódik le. Hősei fo­gblytáborból szabadult lengyel tisztek és egy német orvos két lánya. Aleksander Scibor-Rylski, a leg­aktívabb forgatókönyvíró, aki egy évvel ezelőtt rendezőként is be­mutatkozott, egy öregedő nB és serdülő lánya lélektani konflik­tusát tárgyaló Késő délután clmü filmjét forgatja. Lelkiismeretvizs­gálat a tárgya, julian Dziedzlna fiatal rendező filmjének, amely egy mal Hiébről szól. A közönség nagy érdeklődéssel vár|a a Még egyszer élet clmü filmet, amely hamis politikai vádaknak áldeza tul esett három ember történetet meséli cl. Több Ifjúsági tárgyű filmet várnak. A lengyel filmgyártás gyenge pontja a szórakoztató és kaland­filmek. Ogy látszik, az Idén for­dulat áll be. Az ököllot7 olyan cowboy-film, amelynek története a háború utáni lengyel életben ját­szódik le. Az olasz Cifarielli játssza a Cluseppe Varsóban cimű kalandfilm főszerepét. A film a megszállás éveit ört)kltl meg. A lengyel kémelhárltók munkálá­ról szól a Találkozás a kémmel c. szenzációs film. Nyolc filmvíg­játék készül sajnos egyetlen revü vágy zenés film sincs a tervben. Érdekes, hogy olyan népszerű lengyel színészek, mint Tarteus z % M 6 3-ba n a lengyel kuti6m(j Vek tiibh mint » mfl­Ilp tonna acélt gyárlollak. 1938 ban, 28 éwal nzgltítt Lengyefarsság acélgyártása mjndüíízo máüfél midin tonna vult; • a lertgyél ipar a hábnrn niőiil 12 ezerhez képest íp:} ezer mčrnqkiit foglalknztal. A bábpré óta eltelt ilQflz ív alatt a lengyel műszaki fűUknlák 184 ezer oklevelet adtak át; • a m p í fi » a 1 d a » á g i termelés színvonala 47 száza­lékkal magasabb, mint a bábpré elntl volt. Az elkiivetkeifi öt évben további 14-15 százalékkal üinelknftik. ugyanakkor a inezB­gazriasági bombázások 00 azézslékkfll nagyobbak lesznek; • az egyre főre Ju|ó vlllamus energiát tekintve Len­gyelnrszág ma 12 szer annyi áramul fejleszt, mint a háború előtt. A parasztgazdaságpk tijlib mint kétharmadát villamosítottak; • az elteli húsz év alatt liibb mini 3 millió laké­helyiség épült a lengyel városokban. A következő ötéves tervban 2 millió 800 ezer — 2 millió 900 ezer lakó.zoba építését irányoz­ták elS; • 19 31 b n n évente 27 köbméter víz, 30 köbméter gáz, mintegy 40 kilowattéra villamos energia jutott egy főre. A fagyasz­tás mnst elprl a 34 kühmélpr vizel, 115 kilbméter gézi, 200 kwö villamos energiát A háztartások egy évvel ezelólt annyi áramot fogyasztottak, mint anmnnyi 1934-ben az országos vlllampsenergia­lermelés volt: 0 a lengyel tengeri halászat világviszonylatban mérvadó lialipari (eldplgpzó bázissal büszkélkedik. Automata be rendezés mpssa, méri, sózza a halat, tüUi a bnrdókat, s bocsátja ki a azeletoket ôs a késztermékeket; • lengyel specialitása c u knrgyirépltés. Kórnp­Ihx Ipari létesítmények H*|inrlja keretében l.engyelniszág már 28 cuknrgyárat szállított külföldre — a Szovjetuniónak, Kínának. Ma­rokkónak, UiirUgarszágnak és Ceylnnnak A KGST keretében Len­gyelországot bízták meg a oukorgyáréplléssel. • társadalmi összefogással mintegy 800 iskolát építettek. A nyilvános iskolaépítési alap néhány év alatt 8 milliárd zlnlyra gyarapodott; 9 tavaly 27 játékfilmet, továbbá 104 filmhíradót gyár­tat!; vethetünk véget, ha a szakos; tíssal é§ a kooperálással njind­fcet ország ipara szorosabb kap csolaróa kcrüi. A szakosítás és a kooperý- tás számos iparágban tért hó­dít. 11ső tiel-yen álinak a gép­ipa'" problémái. Megosztottuk 15 mintájú bányagép gyártását. Lengyelország hét, Csehszlová­kig S gépmintárti szakosította iparát, fy koordináló bizottság 41 mfnáfti fafeldolgozó gép gyártási felghcttait js meghatá­rozta: a jwoben a lengyel ipar 22, 0 csehszlovák ipar 19 gép fajfa gyártását szakosítja. Az armatúravas, a mé-óeez­közölf, sőt äz utóbbi Időbett J gyengeáramú villamosgépek gyártásának szakosítását is megkszíitiife. iLibetővé y»ttj iipgy a koiistrnjftörök figyelme szűkebb váiaszié'kr.a összponta­saij'on, így aztán a gyártás'na­gyobb sorozatban történik.és a kölcsönös szátíításofe is toko­zpdnak, lyengyejország és Cs«hszlová­kía nagy együttműködést fejt ki a kolióiparban, Bizonyos ko­hóipa gyártmányok szállításai ma már' jelentős mértékben ki­elégítik a kölcsönös szükségle­tet. A vegyipari együttműködés­ben pagy szerepét játszanak a legutóbbi lengyel—csehszlovák megbeszélésekén született ha­táfozatak, jóváhagyok teJti}-, festékanyag-, gyógyszer-, vegy­es gurrji ipari segédeszközök gyártásának szakosítását és kölcsönös szállításának nagysá­gát. Együttműködésünk ezfen a téren lehetővé teszt a két or­szág nyersanyag-problémájának megpldását, nem függnek ajiy­nyl'-a a tőkésországokbői im­portált nyersanyagtól. Lengyelország nagyra értéke­li a léngyel—csehszlnyák tudo­mányos-műszaki együttműkö­dést, amely az országaink kö­zött kialakult újszerű testvéri kapcsolatpk legszebb példája. Önzetlenül, nagy mértékben ki­cseréljük tudományos és mű­szaki adatainkat. Közös szer­kesztő irodáink nagy munkát végeztek, 8—lü tonnás teher­autók prototípusait és közös szerkesztésű traktorok terveit készítették ej. A nemzetközi együttműködés nem kevésbé érdekes formája a Spedrapld lengyel—csehszlo­vák szervezet, amely a lengyel kikötőkön keresztül lebonyolí­tott csehszlovák importtal és a Lengyei Népköztársaság Minisztertanácsa külföldi gazdasági együttműködési bizottságának helyettes ve­zetője exporttal kapcsolatos vámügy­leteket és egyéb hivatalos fot> malitásokat bonyolítja ie. Öriási jelentőségű Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Magyar­ország közös kohászati koordi­náló szervezete, a nemrégen megalakított intermetall. fy'agy szerepére ábból Is következtet­hetünk, hogy a három tagország évente mintegy 2p millió ton­na acélt gyárt. Az együttmű­ködés említett formái nemcsak országaink szempontjából fon­tosak. hanem példát mutatnak hasonló megoldásokra a KGST keretében, valamennyi tzocia­lista ország között. Nagy fejlődési lehetőségek állnak a Jengyei—csehszlovák együttműködés előtt. A szom­szédság, a gazdasági szerkezet, a jó forgalmi összeköttetés, az energiahálózat, a nyersanyag­források es a feldolgozó művek közelségé kedvező feltételeket, teremt ^ széles körű gazdasági együttműködésre. Bárátl kap­csolataink közös ideológiára gá népeinek közös törekvésére épülnek. Nincs mi elválasszon minket egymástól, ellenkezőleg, minden összefűz. Hajtunk mú­lik, hogy minden objektív fel­tételt kihasználjiln k baráti or­szágaink termelésének és gaz­dasági fejlődésének fokozásá­A „D család" második nemzedéke Az oldal anyagát az Új Szó számára készítette a varsói AR-Press sajtóiroda —Ét—— A z acélkolosszus kezelő­Járdáján két emelBt ma­gasságban ritmikus rezgést érez lába alatt az ember, A száz decibeíl erősségű zajban tiitiR­kannl sem tud. ilyenkor emlé­kek és gomJdlEjtok rohamozzák meg, s a kísérleti hajómotor zaja jó kísérőzene ,.. Hat évvel ezBlött, J958. ápri­lis 18-ún itt a H. Cegielski Gyár­ban ugyanennél a háromhenge­res motornál ugyanez a jelenet játszódott le. A ma már meg­boldogult Zygmund Okolów mérnök, a motor szerkesztője úgy állt a kezelöjárdán, mint a kapitányi hídon. Alul a mun­kások, a mérnökök, a minisz­térium kiküldöttjei. Elhangzot­tak a szónoklatok. Az egybe­gyűltek feszült csendben várták az ünnepélyes pillanatot. Be­kapcsolták a motort. Megindult, Jgy született meg a „D 53" nemzedék elsőszülöttje — nagy intenzitású, óriási erejű robba­nómotor, amilyet azelőtt Len­gyelországban nem gyártottak és nem is láttak. Ezzel meg­kezdődött a húszéves iparállam történelmének egyik legdicsőbb fejezete. AKIKET BECSVAGY FŰTÖTT Az első lengyel gyártmányú tengerjáró hajót, a Soldeket már 1948-ban vízre bocsátották, de ez gözös volt, viszont a dokk­munkások már akkor tudták, hogy a motoros hajóké a jövő. Nagy távlatok bontakoztak ki a dinamikusan fejlődő lengyel hajóipar előtt. , Az első házal hajömotot ter­vének kidolgozásával Z. Okoiőw ncvfes konstrüktőr-mérhököt bízták meg. közvetlen munka­társai — 2. Laty és W. Skórzew­ski mérnökök éppen akkör ke­rültek kl az életbe a varsói Műegyetemről, hajómotort soha életükben nem láttak, a tengert is csak nyaralásaik során is­merték meg. Tehetségesek vol­tak és lelkesedés fűtötte őket. A CEGIPLSK1 MÜVEK EÍÍI'ORT ESZTERGAGÉPEI _ Becsvágy hajtotta a később hoz­zájuk csatlakozó tiurzynski, Su­chocki, Markowski, Mazurek, Narklewicz, Bogdanski mérnö­köket is. Ez a munkaközpsség dolgozta ki Okojów mérnök vezetésével a „3 D 55" mintájú kísérleti hajómotor tervét, amely később mindfen próbát kiállt. A prototípus elkészítésével a H. Cegielski Gyárat bízták meg, amely éppen akkor fejezte be az üzem történetében az utol­só mozdony gyártását. A gyár dolgozói is jelesre vizsgáztak, így aztán a poznani „aranykezű" mesterekre bízták a már nem kísérleti.célú ,99 D 55" mintájú hajomötorok sorozatgyártását. A JAN ŽIŽKA HAZATÉR Szczecinből 1961 februárjá­ban indult első útjára —• Nyu­gat-Afrikába — a Jan Zižka hajp. A gépházban a motor tör­zsén a következő cégjelzés dí­szelgett: „H. Cegielski Acélipari Müvek, Poznaň, Lengyelország. 001 szám, ü 55 minta, fordulat­szám percenként 150, 5000 ló­erő, 1961. év". Ez a kilenchengeres hajómo­tor volt a mostani őse, Doku­mentációja több mint négy és félezer, összesen 650 négyzet­méter felületű ívből áll. Kivite­lezésekor 67 ezer, gyakran több tonnás alkatrészt kellett össze­szerelni. Ennek ellenére a gépe zet óramű pontosságával dol­gozik. A szóban forgó motoron kí­vül a Cegielski Művekben 1961 végén thár j'). svájci Sulzer szabadalmi hajómotor készült. A POZNANI CEGIELSKI MÜVEK HAJOMOTORGYARTO RÉSZLEGE A következő évben befejezték a Szczawnlca hajóba beszerelt második ,99 D 55' mintájú mo­tort és fokozták a Sulzere-mo­torok gyártását, sőt megvásá­rqlták a Burmeister és Wain dán cég szabadalmát. A HPC cégjelzésű motorok minősége 1963-ban — arányait tekintve — alig különbözött a világmé­retben 4. helyen álló Gotawer­ken cég gyártmányaitól. A fan Zižka l!)fi4 februárjá­ban hazatért ytolsó próbaútjá­ról. A műszaki vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a „9 D 55" felveszi a versenyt a leg­jobb külföldi gépekkel. A JÖVŐ ÍGÉRETE A Cegielski Művek 1964 Vé­gété együttvéve félmillió lő­erőt képviselő hatvan motort gyártott. A gyár termelési ter­veiből kitűnik; hogy már az idén a négy legnagyobb euró­pai hajómotorgyár közé akarja niagát felküzdeni. Már megkez­dődött a „Made in Poland jel­zésű motorok exportja. A közel­iövőben a Cegielski Müvek szál­Htja majd a lengyel hajómoto­rokat a KGST-tagországoknak. Mi lesz a „D 55 család sor­sa? Néhány hónap múlva újabb mintával szaporodik — meg­születik 'a „7 D 55". Ez a hét­hengeres motor már a második nemzedék képviselője lesz. Szinte jelképes jelentőségű afc a tény, hogy fökonstruktörje a már említett Zbigniew Luty mérnök, Okolów _^nes{er első munkatársa...Biztató ígéret. ANDRZEJ KONIECZNY 1984. július 22. * íj] SZO 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents