Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-17 / 197. szám, péntek

Mielőbb üljön össze a testvérpártok értekezlete Moszkva (CTK) — Az alábbiakban ismertetjük az SZKP Központi Bizottságának Június 15-i levelét, amelyben a Kínai Kommunista Párt május 7-1 levelére válaszolt. Mindkét levälet a Kommunyiszt című szovjet elméleti folyóirat 10. száma hozta nyilvánosságra. Az SZKP Központi Bizottsága a levél bevezető részében nyugtázza a K KP KB levelének vételéi, majd megállapítja, hogy a klnal vezetők nemcsak visszautasítják az SZKP és a többi marxista-leninista párt javaslatait a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségeinek leküzdésére, hanem egyáltalán nem hajlandók találkozni e pártok vezetőível és megvitatni velük az egész világ kommunistáit nyugtalanító problémákat. A KKP Központi Bizottsága még sohasem fejezte ki Ilyen nyíltan, hogy mennyire megveti a testvérpártok nézetét, nem hajlandó meghallgatni őket és közösen keresni az ellentétek leküzdésének útját. Még csak meg sem kísérlik leplezni céljukat: szabad kezet akarnak kapni frakciós és egységbontó politika folytatására. A kommunista világmozgalom aktívan támogatja az SZKP Központi Bizottságának március 7-1 javaslatait. A testvérpártok többsége egy értekezlet azonnali összehívása mellett foglalt állást. Egyes pártok elvben helyeslik az értekezlet összehívását, de ugyanakkor fenntartásaik vannak a találkozó konkrét Időpontját illetően, ős azt is tekintetbe veszik, hogy kínai részről ellenzik az értekezletet. Ám a Kínai Kommunista Párton és az Albán Munkapárton kívül nem tudunk még egy olyan pártról, amelynek vezetősége elvetné a konkrét Intézkedéseket, amelyek azért szükségesek, hogy megszűnjenek a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségei ós megszilárduljon az egység. A KKP Központi Bizottsága május 7-1 levelében Javasolta, hogy „négyöt évvel vagy még többéi" halasszák el az értekezletet, ezenkívül hangoztatja, hogy „Jobb lenne össze sem hívni a tanácskozást". A KKP Központi Bizottsága nemrégen még azt javasolta, hogy októberben tartsanak kétoldalú értekezletet, most azonban ezt hoszszú időre újra elhalasztja, és beleegyezését olyan fenntartásokhoz köti, hogy kétségessé válik: egyáltalán érdeke-e a klnal félnek az értekezlet megtartása. Tehát megállapítjuk — olvassuk az SZKP KB levelében —, hogy a KKP Központi Bizottsága megmásítja saját javaslatait. A kínai vezetők hosszú időn át színlelték, hogy az értekez- J let gyors megtartását kezdeményezik, | amit állítólag az SZKP ellenez. Amikor az indonéz, a vietnami és az Oj Zéland-l párt 1962 telén javaslatot tett az értekezlet megrendezésére, támogatták a nevezett pártok javaslatát. Ezt az SZKP Központi Bizottságához Intézett 1963. március 9-i és június 14-1 leveleikben Is megerősítették. 1964. február 29-1 levelükben szó szerint ez áll: „A Kínai Kommunista Párt mindenkor helyeselte és aktívan támogatja a világ kommunista és munkáspártjai értekezletének összehívását." Am elég volt, hogy az SZKP és a testvérpártok konkrét alapon kezeljék az értekezlet kérdését, a kínai vezetők máris 180 fokos fordulatot tettek Az SZKP Központi Bizottságának leve e ezzel kapcsolatban így szól a kínai vezetőkhöz: Bár Önök mindenképpen azzal kérkednek, hogy közömbösen fogadják a többi párt nézetét, és nem ijednek meg „határozott ellenállásuktól", a valóságban félnek eljönni a nemzetközi kommunista értekezletre. Igyekeznek kibújni a tisztességes és közvetlen beszélgetés elől, nem akarják összehasonlítani téves platformjukat a nemzetközi kommunista mozgalom Irányvonalával. Az Önök ellenvetései tarthatatlanok. Azt állítják, hogy a nemzetközi értekezlet éppen úgy riiint a KKP ós az SZKP képviselőinek értekezlete csak „víszálykodást okoz s utána eredmény nélkül szétszéledne", hogy „nyílt szakításra kerül sor, s mindenki megy a maga útján". Ezt a kérdést csak az vetheti fel így, és csak az jósolgathatja, hogy az értekezlet szakadáshoz vezet, aki eleve elhatározta, hogy szakadás előidézésére fog törekedni. Az SZKP és az újabb nemzetközi értekezletet Javasló testvérpártok elutasítják ezt az irányvonalat. Számunkra az értekezlet kérdése elválaszthatatlanul összefügg mozgalmunk egységének megőrzésével és megszilárdításával. A kommunista mozgalomban felmerült ellentétek és nézeteltérések nagy károkat okoznak és kivétel nélkül valamenynyi párt érdekeibe vágnak. Ezért minden nártnak joga és kötelessége, hogy hozzájáruljon az időszerű kérdések megvitatásához és megoldásához, az egység megszilárdításának közös müvéhez. Éppen az értekezlet teszi lehetővé, A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának levélváltása hogy minden egyes párt meghallgathassa valamennyi párt nézetét, nyíltan és tárgyszerűen kifejthesse a maga nézetét, s ezt a jövőben a közös irányvonal és a közös határozatok kidolgozásakor tekintetbe vegye. Az SZKP Központi Bizottsága jól tud|a, hogy a KKP Központi Bizottságát és a többi testvérpártot egymástól elválasztó ellentétek nagyon komolyak és elfajultak. A nyilvános vita folyamán a pártok kapcsolataiban sok koholmány gyülemlett fel, amelyek gátolják a kölcsönös megértést. A jelenkori világ legfontosabb probléimáit és a világkommunizmus politikáját Illetően nagyon sok elvi ellentét merül lel. Ezért lehetséges az, hogy a marxista—leninista pártoknak, bárhogyan is törekedjenek az értekezleten, nem sikerül mindjárt egységes nézetre jutniuk valamennyi kérdésben. Az SZKP Központi Bizottságának meggyőződése, hogy ha az értekezlet ilyen eredménnyel is zárnlna, akkor sem jelentene szakadást, amit a kínai vezetők oly kitartóan jósolgatnak. Ebben az esetben lehetőséget látunk olyan megállapodásra az értekezleten, hogy a kommunista pártok kötelezzék magukat: az értekezlet valamennyi résztvevőjének, valamennyi marxista-leninista pártnak nézetét tiszteletben tartják és lelkiismeretesen együttműködnek olyan területeken, amelyeken megmutatkozik a közös álláspont és a közös érdek, s a jövőben tartózkodni fognak olyan akcióktól, amelyek elmélyítik a nehézségeket és csak az osztályellenségnek okoznak örömet. Az SZKP Központi Bizottsága egy újabb nemzetközi találkozó gondolatát szorgalmazva abból indul ki, hogy az értekezlet szükségességét nemcsak az ellentétek leküzdésének érdeke határozza meg, bár ez önmagában ls nagyon fontos feladat. A kommunisták egy pillanatra sem feledkezhetnek meg arról a felelősségről, amely az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben, a kommunizmus útján való eredményes előrehaladásért rájuk hárul. Mintegy négy év telt el a legutóbbi nemzetközi értekezlet óta. Azóta Jelentős átalakulások történtek a világon, s ezek alapos tanulmányozást, általánosítást és következtetést igényelnek. Az elmúlt években Jelentős sikereket ért el a szocialista világrendszer, megnőtt gazdasági ereje és fokozódott a világfejlődésre gyakorolt politikai és eszmei hatása. A szocialista országok többsége fejlődésének fontos szakaszához ért és az új társadalom építésében újabb határvonalhoz közeledik. A szocializmus és a kommunizmus útján való további előrehaladás feladatai mind sürgetőbben megkövetelik az együttműködés és a kölcsönös segítség formáinak, a tapasztalatok kicserélésének tökéletesítését, a politikai és a gazdasági lépések összehangolását. A nemzetközi helyzetben még jobban kidomborodott két ellentétes irányzat: az egyik célja a béke megőrzése és a békés együttélés. Ezt az irányvonalat a szocialista államok követik az emberiség túlnyomó többségének támogatásával. A másik irányvonal a nemzetközi feszültség fokozása és a háborús veszély növelése, amelyet az imperialista reakció követ az amerikai „veszettek" és más imperialista hatalmak vezetésével. Az elmúlt évek Igazolták, hogy helyesek voltak a kommunista pártok következtetései: a háború elhárítható, a békeellenes erők elszigetelődhetnek és vereséget szenvedhetnek. Az utóbbi időben még szembetűnőbben megnyilvánult a kapitalizmus általános válságának elmélyülése, kiéleződtek a társadalmi és politikai ellentétek, amelyek mind a burzsoá társadalmon belül, mind nemzetközi téren marcangolják a kapitalista rendszert. Sok új jelenség tapasztalható a tőkésországok munkásosztályának szervezettségében és harci módszereiben. Utolsó stádiumába jutott az imperializmus gyarmati rendszerének bomlása. Az utóbbi években a szocializmus Iránti leküzdhetetlen vágy kerítette hatalmába a felszabadult népeket, amelyek a fejlődés nem kapitalista útját igyekeznek követni. Újabb nagy lehetőségek nyílnak a forradalmi mozgalom, a béke és a szocializmus harcosai előtt, s mi kommunisták gondolkozzunk, hogyan használjuk kl legjobban a lehetőségeket a munkásosztály és a népek érdekében. Szilárd meggyőződésünk, hogy az értekezlet nagyon alkalmas hely lenne az új gazdasági, társadalmi és politikai jelenségek és folyamatok kollektív elemzésére, értékelésük és az álláspontok egybehangolására, s velük összhangban a közös politikai Irányvonal gazdagítására és konkretizálására. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az élet teljes mértékben Igazolta a kommunista világmozgalom fő irányvonalának helyességét és újabb sikereket eredményezett a testvérpártoknak. Ugyanakkor szükségessé vált, hogy újra találkozzunk és összegezzük a megtett út eredményeit, kicseréljük tapasztalatainkat és megvizsgáljuk a világkommunizmus előtt felmerülő problémákat, hogy aztán a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásoknak megfelelően kiegészítsük és továbbfejleszszük a nyilatkozatok eszméit, alkotó módon megvitassuk és megoldjuk az új problémákat. E feladatok láttán, teljesen elfogadhatatlan a KKP Központi Bizottságának az a Javaslata, hogy későbbi időre halasszuk az újabb nemzetközi értekezlet összehívását. Mindez arra vall, hogy az értekezlet elkerülhetetlenül szükséges és összehívása már nem halogatható. Az SZKP KB nézete szerint az a legfontosabb, hogy az új nemzetközi találkozó konkrét időpontjától függetlenül minden marxista-leninista párt már most hozzájáruljon ahhoz a műhöz, amelyet az értekezletnek szolgálnia kell — a világ kommunistái egységének megszilárdításához, a közös célok elérésére irányuló igyekezethez. Most az a fontos, hogy valamennyi testvérpárt még tevékenyebben küzdjön e célokért. Halaszthatatlan feladat áll valamennyi testvérpárt előtt: tüzetesen meg kell vizsgálniuk a kommunista mozgalom helyzetét, konkrétan részt kell venniük a nehézségek leküzdése módjainak megvitatásában és kutatásában, s mindennapi akcióikban, soraink nemzetközi egységének szilárdítását tartsák szem előtt. A gyakorlatban ez a módja annak, hogyan bizonyítsák be hűségüket a proletár nemzetköziség elveihez és követelményeihez, a marxizmus—leninizmus szelleméhez. Egyszersmind ez a legjobb módja annak, hogyan üljön össze és tárgyaljon eredményesen a nemzetközi kommunista fórum. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának május 7-i levele szintén említést tesz sok problémáról, egyrészt azokról, amelyek a nemzetközi találkozó megtartásával függnek össze, másrészt olyanokról, amelyek nincsenek vele közvetlen kapcsolatban, mint például az értekezlet összehívásának ügyrendi kérdése. A KKP Központi Bizottsága azt állítja, hogy a jelenlegi viszonyok között senkinek sincs joga nemzetközi értekezlet összehívására, mert nem létezik a Kommunista Internacionáléhoz hasonló állandó szerv. Az SZKP KB levele ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a kommunista mozgalom demokratikus elvei alapján Ilyen kezdeményezésre mindenkinek Joga van és az 1957-es moszkvai értekezlet nyilatkozata megbízza a Szovjetunió Kommunista Pártját, hogy a testvérpártokkal tanácskozva rendszeresen hívja össze a kommunista és munkáspártok értekezleteit. Ezt Mao Ce-tung elvtárs ls megerősítette az 1957. november 14-1 esti ülésen. A KKP Központi Bizottsága újabb akadályokat gördít az értekezlet útjába és „nagyszabású előkészítő munka" szükségességéről ír. Az egészből kitűnik, hogy „az előkészítő munka" fogalma alatt valami mást ért, azaz a szakadár frakclőzás fokozását és a vitázás általános kiélezését. Mivel a KKP Központi Bizottsága az értekezlet résztvevőinek összetételét ls vita tárgyává teszi, szükségesnek tartjuk .kifejteni .nézetünket. Véleményünk szerint az értekezleten azok a pártok vehetnek részt, amelyek részt vettek az 1957-es 1960-as tanácskozásokon és aláírták a dokumentumokat. Ez azért is helyes, mert a kommunista mozgalomban felmerült ellentétek a nyilatkozatok magyarázatával függnek össze. Érhető, hogy csak azoknak a pártoknak fóruma adhat helyes magyarázatot, amelyek a dokumentumokat kidolgozták és aláírták. Csak az értekezletnek van Joga dönteni új résztvevők meghívásáról. A legutóbbi nemzetközi találkozó óta eltelt években több, főként afrikai országban, olyan pártok alakultak, amelyek elismerik a kommunista világmozgalomnak a nyilatkozatokban megjelölt fő irányvonalát, amelyet a gyakorlatban ls megvalósítanak, s országuk munkásmozgalmának elismert képviselői. Nagyon természetes, hogy ezek a pártok joggal számítanak a meghívásra. A KKP Központi Bizottsága azonban nem ezért veti fel új résztvevők meghívásának kérdését, mintha ezekre a pártokra gondolna, hanem a tüntetően „pártoknak" nevezett, „saját gyártmányú" pártellenes frakciós csoportokra számít. Ezek a csoportok először ls nem képviselik országuk munkásmozgalmát, hanem kívülről mesterségesen létrehozott alakza- f„,„

t.

v . , „„

0„ „„ tok. Nem véletlen, hogy az ausztráliai | ^tárgyalások egy 1966-70-re tok. Nem véletlen, hogy az ausztráliai, szö

l° kormányközi kereskedelmi brazíliai, belgiumi, ceyloni és más egyezmény ügyében. Az egyezményt pártellenes csoportok akkor Jelentek ~ amely gépiparunk fejlesztése meg a színen, amikor a KKP Központi szempontjából különösen előnyös — Bizottsága frakciós tevékenységet i tegnap Moszkvában Patolicsev szovkezdett kifejeni a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban. Másodszor: ezek a csoportok sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem követik a kommunista vllágmozgalom fő irányvonalát. Harmadszor: ezek a csoportok ellenzéki pártellenes elemekből toborzódnak, akiket kizártak a marxista—leninista pártokból, s a törvényesen megválasztott központi bizottságok, a tapasztalt és elismert vezetők ellen hadakoznak. Politikai arculatukra jellemző, hogy trocklsták, anarchisták, különféle árulók és renegátok csatlakoztak hozzájuk. Az SZKP Központi Bizottsága nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a KKP Központi Bizottsága május 5 1 levelében be akarja mocskolni Ausztrália, Brazília és India tapasztalt marxistaleninista pártjait. Határozottan elítéli azokat a tisztességtelen módszereket, amelyekkel a klnal pártvezetők különleges szerepeket igényelnek a kommunista mozgalomban, jogot formálnak más pártok és vezetőik megítélésére, önkényes döntésre olyan kérdésekben, amelyekben csak az Illető ország munkásosztálya dönthet. Már régóta nyilvánvaló a KKP Központi Bizottságának az a törekvése, hogy ki akarja élezni a kommunista mozgalomban tolyó nyílt vitát. A KKP Központi Bizottságának propagandahadjárata túllépte az Ideológiai vita keretét és a marxista—leninista pártok ellen folyö nyílt politikai harccá fajnlt. Mi másképpen képzeljük el az értekezlet előkészítését. Az SZKP Központi Bizottsága mindig azt szorgalmazta, hogy az előkészületek keretében alkotő módon vitassák meg a kommunista mozgalom fontos problémáit, alkalmazzák az elvtársi eszmecsere mődszerelt, amelyekre az 1980-as Nyilatkozat ls rámutatott. Normális és hasznos dolognak tartjuk a marxizmus—leninizmus Időszerű problémáinak, mozgalmunk stratégiai és taktikai kérdéseinek megvitatását. Az ilyen viták előre viszik a marxista gondolkodást. A klnal vezetők azzal fenyegetőznek, hogy válaszolni kívánnak a „szovjet sajtóban megjelent több mint 2000 kfnalellenes cikkre ás propagandaanyagra, továbbá sok más testvérpárt határozataira, nyilatkozataira és cikkeire". Másszőval a végtelenségig akarják folytatni a vltázást. Ez nyilván az egyik céljuk: vitát kezdtek, rákényszerltették a testvírpártokat, hogy védekezzenek helyte

: len nézeteik ellen, s most pedig „válasz" ürii \yén tovább akarják vívni a marxi— v*nini politikai pártok elleni közdelmet. Ennek fényében a valósággal szöges ellentétben állnak azok a szavak, hogy a KKP Központi Bizottsága „rendületlenül védelmezi az egységért, a szakadás elleni harc álláspontját" és „ernvedetlenttl törekedni fog az ellentétek leküzdésére". A kommunista mozgalom résztvevői tisztában vannak vele, hogy a KKP Központi Bizottsága a nemzetközi értekezlet elhalasztáséval időt akar nyerni, hogy gyarapíthassa követőinek soralt, engedelmes politikai eszközévé tegye őket, s így a jövőbeni értekezleten kedvező feltételeket teremtsen a maga számára. A KKP Központi Bizottsága levelében több, eszmei és politikai kérdésben megnyilvánuló nézeteltérésre utal. Pártunk e kérdésekkel kapcsolatban nemegyszer kifejtette álláspontját. Ezért szükségtelennek tartjuk, hogy ismét foglalkozzunk velük. A kínai párt vezetői valamennyi alkalommal azt állítják, hogy az SZKP XX. kongresszusa eszmélnek engesztelhetetlen ellenfelel. Elvtársak, erre ne legyenek büszkék! Éppen ez leplezi le legjobban Önöket, mint olyan embereket, akik már rég elavult, az élet és a felszabadító vllágmozgalom gyakorlata által régen megdöntött álláspontot képviselnek. A XX. kongresszus új korszak kezdetét jelentette mozgalmunk fejlődésében — ezt a nemzetközi kommunista mozgalom ls elismerte. Az alkotó szellemű leninizmus jelképe, a kommunista vllágmozgalom új irányvonalának, s annak jelképe lett, hogy a sztálini személyi kultusz ideológiájától és gyakorlatától visszatértünk a lenini elvekhez és normákhoz. Éppen ez a fordulat teremtette meg az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért, a kommunista világmozgalom tekintélyének és befolyásának növeléséért folytatott küzdelem új sikereinek feltételeit. A kommunista mozgalom konzervatív erői korunk alkotó szellemű marxizmusára—lenlnizmusára a nyilatkozatok elleni bősz támadásaikkal reagálnak. A világ marxista-leninistái ma már egyre világosabban látják, hogy a kínai vezetők „baloldali" frázisaikkal csupán nagyhatalmi terveiket és uralkodó vágyukat leplezik. Elvtársak, figyelmeztetjük Önöket, hogy nagyon veszélyes az az út, amelyre rátértek, — a kínai nép sorsával és forradalmi vívmányaival Játszadoznak. Önök „kínaiellenes kampánynak" nevezik antileninista nézeteik és álláspontjaik bírálatát, önök nagyon jól tudják, hogy pártunk valamennyi dokumentumában külön kiemeli a szovjet kommunistáknak a kínai nép iránti legőszintébb baráti érzelmeit. A klnal népnek minden segítséget megadtunk és a jövőben ls megadunk a szocializmus építésében. Az SZKP Központi Bizottsága nem kelt bizalmatlanságot és ellenséges érzületet Kínával és nagy népével, sem más országok népeivel szemben. Nagy türelmünk és kitartásunk azzal magyarázható, hogy hívek vagyunk a nemzetköziség lenini elveihez, bizalommal tekintünk a jövőbe és hiszünk benne, hogy ezek az elvek végleg győzni fognak a szocialista közösségben és a kommunista mozgalomban. Ojra megerősítjük nézetünket, hogy össze kell hívni a nemzetközi kommunista és munkáspártok értekezletét, mert ez a marxista-leninista pártok egységét biztosító legjobban bevált módszer. Javasoljuk, hogy már a közeljövőben elvi megegyezés történjék az értekezlet összehívásáról és halaszthatatlanságáról. Az értekezlet pontos Időpontjáról, programjáról, a küldöttek összetételéről a testvérpártokkal folytatandó további tanácskozásokon állapodnánk meg. Az SZKP KB úgy véli, hogy jelenleg az előkészítő értekezlet megtartására Irányuljon minden igyekezet. Ismét megerősítjük javaslatunkat, hogy az előkészítő értekezletet annak a 26 pártnak képviselői rendezzék meg, amelyeket a kommunista pártok 1960-as nemzetközi értekezletén a szerkesztő bizottság tagjaivá választottak és a főbb világrészek kommunistáinak érdekeit képviselik. Úgy véljük, a testvérpártokkal mér a közeljövőben meg kell egyeznünk az előkészítő értekezlet összehívásának konkrét időpontjában. Az SZKP Központi Bizottsága továbbra is hajlandó részt venni bájfmlnő időpontban az SZKP és a KKP képviselőinek kétoldalú tanácskozásán. Az időpontot a két párt megegyezése alapján bármikor meghatározhatják. A kommunista mozgalom problémái megvitatásának kollektív módszere jelenleg az egyedüli helyes módszer, amelyet valamennyi kommunista párt elismer. Az SZKP KB végül hangoztatja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben ls szilárdan követi a XX. és XXII. kongresszus megjelölt lenini irányvonalat és következetesen megvalósítja a kommunista világmozgalom fő irányvonalát, amelyet az 1959-es és 1960-as Nyilatkozat kijelölt. Pártunk és a szovjet nép a kommunista társadalom felépítésének világtörténelmi feladata előtt áll. A békeszerető erőkkel együtt felelősek vagyunk a termonukleáris világháború elhárításáért, a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség ás a szocializmus győzelméért. Erőt nem kímélve küzdünk a Jelenkor nagy feladatainak megoldásáért. Ezek a szempontok vezérelnek a kommunista világmozgalom nehézségeinek leküzdésében és sorai egységének megszilárdításában. A világkommunizmus érdekel mindenekfelett drágák nekünk, s ezeket mind a Klnal Kommunista Párt, mind bármely más párt iránti kapcsolatainkban tiszteletben tartjuk. Az SZKP Központi Bizottsága remélni szeretné, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága komolyan foglalkozik a levélben tartalmazott Javaslatokkal, üjra megfontolja álláspontjának esetleges következményeit és lépéseivel nem szakadást, hanem a marxista—leninista pártok egységét fogja szolgálni — feleződik be az SZKP KB levele. Jelentős kereskedelmi egyezmény a Szovjetunióval 80 komplett vegyipari gyárat és 400 üzemfelszerelést szállítunk a Szovjetunióba Moszkva (CTK) — Idén tavasz óta jet külkereskedelem ügyi és PoláŕeS csehszlovák gépipari miniszter jelenlétében írták alá. Az egyezmény szerint őt év alatt több mint 80 komplet vegyipari üzemegységet és 400 műfonálgyártó és műtrágyagyártő részleg berendezését szállítjuk a Szovjetuniónak. 1964. Július 17, $ (jj S2Q g