Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-18 / 198. szám, szombat

ÖSSZEGYŰRHETŐ TÜKÖR Angol találmány a pehelykönnyű,­alumíniumból és műanyag fóliából ké­: szült tükör, amely nem párásodik, mert olyan vékony — 1/1000 cen-, timéter —, hogy azonnal átveszi a környező levegő hőmérsékletét, nem torzít, nem törik el, sőt még össze is lehet hajtogatni. A tükröt furnér keretre feszítve kell használni, s ha nincs szükség rá, hanyagul zsebre le­het gyűrni. , OLCSÓ TORNATEREM 378 gömbháromszög alkotja a 39 méter átmérőjű és 1200 négyzetméter hasznos alapterületű csarnoknak a tetőszerkezetét. A csarnok átlagos belső magassága 6,76—9,80 méter kö­zött váltakozik. A gömbhéj a kör.­alaprajzú külső falon, valamint a téri beli hatszög csúcspontjaiban levő be­tontesteken nyugszik. A tető térbeli acélszerkezete 51,7 tonnát nyom, ami négyzetméterenként 39 kilogrammot jelent. Az előregyártott elemeket a helyszínen nagy szilárdságú csavarok-! kai kapcsolják össze. Az építési költt ségben elérhető megtakarítás a négy-i szögalaprajzzal szemben 17, százalék, ALUMÍNIUM KÓRHÁZ A New York-i Világkiállítás mentő­állomása maga is érdekes ki-állítási tárgy: a több mint 30 méter átmérőjű, alumínium panelekből álló épületet repülőgépen szállították oda és a helyszínen szerelték össze. A hab­anyaggal töltött szendvicspaneleket szögletes alumíniumcsövekből álló, küllőszerű keret tartja. Az épületben 22 ék alakú szoba van, beépített zu­hanyozókkal és mosdókkal. Közép­pontjában van a műtő és az ápolónő^ ellenőrző helyisége. SURVEYOR A Hold felszínének vizsgálatára ké­szül a Földről távvezérelt manipulá­tor, a „Surveyor". Az elképzelés sze­rint leszállás előtt a három lábhoz hasonló támasz kinyílik, s a manipu­látor rugalmas lábain zökkenésmente-. sen talajt érhet. Egy, az emberi kéz-: hez hasonlatos berendezés talajmin­tákat szed össze a Hold felületéről,­s egy tv-kamera billenthető és for­gatható tükrök segítségével felvétele-, ket készít a felszínről, amelyeket az­után a Földre továbbít. Az Antarktisz növényvilága F. Gollmann professzor, a santiágói egyetem botanika tanára a 17. chilei Antarktisz-expedíció tudományos eredményeit elemezve megállapítot­ta, hogy a Déli-sark növényvilága sak­kal gazdagabb, mint koríbban felté­telezték, s még virágos növények is találhatók e hatodik kontinensen. Az expedíció egyebek között kicsiny szegfűfélére (Colobanibus crassi­folust) és egy fűfélére (Descapsla antarctlca) bukkant a Graham-föld szarv alakú kiugrásának mocsarai­ban, szemben a dél-amerikai konti­nens csúcsával. Még a Margaret-öböl­ben levő Jenny-szigeten, a déli szé­lesség 67. fokán is talált virágos nö­vényt. Az Antarktiszon tenyésző zuz­mófajták számát 300-ra becsülte; né­melyikük még a déli pólus közvetlen közélében is megél. A vörös és zöld algák számos fajtája pedig a parti övezetek hómezőin tenyészik. Színük sötét, tehát elnyelik a rájuk eső nap­sugárzás jelentős részét, felolvaszt­ják maguk körül a havat, s a létre­jött kis tócsákban alakítják ki élet­feltételeiket. A professzor véleménye szerint a virágos növények „beván­dorlók", Dél-Amerikából kerültek a hatodik kontinensre, a zuzmók és al­gák azonban „őslakók" az Antarktisz utolsó eljegesedése óta. UMSCHAU ' \ Óriás teve hátán szkafander­ben avagy dolgoznak a he­gesztők. (A CSSZBSZ Háza anyagából) TYPHOON II. TRAKTOR Rendkívül kényelmet biztosít a traktoros számára a Typhoon II elne­vezésű traktor, amelyet az Egyesült Államokban a Ford cég szerkesztett. A traktor fülkéje nyáron hűthető, té­len fűthető. A traktoros kávét főzhet benne, fölmelegítheti ebédjét stb. A fülke kis hűtőszekrényt is tartalmaz étel és ital elhelyezésére. A traktor kerekeit külön-külön egy-egy turbina hajtja. A traktoros a vontatott mun­kagépek működését televízió képer­nyőn figyeli. Ezenkívül rádiőösszekötí tetésben van a farmjával, HŐSZIGETELŐ KÉZITÁSKA „Te-rmobox" elnevezésű új terméket bocsát piacra a közeli napokban a prerovi Kareto nemzeti vállalat. A 37X23 és 37X45 centiméter nagyság­ban gyártott kézitáska poliuretán hő­szigetelővel bélelt, s így 48 órán át megőrzi a benne elhelyezett fagyasz. tott vagy hűtött élelmiszert a romlás­tól. Ez az újdonság főleg a kirándu­lásokon tesz jő szolgálatot. A LENINGRÁDI HÁZÉPÍTŐ GYÁRAK A Leningrádban működő házépítő kombinátok gépesített módszerrel gyártják a házelemeket, és azokat raktározás nélkül szállítják az épít­kezésekre, ahol közvetlenül a szállí­tóeszközökről emelik be az elemekét az előre elkészített alaptestekre. A há­zak komplex gépesítésen alapuló fo­lyamatos gyártása jelentős termelési tartalékok feltárását teszi lehetővé: míg a futószalagon végzett házgyár­tásnál 1960-ban egy dolgozóra 50 négyzetméter lakterület elkészítése jutott, addig ez a szám 1963-ban 78 négyzetméterre nőtt. A 4—?-—15 eme­letes házak mellett az első kísérleti iskoijt fs fs.lépíteíígjt. 19S3.-bajj. ' f Miért haltak ki a diriosaurusok? A szovjet sajtó ezzel a címmel nem­rég érdekes tényeket és feltevéseket közölt bolygónk múltjára vonatkozó­lag. Földünkön kétszáz millió éven át éltek az óriás) ősgyíkok, az úgyneve­zet dinosaurusok, amelyek a geoló­giai középkor és a földtörténeti új­kor határán teljesen eltűntek, és az emlősöknek adták át a helyüket. A dinosaurusok pusztulása valóságos rejtély: Igen rövid idő elatt paleonto­lógiái mértékkel mérve egészen hir jelen haltak ki. Mi történhetett abban az Időben, ,70 millió évvel ezelőtt a Földön, mi­lyen körülmények okozhattak az ős gyíkok eltűnését? Két szovjet kutató: B. Bogoszlovsz­fcij és V. Bogoszlovszklj behatóan fog­lalkozott a világmindenség felépíté­sének és a Föld keletkezésének kér­déseivel. Feltételezték, hogy a Galak . Jika központja körül keringő nap­rendszer bizonyos körzetekben a Ga­laktika magvából kiáramló nagy­energiájú részecskék áradatain (úgy­nevezett „spirálkarokon") haladt át. A „spirálkarokkal" való találkozások minden bizonnyal fokozták a sugár­zást, növelték a Föld forgási sebes­ségét, előmozdították a hegyképződé sí folyamatokat, óriási mennyiségű iraüióaktív hamu keletkezését okoz­ták.,. A kutatók igazolni akarták felte­vésük helyességét, ezért azzal a ké­réssel fordultak a Szovjet Tudomá nyos Akadémia Paleontológia! Múzeu­mához, hogy vizsgálja meg az ásatag állatmaradványok rádióaktivitását. A mellékelt táblázaton láthatjuk vizsgálat eredményeit. Kiderült, hogy a kövületek radioaktivitása erősen növekszik a Föld történetének blzo nyos időszakaiban, éppen abban az időben, amikor Bogoszlovszkijék szá­mításai szerint a „spirálkarokkal" va­ló találkozások végbementek. A legutóbbi ilyen találkozás — ez képezi a grafikon legmagasabb „csú csát" — 70 millió évvel ezelőtt tör­tént. A Földön akkoriban uralkodó dinosaurusok valószínűleg két ok miatt pusztultak ki: a geológiai kata sztrófák és az erős sugárzás követ­keztében. Az akkor még főleg üregek­ben élő kisebb emlősök megmarad­tak és később túlsúlyba kerültek a Földön. Ugyanúgy maradhattak meg az ősibb, de jobban védett vlziállatok te. A kövült maradványok radloaktivi­Wsi táblázata, amelyet a Palentológiai Múzeumban állítottak össze, egyelőre példa nélkül áll. A szóban forgó fel­tevések bebizonyításához sokkal több tény megállapítására lenne szükség. Az új hipotézis szerzői éppen ezért azzal a kéréssel fordulnak a szovjet és külföldi tudósokhoz, hogy tanul­mányozzák a kövületek radioaktivi­tását a múzeumokban 6s az ásatások­nál. Hany nemzet és nemzetiség él n Szovjetunióban? Nemzetközi antropológiai és néprajzi kongresszus Moszkvában • Szabad népek és kul­túrák hcaájci • Ahol két világrész népei élnek együtt Augusztusban Moszkvában Ssszeül a VII. nemzetközi antropológiai és nép­rajzi kongresszus, amelyen várhatóan nagyon érdekes beszámolók hangzanak el a legújabb kutatási eredményekről. Az Izvesztyija mellékleteként megjele­nő Nyegyelja című szovjet hetilap ebből az alkalomból érdekes tanulmányt közölt a szovjetország néprajzi viszonyairól. A főbb adatokat az alábbiakban Ismertetjük. A szovjet népek legnagyobb eso- a görögök. A Krímen élnek' a karai­portját az indoeurópai nyelvcsalád mok, a türk népcsaládhoz tartozó ka-: keleti szláv ágához tartozó népek al- zárok leszármazottjai. Az említett né­kotják: több mint 114 millió orosz, 11- pek mellett még több mint 2 200 000 letve nagyorosz, több mint 37 mllliű zsidó és cigány él a Szovjetunió eu­ukrán és mintegy 8 millió belorusz (fehérorosz). Mind a három nemzet a közös óorosz népből vált ki és fej­lődött mai nemzetté; ezért kultúrá­jukban és életmódjukban, szokásaik­ban számos közös vonást megőriztek. A keleti szláv népek után a balti népek következnek — 2,300 000 litván, 1, 400 000 lett és 1 millió észt. Az elő­ző két nép nyelve az Indoeurópai nyel­vek balti csoportjához tartozik, amely nagyon közel áll a szláv nyelvekhez. Az észt nyelv viszont a finnugor nyel­vek közá tartozik, bár az észtek, mint finn népcsoport kultúrája a tJrténsl­n.i fejISdés folytán azonosult a többi balti nép kultúrájával. Ugyancsak a finn nyelvcsoporthoz tartozó nyelven beszélnek a Szovjet­unió európai részének északi vidékén élő karéliaiak, v'epszék és izsoraiak, továbbá a szaamik Iloparik/, a két komi nép — a zűrjének és a permi ko­mik. Legnépesebbek a karéliaiak (167 ezer) és az együttvéve 430 ezer lelket számláló komik. A szaamik — a Kola­fésziget lakói — sajátos gazdasági életet élnek: szarvastenyésztéssel, va­dászattal és halászattal foglalkoznak. A finn nyelvcsaládhoz tartozik még a szovjetország európai részének ke­leti peremvidékén élő, több mint 620 ezer főnyi udmurt s a velük rokon bö­szörmények, mordvinok (1,300 000) és marik, (több mint 500 ezer) akik köz­vetlen szomszédai a türk nyelvcsa­ládbell másfél millió csuvasnak, 5 mil­lió tatárnak, és egymillió baäklrnak. A Volga alsó folyása mentén a mon­gol nyelvcsoporthoz tartozó több mint százezer kalmük él. Az európai szovjetország ls tarka néprajzi képet mutat.. A lakosság zö­mét 2,200 000 moldva alkotja, akik a románhoz közeli keletromán nyelvet beszélik. Kulturális téren sok közös vonásuk van az ukránokkal. Nagy cso­portot alkotnak a bolgárok és a velük rokon, ám a türk nyelvcsaládhoz tar­tozó gagauzok, továbbá az albánok és rópai részén. Az utóbbiak nyelve az észak-indiai nyelvcsoporthoz tartozik. A Kaukázus sok nép hazája, oro­szok és ukránok mellett még vagy ötven nép él ezen a vidéken. Nyelvi szempontból ősi kaukázusi népekre, Indoeurópai és türk népekre oszlanak. Az ősi kaukázusi népek között déli vagy kartveli, északnyugati vagy adi­geabház és északkeleti vagy csecsen' dagesztáni csoportot különböztetnek meg. A kartvelik vagy grúzok — mint­egy 2 millió 700 ezren vannak — a legősibb kaukázusi nép. A múltban több törzsre oszlottak (mlngrelek, kar­talinok, kahétiaiak, imeretinek), de a forradalom után egységes nemzetté forrtak össze. Az adzsargrúzok kultú­rájukkal és életmódjukkal most is el­térnek a többitől, akik keresztények, az adzsarok viszont mohamedánok. Ugyancsak mások a hegylakó grúzok — a hevszurok, psavok, tusinok és szvanok. Az adige népekhez 203 ezer kabardin, adigé, cserkesz és abazin tartozik (összesen 100 ezer). Nyelvük­kel rokon az abházok nyelve (65 ez­ren vannak). A legnagyobb közép-kaukázusi nép a csecsen, (420 ezer), amelynek nyel­ve és kultúrája rokon a szomszéd in gusokéval (több mint 100 ezer). A da­gesztáni népek között legnagyobb az avarec (több mint 270 ezer], a lezgin (több mint 220 ezer], és a dargln (mintegy 160 ezer). Kisebb nemzeti­ségek is előfordulnak itt, mint a la­kok, agulók, ritulok, tabaszaranok, cahurok, udinok és mások. A Kaukázus Indoeurópai népei kö-t zül kitűnnek az örmények (csak a Szovjetunióban 2 millió 800 ezren él­nek]. Ebbe a csoportba sorolják még áz osszétokat (több mint 400 ezer), a tatokat és a kurdokat. Az utóbbiak zöme a szovjetország határain túl él. A türk nyelvű kaukázusi népek közé tartoznak az azerbajdzsánok (mintegy 3 millió), kumikok (135 ezer), kara­csajevok (több mint 80 ezer), noga­joí: (több mint' 40 ezer) és a balkárok (több mint 40 ezer], A Kaukázus vidékén kisebb nemzetiségi cso­portok Is élnek, mint hegyi és grúz zsidók, kaukázusi cigányok és nz . . asszírok sémi nyelvű utó­dai — az ajszorok. Közép-Ázsia óriási területét hat nagy nép lakja: több mint 6 millió üzbég, több mint 3 millió 600 ezer ka­zah, 1 millió 400 ezer tádzsik, 1 millió kirgiz, több mint 170 ezer karakalpak, több mint 1 millió türkmén. A tadzsi­kok és a velük rokon jagnobok, vala­mint a pamlri nemzetiségek (sugna­nok, vahanok, iskaslmok, rusanok, jazgulemok s mások) nyelve az Indo­európai nyelvek iráni családjához tar­tozik, a többiek türk nyelveken beszél­nek. A többi népcsoport közül meg­említendő a mintegy 100 ezer lélek­számú, türk nyelvű ujgur, valamint a kínaival rokon nyelvet beszélő, több mint 20 ezer dungan. Vannak még üz­bégekkel és tadzsikokkal asszimiláló­dott arabok, beludzsák, perzsák, bu­haral zsidók és cigányok. Sok nép lakik Szibériában, melynek őslakói több nyelvcsaládhoz tartoz­nak. Az ugor hantik és manysik Észak­nyugat-Szibériában élnek, csak a szov­jethatalom éveiben értek el bizonyos fejlődést. A szamojéd eredetű nyenye­cek, iganaszanok, encek, valamint a hantikkal és manysikkal ^rokon szel' kúpok nomád állattenyésztéssel fog­lalkoznak. A türk népeket itt az altá­jok, a hakaszok, a scsorok, a tuvaiak s más nemzetiségek képviselik.. Jó ré­szük a forradalom után fejlődött kl az egyes törzsekből. A legnagyobb türk nyelvű nép a jakut (230 ezer J. A jakutok tájnyelvét beszélő dolgán nemzetiség az evenkek, a jakutok és az oroszok kereszteződéséből alakult kl. A mongol népcsoportot az őslakó burjátok (250 ezer) képviselik. Az evenkek jtunguzokj, a velük rokon evenek (lamutok), a negidalok, a na­nájok, az uksok, az udegék és az örö­kök a tunguz-mandzsu népcsoport nemzetiségei. Az eszkimók, az aleuták az eszkimó csoportot alkotják. Vannak még Itt ősi ázsiai népek, mint a csuk­csok, a kor jakok, az itelmenek, a jo­kagirok és a ntvhok. A néprajzi kutatás további ismeret­len kis népcsoportokat fedez fel a szi­bériai rengetegben. Sok ázsiai nép csak most, a szocialista rendszerben kezd élni- önálló életet. V (t) ü! SZÖ 6 * 19 W- l*""

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents